Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-24 / 20. szám, vasárnap

J Ul 110 \ Ü ioeo cgyászdyülés Nos** ví ban V. I. Lenin emlékezetére U J 320 1954. ja nuá r 24. Az egész világ 1 dolgozó; kegyeleííel emlékeztek meg a nagy Lenin haláláról (Folytatás a 3. oldalról.) ipaiosltási politikájának sikeres vég. rehajtása e'ökészítette a szükséges feltételeket az ország mezőgazdasá­gának rohamos fellendüléséhez, a könnyű- és élelmiszeripar termelésé, nek bővítéséhez. Most, amikor már megvan és to. vábbfej'ődik a hatalmas nehézipa ri bázis, amikor helyreállítottuk a nehéziparban a német fasiszta had­járat okozta rombolásokat, a szov­jet hatatom éveiben most először nyílt objektív lehetőség a könnyű­ipar. a közszükségleti cikkek terme, lésének fokozott iitemü fejlesztésére. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa V. ülésszakának határozataiban a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottsága szeptemberi tel­jes ülésének történelmi jelentőségű határozataiban, valamint a későbbi párt- és kormányhatározatokban testet öltö.tt a szocialista mezőgaz­daság további fejlesztésének, a dolgozók anyagi jóléte emelésének nagyszerű, sokoldalú harci pro­grammja. A Kommunista Párt és a szolét kormány harcot indított a mezőgazdaság gyors fellendítéséért a nnyü. és az élelmiszeripar fej­lődésének meggyorsításáért, azért, hogy a legközelebbi két-három év alatt bőségesen kielégíthessük or­szágunk lakosságának növekvő szükségleteit, élelmiszerekben és közfogyasztási cikkekben. E feladatok gyakorlati megoldá­sa jelenleg a kommunista építés programmjának legfontosabb alkotó része. A kommunizmus építésében elért sikereinknek nemcsak belső, hanem nagy nemzetközi jelentősé­gük is van. Nem is olyan régen az amerikai burzsoá sajtóban nyugtalanság jelei mutatkoztak a Szovjetunió pro­grammja miatt, mert ez a pro­gramm a fogyasztási cikkek terme­lésének fokozását írja elő. Olyan vélemények hangzottak el, hogy a nyugateurópai országoknak ver­senyre kell kelniök a Szovjetunió­val — mint az amerikai „Journál of Commerce" című lap kifejezte' magát — „ebben az életszínvonal emelését célzó versenyben is." En­gedjék meg, hogy feltegyem a kér­dést: vájjon mi abban a rossz, ha a kapitalista országokban folyó fegyverkezési verseny helyett békés, gazdasági verseny indul meg az életszínvonal emeléséért? Vájjon a népek tiltakozni fognak-e egy ilyen „az életszínvonal emelését célzó ver­seny ellen?". A „Reporter" című amerikai folyóirat szemügyre vette a világ fejlődésének kilátásait a legközelebbi húsz. évben és össze­hasonlítva a Szovjetunió népgaz­dasága fejlődésének gyors ütemét a kapitalista országok gazdasági tespedésével és rothadásával, nem abban látja a „veszélyt'' a Szovjet­unió részéről, hogy a Szovjetunió megtámad valakit, hanem abban, hogy — mint a folyóirat írja — „Oroszország megnövekedett ipará­nak egy részét fogyasztási cikkek gyártására használja fel abból a célból, hogy egyedül példájának von­zóerejével kihozza egyensúlyából Nyugat-Európát". Az imperializmus ideológusai tud­ják, hogy a kommunizmus építésé­ben. a dolgozók életszínvonalának emelésében elért minden újabb si­kerünk óriási hatást gyakorol a kapitalista és gyarmati országok népeinek gondolkodására és érzel­meire. Lenin a proletárdiktatúra legfőbb alapelvét a munkásosztály és a pa­rasztság szilárd, megbonthatatlan szövetségében látta, követelte e szö­vetség minden erővel való fenntar­tását, hogy a munkásosztály meg­tarthassa vezetőszerepét és az ál­lamhatalmat. