Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)
1954-01-20 / 16. szám, szerda
1954 . január 20. m%7ft 5 A termelési terv jó összeállításával valóra válik a párt és a kormány határozata A szövetkezeti gazdálkodás eredményes kimenetelének egyik fontos alaptényezője a gondosan elkészített termelési és pénzügyi terv. Szövetkezeteseink évről évre nagyobb gondot fordítanak a terv pontos kidolgozására. Márt most az év elején pontosan meghatározzák az egész évi termelés menetét. A nagymegyeri EFSz irodájában is nagy igyekezettel készítik a tervet, mely iránytűje idei tm»">k«HnV:naik. A munkától kérges kezíi szövet kezeti tagok ceruzával a ke~ükhen töprengő arccal ülnek az aszta 1 kö rül. Mindent pontosan megvitatnak, mielőtt papírra vetnék a számokat. A szövetkezet agronómusa már nagy vonalakban elkészítette a szö vetkezet egész évi termelési tervét. A tervben globálisan elő van írva. hány hektár tavaszi gabonafélét vetnek, s milyen termésre számit hatnak hektáronként a különféle növénykultúrákból. A globális terv első részében pontosan fel van tüntetve a szövetkezet vagyonát képező földterület. A szövetkezet 2252 hektár földdel rendelkezik. Ebből a területből 98 hektáron a háztáji gazdálkodás folyik. A fentemlített területből a szántóföld 1794 hektár. A fő tervben már pontosan elö van írva, hány hektár öszi búzát vetettek, mennyi tavaszit vetnek, mennyi kukoricát, krumplit stb. ültetnek. Azt is meghatározták, hogy előreláhatólag milyen hektárhozamokat érhetnek el. A terv második részében gabonafélék szerepelnek a következő sor. rendben: Ősziek: Terület: Hektárhozam: Búza 352 h 23.3 q Rozs 35 h 23.3 q Árpa 32 h 22 q öszi keverék 66 h 150 q A termelési terv kidolgozásával egyidöben három állandó növénytermelési munkacsoportot szerveztek. A munkacsoportok között egyenlő arányban felosztották a szövetkezet tulajdonát képező földterületet, a megműveléséhez szükséges gazdasági felszereléseket és igásállatokat. Az agronómus által kidolgozott terv alapján a csoportvezetők még külön terveket is kidolgoznak. Ebben a tervben már aprólékosan kido'gozzák a rájuk váró feladatok elintézésének pontos idejét, bejegyzik, hogy melyik munka milyen nehézségi osztályba tartozik, mennyi a végzett munkának az értéke •munkaegységekben kifejezve. A csoportvezetők által kidolgozott munkatervet a szövetkezet vezetősége hagyja jóvá. A kidolgozott terv alapján megállapítják, hogy ha az összes munkát tökéletesen el akarják végezni, hány munkaegységre van szüksége a szövetkezet, nek. A termelési terv alapján állapítják meg a munkaegységek értékét. A nagymegyeri szövetkezet csoportvezetői szorgalmasan dolgoznak, hogy a tervet meghatározott időre elkészíthessék. A második és harmadik csoport vezetője Csákány Vince és ifj. Kovács Albert, a szövetkezet irodájában végzik ezt a nehéz és felelősségteljes munkát. Zahái Sándor pedig, az első csoport vezetője odahaza dolgozik csoportjának munkatervén. Zahál Sándor jelenleg beteg, de azért egy pillanatra sem teszi le a papírt és a ceruzát a kezéből. Nem akarja, hogy elmaradjon a munkával. Mit is szólnának a csoportjához tartozó szövetkezeti tagok, ha éppen az ő csoportvezetőjük nem készítené el idejére a tervet. De nem kel] félteni Zahál Sándort, megcsinálja ö azt idejére, mint ahogy megcsinálja Kovács Albert is. Kovács Albert már azzal dicsekszik, hogy túl van a munka nagyján. Pár nap múlva pontos tervvel állhat a vezetőség és a tagság elé. Kovács Albert és a többi csoportvezetők is tudják, melyik dűlőben milyen minőségű föld jutott a csoportjuknak. A föld minőségének megfelelően és a fő tervben lefektetett irányszámok alapján állapítják meg, hogy az egyik vagy másik parcelláról mennyi tcrmAyt ta. karítanak be. Az agronómus által kidolgozott tervben például azt láthatjuk, hogy a szövetkezetnek az öszi búzából átlagosan hektáronként 23.30 mázsát kell elérnie. Ha azonban föllapozzuk Kovács Albert csoportvezető termelési és munkatervét, ott más számokat találunk. Tervében a következő adatok vannak: Öszi búza: A fö d terület: egy hektár minősége: hozama: Ezekből a számokból láthatjuk, hogy