Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-25 / 21. szám, hétfő

m sw 1954. .jaguár k Csehszlovák Köztársaság népgazdasága fejlesztésének 1954. évi állami terve gazdaságokban, melyeknek jelentős fel­adatuk van főleg a lakosság húsellá­tásában. A falvakon mély gazdasági válto­zások és osztályeltolódások következ­tek be. A kis- és középparasztok százezre, rátértek az EF-Sz-ekben foly­tatott közös gazdálkodás útjára. A harmadik és negyedik típusú EFSz­ek száma 1953-ban elérte a 7.038-at A * mezőgazdaság terén elért ered­ményekkel azonban nem lehetünk megelégedve, mert a mezőgazdasági termelés növekedése komolyan elma­radt az ipar fejlődése mögött és nem biztosítja a lakosság egyre növekvő szükségleteit. Emellett nagy hiányos­ságok vannak főként a határvidéke­ken, ahol nagy földterületeket nem műveltek meg és egyes járásokban csökkent a termelés. Annak eüenére. hogy az ipar a mezőgazdaságnak se­gítséget nyújtott, a gépi és traktor­állomások még nem váltak a mező­gazdasági termelés fejlesztésének megfelelő anyagi-műszaki alapjá­vá. A mezőgazdaságnak h.ánya van nagy termelőképességű gépekben. Elég. telenek az istállóban végzett munká­latok. az ipari növénykultúrák megművelésének gépesítése és más sok munkaerőt igénylő munkálatok. A műtrágya nem volt elegendő. Aránylag kevés beruházást eszközöl­tünk a mezőgazdaságban és a mező­gazdaság még ezt a alacsony beru­házási tervet -sem teljesítette. Komoly hiányosság volt hogy a nemzeti bizottságok és a több. szer­vek nem gondoskodtak eléggé a me ­zőgazdasági termelés fejlesztéséről. Ezért törekvéseink előterében a me­zőgazdasági termelés fejlesztésének kérdése, a mezőgazdasági termelésről való gondoskodás fokozása és a me­zőgazdaság fejlesztésére nyújtott anya­gi segítség áll. Szükséges, hogy ennek 8 fejlődésnek alapja továbbra is •> munkások és parasztok szi'árd szö­vetsége és a munkásosztály tovább:, segítsége legyen a falu szocialista átépítésében. Az ipar és a mezőgazdaság felada­tainak teljesítésével összhangban nö­vekedett a vasúti, közúti, légi és vi­ziforgalom. A teherszállítás 1948-hoz viszonyítva 1953-ban tonnakilométer­ben számítva 940/ 0-kal. a személy­szállítás 37 száza'ékkal növekedett Befejeztük a HavlVíkűv Brod-Brno vasútvonalat és sok más építményt. Jelentős fejlődésnek indult az ötszá­zasok szocialista munkaversenye, akik hozzájárultak ahhoz, hogv a közle­kedés általában megbirkózott iparunk hatalmas növekedésének összes fel­adataival. Beruházások A nemzetgazdaság gyors fejlődését és az ország védelmi képességeinek megszilárdítását az első ötéves terv folyamán nagyméretű beruházásokkal biztosítottuk. Az 1948—1953-ig ter­jedő években az eddigi adatok alap­ján körülbelül 97 milliárd koronát fektettünk be a nemzetgazdaságba Nagy összegeket fordítottunk az ipar és közlekedés építésére, a kulturális és szociális objektumok eg&z sorát építettük fel és megvalósítottuk a ki­terjedt lakásépítést. Az ötéves tervben felépített új ne­hézipari üzemek dolgozóink büszke­ségei. A kuncsicei Klement Gottwald újkohó, a vízierőművek, aminő az árvái duzzasztógát, Kostolná, a chva­leticei bánya, az anyagüzem. a vas­öntévenyeket gyártó üzem az új gép­üzemek: mindezek dolgozó népünk nagy sikerei. Az ötéves terv folyamán jelentősen emelkedett az építőipar technikai színvonala, amely kisipari termelésbői nagyipari termeléssé változott Emel­kedett az építőipari gépek száma. Az építőiparügyi minisztérium kör­zetében 730/o-kaí emelkedett a báge­rek száma, a szkréperek (földvájó­gépek) száma pedig 240"/o-kal. Az egy építőipari munkásra eső gépi be­rendezés csaknem kétszeresére