Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-11 / 299. szám, péntek

í 1953. december 11. III %7f* 5 /Qz ,,alvó baba'' felesége A galántai gép- és traktorállomás teljesítette az öszi munkák tervét oszi reggelre ébredt a falu. Hűvös szél söpörte végig a Bodrog vizét. A.z emberek fázósan húzták be a nyakukat, amikbr ki­léptek az udvarra. Az óra már he­tet mutatott, amikor a helyi hang­szóró recsegő hangja zavarta meg a csendet. „Az EFSz vezetősége fel. hívja a szövetkezeti tagok figyel, mét, hogy ma nem kukoricát tör­nek,. hanem krumplit ásnak." A hangszóró hangjára felfigyeltek a szövetkezeti tagok. Mindenki tpar. kodott, hogy minél hamarább elvé­gezze otthoni teendőit, mert minden perore szükség volt most, hogy egész évi munkájuk gyümölcsét még a fa. gyás beállta előtt betakaríthassák Felfigyelt a hangszóró hangjára S. perhács „Bertalanná is. Szomszé. dai neín tudták elképzelni, mi ütött Perhácsnéba, mert olyan érdeklő­déssel figyelte a hangszóró hangját, hogy szinte mozgott a füle az izga­lomtól. Mielőtt azonban tovább kísérnénk Perhácsnét, ismerkedjünk meg egy kicsit családjával. Perhács Bertalan ma szövetkezeti tag. Nyolc és fél­hektár földjét beadta a szövetkezet, be, de a másfélhektáros gyümöl­csöshöz görcsösen ragaszkodott. Perhács Bertalan azt hitte, hogyha líelép a szövetkezetbe, megszabadul a nyolc és félhektár földjével járó gondoktól és nyugodtan üzérkedhet, a másfélhektáros gyümölcsös ter. mésével. Ennek az embernek soha életében nem volt ínyére a munka. Földjét a múltban is napszámosok, kai dolgoztatta meg, vagypedig fe­lesben kiadta - megművelésre. Lusta, sága miatt a bélyi földművesek „alvó babának" nevezték el. Amikor az „alvó baba" belépett a szövetkezetbe, mindent megtett,­hogy továbbra is méltó maradjon e névhez. Ennek az ,',alvó babának" felesé­géről emlékeztünk meg írásunk ele. jén, akinek ha még négy füle lett volna, mind a négyet kinyitotta vol­na, hogy egyetlen szót se mulasszon el a hallottakból. Perhács Bertalanná, vagyis a mi „alvó babánk" felesége, amikor férje belépett a szövetkezetbe, egyszerre súlyosan megbetegedett. Persze ké­nyelmesebb is volt az élete, amikor a földet felesbe dolgoztatták és ne. kik csak & zsákot kellett tartaniok. Perhácsné azon nyomban, amikor beléptek a szövetkezetbe, orvosi bi­zonyítvánnyal felvértezve megje­lent az irodában. Nagyképűen kije. Jentette: ,,£n bizony nem "dolgozom a szövetkezetben, mert beteg va- | Földműveseink megbízható segí tőtársa a jó szakkönyv, amely meg­ismerteti őket a leghaladóbb állat tenyésztési és növénytermesztési módszerekkel, legjobb dolgozóink tapasztalataival és munkasikerei vei, valamint a világ legfejlettebb mezőgazdasági tudományának és gyakorlatának ismereteivel a Szov jetunió mezőgazdaságának eredmé nyeivel. Szakirodalmunkból hiányzott egy olyan könyv, amely részletesen fog lalkozott volna a műtrágyákkal, ezek tulajdonságaival és a növé nyek táplálására való célszerű fel használásukkal. Ing. Jozef Zvara: sKorszerü műtrágyázás* clmü köny vében tüzetesen foglalkozik ezek kel a kérdésekkel. A könyv beve zelő részében a növény tápanyag szükségletéről van sző A követ kező fejezetben Szlovákia talajvi szonyait részletezi. A műtrágyák használatának rövid történelmi át tekintése titán a könyv fő részében részletesen foglalkozik a' műtrá gyíkkal. Megemlékezik a műtrá gyák gyártásáról és tulajdonságai