Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-25 / 21. szám, hétfő

% öl SZ0 1954. január 26. PARTELET Harcoljunk a burzsoá-nacionalizmus megnyilvánulásai Hit n A dunaszerdahelyi járási párttá, zotts-ig teljes ülésen vitatta meg pártunk Központi Bizottságának a mult év decemberében hozott hatá­rozatait. Kulcsár elvtárs, a járási pártbizottság dolgozója, beszámoló­jában elemezte az egyes pártszer­vezetek munkáját, konkréten rámu­tatott az ideológiai, politikai és szervezési munka hiányosságaira és beszédévei megfelelő alapot nyújtott a X. pártkongresszus előkészítéséről és a nemzeti bízottságokba való választásokról tartott vitának. Az elvtársak a vita során kifej­tették, hogy miben látják a hiá­nyosságok kiküszöbölésének lehető­ségeit és helyes irányt szabtak mun­kájuknak. A járási pártbizottság a jövőben nagyobb gondot fordít az egyes üzemekbe kinevezett instruk­torok munkájának ellenőrzésére és gondoskodni fog arról, hogy azok folyamatosan látogassák a rájuk bízott munkahelyeket. Nem lehet szemet húnyni afelett, hogy az ál­lami gépállomás instruktora hóna­pokig elhanyagolja feladatát. Tevé­keny munkájával legjobban segít, hetne, hogy a gépállomás dolgozói eredményesebb agitációs munkát végezzenek dolgozó parasztságunk körében. Az üzemi pártszervezet ennek következtében nem kapott megfelelő irányítást és a taggyűlé­sek nem váltak még a nevelés is­kolájává. Komoly hiányosság, hogy hogy a párttagok egy része nem látogatja rendszeresen a taggyűlé­seket. A járási pártbizottság teljes ülé­se az ideológiai miunka javítása ér­dekében szükségesnek tartja a já­rási földmüvesújság színvonalának emelését is. Ezt az újságot Kraj­csovics elvtárs szerkeszti. A cikkek nagyobb részét is ő írja. A járásban ez ideig a levelezők szervezésére nem fordítottak gondot. Pedig az újság csak akkor tükrözi vissza helyesen az egyes szövetkezetek, vagy az egyénileg dolgozó parasz­tok életét, ha maguk a dolgozók vetik fel a lapban problémáikat és ha maguk írják meg, hogyan érték el sikereiket, hogyan vezették be az új módszereket és hogyan érvé­nyesítik a fejlett szovjet agrobio­lőgia gazdag tapasztalatait. A pártáskolázás a legtöbb helyen j ól halad. Vannak azonban hiányos ságok is. A várikonyi állami birtokon a pártokta-tást ez ideig csiak egy íz­ben tartották meg. Ohrenko eiVtárs a vita során rámutatott arra, hogy a jövőben nagyobb gondot kell for­dítani a pártoktatás vezetőinek irá­nyítására és a járási pártszervezet­nek felelősségre kell vonnia őket. Abban az esetben ha felelőtlenül el­hanyagolják a pártoktaitásom rész vevők rendszeres tanítását, pártfe. gyeimi eljárás,, kell indítani ellenük. Az oktaitótestütetnek a jövőben ko molyabban keli foglalkoznia a párt­ofctatáls tanítóinak nevelésével Ügy a beszámolóban, mint a vita során az elvtársak foglalkoztak a burzsoia nacionalizmus megnyüvánu lásáival a járásiban és annak káros hatásával. Sajnos, a burzisoa-ideoló gia eme maradványai mindkét rész ről megnyilvániuilnak A nemesabo­nyi szövetkezetben három magyar és három szlovák nemzetiségű etető nemzetiségi nézeteltérések milatt nem akar egymásisal versenyezni. A szövetkezet ezért nem ért el jó ered ményt aiz állatok súlygyarapodásá ban. Kiráayfiakarcsán a magyar sző vetkesoeti tagok külön akartak válni a szlovákoktól. Szomorú, hogy Ki rályfiakarcsán /magjuk a párttagok ée a nemzeti bizottság funkcionáriu­sai iis beleestek ebbe a hibába, nem gondolva arra, hogy ez ellenkezik a proletárnemzetköziség eszméjével. Köztársaságunkban a magyar dol. gozók a cseh és