Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-22 / 18. szám, péntek

Világ proletáriai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. január 22, péntek 30 fillér VII. évfolyam, 18. szám A mai számban: Nemzeti bizottságok — a dolgozók közvetlen szervei (2. old.) Lenin tanítása — szocializmushoz vezető utunk iránytűje (3. old.) Mat vej Fjedorovics Skirjatov elvtárs temetése (4. old ) Cserhát a múltban és ma (5. old.) Az állattenyésztés legfontosabb feladatai (6. old.) Mindannyiunk nagy ügye: a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozat ismertetése és népszerűsítése Ünnepélyes keretek között nyitották meg a bratislavai V. I. Lenin-múzeumot Szerdán, 1954. január 20-án — Vladimír Iljics Lenin, a Szovjet­unió Kommunista Pártja és az el­sö szocialista állam alapítója halá. Iának 30. évfordulója előestéjén, nyitották meg ünnepélyes keretek között Bratislavában, a Békevédők * utcája 21/a számú épületében a V. I. Lenin-múzeumot. Ezt a múzeu­mot Szlovákia dolgozó népe V. I. Lenin, a z emberiség nagy tanítója iránt érzett hálája jeléül építette. Röviddel 16 óra után gyülekezni kezdtek a múzeum elő termében az ünnepi vendégek. A csehszlovák és szovjet himnuszok elhangzása után a terem csendjében felhangzottak V. Majakovský: „V. I. Lenin" cimü poémjának szavai,; melyet Viliam Záhorský államdijas szavalt. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Megbízottak Testülete elnökségének nevében Ru­dolf Strechaj elvtárs, a Megbízot­tak Testületének elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Üdvözölte Cseh. Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának küldöttségét és a köztársaság kormányának kül­döttségét, melyet Karol Bacilek elv­társ, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titká­ra vezetett, amelynek tagjai között voltak Marek Šmida, erdő, és fa. iparügyi miniszter, Ján Harus, a Nemzetgyűlés alelnöke, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja; továbbá Fran­tišek Kubač. a Szlovák Nemzeti Ta nács elnökét és a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének tagjait, I. F. Berjezint, a Szovjetunió fökonzu. lát. aki a felszabadító szovjet népet képviselte és a népi demokratikus országok bratislavai fökonzulait, a Nemzeti Arcvonal. Szlovákia Kom­munista Pártja kerületi és helyi bi­zottságainak összes képviselőit, a hadsereg, a nemzetbiztonsági testü­let, a tudomány és a kultúra kép­viselőit. Rudolf Strechaj elvtárs, a Megbízottak Testületének elnöke megnyitó beszédében ezeket mon­dotta: „Mikor egy évvel ezelőtt az emberiség nagy géniuszának, Via­dimír Iljics Lenin halálának 29-ik évfordulója napján felejthetetlen Gottwald elvtársunk nyitotta meg Prágában a Lenin-múzeumot, ezt a nagy eseményt úgy jellemezte, mint a lenini eszmék rendkívüli életké­pességének bizonyítékát, mint a le­ninizmus világgyözelmének új bi­zonyságát. Azt mondotta, hogy ez elsösorba n örömteli bizonyítéka an­nak, hogy a szabad csehszlovák nép, amely 1945-ben megkezdte történetének új korszakát, teljes mértékben Lenin rriellé állt, mint legjobb tanítója mellé, hogy úgy áll Lenin zászlaja alá, mintha a saját zászlaja alá gyülekezne. Ezek a szavak érvényesek a mai jelentős és örömteli eseménnyel kapcsolat­ban is, amikor Bratislavában meg­nyitjuk a Lenin-múzeumot." Utána a nagy Lenin halhatatlan művéről Karol Bacilek elvtárs. Szlovákia Kommunista, Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet, aki töb­bek között ezeket emelte ki: „Az emberiség legnagyobb géniuszának, Vladimír Iljics Uljanov Leninnek múzeumát nyitjuk meg. Ennek a múzeumnak megnyitása a kommu­nisták és egész nemzetünk számára nagy és nagyon jelentős ütlnep. Hi­szen a múzeumban nemcsak a régi mult dokumentumait és emlékeket helyeztünk el, hanem fényképben és más dokumentumokban mindazt a nagyszerűt, élőt és halhatatlant, amit Vladimír Iljics nagy és gazdag élete nekünk valamennyiünknek, a jövő nemzedékének örökségül ha­gyott." Az ünnepség további részében Iván Fedorovics Berjezin, a