Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)
1954-01-25 / 21. szám, hétfő
m sw 1954. .jaguár k Csehszlovák Köztársaság népgazdasága fejlesztésének 1954. évi állami terve gazdaságokban, melyeknek jelentős feladatuk van főleg a lakosság húsellátásában. A falvakon mély gazdasági változások és osztályeltolódások következtek be. A kis- és középparasztok százezre, rátértek az EF-Sz-ekben folytatott közös gazdálkodás útjára. A harmadik és negyedik típusú EFSzek száma 1953-ban elérte a 7.038-at A * mezőgazdaság terén elért eredményekkel azonban nem lehetünk megelégedve, mert a mezőgazdasági termelés növekedése komolyan elmaradt az ipar fejlődése mögött és nem biztosítja a lakosság egyre növekvő szükségleteit. Emellett nagy hiányosságok vannak főként a határvidékeken, ahol nagy földterületeket nem műveltek meg és egyes járásokban csökkent a termelés. Annak eüenére. hogy az ipar a mezőgazdaságnak segítséget nyújtott, a gépi és traktorállomások még nem váltak a mezőgazdasági termelés fejlesztésének megfelelő anyagi-műszaki alapjává. A mezőgazdaságnak h.ánya van nagy termelőképességű gépekben. Elég. telenek az istállóban végzett munkálatok. az ipari növénykultúrák megművelésének gépesítése és más sok munkaerőt igénylő munkálatok. A műtrágya nem volt elegendő. Aránylag kevés beruházást eszközöltünk a mezőgazdaságban és a mezőgazdaság még ezt a alacsony beruházási tervet -sem teljesítette. Komoly hiányosság volt hogy a nemzeti bizottságok és a több. szervek nem gondoskodtak eléggé a me zőgazdasági termelés fejlesztéséről. Ezért törekvéseink előterében a mezőgazdasági termelés fejlesztésének kérdése, a mezőgazdasági termelésről való gondoskodás fokozása és a mezőgazdaság fejlesztésére nyújtott anyagi segítség áll. Szükséges, hogy ennek 8 fejlődésnek alapja továbbra is •> munkások és parasztok szi'árd szövetsége és a munkásosztály tovább:, segítsége legyen a falu szocialista átépítésében. Az ipar és a mezőgazdaság feladatainak teljesítésével összhangban növekedett a vasúti, közúti, légi és viziforgalom. A teherszállítás 1948-hoz viszonyítva 1953-ban tonnakilométerben számítva 940/ 0-kal. a személyszállítás 37 száza'ékkal növekedett Befejeztük a HavlVíkűv Brod-Brno vasútvonalat és sok más építményt. Jelentős fejlődésnek indult az ötszázasok szocialista munkaversenye, akik hozzájárultak ahhoz, hogv a közlekedés általában megbirkózott iparunk hatalmas növekedésének összes feladataival. Beruházások A nemzetgazdaság gyors fejlődését és az ország védelmi képességeinek megszilárdítását az első ötéves terv folyamán nagyméretű beruházásokkal biztosítottuk. Az 1948—1953-ig terjedő években az eddigi adatok alapján körülbelül 97 milliárd koronát fektettünk be a nemzetgazdaságba Nagy összegeket fordítottunk az ipar és közlekedés építésére, a kulturális és szociális objektumok eg&z sorát építettük fel és megvalósítottuk a kiterjedt lakásépítést. Az ötéves tervben felépített új nehézipari üzemek dolgozóink büszkeségei. A kuncsicei Klement Gottwald újkohó, a vízierőművek, aminő az árvái duzzasztógát, Kostolná, a chvaleticei bánya, az anyagüzem. a vasöntévenyeket gyártó üzem az új gépüzemek: mindezek dolgozó népünk nagy sikerei. Az ötéves terv folyamán jelentősen emelkedett az építőipar technikai színvonala, amely kisipari termelésbői nagyipari termeléssé változott Emelkedett az építőipari gépek száma. Az építőiparügyi minisztérium körzetében 730/o-kaí emelkedett a bágerek száma, a szkréperek (földvájógépek) száma pedig 240"/o-kal. Az egy építőipari munkásra eső gépi berendezés csaknem kétszeresére