szlovák elvtársak­kal egyenjogúak. Helytelen volna ha nemzetiségi csoportokba tagol­nánk az embereket és külön üze­mekbe, vagy szövetkezetekbe egye­sítenénk a magyar vagy sztovák dolgozókat. A sztálini nemzetiségi poliitika érvényesítésével minden munkahelyen a magyar dolgozók­nak is módjukban van szakmailag fejlődni és szakmájuk mesterévé válni. A mai rendszerben minden embert tudása és teljesítménye sze­rint értékelünk. Népi demokratikus köztársaságunk kormánya nagy gondot fordít a ma gyár ifjúság iskoláztatására a duna. szerdahelyi járásban is. Míg az 1949/ 1950. iiskolai évben csak 27 magyar tannyelvű osztály volf- a járásban, addig ebben az iskolai évben 41 ma gyair tannyelvű iskola van 167 pár huaamos osztállyal é s 5812 tanuló­val. A járási pártszervezet teijes ülé­sén Janik elvtárs, a kerületi pártbi­zottság titkára, záróbeszédében he lyesen értékelte a vitát, rámutatott a káderek nevelésének szükségessé gére, részletezte a mezőgazdasági kérdéseket. Bőven foglalkozott a helyi nemzeti biaotttságba váló vá­lasztásokról és a pártonbeiüli kérdé sekkel A járási pártbizottság pártunk Központi Bizottságának határozatait a gyakorlatban alkalmazva a jövő ben még keményebb harcot indít a hiányosságok kiküszöbölésére, főleg hogy a bu/rzsoa-nacionalizmus meg­nyilvánulásai eheai sikeresebben har colhiasson dolgozó népünk életszín­vonalának emeléséért folytatott küz delimében és szocialista építésünk valamennyi szakaszom végzett mun­kájában. Drábek Viktor A kra vani évzáró taggyűlésről Az idei évzáró taggyűléseknek kü­lönös jelentőségük van A pártszer­vezetek a Központi Bizottság és a kormány határozatai és a X. párt­kongresszusra való előkészületek ér­telmében értékelik munkájukat. A kravan, kommunisták komolyan felkészültek az évzáró gyűlésre, Az előző b.zottsági és taggyűléseken szét­osztották a fe'adatokat, összeállították a bizottságot, amely az évi beszámo­lót elkészítette. A beszámolót a párt határozataiból rájuk háruló feladatok • figye'embevételével dolgozták ki. A nemzetiközi helyzet értékelése után a pártépítőssel foglalkoztak a mult évi évzáró taggyűlés határozata alapján, továbbá a pártoktatási év színvona­lával a népi közigazgatásban és a töm .•giszervezetekben működő kom­munisták tevékenységével, valam.nt az EFSz-ben működő pártcsoportok mun­kájával. A falusi pártszervezet a párt ha­•tározatának teljesítéséért folytatott harcban igen szép eredményeket ért el Minden tag- és bizottsági gyűlésen fog'alkoztak a kommunisták EFSz­beli tevékenységével EFSz-ük a já­rás egyik legjobb szövetkezete. Az e'őző évi hibákból okulva harcoltak a? EFSz-ek m.ntaalapszabályzatának betartásáért Ebben a harcban a kom­munisták álltak az élen. jó példát mutatva a többi szövetkezeti tagnak. A mindennapi meggyőzőmunka ered­ményeként az EFSz-ben kiváló ered­ményeket értek el mind az á''atte­nyésztésben, mind a növénytermelés ben Ami a pártépítést illeti, itt a kom­munisták szintén igen szép eredmé­. nyeket értek el. A szervezet aktívan , dolgozik. Rendbehozták az 1952 évi nyilvántartást. A falus, szervezet bi­zottsága, különösen az utóbbi hó­napokban a szövetkezeti tagok sorai­ból újabb jelölteik felvételére össz­pontosította tevékenységét. A szer­vezet bizottsága az újonnan felvettek elé feladatokat tűz ki, amelyeket a tomegszervezetekben kell elvégezniök. hogy eleget tehessenek pártköteles­ségüknek. A szervezet munkájának hiányossága, hogy elhanyagolták az egyénileg dolgozó kis- és középpa­rasztokról való gondoskodást. Egy­szer sem volt szó az agitációs