Szov­jetunió bratislavai főkonzula beszélt, aki a múzeum megnyitását méltat­ta és kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy Bratislava ée egész Szlovákia dolgozói részére meg lesz a lehetősége -annak, hogy megismerkedhessenek V. I. Lenin életével és müvével. Az ünnepséget az Internacionálé eléneklésével fejezték be. A múzeum megnyitásának ünnepélyes aktusa után az összes jelenlevők figyelme­sen megszemlélték a fényképmáso­latokat és okmányokat — V. I. Le­nin és a Szovjetunió Kommunista Pártja forradalmi tevékenységének történelmi dokumentumait. « r r HAZA\ KELETEBOL • • • Gazdaságosabbá teszik a munkájukat Szájról szájra terjed dolgozó pa­rasztságunk széles tömegei között a mezőgazdasági termelés fejleszté­sére hozott párt- és kormányhatáro­zat híre, amely a szó szoros értelmé­ben jó hír, örömhír mind EFSz-eink tagjainak, mind egyénileg dolgozó parasztjainknak. „Alig telt el né­hány hét a határozat megjelenése óta — írja Hoferik Mihály levele­zőnk -- de máris érezzük az állam gondoskodását. Mennyire más lett falunk élete. Szinte minden dolgozó paraszt újjászületett... Kocsik hosz­szú sora' szállítja az épületfát, a téglát, a cementet a dunaszerda­helyi vasútállomásról. És mindezt a kormány nyújtotta kölcsönből sze­reztük." „Jobb munkaval válaszolunk a kormány gondoskodására — irta Henzsel Mihály levelezőnk, az alsó­szecsei szövetkezet agronomusa, a mezőgazdaság fellendítéséről szóló határozat megjelenése utáni napok­ban. Levelében a többi között öröm­mel számol be arról, milyen nagy volt a lelkesedés a tagok sorában, ami­kor a termelés fokozásáról, a be­adási kötelezettségek csökkentésé­ről szóló részt olvasták. Meghány­ták-vetették a dolgot. Tervezgettek. Nagy előny ez számunkra — mon­dogatták — mert a beadási kötele­zettség teljesítése után több jut a szabadpiacra, több lesz a közös jö­vedelem és több az egyéni részese­dés. Ha mindezt összegezzük, any­nyit jelent, javul a dolgozó paraszt­ság életszínvonala. Az alsószecsei szövetkezet tagjai kiszámították, hogy a kormány nagyszerű gondos­kodásával az 1953-as évhez viszo­nyítva 31 százalékkal kevesebb a beadás. De az alsószecseiek nem akarnak kevesebbet termelni Ellen­kezőleg. A földek állandó javításá­val, műtrágyázással, jó mélyszán­tással egyre javul a föld termő­képessége, dúsabb lesz a kalász, acé­losabb a búza és több a kenyér. Ha pedig több terem, az államnak is többet adhatnak azzal a különbség­gel. hogy a szabadon beadott ter­ményekért lényegesen nagyobb ősz­szeg jut a szövetkezetnek. Alsósze­csén pl. a beadások csökkentésével 270.000 koronát nyernek a szövet­kezet tagjai. Egy egész újság kevésnek bizo­nyulna. ha ismertetni akarnánk an­nak a sok levélnek tartalmát, ame­lyek a mezőgazdasági termelés fej­lesztéséről szóló kormányhatározat óta szerkesztőségünkbe érkeztek. Levelezőink a dolgozó parasztság és a traktorállomások életéből merített nagyszerű példákkal bizonyítják, hogy mennyire más azóta az élet falvainkban. Dolgozó parasztjaink érzik, hogy pártunk és kormányunk a nap minden órájában, minden per­cében törödik velük. Ott, ahol segí­teni kell, segít, ahol irányításra, jó vezetőre van szükség, gondoskodik arról, hogy a falu élére olyan embe­rek kerüljenek, akik legjobban isme­rik a parasztság életét, lelkivilágát, törődnek problémáikkal, ügyes-bajos dolgaikkal. Csupán a falvak dolgo­zó parasztjain áll, hogy olyan veze­tőkét válasszanak, akik minden ne­hézségek között megtalálják a he­lyes utat, tisztelik, becsülik és he­lyesen alkalmazzák népi demokrá­ciánk törvényeit. Most a nemzeti bizottságokról szóló választási tör­vényjavaslat megvitatásával minden dolgozó parasztnak alkalma nyílik, hogy olyan embert jelöljön majd a helyi nemzeti bizottságba, aki eszé­vel! szívével formálja, egyengeti a falu útját, ereje teljes bevetésével a falu boldogabb jövőjén munkálko­dik. Ezért kell hazánk minden dol­gozó parasztiának nemcsak tudomá­sul venni, hanem megismerni is pártunk és kormányunk határoza­tait. Sokan erre azt mondanák „hát kinek jut arra ideje, hogy azokat a nagyterjedelmü, oldalakat ki'evő határozatokat elolvassa". Márpedig, akik így vélekednek, azok, nem tud­ják heiyesen.