Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-21 / 17. szám, csütörtök

8 1954. január 21. c/fz élet m tíúéi zet e Jegyzetek a jelenkori szovjet képzőművészet Prágában most megnyílt kiállításáról i. Hitte voLfia-e valaki, hogy egyszer nálunk sorban fognak állni az emberek, hogy bejuthassanak egy kiállítási terembe? Az elnyomatás és a háborús évek alatt, már virradat előtt ott szorongott a'családok apraja-nagyja az üzletek felfltt, hogy egy kis kenyérhez, húshoz jusson. Kevés volt az eledel. Szükiben voltunk mindennek. De arra gondolni sem mertünk, hogy egyszer festmények, szobrok megtekintésére is sorban állunk majd. Tudtuk és tudjuk, hogy így van ez a Szovjetunióban. Nemcsak az újságokból olvashatjuk, hanem a Szovjetunióban járt küldötteink is a csodálkozástól áthatott, örömtel je

s szavakkal újságolták nekünk, hogy Moszkvában, Leningrádban és j másutt is a szovjet emberek naponta müy nagy tömegben sorakoznak jegyekért a színházak előtt. A képzőművészeti kiállítások előtt is sorok állnak. — Szovjet emberek — feleltük erre és büszkén, reménykedve hoz Rátettük: • — Egyszer nálunk is ilyen nagy lesz az érdeklődés .. . És most végre megvalósul ez a vágyunk. Vasárnap; amikor megnyílt Prágában a jelenkori szovjet képzőművészeti kiállítás és hétfőn is, amikor újra ellátogattunk oda. — mert oly vonzóak a kiállított festmények, szobrok, hogy az ember a kiállítás újabb, harmadszori megtekintését is tervbe veszi, mert aMg tud betelni azzal a gynönyörü séggel, életteljességgel, amit a kiállítás nyújt — meglepő kép tárult elénk A Hradzsinnái a zsúfolt villamosok csaknem kiürültek, az emberek tízével és százával siettek a kiállítás épülete felé, a vár volt lovardájába, ahol a legnagyobb kiállításainkat rendezzük. Magával ragadott engem is az az áradat — a diákok, a szerelmespárok, fiatal házasok és idősebb emberek áradata. Az épület előtt hosszú sorban álltak a bebocsátásra várók. Bevallom, az első pillanatban boszszantott a doíog, mert mielőbb be akartam jutni a kiállítási terembe, de csakhamar forróságot éreztem szívem körül, örültem, hogy így van! örültem, hogy dolgozóink tömege a kultúrára szomjazik, • ez fontos szükségletévé válik. Az élelmiszerüzletek előtt megszüntetjük a sorbanállást — és most űj időszak kezdődik: szocialista kultúránk széleskörű kibontakozásának időszaka, a kulturális intézmények előtti frontállás, ami újabb hozzájárulást jelent az új arculaíú ember kineveléséhez- és a tömegek müérzékének fejlesztéséhez. V n. A művészet olyan, mint maga az éle-i, ha mélyen beléje itatódik a valóság, és annak eleven lükte tése, pezsgő vére az ő vérévé, hajtóerejévé is válik. Ez a művészet aztán nagávai ragadja az embert, szárnyalásra készteti képzeletét, s ami a legfőbb, gondolkodásra bírja. Mennyire érz; ezt az ember, amikor végigtanulmányozza a jelenkori szovjet képzőművészet kiállítását. Érzi itt a lenini szavak teljességét, útmutatását, azt, hogy ^társadalomban élni és a társadalomtól függetlennek lenni nem lehetséges-!:. így van ez a művészettel is. A művészet sohasem lehet társadalmon kívüli tényező, a müvé.szet szorosan egybefonódik a társadalom életével, az hatást gyakorol rája és meg is szabja útjának, 'irányát — virágzását vagy hanyatlását. S ez a két út minden társadalomban az uralkodó rendszertől függ. attól, hogy ki ural kodik, a dolgozó nép-e vagy pedig a ?felső tízezer«. Azonban nem ta-gadhatjuk, hogy a bukásra ítélt kapitalista országokban vagy a múltbeli Oroszországban, a cári önkényuralom idejében, ahol a céltalanság útvesztőjébe süllyedő, elkorcsosodó művészettel találkozunk, ami mindenhol az elavult társadalmi rend egyik legjellemzőbb kifejezője, mindig akadnak friss, egészséges^ hajtások is, olyan művészek, akik müveikben markánsan viszszatükrözik a társadalmi viszonyokat. Ezek a művészek realista módon, a humanizmus és a demokrácia eszméinek terjesztésével vetik éles birálat alá müveikben az