röl is. Ezután kitér az egyes mű trágyafajták alkalmazási módjára különös tekintettel az éghajlati és talajviszonyokra, valamint az egyes mezőgazdasági kultúrák igényeire Külön fejezetben tárgyalja a szem esés trágyák házi előállítását és fel használását. Befejezésül a műtrá gyák beszerzéséről, vizsgálatáról és tárolásáról emlékezik meg. A könyv jó segítőtársa lesz szövetkezeteink és állami gazdaságaink dolgozói nak a hektárhoznmok és a munka termelékenység legmagasabb mér­gyok" A gyümölcsöshöz azonban ragaszkodott, nemcsak ö, hanem a férje, a z alvó baba is. Sokszor esett szd a szövetkezet, ben a Perhács-csa Iádról. Különösen amikor a vezetőség megengedte, hogy használhassák a gyümölcsöst, A szövetkezeti tagok zúgolódtak, hogy Perhácsné egyáltalában nem jár dolgozni a szövetkezetbe, i ^ér. ja pedig, ha el is megy, nagy szak­értelemmel játsza az „alvó baba" kényelmes és könnyű szerepét. Az említett borongós öszi regge­len, amikor a hangszóró tudomáséra adta a szövetkezeti tagoknak, hogy krumplit kell szedni, Perhácsné is izgatottan tipegett az eresz alatt. Minden szót alaposan megjegyzett, különösen azt véste az emlékezetébe, hogy melyik dűlőben ássák a krumplit. Talán még papírra Is fel­jegyezte a dűlő nevét, de ezt már nem tudtuk megállapítani. Elég annyi, hogy amikor az adás befeje­ződött, Perhácsné betegségét megcá­folva, fürgén toppant a férje elé -— Adjál zsákot Berci — kardos­kodott. — Zsákot? — nézett a feleségé, rt; az ébredező Perhács. — Zsákot bizony, mit nézel úgy rám, mintha most látnál először. — Azt mondd meg legalább, mi­re a zsák? — Kukoricát megyek törni a szö. vetkezetbe. — Kukoricát törni ? — nézett fe­leségére Perhács csodálkozva — Én úgy hallottam, hogy ma krumplit, ásnak. — Azért megyek én kukoricát törni — vijjogta az asszony. Mialatt Perhács a feleségével be­szélgetett, a szövetkezet tagjai hoz­záfogtak a krumpliszedéshez A szorgalmas munkáskezek nyomán egymásután teltek meg a zsákok. Délelőtt 11 órára végeztek is a munkával a dűlőben. Liga János, a csoport vezetője a krumpliásás után rövid megbeszélést tartott a csoport tagjaival. Ügy határoztak, hogy nem mennek haza. hanem a krump­liföldről átmennek a kukoricásba, hiszen minden percet ki kell hasz­n ál ni ok. Amikor Liga Jánosék a kukori. caföldre értek, észrevették, hogy gyanúsan zörög ott valami. — Űgv látszik, segítséget kap­tunk — jegyezte meg a csoport ve. zetöje. — Nézzük meg kicsoda, mi­csoda jótét lélek jött segíteni. Amíg igy tanakodtak, a kukori. catábla szélén a zaj elcsendesedett, de a tábla másik végén feltűnt egy | tékben való fokozásánál. Oldalszám' 187 és képmellékletek. Ara kötve 27.— Kés. , Tehenészeteinkben a tehenek tej hozama nem kielégítő, azonban a bevált szovjet tapasztalatok és módszerek rendszeres alkalmazásé val emelhetjük a tejhozamot. Ing. Ján Pleszník a íejhozam növelésé nek módszereivel foglalkozik köny vében. Azt a módszert ismerteti, amelyet a viglaši állattenyésztési kutatóintézet a szovjet tudomány és gyakorlati ismeretei és tapasz talatai álapján kitűnő eredménnyel próbált ki. Főleg a tehéngondozók szakképzéséről, a tehenek takarmá nyozásáról és a magas tejhozam biztosításáról ír a könyv, amelyet az állami gazdaságok és EFSz.ek olyan dolgozóinak szántak, akik a tejhozam állandó növelésére törek szenek. Oldalszám 75. Ára fűzve 4.35 Kčs. Pártunk vezetésével a munkás