Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-25 / 21. szám, hétfő

1954. január 25. m %m 8 v V A Csehszlovák Köztársaság népgazdasága fejlesztésének 1954. évi állani! terve Ing. Jozef Púčik miniszternek, az Állam Tervhivatal elnökének 1954. január 20-án a Csehszlovák Köztársaság népgazdasága fejlesztése 1954. évi állami tervévéről szóló 'örvény kormányjavaslatának megtárgyalása alkalmával a Nemzetgyűlésben mondott beszéde Tis?rtelt Nemzetgyűlés! Ma nagyon fontos ég megtisztelő feladat megoldásához kezdürik hozzá: megtárgyaljuk a Csehszlovák Köztársaság népgazdasága fejlesztésének 1954. évi állami ter véről szőlő törvényt. Hogy megértsük és helyesen értékeljük az 1954. évi tervet, fontos rámutatni azokra az eredményekre, amelyeket a gottwaldi ötéves terv keretében — amellyel országunk egész gazdasági, politikai és kulturális élete egybeforrott — a népgazdaság fejlesztésében elértünk. 1948 győzelmes februárja után, midőn a munkásosztály a dolgozó parasztsággal szoros szövetségben és a dolgozók többi rétegeinek se gítségével visszaverte a reakció ama kísérletét, hogy fejlődésünk irányát visszafordítsa szabaddá tette utunkat a szocializmus felé, az volt a fontos, hogy olyan tervet adjunk dolgozó népünknek amely biBtoBÍtja a szocializmus alapjainak kiépítését Csehszlovákiában és emellett valóságos feltételekből indul ki. Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának ereje és helyessége mindiig abban volt, hogy a társadalom fejlődés objektív törvényeinek mély és tudományos ismerete alapján olyan feladatokat tűzött a dolgo zók elé, amelyek teljesen megfeleltek az adott helyzetnek és a dolgozó nép érdekeit fejezték ki. A párt ezen objektív feltételeknek, ezen törvényeknek ismerete éa elemzése alapján tűzte ki az ötéves terv alapvető feladatait. Kle- ment Gottwald elvtárs 1947 októberében az ötéves terv kidolgo zására kiadott irányelvekben az alábbi szavakkal határozta meg a feladatokat: »Meg kell változtatnunk a csehszlovák gazdaság összetételét, amely lényegében az osztrák-magyar mo narchía idejében keletkezett és ama kor feltételeinek felel meg, és idomí tanunk kell korunk új gazdasági és politikai feltételeihez. Ez azt jelenti, hogy a csehszlovák ipart azokból az ágakból, amelyekben a háború előtt az éhbérek alapján konkurrálni lehetett a világpiacon (mint a kesztyű-, játékiparban, részben az üveg- és textilgyártás ban), olyan ipari ágakra kell átépítenünk, ahol minden kedvező előfeltételünk megvan arra, hogy ezen ipar; ágak termékeit értékesíthessük a világpiacokon, mint a fém ipar, főleg a nehézipar esetében...« Gazdaságunknak a nehézipar fejlesztése alapján, főként a hatalmas gépipar kiépítésével való átépítésére vonatkozó ezen irányelv teljesen mcrfelelt feltételeinknek és szükségleteinknek. Gazdaságunk összetételének lényeges megváltoztatása és további építése nélkül nem teremthettük volna meg a dolgozók anyagi és kulturális színvonala emelésének anyagi alapjŕt. nem tudtuk volna felszámolni a tőkés államoktól va lő műszak' gazdasági függőségünket. nem tudtuk volna megszüntetni Szlovákia gazdasági és kulturális elmaradottságát, nem tudtuk volna biztosítani államunl: védelm; képességét A csehszlovák gazdaság építésének és átépítésének ezt a feladatát az ötéves tervben teljesítettük. Alapjaiban megváltozott gazdasá gunk összetétele. Ipari termelésünk