Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-24 / 20. szám, vasárnap

1954. január 24. Hl f?0 3 Ünnepi gyászgyűiés Moszkvában V, 1. Lenin emlékezetére Január 21-én V. I. Lenin, a kommunista párt és a szovjet állam nagy megalapítója halálának 30. évfordulóján ünnepi gyászülés volt a Szovjetunió Nagy Színházában. A színpadon élő virágkertben V. I. Lenin hatalmas portréja. Kétoldalt két évszám: 1924—1954. A vörös zászlóknád katonai díszőrség áll. A színpad fölött harci felhívás szavai olvashatok: „Lenin zászlaja alatt, a kommunista párt vezetésével előre a kommunizmus diadalához!" A teremben összegyűltek a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának, a párt moszkvai bizottságának tagjai, miniszterek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének tagjai, a dolgozók küldöttei, Moszkva szovjetjének, a lenini Komszomol központi bizottságának, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa Elnökségének tagjai, a Szovjet Hadsereg képviselői, a párt legrégibb tagjai, munkások, kolhozparasztok, a tudoniányos, a kulturális és művészeti élet legtekintélyesebb képviselői. Pontosan 18 óra 50 perckor a jelenlevők meleg ünneplése közepette megjelentek az elnökségben a párt és a kormány vezetői: G. M. Malenkov, V M. Moloitov, N. Sz. Hrus. csov. N. A. Buiganyin, L. M Kaganovics, A. I. Mikojan, M. Z. Szabut

ov, G. M. Pervuhin, N. M. Sveryik, P. K Prmomarenko. Az ünnepi gyászülést N Sz. Hruscsov. a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának titkára nyitja meg. Rövid bevezetőjében beszél Lenin halhatatlan eszméinek nagyságáról, a Lenin által megteremtett győzelmes kommunista pártról, amely a kommunizmus diadalához vezeti a. szovjet népet. N. Síz. Hruscsov javaslatára a jé lenlevök felállással adóznak V. 1. Lenin, a világ dolgozói nagy vezére és tanítómestere diesö emlékének. V. I. Lenin halálának 30. évfordulójáról P. N. Poszpjelov, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának titkára tartott emlékbeszédet. P. N. Poszpj&tov emtékbeszéde Elvtársak! Harminc év telt el azóta, hogy elhunyt Vlagyimir Iljics Lenin, a forradalom lángelméje, a Szovjetunió Kommunista Pártjának megteremtője a szovjet - szocialista állam megalapítója, a világ dolgozóinak vezére és tanítómestere. Harminc éve vezeti a kommunista párt a szovjet népet azon az igazi úton, amelyet Lenin mutatott. A leninizmus halhatatlan eszméi ragyogják be annak a harcnak az útját, amelyet a Szovjetunió dolgozói a kommunista társadalom felépítéséért folytatnak, óriási hatást gyakorolnak a világtörténelem egész menetére, világszerte harcra lelkesítik a dolgozókat a kapitalista elnyomás ellen, az új, szabad élet építéséért, a békéért és a népek közötti barátságért. A Lenin nevelte kommunista párt — központi bizottságának vezetésével, élén J. V. Sztálinnal. V. I. Lenin ügyének nagy. folytatójával — Lenin elhunyta után megvédelmezte a leninizmust a szocializmus ellenségeinek minden rohamával szemben és biztosította országunkban a világ első szocialista társadalmának felépítését. Bárhogyan igyekeztek is az imperializmus reakciós erői viszszafordítani vagy visszatartani a történelem menetét, a történelem a történelemfejlődés objektív törvényeinek és a marxizmus-leninizmus , e törvényeket tükröző, örökké élő és győzedelmeskedő tanításának megfelelően halad előre. Évről évre terebélyesednek és izmosodnak a béke, a demokrácia és a szocializmus erői, mind szemléltetőbben és mind meggyőzőbben igazolódik Lenin forradalmi tudományos előrelátásának nagyszerűsége, igazolódnak a modern társadalom fejlődésének általa felfedezett törvényei. I. Marx feltárta