Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-22 / 18. szám, péntek

I 1954. .január 22. UJS70 _ Lenin tanítása — szocializmushoz vezető utunk iránytűje Karol Bacílek elvtársnak, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának beszéde a bratislavai V. I. Lenin-múzeum ünnepélyes megnyitásán Bacílek elvtárs beszéde elején ér. tékelte nemzetünk életének nagyjelentőségű eseményét — a Vlagyi-. mir Iljics Lenin-múzeum megnyitását. Ez a múzeum mindazt a nagyot, élőt és halhatatlant ábrázolja, amH* Lenin nekünk és a jövö nemzedékeknek örökségül hagyott. Bacílek elvtárs kiemelte hogy V. I. Lenin gondolatai materiális erővé váltak, ame?y világszerte lelkesedéssel tölti el a tömegeket és e tömegek erőfeszítésére széttörnek az évszázados elnyomás bilincsei. Majd így folytatta: „E múzeum megnyitásakor ismét tudatosítjuk, hogy minden jóakaratú ember számára nagy szükség és megtiszteltetés Vlagyimir Iljicstöl tanulni. A kultúrának ebbe a hajlékába eljönnek egyetemi tanárok és akadémikusok, munkások és parasztok, eljön tanulóifjúságunk — a CsISz tagjai és a pionírok, hogy mélyen merítsenek a marxizmusleninizmus gazdag kincstárából. A leninizmus ugyanis a tudományok tudománya, a lenini tanítás magába foglalja minden tudomány böcsesé. gét, választ ad minden kérdésre, alkotó és élő, ég nem tudja nélkülözni a marxizmus-leninizmus ismeretét senki, aki a kor szellemével és a haladással együtt akar tartani. Lenin azt tanította, hogy a marxizmusban a. legfőbb az osztályharc, a proletariátus győzelme a burzsoázia fölött. Lenin azt tanította, hogy a kapitalista társadalomban az alaptényezők a burzsoázia és a proletariátus. „A burzsoázia mint ennek a tőkés társadalomnak építője, mint vezére, mint moz. gatóereje — a proletariátus mint a burzsoázia sírásója, mint az az egyedüli erő, amely a burzsoáziát képes más társadalommal helyettesíteni." Érthető, hogy a proletárforradalomnak két ellenséges osztály, a proletariátus és a burzsoázia közötti alapvető viszonyból kellett kiin. dúlnia. „A fö feladat az volt, hogy átadják a hatalmat a munkásosztály kezébe — tanltja Lenin, — biztosít, sák diktatúráját, megdöntsék a burzsoáziát és elvegyék töle hatalmának ama gazdasági eröforrrásait, amelyek bármilyen szocialista építést kétségtelenül gátolnak." Lenin é fö tanulságból kiindulva rávilágít arra, hogy egyedül a munkásosztály képes a dolgozók széles tömegeit — a munkásokat, parasztokat és értei, miségieket a burzsoázia ellen vezetni és könyörtelen osztályharcban győzni a burzsoázia fölött, és meg. teremteni egy osztály, a proletariá. tus diktatúráját. ,,A burzsoázia ellen az uralomért folyó harc kérdését csak egy osztály — a proletariátus diktatúrája döntheti el. A burzsoáziát csak a proletariátus diktatúrája verheti le. A . burzsoáziát csak a proletariátus döntheti meg. A burzsoázia e'len csak a proletariátus vezetheti magával a tömegeket." Szilárdítsuk állandóan a munkások és parasztok szövetségét A proletariátus diktatúrájának, a munkásosztály hatalmának gondolatát a tőkésrendszer megdöntése után Lenin mindig összekötötte a munkások és parasztok szövetségével. Lenin elvtárs az oroszországi kapitalizmus fejlődéséről szóló müveiben, az agrárprogrammban és számos további írásában bebizonyítja, hogy ez a szövetség a munkásosztály győzelme szempontjából el. kerülhetetlenül szükséges. Másrészt a burzsoázia által üldözött és kizsákmányolt széles paraszttömegeket egyedül a