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének lenini gondolata a proletárforrada­lom lenini elméletének egyik leg­fontosabb alapja. A párt legelső kötelességének tartja, hogy fáradhatatlanul erősít­se a munkásosztály és a parasztság szövetségét, hazánk hatalmának alapját. A munkásosztály és a dol­gozó parasztság tartós szövetségé­ről szóló nagy lenini alapelv állan­dó megvalósítása rendkívül nagyje­lentőségű a kommunizmus építése szempontjából. A párt Központi Bizotts&gának szeptemberi teljes ülésén kitűzött nagyszerű feladatok sikeres megoldása elősegíti a mun­kásosztály és a kolhozparasztság szövetségének további erősödését. A pártnak és a kormánynak az utóbbi időben hozott egész sor gya­korlati intézkedése fokozza a kol­hozparasztság gazdasági érdekeltsé­gét az olyan mezőgazdasági ágak fejlesztésében, mint az állattenyész­tés, a zöldségtermelés, a burgonya, termesztés. A párt és a kormány ezekkel az intézkedésekkel Lenin elvi útmutatásaiból indul ki. Lenin a szocialista gazdálkodás egyik,alap. vető elveként az anyagi érdekeltség elvét határozta meg. Lenin azt ta­nította, hogy az emberek tlz és tíz­millióit csak akkor lehet elvezetni a kommunizmushoz, ha a néptöme. ggknek a nagy forradalomban meg­született lelkesedése összekapcsoló­dik az egyéni érdekeltség elvével, az egyéni érdekkel és a jövedelmező­séggel. Lenin különös erővel hangsúlyoz­ta, hogy össze kell kapcsolni az egyéni érdekeket az egész társada­lom, az állam érdekeivel és az egyé­ni érdekeket alá kell rendelni az egész nép, az egész állam érdekei­nek. Ezt a lenini útmutatást köve­ti pártunk és a szovjet kormány a kommunista társadalom építésében. Lenin megalkotta a népek egyen­jogúságának és barátságának elmé­letét: ennek alapján fejlődött ki és erősödött meg a soknemzetiségű szovjet állam. A kapitalista magántulajdon, a kapitalista termelési viszonyok meg­osztják a népeket, a nemzeteket és az antagonizmus, az elnyomás és az egyenlőtlenség viszonyát idézik flő köztük. A szocialista tulajdon és az ennek alapján kifejlődő szo­cialista termelési viszonyok egyesí­tik, összekovácsolják a népeket, nemzeteket a testvéri barátság, az együttműködés és a kölcsönös se­gélynyújtás elvei alapján. A népek egyenjogúságának és ba­rátságának a Szovjetunióban meg­valósult nagy eszméje újabb távla­tokat nyit meg az •emberiség világ­történelmi fejlődésében, hatalmas, ellenállhatatlan hatást gyakorol az egész világ népeire. A kommunista párt hazánk min­den népét egységes testvéri család­ba, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok nagy szövetségébe tömörítet­te. A Szovjetunió népeinek barát­sága hatalmas soknemzetiségű, szo­szialista államunk egyik legfonto­sabb alapja. Országunk népei test­véri együttműködésben leküzdötték évszázados gazdasági és kulturális elmaradottságukat, kivívták a nép­gazdaság sohasem látott fellendü­lését és a formájában nemzeti, tar­talmában szocialista kultúra vi­rágzását. Ez a pártunk által követ­kezetesen folytatott lenini nemzeti politika eredménye. Fáradhatatlanul munkálkodott a Szovjetunió népei megbonthatatlan barátságának erősítésén Lenin küz­dőtársa és ügyének folytatója — Sztálin; a párt központi bizottsága állandóan gondoskodik a népek ba­rátságának megszilárdításáról. Országunk valamennyi népe ezek­ben a napokban ünnepli meg a ki­magasló történelmi eseményt: Ukrajna Oroszországgal való újra. egyesülésének 300. évfordulóját. Az orosz és az ukrán nép, hazánk va­lamennyi népével együtt, szoros., együttműködésben építi a kom­munizmus nagyszerű épületét. A népek barátsága fejlődik és erősö­dik. Pártunk, következetesen meg­valósítva a lenini-sztálini nemzeti­ségei politikát, senkinek sem engedi meg, hogy megingassa vagy meg­gyengítse a Szovjetunió népeinek nagy és törhetetlen barátságát. Lenin előre látta, hogyan növek­szik majd a kommunizmus legma­gasabb szakaszába