mun káról, ame'yet az egyénileg dolgozó parasztok közt kellett volna foiytat­niok. A pártszervezet elkülönü'tsége oda vezetett, hogy az év folyamán a szövetkezetbe egy új tag sem lépett be. Ez a tény vezesse az új bizott­ságot arra, hogy azonnal megindítsa a pártmunkát a pártonkívüliek koz"tt és a szövetkezeten kívül, s hogy a kis- és középparasztok soraiból, akik becsületesen teljesítik kötelezettségü­ket, új tagokat vegyenek fel. Szük­séges a tömegszervezetek aktivizálása is A pártszervezet csupán néhányszor hívta össze „beszélgetésre" a lakos­ságot, ezt a munkát túlnyomó több­ségben a népi közigazgatásra hagyta Az új bizottság feladata lesz, hogy a nyilvános beszélgetéseket tervszerűen betartsa, hogy feleletet adjon azokra a kérdésekre, amelyek legjobban ér­deklik a lakosságot, hogy azokat ilyen módon megismertesse pártunk politi­kájával. munkájával és céljaiva'. Kü­fönösen most a választások előtti .dő­szakban kell. hogy a pártszervezet a választási törvény megismertetésére összpontosítsa tevékenységét. Rá keli mutatni ennek előnyeire, valamint ar­ra is hogy a felszabadulás óta a községben müyen munkát végeztek, hogyan épü't fel újra a németek által felgyújtott Kravan község amelyben ma már Új, modern házak és kultúr­ház is van. A szervezetnek sikerült — mint ahogy a vitában a helyi nemzeti bi­zottság, elnöke is megemlítette — a kommunisták útján irányítania a nem­zeti bizottságot a feladatok teljesí­tésére, habár ezen a munkaszakaszon himyosságoik is előfordultak az - év folyamán. A helyi nemzeti bízottság nem merítette ki a község felépíté­tésére szánt pénzmennyiséget és kevés figyelmet fordított a magánszektorra, amely még ma is lemaradt a terme­lési feladatok teljesítésében, elsősor­ban az állattenyésztésben. A plénum egyes tagjai a kitűzött feladatokat nem teljesítették és sokszor megmá­morosodtak saját sikereiktől. A párt­szervezet bizottságának hibája volt. hogy nem vonta felelősségre a kom­munistákat a feladatok nemteljesí­téséért. A vita nem merítette ki teljesen azokat a problémákat, amelyeket az évzáró taggyűlésnek kellett volna megoldania, de figyelmeztette az új bízottságot az egyes hiányokra. Szük­ség lesz arra — amint a határozat .s előírja — hogy a kis- és középparasz­tok iránt tanúsított helytelen maga­tartást megszüntessék és bekapcsolják őket a pártoktatási évbe és a tömeg­politikai munkába. Júlia Liptáková. A CsSzRSz, a Szovjetunió nagykövetsége és a Külfölddel való Kultúrkapcsolatok Ossz-szövetségi Társaságának küldöttségei koszorút helyeztek el a Klement Gottwald-mauzóleutnban Pénteken, január 22-én délután a vítkov mauzóleumban kegyelettel adózó' t Klement Oottwald emléké­nek a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség központi bizottságának küldöttsége, melyet Zdenék Nejedlý akadémikus, miniszter vezetett, a szovjet nagykövetség küldöttgége, Alekszander Jefremovics Bogomolov nagykövettel az élen és a Külfölddel való Kulbúrkapcsolatok Össz-szövet ségi Társaságának küldöttsége cseh szlovákiai megbízottjával, Vaszilij Szamszonovics Bogatirjovval az élen. A küldöttségek Klement Gottwald emléke iránti kegyeletüket koszorú elhelyezésével fejezték ki, melyet a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövet­ség, a szovjet nagykövetség és a Külfölddel való Kultúrkaprsolatok Össz-szövetségi Társasága képvisele­tének szalagjai díszítettek. Nyikolaj Pavlovics Firjubin új szovjet nagykövet Csehszlovákiában Szombaton, január 23-án, a dél­előtti órákban repülőgépen megér­kezett Prágába Nyikolaj Pavlovics