az ötéves tervben megkétszereződött, emellett a termelési eszközök termelése 2.1-sser és részesedése az ipari össztermelésben az 1948 év; 56 százalékról 1953-ban 62 százalékra növekedett. A gépipar — országunk büszkesége — az 1948. évi 16 százalékhoz viszonyítva, ma 26 százaléka esrész iparunk terme lésének. Iparunk fejlesztésében az 1948— 1953 években elért sikerek iparunk és a tőkés államok ipara növekedésének összehasonlításából is kitűnik. Míg iiparj termelésünk az 1948—1953. éveikben 77 százalékkal növekedett, ugyanekkor az USA-ban csak 14 százalékkal, Nagy Britanniában 14 százalékkal, Svédországban 10 százalékkal növekedett az ipari termelés. Az 1953 év a tőkés államokban a termelés hanyatlásának és a válság jelei erősödésének éve volt. Egész iparunk fejlesztése és átépítése lehetővé tette a haladó technika jelentős fejlődését a népgazdaság minden ágában. A fokozódó gépesítéssel együtt fejlődtek az EFSz ek és állami gazdaságok. növekedett a mezőgazdasági termelés. Az ország termelőerőinek fejlődése, a népgazdaság összetételében, főként az iparban beállott változá sok tették lehetővé, hogy az ötéves tervben emeljük a dolgozóit életszínvonalát. Az első ötéves terv idején foly tatódott társadalmunk osztályszempontból való átépítése. A kapitalista szektort a mezőgazdaság kivételével kiszorítottuk; a szocialista szektor termelésének része az ötéves terv végén az Ipari termelésben 99.6 százalékot, az épité saetben 99.8 százalékot, a közieke délben 100 százalékot, a kereskedelemiben 99.7 százalékot és a mezőgazdasági termelésben 45 4 százalékot tett ki. Az ötéves terv folyamán a cseh munkásosztály és a fejlett cseh ipar hatékony segítségével rendkí vili gyors ütemben valósult meg Szlovákia iparosítása és lényege sen emelkedett Szlovákia népének anyagi és kulturális színvonala. Szlovákia ipari termelése 1937 hez visí»nyltv

a 4.5-szeresre növekedett. Ily módon a lenini-sztálini nemzetiségi politika szellemében megszilárdult Csehszlovákia népeinek testvéri szövetsége. Közgazdaságunk átépítése a szo cialista iparosítás alapján megszilárdította Csehszlovákia nemzetközi helyzetét. E változások következtében és a Szovjetunió, a népi demokratikus államok testvéri segítségével országunk megszabadult a tőkés államoktól való műszaki és gazdasági függőségétől. Biztosította termékeink állandó eladását és a szükséges nyersanyag és élelmiszerbehozatalt. Ezzel még Jobban elmélyítettük é

s megszilárdítottuk gazdasági kapcsolatainkat a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és a népi demokratikus államokkal, aml a Csehszlovák Köztársaság szocialista építésének egyik alapvető feltétele. Csődöt mondtak az amerikai monopolistáknak köztársaságunk gaz dasági diszkriminációra irányuló kísérletei és ellenkezőleg, arra vezettek, hogy néhány termelési ág különösen gyors fejlődésnek indult. Továbbfejlesztettük a pirit és más alapvető fontosságú nyersanyagok hazai termelését, amelyeknek a kapitalista külföldről való behozatalát gátolták. Az ipari termelésnek az ötéves tervben elért fejlődése lehetővé teszi, hogy a teljes egyenjogúság, kölcsönös előnybehelyezés és egy más érdekeinek kölcsönös tiszteletbentartása alapján minden állammal tovább fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat. A szocialista építésnek és átépítésnek legfőbb eredménye az első ötéves tervben az volt, — amint azt Široký elvtárs az 1953. szeptember 15-i kormánynyilatkozatban mondotta, — »hogy a csehszlová kiai .népgazdaság, különösen pedig az ipari termelés m