osztály és a dolgozó parasztság szoros kötelékében új élet kezdő dött falvainkon Munkánk azonban csak akkor lesz eredményes, ha megszabadulunk a becsületes pa rasztok és dolgozó népünk esküdt ellenségeitől a kulák októl. Rudolf Podmanik ^Harc a kulákok ellen — harc a szocializmusért* című könyvében megismertet a kulák igazi arcával aki az EFSz esküdt ellensége majd rámutat arra is. hogyan kell ellene harcolnunk S végül való tényekkel bizonyítja hogy a dolgozó földművesek jövője és boldog élete az EFSz ben van Oldalszám 109 Ara 6.18 Kčs Ha magas terméshozamokat aka görnyedt alak vállán megrakott zsákkal. Liga János sem vette tréfára a dolgot. Ügy gondolta, hogy ez a zsák kukoricával megrakva, aligha megy a maga jószántából a szövet­kezet raktárába vagy pedig a föld­műves raktárszövetkezetbe. Kerék­párra ült és utána eredt a tolvaj­nak. Rövid ídö ínulva látták a szövet­kezeti tagok, hogy Liga János már a tolvaj nyomában van. Maga Liga János is kíváncsi volt, ki lehet ez a szorgalmas ember, aki megelőzte őket a munkában, sőt arra sem vár, hogy szekerek jöjjenek a letört ku. korlcéért. hanem a niaga vállán szállítja haza. Amikor odaért, ahol előzőleg fel­tűnt a szorgalmas ember, meglepe. téssei vette tudomásul, hogy a ti­tokzatos kukoricaszedönek nyoma veszett, mintha a föld nyelte volna el. Egyszerre csak látja, hogy meg­mozdul az árokmenti bokor, meg­zörren a sárguló avar. Liga János pillanatok alatt ott termett. Majd hanyat esett a csodálkozástól, ami­kor a bokor tövében a halálosan be­teg Perhácsnét pillantotta meg. aki nagy igyekezettel takargatott egy zsák kukoricát Még "a szoknyájá­val is takargatta, mint a kotlós csibéit. Liga János megállt mellette, pár pillanatig nézte Perhácsnét. majd gúnyosan rászólt: — Ügy látszik. Perhácsné nagyon nehéz a kukorica! Nagyon kimele­gedhetett alatta, különben nemigen húzódott volna a hűvösre. , Az „alvó baba" éber felesége har­ciasan szembeszállt Liga Jánossal. Azzal védekezett, hogy ö nem a szövetkezetéből lopta a kukoricát, hanem a magángazdálkodók földjén böngészte. Perhácsnét a közben odaérkezett szövetkezeti tagok megszabadították a terhétől. Nem akarták, hogy a szegény beteg asszony, aki egész éven át egy kapavágást sem tett a szövetkezetben, megrokkanjon a ne. héz zsák alatt. Másnap reggel újból megszólalt a hangszóró. Ismertette az előző napi munkában kitűnt szövetkezeti tagok nevét. Külön foglalkozott a hangszóró Perhácsnéval, aki beteg­sége ellenére megelőzte a többi szö. vetkezeti tagot a kukoricatörésben és határtalan szorgalmában még a behordást is vállalta, csak a tagok közbelépése mentette meg attól, hogy gyenge Válla megrokkanjon. Szurka István. runk elérni, úgy tudnunk kell, hogy az adott viszonyok között milyen agrotechnikai intézkedések a leg célszerűbbek, s mely termények és fajták adják a leggazdagabb hoza mokat. A kísérleti állomások és tu dományos intézetek a mezőgazda sági termények Jobb termesztési módszereinek felkutatásán bővebb hozamú fajták kitermelésén dol­goznak. A Szovjetunióban a kol hozoknak saját kísérleti parcel­láik vannak, amelyeken a kutató intézetek -elért eredményeit hitele sitik. Erről ir B. V. Klimentov ^Szántóföldi kísérletek a kolhoz ban« című könyvecskéjében. A könyv szerzője részletesen ismer teti a kísérletezéseknél előforduló alapfogalmakat, a kolhozok viszo nyainak megfelelően, továbbá a kü lönböző