Fiirjübin, a Szovjetunió újonnan kinevezett rendkívüli meghatalma­zott csehszlovákiai nagykövete. A szovjet nagykövetet a ruzini repülőtéren Karel Kurka, a külügy, miniszter helyettese, Jozef Šedivý, a külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke és dr. Ivan Kopec­ký, a külügyminisztérium szovjet ügyosztályának főnöke, és a kül­ügyminisztérium további felelős tisztviselői üdvözölték. Az új szovjet nagykövet megér­kezésekor jelen volt dr. Václav Va­cek, Prága városának főpolgármes­tere is. Az üdvözlésen továbbá részt vet­tek a népi demokratikus és baráti országok követei és nagykövetei, P. G. Krekoten, G. Sz. Pascsenko szov­jet nagykövetségi tanácsosok, a prágai szovjet nagykövetség többi tagjaival együtt. N. P. Firjubin nagykövet szívé­lyes köszönetet mondott az összes jelenlevőknek a meleg fogadtatásért. Hazánk további felvirágzásának programmja tr'oiytatas az eiso jidalról.) ban. Tőkésország'ban nincs és nem is lehet olyan kormány, amely min­den eszközzel a nép javát szolgál­ná, amely biztosítaná életszínvona­lának állandó emelkedését, mint népi demokratikus köztársaságunk. A gottwaldi ötéves tervben elért nagy munkasikerek új erőt adnak népünknek, új munkagyőzelmekre mozgósítják. A karvini bányászok példaadóan kezdték meg az idei feladatok teljesítését. Népünk sze­meláttára nagyvonalú széncsabába kezdtek. A karvinj tröszt tervtel jesítése állandóan száz százalékon felül van. Csütörtökön, január 21­én 6.6 százalékkal többet fejtettek terven felül. A karvini tröszt bá­nyászainak van a legnagyobb ré­szük abban, hogy az ostrava-karvi ni szénmedience ezen a napon 1945 óta elérte a legnagyobb napi re­kordfejtést. A mezőgazdasági dolgozók akti­vitása is fokozódik. A karlovy va­ri i vidékj váeborovicei szövetkezeti dolgozók elsőkként hazafias felaján­lást tettek az országos vita alkal­maiból. Nemcsak teljesítik összes feladataikat, hanem a dolgozók el­látására több mint 30.000 liter te­jet, mintegy 50.000 tojást, 5.000 kg sertéshúst és 5.000 kg marha húst adnak be terven felül. Népünk a kommunista párt ve­zetésével néhány év folyamán soha nem látott sikereket ért el. Le tu­dott küzdeni útjában minden aka­dályt, minden nehézséget. Műiden kincsünk, amelyet ma gazdaságo­san felhasználunk, azorgalmas mun­kánknak az eredménye. Még az al­ma sem hull a fáról önmagától az ölünkbe. A bennünket előrevezető további úton is minden attól függ, hogyan fokozzuk építőlendületünket. Minél áldozatkészebben fog a köz­társaság minden egyes polgára dol­gozni a maga munkaszakaszán, an­nál szebb, erősebb és gazdagabb lesz hazánk és az ellenségek, áru­lók és rágalmazók minden fondor­lata ezen a munkatörekvésen meg­törik. Az egész világnak megmu­tatjuk, milyen nagy tettekre ké­pes az urak nélküli, a sajátján és a miaga érdekében gazdálkodó dol­gozónk. (A Rudé právo vezércikke) Most lött meg a jobbik kedvem, most ma> nekem látsszátok! Esti mulatságon táneplnak az árvái fiatalok Az egyik fiú barátja részére kiválást egyet a leánysorból és a párok vígan ropják tovább a havasi lakók táncát. Most egy betolakodó kihívóan viselkedik a leányokkal és meg akarja zavarni a fiatalok mulat­ságát. Amikor az egyik legényre tá­mad, a fiúk lánca megakadályozza és visszaveti. A táncoló legények és leányok pedig kitessékelik és zavar nélkül folyik a tánc tovább. A legé­nyek minden mozdulata lendületes és szilaj, a leányok pedig szelíden, kissé szégyenkezve, igazi leányos báj­jal járják a körtáncot. Majd tetőpont­jára háp a vígság, gyors ütemben vál ­toznak a tánc formák, míg