emel­kedett. A gépek teljesítőképességének kihasználása is-nagyobb lett Ezzel a földmunká'atok gépesítése csaknem kétszeresére emelkedett, mégpedig az 1948. évi 4ľ0/ 0-róí az 1953. évben -ra. Az ötéves terv utolsó éveiben az építőiparban is következetesen ér­vényesítik a haladó .munkamódszere­ket és az új technológiai menetet Terjed a téglák összerakásának á,i módszere, mely szerint az 1953 év­ben az összes téglák 200/ 0_át szárí­tották, a gazdaságos deszkázások al­kalmazása 34%-ot ért el. az új va­kolási mód 36%-ot, a lakásegységek árammódszerrel való építése 12.6%­ot; terjed az -ari építkezések nehéz szerelése. A félautomatikus és auto­matikus betonkeverőkben a betonke­verék gyártása 40%-ot ért el. A beruházásokban mutatkozott meg legjobban Slánsky összeesküvő központjának káros tevékenysége, amelynek a gazdasági apparátus munkájában előforduló hiányos­ságokkal együtt az volt a következ­ménye, hogy nem összpontosították az építkezést a döntő szakaszokra. Előidézte, hogy számos építkezés volt befejezetlen állapotban, továbbá, hogy tervek és földtani vizsgálat nélkül építkeztek és ez késleltette az építkezést, amely így sokkal töb­be került, mint eredetileg tervbe volt véve. Már az ötéves terv végén részle­ges javulás állott be az építkezése­ben. Az eddig mutatkozó hiányos­ságokkal való következetes leszámo­lás és a beruházási eszközök össz­pontosítása lehetővé teszi, hogy az elkövetkező években az eddiginél sokkal gyorsabb ütemben fejlesszük és emeljük a termelést az ipar alap­ágazataiban és a mezőgazdaságban. Az ötéves terv eredményei a lakosság anyagi és kulturális színvonala fejlődésének terén Hogyan tükröződnek vissza a nemzetgazdaság fejlődésében elért sikerek az első ötéves tervben az életszínvonal terén? A nemzetgazdaság átépítésének és fejlődésének alapján emelkedett a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonala és megteremtődtek a feltételek' örömteli és boldog életé­hez. Országunkban örökre kiküszöböl­tük a munkanélküliséget, a félfog­lalkoztatottságot, a dolgozók éhsé­gét és a nyomorát, amelyek a Mün­chen előtti köztársaságban állandó vendégek voltak Évről évre nő a nemzetgazdaságban alkalmazottak száma. Az ötéves terv alatt az ipari munkások száma 20 százalékkal, az építőipari dolgozók száma pedig 22 százalékkal emelkedett. Az ötéves terv ideje alatt a nem­zeti jövedelem kétharmadával emel­kedett. Az egész nemzeti jövedelmet teljesen a dolgozó nép érdekében osztják szét. A nemzeti jövedelem növekedésé­nek fő tényezője az volt, hogy a nemzetgazdaság minden egyes ága­zatában fokozódott a munkaterme­lékenység. Legnagyobb fejlődést ér­tünk el az iparban, ahol a munka­termelékenység az ötéves terv ideje alatt kb. 64 százalékkal emelkedett, és az építőiparban, ahol 49 száza­lékkal emelkedett. Ezek az eredmé­nyek a dolgozó nép nagy alkotó kezdeményezésének bizonyítékai. Az 1949—1953-ig terjedő években a nemzetgazdaságban a dolgozók bére átlagosan 35 százalékkal, az ipari munkásoké 56 százalékkal, az építőipari munkásoké pedig 51 százalékkal emelkedett. Az árutermelés fokozása és a la­kosság jövedelmének állandó növe­kedése volt az alap a lakosság ellá­tásának megjavítására. Igy például az 19'53. évben az 1949. évhez vi­szonyítva a lakosság részére való kenyéreladás 39.4 százalékkal, a zsiradékeladás 32.4 százalékkal, a húseladás 36.2 százalékkal, a lábbe­li eladás 24 százalékkal, a szappan­eladás 22 százalékkal, a bútoreladás 5S százalékkal, a házi villanymosó­gépek eladása két és félszeresével emelkedett. Javult a dolgozó parasztok életszínvonala A dolgozó parasztok ma már el­felejtették a végrehajtókat és