emelkedett. A gépek teljesítőképességének kihasználása is-nagyobb lett Ezzel a földmunká'atok gépesítése csaknem kétszeresére emelkedett, mégpedig az 1948. évi 4ľ0/ 0-róí az 1953. évben -ra. Az ötéves terv utolsó éveiben az építőiparban is következetesen érvényesítik a haladó .munkamódszereket és az új technológiai menetet Terjed a téglák összerakásának á,i módszere, mely szerint az 1953 évben az összes téglák 200/ 0_át szárították, a gazdaságos deszkázások alkalmazása 34%-ot ért el. az új vakolási mód 36%-ot, a lakásegységek árammódszerrel való építése 12.6%ot; terjed az -ari építkezések nehéz szerelése. A félautomatikus és automatikus betonkeverőkben a betonkeverék gyártása 40%-ot ért el. A beruházásokban mutatkozott meg legjobban Slánsky összeesküvő központjának káros tevékenysége, amelynek a gazdasági apparátus munkájában előforduló hiányosságokkal együtt az volt a következménye, hogy nem összpontosították az építkezést a döntő szakaszokra. Előidézte, hogy számos építkezés volt befejezetlen állapotban, továbbá, hogy tervek és földtani vizsgálat nélkül építkeztek és ez késleltette az építkezést, amely így sokkal többe került, mint eredetileg tervbe volt véve. Már az ötéves terv végén részleges javulás állott be az építkezéseben. Az eddig mutatkozó hiányosságokkal való következetes leszámolás és a beruházási eszközök összpontosítása lehetővé teszi, hogy az elkövetkező években az eddiginél sokkal gyorsabb ütemben fejlesszük és emeljük a termelést az ipar alapágazataiban és a mezőgazdaságban. Az ötéves terv eredményei a lakosság anyagi és kulturális színvonala fejlődésének terén Hogyan tükröződnek vissza a nemzetgazdaság fejlődésében elért sikerek az első ötéves tervben az életszínvonal terén? A nemzetgazdaság átépítésének és fejlődésének alapján emelkedett a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonala és megteremtődtek a feltételek' örömteli és boldog életéhez. Országunkban örökre kiküszöböltük a munkanélküliséget, a félfoglalkoztatottságot, a dolgozók éhségét és a nyomorát, amelyek a München előtti köztársaságban állandó vendégek voltak Évről évre nő a nemzetgazdaságban alkalmazottak száma. Az ötéves terv alatt az ipari munkások száma 20 százalékkal, az építőipari dolgozók száma pedig 22 százalékkal emelkedett. Az ötéves terv ideje alatt a nemzeti jövedelem kétharmadával emelkedett. Az egész nemzeti jövedelmet teljesen a dolgozó nép érdekében osztják szét. A nemzeti jövedelem növekedésének fő tényezője az volt, hogy a nemzetgazdaság minden egyes ágazatában fokozódott a munkatermelékenység. Legnagyobb fejlődést értünk el az iparban, ahol a munkatermelékenység az ötéves terv ideje alatt kb. 64 százalékkal emelkedett, és az építőiparban, ahol 49 százalékkal emelkedett. Ezek az eredmények a dolgozó nép nagy alkotó kezdeményezésének bizonyítékai. Az 1949—1953-ig terjedő években a nemzetgazdaságban a dolgozók bére átlagosan 35 százalékkal, az ipari munkásoké 56 százalékkal, az építőipari munkásoké pedig 51 százalékkal emelkedett. Az árutermelés fokozása és a lakosság jövedelmének állandó növekedése volt az alap a lakosság ellátásának megjavítására. Igy például az 19'53. évben az 1949. évhez viszonyítva a lakosság részére való kenyéreladás 39.4 százalékkal, a zsiradékeladás 32.4 százalékkal, a húseladás 36.2 százalékkal, a lábbeli eladás 24 százalékkal, a szappaneladás 22 százalékkal, a bútoreladás 5S százalékkal, a házi villanymosógépek eladása két és félszeresével emelkedett. Javult a dolgozó parasztok életszínvonala A dolgozó parasztok ma már elfelejtették a végrehajtókat