győzelmes proletariátus tudja megmenteni a pusztulástól, a proletarizálódási ól. Lenin bebizonyította, hogy a tőkésrendszerben a paraszt tönkremenésnek van kitéve, hogy a tökésrendszer fejlődése a falvakon a társadalom ugyanazon fejlődési törvényeinek van a'árendelve, mint a városokban, emellett természetesen, a falu proletárizálódása sokkal fájdalmasabb és hosszasabb folyamat. A városokban a középrétegek pro. Ietárizálódásának folyamata arány, lag gyorsabban folyt le. Más volt a helyzet a falvakon. Az a tény, hogy a kis- és középparaszt földnek és más termelési esközöknek tulajdonosa, az a tény. hogy termékelnek nagy részét maga és családja fogyasztják el, a tőkésrendszerben bo. nyolu'.tabbá, nehezebbé és sokkal fájdalmasabbá teszi a parasztok koldusbotra jutásának folyamatát. A tőkésrendszerben a paraszt csak latszólag volt tu'ajdonosa a termelési eszközöknek. Eladósodása évről évre fokozódott. Rossí termés, betegség a családban, a marhaállomány elhullása, e.viselhetetien adók, a vagyon felosztása a család számos tagja között eladósodásra és a bankoktól való olyméretű függéshez ve. zetett, hogy a paraszt a bank beleegyezése nélkül semmit sem tudott cla:'ni vagyonából és egész éven át a' végrehajtás és egész vagyonának pusztulása fenyegette. A paraszt lá tástól vakulásig robotolt, felesége is görnyedezett a maga és az urak bírtokán. A fiatalság örömétől megfosztott parasztgyerekeket ts befogták a nehéz robotmunkába olyan mértékben, ami még» a töfcbi termelési ágakat is felülmúlta. A paraszt cz emberfeletti munkájának ellenére a parasztok nagy többsége fokoza. tosan hanyatlott gazdaságilag, fö'djejket néhány jómódú paraszt felvásárolta és ilymódon a falu összes lakói túlnyomó többségének rovásá. ra gazdagodtak egyesek — a zsirosparasztok. A letűnt tőkésrendszerben a szlovákiai kisparasztok tízezrével vándoroltak ki idegenbe, elvesztették a kapcsolatot hazájukkal és könyörtelenül kizsákmányolták őket az amerikai, vagy más külföldi kapitalisták. A gyárimunkás tehát kis- és középparasztjaink édes fia, vérüknek vére. A hasonló körülmények között élő és társaihoz a kölcsönös szolidaritás szálaival fűzött proletariátus létrejöttével, a társadalmi érdekek tudata is növekszik, fokozódik a parasztok osztályöntudatossága, amely a forradalmi gondolat létrejöttének — forradalmi pártban való egyesülésüknek előfeltétele. Lenin elvtárs nagysága abban is megnyilvánult, hogy megértette a marxizmus lényegét és megteremtette a forradalmi párt alapjait, melyeknek értelmében a munkásosztály harcában a dolgozó parasztok széles tömegeire támaszkodik. Ezért már az októberi napokban kitűzték a nagybirtokosok és nemesi földek szétosztásának jelszavát és a parasztok milliós tömegei Lenin elvtárs vezetésével a munkássággal együtt megmozdultak. A parasztság egységesen állott a forradalom oldalán a földbirtokosok és a burzsoázia ellen. Lenin elvtárs a követ, kezöket Írja erről: „1917. októberében az egész parasztsággal együtt kezünkbe vettük a hatalmat. Ez burzsoá forradalom volt, mivel az osztályharc a falvakon még nem fejlődött ki. Mint már mondottam, csak 1918 nyarán kezdődött meg az igazi proletárforradalom a falvakon. Munkánk nem lett volna teljes, ha nem tudtuk volna felszítani ezt a forradalmat. A forradalom első szakaszában kezünkbe vettük a hatal, mat a városban, bevezettük a hatalom szovjet formáját. A forradalom második szakaszában az történt, ami minden szocialista számára