Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-11 / 299. szám, péntek

4 t! J SZO 1953. december 11. Az ENSz-közgyűlés december 8-i telies ülése Az ENSz közgyűlése december 8-i teljes ülésén előterjesztették a brazil és indiai küldöttség közös határozati javaslatát a koreai kér désröl, ezt a javaslatot a politikai bizottság többsége elfogadta. A ja vaslat ajánlja, hogy a közgyűlés határozza el a közgyűlés 8. ülés szakának félbeszakítását és java­solja elnökének, hogy az ülésszak munkáját a koreai kérdés megtár gyalásával folytassa. amennyiben elnyeri az ENSz ^többségének be leegyezését«. A lengyel küldöttség módosító javaslatot nyújtott be a határozati tervezettel kapcsolatban, amelyben ajánlja, hogy a javaslat szövegéből töröljék azokat a szavakat, ame­lyek a 8. ülésszak munkájának fel­újítását az ENSz »tagtöbbségéne beleegyezésétől teszi függővé. M Naszkowszkij, lengyel képviselő ki jelentette, hogy ez a feltétel, amely korlátozza a közgyűlés elnökének jo gát. megnehezítheti tevékenységét az ülésszak munkájának a koreai kérdés megtárgyalása céljából való fejújításának ügyében. Ez a félté tel azoknak, akiknek nincs érde­kükben a koreai kérdés békés meg oldása, lehetőséget ádhat arra. hogy megakadályozzák a közgyűlés 8. ülésszaka munkájának felújítását. Ha a lengyel módosító javaslatot nem fogadják el, a lengyel kül döttség kénytelen lesz a közös ha tározati javaslattal ka.pcsolatos szavazástól tartózkodni — jelen­tette k; végül M Naszkowszkij. A. J. Visinszkij. szovjet képvi selö beszédében felhívta a küldőt tek figyelmét arra, hogy a 8. ülés szak munkájának megszakításáról szóló tárgyalások folyamán a poli­tikai bizottságban néhány küldött rámutatott arra, hogy a panmind zsoni tárgyalások komoly nehézsé gekbe ütköznek. A nagyon súlyos helyzetről, amely a panmindzsoni tárgyalásokon ke j letkezett, tanúskodik — jelentette ki A. J. Visinszkij. — Csu En-laj ­nak, a Kinai Népköztársaság kül­ügyminiszterének távirata is. ame­lyet hivatalos okiratként szétosztot­tak a közgyűlés küldöttségei között. Csu En-laj e táviratában figyelmez­teti a közgyűlést, hogy a koreai helyzet kritikus időszakba lépett. Csu En-laj szavai szerint a koreai és kínai fél csak 7 napon keresz tűi végzett felvilágosító tevékeny­séget a hadifoglyok körében a 90 napos időszak helyett, amelyet erre a tevékenységre a fegyverszüneti egyezmény megállapított. Attól a pillanattól, hogy a felvilágosító be­szélgetéseket ötödik ízben félbe kel. lett szakítani, húsz nap telt el és a felvilágosító tevékenységet minded, dig nem újították fel. Ezzel a hadi­foglyok hazatelepítéséről szóló meg­egyezést, amely a koreai fezvve sziineti egyezmény részét - képezi, súlyosan megsértették. Csu En-laj arra is felhívja a figyelmet. — je lentette ki A. J. Visinszkij — hogy a politikai konferencia kérdéséről szóló panmindzsoni tárgyalások sú lyos nehézségekbe ütköztek. A poli­tikai konferencia összehívásáról szó­ló megegyezés elérését szándékosan késleltetik. A politikai bizottságban néhány küldött — mondotta továbbá Visin­szkij — azt állította, hogy a koreai kérdés megtárgyalása az ENSz közgyűlésén most csak elmérgesíte­né a helyzetet és nemcsak hogy nem vezetne pozitív erédményekre, hanem ellenkezőleg, árthatna a pan­mindzsoni tárgyalásoknak. A szov jet küldöttség é nézettel nem érthet egyet, mert ha fennáll az a törekvés, hogy hozzájáruljunk a tárgyalások sikeres lefolyásához, a mi mély meggyőződésünk szerint, a közgyű­lés elérheti mindazon