Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-27 / 23. szám, szerda

1954. január 27. PARTÉLET Az évzáró taggyűlések színvonalának megjavításáért Ä surányi járásban lévő Míynsky Sek-i helyi pártszervezet 1954 január 20-án tartotta évzáró taggyű ését ame'yen a tagok 85 százaléka jelent meg. A pártszervezet munkájáról szóló beszámolót Pilek elvtárs olvasta fel. A beszámoló nagy vona akban ismertette a helyi szervezet munkáját. Bírálta Veselka Kálmán elvtársat, aki a taggyűlésekre rendszertelenü járt. Az EFSz munkájával részletesen íog'alkozott. Kiemelte a pártszervezet munkáját ezen a téren. A szövetkezetben dolgozó kommunisták segítségével átszervezést hajtottak végre az ErSz-ben. Megalakították a munkacsoportokat. Az egyes munkacsoportok dolgozói közül jó munkájukért Hlinka Nikodém elvtársat, a rizstermelő csoport vezetőjét és Smiku'ová fejő' nőt dicsérték meg. Foglalkozott továbbá a munkafegyelem megszilárdításának kérdésével, amire ,a pártszervezetnek a jövőben nagyobb súlyt kell fektetnie. Az évzáró gyűlés beszámolója megállapította, hogy a pprtoktatás terén nagyobb eredményeket Is elérhettek volna ha a pártbizottság azt rendszeresen el'enörizte volna. A beszáuioló nem mutatott rá konkréten arra, hogy az egyes tagok ideológiai színvonalának emelkedése hogyan nyilvánul meg a szövetkezeti tagság munkájában. A beszámoló megá'lapította, hogy a HNB munkája évközben nem volt kielégítő, mert egyes esetekben bizony olyan dolgok is előfordultak, hogy a HNB egyes tagjai a dolgozókkal szemben durván vise'kedtek s ezért a helyi nemzet? bizottságot át kellett szervezni. A p'énum gyengén dolgozott, évközben mindössze kétszer ült össze. Hogy a munkát megjavítsák, a HNB-ban pártcsoportot alakítottak, amelyet Juhász elvtárs vezet. A pártcsopori munkája fő'eg arra irányul, hogy a különböző funkc.ókban működő elvtársak megjavítsák együttműködésüket a dolgozókkal. A beszámoló rámutatott a tömegszervezetek gyenge munkájára. Többek között arra is. hogy a CsISz gyengén ' dolgozik s egész éven át nem mutattak fel komolyabb eredményt Az akcióbizottság munkájában az utóbbi időben némi javu'ás észlelhető. Legjobban a Sokol dolgozik. A tömegszervezetekben fe'merü'ó hiányosságoknak fő'eg az az oka. hogy az ott do'gozó kommunisták nem végzik jól fe'adatukat A beszámolónak többet kellett volna fog'alkoznia az EFSz-ben működő pártcsoportok munkájával. Azokká' a fe'adatokkal, amelyeket a szövetkezet kommunistái oldottak meg poliťkai, nevelési és gazdasági téren De mivel ez nem történt meg, a vita kizáró'ag a gazdasági problémákról fo'yt. Bilický elvtárs az EFSz kónyve'ője beszámolt arról, hogy a második félévben 190 000 korona pótjuta mat osztanak szét a tagok között Ez 5.20 Kčs-t tesz ki munkaegységenként. Gašparovič elvtárs, az EFSz elnöke rész'etesen ismertette a gazdasági téren e'ért eredményeket. Ezek az elmúlt évhez viszonyítva nagv e'őreha'adást jelentenek. Habár egves teTTi'k?kbő> nem tudták 100 s'áza'ékra teljesíteni az e'őirányzott tervet ami fő'eg azért történt, mert a szövetkezet évközben átvett 60 hektárnyi gazdáťan fö'det, anr'hez sem iffavonó állat sem más egyéb gazdas:'< gi szerszám nem ál