elavult társadalmi rend formáját. Oroszországban ezek a demokrata művészek az orosz értelmiség leg kiválóbb képviselői. Festők, írók, vagy zenészek. a legnagyobb elnyomatás, a cári önkényuralom idevekvö kulturális igényeit. A szovjet művészet ebben is példakép számunkra. A kiállításon bemutatott csaknem valamennyi alkotásban az ember, a kommunizmust hősiesen építő szovjet ember áll a müvek központjában, a tájképeken viszont a művészek a szovjet haza csodálatos szépségű vidékeit örökí tik meg. Ezek az alkotások meggyőző erővel tárják elénk a szovjet emberek harcát, hazaszeretetüket, hü forradalmi ragaszkodásukat a minden győzelem szülője, a komG y arskorcsolyázó versenyek Alma Atában Az Alma Ata-i gyorskorcsolyázó pályám- megkezdődtek a kazachsztani köztársaság minisztertanácsa áltai kitűzött vándordíjért való versenyek. A versenyzők közt moszkvai, leningrádi, alma atai, omszki, szverdlov szki, kirovi, gorki és más városbeli versenyzők vannak. Az alsó verseny, az 500 méteres távon azonnal nagyszerű eredményt hozott. Győztese A. Titov (Leningrád) lett 43 mp-es időve! Második és harmadik J. Golovcsenko (Omszk) és P. Beljajev (Moszkva) iettek (mindkettő eredménye 43.4 mp.) I Az 5000 méteres versenyben a leI mngrádi V Radisevcev lett 8:20.5 i perc alatt, utána Szacharov (Gorkij) | következett 8:22.7 perccel, és A. Titov (Leningrád) 8:23.4 perces idővel. A második napon kitűnő eredményt ért ©1 N. Mamonova (Moszkva) 10.000 méteres futásban: 16:52 2 p. alatt, ami a világon harmadik nelyen áll. Ennél jobb időt csak H. Andersen (Norvégia) világbajnok és O. Qoncsarenko össz-szövetségi bajnok értek el A verseny általános győzte, se V. Szacharov (Gorkij) lett, aki a négytusában 190.862 pontot ért el. Változatok az 1956. évi nyári olimpia sorsáról V. N. Szokolov: Ilaymonde Dien hősi béketette. jén forradalmi módon egyengették az orosz nép forradalmi harcának útját. Az orosz nép, mint Gorkij írja, »'a legszörnyűbb körülmények között gyönyörű irodalmat, csodás festészetet és eredeti zenét alkot, amelyekért a.z egész világ rajong. A nép száját elnémították, a lélek szárnyait lekötötték, de a szív tízesével szülte a szót, a hang és a színek müvészetét«. Ezek a művészei: az orosz nép legjobb fiai voltak, akiknek Tminden vágyuk az voift, hogy segítsenek elnyomott né pü&ön, ä ezért daloltak életükről, s müveiket a nép szolgálatába állították De a forradalmi elméletnek a társadalom fejlődésében betöltött szerepét csak a marxisták

1 tudták felismerni, meghatározni és Leninnel az élen, továbbfejleszteni. A szovjet művészet azért áll az egész világon a legmagasabb fokon. mert a párt vezetésével, Lenin és Sztáiin elvtársak tanításával eredményesen küzdöttek a szocialista realizmus di'adaláért, s ezzel egyidejűleg a burzsoá befolyás, a burzsoá irányzatok ellen. Nagy gondot fordítottak arra, . hogy a művészet régi, ' értékes művelőit megnyerjék a szocialista építés számára, és megtalálják az utat a szovjet rendszerhez. A szovjet művészet azért oly magasfokú és azért vált mintaképpé, mert a népet, annaik törekvéseit szolgálja. Ez a művészet csak úgy fejlődhetett ki, hogy a szovjet rendszer Lenin elvtárs tanítása értelmében a legnagyobb teret biztosította a művészet egyéni kezdeményezéseinek, az egyéni hajlamoknak, a gondolat, fantázia, a forma ós tárta lom szabadságának Azonban ez a művészet csak úgy válhatott életteljessé, és azért övezi körül a szovjet dolgozók sok-sok milliónyi tömegének őszinte szeretete és ragaszkodása, mert teljesíti a lenini útmutatást, mert egybeforr a »valóban haladó és mindvégig forradalmi osztály mozgalmávaik. Ez volt a szovjet művészetben oly diadalmasan előretörő szocialista realizmus győzelmes kiinduló pontja. És ez most fokozottabb mértékben érvényesül a legújabb szovjet képzőművészet alkotásában. HL A szovjet művészet célja, hogy magas színvonalú müvekkel szolgálja a szovjet dolgozók egyre nömunista párt és a