Kovács Albert a tervezésnél már nem a fő tervben megállapított 23.30 mázsás terméshozamot alkalmazta a két különböző osztályú föld be. Ha azonban az átlagot vesszük, Kovács Albert már a fő tervben előírt számokat a saját tervében kis mértékben túl is lépte. Az idei tervezésnél a csoportvezetők csoportjuk keretén belül úgy osztották fel a földet, hogy az árpa vagy a búza olyan földbe kerüljön, ahol a legjobban megterem. Az idén nem vetik a kukoricát olyan földbe, amely alacsony hektárhozamokat biztosít, ellenben kiváló jó termést hozna például búzából. A terv pontos kidolgozásával, a föld minőségének figyelembevételével az idén teljesen kiküszöbölik az ilyen káros tévedéseket. Ha jobban szemügyre vesszük Kovács Albert vagy bármelyik csoportvezető tervét, megállapíhatjuk azt is, hogy a szövetkezeti tagok bármikor tudják, hogy az általuk végzett munkából mennyi a norma, milyen nehézségű osztályba tartozik, mennyi munkaegység jár a ledolgozott munkáért. A búza tavaszi boronálására például a következő meg. határozás érvényes. Öszi búza könnyű boronával: Ezekből a számokból könnyen megállapíthatja a szövetkezeti tag, hogy a búza fogasclásából mennyi a norma, azt is megállapíthatja, hogyha például a fentemlített 31 hektárt megfogasolja, hogyan teljesítette a normát és az hány mun. kaegységet tesz, ki. Ezek a számok azonban nemcsak azt szolgálják, hogy a szövetkezeti tag könnyen kiismerhesse magát abban, hogy végzett munkája után hány munkaegység jár neki, hanem a tervbe foglalt számok biztosítékai annak, hogy a szövetkezet rendes körülmények között ne lépje túl a tervezett munkaegységeket. Ezt úgy kell érteni, hogy a csoportvezető, mikor a csoportjába tartozó szövetkezeti tag vagy tagok végeztek, például a 31 hektár búza boronálásával, megnézi, hogy a terv szerint hány munkaegységet kerestek az illető szövetkezeti tagok- Az egyes munkákra megállapított, a tervben feltüntetett munkaegységeket csak rendkívüli esetben és a szövetkezeti tagok és a vezetőség közös elhatározásával lehet csak megváltoztatni. A csoportvezetőnek a terv alapján ügyelnie kell arra, hogy cso. portjának minden egyes tagja jól végezze feladatát, nehogy a munka újraismétlésével túlhaladják a meghatározott munkaegységek számát. Vegyük példának újból a 31 hektár búza boronálását. Értnek a munkának az elvégzése nem meríthet ki többet, mint 8.68 munkaegységet. Ha ez nem így történik, a szövetkezet idő előtt kimeríti a tervezett munkaegységeket, ami ar,ra vezet, — mintahogy a mult évben több szövetkezetben is előfordult — hogy csökken a munkaegységek értéke. Ez aztán a legtöbb esetben elégedetlenséget szül a tagok között. Azt mondják, hogy rossz a szövetkezet, arra azonban nem gondolnak, hogy a hiba bennük van, s nem a szövetkezetben. Vagy már a tervezésnél hibát követtek el, mivel a tervet nem reálisan, hanem felületesen készítették el, vagy pedig nagyon „bőkezűen" bántak a munkaegységekkel. Ha azonban a szövetkezetekben nagy súlyt fektetnek a terv előkészítésére, mint ahogyan azt a nagymegyeriek csinálják és ha nem térnek el tőle, nem lesz ok az elégedetlenségre. A nagymegyeriek a termelési terv gondos összeállításával — már ahogy előbb i s említettük — gondosan megszervezték a munkacsoportokat is. Egy-egy munkacsoportba 34 embert osztottak be. Ko vács Albert csoportjaiba például 34 ember tartozik. A csoport keretén belül azonban két részre oszlanak, mégpedig oly formán, hogy 22 ember a gyalogmunkát végzi, 12 ember pedig kocsiskodik. Annak érdekében azonban, hogy a szövetkezeti tagok felelősségérzetét teljes mértékben felébresszék a végzett munkáért, a kapásnövényeket egész év; megművelésre egyénekre osztják a csoport keretén b°lül. A csoportvezető csoportja munkájáért személyesen felelős a szövetkezet vezetőségének. A csoport tagjai pe dig felelősséggel tartoznak a csoportvezetőnek. Ha a szövetkezeti tag hanyagul végzi munkáját, a csoportvezetőnek kötelessége figyelmeztetni és a rosszul végzett munkát rendbehozatni. A szövetkezet vezetősége a csoportok között a termelési terv alapján felosztotta a gazdasági felszereléseket, gépeket, s