Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-20 / 16. szám, szerda

tii %w 1954. január 20. vér tilka A csehszlovák filmgyártás legújabb alkotása Szocialista társadalmunkban a társadalom tagjainak nevelése és átnevelése a világ dolgozói proletárnemzetköziségének és a szocialista hazafiságnak szellemében valósul mog. A szocialista hazafiság ápolásához tartozik a nemzeti történet haladó hagyományainak, a haladó eszmék dicső fáklyavivőinek, a nemzet ragyogó történelmi alak jainak megismertetése a szocialista jövő építőjével, a természet átalakítójával, hogy szocialista vívmányaink szeretetére és oltalmára, a szocialista haza kincseinek gyarapítására, az emberiség aranykorának — a kommunizmusnak felépítésében lelkes alkotómunkára buzdítsa őket. A haladó nemzeti mult hagyomá nyainak felelevenítésében nagyon fontos szerepet filmgyártásunknak A film. mi.nt a leghatásosabb nevelési eszköz, sokat tehet ezért a célért. A szovjet filmgyártás példáját követve — amely páratlan tökélyre tett szert a történelmi és életrajzfilmek alkotásában — filmgyártásunk a napokban mutatta be »A vér titka« című életrajz filmet. A film azoknak a fehérköpenyes hősöknek életéről szól. akik ^z ember egészségének védelmében a tudomány frontján küzdöttek, hogy életművükkel, az emberi test csodálatos belső világának feltárásá val mérhetetlenül gazdagítsák a tudományt és felvértezzék a7 embert parányi, szemmel láthatatlan ellenségeinek leküzdésére »A vér titka« a cseh orvostudomány kiváló alakjának, dr. Jansk.-nak küzdelmes életét, az emberi életért végzett kitartó, sifvós kutatómunkáját, kezdeti sikertelen ségeit mutatja be. A cseh orvostudomány méltán büszke dr. Ján- ski alakjára, akit a polgári korlátoltságból gáncsoskodó .tudós orvosprofesszorok« lépten nyomon akadályoztak munkájában. Janský nagy tudós, a vércsoportok felfedezője. A cseh orvostudománynak' volt már ilyen nagy alakja Jeseniu

s (Jesenský) személyében, aki elősző- boncolt és hatolt be az emberi test titkaiba. A fehérhegyi csatinak csehekre nézve gyászos végű kimenetele után bekövetkezett sötétség yorszakában a nemzeti megmozdulásban való részvételééi* lefejezett Jesenský nevét, az idegen uralkodó osztályok elsikkasztották, s Vesaliust, a belga tudóst, emlegetik mint első boncolót. Az Utó kor Jesenský nevének megadta az öt megillető köteles tiszteletet. A film cselekménye a mult évszázad utolsó évtizedének főiskolai életével kezdődik Bepillantunk az akkor; rendszerek egészségügy; politikájába. a protekció nélkül el sem képzelhető egyetemi világba, megismerkedünk a szolgalelkü professzorokkal, a léhűtő aranyifjúság jellegzetes alakjaival, kik tanulmá nyaikat divatos kedvtelésnek tekintik és a papák összeköttetései révén minden nehézség és fáradság nélkü] szerzik meg az oklevelet. Dr. Janský egy másik embertípus képviselője. Az optimista, életkedvtől duzzadó fiatalember hiva tásszeretete és alapos tárgyismerete tekintélyt biztosít Janskýnak tanárai személjen. A kitűnően promovált Janskýnak az osztálytársadalom mostoha körülményei nem engedték meg, hogy megvalósíthassa régi álmát — a sebészeti osztályon tovább képezhess" magát hivatásában. Protekció, nagy befolyással rendelkező emberek közbenjárása kellett a tanársegédi állás elnyeréséhez Janskýnak egyedüli ajánlólevele tehetsége, kitűnő végzettsége volt. ami itt azonban vajmi kevésnek bizonyult. Igy kerül az orvostudomány új, még születőben levő ágának klinikájára, Kuff ner p-.-ofesszor elmegyógyászati osztályára. Rideg, de lelke mélyén ara r.yos szívű ember ez a Kuff ner ta nár, Janský azonban ismeri bogarait és közvetlen lénye megnyeri főnöke tetszését. A klinikán kezdetét veszi Jan- ský hosszas, kitartó kutatómunkája, amelyben egyedüli támaszai munkatársa, dr. Kozder

