Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-22 / 18. szám, péntek

J JÜISZO Nemzeti bizottságok — a dolgozók közvetlen szervei 1954. január 22. Az a vita, amely a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok kőről kibontakozott, népünk széles rétegeiek iskolájává lett. A nép ebben a vitában még jobban kifejezésre juttatja demokratikus jogainak Jelentőségét és egyúttal elmélyíti a kölcsönös felelősségérzését hazájának Irányi, tásában. Ezért a tôrvényjavaslatckrýl szóló vitába teljes mértékben belekapcsolódnak népi demokratikus h-d eregiink tagjai ls. Politikai dolgozók és agitátorok készültek fel arri, hogy az alakulatoknál a katonáknak megmagyarázzák a törvényjava tlatok fő atepelvet és így megteremtsék a feltételeket a nemzeti Mz&tts igok munkájáról folytatott vita klszélesí téséhez. * • • A dolgo/ók széles részvételével tárgyalják meg a gyűléseken a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok at Városa.nkban és falvainkban. üzemeinkben, hivata'ainkban, iskoláinkban. gép- és traktorállomása'nkon. állami gazdaságainkon már te jesen kibontakozott a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavas'at országos vitájának e'ökészü'ete. Lakosságunk legszé'esebb tömege, - teszik vizsfiá'atuk tárgyává köztársaságunk kormánya áital előterjesztett törvényjavaslatokat. melyek e'mé'yitik közigazgatásunk demokratikus vo

1 tát és még jobban biztosítják népünk közvet'en részvételét országunk gazdasági és kulturális építése kérdésének megoldásában Az új törvényjavas'atok, ame'yek tulajdonképpen még a'apcsabban kifejezik május 9-i a'kotmányunk cikkelyeit. bizonysága, annak, hogy államunkban a hatalcm a do'pozó nép kezében van és hogy a hata rrn gyakorlásában hazánk minden becsü'etes emberre részt vehet A tervényjavas'atok egvúttai han"stVvzz?k azt 1)9, hogy az államhatalom szerved m'ndent a tömetek e lenö'zésévei. aktív részvételével és a dogozók akaratától irányítva végeznek. Csak azokban az országokban, ahol a nép wa'kodik. ahol m'nden a nép nevéjen és a nép jólétének érdekében történik, csak ott képez-'k a hata'om szerve' srvakor'at működ^én^k alapját a dolgozók akarata, követelményei és kívánságai. Ebben van az alapvető különbség nép