1

1 rendelkezésükre, mégis termékekből, mint például borsóból 60 mázsát adtak be terven re'ül. Gašparovič elvtárs vitahozzászó'áséban bírálta a traktorál'omás vezetőségét, mert kevés gondot fordított a községben lévfi brigádközpontra. s, így rizsföldjük szántatlan maradt. , Az évzáró gyűlés beszámolója nem íog'a'kozott az egyéni'eg dolgozó kisés középparasztokkal. A he'yí pártszervezet és az egyénileg dolgozó parasztok között bizonyos elszigetelődés tapaszta'ható. Nem fog'alkozott továbbá a ku'turális élettel sem, sőt a tagjelöltek fe'véte'éről is kevés szó esett. A beszámoló nem ismertette a pártbizottság tagjai és a tagság munkáját hogy feladataikat hogyan teljesítették. Nem em'ítette meg azt sem. hogy az egyes tagokat és tagjelölteket megbíztáke fe'adatokkal és azokat teljesítették-e, segítettek-e nekik és ellenőrizték-e őket munkájukban. E téren kivételt csak Juhász elvtárs megbízatása képez, aki a HNB pártcsoportjának vezetője. Mrkvica elvtárs járási inštruktor beszámo ójából nehezen lehetett kivenni. hogy a hely' pártszervezet a jövőben mire .rányítsa munkáját mert a beszámoló csupán általános irányelveket tartalmazott. Mrkvic

a elvtárs a járási pártbizottságtól kapott anya got egyszerűen fe'olvasta az évzáró gyűlésen. A beszámolóban az egész járásra vonatkozó feladatokon kívül a helyi szervezet munkáját érintő feladatok nem szerepeltek. Vagyis, Mrkvica elvtárs a he'yi szervezet munkájából eredó beszámolóját nem készítette el. Ez már magában véve is felületes munka. A járási pártbzottságtól kapott irányelvek arra szo'gálnak. hogy azok alapján az instruktornak könnyebb legyen elkészíteni az évzáró gyűlésen tartandó beszámolóját. Mivelhogy Mrkvica instruktor elvtárs beszámolója egyáltalán nem em'ítette meg az évzáró gyűlés beszámolójának egyes feladatait, arra lehet következtetni, hogy az évzáró gyűlés előkészítésének időszaikában keveset járt a helyi pártszervezetbe és személyesen nem segített a beszámoló elkészítésében. A hiányos beszámoló és főleg az ő „beszámolója" legalább is erre vall. Épjien ezért az egyes hiányosságok kiküszöbölésére tanácsot sem adhatott mert nem volt tisztában a pártszervezet munkájával. így tehát nem ismertethette az alapszervezet előtt álló konkrét feladatokat sem A járási pártbizottság feladata, hogy az instruktorokat alaposabban el'enőrizze, s a munkáikról beküldött jelentéseiket áttanulmányozza. Az évzáró gyűlések magasabb színvona'ának biztosításához azonban nemcsak ez szükséges. A járási pártbizottság mie'őtt az instruktorok az évzáró gyűlésre elmennének, ellenőrizze beszámolóikat s a szükséghez mérten tanácsokkal lássa el őket hogy feladatukat alaposan, a dolgok .smerete alapján valósíthassák meg. Különösen fontos ez abban az esetben ha az instruktort o'yan szervezetbe osztják be. ahol a helyzetet nem ,smeri. Az instrukor az évzáró gyűlésen tartandó beszámolóját úgy készítse el hogy a beszámoló lényege mindig a helyi szervezet e'őtt áľ

ó feladatokat tartalmazza. Ez a munka megköveteli, hogy necsak a taggyűlésekre, de bizottsági gyűlésekre is rendszeresen eljárjon, s azokon a szervezet tagjait megismertesse azokkal a feladatokka", ame'vekkel őt a járási pártbizottság megbízta. Hogy ez Mrkvica elvtárs esetében nem így történt azt a Mlynský Sek-i helyi beszámolója bizonyítja. Az évzáró gyűlés beszámolója hiányosságai közé tartozik az is hogy a sajtóval is csak álta'ánosságban foglalkozott. Az inštruktori beszámoló sem említette, ilyjgy a pártszervezetnek e téren a jövőben meg kell javítania munkáját. E fe'adat, mint minden pártalapszervezetben, itt is nagyon fontos mert az egyre kiéleződő osztályharc közepette nagy szükség van arra hogy a szövetkezeti tagok, kisés középparasztok alaposan megismerjék a szocia'ista mezőgazdaság építésének problémáit, s annak ismerete alapján harcolni tudjanak a megbújt ellenség mesterkedései ellen. Az új pártbizottság feladata lesz, hogy az elmúlt év munkájából levont tanulságok alapján az egyes tömegszervezetekben do'gozó tagoknak és tagjelölteknek feladatokat adjo