a burzsoá társadalom mozgásának gazdasági törvényét és megvizsgálta a kapitalista társadalom termelési viszonyait, keletkezésükben, fejlődésükben és hanyatlásukban, tudományosan bebizonyította. hogy elkerülhetetlen a kapitalizmus csődje és a kapitalista társadalom forradalmi átváltoztatása szocialista társadalommá. Az új történelmi korszak feltételei között, amikor a kapitalizmus eljutott legfelső szakaszába, az imperializmus szakaszába, amikor létrejött a monopóliumok uralma, Lenin zseniális tudományos elemzést adott az imperializmusnak, mint a kapitalizmus utolsó szakaszának gazdasági és politikai lényegéről. Lenin feltárta a kapitalizmusnak az imperializmus korszakában való egyenlőtlen gazdasági és politikai fejlődéséről szóló törvényt és a szocializmus először néhány, sőt egyetlen országban való győzelmének ebből eredő lehetőségét. Az imperializmus gazdasági lényege — Lenin meghatározása szerint — abban áll, hogy a szabad versenyt felváltja a monopólium, amely trösztökben, szindikátusokban. a hatalmas bankok mindenhatóságában, a nyersanyagforrások megszerzésében és összevásárlásában jelentkezik. „A gazdasági monopóliumban rejlik az egész dolog lényege" - szögezte le Lenin. A gazdasági monopólium sajátsága, hogy maximális, monopolisztikusan magas profitra törekszik. Lenin e klasszikus útmutatásaiban lényegében feltárta az imperializmus gazdasági alaptörvényének kiinduló tételeit. A monopolkapitalizmus politikai felépítményében Lenin jellemzőnek tartotta, hogy az fordulatot jelent a demokráciától a politikai reakció felé, rámutatott arra, hogy a kapitalista monopóliumnak a reakció erősödése felel meg mind a kül-, mind a belpolitikában, a nemzetiségi ei nyomás fokozódása, a

z imperializmus, nak az a törekvése, hogy megsértse más nemzetek és államok politikai, nemzeti függetlenségét — továbbá a kapitalista hatalmak egymásközötti harca felel meg a világ újrafelosztásáért. A monopóliumok imperialista elnyomásának súlyosbodása kiváltja a munkásosztály, valamint a gyarmatok és félgyarmatok elnyomott népei ellenállásának fokozódását, azon népek ellenállásának fokozodását, amelyeknek nemzeti függetlenné gét és nemzeti szuverenitását lábbal tiporja az imperializmus. A népek ellenállásának ez a növekedése az imperialista politikával, az imperialista elnyomással szemben:' az imperializmus sebezhető pontja A legutóbbi évek tényei és eseményei meggyőzően mutatják, hogy a kapitalista monopóliumok maximális profitra irányuló hajszája. amely megoldhatatlan ellentmondásokat teremt a kereskedelemben, a kapitalista világpiacon, továbbá a más országok nemzeti függetlenségének elfojtására irányuló politika, amely a népek természetes ellenállását váltja ki — elmélyíti az egész kapitalista rendszer általános válságát. Lenin hatalmas tényanyagbíráló elemzése alapján, valamint annak elméleti általánosítása alapján, amit az első világháború hozott a népeknek, tudományosan bebizonyította, hogy a kapitalizmus, amely egészen a XIX. század végéig felfelé ívelő vonalon fejlődött, az imperializmus korszakában élősdi, halódó kapitalizmussá vált, amely újabb és újabb véres háborúk és gazdasági katasztrófák szakadékába taszítja az emberiséget. Lenin többször hangsúlyozta munkáiban, hogy a burzsoá politikusok nem képesek megérteni az imperialista háborúk legfontosabb következményeit és eredményeit. A háború következményei ezelőtt soha sem látott gyorsasággal nyitják fel a burzsoázia által megfélemlített, elnyomott, félrevezetett, becsapott emberek millióinak és tízmillióinak szemét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a lenini forradalomelmélet ragyogó