Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-17 / 304. szám, csütörtök

Ü J szo 1953. december 17. Hírek az épülő kommunizmus országából A tej- és konzervüzemek munkásaitiak példás együttműködése az állattenyésztő-farmok dolgozónőivel _ A szovjet élelmiszeripari dolgozók nagy erőfeszítéssel törekszenek arra, hogy sikerrel teljesítsék a párt és a kormány által az élelmiszerek termelésének jelentős növelésére és minőségének javítására kitűzött feladatokat. Ez irányban értékes kezdeményezést indítottak a kanszki tej kon zervüzem miunkátsai. Nagy küzdelem indult meg az üzemben a termelési berendezés termelőképességének növeléséért és az üzem kollektívájának, valamint a kolhozok és szjovhozok tejtermelő farmjai dolgozóinak még szilárdabb együttműködéséért. A kezdeményezés erre a mozgalomra Nina Ivánovna Tyihonovától, a konzervgyár gépkezelőjétől indult ki. Az üzem kollektívájának nyilvános gyűlésén a következőket mondotta: — Meg kell javítanunk a gépek és berendezések kihasználását, hogy fokozzuk a lakosság számára készülő tejtermékek gyártását. Kötelezettséget vállalok az általam kezelt vacuum-szerkezet teljesítőképesség íek jelentős növelésére. Természetesen, ha mi növeljük az üzemberendezés termelőképességét, üzemünknek is több tejeit kell kapnia feldolgozásra. Ebből az következik, hogy a vállalat sikerei összefüggnek az állattenyésztő szovhozok és kolhozok munkájával, amelyek az üzemet tejjei ellátják. Javaslom, szervezzük meg a munkaversenyt üzemünk kollektívája és a tenmelöfarmok dolgozó női közöttTyihonova elvtársnő példát mutatott arra, hogyan kell a legtermelékenyebben kihasználni a gépberendezést. Lényeges módosításokat hajtott végre a tejforralás technológiájában. Azelőtt Pl. a vacuum szerkezetét csak ázután telítették gőzzel, miután a tej elért egy bizonyos szintet. Most abban a pillanatban engedik be a gőzt, midőn a tejnek csupán a fele már elérte a meghatározott pontot. Ennek eredményeképpen 40 percet takarított meg egy műszak alatt. A tejforralás befejezése után nem csökkentik a gőznyomást, mint ahogy azt eddig tették. Az új módszer szerint végzett munka lehetővé tette a tejforralások számának emelését. Ha ' azelőtt csak 7 tejforralást végeztek, most 11—12-t is. Tyihonova új módszere széles körben elterjedt az üzemben. Franceva, Ducharina gépkezelők jelentősen növelték agregátjaik teljesítőképességét. Ennek eredményeképpen üzemük sakkal több terméket gyárthat a lakosság számára. A vállalat kollektívája azzal a javaslattal fordult az állat tenyészt ő -farmok dolgozóihoz, hogy szervezzenek versenyt a lakosság jobb élelmiszerellátásáért. A munkások felhívták a kolhozparasztokat, növeljék a tejhozamot és fokozzák a tejszállítást az üzemeknek. A kanszki tejfeldolgozó üzembe az állati termékeket szállító artyelek kolhozparasztjai melegen fogadták ezt a javaslatot. A kanszki körzet „Bolsevik" mezőgazdasági ar, tyelének tagjai a tejfeldolgozó- és konzervüzem dolgozóival együtt intézkedéseket tettek az álliatfenyész. tés hasznosságának fokozására. Megjavították az állatállomány gondozását, kellő mennyiségű takar, mányt készítettek elő a téli időszakra és a tehenek fejésénél élenjáró módszereket alkalmaztak. Mindez a tejhozam növekedésére vezetett. Az üzem kollektívájának baráti szövetsége a kolhozparasztokkal más artyelokban is elősegítette a tejszállító farmok munkájának megjavulását. A kansziki és ribini körzet mezőgazdasági artyeljei mintegy 200 tonnával, szovhozai pedig 2270 tonnával több tejet adtak be az elmúlt év ugyanazon időszaká. hoz viszonyítva. A Vörös világítótorony", „Dzerzsinszkij" és más szovhozok jelentősen túlteljesítették tejbeadási feladataikat. A tejszállítás rohamos növekedése lehetővé tette, hogy az üzem dolgozói fokozzák az élelmiszercikkek termelését, javítsák minőségüket. Október 21.