n s azok végrehajtásában segítse őket. A kommunisták feladata, hogy a dolgozók elméleti fejlődését e'ősegítsék és támogassák. A pártszervezet az elmúlt évben is segítette a szövetkezetet fejlődésében. Ennek a segítségnek most még nagyobbnak kell ennie s a különböző munkahelyeken dolgozó kommunisták akik haza járnak a fa'uba. szintén segítsék a pártszervezetet. Végül pedig a pártbizottság tartsa kezében a vezetést, hogy irányításává

1 erősödjön és gyarapodjon a szöve'kezet. s b?nne ášsák me? a még egyéni'es dolgozó kis- és középparasztok egyedüli boldog jövőjüket Cérecz Arpád• Megkezdődött a külügyminiszterek berlini értekezlete Január 25-én kezdték meg a volt ellenó'rző tanács épületében a Szovjetunió, Franciaország, Anglia és az USA külügyminisztereinek konferenciáját. A konferencián részt vesz V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere. J. Bidault Franciaország külügyminisztere, A. Eden Anglia külügyminisztere és J. F Dulles, a; USA államtitkára. A konferencián továbbá részt vesznek: szovjet részről A. A Gromiko, J. A. Malik, G. N. Zarubin, S. A. Vinogradov, G M Puskin, V. S. Semjonov. L. F Iljiöev, A. A. Sobolev, N T. Fedorenko, I. I njlcsev; francia részről"! Parodi, de la Tournelle, De Margerle, Proust ra, Seydoux Baeycns: angoi részről: Roberts. F. Hoyer-Mlllar, Hayter Ch. K. Co'eman, A. Nutting; az USA részéről: R. L O'Connor, Mae.Arthur, Ch Bohlen, R. Bowlc, 3. Bnice, J. B Conant, C. D Jackson. Mc Cardle. Amikor a miniszterek megegyeztek a tárgyalásokra kerülő kérdé sekben, az elnök G Bidaultnak adta meg a szólás jogát. Bidault annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy ez a konferencia lesz az első lépé, a négy nagyhatalom közötti kapcsolatok tartós javulásához és ho<*y újból megnyitja az á'toiános kiegyenlítéshez vezető litat és végetvet Németország szétdarabolásának. To vábhá kijelentette, h o trv n konferencián részvevő országok között ellentétek vannak é hogy ennek a konferenciának meg kellene tárgyalnia az összes megoldatlan kérdéseket Bidault azt állította, hogy azok a javaslatok, amelyeket a7 USA ter-es7t«tt elő lehetővé teszik az atomveszé'y kérdésénél! megoldását és hogy Franciaország véleménye szerint a lefegyverzés kérdé*» az atomkérdésse! kapcsolatos tárgya lások eredményeivel függ össze. Elismerte az ázsiai prbblémák ko molyságát és kijelentette, hogy eze ket a problémákat meg kellene oldani, még ped'g »minél hamarább, annál jobb«. Kije'entette, hogy a mostani konferencián az európai kérdések megtárgyalásával kel! foglalkozni. »Nem gondolom. — mondotta, — hogy Ausztria sorsa Korea sorsától függne, és miért kellene Németország egyesítésének kérdését egybekapesohv Kína nemzetközi statútumának kérdésével.« A francia külügyminiszter elismerte. hogy Európa mostan! széttagoltsága »egészségtelen tünet«, ami! nz érdekelt nagyhal nlmáknak tneg kellene szüntetniük. 'De emellett ismételte a már régen megcáfolt állítást, hogy ezt a széttagolást »nyu gatra rákényszerítették«, bár a valóságban a nyugatj nagyhatalmak politikájának következménye volt. BUla-ult véleménye alapján a tárgyalás tárgyát a német békeszerződésnek és az osztrák szerzőtlésnek kellene képezni. A német kérdéssé' kapcsolatban azt mondotta, hogy még nem teljesítették a békeszerződés előkészítésének fellé telét, vagyis még nem alakult meg az a kormány, amely az egész Németországot képviselné és újból ismételte a nyugati -Jiatalmak azon ismert állítását, hogy a kérdés megoldását az úgynevezett »szabad választásoké végrehajtásával kell megkezden'. Bidault kijelentette, hogyha meg akarjuk akadályozni a német nacionalizmus növekedését és a Németország részéről