a a Csehszlovák Köztársaság önállóságának és függetlenségének, államunk gazdasági erejének és védelmi képességének biztos és rendíthetetlen alapja« és hogy -megteremtettük B dolgozó nép jói'éte és kultúrája további szüntelen fejlődésének anyagi alapját és előfeltételeit«. Ezt a oélt azért értük el, mert a munkásosztály Csehszlovákia Kommunista Pájrtja vezetésével a dolgozó parasztokkal szilárd szövetségben halad előre és mert a párt vezetésével az egész dolgozó nép a megújhodott Nemzeti Arcvonalban felsorakozott az ötéves terv fel adatainak teljesítésére. A munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiség annak tudstá ban, hogy gazdaságunk szocialista épfbése és átépítése történelmi fon. tossftgú feladat, nagy aktivitást fejtettek ki ég nagy alkotó kezdeményezést tanúsítottak ami megnyilvánult a munkáihoz való új viszonyban és a szocialista munka verseny tömege® fellendülésének alapját képezte. A szocialista munkaverseny nélkül nem teljesíthettük volna az ötéves tervet. Az ötéves terv évei a munkásosztály és az egész dolgozó nép számára hasznos iskola volt, mert megtanultak kormányozni és gazdálkodni A munkásosztály a dolgozó értelmiséggel szorosan együtt működve, elsajátította a gazdaság irányításához szükséges ismereteket és megbirkózott a valamikor a burzsoáziára háruló feladatoktól sokszorta nagyobb feladatokkal A szocializmus alapjáinak felépítése terén aratott győzelmünk nem vóit könnyű. Nagy erőt kellett kifejtenünk, sok nehézséget és aka dályt kellett leküzdenünk. Eközben sok hibát követtünk el. A legkomolyabb hibák azok az aránytalanságok, amelyek annak következtében merültek fel népgazdaságunkban. hogy a fűtőanyagenergetikai és ércalap nagyon lema radt általános gyors ipari fejlődésünk mögött. A mezőgazdasági termelés fejlődésének lassú üteme nem képes kielégíteni az élelmiszer, és könnyűipar gyorsan növekvő igényeit hazai nyersanyaggal és fékezj a dolgozók életszínvonalának emelkedését. Az említett hiányosságok fő okai mindenekelőtt a népgazdaság irányításának és tervezésének alacsony színivonala, a szovjet tapasztalatok laswú és nem következetes alkalmazása, a gazdasági irányító káderek nem megfelelő politikai és szakmai színvonala. A népgazdaságunkban felmerült aránytal anságok komolyan fékezhetnék a termelőerők gyors fejlődését és a dolgozók életszínvonalának emelkedését. Gazdaságunk további fejlődése ezért közivetleniUl a fűtőanyag, energetikai ée ércalap kérdésének gyors és következetes megoldásától, A termelés növekedésétől és mezőgazdaságunk termelékenységének fokozásától, a népgazdaság irányítása és tervezése színvonalénak emeflésétől függ. A ötéves terv eredménvei az ipar fejlesztésében Most pedig térjünk az ötéves terv feladata; teljesítésének kérdésére az iparban. Az ötéves tervet az Iparban lé nyegében teljesítettük Az ipar fejlesztésében eddig nem látott fejlődést értünk el. Az ötéves terv keretében az ipar növekedésének eredményeképpen Csehszlovákia a világ legfejletteb ipari országai sorába került. Gazdasági ereje óriási mértékben növekedett, ami például abból- is látható, hogy Csehszlová kia az egy lakosra eső acéltermelésben felülmulta az élenjáró tőkés államokat, mint Nagy Britanniát, Franciaországot és Nyugat-Németországot. Amíg 1937-ben Csehszlovákiában 4.1 milliárd kilowattóra villanyáramot, 2.3 millió tonna acélt, 34.7 millió tonna szenet (lignittel együf.) termeltek, addig a gottwaldi ötéves terv végén. 