a tanársegéd és megértő felesége voltak. Janský a kezdeti sikertelenségek és kudarcok utá

n győz. Élete derekán új korszakalkotó felfedezéssel és ismeretekkel gazdagítja a világot. Bebizonyítja, hogy az emberi vér négy csoportra osztható és vérátömlesztéskor csak ugyan abb

a a csoportba tartozó vért kaphat a beteg, különben halálos kimenetelű lehet az ezirányú orvosi beavatkozás. Az első világháború kitörése félbeszakítja Janský munkásságát. Kinn dolgozik a fronton, sebesülteket kezel, emberéletek t ment. Itt is elgáncsolják. Egy hibáján ktviil történt tévedés miatt eltilt ják további vérátömlesztések végzésétől és maga is meginog felfedezésének biztos voltában. A világháború után a súlyosan szívbajos Jánsky, nagy hírnévnek örvendő elmegyógyász, idegorvos, egyetemi tanár Különféle társadalmi rétegekhez tartozó betegek keresik fel panaszaikkal Janský mindénkin segít. Emberszere

+f>te és erős szociális érzése, amely egész életén át végigkísérte, határtalan. Igy kerül hozzá egy napon az esti órákban egyik ápolója még ezred orvos korából. Papik. Az egykori félénk, de jó humorérzékü bajtársat alig ismerj fe] az elgyötört. kiéhezett, munkanélküli proletárban. Papik számtalanszor tanúja volt annak, hogyan szállt szembe Janský a korlátolt, felfuvalkodott, karrierjüket • féltő és a tudomány fejlődését meggátolni akaró gáncsoskodókkal. Tudta mindig, hogv Janský életmüve az emberiséget, a szenvedőket szolgálja. Most is bizalommal fordul hozzá. Beszélgetésük közben fény derű] arra a végzetes tévedésre, amit az okozott, hogy a fronton egy robbanás után, a szerteszét szóródott üveg lapocskákat rendező Papik élté" vesztette a különféle szérumokat. Igy történt aztán, hogy két szérum összecsor-éiése következtében egy sebesült katona más vércsoportba tartozó vért kapott az átömlesztésnél. A halálos szívbajban szenvedő Janskýban utolsót dobbant az élet lángja Míg Papik a gyógyszertárban időzik enyhítő cseppekre várva, utolsó erőfeszítéssel odaván szorog az írógéphez, hogy az utókor számára hitet tegyen tudományos felfedezésének igazságáról és ezt írásban is megörökítse. Janský halott, de még ellenfelei is elismerik nagy győzelmét. Az utókor elkésve ugyan, de megadja a kellő tisztéletet és lerója kötelező háláját a nagy tudós emlékének. A betegek, akiket az életadó vér megmentett, ha ismeretié nül is, de örökké áldani fogják nevét. ' Ez az új csehszlovák életraizfilm mind eszmei tartaln^al, mind művészi tökéletességével é