és az éhséget, ami ellen' olyan sokat küzdöttek az első köztársaságban. Az állam a földművesek termékeit ma előre megállapított szilárd árakon vásárolja fel és biztosítja a mezőgazdasági termelési feleslegeik eladásának lehetőségét magasabb árakon. Egyúttal a. parasztság részére szociális, egészségügyi, kulturális és iskolai gondoskodást nyújt olyan mértékben, amilyet azelőtt a földművesek nem ismertek. Ma minden egyes falunak van telefonösszeköttetése és csaknem minden egyes falu villamosítva van. Falvainkat kiterjedt közlekedési hálózat, főleg autóbuszhálózat köti össze a városokkal, ami elsősorban a gazdagabb kulturális élet lehetőségének javulásában. *az iskolai és egészségügyi gondoskodás javulásában és az áruvásárlás lehetőségében mutatkozik meg Népi demokratikus államunk nagy figyelmet fordít arra, hogy a lakosság szociális, egészségügyi, iskolai és kulturális szükségletei minél nagyobb, mértékben ki legyenek elégítve. Az elmúlt öt évben éppen ezeken a szakaszokon értünk el döntő sikereket és bebizonyítottuk teljes fölényünket a kapitalizmus felett. A múltban sohasem fordítottak annyi gondot és anyagi eszközöket a szociális gondoskodásra, az egészségügyre, az iskolaügyre és a kultúrára, mint éppen az első ötéves terv idején Az 1953. évben az állami kiadások szociális és kulturális intézményekre a nemzeti biztosítás kiadásaival együtt 22.3 milliárd koronát, tehát 81 százalékkal többet tettek ki, mint az 1949. évben. Ez az összeg többet tesz ki. mint az összes állami kiadások egynegyedét. Rendkívüli módon javult az állam gondoskodása a munkaképtelenekről és öregekről. Az 1953. év elején 52 százalékkal több járulékot fizettek ki, mint az 1949. év eleién A kiadások az egészségügyre, amelyre rendkívüli figyelmet fordít.otta.k, 1953-ban 4.7 milliárd korona összeget értek el. ami lehetővé tette a dolgozók egészségéről való gondoskodás jelentős kiszélesítését. Nagyon sokat tettünk a legkisebbekre — gyermekeinkre — fordított gondolkodás terén. Mindez a figyelem szemmel láthatóan megmutatkozik nemcsak a csecsemőhalandóság csökkenésében, hanem elsősorban abban- hogy gyermekeink ma egészségesek, nem szenvednek roszszultápláltságban. mint valaha és egészséges, új nemzedék fejlődik belőlük. A családra fordított gondoskodás terér, államunk dolgozói részére számos előnyt nyújt államkölcsö. nökkel az új házasok részére, gyer. mekDóbiékokkal és jelentős adókedvezménnyel a többgyermekes családok részére Jelentős sikereket értünk el az iskolaügy terén, a népünk művelődéséről való gondoskodás terén. Kiküszöböltük a gyermekek és ifjúság neveléséből a régi kasztrendszert és az egész iskolarendszer és nevelés reformját úgy valósítottuk meg. hogy a nevelés és tanulás minden ogves iskolai fokozaton lehetséges legyen minden tehetséges polgár, ifjú és felnőtt részére egyaránt Az iskolai nevelés és tanulás nemcsak teljesen ingyenes, hanem az állam ezenfelül még nagyméretű anyagi segítséget is nyújt a tanulóknak. Ha az 1952. évig a lakosság anyagi és kulturális színvonala gyorsabb ütemben emelkedett a társadalmi szükségletek körzetében. mint a személyi szükségletek körzetében, akkor az ötéves terv utolsó éve döntő fordulatot jelent ezen a téren. A pénzreform megvalósításával, a jegyrendszer eltörlésével, az egységes kiskereskedelmi árak bevezetésével az élelmiszer és ipari árucikkeknél és pártunk és * kormányunk további intézkedéseivel, amelyek az életszínvonal tartós emelésére irányultak, biztosítottuk a lakosság személyi szükségleteinek gyorsabb emelkedését. A pénzreform elkerülhetetlen intézkedés volt