; demokratikus rendszerünk. mint va'ódi népi demokrácia és a kapita'ista országok hazug á'demokrác.ája között. Az új törvényjavaslatok megvitatására összehívott e'sö gyü'ések igazolják, hogy dolgozó népünk nemcsak úgy fogadja az előterjesztett javas'atokat. mint jogi okmányokat, hanem é'ettapasztalatai alapján hasonlítja össze a mai népi rendszert a München előtt* köztársaság burzsoá igazgatásával Egyúttal értékeli a nemzeti bízoťságok munkáját azon szempontok a'aoián, me'veket az új törvényjavaslatoknak az a része tartalmaz, ame'y arró! szól, hogy m, van gondjukra bfzva és milyen módszerekkel és formák között valósítják meg a nemzeti bizottságok gazdasági-szervező és kulturális-nevelő funkciójukat. Az országos vita nagy jelentősége abban áll, hogy szocialista építésünknek a CsKP KB utolsó üléséből és a mult év szeptember 15i kormányhatározatból eredő jelenlegi fe'adatniva' szorosan összefügg. A v,ta lefolyása* valamint a CsKP X. kon. gresszusa és a nemzeti bizottságokba való vá aszfcásotk előkészítése során nemcsak a nemzeti bizottságok munkájának megjavítása a fontos, hanem az ís, hogy építőtevékenységünk minden szakaszán újabb sikereket érjünk el Ezek az előfeltételei lakosságunk életszínvonala eme'ésének, államunk megszi'árdításának és a béke biztosításának az egész v.lágon. Ha tehát a dolgozók kötelezettséget vállalnak az ipar és a mezőgazdaság termelésének emelésére, ez azt bizonyítja, hogy helyesen fogták fel a szocializmus építése jelenlegi szakaszának feladatait, mert végeredményben a do'gozók anyagi és kulturális helyzetének javulása kizárólag az üzemekben és falvakon elért jo eredményektől függ. I erme'ésünk fokozása és gazdaságosabbá téte e népgazdaságunknak a, do'gozók fokozott követelményei színvonalára való emelése, — ez az ér. telme azoknak sz Intézkedéseknek nHvekke' pártunk és kormányunk a nemzet, bizottságok szervezési munA München előtti köztársaságban az Ida-bányáról tokát vitatkoztak. A részvényeseknek nem fizetődött ki a bánya aránylag kis hasznot hozó távo i részeiben vájatni és ezert az aknát be akarták zárni Nehéz idők vo'taif ezek a hrusovi bányászok részébe Az ínség bányájának nevezték az ..Idát" A bánya zárt kapui munkanélküliséget ieientettek Karvnban és Or'ován a csendörök a munkásokra 'OttPk A Sznvietunióbó m'nd gyak'nhban ľ>ttek a hírek a szocializmus -rrszága bányászainak Soldoq életből Évek múltak el. Ostravában már hiába kérdezzük ho< az Ida-bánya. 1 V. Sztálinról nevezték el. B; az kájának javítását szorga mazza. Államunk m'nden po'gárának — nemzetiségre való tekintet né'kül —- £ondo kodn'a kel) az országos vita sorári azon, hogy lakóhelyén a nemzeti bizottság hogyan vesz részt gazdaságunk szükségleteinek biztosításában, rá kell mutatnia a népi közigazgatás munkájának fogyatékosságaira a mezőgazdasági terme'és, a közszükségleti cikkek termelése, a he'yi ipar működése terén és á'ta ában a dolgozók szükségétéiről va<ó gondoskodás hiányaira, melyek természetesen hatást gyakorolnak életükre és munkájukra, hata mas erszágépítésünk legkülönfélébb sz/)>aszain. Pé'dén' a libereci kerületben, az ostašovi helyi nemzeti bizottság he'yes módszerekke' gondoskod'k nap nap után a községbe'i EFSz megszl'árdításáról és érdeme nemcsak a község je'entős fe'lendítése, a tzövebkezeti tagok életszínvonalnak eme'ése. hanem az is. hogy az EFSz több métermázsa sertéshúst és tejet adott terven fe'ül szabadpiacunkra. A bányász'akta falvak nemzeti b'zottsáSai akkor dolgoznak jól, ha gondoskodnak új lakások ép

ftésérő', jó e"átásról, az :sko'ákról, az egészségügyi és népművelési intézményekről. Természetesen a nemzeti bizottságok csak akkor e'égithet'k ki jó' a nép .génye'lt. ha isméik szükség'eteiket. ha tudják, hogyan elégíthetnék k 'égjobban ezeket az igényeket. De ez még nem m nden Természetes'

n a nemzeti b'zottság tagjai vagy apparátusa egymagukban nem te'jesíthetik a nagy feladatokat, melyeket népünk megva'ósításra tűz ki. Ezért döntő a népi közigazgatás működése, hogyan tudja maga .körül tömöríteni a 'akosságot a község kiép téaére. a gazdasági fe'adatok te'jesitésére stb Ez azt je'ent., hogy a nemzeti b-'zottsághak meg kel! szervezni a polgárok a'kotó kezdeménvezését, meg kell nyernie őket a lakosság érdekét szolgáló munkára. Ezért szükséges hogy a nemzeti bizottságok aktivizá'iák tagjaikat. fejlesszék ál'andó a'b'zottságaik munkáját, szorosan, együttműködjenek az egész Nemzeti Arcvonallal, a tömegszervezetekkel, hogy a meggyőzés módszerével megnyerjék a polgárokat a község fe^endités^ve