alapvető fontosságú, ami nélkül a szocialisták nem lennének szocialisták: a falvakon elválasztottuk a proletár és félproletár elemeket, tömören harcba sorakoztattuk őket a városi proletarlátusssal a falusi burzsoázia ellen. A forradalomnak ez a szakasza ls lényegileg befejeződött." Ebben az Időszakban Oroszországban tehát befejeződött a falu differenciálódása, a falusi szegény, parasztok, a mezőgazdasági félproletariátus és a földbirtokosok által kizsákmányolt klsparasztság szllár. dan a proletariátus oldalára állott. A falvakon létrejöttek a falusi szegényparasztok bizottságai, melyeknek alapján átszervezték a helyi szovjeteket. Törvényeket adtak ki a földbirtok szocialista rendezéséről és átmeneti jellegű mezőgazdasági Intézkedésekről. Helyes legyen viszonyunk a középparaszthoz Lenin elvtárs a forradalom e szakaszának befejezése után 1919-ben a párt VIII. kongresszusán kiemeli annak fontosságát, hogy meg kell találniuk a helyes viszonyt a középparaszthoz, a szocializmus alapjainak lerakásában a proletariátus további szövetségeséhez is. Természetesen az, hogy a középparaszt felé fordultak, nem jelentette és nem jelenthette a proletárhatalom gyöngülését. Lenin elvtárs erről a következőket írja: »A legfőbbet, ami a proletárforradalom első és alapvető feladata, már elvégeztük Éppen azért, mlvei ezt már megtettük sokkal bonyolultabb feladat kerül napirendre: viszonyunk a középparaszthoz. Aki úgy véli, hogy ennek a feladatnak kiemelése hatalmunk jellegének bárminemű gyöngülését, a proletariátus diktatúrájának gyöngülését, vagy csak részbeni változást, alapvető politikánk teljesen jelentéktelen megváltozását jelenti, az egyáltalában nem értj a proletariátus feladatalt, a kommunista fordulat feladatait. Meg vagyok győződve arról, hogy pártunkban nem akadnak ilyenek.* A Szovjetunió helyzete 1919-ben minden bizonnyal eltért helyzetünktől. Abban az Időben a Szovjetunió számos részén még folyt a polgárháború, azonban ebben a tőlünk eltérő helyzetben Lenin elvtárs a párt figyelmét a középparasztra fordítja és magyarázz

a annak lehetőségét, hogy a parasztokat a szocializmus oldalára állíthatják. Felhívja a figyelmet arra, hogy ez nem lesz könnyű kérdés, tanltja a pártot, hogy nagyobb türelemmel kell lennie és, hogy a középparaszt Ingadozásában többnyire a pártpolitikájának helyességétől függ az, hogy a középparaszt a vele szemben folytatott helyes politika mel lett áttérjen a szocializmus oldalára. »A burzsoázia uralmának hosszú Időszaka folyamán a parasztság a burzsoázia hatalmát támogatta, a burzsoázia oldalán volt — mondja Lenin. — Ez érthető, ha fontolóra vesszük a burzsoázia gazdasági erejét és uralmának politikai eszközeit. Nem számíthatunk arra, hogy a középparaszt mindjárt a ml oldalunkra áll. Ha azonban helyes politikát fogunk folytatni, bizonyos idő múlva megszűnik ez az ingadozása és a paraszt oldalunkra állhat.« A középparasztokhoz való holyes vispsny azt jelenti, hogy minden középparasztot meg kell győznünk arról, hogy egyedül a szocializmus felépítése biztosltja helyzetének tartós javulását. Természetesen, a szo cdalizmus alapjainak lerakása és a falvak szocialista építése Idején emellett nem sajátítjuk ki a jómódú parasztokat, hanem — amint Gottwald elvtárs hangsúlyozta — korlátozzuk és kiszorítjuk őket- Határozottan mondom, egyetlen esetben sem engedjük meg t erőszak al kalmazását a középparaszttal szemben. BacUek elvtárs a Lenin ái'taü kitűzött