szovjet rendszer iránt. I A szovjet művészek ismerik az életet, annak törvényszerűségét, igy tanulnak az élettől. — erre a párt vezette és nevelte őket, — és tisz tában vannak a művészet nevelő hatásával s ezért törekednek arra, hogy műveikben a forma és a tartalom szorosan egybefüzödjék és ä mult realjsta művészeinek legjobb vonásait elsajátítva, a legmagasabbra emeljék művészi mesterségüket. IV. A kiállításon hosszasan elidőzünk egy-két kép előtt. Akár kolhozpa rasztot. akár olvasztármestert áb rázoló festmény előtt állunk, egyaránt eltölt bennünket az a csodálatos érzés, hogy mily nagy is a szovjet művészet, mily magas színvonalon állnak a szovjet művészek, akik a leghűbb ragaszkodással teljesiítik Lenin elvtársnak 1905-ben mondott szavait, amikor müveikben, mint Lenin mondotta »a dolgozók millióit és tízmillióit« ábrázolják, »akik az ország virága, ereje, jövendője«. Ezek az egyszerű emberek. a munkások é

s parasztok s-záz és szá-zmitKónyí tömege, akik a legnagyobb eltökéltséggel építik és teszik szebbé az életét, ezek az élet igazi hősei. Őket tárják elénk a szovjet képzőművészek alkotásaiban és megragadó erővel érezzük ezekből a képekből, hogy nekünk is olyanokká kell válnunk, mint amüyenek a szovjet emberek, akik magasabbak, mint a hegyek, akik uraljálk a természetet* é

s a boldogság otthonává változtatják szeretett nagy szovjet hazájukat. Ezt érezzük a képekből és ekkor eszünkbe jut Sztálin elvtársnak if jú korában írott egyik verse. Kevesen ismerjük ezt. Ezt írta akkor Sztálin elvtárs: »S tudd: az, aki egykor elnyomott vott S rögre hullt, mint a porszemek. Forró reménytől kap majd szárnyat. És magasabb lesz, mint a he(fy.« És valóban így van. A szovjet ember nagy. dicső és győzelmes lett Ezt az erőt tükrözik vissza a szovjet képzőművészek alkotásai is. Petrőei Bálint Az új év küszöbén két jelentős nyilatkozat hangzott el az 1956. évi melbourne-i olimpiai játékok rendezésével kapcsolatban. Avery Brun. ilage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke Londonban kijelentette, j hogy amennyiben az ausztiáüok nem ! tudják biztosítani a lovasversenyek megrendezését, akkor esetleg meg kell változtatni az 1956. évi játékok színhelyét. Ezt kővetőleg Ottó Mayer, a NOB kancellárja közölte a sajtóval, hogy számos írásbeli kérés érkezett arra vonatkozólag, hogy vonják vissza Mel'bourne^tól a játékok megrendezésének jogát. Időközben néhány ország bejelentette, hogy hajlandó alávetni magáit az ausztráliai kormány vesztegzár intézkedésének, és kész a lovakat 6 hónappai előbb Ausztráliába küldeni. Ennek ellenére a Nemzetközi Lovasszövetség brüsszeli kongresszusán el. határozta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot felkéri, jelöljön ki más várost a lovasversenyek szín helyéül'. Mayer azóta már nyilatkozott ezzei a kérdéssel kapcsolatban és természetesen nem mondhatott máist, mint azt, hogy ehhez í jelenlegi olimpiai szabályzat megváltoztatása volna szükséges. Brundage és Mayer korábbi nyilatkozatai természetesen világszerte nagy érdeklődést váltottak ki. Seid rayete, a belga olimpiai bizottság elnöke a brüsszeli „Les Sports de Belgique" című sportlapnak adott nyilatkozata során kijelentette, hogy amennyiben Melbournetől visszavonják a rendezést, akkor Brüsszei — amely jelentkezett az 1960. évi játékok rendezésére — hajlandó volna megrendezni az 1956. évi játékokatGianni Brera, a milánjí „Gazetta Dello Sport" című sportlap igazgatója Onestinek, az Olasz Olimpiai Bizottság elnökének tette fel a kérdést: mi az Oiasz Olimpiai Bizottság álláspontja, abban az esetiben, ha Mel. bov • ne helyett más városban rendeznék meg az olimpiát? Onesti hosszabb nyilatkozatot adott, melyben többek közt kijelentette, hogy szeretné, ha az ausztráliaiak képesek volnának megoldani a lovasversenyekkel kapcsolatban feimerült nehézségeket. Magáira a kérdéáre válaszolva azt mondita, hogy Olaszország feltétlenül 'kíván nyári