végül a fiúk és leányok egyetlen kiáltással végetvetnek a táncnak. A táncosok leülnek a színpad szé­lére, hogy ők is részt vegyenek a táncot értékelő vitában. Nosal elvtárs, a „Lúčnica" államdijas népi együttes egyik táncrendezője nyitja meg a nyil­vános próba részvevői vitáját az ár. vai táncról. Noha az előbb bemuta­tott táncot csak zongorakísérettel jár­ták. mégis az egész együttes, a ze­nekar és az énekkar tagjai is részt vesznek a vitában. Így az egész eqyüttes a közönséggé] együtt részt vesz a táncjáték végleges megformá­lásán. fírleklődésünkre megtudjuk, hogyan születik egy tánc, amely valamely táj lakosainak érzésvilágát van hivatva tükröztetni. Az árvái tánc zeneszerző­je, Kubic a elvtárs a táncrendezővel, Kubanka elvtárssál és az együttes egyik tagjával ott járt a helyszínen Árvában. Hladkovban és Suchá Horán tanulmányozták az ott lakók életét és szokásait Nemcsak az egyes dulokni és táncokat jegyezték fel. hanem egyiiit éltek az árvái földmű­vese skkel és hegylakókkal. Megis­merték vágyaikat és lelkületüket Amikor azután a ze ne megírására került a sor, ezt is a táncrendezővel együtt ald(tta meg a zeneszerző Az ilyen munka eredménye azután az hogy a tánc formáj n fedi a zene hangulatát és helyesen fejezi ki a mondanivalót Az árvái tánc alkotásánál nagy súlyt helyeztek a szerzők a leány és fiú helyes viszonyára a táncban Ez­zel sikerüli elérniük azt. ami tánc. együtteseinknél még gyakran hiány­zik, hogy a leányok és a fiúk moz­gása közti különbséget kifejezésre jut­tatták s leányok tánclejtésében báj és kecsesség nyilvánult meg. a fiú­kéban pedig legényes erö. Ezt az új ármi táncot, valamint a „Népek barátságának táncá"-t ápri­lisban mutatja be az együttes a kö­zönségnek. Az új műsorban Léva környéki magyar táncok is szerepel­\ nek majd. Az együttes az egyes tá­jak dalai és táncai feldolgozásánál azt az irányt követi, hogy minden évad­ban más és más környékre összpon­tosítja tevékenységét. Az együttes tápjai örömmé; gon­dolnak vissza bukaresti és salgótar­jáni látogatásukra, A ViláyijjUbági Találkozón szerzett benyomások, va­lamint a népek barátságáért küzdő fiatalság lendülete arra serkentette őket, hogy ennek a gyönyörű esz­mének a „Népek barátsága" című táncukban adjanak kifejezést. Sal­gótarjáni látogatásuk alkalmával szer­zett tapasztalataik is segítik munká­jukat. Szeretettel beszélnek arról a melep fogadtatásról, amelyben a sal­gótarjáni dolgozók részesítették őket. Az üveggyár dolgozói velük küldték el ajándékukat a Csemadok népi együttesnek. Ez az ajándék — az üvegestánc kelléke — egy borosüveg­kollekció volt Kosta elvtárs, az együttes egyik tagja elragadtatással beszél az egyik üzem dolgozóinak hálás közönségéről. — Amikor szólistánk egy magyarra fordított szlovák népdalt énekelt, re­frénjét ..Most jött mep a jobbik ked­vem, most jött meg a jobbik kedvem, most már nekem játsszatok" felkapta a közönség és a műsor végén eléne­kelte nekünk. Az egész műsort meg kellett ismételni De szívesen tán­coltunk. Kuliüková elvtársnő, a tánckar egyik tagja, egyetemi hallgató. Megkér­dezzük vájjon nem gátolja-e mun­kájában a próbákra szánt idő. — Sok időt igényel — feleli — de szeretem a táncot és előmenetelem az egyetemen jeles. Tehát nem gátol, sőt segít munkámban. A .Lutnica" államdijas együttes jó munkájától sok tánc_ és énekegyütte­sünk példát vehet Alkotásuk mód­szere. amellyel a realista művészet szabályait érvényesítik követésre buz­díth<ftj n a mi népi énekeseinket és táncosainkat is. Vtlcsek Géz+

Next

/
Thumbnails
Contents