alapelvekre támaszkodva Így folytatta: »Gyakorlati munkánkban nagyon gyakran előfordul, hogy néhány bölcs ember szilárd határt akarna vonni a kis- és a közép paraszt, a középparaszt ég a kulák között. Mivel ez a ha. tárvonal nem létezik, súlyos politikai hibákat követnek el. Lenin elvtárs a lenini élcelődés élét azok ellen Irányítja, akik íróasztal mellől szeretnék meghatározni a közJpparasztot és a következőket mondja: »A gyakorlatban előfordulnak olyan esetek, mint amilyenről a bizottságban az egyik elvtárs be. szélt. Körülvették öt a parasztok és mindegyikük kérdezte: »Mondd, középpa-aszt vagyok-e, vagy sem? Két lovam és egy tehenem van Két tehenem és egy lovam van, stb. Annak a népnevelőnek, aki az öszszes kerületeket bejárja, csalhatatlan hőmérőt kellene minden pa raszt hóna alá dugnia és megmondania neki, hogy középparaszte vagy sem. Ehhez ismernie kell az illető paraszt gazdaságának egész történekét, viszonyát a felsőbb és alsóbb csoportokhoz, ezt pedig pontosan nem ismerhetjük. Az embernek nagy gyakorlati ügyességre van szüksége, ismernie kell a helyi viszonyokat,* , óvnunk keli azokat, akik gépié3en földjének terjedelme, éi asze. rint akarnák megjelölni a középparasztot. volt-e kis darabka földje mellett jelentéktelen ipara, stb. Ügyelnünk kel! Gottwald elvtárs intő szavaira, aki többször hangsúlyozta; vigyázzunk, nehogy a fürdővízzel a gyermeket is kiontsuk, nehogy a kulák lefülelésével a közép. vagy kisppr.isztot h bántó•Jás érje. A- gzoc'allzmu* építése a falvakon nem könnyű és nem egy szerű kérdés, Gyakran találkozunk olyan törekvéssel, hogy a bonyolult politikai prob'émákat a falvakon csak törvények, rendeletek és htvataloskodás Ä«gltfégévei oldják meg. Ezek a törekvések nálunk Szlovákiában naey népgazdasági 6e politikai károkat okoztak. A meggyőzés —fö mód<zer a parasztodnak a falu szocializálására való megnyerésére í .pni,. elv

+,ň,r« cufllíron hfmp'Krt- kHlrHHritr n falvakra nftmnftdic i Lenin elvtárs gyakran hangsúlyozta, hogy a dekrétumok és rendeletek még nem képesek megvál toztatni a falu életét és minden törvényt tömegpolíVkai munkának kell követnie. A következőket mondotta: sHa arra várnánk, hogy dekrétumok százainak kiadásával megváltozik a falu egész élete, kész agylágyultak lennénk. Viszont ha felhagynánk azzal, hogy a dekrétumokban megjelöljük az utat elárulnánk a szocializmust. Ezeknek a dekrétumoknak, amelyek a Kya korlatban nem valósulhatnak meg mindjárt teljesen, nagy szerepük van a propagandában. Ha a propagandát azelőtt általános igazságok alapján fejtettük ki, mos

t munká. va.1 propagálunk. Ez is propaganda, azonban a tettek propagandája, — csakhogy nem valamilyen forrófe. jüek egyedülálló tette'vei végzett propaganda, amin az anarchisták és a régi szocializmus korszakában annyit nevettünk. Dekrétumunk fel hívás, de nem a régi szellemben: ^munkások, keljetek fel, döntsétek meg a burzsoáziát«. Nem, ez a felhívás a tömegekhez, felhívás ar. ra, hogy gyakorlatilag beavatkozzanak. A dekrétumok utasítások, melyek tömeges gyakorlati tevé kenységre szólítanak fel. Ez a fontos.