Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-24 / 20. szám, vasárnap

1954. .január 24. UJSZÖ Wllhelm Pieck nyilatkozata a négy nagyhatalom értekezlete előtt Amint az „ADN- sajtóiroda jelenti, Wilhelm Pieck, az NDK elnöke a négy nagyhatalom külügyminisztereinek bekövetkező berlini értekezletével kapcsolatban többek között a következőket jelentette ki: ..Minden német, aki szereti népét és hazáját, reméli, hogy a négy nagyhatalom értekezlete hozzájárul a nagy nemzeti cél megvalósításához: a békeszerződés megkötéséhez, a valóban békeszerető Németország egyesítéséhez, telje® sízuverenitásá•hoz és függetlenségéhez. Ez az óhajtás a német nép túlnyomó többségét egyesíti. Ez a cél megfelel a nemzetek akaratának. Vannak azonban más erök is, amelyeknek érdekében áll a fegyverkezés és az új háború és ezért mindeddig a négy nagyhatalom értekezlete ellen léptek fel. E nyugatnémetországi militaristák és imperialisták képviselője Adenauer úr, a bonni szövetségi kormány elnöke. Csak egy félév telt el azóta, Hogy 1953. június 11-én Adenauer nyíltan kétségét fejezte ki afelett, hogy a négy nagyhatalom értekezlete Németország egységének felújításához vezetne-e, és az ilyen értekezleteket több, mint kockázatosaknak nevezte. Adenauemek szándékában áll minden áron fenntartani és elmélyíteni Németország kettészakítottságát és felállítani az új Wehrmiachtot az úgynevezett „európai hadsereg" fö alkotórészeként. Ezért Adenauer kormánya még 10 nappal a négy nagyhatalom értekezlete előtt a szövetségi parlament elé terjesztette az általános hadkötelezettség bevezetéséről szóló alkotmányellenes javaslatot. Veszélyes játék ez, amely népünket pusztulásba döntheti. Arra irányul, hogy meghiúsítsa Németország békés egyesítését és új, feszült kapcsolatokat teremtsen a nemzetközi helyzetben. Ezért a német nép életérdeke, hogy a német nép hozzájáruljon a nagyhatalmak közötti megértéshez és a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Ezt a legjobban maguk a németek közötti megértés útján lehet elérni. Népünknek meg kell értenie, hogy létezése és jövője előtt az a kérdés fog állani, vájjon hagyja-e magát újból arra az útra terelni, amely egy nemzedék alatt két ízben vezette öt katasztrófához. A négy nagyhatalom értekezlete lehetővé teszi, hogy egész Németországban a másik útra, a tartós béke útjára lépjenek. Ezért mégegyszer, a négy nagyhatalom értekezletének előestéjéin, a nemzeti felelősség érzéséből kiindulva, felhívom az összes polgárokat hazánk keleti és nyugati részében, hogy érjék el az Össznémet megértést a német nép életérdekeinek valódi képviseletéről. Az összes németek első közös követelménye: a német népnek a négyhatalmi konferencián lehetőséget kell adni, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Szövetségi Köztársaság meghívott képviselőinek útján véleményét nyilvánítsa. A német nép elvárja a négy nagyhatalomtól, hogy a külügyminiszterek, akik a berlini konferencián részt vesznek, megértik e követelések jogosságát. A háború befejezése után majdnem kilenc évvel a német népnek teljes joga van arra, hogy meghallgassák az értekezleten, amelyen a német kérdésről fognak tárgyalni Azt a követelést, hogy az NDK és a Szövetségi Köztársaság képviselve legyenek a négy nagyhatalom értekezletén, nem szabad ftgy értelmezni, hogy a két képviselő különböző, sőt ellentétes követelésekkel és véleményekkel léphet fel. Ezért az egész német nép érdekében szükséges, hogy az NDK képviselői és a Szövetségi Köztársaság képviselői igyekezzenek elérni egy össznémet