\ felhasználni pártunk és kormányunk kincseket érő segít­ségét. Mert bármennyire is nagy iiorderejü' a határozat, s ha lelke­sedést vált is ki a dolgozó pa­lasztság tömegeiben — ez még nem minden. A mezőgazdaság fejleszté­sére irányuló határozat minden egyes részét úgyszólván betúről-be­türe ismerni kell minden dolgozó pa­rasztnak, traktorosnak, és az állami gazdaságok dolgozóinak Egyesek, kiváltkép az egyénileg dolgozó pa­rasztok azt mondják, „minek olvas­nám, hisz sokkal egyszerűbb, ha vá­rok, s ha rám kerül a sor, úgyis vég­rehajtom a reámháruló feladatokat". Helytelen ez az okoskodás, éspedig azért helytelen, mert ezek szerint várhatnánk akár esztendőkig is, hogy megvalósuljon a párt és kor­mány határozata, ha mindenki így gondolkozna. Pártunk és kormá­nyunk mindig a széles tömegek al­kotóerejére, lelkesedésére, s mun­kakészségére támaszkodik. Mert mit ér a végrehajtás, amely gé­piesen. csak úgy tessék-lássék mód­ra,, gondolkodás nélkül valósul meg és nem lelkesedéssel, szívvel-lélek­kel. Ez csak a kapitalista országok­ban fordulhat elő. ahol a dolgozók számára teher a munka, nem tud­ják miért dolgoznak, s életcéljuk a mindennapi kenyérért való eszeve­szett küzdelem. Hogyan tudták volna felhasználni pl. a bényi egyénileg dolgozó pa­rasztok a kormány segítségét, ha nem ismerték volna teljes egészé­ben a kormány határozatát. Hogyan vetett volna elsőrendű nemesített vetőmagot Székely Bertalan tíz hek­táros középparaszt, ha nem olvas­ta volna el részletesen az egyénileg dolgozó parasztoknak nyújtandó köl­csönről hozott határozat irányelveit. Székely Bertalan nagyon jól tette, hogy tüzetesen átnézte a határoza­tot. Jót tett ezzel elsősorban is ön­magának. Éspedig azért, mert jó minőségű vetőmagot vetett a földbe, amelyből bizonyosan nagy termésre számíthat. Amikor meghozta a ve­tömagbúzát, örömmel újságolta az asszonynak: „Olyan ez a búza, mint­ha a galambok válogatták volna. Lesz ám ebből jó termés. Ha az idő is rászolgál, hektáronként 28—30 mázsa is teremhet". A mezőgazdasági termelés fellen­dítése azonban nemcsak a dolgozó parasztság, hanem az egész ország minden dolgozójának nagy ügye. Ismerje meg tehát a határozatot országunk minden dolgozója, hogy munkájában mindig tudatosan egy dolog lebegjen szeme előtt: minél fejlettebb lesz mezőgazdaságunk, annál gyorsabban építhetjük nehéz­iparunkat, s egyre nagyobb lépések­kel haladhatunk a szocializmus épí­tése, hazánk felvirágzása, s a dol­gozó nép életszínvonalának szaka­datlan emelése útján A párt- és a kormányhatározat megismerésére többféle mód van. Kezünkbe vehetjük mindennap, még sokkal eredményesebb, ha szövetke­zeteinkben közösen megtárgyalják, úgyszólván „átrágják" a határozat minden egyes sorát, betűjét. Sokat érő dolog, h a egyénileg dolgozó pa­rasztjaink a hosszú téli estéken ösz­szejönnek a sógornál, vagy a komá­nál, s így együtt meghányják-ve­tik, mit is adott a határozat, mely­nek alapján megjavíthatják gazda­ságukat a maguk éš az ország ja­vára. A határozat megismertetésében, népszerűsítésében a legnagyobb sze­rep jut a falusi pártszervezetekre és a helyi nemzeti bizottságokra. Pó­tolhatatlan mulasztást követnének el ezek a szervek, ha népgyűléseken nem ismertetnék meg a dolgozó pa­rasztokkal a határozatot, s még súlyosabb mulasztás terhelné őket, ha csak beszélnének a határozatról, s nem elégítenék ki a dolgozó pa­rasztok kívánságát. Legyen tehát minden falusi pártszervezetnek, a helyi nemzeti bizottságoknak legel­ső feladata a dolgozó parasztság ügyes-bajos dolgainak orvoslása, s a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozat ismertetése és népszerűsí­tése. Az Élelmiszeriparügyi Megbízotti Hivatal üzemeinek gazdasági doigo­zói, január 19-én és 20 án tanácsko­zásra gyűltek össze a bratislavai Stollwerck-üzemben, hogy kicseréljék a chozrasosot-bizottságok működésé­nek