olimpiát rendezni, erre azonban 1960at tartja legalkalmasabbnak. Jelenleg elég. dolgot és gondot okoz az 1956. évi téli Olimpiai játékok megrendezése, és ugyanakkor a nyári olimpiai játékok elvállalása kŕ'sé nehéz feladat vorna az olasz elnök szerint. Vagyis: Rpma nem óhajtja Melbourne helyett megrendezni az 1956. évi nyári játékokat. Üj bevásárlási központ dolgozóink részére Bratisiavában, a Mihálykapu-utcán január 18-án egy új bevásárlási központ nyüt meg: „Helyi Ipar Háza". A „Helyi Ipar Házában" elárusító üzletben a bratislavai kerület heiyi ipari vállalatai termékeinek mintagyüjteménye van. ízléses üvegszekrényekben állították ki a különféle termékeket, amelyeket a vásárlók -itt megrendelhetnek. így például a bratislavai járási iparkombinát női cipőket állit ki, amelyeik ipari hulladékból készültek, továbbá kocsikat, diófa hálószoba- és lakószoba-beren. diezéseket. A fogyasztók azonban megrendelhetnek és vásárolhatnak egyes bútordarabokat ijs. A nagy szombati járási iparkombinát autóalkatrészeket, öntöttvas taligakereke. keit és bronzcsapágyakat, a szakolcai járási kombinát pedig gyümölcsfa fecskendőket és szobafestésre való fecskendőket állíj. ki. A pöstyéni fafeldolgozó vállalat fából készült gyermekjátékokat. és virágállványokat árusít. a pöstyéni fémfeldolgozó ipar. vállalat pedig fürészporfütése

s kályhákat. A Helyi Ipar Házábam a vásárlók kiválj minőségű szövetárut, továbbá kész gyermek-, női és férfi ruhaneműt is vásárolhatnak, amelye, ket a prágai és libereci helyi ipari otthon áliít ki. A új bevásárlási központbán a dolgozók minden kívánságának eleget tesznek és észrevételeiket a piaci viszonyok alapos megvizsgálása után figyelembe veszik. Üj takarékossági kedvezmények A hivatalos lap 1953, december 29-i 154. számában megjelent 371. számú hirdetmény értelmében, ameiy 1654. január 1-én lépeltlt hatályba, az állami takarékpénztárakban a rendes betétkönyveken kívül még három újfajta betétkönyvet vezetnek be: a) felmondási időre szóló betétkönyvek, b) nyereménnyel kapcsolatos betétkönyvek, c) utazási betétkönyvek. A pénzű gymimszténunmak ezen betétkönyvekről szóló hirdetményét a napokban fogják a hivatalos lapban közzétenni. Egyelőre rövid tájékoztatásul közöljük/ hogy a felmondásos betétkönyvek 6 hónapi felmondásra szólnak és ezeket a betéteket három százalékkai kamatoztatják. Azok számára, akik a kamatozással szembein előnyben részesíiták a Oiyereményt, 1954. február Ívtől kezdve nyereménnyel kapcsolatos betétkönyveket vezetnek be. Ezek tulajdonosainak lehetőségük nyílik arra, hogy a betét Összegének kétszeresét kaptatják vissza, mint nyereményt, legfeljebb azonban 20.000 koronát. Az utazási betétkönyveket 1954. március 1-töl kezdve nemcsak a postahivatalokon lehet bemutatni, hanem bármely állami takarékpénztár. náS, sö,t később az állami takarékpénztár fiókjainál is. Ezekből a betétekből ezentúl is változatlanul 400 koronát fizetnek ki naponként. Kivétel az állami takarékpénztár brati. slavai fiókja, ahol korlátlan összegű pénzt lehet kivenni A postai hivatalok vagy az állami takarékpénztár szintén korlátlan összege^ fizethet ki, hogyha a kérvényező kitölti a megfelelő takarékpénztári utalványt és ezt előzetes hitelesítés céljából beküldi a bratislavai állami takarékpénztárhoz. \ Ezek az újfajta betétkönyvek a be. tevők részére nagyon kedvezőek és ajánljuk, hogy a takarékoskodók ezeket a kedvezményeket takarékoskodásuknál minél nagyobb mértékben kihasználják. ŰJ SZÔ". kiadja a Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős Lőrlncz <iyni 'iazerKeszVi Szerkesztőség: Bratislava, Jesenskéhf, 8—lu telefon .-Í47-16, 352-1(1 Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8, telefon 274-74 Előfizetési dij havonta Kis 6.60 Az előfizetést és kézbesítést az illetékes postahivatal (postakézbesítő) intézi Ellenőrző postahivatal Bratislava Z Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava. A 54517 . t