én teljesítették évi tervüket. A szovjet fogyasztók 1,824.000 doboz tejkonzervet, 99.,4 százalékkal több sűrített tejet és 92.3 százalékkal több kiváló minőségű vajat kaptak terven felül. Az üzem kollektívája a termelési önköltségek csökkentésével a

z idén körülbelül 2,000.000 rubel terven felüli hasznot eredményezett az államnak. A kanszki tejkonzervüzem kollektívája nemrégen az össz-szövetségi szocialista munkaversenyben elért sikerekért megkapta a Szakszervezetek össz-szövetségi Központi Tar nácsának és a Szovjetunió élelmiszeripari minisztériumának Vörös vándorzászlaját. Az üzem dolgozóit, mérnöki-műszaki alkalmazottait ez újabb munkagyözelmek elérésére lelkesíti. Elhatározták, hogy az év végéig terven felül 2,000.000 doboz sűrített tejet termelnek. A nazarovi tejkonzervgyár szintén idő előtt teljesítette az élelmiszercikkek ez évi termelési tervét. Nagymennyiségű vajat, sajtot és sűrített tejet termelt terven felül. ZoI ja Jegorovna Belosapkina gépkezelő jelentős sikereket ért el a gépberendezés termelőképességének növelésében. Két vacuum szerkezet kezelését végzi. Anatolij Vaszilijev és Je. katyerína Vaszilijeva gépkezelők tapasztalatának felhasználásával 45 —48 százalékkal fokozták a termelési berendezés termelőképességét. A nazarovi tejkonzervgyár kollektívája Belosapkina kezdeményezésére szilárd kapcsolatot létesített a tejszállító farmok dolgozóival. Az élenjáró f ej önök meglátogatják az üzemet, megismerkednek a tejtermékek termelési folyamatával. Az üzem dolgozói is gyakran ellátogatnak a kolhozokba és szovhozokba, ahol gyakorlati tanácsokkal szolgálnak a tejljozam növelésére. Különösen nagy segítséget nyújt az üzem a nazarovi körzet Sztálin kolhozának. Az üzem dolgozói segítettek a zooteohnikai szabályok szerint való takarmányozás és itatás megszervezésében, valamint a takarmányok szabályszerű előkészítésében. A nazarovi tejfeldolgozó üzem a kolhozok fokozott tejszállításának eredményeképpen 2140 tonnával több tejet dolgozott fel az idén, mint mult év ugyanezen időszakában. N. Karaszev. A kereskedelem leendő dolgozói A Szovjetunióban rohamoisan bővül a kereskedelmi hálózat. Az elkövetkezendő három évben 40 ezer új üzlet nyílik meg az országban, amelyben sokezer új elárusító dolgozik majd. A moszkvai kereskelelmi iskola igyekszik a növekvő szü'kségle. teket egyre jobbéin kielégíteni. Az intézetben az idén 600.an kezdték meg a tanuliá'st. A hallgatók szak. mai gyakorlatukat a moszkvai élelmiszerüzletekben végzik. A leendő elárusítóknak sokat kell tanulniok. Figyelmesen kell tanul mányozniok a fogyasztók kívánsá gaif. Figyelmüknek ki kell terjednie például olyasmire ie, uukor van az iskolaév vége, hogy erre jól felké. szülhessenek, mert ilyenkor az üzletekben nagy a forgalom, sok aján dékot vásárolnak az iskolásoknak. Megtanulják, hogy feladatuk nem egyszerűen csak eladni, hanem taná csaikkal segíteni is a vásárlókat. Természetesen nem feledkeznek meg a számtanról sem, ez a kereskedelmi iskolában az egyik