akadályok ki­küszöbölését, amelyek a Koreáról szóló politikai konferencia összehí­vásával kapcsolatos kérdések sike­res megoldásának útjában állanak. A közgyűlés tehát hozzájárulhat az egész koreai kérdés sikeres megol­dásához is. A szovjet képviselő továbbá kije­lentette, hogy a. koreai és kínai fél minden akadály ellenére nagy erő­feszítéseket tesz a panmindzsoni tárgyalásokon, hogy megegyezést érjenek el azokban a kérdésekben, A. J. Visinszkij beszéde amelyek a Koreáról szóló politikai konferencia összehívását érintik. Ez azonban nem mondható a másik fél­ről, amely megengedi a fegyverszü­neti egyezmény megsértését. Míg ez az egyezmény 90 napot állapít meg a hadifoglyok körébeji végzendő fel­világosító munkára, ez az időszak most bizonyos mértékben fiktív, mi­vel a kínai és koreai hadifoglyok körében végzett felvilágosító mun­kát a liszinmanista és Csankajsek féle ügynökségek a legkülönbözőbb provokációkkal és törvényellenes akciókkal rendszeresen meghiúsltot ták és meghiúsítják. A szovjet küldött továbbá emlé­keztetett arra a levélre, amelyet a hazatelepítési bizottság egy liszin­manista titkos ügynöknél talált, aki a'fenzsani hadifogolytáborba igyeke­zett behatolni az amerikai parancs­nokság által ellenőrzött területről. Ez a levél a délkoreai rendőrség pa­rancsnokának és a kuomintang úgynevezett „nagykövetségének" utasításait tartalmazta a felvilágo sító tevékenység meghiúsítására a hadifogolytáborokban és a hazatele pítésüket követelő koreai és kínai hadifoglyok likvidálására. A. J. Visinszkij arra a tényre is felhívta a figyelmet, hogy az ameri­kai fél a tárgyalások késleltetésé­nek taktikáját alkalmazza. A közgyűlés nem hagyhatja fi­gyelmen kívül ezt a helyzetet és teljesítenie kell azt a kötelességét, hogy hozzájáruljon a koreai kérdés békés megoldásához, ami összefügg a béke és a nemzetközi biztonság megőrzésének és megszilárdításának kérdésével is. Ez megköveteli, hogy a 8. ülésszak munkájának felújítá. sáról szóló határozatot, amely a ko­reai kérdésről tárgyalna, ha szük­séges lesz, olyan körülmények kö­zött is elfogadják, amelyek nem­csak hogy nem akadályozzák telje­sítését, hanem biztosíthatják e mun ka leggyorsabb akadálymentes fel­újítását. A politikai bizottság nevé­ben előterjesztett határozati javas­lat e feltételeknek semmi kép ssm tesz eleget. Ebben a javaslatban a közgyűlés 8. ülésszaka munkájának felújítását korlátozó feltételek egész sorát hoz­zák fel. Elég, ha elgondolkozunk e felté­telek felett — jegyezte meg Visín­szkij. — hogy világos legyen, hogy itt nagyon bonyolult eljárásról van szó, a 8. ülésszak munkájának fel­újításaival kapcsolatban Azt mond hatnánk, hogy ez az eljárás nem­csak Összetett, hanem veszélyes is. ha tekintetbe vesszük azt, hogy ilyen esetekben gyorsan, minden ha­bozás nélkül kell cselekedni. Ez az eljárás nem járulhat hozzá az ügy megoldásához, hanem ellenkezőleg, megkönnyítheti a koreai kérdés bé kés megoldására irányulú munkák meghiúsításának tervét. A határozati javaslat második pontjában »a szervezet többségé nek jóváhagyásával szavakat, tö rölni kell, ha az ügyet nem akar­juk bonyolítani és ha valóban ar ra törekszünk, hogy a lehető leg nagyobb mértékben megkönnyítsük a nyolcadik ülésszak összehívásá­nak lehetőségét, amely folytatná a koreai kérdésről szóló tárgyalá­sokat. Erre a célra törekszik a ha tározati javaslattal kapcsolatban benyújtott módosító javaslat, ame lyet a lengyel küldöttség terjesz tett elő. A szovjet küldöttség a