az egész nemzetgazdaság talpraállításához. Az egységes piac bevezetésével együtt megteremtette az előfeltételeket annak a szociális alapelvnek helyesebb és célszerűbb érvényesítéséhez. hogy a végzett munka mennyisége alapján kell jutalmazni. Ezt az alapelvet mindeddig a fejadagárak és a szabadkereskedelmi árak fennállása komolyan sértette. Bár ezek az intézkedések bizonyos áldozatokat követeltek a dolgozóktól. mégis szilárd alapokra fektettük népünk anyagi és kulturális színvonalának további gyors fejlődését. A néhány hónap alatt megvalósult kétszeri árleszállítás megmutatkozott az életszínvonal emelkedésében. Az ipari munkások reálbére az 1953. év negyedik negyedévében ugyanezen év januárjától májusáig terjedő időszakához viszonyítva 9 százalékkal emelkedett. A lakosság anyagi és kulturális színvonala, emelkedésének nagy sikerei meggyőző és szemléltető bizonyítékai a népi demokratikus rendszer fölényének a kapitalista rendszerrel szemben. Orsziágunk gazdasági fejlődésének mai színvonala lehetőséget nyújt ahhoz. hogy a nehézipar további fejlődésével és az aránytalanságoknak főleg a szén. és energetikai iparban való kiküszöbölésével gyorsabban fejlődjön a mezőgazdasági termelés és a közszükségleti, ipari és élelmiszeripari cikkek termelése. Ez nemzetgazdaságunk fejlődésének mai korszakában szintén objektív szükségszerűség. Ez is megfelel a szocializmus közgazdasági alaptörvénye követelményeinek, mint a nemzetgazdaság tiervszerü, arányos fejlődésére vonatkozó törvény követelményeinek is. A Csehszlovák Köztársaság nemzetgazdaságának fejlődésére vonatkozó állami terv fö feladatai az 1954. évben Az 1954. évi tervvel megkezdjük Csehszlovákia gazdasági fejlődésének új időszakát Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1953. december S-.i és 5-1 határozata alapján a nemzetgazdaság fejlődésének távlati tervét 1960-ig kell kidolgozni, mégpedig azon irányelvek alapján, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusán tárgyalnak meg. A tulajdonképpeni távlati tervet az 1955. évre és 1956-tól 1960-ig terjedő évekre állitják össze, azért, hogy jobban ki lehessen használni a népi demokratikus államok és a Szovjetunió kölcsönös gazdasági együttműködésének lehetőségeit, mivel ezekben az országokban mindé, nütt 1956-ban kezdődnek a további hosszúlejáratú tervek, és az 1956-tól 1960-ig terjedő időszakra Csehszlovákia további hosszúlejáratú kölcsönös szerződéseket köt ezekkel az államokkal. Az 19-54. és 1955. évi terv arra ÍV Anyui, hogy ezekben az években megvalósuljanak a kormánynak azon irányelvei, amelyek a legközelebbi időszak halaszthatatlan feladataira vonatkoznak gazdaságpolitikai téren és főként az életszínvonal emelkedésének meggyorsítására; valamint a tüzelőanyag, energia és érctermelés és a mezőgazdaság fejlődésében lévő aránytalanságok megszüntetésére irányulnak. A nemzetgazdaság 1954 évi fejlődésére vonatkozó állami terv tel jes mértékben visszatükrözi a nyers anyagalap gyorsabb fejlődésének szükségességét pártunk és kormányunk irányvonalával megegyezően, amelyet az 1953 szeptember 15 i kormánynyilatkozat Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bízott ságáma.k határozatai. Široký elvtársnak a CsKP KB ülésén 1953 december 3-án mondott .beszámolója, pártunknak a mezőgazdaságról szóló határozata, valamint pártunknak és kormányunknak a szénipar fejlődé léséről szóló határozata tartalmaz nak. Ezekkel a dokumentumokkal megegyezően az 1954. évi terv fő része a tüzeiő és energetikai alap arányta ianságainak kiküszöbölése. További elsőrendű feladat főleg a doigozók