legfontosabb tantárgy. A moszkvai kereskedelmi iskola hallgatói mind elvégezték a hétosz tályos iskolát. Most megismerkednek a kereskedelem legfontosabb problé i máival. Gondoskodás a munkások egészségéről Hatalmas kompresszor, amely a vorosilovgrádi kerület Vladimír Iljics Lenin nevű szénbányában az elhasznált levegőt cseréli. Kadievka bányaváros kultúrháza A »&zlucsa<jt*éj« nmtrómi ... Több mint két éuUzede, hogy a kiöregedett kis „Szluasajnij'• nem járja a Volgát, mert „kiszuperálták". A legénység s&k tagja új, korszerű motoros vontatókra került, de néhányan közülük régi vágyuknak tettek eleget és „más pályára" mentek. Nézzük hát meg, hogy vájjon mi lett az öreg „Szlucsajnij" néhány matrózából, fűtőjéből és gépelajozójából? A gorkiji terület északi részén nemrégen egy tudományos expedíció kezdte meg a talajkutatást. Ezt az expedíciót Vlagyimir Szemjonovics Satatín, a területi mezőgazdasági osztály talajkutató "agronómusa, az öreg „Szlucsajnij" egykori gépolajozája vezette. Szakérettségit tett, azután elvégezte a gorkiji mezőgazdasági főiskolát és nemrégen jelent meg értékes tudományos munkája: „A gorkiji terület talaja." Ezt a tudományos munkát részletes talajtérkép illusztrálja A 'térkép készítője ugyancsak a régi vontatógőzös volt gépolajozája: Alekszej Szemjonovics Fatyjanov, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, aki eddig már tizennyolc tudományos munkát írt. Ivan Dmitrijevics Pertiscsevnek — aki fűtő volt a „Szlucsajnij" vontatón — másként alakult az életútja. Ö hajóépítő-mérnöki diplomát szerzett. Most a „Krasznoje Szormovo" hajógyárban dc&gozik, ahol éppen olyan motoros vontatók készülnek, amilyenek a régi vontatógőzösöket — a többi között a „Szlucsajnij" is — „kiszorították" a Volgáról. Talán éppen egy üyen új motoros vontatót vezet a Léna folyó felé Gyemjan Fjodorovics Valikov, aki most végezte el 0 gorkiji hajóstiszti iskolát és aki egykor, mint fűtő dolgozott Ivan Pertiscsevvel együtt a „Szlucsajnij" kazánja mellett. Mihail Ivanovics Prívalov pedig, a vontató egykori matróza most az észak-kaukázusi geológiai kutatóintézet munkatársa és a föld méhének kincsei utá

n kutat. Az öreg „Szlucsajnij" többi matróza új, modern hajókon rrwst is a Volgát járja . . . A középázsiai köztársaságok főiskolái az új iskolaévben A Nagy Októberj Szocialista For radalom előtt Közép-Ázsia lakos ságának 90 százaléka írástudatlan volt. Nagyon kevés iskola volt ezen a területen, főiskolák, ipariskolák, kutatóintézetek és egyéb tu dományos intézmények egyáltalá ban nem voltak. A szovjet állam megalakulása óta nagy lehetőségeket nyújtott a kö zépázsiai köztársaságok népei kulturális és gazdasági fejlődésére. A szovjet hatalom alatt a közép ázsiai köztársaságok, úgy mint a Szovjetunió többi köztársasága, ha talmas kultúrforradalmakon men tek át. Az írástudatlanságot régen felszámolták, ezer és ezer új iskola épült fel és bevezették az általános, ingyenes, kötelező oktatást valamennyi gyermek számára. 