1953 ban már 12.5 milliárd kilowattóra villanyáramot, — tehát háromszor annyit, fnint 1937-ben. 4.3 pifflW tómmá acélt, tehát majdnem kétszer annyit mint 1937-ben. — 54 6 millió tonna szenet, tehát majdnem 60 százalékkal többet termeltünk, mint 1037-ben, Az ipari termelés nagy fellen dülését főként a termelési eszközök termelésének gyors fejlesztésével, mindenekelőtt a gépipar fejlesztésével értük el. A termelési eszközök termelése az ötéves terv ben körülbelül llp százalékkal, a gépipar termelése, amely a.z ötéves terv f6 része volt, 3.3-szeresére növekedett. A gépiparban emelett a termelés nemcsak növekedett, hanem összetétele is megváltozott. Gépiparunk a legkorszerűbb és legbonyolultabb szerkezetű gépeket és termelési berendezéseket: hatalmas vájógépeket, rakodógépeket, hengermüveket, 60 tonna teherhordóképességű mozgódarukat. 50.000 köbméter teljesítőképességű turbó kompresszorokat termeli és így üzemeinket é

s a baráti államok üzemelt ellátja a legfontosabb és legkorszerűbb termelési berendezésekkel. Bevezettük 105 űjtípusű félig és teljesen automatizált nagy teljesító'kiépességfl fémmegmunkáló gépek. 5000—12.500 mm-es karuszszelek, nehéz 12.000 tonna nyomásig terjedő önműködő fémprések, hegesztöautomaták és magasfeszültségű generátorok gyártását Az energetikai ipar számára új típusú 50 KW teljesítőképességű gőzturbinákat, óránként 225 tonna gőzt fejlesztő kazánokat, nagy esésű vízi elektromos müveknél használt Kaplamturbinákat, gázzal fűtött turbinákat, űjtípusű 50 MWA hi d" ogrénhüt és es turbogenerátorokat. 100.000 KWA teljesítöképes ségü újfajta transzformátorokat, nagy teljesítőképességű turbokom presszorokat termeltünk. bevezettük újfajta kábelek és újfajta szigetelőanyaggal ellátott aluminiumyezetők, stb, gyártását. A gépipar fejlődését a kohászati termeié* nagyméretű növekedése tette lehetővé. A kohászati iparban főként a jóminőségü acélfajták és hengerelt anyag termelése fokozódott. A Szovjetunió önzetlen segítsége lehetővé tette, hogy Csehszlovákia Magyarországgal együttműködve megindíthassa hazai alumíniumter melését, bevezethesse a vasöntvények és más termékek termelését, aml kibővítette nyersanyagalapunkat és megerősítette a csehszlovák gazdaság függetlenségét. A nehézipar fejle«ztése lehetővé teszd azt is, hogy hadseregeinket a legmodernebb technikai vívmányokkal szereljük fel és ezzel erősítsük az ország védelmi képességét. Az ötvéfve

s tervben a fogyasztási cikkek termelése is jelentősen növe keflett. 1953-ban 1948-hoz viszonyítva 19 s*á»alékkai több gyapjú és gyapotszövetet, 49 százalékkal több len- ét fél-len anyagot, 28 százalékkal több cukrot és egyebet termeltünk Az ötéves tervben elért sikerek ben nagy része van a kutatómunka és az új technika fejlődésének. Míg a háború előtt kevésszámú kutatóintézeteinkben kb. 2000 tudományos kutatást végző munkaerő dolgozott, ma 175 tudományos kutatóin tézetimk van. melyekben több mint 8000 tudományosan képzett munkaerőnk doigoaik. Ezenkívül a Tudományos Akadémia intézeteiben több mint 800 nagy szakképzettségű tudományos munkaerő dolgozik. A