álláspontot. A békeszerető németeknek minden okuk megvan arra, hogy a potsdami szerződés elveinek megvalósítását követeljék, mert ezeknek megvalósítása népünket megszabadítja a háborút akaró imperializmustól és mllitarizmustól és Németországnak biztosítja a tartós békét. Egyben kezességet ad arra, hogy a német nemzet és az öszszes szomszédos nemzetek ^között bizalmon alapuló baráti kapdSolatok fejlődnek ki. A potsdami szerződésben feltüntetett összes többi intézkedések, mint a kártérítés fizetése, a német békés ipar és külkereskedelem korlátozása, a háborúból és megszállásból származó külföldi adósságok az NDK számára már nem léteznek és Nyugat-Németország is mentesül alóluk, ha a nyugati nagyhatalmak éppoly nagylelkűen lemondanak róla, mint ahogy ezt a szovjet kcKrmány megtette az NDK kor. mányküldöttségével folytatott 1953. augusztus 22-i tárgyalásain Ez is közös követelménye lehetne Németország mindkét része képviselőinek. A biztonsági tanács ülése A biztonsági tanács január 21 i ülésén folytatta annak a panasznak tárgyalását, amelyet Szíria Izrael ellen nyújtott be azza] kapcsolatban, hogy Izrael egy csatorna építését kezdte a demilitarizált övezetben. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország képviselői a biztonsági tanács elé terjesztették megtárgyalás céljából előző határozati javaslatuk »mődosítását« Azt állították, hogy ebben az új »mődosított« javaslatban tekintetbe vették azt a bírálatot, amelynek néhány küldött a három hatalom (USA, Anglia és Franciaország) eredeti határozati javaslatát vetette alá. Jobb, angol küldött a három hatalom új javaslatát »konstruktív« javaslatnak nevezte és kijelentette, hogy a tanács valamennyi tagjának jóvá kell hagynia. Malik libanorfi küldött azonban kijelentette, hogy a három hatalom úgynevezett módosított javaslata lényegében nem különbözik eredeti meg nem felelő javaslatuktól. Malik a biztonsági tanács elé terjesztette megtárgyalás céljából saját határozati javaslatát, amely arról szól, hogy a biztonsági tanács »vezérkari főnök feladatává teszi, hogy megvilágítsa a fegyverszünet elérésének jelentőségét a két fél között és 90 napon belül a tanács elé terjessze jelentését. Továbbá elhatározzák, hogy ezt a kérdést nem törlik a napirendről és nyitva hagyják«. A. J. Visinszkij, a Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy a Szovjetunió küldöttsége nem hiszi, hogy a három hatalom „módosított" határozati javaslata valamilyen javulást tartalmazna, amely a szovjet küldöttség számára lehetővé tenné, hogy megváltoztassa elutasító álláspontját e javaslattal kapcsolatban, amelyet a biztonsági tanács mult ülésein megmagyarázott. A. J. Visinszkij felhívta a figyelmet arra, hogy a három hatalom előző határozatig javaslatának 11-ik pontjában, valamint a hármak „módosított" határozati javaslatának 10-ik pontjában is teljesen elhanyagolják azt a tényt, hogy .bármilyen kérdés megoldásának fontos előfeltétele. tehát a Sziria és az Izrael közötti vitás kérdések megoldásának is előfeltétele az, hogy mind két fél egyetértését nyilvánítsa azokkal az intézkedésekkel, amelyeket foganatosítani akarnak. A. J. Visinszkij ezenkívül rámuta tott arra, hogy a három hatalom új határozati javaslatában épp úgy, mint az előzőben is, az említett 10 ik ponton kívül egy pont sem vonatkozik azokra a kérdésekre amelyekről most a biztonsági tanács tárgyal E kérdésről szóló következő ülést január 22-én tartották. Élesedő francia-spanyol ellentétek Marokkó kérdésében Mint ismeretes, a franciák tavaly augusztusban megfosztották