javaslatot támogatja. A szovjet küldött végül ki jelentette, hogy ha a szovjet kül döttség nem ragaszkodik a koreai kérdés megtárgyalásához a közgyü lésen, akkor abból indul ki, hogy e kérdés megtárgyalásának szüksé­gessége esetén az ENSz közgyűlé­se nyolcadik ülésszakát bármikor is fel kell újítani. Munkájának fel újítását maximálisan meg kell könnyíteni és ezért a közgyűlés el nőkének jogot kell adni a nyolca dik ülésszak munkájának felújítá­sára anélkül, hogy ezt a jogát bár milyen feltételhez kötnék, amely feltételek csak akadályozzák az ülésszak félbeszakított munkájának felújítását és talán ártanának is a koreai kérdés békés megoldása ügyének. Ezután Menőn indiai küldött szó lalt fel. Egyetértett A, J Visinsz kijnek azzal a nézetével, hogy Ko­reában komoly helyzet alakult ki. Hangsúlyozta, hogy a hadifoglyok haza telepítésének kérdése »zsákut cába került«. Menőn továbbá kije lentette, Jiogy jobb volna, ha a köz gyűlés elnökét nem korlátoznák mindenféle feltételekkel a közgyü r lés nyolcadik ülésszaka munkájá nak felújításában de a küldöttek többsége a közös határozati javas latot jelenlegi formájában , akarja elfogadni A közgyűlés többsége a szavazás folyamán elutasította a közös ha tárazati javaslattal kapcsolatos lengyel módosító javaslatot. ' A Szovjetunió. az Ukrán SzSzK a Bjelorusz SzSzK, Lengyelország és Csehszlovákia küldöttségei a javas lat mellett szavaztak Afganisztán Burma, Szaud Arábia, Szíria és Je mén képviselői tartózkodtak a sza vazástól A Szovjetunió, áz Ukrán SzSzK a Bjelorusz SzSzK, Lengyelország és Csehszlovákia képviselői a kö­zös határozatról szóló szavazástól tartózkodtak. A közgyűlés ezután a* politikai bizottságnak a Kuomintang-kiikk Burma elleni agressziójával kap csoiatos határozati javaslatárpi tárgyalt. Katz-Suchy lengyel kül­dött kijelentette, hogy a Kuomin tang bandák Burma elleni agresz­sziója közvetlen eredménye annak a segítségnek, amelyben az- ame rikai Egyesült Államok a Tajvan ban letelepedett Kuomintang-klik ket részesíti. A lengyel képviselő kijelentette hogy a beterjesztett határozati ja vaslat hiányosságai ellenére e javas­latra fog szavazni, mert erre szavaz j Burma, az az ország, amelynek leg nagyobb érdeke e kérdés megoldása. J. A. Malik szovjet képviselő ez után megindokolta szavazatát Ki jelentette, hogy a Szovjetunió kül döttségének általában nincs kifogása a politika: bizottság által benyújtott határozati javaslat ellen. A szovjet küldöttség azonban nem érthet egyet a javaslatnak azzal a pontjával, amely azt javasolja, hogy az USA nak „elismerést fejezzenek ki" azért az erőfeszítésért, amelyet a Csankaj sek.féle fegyveres erők Burma terű ' Vetéből való kiürítésére tett. A burmai képviselő kijelentette, hogy Burma küldöttsége nincs telje sen megelégedve a politikai bizottság határozati javaslatával, de mellette fog szavazni, mert elitéli a Burma el leni Kuomintang agressziót. A bur mai küldött megköszönte a Szovjet­unió és Lengyelország küldöttségei nek, hogy támogatták ezt a határo zati javaslatot. A politikai bizottság határozatát 56 szavazattal, közöttük a Szovjet unió, az Ukrán SzSzK, a Bjelorusz SzSzK, Lengyelország és Csehszlová kia küldöttségeinek szavazataival el­fogadták. A Küomintang-küldött nem vett részt a szavazásban. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének határozata A. J. Visinszkij elvtársnak a Lenin-renddel való kitüntetéséről A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége a következő határozatot hozta: • A. J. Visinszkij elvtársnak, a kül­ügyminiszter első helyettesének 70. születésnapja alkalmából és a szov­jet állam érdekében szerzett kiváló erdemeiért a Lenin-rendet adomá­nyozza. K. Vorosüov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának elnöke, N, Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének titkára. Moszkva. Kreml 1953. december 9. Az orosz és az ukrán nemzet felbonthatatlan barátsága Ukrajna és Oroszország újraegyesülésének 300. évfordulója Az SzKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nöksége határozatot hozott, amely szerint széles körben megünneplik Ukrajna és Oroszország újraegyesü­lésének 1954. januárjában elkövet­kező 300. évfordulóját. Ezt az évfordulót nagyjelentőségű történelmi eseményként az ukrán és az orosz nép, valamint a Szov­jetunió valamennyi nemzetei nagy nemzeti ünnepként ünneplik meg. A határozat rámutat, hogy ez a nagyjelentőségű esemény betetőzte az ukrán "nép évszázados harcát az idegen elnyomók ellen és az orosz néppel való újraegyesüléséért az egységes orosz államban. Az ukrán nép, amely az óorosz nemzetiség kö­zös gyökeréből származik és ame. lyet származása összeköt az orosz néppel, állandóan törekedett a test­véri orosz néppel való egyesülésre Ukrajna hosszú időn kerésztül kül. földi rabszolgaság jármában szen­vedett, borzalmasan elpusztították és tönkretették a török.tatár khá., nok hordáinak agresszív támadásai és a lengyel nemesség elnyomása Az ukrán nép, amelyet pusztulás fenyegetett, szüntelenül harcolt az idegen elnyomók ellen. Az ukrán nép az 1648—1654-es felszabadító háborúban Bohdan Chmelnický ki­váló államférfi és hadvezér vezeté­se alatt hősi harcot folytat Ukraj na felszabadításáért a lengyel ne­messég elnyomása alól. Ukrajnának Oroszországhoz való csatolásáért. Bohdan Chmelnický történelmi ér. deme. hogy kifejezésre juttatta az ukrán nép törekvését az orosz nép­pel való szoros szövetség iránt, az ukrán államiság kialakításának élén állott; helyesen értelmezte felada. tait és kilátásait és az ukrán nép megmentését a nagy orosz néppel való egyesülésében látta. Az egész nép harcának betetőzése volt a Perejaszlavszki Tanács 1654. január 8-i (18) határozata Ukraj­nának Oroszországhoz való csatolá. sáról. Ez a határozat hatalmas megnyilvánulása volt a szabadság­szerető ukrán nép akaratának, ki­fejezte évszázados törekvéseit és vágyait határkövet jelentett életé­ben. Az ukrán nép örökre össze­kötötte sorsát vértestvérének — az orosz népnek sorsával, amelyben mindig megbízható védelmezőjét és szövetségesét látta és ezáltal meg­menekült és fennmaradt mint ön. álló nemzet. Ukrajnának Oroszországhoz való csatolása — annak ellenére, hogy akkor Oroszország élén a cár és a nagybirtokosok állották — óriási, haladó jelentőségű volt az ukrán és az orosz nép további politikai, gaz. dasági és kulturális fejlődése szem­pontjából. A két nagy szláv nemzet egyesülése — a cárizmus, az orosz és ukrán nagybirtokosok és bur. zsoázia reakciós politikája ellenére is — közel hozta egymáshoz Orosz­ország és Ukrajna nemzeteit, ame. lyek az összes külső ellenség ellen, közös elnyomóik, a földesurak és a burzsoázia ellen, a cárizmus és a kapitalista rabszolgaság elleni kö­zös harcban az egyedüli helyes utat választották. Az orosz és az ukrán nép testvéri szövetsége és barátsága megerősö­dött és megacélosodott a Nagy Ok­tóberi Szocialista Porradalomban, a belső ellenforradalom és a külföldi katonai intervenció elleni polgárhá­ború tüzében, a szocialista felépítés folyamán és a Nagy Honvédő há­ború történelmi csatáiban a német fasiszta hódítók ellen. Az ukrán és az orosz nép, valamint a Szovjet, unió összes nemzeteinek felbontha­tatlan örök barátsága biztosítja az ukrán nép nemzeti függetlenségét és szabadságát, nemzeti kultúrájá­nak fejlődését és felvirágzását .