való fokozatos átmenet idején az emberek kom­munista öntudata. Lenin a kommu­nizmusba való átmenet egyik alap­teltételét látta a kommunista öntu­datban, olyan új emberek kinevelé­sében, akik számára a munka első­rendű életszükségletté válik. ra. Lenin a jnegteremtője az új típu. sú marxista pártnak, a leninizmus pártjának, amely képesnek bizo­nyult arra, hogy. elvezesse a prole­tariátust a hatalom kivívásához, , elvezette népünket a szocializmus j győzelméhez és most sikeresen ve­zeti a kommunizmus építését, a nem. zetközi forradalmi és felszabadító mozgalom élén halad. Lenin kidol­gozta a forradalmi marxista párt ideológiai, szervezeti, taktikai és elméleti alapjait, gondosan nevelte a párt kádereit, akik három forra­dalmat keresztülharcoltak. Lenin megalkotta a pártról szóló teljes és tökéletes tanítást. Lenin a pártban a munkásosztály öntudatos harci élcsapatát, a dolgo zók vezérét és tanítómesterét látta a régi világ erői ellen a társadalom forradalmi szocialista átalakításá­ért vívott haroban, a pártban látta a proletariátus diktatúrájának ve­zető és irányító erejét. 1917-ben, amikor a párt döntő harcokra készí­tette elő a munkásosztályt a szo­cialista forradalomért, Lenin lelke­sen írt a kommunista párt magas­rendű elhivatottságáról és vezető szerepéről. „Hiszünk pártunknak, benne látjuk korunk eszét, becsüle­tét és lelkiismeretét''. (Lenin müvei 25. kötet, Szikra, 1952, 279. oldal.) Acélos és harcban megedzett a munkásosztály és a nem proletár dolgozó tömegek bizalmát élvező párt nélkül proletárdiktatúra még néhány hónapig sem tarthatná magát — mutatott rá Lenin. Lenin azt tanította, hogy a párt egysége és összeforrottsága, a párt sorainak vasfegyelme, amely a kommunisták magasfokú elvi színvonalán, öntu­datán, a forradalom iránti odaadá­sán alapul, a legfontosabb feltétel ahhoz, hogy a párt sikeresen har­coljon a munkásosztály ügyéért, a szocializmus és kommunizmus ügyé­ért. A társadalmi fejlődés Marx és Lenin áltafr felfedezett obj iv tu­dományos törvényeinek ismerete megerősíti azt a meggyőződést, hogy ügyünk, a kommunizmus ügye legyőzhetetlen. A Kommunista Párt félévszádos történelmi tevékenységével kiérde­melte a nép teljes bizalmát. A pár­tonkívüli dolgozók a kommunista pártban hü és megbízható vezetőjü­ket, a nép létérdekeinek* állhatatos védelmezőjét látják. A kommunista párt növeli és erősíti kapcsolatait a széles néptömegekkel A néppel való szoros egységben készül a párt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának soronkövetkezö megválasztására. Nem kétséges, hogy a Szovjetunió népei barátilag támogatják majd a kommunisták és pártonkívüliek tömbjének jelöltjeit. A pártról szó­ló lenini tanítás egyik legfontosabb alapelve a pártvezetés kollektivitá­sa. A párt központi bizottságát Le­nin már a forradalom előtti évek­ben a vezetők kollektívájának, a párt alapelvei őrzőjének és értelme­zőjének nevezte. „A párt alapelveit egyik kongresz­szustól a másikig a központi bizott­ság őrzi és értelmezi'' mutatott rá Lenin. Lenin mindig követelte a pártélet szilárd szabályainak betar­tását,* — ezeket a szabályokat a párt szabályzata írja elő. A központi bizottság kollektív ta­pasztalatai és kollektív bölcsesége, amely a marxista-leninista elmélet tudományos alapjára és a vezetöká­derek széleskörű kezdeményezésére, a néptömegek alkotó energiájára és öntevékenységére támaszkodik: ez biztosítja a párt és az ország veze­tésének helyességét. A kollektív vezetés elvével szöges ellentétben áll a személyiségnek, a marxizmus számára idegen kultu­sza. A személyiség kultusza a párt szerepének vezető központjának le­alacsonyítására, a pártszervezetek és a szovjet nép alkotó aktivitásá­nak