1 összefüggő munká'atokra és hogy foglalkozzanak a község kuUurális és népneve'ésügyi kérdéseivel. A nemzeti bizottságok munkája a községek tú'nyomó részében összhangban áll a dolgozók érdekeivel. Ezért a polgárok a nemzeti bizottságokban a saját szervezetüket látják és minden erejükből segitik munkáját. Az országos vita során kétségte'enül értékelni fogják a nemzeti bizottságok ezirányú nagy tapasztalata.t. Polgáraink bírálni fogják annak a helyi nemzeti bizottságnak a munkáját, amely nem támaszkodott a po'gárok segítségére és amely kéte'kedett abban, hogy a polgárok segitségér'e lehetne. Az ilyen magatartás természetesen átok a lakosság érdekeinek, mert hisz mindenki tágas, nap

As lakásokban szeretne élni, szivesen látogatna színi- és fi'melőadásokat. előadásokat, szívesen olvasna jó könyveket, sportolna stb. Az ilyen intézmények létesítése szükséges ahhoz, hogy a 'legközelebbi évek során száz és száz községben az élet Ilyen 'egyen Ez a nemzeti bizottságok programmja A nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok vitájában konkrét példákon mutatkozik meg a párt és a. kormány politikájának helyessege. Ez a helyzet nemzetségi politikánk terén is, mely szilárdan egybetömöakna híres bányászai kitűnő teljesítményeiről. Ma kétszer annyit fejtenek ki. mint a kapitalista uralom idején. Nő a munka termelékenysége, különösen attól az Időtől kezdve, mikor a szovjet bányászok módszereit kezdték alka'mazni 1950-be

n a vájárok teljesítménye fejenként 4,96 tonn

n volt egy műszak alatt** Most már nagyobb testi megerőltetés nélkül 8,1 tonna szén a teljesítményük, „A szovjet tapasztalatik alkalmazása nélkül sohasem értünk volna el ilyen kitűnő eredményeket — mondta Knejzlik főmérnök. — Mind az öt vájaton a ciklusos grafikon szerint rítette a cseheket, sz ovákokat és más nemzetiségeket, elválaszthatatlan egységbe, amely szüntelenül harcol a mostani és a jövő nemzedékek jobb é'etéért. A nemzet ellenségeinek, a Zenk'eknek, Lettrlcheknek és népünk több: e"enségének uszító beszédeire válaszolva, — akik szívesen látnának hazánkban nemzetise i to zsa kodást — a gottwaldi nemzetiségi politikának eredményeit A tények erösebbek mint a szavak. A mai Szlovákia maga már a leghatékonyabb bizonyítékot szolgá'tatta. A szlovákoknak már nem kell kü'fö'dön munkát kerasniök A cseh munkásosztály segítségével o'yan műveket építenek, me'yekxől a mu'tban Sz'ovákában nem is á'modtak. Testvéri szövetségben é'nek. dolgoznak és együtt döntenek köztársaságunkban a magyarok, németek, lengyelek, ukránok és más nemzetségek. Egyen ő jogaik és köte'ességeik vannak. KépvselŐik vannak a nemzeti bizottságokban, gyerekeik anyanyelvükön tanu'nak, fejleszthet'k nemzeti kultúrájukat. Népünk továbbra is megszilárdítja nemzeteink és nemzetiségeink testvéri kapcsolatait. Rosszu