trónjától és Korzikára száműzték Szidi Mohamed ben Jusszef marokkói szultánt, aki Francia-Marokkó közigazgatási és vallási vezetője. Spanyol-Marokkó kalifája Tetuanba, Spanyol-Marokkó fővárosába összehívta Spanyol-Marokkó ulemáit, pasáit és kaisjait, állítólag abból a célból, hogy a trónfosztott szultán száműzetésének idejére ót kiáltsák ki egész Marokkó régensévé és a törvényes szultán helytartójává. Az egész akcióból az tűnik ki, hogy a spanyolok a vallási kérdést ürügyként akarják felhasználni a francia érdekterületre való behatolásra. A Tetuanbói érkezett hírek nagy nyugtalanságot okoztak a francia külügyminisztérium köreiben és Bi dault külügyminiszter két ízben tanácskozásokat folytatott erről a kérdésről Franco párizs; nagykövetével. A tanácskozások után a külügyminiszter nyilatkozatot tett közzé, amelyben a tetuanj értekezlettel kapcsolatban azzal fenyegetődzött, hogy »amennyiben az értekezleten olyan döntéseket hoz nak. ^melyek alkalmasnak látszana

11 arra hogy fenyegessék FranciaMamvkó egységét, a francia kormány ezt az egységet minden rendelkezésére álló eszközzel meg fogja védleni«. A franci

a külügyminisztéirum utasítást adott továbbá a madridi francia nagykövetnek, hogy kérjen felvilágosítást a spanyol-marokkói fejleményekre vonatkozóan Franco kormányától. A marokkói helyzettel kapcsolatos francia aggodalmakat tükrözi az az intézkedés is, hogy — mint a Reuter hírügynökség jelenti, — a Marokkóban állomásozó francia alakulatokat készenlétbe helyezték. A francia demokratikus sajtó kiemeli azt a tényt, hogy a marokkói fejleményekre alig néhány héttel azután került sor, hogy Madridiban aláírták a spanyol-amerikai katonai egyezményt, amelynek értelmében az Egyesült Államok haditengerészeti és légi támaszpontokat kap Spanyolország területén. Az amerikai támogatás birtokában Franco már nem rejti többé véka alá marokkói törekvéseit, sőt — írják a francia demokratikus la pok, — nagyon valószínű, hogy Franco marokkói törekvései mögött közvetlenül az amerikai imperializmus célkitűzéseit kell keresni Francia-Marokkó területén. Francia politikai körökben utalnak arra is, hogy ezek^ a spanyolmarokkói mesterkedések . id&belileg egybe esnek a Gibraltár angol bír toklása elleni éleshangú madridi megnyilatkozásokkal. A »LHumanité« hangsúlyozza: »Franco a marokkóiak jogos követeléseivel spekulálva hasznot akar húzni a francia gyarmatosítók nehéz helyzetéből.« A lap hozzáfűzi: »A marokkói nép azonban nem engedi becsapni magát és már nagyon sokszor kifejezésre juttatta, hogy meg akar szabadulni gyarmatosítóitól, beleértve a spanyol gyarmatosítókat is. Az egyik legelső követelésük Marokkó egységének megteremtése, amelyben nem lesz sem francia, sem spanyol övezet.« Eredményesen fejeződtek be a négy hatalom szakértőinek előkészítő tárgyalásai A négy hatalom kijelölt szakértői Berlinben csütörtökre virradóra befejezték a külügyminiszterek hétfőn kezdődő értekezletének technika; előkészítését szolgáló megbeszéléseiket. Az erről kiadott közös kommüniké hangsúlyozza, hogy az előkészítő tárgyalások teljes eredménnyel jártak. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége N. P. Firjubint nevezte ki a Szovjetunió csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Nikolaj Pavlovics Firjubint nevezte ki a Szovjetunió Csehsziovák Köztársaiság-beli rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége Alekszandr Jefremovics Bogomolovot felmentette a Szovjetunió csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének funkciója a'ói más funkcióba való beosztása miatt. G. N. Zarubin szovjet nagykövet újabb megbeszélése Dulles-sal Január 19-én, G. N. Zarubin wasshingtoni szovjet nagykövet másodszor találkozott Dulles amerika, külügyminiszterrel. Folytatták a véleménycserét Eisenhower mult év december 8-i beszédéve' és a szovjet kormánynak az atomenergia felhasználásáról szóló december 21-i nyilatkozatával kapcsolatos tárgya'ások kérdéséről. A beszélgetés során megállapodtak abban, hogy e kérdésről a tárgyalásokat Berlinben V. M. Mo'otov. a Szovjetunió külügyminisztere és Dulles, az Egyesült Államok kü'ügyminisztere folytatja. A nyugati külügyminiszterek elutasították Adenauer követelését A német főváro? demokratikus körzetében megjelenő „Berliner Zeitung" megbízható forrásra hivatkozva közk„A nyugati külügyminiszterek elutasították a bonni kormány ismételten előterjesztett követelését, hogy a berlini négyhatalmi tanácskozás megkezdése előtt tartsanak külö

n értekezletet Adenauerrel. Daladier a berlini értekezletről Daladier volt francia Minisztere'nök a ,,Deutsche Woche" című müncheni lap párizsi tudósítójának adott nyilatkozatában újra élesen elítélte az úgynevezett „európai védelmi közösség" megteremtésére irányuló terveket. Daladier kijelentette: „Az úgynevezett európai védelmi közösség' vezető szerepet biztosítana a német müitarizmusnak és fasizmusnak Nyugat-Európában. Dulles amenkai külügyminiszter nyilatkozatai is azt bizonyítják, hogy az európai védelmi közösség tengelye a vüágszerte joggal gyűlölt német szoldateszka lenne. A volt francia miniszterelnök a továbbiakban rámutatott, hogy az Odera—Neisse-vonal Franciaország számára is a békehatárt jelenti. Daladier ezután hangsúlyozta, hogy Franciaországnak a béke és a biztonság érdekében fel kell újítania és meg kell erősíten.e baráti kapcsoltait á Szovjetunióval. Daladier k.jelentette, hogy pozitív eredményt vár a berlini értekezlettől. A francia nemzetgyűlés több tisztségéből kibuktatíák a háborús szerződések támogatóit A francia nemzetgyűlés bizottságainak nagy része január 20-án alakult újjá, amikor választás után betöltötték az elnöki és alelnöki tisztségeket is. A választásokból ki tűnik, hogy az „európai védelmi közösség" támogatóit, elsősorban az MRP tagjait, több esetben kibuktatták a bizottságok vezető pozícióiból. A munkaügyi bizottságból kibuktatták az MRP-hez tartozó Meok képviselőt és helyébe a jobboldali ellenálló Caillet-t választották meg, aki a háborús szerződések ratifikálása ellen foglalt állást. A szavazatarány 25:18 volt. A Meck ellen leadott szavazatok között 16 kommunista és szocialista szavazat volt. A külügyi bizottság elnökévé újra megválasztották a szocialista Dániel Mayert, aki ugyancsak ellenzi a háborús szerződések ratifikálását. A nyugdíjügyi bizottság elnökévé szintén az „európai védelmi közösség" egyik ellenzőjét, a radikális Vincent Badie-t választották meg Devemyvel, az MRP jelöltjével szemben. A szavazatok aránya 20:15 volt. A nemzetvédelmi bizottság elnöke ismét König tábornok lett, alelnökeivé Capdeville szocialista és Deboud független képviselőt választották. Mindkét alelnök ellenzi az „európai védelmi közösséget". A közigazgatásig bizottság elnökévé a radikálispárti Biliérest választották. Az alelnöki tisztség betöltése során 1947 óta első izben történt, hogy a szocialista és radikális párti bizottsági tagok kommunista jelöltre, Boutavantra adták szavazatukat. „Azit hiszem, Conny, itt a legfőbb ideje, hogy a kölyök végre Kesselring bácsihoz menjen tanoncnak." íNeues DMitanViioníH (Neues Deutschland) %