kísérjetek megvalósításának módozatait és technikáját. Az ol vasó a könyvben néhány kísérlet vázlatát is megtalálja Ezek alap­ján a kísérletező földműves a he lyi természetadta viszonyoknak megfelelően és a járás vagy kolhoz gazdasági .szükségleteit illetően a kutatás tárgyát képező mezőgazda sági termény szerint dolgozhatja ki saját kísérletének vázlatát. EFSz eink és állami gazdaságaink dolgozói hasznos tanácsadója lehet ez a könyvecske. Oldalszám 92 Ara 4.75 Kčs. A felsorolt könyveket az Állami Mezőgazdiasági Könyvkiadó n. v. adta ki és kapható a Slovenská Kniha n. v. könyvesboltjaiban va­lamint a falusi áruházak és led nóták elárusítóhelyein. • L. I. A galántai gép és traktorállonláö traktorosai december 8 án*100.21 szá zalékra teljesítették az őszi munkák tervét. 1300 hektáron kell még el. végezniük a mé 1yszántást. „Ezt a feladatot is elvégezzük — mondjak a gép és traktorállomás dolgozói — hat-hét naip múlva bejelentjük a mélyszántás járási viszonylatban való befejezését. Több egységes földmű vessző vétke zetben a traktorosok már befejezték a mélyszántást és most a kis. és kö zéppara S8toknak szántanak. Példán. Nádszegen a traktorosok az egyéni leg gazdálkodó parasztoknak több mint 160 hektárt szántanak fel. A gép és traktorállomás vezető­sége az üzemi pártbizottsága irányi fásával alaposan megvizsgálta az ed Begyűjtési szemle a A vágsellyei járás szövetkezetei legnagyobbrészt már * teljesítették egész évi beadási kötelezettségeiket. Az elsők közé tartoznak: a vágsely lyei szövetkezet, amely mindenből száza zázalékifct teljesítette beadási kötelezettségét, a szelőcei szövetke zet. amely a tojás, és tejbeadáson kí vül szintén teljesítette az áhammal szembeni kötelezettségét. A farkas di, torn5ci, peredi. mocsonoki és a deáki szövetkezetek ís eleget tesznek beadási kötelezettségüknek az év vé géig. Az egyénileg dolgozó parasztok közül sokan példásan teljesítették a beadást, sót nagyon sokan terven felül ís adtak be gabonát-r Mészáros Gyula peredi kéthektá­ros kisparaszt pl. hús, tej, tojás és gabonabeadását már egész évre száz százaiékon felül teljesítette. Ügy szintén Kozsuch János peredi két és félhektáros. Lencsés Imre szelőcei. A gombai állami birtok igazga tóságához tartozó összes gazdasá gokon megkezdődtek a téli iskolá­zások Az oktatás legfontosabb fel adata, hogy a gazdaságok dolgozóit politikailag és szakmailag nevel jék, hogy megismerkedjenek a gaz dág szovjet tapasztalatokkal, az új munkamódszerekkel amelyek alkal mazáša hathatósan segít a mező­gazdasági termékek mennyiségét növelni. Az úszori gazdaság minden dol gozója részt vesz az iskolázáson. Az iskola megkezdésekor a dolgozók kai ismertették az állami birtokok feladatait a szocializmus építésé ben és az üzemi iskolázás fontos­ságát. • Dolgozóink már a gyakorlatban ís meggyőződtek egyes új mődsze rek és a szovjet' tapasztalatok al kalmazásának fontosságáról. Az 1953. esztendőben ezek segítették hozzá az egyes állam; gazdaságo kat azon eredmények eléréséhez, amelyek megmutatkoztak a gazda­ságok bő termésében. Csupán az úszori gazdaságban hét vagon ga bonával több termett a tervezett nél. Ez a siker annak az eredmé nye, hogy a múlt évben á gabonát 70 százalékban keresztsorosan ve­tették el. A dolgozók saját sze műkkel győződhettek meg arról, hogy a szovjet módszerek alkalma zása mit eredményez és így jutót tak hozzá, hogy