életszínvonala emelésének szempont, .iából a mezőgazdasági termelés növelése. Az élelmiszer és ipán szükségleti árucikkek gyártásának fokozása, ezek fajtáinak kiszélesítése és minőségének fokozása, a kereskedelem kiszélesítése és megjavítása első sorban a falvakon, a terjedelmes lakásépítés megvalósítása, a lakos Ságnak tett szolgálatok megjavítása és minden téren való kiszélesí tése a városi gazdaságok éts heiyi ipar részéről: ezek a további intézkedések, amelyek megvalósítják a kormánynyilatkozatban foglalt feladatokat. Mindezen intézkedéseknek céilja népünk anyagi és kulturális színvonalának jelentős emeiése és Csehszlovákiában a szocializmus felépítése történelmi feladatának további sikeres megoldása. Az egész nemzetgazdaság arányos fejlődésének biztosítása megköveteli, hogy aránylag gyorsabban fejlődjék a szénfejtés ée a villanyáram termelése. Ezért az egész ipari termelés tervezett növekedése 5.1%-kal, a kő szénfejtés növekedése 8 5%-kal, a barnaszénfejté s növekedése 7.9%. kal, a villanyáram termelése pedig 12.2%-kai több A szénipar fejlődésének rendkívüli jelentőségét a nemzetgazdasági szükségletek biztosításában az emeli ki. hogy a CsKP KB é s Csehszlovákia kormánya a tüzelőanyag fejtésé nek biztosításával kapcsolatos fel adia,tokra és intézkedésekre vonatkozólag elismerték azok elsőrendű országos jelentőségét és elfogadták a 9zénipar további fejlődésének biz tosítására vonatkozó határozatot Nem kevésbbé fontos egész nem zetgazda.ságunk részére a vilíanyáramtermelés fejlődésével kapcsolatos feladatok. A szénfejtési feladatok és a vil lanyáram termelési feladatok teljesítésétői függ az egész nemzetgaz daisági terv teljesítése, főleg az ipari termelésben. Ezért a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítani a bányák. villanyüzemek építéséi szolgáld gépek és berendezések szállításainak idejében való teljesítésére, az új termelőgépek idejében való üzem-behelyezésére, a villanyüzemek berendezésein előfordulj hibák kiküszöbölésére, a javítások és ellenőrzések idejének megrövidítésére, ezen ágazatok állandó minősített dolgozókkal való ellátásának biztosítására, és a dolgozókra fordított gondoskodás jelentős fokozására ezekben az ágazatokban, eiLsösorban a széniparban. A szénfejtés és a villanyáram tervezett növelésének alapján továbbfejlődik majd a termelés a nehézipar többi ágazataiban. A kohászati iparban további 8.3% ka.1 emelkedik a nyersvas termelése, az acéltermelés 4.5%.ka,, a hengerelt anyag termelése pedig 13.4 % kai, amit az eddigi nagyolvasztók, acélüzemek és hengerlök jobb kihasz. Hálásával érnek el. Külön figyelmet kell fordítani a ha,zai vasérc fejtése fokozására és főleg a kevesebb vasat tartalmazó ércek nagyobb méretű feldolgozását -saolgái'ó feltételek megteremtésére Nagy fejlődés van te.rvbevéve az alumínium termelésében. amely az 1953. évi színvonal, hoz viszonyítva kb hatszorosára emelkedik és így nagy mértékben hozzájárul a kapitalista országokból való behozatal kiküszöböléséhez A kohászat tervezett fejlődése lehetővé te-szi a gépgyártásnak 10 6%. kai való növelését, -az 1953.. évhez vi. szonvítva A gépek és berendezések szállításaivá, kapcsolatos magas követelmények. amelyek nemzetgazda, ságunk legfontosabb ágazatainak tökéletesebb technikai felszerelése; és a szocialista tábor országaiba válj kivitelt szolgálják, biztosítva vannak az egyes gépfajták é s berendezések termelésének jelentős emelkedésével. Igy például az energetikai berendezése-k gyártása kétszeresére emelkedik, a vegyiipari berendezések gyárfása 154% kai emelkedik, a bányaberea.