tapasztalatait. A tanácskozásra meghívták a Könnyűiparügyi Meg­bízotti Hivatal dolgoz j it is, akik át­adták a chozrascsot bevezetésénél Az ötéves terv folyamán 69 új vonallal bővítették a Kassai-kerületi autóbuszhálózatot Az ötéves terv folyamán a Kas­sa-kerületi autóbuszvonalak száma 25-rö] 94-re emelkedett. A 94 autó­buszvonal hosszúsága 2799 kilomé­ter. Több községnek, ahová eddig autóbusz nem járt, ma jó össze­köttetése van a várossal. Az ipari városokba és bányaközpontokba na­ponta több autóbusz érkezik, amely a dolgozókat az üzemekbe szállítja. Például Krompachyba minden reg­gel 6 autóbusz érkezik, Krompachy és Szlovinka között naponta 12­szer fordul meg az autóbusz. Jó autóbusz összeköttetésük van a rudüani, kišovce-švábovcei bányá­szoknak is. Űj autóbuszvonalat nyitottak meg az idén a kassai já­rásban levo Kavečany község és a kassai Magnezit-bánya között. Lé­nyegesen kiszélesítették a rozsnyói és röcei járások autóbuszhálóza­tát is. A csehszlovák gépkocsiszállítási vállalat dolgozói, hogy a dolgozóknak biztonságos és kényelmes munkába szállítását biztosítsák, kiszélesítik | ez idén ^százezer kilométer baleset nélkül' versenyt és minden gépko­csivezető kocsiját szocialista gon­dozásba helyezi. szerzet t tapasztalataikat. A gyűlés részvevői betekintést nyertek a Stoil. werck üzem munka megszervezésé be, ahol már az elmúlt év októbere óta a chozrascsotmódszer szerint dol­goznak A látott eredmények meg­győzöek. Négy műhelyben, ahol a' chozrascsot szerint dolgoznak, a minő. ség javítása mellett lényegesen gaz­daságosabbá tették a termelést. A A pártnak és a kormánynak a szénipar fejlesztéséről szóló hatá­rozata a kékkői szénbányák dolgo­zóit figyelmeztette a szocialista munkaverseny jelentőségére a fej tés állandó fokozásában. Habár a pótorj bányászok az elmúlt évben szép sikereket értek el a munka­verseny segítségével, most meggyő­ződtek arról, hogy az eddigi for­mák már nem felelnek meg az új feladatoknak. A bányászok versenye gyakran ösztönszerű volt. mert a techniku sok és az üzemek vezetői nem for­dítottak kellő figyelmet a verseny­re. A technikusok például nem ve­zettek pontos nyüvántartást az el fogadott vállalásokról és a bányá­szok nem tudták, hogy hogyan áll­nak a versenyben. A szénter­melés fokozásáról szóló párt­és kormányhatározat kiadása után a pőtori bányákban intézke­déseket tettek a munka megszer vezésének és a verseny minöségé­i nek javítására Minden munkacso­port éis minden egyes bányász be­jelenti szocialista munkavállalását technikusnak, aki ezt beírja a ver­senynyilvántartási könyvbe. Ebbe a chozrascsot bevezetése óta a műhelyek­ben csökkentették a termelési költsé­geket, több mint 100.000 koronával. A bratislavai tejüzemekben is meg­teremtik a chozrascsot bevezeié-ének feltételeit. Szlovákia többi élelmiszer, ipari vállalataiban is megteremtik a chozrascsot-bizottságok még ebben az évben ennek a jói bevált módszer be­vezetésének feltételeit. könyvbe bejegyzik, hogy hogyan tel­jesítik a vállalást és minden nap je­lentést tesznek a munkacsoportok­nak arról, hogy hol tartanak a vál lalás teljesítésében. A munkacso­port minden héten tanácskozik az előmunkás és a technikus jelenlé­tében, kiértékeli munkáját és ki­küszöböli az esetleges hiányossá­gokat. A bányászok és a techni­kusok együttműködésének javítása érdekében a pótori bányákban ki­szélesítették a munkaversenyt a legjobb előmunkás és az élüzem címért folytatott versennyel. A Háj-üzem 33. számú fa'án dolgo­zó Vagán János élvájár összeméri erejét a többi élvájárral, a ciklu­sos grafikon betartása, a kombájn­nal végzett munka jó eredményé nek eléréséért és a balesetek szá­mának csökkentésért. Hasko Lász­lónak, a Slatinka-üzem vezetőjé­nek és a többj vezetőknek munká­ját .most aszerint értékelik, hány vezetőségük alatt álló részleg kap­csolódott be a szocialista munka versenybe, hogyan alkalmazzák a munkások a Boriszkin.módszert és a gyorsfejtés elveit. A pótori bányákban kiszélesítik a munkaversenyt

Next

/
Thumbnails
Contents