igazolása volt. Oroszország proletariátusa szövetségben a forradalmi parasztsággal, szövetségben az azelőtt az elnyomott népek, kel, Lenin és a lenini párt zseniális ve zetésével véghezvitte a legnagyobb történelmi hőstettet: elsőnek törte át a világimperializmus frontját, megteremtette a proletariátus diktatúráját, új korszako* nyitott meg a világtörténelemben: a szocializmus diadalának korszakát A lenini forradalmi géniusz egész nagyságára, a leninista párt legnagyobb hősiességére és kitartására, Oroszország néptömegei fórra dalmi energiájának hatalmas nekilendülésére volt szükség, hogy megdöntsék Oroszországban az imperializmus hatalmát és kivezessék az országot az imperialista háborúból. A Lenin alapította nagy párt megcáfolta a m ensevikeket arra vonatkozó jajveszékelésükkel együtt, hogy a proletariátus Oroszország lakosságának kisebbségét alkotja és nem érett meg*: a szocializmusra: a párt 1917. októberében bátran és biztosan elvezette a munkásosztályt és forradalmi szövetségesét, a dolgozó parasztságot az imperializmus hatalmának megdöntéséhez és a szocialista forradalom győzelméhez. Lenin látnoki módon megjöven dőlte, hogy végeredményben maga a kapitalizmus, az imperializmus növekvő ellentmondásai tanítják és nevelik harcra a föld lakosságának többségét, hogy a föld lakosságának e többsége szokatlan gyorsasággal kapcsolódik be a felszabadulásért folytatott harcba. Leninben a kételynek még az árnyéka sem volt arra vonatkozóan, hogy a szocializmus végleges győzelme telje sen és feltétlenül biztosítva van. A történelem egész meneti igazolta és igazolja ma is Lenin tudományos előrelátását. A szovjet nép, ^miután forradalmi úton megteremtette a termelőerők gyors,növekedéséi»k előfeltételeit, Lenin pártjának vezetésével felépítette országunkban a szocialista, társadal mat. szétverte a német fasizmust és a japán militarizmust. Annak következtében, hogy a második világháborúban vereséget szenvedett a német fasizmus és a japán mili| tarizmus, az imperializmus rendszeréből kiszakadt egész sor európai ország, kiszakadt a nagy Kínai Népköztársaság, megalakult a béke. a demokrácia és a szocializ mjis hatalmas tábora. A polgárháború és az Intervenció befejezése után Lenin rámutatott, hogy országunk kiharcolta magának a kapitalista országokkal való békés egymásmellett élés egész korszakát. Lenin ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az imperialisták nem hagynak fel mesterkedéseikkel és hogy ezért állandóan erősítenünk kel] szocialista hazánk védelmét. Lenin kiemelte a szovjet kormánynak azt az állandó óhaját, hogy normális diplomáciai és kereskedelmi viszonyt teremtsen a kapitalista országokkal, többek között az Amerikai Egyesült Államokkal. Lenin 1920-ban, egy amerikai laptudósítónak adott híres válaszában arra a kérdésre, melyek az Amerikával való béke alapjai, kijelentette: »Az amerikai kapitalisták hagyjanak bennünket békében. Mi nem bántjuk őket. sőt készek vagyunk arannyal fizetni a közlekedés és termelés számára hasznos gépekért, munkaeszközökért, stb. És nemcsak arannyal, hanem nyersanyaggal is.« (V. I. Lenin müvei. 30. kötet, Szikra 1953.. 366 oldal.) Lenin több ízben állást foglalt amellett, hogy baráti kapcsolatokat kell teremteni Angliával és Franciaországgal. A >Manchester Guardian« című angol lap tudósítójának adott nyilatkozatában Szovjetoroszország Angliával ás Fran eiaországgal való együttműködése távlatainak kérdésével kapcsolatban 1922-ben rámutatott: » Véleményünk szerint mindenkép lehetséges, hogy a legjobb baráti viszonyban legyünk mindkét hatalommal és nekünk éppen ez a célunk ... Űgy véljük, hogy Anglia és Franciaország jól felfogott érdekej hasonlóképpen ebben az irányban fognak hatni.