csökkenésére vezet és semmi köze sincs ahhoz, ahogyan a mar­xizmus-leninizmus értelmezi a veze­tő politikusok, államférfiak irányító tevékenységének nagy jelentőségét. A kommunista pártot egész tevé­kenységében Leninnek és Sztálin­nak azok az útmutatásai vezérlik, hogy nem szabad elkendőzni a mun­kában elkövetett hibákat és fogya­tékosságokat, hogy határozottan meg kell bírálni pártmunkánk, álla­mi és gazdasági munkánk hiányos­ságait, hogy őket idejében kiküszö­böljük, valamint biztosítsuk egész munkánk újabb és újabb fellendü­lését. Csak a nép bizalmát és támo­gatását élvező erős és hatalmas párt tudja olyan bátran és nyíltan fel­fedni a hibákat, mielőbbi kiküszö­MOSZKVA V. I. Lenin halálának 30. évfordu lója alkalmából tudományos 'ülés­szak kezdődött január 22.én a moszkvai Mar Engels . Lenin- és Sztálin :ntézetben Az ülésen részt vettek az intézet •munkatársai és a főváros számos más intézetének tagjai Vlagyimir Kraskov a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagj® . Le­nin a forrra.daJmi tudomány kori­feusa" címmei tartott előadást. Gennadi Obicskin, a Mar En­gelis , Lenin és Sztálin-intézet igaz­gatója előadásban ecsetelte V. I. Le­ninnek, mint a Szovjetunió Kommu­nista Pártja alapitójának tevékeny ségét. Az ülés részvevői ezenkívül meghallgatták Maria Pankratová­nak, a történelmi tudományok je­löltjének ..Lenin a néptömegek fel­adatáról a szocialista építésben' 1 ci mű előadását Az ülés január 23-án folytatódott. / TIRANA Január 21 én Tiranában V I. Le­nin halálának 30. évfordulója tiszte­letére ünnepi gyűlést tartottak. A gyűlésen részt vettek az Albán Munkapárt központi bizottságának tagjai, a kormány és a nemzetgyű lés tagjai, valamint a közélet ténye­zői A gyűlésen részt vett K. D. Le. vicskin albániai szovje t nagykövet is valamint a népi demokratikus or­szágok diplomáciai képviselői. V. I. Lenin hatójának 30 évfordu lójáról Mámig Muffiu, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának titkára tartotit beszédet. DELHI Az indiai fővárosban január 21­én gyászgyülést tartottak V. I. Le­nin emlékezetére. A gyűlésen Ra macsandra Sarma, delhi szakszer­vezeti tényező elnökölt. J. D. Sarma India Kommunista Pártj a Központi Bizottságának tag­ja a gyűlésen beszédet mon­dott. A többi között a következő­ket mondotta: »Jóllehet már 30 év telt el V. I. Lenin halála óta. neve továbbra él szívünkben. Lenin hal­hatatlan Halhatatlanok a gondola tai. Lenin eszméi ragyogó fénnyel világították be a földkerekség min­den részét. S angliaitól Berlinig a földgolyó egyharmadán győzelmesen leng a leninizmus zászlaja.« A gyűlésen beszédet mondott Ra­mamurti, a New Age című lap fő szerkesztője, India Kommunista Partja Központi Bizottsága politi­kai irodájának tagja is. Január 20-án meghalt Borisz Gor­batov, a kiváló szovjet író és t'ilm­dramaturg. Gorbatov 1908-ban szü­letett a Donyec-medencében és mű­veinek többsége a Szovjetunió e nagy kőszénmedencéje egyszerű emberei­nek életéről szól. Öorbatov életútját egyszerű mun­kásként, mint gyalus kezdte meg. Irodalmi munkássága során számos nagysikerű művet alkotott, több uta­zást tett, amelyeket kiváló útleírá­saiban örökített meg. „Akiket nem lehet leigázni" rímű elbeszélését a Szovjetunió több népének nyelvére és majdnem 30 külföldi nyelvre is bölésük érdekében, mint kommu­nista pártunk teszi. A nagy komniunista pártot erős­sé teszi összeforrott egysége, sorai­nak eszmei és szervezeti tömörsége, a leninizmushoz való hűsége, a nép­hez fűződő elszakíthatatlan. kapcso­lata- Az egész párt egybehangzóan helyeselte a központi bizottság jú­liusi és szeptemberi teljes üléseinek határozatait. Az egész ország párt­szervezetei híven a lenini zászlóhoz