a termésből ök is részesedhettek. Százhuszonhat má­zsa gabonát osztottak szét a dol gozóknak pótjutalomként. Az úszori gazdaság dolgozói egész éven át versenyben álltak a gombai állami birtok dolgozóival Október végén, mikor a verseny) értékel ték az úszón gazdaság hétpontos előnnyel győzött a gombai gazda digí Iliányosságokat és a munka megjavítására vonatkozó határozatot fogadott el. A gép és traktorállomás minden dolgozója meggyőződött arról, hogy nem mindig a gépek száma dönti el a terv teljesítését, hianem a hefyes munkamegszervezés, a gépeknek két műszakban való kihasználása és az agregátok alkalmazása. Hamar Lajos, a tallósi traktoros, brigád vezetője őszi munkájának tervét 171.98 százalékra téljesítette. Haxer Ferenc, a gép.' és traktorállo­más legjobb traktorosa a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 36. év­fordulójára tett kötelczettségvéllalá. sát 152 százalékra, Kohút Péter (rak. toros pedig 153 százalékra teljesí­tette. vágsellyei járásban Belovics Ferenc vágsellyei hat hek­táros dolgozó parasztok százszázaié, kon felül teljesítették beadási köte. lezettségüket. Ezek a becsületes doL gozó parasztok és még sokan, akik példásan teljesítették beadási köte­lezettségüket, dicséretet érdemelnek. Vannak azonban egyesek, mint pl. Sztrinyák József felsőkirályi 14.5 hektáros, Szklenár János felsőkirályl 13.5 hektáros, Packa József mocso­noki 14 hektárSs, Gulyás György farkasdi 12.5 hektáros, Gulyás And­rás farkasdi 12.5 hektáros gazdálko. dók egyáltalán nem teljesítették ál­lamunk iránti beadási kötelezettségü­ket. Ezek a spekulánsok megérdem­lik, hogy népi demokratikus rendsze­rünk és dolgozó népünk kemény ökle lesújtson rájuk Minél előbb véget kell vetnünk a szabotálok garázdál­kodásának. Polgár József, Vágsellye sággai szemben Ennek a verseny­nek az eredménye az is, hogy a jövő évi bő termés alapjait is meg­teremtették Teljesítettük pártunk és kormányunk határozatát az őszi munkákra vonatkozólag. Az őszie­ket teljes egészében keresztsorosan vetettük el és minden hektáron egy mázsa szemcséstrágyát szórtunk szét. A cukorrépa termésben is az első helyre jutott az úszori gazda­ság. Állattenyésztésünk azonban még mindig nem érte el azt a fokot, amelyre szükségünk volna. Még mindig nem eléggé alkalmaztuk a szovjet módszereket ezen a mun­kaszakaszon. Annak ellenére, hogy minden előfeltételt teljesítettünk a nagyobb-tejhozam eléréséért, a tej­hozam emelkedésén még sem mu. tatkozott meg. Ezért fontos, hogy az üzemi oktatáson a tehénetetők és a fejők elsajátítsák a szovjet módszereket, hogy az állatok jobb gondozásával nagyobb eredményeket érjünk el. A tehénetetők kötelezett­séget vállaltak arra, hogy az év végéig fél literrel emelni fogják az átlagos tejhozamot.­Pártunk és kormányunk határo­zata az iskoláztatással kapcsolat­ban minden egyes párttagra, ugyan így az üzemi bizottság tagjaira is hatalmas feladatokat ró. Hogy eze­ket a feladatokat végre is tudják hajtani, nekik van a legnagyobb szükségük arra, hogy minden alkal­mat megragadjanak a tanulásra, hogy politikai és szakmai tudá­sukkal előljárjanak és ők legye­nek kezdeményezői az. új mód­szerek alkalmazásának. Mindig a terv teljesítése s túlteljesítése le­gyen fő feladatunk Csóka Ferenc, Űszor, Új könyvek mezőgazdasági dolgozóink számára Iskolázáson vesznek részt gazdaságunk dolgozói

Next

/
Thumbnails
Contents