ígásállato kat. Kovács Albert, a harmadik mezőgazdasági csoport vezetője 12 pár lóért, 12 pár lószerszámért, szekerekért, 2 drb. 16 soros vetőrrépért, 1 mütrágyaszóróért, 2 háritóért, 12 ekéért, 12 könnyű- és 12 nehézboronáért, 6 hengerért, 6 lókapálógépért, 1 fükaszálógépért, 1 vizeslajtért és az összes apróbb gazdasági felszerelésekért — amelyeket a szövetkezet a rendelkezésére bocsátott — felelőséggel tartozik. A csoportokon belül a gazdasági felszereléseket, gépeket, lovakat szintén kiosztották a tagok között. A csoportvezető részére kiadott felszerelésekről is pontos kimutatás készül. A csoportokon belül is pontosan feljegyzik, hogy melyik szövetkezeti tagnál milyen leltári tárgyak vannak. Kovács Albert csoportvezető a következőképpen oldotta meg ezt a feladatát: A csoportjába tartozó minden egyes szövetkezeti tag neve után bejegyezte, milyen gazdasági felszerelések vannak birtokában. Például: László Ambrus felelős egy pár lóért, 1 kocsiért (komplett), egy pár lószerszámért, 2 hámfáért, 2 vendégoldalért, 2 rudazóláncért, 1 keféért, 1 vakaróért, 1 abrakolóért, 1 villáért, 2 kötőfékért, 1 itatóvödörért. Ezeket a gazdasági felszereléseket László Ambrus köteles megőrizni, vigyázni rájuk, mert ha saját hibájából megrongálja vagy teljesen tönkreteszi a részére kiosztott leltári tárgyakat, azokért elsősorban a csoparttivezetönek felel é g végeredményben a szövetkezet vezetőségének és tagságának is. A nagymagyeriek már most, a termelési és munkaterv kidolgozásánál gondoltak arra, hogy felkeltsék a szövetkezeti tagok érdeklődését a tervezett hektárhozamok túllépése iránt Tervet dolgoztak ki a pótjutalmazásra. A pótjutalmazás azon alapszik, hogyha az egyes csoportok, vagy egyének a terme lési tervben meghatározott hektárhozamokat túllépik, ezért a termésből a terv alapján egy meghatározott mennyiséget kapnak. A nagymegyeri szövetkezet vezetősége ma már bátran néz a jövő elé. Napok múlva befejezi az egész évi termelési és pénzügyi terv elökészitését. Gondosan megszervezett és gazdasági felszerelésekkel ellátott munkacsoportok várják a pillanatot, hogy megkezdhessék a tavaszi munkákat. Szarka István Megjutalmazták a bratislavai kerület szövetkezeteinek 1953-as évi versenyében kitűnt dolgozókat A bratislavai kerület szövetkezeteinek legjobb sertésgondozója, az adamovcei szövetkezetben Filip Anna kimagasló eredményeket ért el az elmúlt esztendőben. Egy-egy anyadisznótó) átlag 16 malacot választott el, így a versenyben az első helyre került. Jó eredményeiért £gy gyönyörű bundát kapott ajándékba. A képen láthatjuk, amint Filip Anna örömmel nézegeti a vadonatúj bundát. A szövetkezetek versenyében a bratislavai kerületben első lett az okáňikovól EFSz, amely jutalmul egy JAWA 250-es motorkerékpárt kapott. Amint a képen láthatjuk, bal rói a szövetkezet elnöke, Derzsi Viktor, majd az állattenyésztési csoport vezetője, Kolárik Ferenc, és a szövetkezet könyvelője Jány János mennyire örülnek a jutalomnak. Jó eredményekről beszél a zárszámadás a dunaszerdahelyi szövetkezetben A dunaszerdahelyi szövetkezet tagjai megkapták a második félévre járó természetbeni járandóságot, és az egész évi munkaegységek után a részesedést. Bugár Károly, aki fiával együtt tagja a szövetkezetnek, egész évre természetben 73 mázsa gabonát és 10-509 korona pénzjutalmat kapott. Bátky Sándor 42 mázsa gabonát és 5.326.— koronát, Molnár Vince 44 mázsa gabonát és 6233 korona jutalmat kapott. Az 1953-as gazdasági évben a dunaszerdahelyi szövetkezet eredményesen gazdálkodott. Terven felül 3l'/z vagon gabonát szolgáltattak be államunknak, amiért szép pénzösszeget kaptak, Az összes beadási kötelezettségüknek 100 százalékban eleget tet- iek. Az új termés érdekében mindent elkövetnek. A mélyszántást 100 százalékban idejében elvégezték. A tavaszi vetéshez szükséges magot is gondosan előkészítették már. A szövetkezet tagjai nagy örömmel fogadták o. kormány és párt határozatát a beadási kötelezettségek csökkentéséről. Az - ország nagy segítségére azzal válaszolnak, hogy még sokkal becsületesebben és kitartóbban fognak dolgozni. PATASI ISI MÁN: Dunaszerdahelyi