bebizonyították, hogy nagyszerűen összeforrtak a párt központi bizott­ságával, a vezetők tekintélyes, és bölcs kollektívájával, Lenin és Sztá­lin tanítványaival és harcos társai­val, akik a lenini úton vezetik pár­tunkat és országunkat újabb győ­zelmek felé. • Elvtársak! Öt évtizede halad pár­tunk az emberi társadalom f orra dalmi átalakításáért vívott világtör­ténelmi harc élén. V I. Lenin emlékezetére más indiai városokban is gyűléseket tar­tottak. BfiCS A bécsi Tábor-mozi épületében ianuár 21-én emlékülést tartottak, amelyet Ausztria Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága és a vá­ros; szervezet rendezett' V. I. Ler, :n halálának 30 évfordulója alikalmá ból. A gyűlésen megjelentek a Szov­ietunió és a népi demokratikus or­szágok ausztriai diplomáciai képvi­selői. V. I. Lenin életéről és tevékeny­ségéről Ervin Zucker-Schilling, az österreichiscihe Volksstimme főszer­kesztője mondott beszédet Az előadás után a bécsi munkás­dalárda V. I. Lenin kedvenc dalait és Leninről szóló dalokat énekelt A Skala-színház igazgatója Iienin­röl szóló Majakovszkij verseket adott elő. STOCKHOLM Január 21-én • Stockholmban ün­nepi gyászülést tartottak V. I. Le­nin halálának 30. évfordulója alkal­mából. E. Karisson. Svédország Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak titkára *V. I. Lenin tanítása a nemzeteknek utat mutat« cúnmel tartott előadást. VARSÓ A varsói Állami Lengyel Szín­házban a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága ünne­pi gyászgyülést tartott Lenin ha­lálának 30. évfordulója alkalmából. A gyászgyülésen megjelentek a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága politikai bizottsá­gának tagjai és a kormány tagjai. Az ünnepi gyászgyülésen Bolesz­lav Bierut mondott beszédet. A Lengyel Népköztársaság állam­tanácsa és minisztertanácsa V. I. Lenin halálának 30 évfordulója al kaiméból január 20-án rendeletet hozott, hogy a Nowa-Hut a kohó­kombinátot V. I. Leninről nevez­zék el. ULAN BÁTOR A Mongol Népköztársaság dol­gozói széles körben megemlékeztek V. I. Lenin halálának 30. évforduló járói. Az Unon című lap vezércik­ket szentel V. I. Lenin emlékének és külön cikket közöl a »Mongol nép a lenini úton halad« címmel. A mongol vállalatokban, hivatalok­ban, iskolákban é l S falvakon ünne­pi gyászgyüléseket tartottak. lefordították. Ennek az elbeszélésnek alapján filmet készítettek, és Dmit­rij Kabalevszkij zeneszerző operát írt belőle. Gorbatov írta a „Donyeci bányászok", című f.lm szövegkönyvét is. Az „Akiket nem lehet leigázni" elbeszéléséért és a „Donyeci bányá­szok", cím'ű filmért Sztálin-díjat ka­pott. Utolsó nagy műve a „Donyeci bányászok" című regénye. Borisz Gorbatov tagja volt a Szovj'jtunió Legfelső Tanácsának és az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának. Irodalmi érde­meiért három érdemrenddel tűntet­ték ki. E félévszázad alatt hős pártunk a „kis magvacskából" — ahogy Lenin képletesen nevezte — a szov­jet nép hatalmas erejévé nőtt, amely mintegy hétmillió kommunistát egyesít soraiban A Kommunista Párt hűen a lenini tanításhoz, szi­lárdan és magabiztosan támaszkod­va az egész szovjet nép őszinte tá­mogatására, megoldja a kommunista építés gigászi feladatait és lanka­datlan narcot folytat a szilárd és tartós békéért. Éljen dicső pártunk, a Szovjetunió Kommunista Pártja! Éljen a nagy szovjet nép! Éljen a leninizmus. (£zünni nem akaró viharos taps fogadja a szónak zárószavait, ame­lyekben élteti a Szovjetunió Kom­munista Pártját, a nagy szovjet né­pet és a leninizmust. Az ünnepi gyászgyülést bezárt­nak nyilvánítják. A részvevők fel­állva éneklik el a párt himnuszát, az Internaoionálét.) Meghalt Borisz Gorbatov

Next

/
Thumbnails
Contents