az éhséget, ami ellen' olyan sokat küz­döttek az első köztársaságban. Az állam a földművesek termékeit ma előre megállapított szilárd árakon vásárolja fel és biztosítja a mező­gazdasági termelési feleslegeik el­adásának lehetőségét magasabb ára­kon. Egyúttal a. parasztság részére szociális, egészségügyi, kulturális és iskolai gondoskodást nyújt olyan mértékben, amilyet azelőtt a föld­művesek nem ismertek. Ma minden egyes falunak van te­lefonösszeköttetése és csaknem minden egyes falu villamosítva van. Falvainkat kiterjedt közlekedési há­lózat, főleg autóbuszhálózat köti össze a városokkal, ami elsősorban a gazdagabb kulturális élet lehető­ségének javulásában. *az iskolai és egészségügyi gondoskodás javulásá­ban és az áruvásárlás lehetőségében mutatkozik meg Népi demokratikus államunk nagy figyelmet fordít arra, hogy a la­kosság szociális, egészségügyi, isko­lai és kulturális szükségletei minél nagyobb, mértékben ki legyenek elé­gítve. Az elmúlt öt évben éppen ezeken a szakaszokon értünk el dön­tő sikereket és bebizonyítottuk tel­jes fölényünket a kapitalizmus fe­lett. A múltban sohasem fordítottak annyi gondot és anyagi eszközöket a szociális gondoskodásra, az egész­ségügyre, az iskolaügyre és a kul­túrára, mint éppen az első ötéves terv idején Az 1953. évben az állami kiadások szociális és kulturális intézmények­re a nemzeti biztosítás kiadásaival együtt 22.3 milliárd koronát, tehát 81 százalékkal többet tettek ki, mint az 1949. évben. Ez az összeg többet tesz ki. mint az összes álla­mi kiadások egynegyedét. Rendkívüli módon javult az állam gondoskodása a munkaképtelenekről és öregekről. Az 1953. év elején 52 százalékkal több járulékot fizettek ki, mint az 1949. év eleién A kiadások az egészségügyre, amelyre rendkívüli figyelmet fordí­t.otta.k, 1953-ban 4.7 milliárd korona összeget értek el. ami lehetővé tet­te a dolgozók egészségéről való gon­doskodás jelentős kiszélesítését. Nagyon sokat tettünk a legkiseb­bekre — gyermekeinkre — fordí­tott gondolkodás terén. Mindez a figyelem szemmel láthatóan megmu­tatkozik nemcsak a csecsemőhalan­dóság csökkenésében, hanem elsősor­ban abban- hogy gyermekeink ma egészségesek, nem szenvednek rosz­szultápláltságban. mint valaha és egészséges, új nemzedék fejlődik be­lőlük. A családra fordított gondoskodás terér, államunk dolgozói részére számos előnyt nyújt államkölcsö. nökkel az új házasok részére, gyer. mekDóbiékokkal és jelentős adóked­vezménnyel a többgyermekes csalá­dok részére Jelentős sikereket értünk el az is­kolaügy terén, a népünk művelődé­séről való gondoskodás terén. Kikü­szöböltük a gyermekek és ifjúság neveléséből a régi kasztrendszert és az egész iskolarendszer és nevelés reformját úgy valósítottuk meg. hogy a nevelés és tanulás minden ogves iskolai fokozaton lehetséges legyen minden tehetséges polgár, if­jú és felnőtt részére egyaránt Az iskolai nevelés és tanulás nemcsak teljesen ingyenes, hanem az állam ezenfelül még nagyméretű anyagi segítséget is nyújt a tanulóknak. Ha az 1952. évig a lakosság anyagi és kulturális színvonala gyorsabb ütemben emelkedett a társadalmi szükségletek körzetében. mint a személyi szükségletek körzetében, akkor az ötéves terv utolsó éve döntő fordulatot jelent ezen a té­ren. A pénzreform megvalósításával, a jegyrendszer eltörlésével, az egy­séges kiskereskedelmi árak bevezeté­sével az élelmiszer és ipari árucik­keknél és pártunk és * kormányunk további intézkedéseivel, amelyek az életszínvonal tartós emelésére irá­nyultak, biztosítottuk a lakosság személyi szükségleteinek gyorsabb emelkedését. A pénzreform elkerül­hetetlen intézkedés volt