* Lenin elvtárs ezen Idézetével kapcsolatban egyet akarok megjegyez, ni! A párt és a kormány határo zatal a mezőgazdasági termelég nö veléséröl, a szocializmus építéséről és fejlesztéséről a falvakon mlnde. nekelőtt utasítást tartalmaznak számunkra a gyakorlati munkára, segédeszközül szolgálnak, melynek segítségével előrehaladunk a EFSzek alapításában és fejlesztésében, nagyszabású segítséget nyújtanak parasztjainknak gazdaságuk gyára pltásában Végüj a helyesen kifejtett propagandához, a kis- és középaparsztok meggyőzéséhez szükséges az illető falu nem általános, hanem konkrét viszonyainak tökéletes ls merete. Ekkor lesz beszédünk hathatós és ekkor segítünk valóban falusi dolgozóinknak is. Lenin azt tanltja: »A parasztnak, aki nemcsak nálunk, hanem világszerte a gyakorlat embere és realista, kon. krét példákon kell bebizonyítanunk, hogy a »kommuna« a legjobb. Ter mészetesen, mi jó keletkezik ebből, ha hirtelenkedő emberek keresik fel a falvakat, akik kiszállnak a városból, megérkeznek, fecsegnek, intelligens, vagy nem is Intelligens vitatkozásokat kezdenek, majd öszszevesznek és eltávoznak. Ez Is megtörténik. Tisztelet helyett ne vétségét keltenek, ami teljesen indokolt.* Ezért fontos, hogy inkább munkásokat és para ztokat, a pa. rasztproblémát ismerő embereket küldjünk a falvakra, nempedig ékesen szóld szónokokat, akik érthe tetlen nyelven szólnak a parasztokhoz és fellépésükkel csak kárt okoznak, Lenin elvtárs tanítását követve jelentősen előrehaladtunk a falu szo. cialisfca építésében Mindezt, há> a munkásosztály parasztaáfunkn ik nyújtott nagy segítségének, a párt ég a kormány a parasztság szükségleteiről való gondoskodásának, érhetttík el. Csík az a fontos, hogy to. vábbra ig emlékezetünkén tart uk, hogy csak irányelvek ég írásbeli utasítások alapjáji nem változtatjuk meg a termelési rendszert, hogy a jövőben íb szükség van a türelme^ é» kitartó munkára a szocializmus vég. ső felépítése érdekében a falvakon. „Fontos — mondotta a továbbiak, ban Bacílek eivtárs —, hogy ma lg a szövetkezeteknek nyújtandó segít seggel össKcfüggö minden kérdést összekössünk a tartós segítség, a szövetkezetek helyzete fcirtós megja, vltíwának kérdésével, hog- a szövet, kezcíl dolgozók átlagos színvonala felülmúlja a középparaszt átlagos életszínvonalát, hogy a szövetkeze tok vonzóerővel hassanak parasz jaink alaprétegére." „Már hurminc év választ el bennünket Lenin elvtárs halálát $1, Lenin tanítíisa, mint a munkásosztály fe,szabadltá iáért folyó harc ámpja, mint a szocializmus építésének alapja országunkban, vlssza'fikröződött pár tünk Központi Bizottságának ha. á rozauaiban, kongresszusunk határozataiban. Lenin elvtárs nagy és gaz dag őrökét viszonyainkra alka'maazuk és alkotó módon érvényesítjük mindennapi életünkben Van néhány olyan kérdés, amely örökre érvínyben lesz. Ilyen örökérvényessígíi kérdéa Lenin eivtárs azon t«nitá;a is. hogy a szövetkezetek útja az az út. amelyen nálunk is sikerrel felépíthetjük a szocializmust" Falvaink szocialista építésére tel jes mértékben vonatkozik ez a lenini jelszó: „SziláTdan támaszkodj a fa lusi szegényparasztra, a kisparasztokra, egyezz; meg a középparasz tokkai ég pillanatig sem szüntessed a harcot a kulák ellen." A fontos termelési eszközök túl nyomó része az állam kezébe

n van Köztársaságunkban a parasztsággal éa a dolgozó értelmiséggel való szi iárd szövetségre támaszkodva a munkásosztály uralkodik. Tehát helyes úton halidunk. Lenin elvtárs tanítását követve, a Szovjetuniónál! Sztálin elvtárs tanításában megfőgalmazott tapasz'ah tait tarlva szem előtt, híven Klement Gotwa'd ftrö kéhez, tovább haladunk előre a szocializmus. népünk boldogság:; és gazdagsága felé. Ezen a győzeime?; úton ellenség-cinknek sem intrikái, sem gyűlölete nem tudnak bennünket fel. tartóztatni." \