1 jár az, aki nemzetségeink do gozóit egymással szemben akarja alítani, vagy meg akarja rövdteni törv; nyes jogaikat. Igazságos büntetés sújtaná őket. • A burzsoá nacionalisták, akiknek szá'ka a szemükben hazánk polgárainak sikeres fej'ődése és nyugedt élete, azt suttogják nemzetiségeinknek a po .tikában kevrésbbé jártas tagjainak, ne lépjetek be a nemzeti b'zottságokba, ügyelteket intézzétek e közvetlenül a minszterelnökség hivatalában, vagy a Megbízottak Testületének elnökségén Mit akarnak ezze' elérni a nép e'lenségei? Semm mást. mint fe'szítani a nemzetiségek közötti torzsa'kodást, szétvern. országunk különböző nemzetiségi dolgozóinak szövetségét, elterelni a do'gozók ügyeimét érdekeikről. A pártszerveknek, pártszervezeteknek, nemzeti bizottságuknak és tömegszervezeteknek kötelessége leleplezni az ellenség káros elméleteit és a nép színe e őtt le'eplezni azok terjesztőit. Ami a nemzetiségek tagjainak résztvéte'ét illeti az állami és gazdaság, apparátus szerveiben, ebben a vonatkozásban a képességi a Jó munkaeredmény, a köztársaságunk iránti odaadó hűség és nem a nemzetiségi hovátartozandóság dönt. Köztársaságunkban mind nagyobb számban kerülnek majd nemzetiségek tagjai jelentős tisztségekbe, hisz pártunk és államunk jóvoltábó' ál'andóan nő a tehetséges szervezők kulturális és egyéb dolgozók száma. Sokan közöttük magas á lamt kitüntetést és érdemrendet kaptak. Köztársaságunk büszke rájuk, ők maguk pedig népünk . tiszteletét és megbecsülését érdeme'ték ki. Hogy dolgozó népünk életszínvonala eme kedésének nagyszabású programmját teljesítsük, ahhoz még a nehézségek egész sorát kell legyűrnünk. Ezek a nehézségek fejlődésünk nehézségei, amelyektől népünk nem riad vissza, de le sem becsüli őket. A nehézségek legyűrésére felfegyverkezik a szovjet emberek haladó tapasztalataival és saját tapasztalataival. Hazánk ál'andóan növekvő erejére, a szocializmus országának és az egész béketábornak segítségére támaszkodva az új törvényjavas'atokró] szóló országos vita időszaka véljék szocializmushoz vezető útunk új sikereinek idfiszakává. vájnak és teljesítik az előírt normát. Van olyan nap, hogy 120 százalékra is teljesítik a vájást. Kitűnő teljesítményeket ér ej nehéz feltételek mellett Buzek élmunkás csoportja. Pontosan betartja azt a kötelezettségvállalását, hogy az év elejétől a februári napok évfordulójáig 300 tonna szenet termel terven felül A szovjetbányászok tapasztalatait nemcsak a fejtésnél, hanem a vájásnál is alkalmazzák". A J V. sztálin-bányában az új és még nagyobb eredményeket a párt és a kormány m°st kiadott határozata is elősegíti Ennek jelentőségét és az ebből származó fe'adatokat n vájárok egymás között megtárgyalják Kedden, január 19-én további gyűlések voltak a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatokkal kapcsolatban Bratislava számos polgárának részvételével. Az Uze mek és hivatalok dolgozói és a háztartásbeli asszonyok ia egyre élénkebb érdeklődést mutatnak az általános vr't

a és a nemzeti bizottjságok eddigi munkája iránt, Sokan már előre elkészített kérdésekkel é