az egész nemzetgazdaság talpraállításához. Az egységes piac bevezetésével együtt megteremtette az előfeltéte­leket annak a szociális alapelvnek helyesebb és célszerűbb érvényesí­téséhez. hogy a végzett munka mennyisége alapján kell jutalmazni. Ezt az alapelvet mindeddig a fej­adagárak és a szabadkereskedelmi árak fennállása komolyan sértette. Bár ezek az intézkedések bizonyos áldozatokat követeltek a dolgozók­tól. mégis szilárd alapokra fektet­tük népünk anyagi és kulturális színvonalának további gyors fejlő­dését. A néhány hónap alatt megvalósult kétszeri árleszállítás megmutatko­zott az életszínvonal emelkedésében. Az ipari munkások reálbére az 1953. év negyedik negyedévében ugyan­ezen év januárjától májusáig terje­dő időszakához viszonyítva 9 szá­zalékkal emelkedett. A lakosság anyagi és kulturális színvonala, emelkedésének nagy sike­rei meggyőző és szemléltető bizonyí­tékai a népi demokratikus rendszer fölényének a kapitalista rendszerrel szemben. Orsziágunk gazdasági fejlődésének mai színvonala lehetőséget nyújt ahhoz. hogy a nehézipar további fejlődésével és az aránytalanságok­nak főleg a szén. és energetikai iparban való kiküszöbölésével gyor­sabban fejlődjön a mezőgazdasági termelés és a közszükségleti, ipari és élelmiszeripari cikkek termelése. Ez nemzetgazdaságunk fejlődésé­nek mai korszakában szintén objek­tív szükségszerűség. Ez is megfelel a szocializmus közgazdasági alaptör­vénye követelményeinek, mint a nemzetgazdaság tiervszerü, arányos fejlődésére vonatkozó törvény köve­telményeinek is. A Csehszlovák Köztársaság nemzetgazdaságának fejlődésére vonatkozó állami terv fö feladatai az 1954. évben Az 1954. évi tervvel megkezdjük Csehszlovákia gazdasági fejlődésé­nek új időszakát Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának 1953. december S-.i és 5-1 határozata alapján a nemzet­gazdaság fejlődésének távlati tervét 1960-ig kell kidolgozni, mégpedig azon irányelvek alapján, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusán tárgyalnak meg. A tulajdonképpeni távlati tervet az 1955. évre és 1956-tól 1960-ig ter­jedő évekre állitják össze, azért, hogy jobban ki lehessen használni a népi demokratikus államok és a Szovjetunió kölcsönös gazdasági együttműködésének lehetőségeit, mi­vel ezekben az országokban mindé, nütt 1956-ban kezdődnek a további hosszúlejáratú tervek, és az 1956-tól 1960-ig terjedő időszakra Csehszlo­vákia további hosszúlejáratú kölcsö­nös szerződéseket köt ezekkel az ál­lamokkal. Az 19-54. és 1955. évi terv arra ÍV Anyui, hogy ezekben az években megvalósuljanak a kormánynak azon irányelvei, amelyek a legközelebbi időszak halaszthatatlan feladataira vonatkoznak gazdaságpolitikai téren és főként az életszínvonal emelke­désének meggyorsítására; valamint a tüzelőanyag, energia és ércterme­lés és a mezőgazdaság fejlődésében lévő aránytalanságok megszüntetésé­re irányulnak. A nemzetgazdaság 1954 évi fej­lődésére vonatkozó állami terv tel jes mértékben visszatükrözi a nyers anyagalap gyorsabb fejlődésének szükségességét pártunk és kormá­nyunk irányvonalával megegyezően, amelyet az 1953 szeptember 15 i kormánynyilatkozat Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bízott ságáma.k határozatai. Široký elv­társnak a CsKP KB ülésén 1953 de­cember 3-án mondott .beszámolója, pártunknak a mezőgazdaságról szóló határozata, valamint pártunknak és kormányunknak a szénipar fejlődé léséről szóló határozata tartalmaz nak. Ezekkel a dokumentumokkal meg­egyezően az 1954. évi terv fő része a tüzeiő és energetikai alap arányta ianságainak kiküszöbölése. További elsőrendű feladat főleg a doigozók