s technika' kivitelével, kiemelkedő művészi al kotás. A nagyszerű rendezés a? áilamdíjas Mártin Frič müve. Az ő érdeme, hogy dr. Janský' helyes eszme; beállításban. de túlzás nélküli tudta n filmen megszrmélye sítetni. A film hőse nem lép fei pátosszal, mozdulatai nem mere vek, kénysfeeredettck. hanem élethűek. Erié túlzás nélkül viszi filmre a nagy orvostudós alakját: ha laóó polgári, tudós, aki messzebb lát koránál, minden tettét szociáli' > igazságérzele és mély emberszerp tete vezérli és hatja át. Frič nagy érdeme, hogy nem anakronizál. Dr Janský szerepét kiválóan ala kította a fiatal Vladimír Ráž. akit mozilátogatóink a Gögös herceg nő« című fi\mböl ismernek. Fiatalos lendülete és vitalitása meggyőzően szemlélteti, az általa megszemélyesített dr. Janský lelkesedését és odaadását a tudomány iránt. Az államdíjas Zdenék Stépánek Kuffner professzor alakításában élethűen személyesíti meg az akkori idők bogaras mórózus. azonban a lelke mélyén emberileg érző tudósnak és a cseh tudomány sikeréért izzóan lelkesedő hazafinak alakját. Ki kell emelnünk a film technikai dolgozóinak és orvosi szaktanácsaaóinak nagy szerepét. akik példás együttműködésükkel a filmgyártó kollektívával jelentősen kivették részüket a film sikeréből. Lőrincz László. KULT URH ÍR EK A »Novyj mír« irodalmi újságban Szonja Smeralová »Űt a győzelemhez^ cím alatt érdekes tanulmányban számol be Václav ftezác »Sorakozó« (Nástup) című regényéről, ftezáé regénye a moszkvai Idegennyelvü Irodalom Kiadóvállalatnál jelent meg 1953-ban J. Molocskovszkij fordításában, Sz. Praszolov bevezetőjével. A cikk mégis merteti a szovjet olvasókat fiezáč alkotómüvészetéve] és utolsó regényének tartalmával. Helyesen kiemeli, hogy fö hősének, Bagárnak a néphez való meleg viszonya nem veleszületett tulajdonságainak következménye. hanem annak, hogy éveken keresztül mint kommunista, agitátor és szervező dolgozott. Smerálová összehasonlítja Bagár magatartását a szovjet tisztek rendíthetetlen, kemény, amellett az ellenség iránti igazságos magatartásával. akik nagylelkűek a nácipropaganda áldozatául esett németekhez. A cikk írója hangsúlyozza, hogy Rezáč regénye a szovjet nép, hazánk felszabadítója iránti hálával van átitatva. Figyelmeztet arra, hogy Rezáč tehetsége a »Sorakozó«-ban új irányban fejlődik, realista íróként mutatkozik be. A regény történetét az olvasó megnemszünő érdeklődéssel kíséri. Cikke végén Smeralová megemlíti, hogy a »Sorakozó«-t a Német Demokratikus Köztársaságban is kiadták és meg van róla győződve, hogy a szovjet olvasókat is érdekelni fogja. A cirkuszról és a cirkusszal kapcsolatos művészi tevékenységről ed dig igen kevés mű jelent meg. Néhány évvel ezelőtt adták kj D. Sz. Alperov »Régi cirkusz arénájában« című müvét, mely még