kutatás fejlődése lehetővé tet te, hogy az ipar fejlődése szempont-, jából az elkövetkező években a fontos kérdések egész sorát megoldhattuk. Megbirkóztunk új anyagoknak hazai nyersanyagokbői való előállításával, Az ipar fejlesztésében elért nagy sikerek ellenére sok hiányosság fordult elő az ötéves tervben. Ez elsősorban a széntermelés kj nem elégítő fejlődése, amit a szénbányák nyitásának késése, a szénipar munkájának irányításában éa megszervezésében felmerült hiányosságok, az elégtelen gépesítés, az előkészítő és bányanyitó munkálatok elhanyagolása okozott. Ha a

e aránylag lassan fejlődő szénfejtés mellett elértük az egész ipar ilyen nagyméretű fejlődését, ezt a népgazdaság szénfogyasztásában levő tartalékok feltárása és mozgósítása, a Lengyelországból jövő fokozott szénbethozatal tette lehetővé. A másik nem kevésbbé komoly népgazdasági probléma az energetikai ipar No(ha a villanyáramfejlesztés 1937-hez viszonyítva háromszorosára növekedett, nem képes fedeznj népgazdaságunk szükségleteit és a villanyáram kikapcsolása milliós károkat okoz népgazdaságunknak. Ezt az állapotot a villanyáramfejlesütö telepeik építésének állandó késése és a villanyáramfejlesztő berendezések nagyméretű üzemzavarai okozták. A vasércfejtés ls lemaradt az ipar fejlődése mögött. A felemelt ötéves tervben kitűzött feladatokat nem teljesítette, mert ezeket nem rendes földtant kutatás alapján határozták meg és teljesítésüket nem biztosította a földtani kutatás elegendő fejlesztése. Ez okozta, hogy nem valósíthattuk meg az ércbányák tervezett mértékű nyitását. A Szovjetunióból való fokozott ércbehozatal a tervezett ércfejtés nem teljesítése mellett is biz-' tosította a nyersvastermelés fej'esztését. A gép.parban nem küszöböltük ki a fémipari termelést és az öntödék szűk keresztmetszeteit. Az ötéves tervben nagy hiányossás volt a termékek minőségéről való elégte'en gondoskodás a nem megfelelő technológiai fegyelem és a ki nem elégítő gondoskodás a termékfaiták bővítéséről ami főként a gép-par termelésében és a népszükségleti árucikkek termelésében éreztette a hatását. Az ötéves terv eredményei a mezőgazdaság fejlesztésében Az elmúlt öt év a mezőgazdasagban .s a termelés növekedését eredményezte. Figyelmünk amellett arra összpontosult, hogy a mezőgazdaságban is megalapozzuk 'és megszilárdítsuk a szocialista szektort, mert a falu szocializálása nélkül nem tudjuk felépíteni a szocializmust és nem érhetjük el a mezőgazdasági termelés tartós és lényeges növekedését. Az állattenyésztés az ötéves tervben gyorsabban növekedett, m.nt a növénytermelés. A szarvasmarhaállomány 10 százalékkal, a sertésállomány 33.5 százalékkal, a juhállomány 128.9 százalékka

! növekedett. A növénytermelésben a búza hektárhozama 26.1 százalékkal, a rozs hektárhozama 16.8 százalékkal, az árpa hektárhozama 25.9 százalékkal, a burgonya hozama pedig 13.1 százalékkal növekedett A tervfeladatokat azonban nem teljesítették és így a mezőgazdasági termelés az ötéves terv leggyöngébb része volt. Jelentős haladást értünk el a szocializmus alapjainak építésében a falvakon. Kiépítettük a gép- és traktoi állomások hálózatát, ami lehetővé tette a gépekke' végzett munkálatok terjedelmének lényeges növelését. A gépes traktorállomások 1953-ban az EFSzek összes mezei munkálatainak 44 százalékát e'végezték Növekedett a termelés az állami