s megjegyzésekkel jönnek a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatokkal kapcsolatos vitákra. A szlovák technikai iskola alkalmazottat vitádnak keretében Jozef Krajčír, Záhorská Eystrica-i dolgozó megemlítette azokat a diktátori módszereket, amelyeket a felsőbbfokú nemzeti bizottságok egyes tényezői sajátítottak el eddigi munkájukban az alsóbbfokú nemzeti bl zottságokkal szemben. Örömmel üdvözölte azt a tény*., hogy a törvényjavaslatok most teljes mértékben körülhatárolják a nemzeti bizottságok hatáskörét. A bratislavai III. körzet mellett működő nőbizottság már többször rendezett, vitát tagjai és aktivistái körében, saját körzetében. A nőknek a vitában való részvétele a bratislavai nők nagy aktivitását bizonyítja ebben a fontos általános vitában. Emilla Králová azzal kapcsolatban tett megjegyzést, hogy eddig a polgárok nem ismerték a nemzeti bizottságok plénumának tagjait. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a dolgozók képviselőinek a nemzeti bizottságokba való megválasztása ezt a hiányosságot kiküszöböli. A vitára eljött Landsmann elvtársnfl is, annak ellenére, hogy már több mint hetven éves. Nagy örömmel fogadta azt a tényt, hogy a körzeti nemzeti bizottságoknak meg lesz a saját költségvetésük, amelyből a körzet polgárai felépítik azt, amire körzetükben a legnagyobb szükség fran. Puttrová elvtársnő kiemelte a törvényjavaslatoknak azt a pozitív oldalát, hogy a referátusok vezető szakemberek lesznek és hogy a nemzeti bizottságok funkcióinak elfoglalásában ezentúl nem érvénye sülhet, a sőgorság-komaság elve. A Kolibán a nőbizottság gyűlésén Jasková elvtársnő arról beszélt, hogy a volt város; képviselet menynyire nem törődött ebben a városnegyedben a lakosság szükségletei vei. Ezzel szemben a felszabadítás óta már nagyon sokat tettek a kolibal polgárok érdekében. Gyermekjátszóteret, bölcsődét építettek, több közlekedés) eszköz Jí>r és megnyitották a művelődés házát is. A kereskedelmi elárusítóhelyek hálózata ís kibővült és a polgárok szükségletei szerint módosították az üzletek nyitási és zárási idejét. Kedden este Szlovákia Kommunista Pártja III. kerületben utcai szervezetének helyiségében is vitát rendeztek. Július Komora párttag a vita keretében ezeket mondotta: »Fontos, hogy mi kommunisták menjünk a dolgozók közé és megmasry.rázzuk nekik, hogy azok akiket a nemzeti bizottságokba fog nak választani, közvetlenül őket fogják képviselni és hogy munkájukról beszámolnak a dolgozóknak is. Alžbeta Rcsová párttag arról beszélt, hogy milyen nagy mértékben emelkedett és emelkedik népűnk életszínvonala. Elmondotta hogy valamikor tízórait csak a gazdagabb szülők gyermekei hordtak az iskolába. M

a minden gyermek brtséges tízórait hoz magával. Az állomásokon látta, amikor a gyermekek rekreációra mentek, hosry milyen jól fel vannsk készülve a nagy útra. Rudolf Mikulás megemlékezett arról, hogy valamikor a községi képviselőtestületek ben a kommunistáknak verekedniük kellett a munkások érdekeiért a burzsoázia kiszolgálóival. »Bár nem volt könnyű feladatunk,—mondotta — lelepleztük a kapitalisták által elö'dézett ellentéteket. Ma. mt kommunisták vagyunk felelősek legelsősorban a hiányosságokért. Ezért elsőrendűen fontos feladat, hogy törődjünk polgáraink érdekelvei és a nemzeti bizottságok közvetítésével megtegyünk mindent ezelmek a hiányosságoknak klktl szöbölésére.« > • Ezekben a napokban Szlovákia kerületeiben a járási nemzeti bizottságok telje

s ülésein a nemzeti bizottságokról szóló 'törvényjavaslatokról beszélnek. A teljes üléseken a nemzeti bizottságok funkcionáriusai máir benyújtották az első megjegyzéseiket a törvényjavaslatokkal kapcsolatban. Az tlavai Járási Nemzeti Bizottság teljes ü'ésén Jozef Petrik, a ledeei Helyi Nemzeti Bizottság elnöke megjegyzést tett a 20. paragrafusra vonatkozólag a törvényjavaslatokkal kapcsolatban a 2000 lakosú községekben a 4-ta<?ú tagosokról. Annak a vélemé".vé-ek adott kifejezést: bekövetkezhet, hogy a tanácsban nem teljes tagrészvéte] mellett az intézkedéseket csak két tag döntése alapján hajtják majd végre. Ezért azt javasolta. hogy ezekben a községekben a tanács legalább 5 tagból álljon. Véleménye szerint igy nem fordulhat elő az am) a múltban hogy az egyes kérdésekben csupán a helyi nemzeti bizottság elnöke és titkára döntsön. A Sztálin-banya vájárainak kimagasló teljesítménye \