Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-09 / 297. szám, szerda

I 1953. december 9. <11 %7.0 Fejlődő, virágzó szövetkezeteink életéből • • Jó híre van a lukanyénvei szövetkezetnek Lukanyényén valamikor báró Majthényi lumpolta el a dolgozók verejtékének gyümölcsét. Különbö zö külföldi fürdőhelyeken élt abból, amit alkalmazottaitól elrabolt. Ebben a faluban két éve alakult meg az egységes földmüvesszövetkezet. Azóta gyönyörűen fejlődik, állami kötelezettségeinek eleget tesz, és az új gazdasági évbe nehézségek nélkül indul. Körülbelül egy évvel ezelőtt azt Írtam a szövetkezetről, hogy az el sök között fog szerepelni. Ma bol dogan Jrhatom, hogy ebben nem is csalódtam. Pedig nem volt könynyü dolguk a lukanyényeieknek. Már a kezdet kezdetén 300 hektár olyan földet kellett átvenniök, amelyhez nem volt kellő állatállomány és gazdasági felszerelés. Ebben az időben csupán annyi állattal ren delkezitek,, amennyit a szövetkezet tagjai hoztak a közösbe. A hiányt neihéz volt pótolni. Még nehezebb volt győzedelmeskedni a falusi re akció felett. Hogy mégis szépen haladtak a munkával, ez a régi elnöknek, Tóth Lajosnak a mun káját dicséri. Ö azonban megbetegedett és átadta helyét Zatykó Lászlónak, az új elnöknek, aki mél tó utódja lett. Becsületesen foly tattá Tóth Lajosnak jól megkez dett munkájáJt. Zatykót a tagok szeretik, mert jó példával jár elől és jól meg tudja szervezni a munkát. Lukanyényén a szövetkezeti 'ta gok eredményeiről hallgatott, hi báiról pedig sokat fecsegett a reakció. Gúnyolódtak a maradiak, a hitetlen Tamások. Ha vetésre került a sor, azt beszélték, hogy a szövetkezet nem tudja idejében föltbe tenni a magot. Azonban a lukanyényeiek időre elvetették, jó munkájukkal csapást mértek a re akció koholmányaira. Vetés után a reakció azzal próbálkozott, hogy az aratás nehézségeivel ijesztgesse a szövetkezeti dolgozókat. Azt han goztatták, sohasem fognak aratni a szövetkezet dolgozói, a termést sem fogják betakarítani. Betaka rltották a termést és beadási kötelezettségüknek is eleget tettek. Elsők voltak a kékkői járásban. Nemcsak az előirt mennyiséget szállították bé, hanem terven felül még hat Jvagon búzát adtak álla mukknak. Százhúszezer koronát kaptak a gabonáért. A felár 37.000 koronát jelentett a szövetkezetnek. Hosry a lukanyényei szövetkezet állatállományával sincsen baj, ezt bizonyítja 13 mázsa tervei! felüli húsbeadásuk. A szövetkezeti pa rasztok többet akarnak termelni, s ezért nagy gondot fordítanak a munka megszervezésére. Az idei mélyszántásnál elöhántós ekét hasz náltak és • a munkával időben vé geztek. A tervezett 122 hektár búza helyett 14