életszínvonala emelésének szempont, .iából a mezőgazdasági termelés nö­velése. Az élelmiszer és ipán szükségleti árucikkek gyártásának fokozása, ezek fajtáinak kiszélesítése és minő­ségének fokozása, a kereskedelem kiszélesítése és megjavítása első sorban a falvakon, a terjedelmes lakásépítés megvalósítása, a lakos Ságnak tett szolgálatok megjaví­tása és minden téren való kiszélesí tése a városi gazdaságok éts heiyi ipar részéről: ezek a további intéz­kedések, amelyek megvalósítják a kormánynyilatkozatban foglalt fel­adatokat. Mindezen intézkedéseknek céilja népünk anyagi és kulturális színvonalának jelentős emeiése és Csehszlovákiában a szocializmus fel­építése történelmi feladatának to­vábbi sikeres megoldása. Az egész nemzetgazdaság arányos fejlődésének biztosítása megköveteli, hogy aránylag gyorsabban fejlődjék a szénfejtés ée a villanyáram terme­lése. Ezért az egész ipari termelés tervezett növekedése 5.1%-kal, a kő szénfejtés növekedése 8 5%-kal, a barnaszénfejté s növekedése 7.9%. kal, a villanyáram termelése pedig 12.2%-kai több A szénipar fejlődésének rendkívüli jelentőségét a nemzetgazdasági szükségletek biztosításában az emeli ki. hogy a CsKP KB é s Csehszlová­kia kormánya a tüzelőanyag fejtésé nek biztosításával kapcsolatos fel adia,tokra és intézkedésekre vonat­kozólag elismerték azok elsőrendű országos jelentőségét és elfogadták a 9zénipar további fejlődésének biz tosítására vonatkozó határozatot Nem kevésbbé fontos egész nem zetgazda.ságunk részére a vilíany­áramtermelés fejlődésével kapcsola­tos feladatok. A szénfejtési feladatok és a vil lanyáram termelési feladatok telje­sítésétői függ az egész nemzetgaz daisági terv teljesítése, főleg az ipari termelésben. Ezért a lehető legna­gyobb figyelmet kell fordítani a bá­nyák. villanyüzemek építéséi szol­gáld gépek és berendezések szállí­tásainak idejében való teljesítésére, az új termelőgépek idejében való üzem-behelyezésére, a villanyüzemek berendezésein előfordulj hibák ki­küszöbölésére, a javítások és ellen­őrzések idejének megrövidítésére, ezen ágazatok állandó minősített dolgozókkal való ellátásának biz­tosítására, és a dolgozókra fordított gondoskodás jelentős fokozására ezekben az ágazatokban, eiLsösorban a széniparban. A szénfejtés és a villanyáram tervezett növelésének alapján továbbfejlődik majd a termelés a nehézipar többi ágazataiban. A ko­hászati iparban további 8.3% ka.1 emelkedik a nyersvas termelése, az acéltermelés 4.5%.ka,, a hengerelt anyag termelése pedig 13.4 % kai, amit az eddigi nagyolvasztók, acél­üzemek és hengerlök jobb kihasz. Hálásával érnek el. Külön figyelmet kell fordítani a ha,zai vasérc fejtése fokozására és főleg a kevesebb vasat tartalmazó ércek nagyobb méretű feldolgozását -saolgái'ó feltéte­lek megteremtésére Nagy fejlődés van te.rvbevéve az alumínium terme­lésében. amely az 1953. évi színvonal, hoz viszonyítva kb hatszorosára emelkedik és így nagy mértékben hozzájárul a kapitalista országokból való behozatal kiküszöböléséhez A kohászat tervezett fejlődése le­hetővé te-szi a gépgyártásnak 10 6%. kai való növelését, -az 1953.. évhez vi. szonvítva A gépek és berendezések szállításaivá, kapcsolatos magas kö­vetelmények. amelyek nemzetgazda, ságunk legfontosabb ágazatainak tö­kéletesebb technikai felszerelése; és a szocialista tábor országaiba válj kivitelt szolgálják, biztosítva vannak az egyes gépfajták é s berendezések termelésének jelentős emelkedésével. Igy például az energetikai berendezé­se-k gyártása kétszeresére emelkedik, a vegyiipari berendezések gyárfása 154% kai emelkedik, a bányaberea.

Next

/
Thumbnails
Contents