fenyegető ve szélyt, »cé!szerű« lenne Németországot beolvasztani egy teljesen védelmi jellegű szervezetbe, amelyben niár e tömörülés jellege maga lehetetlenné tenné az egyéni és kollektív agressziót, bármelyik tagja részéről Kijelentette, hogy sze rinte „a demokrácia sorsa Németországban Németországnak a Nyugat hoz való csatlakozásától fiigg«. Utána A. Edcn angol külügyml niszter beszélt. »Ez a berlini kon- ferenciu az egész világon reményeket keltett — mondotta. — A béke szerető nemzetek azt várják tőlünk, hogy a hékrért dolgozzunk és nekik ebben nem szabad csalódn:ok.« Edcn továbbá azt mondotta, hogy Angliában sokan remél'k, hogy azt az együttműködést, amely a há ború alatt kialakult tovább folytatják n békés években is ós hogy a brit nemzet mélyen sajnálja, hogy ez lehetetlenné lett téve. Állította, hogy Angl'ának azért nem volt más választása, csak az, hogy cgyü! tműködjék szövetségeseivel, mert biztosítania kellett saját biztonságát és az európai béke megtart-' sát. »Az egész világot érintő problémáké megíárgya'ása ellen nyilatkozott és kijelentette, hogy ezen a konferencián többet érnek el, ha a miniszterek képesek lesz nek kiküszöbölni a feszültség egy. vágy két komoly okáf és lw »a feszültségről nem elvontan fognak tárgyal ni«. Ez a konferencia Európa konfe. renclája Európáról — mondotta, — és ezért e'sősorban a fő európai kérdésekkel kell foglalkoznia: Németországgá* éi Ausztriával. Eden további kijelentette, hogy Bidault nyilatkozatával < egyetért a biztonság biztosítása tekintetében. Őfelsége kormánya az Egyesült Nemzetek ' Szövetségének tagja, — mondotta. — Ezenkívül szerződésünk van a Szovjetunióval, amely még számos évig érvényben marad. Rendületlenül kitartunk szerződéses kötelezettségeink mellett, amivel biztosítva van, hogy qohasem veszünk részt semmiféle agresszív aktusban, hogy soha sem fogjuk veszélyeztetni a Szovjetunió biztonságát. Kifejezésre juttatta azt a készségét, hogy tárgyalni akarnak a Szovjetunióval biztonságának kérdéséről, ha ezt a szovjet kormány szükségesnek tartja. Közölte, hogy a Szovjetunióval való ellentétek és az európai nehézségek alapja a német kérdés és Németországnak mostan' mesterséges széttagoltsága é, elismerte, hogy Németország békés egyesítése és a német békeszerződés megkötése új kilátásokat nyújtana az eurépai tartós béke megteremtéséhez. De amikor Eden e kérdések megoldásának módjairól beszélt újból ismételte a nyugati hatalinak kormányainak ismert állítását, hogy a német kérdés megoldásához vezető első lépés az, hogy meg Itell valósítani egész Németországban az úgynevezett »szabad választásokat^ ami, mint ismeretes, Németország mostani szétdaraboltsága mellett és a bonni terrorista rendszer mellett nyugati részében nem vezethetne ahhoz, hogy a német nép szabadon kifejezésre juttassa akaratát és hogy Németország békés demokratikus alapokon egyesüljön. Edcn Javaslata- alapján az flyen sszabad választások* végrehajtása után, amelyeknek valódi célja az lenne, hogy az egész Németországra kiterjesszék a bonni rendszert a német nép akarata ellenére, első feladat lenne az alkotmányozó nemzetgyűlés előkészítése, hogy b'ztosítva legyen az egész Németország kormányának megalakítása. Eden még hozzátette, hogy addig az ideig, amíg megalakul egész Németország kormánya, a^dig ezt a funkciót az úgynevezett Szövetségi Köztársaság kormányánalt kell átvennie. UtAn

a V. M Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere emelkedett szólásra. Ezze>] a külügyminiszterek konferencia iának első ülése végetért. Dulles, az USA államtitkára kijelentette, hogy az id*? hiányában nyilatkozatát a következő ülésen teszi meg. A következő ülé