« (Lenin műveii. 33. kötet, Szikra, 1953., 381., 382-ik oldal.) Lenin e kijelentései lerántják a leplet az imperializmus táborában levő ellenségeinknek azokról a rágalmazó koholmányokról, hogy a szovjet kormány nem óhajt normá lis viszonyt teremteni a kapitalista országokkal. Lenin különleges jelentőséget tulajdonított a szovjet állam és a burzsoá országok kereskedelmi kapcsolatainak. mint a két rendszer tartós békés egymásmellettélését előmozdító egyik legfontosabb tényezőnek. Lenin rámutatott, hogy a gazdasági nehézségek múlhatatlanul arra kényszeritik a kapitalista országokat, hogy Szovjetoroszországgal a kereskedelmi kapcsolótok útjára lépjenek, »Van egy erő — mondotta Lenin, — amely nagyobb, mint bármelyik ellenséges kormány. vagy osztály óhaja, akarata és elhatározása — ez az erő: az általános világgazdasági viszonyok, amelyek kényszerítik őket, hogy a velünk való kapcsolatoknak erre az útjára lépjenek.« (Ugyanott. 142 oldal.) A kommunista párt és a szovjet kormány mindig szem előtt tartotta és tartja Leninnek, nagy tanítómesterünknek, országunk és a ka pitalista országok tartós, békés egymásmellet télésének lehetőségére vonatkozó útmutatásait. A két rendszer — a szocialista és a kapitalista rendszer — tartós egyrriásmellettélésére és békés gazdasági versengésére vonatkozó lenini útmutatások jelentik az elvi alapját annak a következetes harcnak', melyet a szovjet kormány a szilárd é

s tartós békéért a nemzetközi feszültség enyhítéséért vív. A szov jet kormány minden szükségeset megtesz az összes megoldatlan kérdések békés rendezésére A szovjet kormány fáradhatatlan harc

a a tartós békéért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért., az egész haladó emberiség támogatására és együttérzésére talál. A hatalmas szervezett békemozgalom, amely napjainkban minden országban Icibon taikozott, különösen szemléltetően igazolja Lenin szavait, hogy »a föld lakosságának óriási többsége helyesli békepolitikánka*?;. (V. I. Lenin müvei. 30. kötet, Szikra, 1953, 392. oldal.) A leninizmus az egész haladó emberiség harci zászlaja az imperializmus ellen, a békéért, valamennyi ország népeinek barátságáért, minden nép boldog jövőjéért vívott harcában. A Ienini2mus forradalmi eszmei erejével gránitszilárd alapot ad nekünk és a

z egész világ dolgozóinak. hogy idejében mozgósítsuk a tömegeket az ag ressziő és az Imperializmus erői ellen a tartós és minden nép. nagyés kisnépek számára egyaránt igazságos békéért való törhetetlen harcra. A kommunista párt szent kötelességének tartja a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának további erősítéséit az aktív, energikus tevékenységet a világ békéjének biztosításáért, a földkerekség minden olyan emberének támogatását, aki egy új világháború megakadályozásáért, a tartós békéért harcol. II. Lenin elméletileg megalapozta azt a lehetőséget, hogy a szocializmus eleinte egy országban is győzhet. A szocializmus felépítése a Szovjetunióban annak eredménye, hogy teljesítettük Lenin bölcs végakaratát. a Szovjetunió Kommunista Pártja óriási szervező és irányitó tevékenységének nagyszerű eredménye, a műnk ások, parasztok, értelmiségiek lelkes, hősies alkotómunkájának gyümölcse. Lenin halhatatlan müvei megadták az alapvető elvi, elméleti útmutatásokat a kommunista társadalom országunkban való felépítéséhez. a szocializmusból a kommunizmusba vezető fokozott átmenet módjához, vagyis a termelőeszközök közös birtoklásától és a termékeknek mindenki munkája alapján való elosztásától a kommunista elv megvalósításához: »Mindenki képességei szerint. mindenkinek szükségletei szerint.