1 a forradalomelőtti idők emlékeiről szól. Ezenkívül az »Iszkussztvo« 1938-ban »Szovjet cirkusz* címmel gyűjteményes kötetet adott ki. A kiadó válalat erről a művészi ágról új munkát készül kiadni, és pedig az »Öreg bohóc jegyezetei«-t A müvet Ivan Szemjonovlcs Radunszkij, az GSzSzSzK érdemes művésze, az orosz cirkusz legöregebb mestereinek egyike irta, akj a cirkuszokban partnerével Bim-Bom álnév alatt lépett fel. Emlékeiben elmeséli, hogyan kezdett komédiásbódékban, a ligetek nyitott színpadjain és vidéki cirkuszokban dolgozni. Radunszkij már hatvan /éve működik a cirkuszban. Sok orosz városban szerepelt, külföldön is fellépett. Sok orosz és külföldi cirkuszi számot látott, megfigyelte a rég; és az új cirkusz művészeinek életét. Könyvében társainak alkotóerejéről, a próbákról, s arról ír, hogy egy műsor számának pontos előkészítéséhez hosszú hónapok, sőt évek fáradságos munkája szükséges. Radunszikj bemutatja az olvasónak a kivilágított cirkuszt, a nézőteret. az artisták öltözőjét, a híres művészeket, és a szerény cirkuszi alkalmazottakat. A könyv szerzője 83 éves Valóban érdekes élete volt, könyvében sok tanulságos dologról Ír. amit a cirkusz művészei még ma is felhasználhatnak működésük során. M em ei te kel. Nem énekel pacsirta, nem fütyül rigó dalra dalt ablakod alatt, csak én hárfázok, szívem hegedül reggeli ébresztőt: vidám dalokat. Ezüst a dér és apró jégrózsák nyílnak ki fényes ablakod falán. Lassan ébresztem áln^od nyugalmát varázsos csengésű dalok hangján: Serkenj munkára! Bársony szemedben nyíljon ébredés és a nagy csendben segíts most dalolni új riadót. Énekeljünk! ,,Szép fehér'világ van... Űjév reggelén jó meleg ruhádban üdvözöld dallal a hótakarót. G y u r c s ó István. jel ié e r mm a en lei Fehéi minden csillog a hó, ágyban fekszem, van takaróin. Meleg dmiyhám vállra húzom, a nappaJ elbúcsúzom. Volt vacsorám. van kenyerem, minden búza • nekünk terem. De vannak még, elnyomottak, rossz gúnyával takn róznak. Takarómat megosztanám, fél kenyereni nekik adnám! Fecsó Pál. 13', z fa f ó Kiálts a gyerekre, ne sírjon, ha fáj szegénynek, hogy az anyja messze van, hisz fénylő könnyekkel nem segít magán s nem lehet mindig félénk, társtalan. Nézz fel a hegyekre, hol. büszke fejét magasra emeli a délceg fenyő! Felhő öleli, mint fiatal nejét barna kőfaragó, ha jókedve jő. Vágytam szeretetre, mint öreganyó, kinek életét a gond ette meg . . . úgy nőttem fel, mint a földi mogyoró a kiszáradt, kemény rögek feleft. De életem útja egyenes lett már! Népemhez szól lantomon énekem, mely réti sasként az egekig felszáll: nem töri meg szárnyát a félelem. Ozswald Árpád. Eredeti cseh bemutató Prágában A prágai Kamara-Színházban a napokban került bemutatásra Vojtéch Cach áilamdíjas író »Kalafné« című legújabb darabja. Cach előző két színmüvéhez, a »Viadukt«hoz és a „Mosti sztrájk"-hoz hason lóan ebben a drámájában is a munkásosztály szociális és politikai harcát választotta tárgyául. Első két darabjától eltérően azonban ebben az új színmüvében az akkori nagy történelmi eseményeket kispolgári környezetben és légkörben tükrözteti vissza. A darab színhelye Kladno az 1919. és 1920 as években, mikor az egész országot megrázó forradalmi hullám Kladnon is tetőpontját éri. Az író a kladnói bányászok öntudatos harcát és forradalmi meg mozdulását érdekes és eredeti módon egy polgári család életén keresztül mutatja be. A család központjában Kalafné, egy becsületes, őszinte és jóérzésű idősebb asszony áll. Kalafné idősebb lányánál él. akinek férje jellemtelen háborús gazdag. Unokája férje sem jobb, szociáldemokratának vallja magát, ám az első adott alkalommal elárulja társait és mindenben a munkásokat gyű lölő és kizsákmányoló apósát követi. Fiatalabb lányának férje orosz légionista, aki Oroszországból hazatérve éppen a forrongó Kladno munkásai közé kerül. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom öntudatos harcossá változtatta és így annak ellenére, hogy hadígazdag sógora házában lakik, azonnal bekapcsolódik a kladinoi bányászok mozgalmába. Az egy fedél alatt élö két házaspár között rengeteg viszály támad, míg végre a család a forradalmi események következtében felbomlik, s egymással szemben álló két táborra szakad. Kalafné annak ellenére, hogy nom érti meg az új eszméket, habozás nélkü; a forradalmárok pártjára áll, mert ösztönösen érzi, hogy azok a becsületes emberek. Igazságérzete nem ' tudja elviselni háborúban meggazdagodott vejének aljas tetteit és unokája fékjének gerinctelenségét. Vojtéch Cach a kispolgári család bomlásán keresztül mutatja be a rothadó burzsoá társadalom reménytelenségét, tehetetlenségét és ellenszenves voltát. Bár látszólag Kalafné áll a cselekmény középpontjában. a főszereplő még sc?n ő, hanem a munkásosztály, amely már akkor meg akart

a valósítani a proletárdiktatúrát. Nem az ö hibájuk, hbgy kísérletük nem sikerült, a munkásosztályt eláruló jobboldali szociáldemokraták, az ébredő nemzet érdekeit semmibe vevő akkori vezető emberek bűne ez. A darabot nagy sikerrel játsszák. A szereplőik közt kimagasló alakítást nyújt a címszerepben a Kamara Színházban vendégszereplő Mila Pačová, érdemes művész, a prágai Nemzeti Színház ta-ja. Kis Éva.