épp­úgy, mint a Szovjetunió többi nem. zetéét is. Az SzKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nöksége határozatukban a helyi párt. és szovjet szervezetek felada­tává tették, hogy ezt a fontos tör­ténelmi eseményt, Ukrajna és Orosz­ország újraegyesülésének 300. évfor­dulóját — nagy nemzeti ünnepként' ünnepeljék meg, hazánk történelmé­nek e fontos eseményéről elöadáso. kat, beszámolókat és beszélgetése, ket rendezzenek és hogy tovább szi­lárdítsák a Szovjetunió nemzeteinek barátságát. Tiltakozások Indiában az amerikai-pakísztán katonai szerződés ellen A pakisztán-amerikai katonai tárgyalások haragos tiltakozást vál tanak ki az indiai közvéleményben. Amint a »Delhi Times« jelenti, Tazs Mohammed Halil, a »Mauliana« ázsiai testvéri szervezet elnöke, ki jelentette, hogy az amerikai ka tonaj haditámaszpontok Pakisztán­ban i tartós veszélyt fognak jelen teni az ázsiai béke szempontja bók. A lap közli Brazseszvara Pra­szada indiai parlamenti képviselő nyílt levelét, amelyet Nehru indiai miniszterelnökhöz intézett. A levél rámutat, hogy ^Amerikának hadi­támaszpontok létesítésére irányuló tervei Pakisztánban komolyan ve szélyeztetik mind India, mind pe dig Pakisztán egységét és szabad ságát. A Pakisztánban létesítőt' amerikai támaszpontok kezdetét je lentik az USA gondosan kitervezel! támadásának India ellen ...« Eisenhower beszédet mondott az ENSz közgyűlésén A nyugati hírügynökségek jelen­test-* szerint Eisenhower az Eeyesült Államok elnöke, kedden este a Ber­mudákról visszatérve beszédet tar­tott az ENSZ közgyűlése előtt Eisenhower főként az atomerö problémával foglalkozott beszédében ét kitért a négyhatalmi külügymi­niszteri tanácskozás kérdéseire is. Külföldi hírek A Vatikánvárosból érkező jelenté­sek szerint Irán a közeljövőben dip­lomáciai kapcsolatokat léstesít a Vatikánnal Vatikáni körökben arra számítanak, hogy az angol-iráni olajvita esetleges befejezése után karmelitaszerzeteseket küldenek az abadani olajmezökre. Dejean, indokínai francia főbiztos két órával Szaigonba érkezése után nyilatkozatot tett, amelyben mere­ven visszautasítja Bo Si Minh elnök, nek a béketárgyalásokra vonatkozó javaslatát. Dejean nyilatkozatával ineg akarta nyugtatni a baodajista. klikket a francia kormánynak arról az elhatározásáról, hogy tovább akarja folytatni a háborút. • Santiagói jelentések szerint, a chilei választási hatóságok elutasí. tották T kommunista párt bejegy­zését a küszöbönálló választásokon részvevő pártok' közé. A londoni Financial Times cikket közöl az Egyesült Államok ipari termelésének csökkentéséről Hiva­talos adatok szerint a termelési in­dex jelzőszáma a márciusi 243-ról októberben 231 .re esett vissza, ami azt jelenti, hogy ez év őszén a ter­melés alacsonyabb volt, mint bár­mikor 1952. szeptembere óta. • Mint Indokínából jelentik, a fran. cia expedíciós hadtest parancsnok­sága elrendelte Lai Chau-nak, Thai tartomány fővárosának kiürítését. • A Reuter jelenti, hogy Thomas Revansdale, líbiai brit követ, átad. ta Mutasszer iíbiai miniszterelnök, nek az angol-líbiai „barátsági és szövetségi szerződés" ratifikációs okmányait. Ĺ

Next

/
Thumbnails
Contents