3 Idejét Január 2ö-ra tűzték ki. V. M. Molotov nyilatkozata a külügyminiszterek berlini értekezletén Elnök úr, miniszter urak! Franciaország, Anglia, az Amerikai Egyesült Államok és ja. Szovjetunió külügyminisztereinek jelenlegi értekezlete magára vonja a széles nemzetközi nyilvánosság figyelmét. Sokan komoly eredményeket várinak az értekezlettől. Sőt, vannak egymással ellentétben álló nézetek is. Mint ismeretes, egyes körökben már előre kijelentik, hogy a berlini értekezlet előre kudarcra van ítélve és hogy már most, midőn a berlini értekezlet még meg sem kezdte tárgyalását, elő kell készíteni a közvéleményt az értekezlet elkerülhetetlen sikertelenségére. Az ilyen kijelentések természetesen nem azoktól erednek, akiket a berlini értekezlet híveinek nevezhetnénk. Ami a szovjet kormányt illeti, nem teheti magáévá azoknak álláspontját, akik már előre készek belenyugodni a berlini értekezlet eredménytelenségébe. Azt hiszem, hogy köztünk, az értekezlet részvevői körében, ez az álláspont egyáltalán nem talál támogatásra. A berlini értekezletet jegyzékváltások elég hosszú időszaka előzte meg. A jegyzékekben három kormány — Franciaország, Anglia és az USA kormányai, valamint a Szovjetunió kormánya részletesen kifejtették nézeteiket az értekezlet feladatairól. Ez a nézetcsere bebizonyította, hogy a négy nagyhatalom kormányainak egyik-másik kérdésben elfoglalt különböző álláspontja ellenére már teljesen megérett annak szüksége, hogy ezen államok képviselői megtartsák az értekezletet. A valóságban az emberek milliói várnak feleletet arra a kérdésre, hozzájárul-e a jelenlegi értekezlet a béke megszilárdításához, a nemzetközi kapcsolatokban uralkodó feszültség enyhüléséhez és az európai biztonság igazi biztosításához. A berlini értekezlet olyan mértékben játszik pozitív szerepet a nemzetközi kapcsolatok további fejlődésében, amilyen mértékben e fő feladatnak megtelel. A jelenlegi értekezlet tárgyalási napirendjét nem határoztuk meg előre. Kitűnt, célszerűbb, hogy a külügyminiszterek értekezlete maga állapítsa meg tárgyalási programmját. Ami a szovjet küldöttséget illeti, ennek az a véleménye, hogy a jelenlegi értekezlet tárgyalási napirendjének meghatározása alkalmából ezt a kérdést nem formálisan, hanem a maga lényegében kell megtárgyalni. Szem előtt kell tartanunk, hogy értekezletünk napirendi pontjaira olyan kérdéseket iktassunk be, mplyeknek megtárgyalása hozzájárulna a béke megszilárdulásához és a nemzetközi kapcsolatok feszültségének további enyhüléséhez, mely téren tavaly bizonyos eredményeket elértünk. A valóságban nem tudjuk eléggé értékelni azt a tényt, hogy véget ért a koreai háború és megkötötték a fegyverszünetet, ami mindenekelőtt a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokraťkus Köztársaság kezdeményezésének az eredménye. Ennek az eseménynek pozitív eredményei Ázsiában, Európában és Amerikában is megmutatkoztak. A tárgyalásra kerülő kérdések közül először a német kérdéssel fogok foglalkozni. Feltételezhető, hogy a Jelenlegi értekezlet minden részvevője egyetértett abban, hogy a német ké-dést értekezletünk napirendi pontjai közé kell iktatnunk Egyúttal nyilvánvaló, hogy a német kérdést nem tárgyalhatjuk elszigetelten, hogy a német kérdés megtárgyalása elválaszthatatlanul összefügg az európai biztonság garanciájának egész kérdésével és hogy a német probléma ily módon való megoldása tartós és igazságos lesz és hozzájárul az európai béke megszilárdulásához. Ismeretes, hogy az első, valamint a második világháború előidézéséért a legna.gvobb felelősség Németországot terheli. Vilmos császír uralkodása idején a német militarizmus /