* Lenin abban látta a szocialista társadalomból a kommunista társadalomba való fokozatos átmenet döntő és legfontosabb feltételét hogy minden eszközzel fejleszteni kell a szocialista társadalom termelőerőit, szakadatlanul tökéletesíteni kell a szocializmus anyagi és technikai bázi sát, növelni kell a munka termelékenységet, meg kell teremteni a közfogyasztási cikkek és termékek bőségét. Lenin már a párt 1902. évi programmtervezetében a szocialista forradalom alapvet,') céljaként »a teljes jólét és szabad, minden oldalú fejlődés biztosítását jelölte meg a szocialista társad-alom minden tagja számára. Lenin az Októberi Forradalom első napjaitól kezdve óriási figyel met szentelt országunk termelőerői fejlesztése kérdésének. 1918 áprilisában Lenin elkészítette ,A tudományos-technikai munkák tervének vázlatát*, amelyben egész sor fonto

s megbízást ad a Tudományos Akadémiának Oroszország természeti termelőerőinek rendszeres tanulmányozására és felkutatására. Ebben a munkában egyéb lenini útmutatások mellett a következőket olvashatjuk: »Különös figyelmet kell fordítani az ipar és a közlekedés villamosí tására és a villamosságnak a földművelésben való alkalmazására. A nem elsőrendű fűtőanyagokat (tőzeget, rossz minőségű szenet) fel kell használni villamosenergia termelésére a legkisebb kitermelési é» szállítási költségekkel. A vízieröt és a szélmotorokat fel keli használni általában és különösen a földmüvelésben.« (Lenin müvei, 27. kötet. Szikra. 1962. 319 —320. oldal.) Lenin „Napjaink legfontosabb feladata" című cikkében 1918-ban a következőket írta: „Mindenünk megvan hozzá — természeti kinesek, emberi erőtartalék és az a negvszerü lendület, melyet a nagy forradalom adott a népi alkotóerőnek — hogy megteremthessük az igazán hatalmas és dúsgazdag orosz hazát." (Ugyanott T50. oldal). Harminc évvel ezelőtt országunk még csak az első lépéseket tette az iparosítás területén a múlttól örökölt technikai elmaradottságnak, annak az elmaradottságnak leküzdése területén, amelyet fokozott az intervenciósok okozta rombolás. Lenin abban látta országunk megmentését. ha az imperialista hatalmak országunk ellen irányuló kö. vetkező támadásáig kitudjuk fejleszteni nehéziparunkat. Leninnek e rendkívül fontos útmutatását becsülettel teljesítette pártunk és az egész szovjet nép. Szocialista hazánk ma minden vonatkozásban fejlett nehéziparral rendelkezik, amely hatalmas bázisa az ország védelmének és az egész népgazdaság fejlődésének. A XIV. pártkongresszus óta eltelt 28 év alatt a Szovjetunió ipari termelése 29-szeresére emelkedett Az acéltermelés 21-szeresére, a széntermelés 19-sze. resére, a villamosenergiatermelés 45-szőrösére nőtt. Még nagyobb ütemben növekedett a gépipar és a veoyiipar termelése. Most még a villamosságnál is hatalmasabb energiaforrás van a kezünkben. A szovjet tudósok eredményesen dolgoznak azon, hogy felhasználják az atomenergia alkalma zásában rejlő felmérhetetlen lehetőségeket a kommunizmus építésére, az emberiség javára, nem pedig a népek Ieigázására és kiirtására, nem a világ civilizációjának megsemmisítésére. A Szovjetunió e vitathatatlan technikai és gazdasági hatalma a tudomány és a technika területén elért eredményei kijózanító hatással vannak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni úgynevezett „kéreszteshadjárat" egyes dühödt apostolaira. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa összegezte a szovjet nép harcának és győzelmeinek nagyszerű eredményeit és kijelölte országunk további előrehaladásának programmját. A párt (Folytatás a 4. oldalon.)