1949töl sikeresen teljesítették a tervet az átmenetre, a kötelező általános hétéves iskolákra a falvakban és a kötelező tízéves iskolákra a" városokban. A középázsiai köztársasá gokban sikerült magasabb műveltséget elérni a lakosság körében. A műveltség fejlődésének olyan fokán áll a középázsiai köztársasagok lakossága, hogy túlhaladja nemcsak a keleti külföldi országokat, hanem a nyugateurópai országokat is.' így pl. a Tádzsik Szovjet Köz társaságban tízezer lakosból 58, a Turkmén Köztársaságban 60, Kirgízíában 64 és az Üzbég Köztársaságban 71 tanul a főiskolákon Ez zel szemben Iránban 10 ezer la kosra 3, Indiában 9, Egyiptomban és Törökországban 12, Svédország ban 21, Olaszországban 32, Dániában 34 és Franciaországban 36 főiskolás jut. A középázsiai köztársaságok te -iiletén ma 89 főiskola van és eze ket 115 ezer hallgató látogatja. Az öt köztársaságban 6 állami egyetem működik. Minden évben bővítik a felső pedagógiai • iskolák ' számát. A Szovjetunió Kommunista Párt ja XIX. kongresszusa azt a feladatot tűzte ki, hogy megvalósítják az átmenetet a kötelező hétéves iskolai látogatásról az általános tízéves középiskolai látogatásra a köztársaságok fővárosaiban, a kerületek központjaiban és a nagy ipari városokban. Ugyanakkor meg kell teremteni a feltételeket a terv megvalósításához falun és a váró sokban is. Ennek következtében a tanulók szám

a a középiskolák három utolsó osztályában 1955-ben 1950-hez viszonyítva a városokban négyszeresére és a falvakon négy és félszeresére emelkedik. A középázsiai köztársaságokban 19 pedagógiai főiskola van, amelyek a tanítókádereket nevelik, hogy a folyton növekvő iskolahálózatot elláthassák pedagógusokkal. Az idei iskolaév megkezdésekor két új fő iskola nyílt meg a Turkmén Köztársaságban — a tasauszi és andizsáni pedagógiai főiskola. Az 1953 —1954-es iskolaévben lényegesen emelkedett az orvostanhallgatók száma. A szovjet középázsiai köz társaságok mindegyikében vannak orvösi egyetemek. Az idén Kazah sztánban Szemipalatinszk városban megnyílt Közép-Ázsia nyolcadik orvosi egyeteme Nagyszámú hallgatót vettek fel ebben az évben a technikai föisko Iákra. Itt nevelik a mérnökkádere ket, a szakembereket az ércbányák részére, geológusokat, szakembere ket a fekete és színes fémek feldolgozására. ezenkívül vegyészeket és más specialistákat Tömegesen jelentkeztek hallgatók az agronó miai, zootechnikaj szakokra, hogy megfelelő szakkáder álljon a mezőgazdaság rendelkezésére. A középázsiai köztársaságok ifjúságának megvannak a lehetősé gei ahhoz, hogy nyugodtan tanuljanak. A főiskolák hallgatói a lakóhelyükön tették le a felvételi vizsgát. így pld. a Tádzsik Állami Egyetem tanárainak egyik csoportja Ohorog városba utazott, hogy a hely; középiskola végzett tanulóit levizsgáztassa. A felső-badachsáni kerület ifjúsága, sikeres felvételi vizsga után repülőgépen utazott a Tádzsik fővárosba — Sztaliinobadba — hogy megkezdje tanulmányait. A Kara-Kalpát és a Chorezm kerület maturánsai Nakusza városban végezték a felvételi vizsgákat. A középázsiai köztársaságok sokezer új főiskolai hallgatója nagy örömmel és lelkesedéssel kezdte meg tanulmányait. A legkiválóbb tanárok tanítják őket. Hatalmas, világos tantermekben és laboratóriumokban dolgoznak. A szovjet állam fokozott figyelemmel veszi körül a főiskolák ifjúságát A hallgatók nagyrésze ösztöndíjakat kap. A legjobb hallgatók magas ösztöndíjakat — a Sztálinstipendiumot kapják. A közópázsiai köztársaságok főiskoláin gondoskodnak a hallgatók jó ellátásáról és elhelyezéséről is. Tekintettel a hallgatók állandóan növekvő számára, új diákinternátusok és éttermek épültek fel, ame. lyeket a legmodernebbül rendeztek be. Szabad idejüket a különböző nemzetiségű diákok klubokban, könyvtárakban és sportstadionokon töltik, amelyek minden egyetemen a diákok rendelkezésére állnak.