6 bektárt és 35 hektár rozs helyett 40 hektárt, a hét hektár őszi árpa helyett 15 hektárt vetettek el határidőre. Ugyancsak határidőre 10 hektár bükkönyt és három hektár repcét is elvetettek. A .lukanyényeiek megcáfolták azt a sok szóbeszédet, hogy kevés a munkaerő, nem bírunk a földdel. A szövetkezet tagjai ezt a szép eredményit 563 hektáron 51 dolgozóval érték el. Jól haladtak a munkával, mert a falu kommunistái is sokat törődtek a munka megszervezésével. Híves József, a szövetkezet köny velője arra a kérdésre, hogyan szer vezték meg a munkát, azt vála szollta: »Amikor arra szükség volt, a tagság apraja-nagyja kivette ré szét a munkából. A gyerekek is segítettek. Tudtuk, hogy magunk nak dolgozunk, hogy becsületes munkánkkal a béke ügyét szolgál juk.« ! Nemesek Vince, az állattenyész tési csoport vezetője meg elmondja, hogy a jó eredményt elsősorban a nagyszerűen dolgozó traktoristáinknak köszönhetjük, fijt nappallá tettek azért, hogy a szövetkezeti munkát idejében elvégezhessék Rendesen betartották az agrotech nikai határidőket és ügyes munka szervezéssel, a gépek jókarbantar tásávai szebbnél-szebb eredménye ket értek el. A traktorosok tud ják, mit jelent a követelményeknek eleget tenni és megállják helyii ket. A lukanyényei traktorosoknak jő hírük van Nemrégen a szoip* szédos újfalusi állami birtokról jöttek el hozzájuk, hogy segítségüket kérjék 50 hektár felszántására. A Nemesek-brigád segített. És hogy ez alatt az idő alatt a szövetkezeti munkával se maradjanak el. éjjel is dolgoztak. A szomszédoB falvak parasztjai tömegestül mentek megcsodálni munkájukat és 'a jó munka láttán azt mondták hogy erre csak a népj demokráciánkban nevelt emberek képesek Súhajda György 550 ledolgozott mfcnkaégy sége után 15 mázsa búzát, 5 má zsa rozsot, és . előleg fejében 2.500 korona késapént kapotlt. Lenicky Pál pedig, akinek havonta 35 munkaegysége van, 15 mázsa búza és 6 mázsa árpa jutalomban része sült. Persze a lukanyényei szövetkezetben elégedetlenek is vannak. Krnács Pál és Hideg József is az elégedetlenkedők közé tartozik. Ugyanis ők azt hitték, hogy elég, ha a szövetkezetben csak a többiek dolgoznak, ők majd a fizetést vágják "zsebre. De mivel ez nem így történt, most morognak, hogy nem kapnaik annyit, mint amennyit a becsületes tagok Szépen fejlődik a szövetkezet állatállománya is. Nemesek Vince és Folkman sertésápolók sokat törőd nek a reájuk bízott állatokkal. Ma a szövetkezetnek 167 szarvasmarhája van. A szövetkezet jó munkájáról tanúskodik az is, hogy a tava.lyi szárazság ellenére nincs adósságuk. A szép eredmények mellett azon ban hiba is akad. Kiküszöbölése érdekében szólnunk keli a szövet kezeti tagok egy indokolt panaszá ról is. A szövetkezetnek 270 sertése van. Húsz anyasertésnek ellése a jövő hónapban várható A sertések olyan helyen vannak elhelyezve, ajiol elhullás veszélyének vannak kitéve a malacok. Az állatokat helyszűke miatt szük helyre terelték. A szö vetkezet vezetqsége hat hónappal ezelőtt azzal a kéréssel fordult a járáshoz, hogy készítsen tervet ser téšistállóra. Többszöri sürgetésre nagysokára kijött Besztercebányáról a kerület két technikai alkalmazottja A helyzetet kivizsgálták. Azóta is hiába várnak a szövetke zet tagjai a tervre és az építési engedélyre. Nem kapják azt kéz hez Az építési anyagot már elké szítették mesteremberekről is gondoskodtak Egy hónap leforgása alatt felépülhetne a sertésistálló Ha a kerület nem késlekedne. Úgy látszik, hogy a besztercebányai ke rület technikai ügyosztálya szereti az ügyeket halogatni. Pedig a hi vatalnak az lenne a kötelessége, hogy elősegítse az EFSz-ek fejlő dését. A lukanyényei szövetkezet tag jai a közeljövőben az állatállomány fejlesztésében is kiváló eredménye ket akarnak elérni. Ehhez is szük séges, hogy a kerület technikai ügyosztálya elkészítse a tervet és megadja az engedélyt a sertésistállő felépítésére. Kugler Emánuel, Zsolna. Varg

a P

éte

r a nagyl

égi E

FSz tagja: Ha iól gazdálkodunk, lesz mit a tejbe aprítani A z Uj Szó november 28-i számában olvastam „Válás.? olvasóink kérdéseire" cím alatt, hogy egyes elvtársak. mint -pl. Juhász István a pásztói EFSz tagja, azután érdeklődött a szerkesztőségtől, milyen formában lehet kilépni a szövetkezetből. Juhász István, amint a cikkből is kivettem, arra hivatkozik, hogy a szövetkezeti qazdálkodát, terén olyan alacsony jutalmazásban részesül hogy keptelen belőle megélni A cikk helyesen magyarázta hogyha alacsony a szövetkezetben a munkaegységek értéke, az csupán a szövetkezeti tagok elégtelen munkájának a tükörképe. Egyedül a szövetkezeti tagoktól (üqg a jólét emelése Én azt m'mdom. hogy a szövetkezeti gazdálkodás nem a rossz, hanem az eqyedüli helyes út amelyen haladva állandóan- szebbé, boldogabbá varázsolhatjuk életünket. Azokban a szövetkezetekben, ahöl alacsony a munkaegység értéke magukban a szövetkeze ti tagokban kell keresni a hibát. Ha mindenki annak rendis és módja szerint megfogja a munka végét, betartja a munkafegyelmet és iparkodik a munka termelékeny ségét fokozni, nem marad el ä várt eredmény. A nagylégi szövetkezet tagja vagyok. A cikk olvasása közben úgy éreztem, hogy az Uj Szón keresztül válaszolnom kell Juhász ^Istvánnak' Én azonban nem arról írok hogy rossz a szövetkezeti gazdálkodás, hanem a közö.gazdálkodás előnyére akarok rámutatni. A közös Qaz 'dálkodáson keresztül állandóan érezzük vártunk á> kormányunk segítségét. Bátran merem állítani, hogu pártunk és kormányunk úgy törölik velünk, mint qon dos szülő a gyerekével Lépten-nyomon érezzük segít . ségét. Megszűnt a jegyrendszer, szabadon vásárolhatunl mindent, amit sz'smünk és szánk megkíván. A iegyrenc szer megszüntetését a mezőgazdasági termékek íelvásár lási árának emelése követte. Most nemrégen az adócsők kentés újabb bizonyítélca annak, hogy a szocialista társa dalomban, a legfontosabb cél az emberről, való gondos-> kodás, a dolgozók jólétének állandó emelése. Testvéri segítség A jó gazda ilyenkor év vége felé számotvet egész évi munkájával. Szövetkezetünk tagjai is mindent elkövetnek, hogy sikerrel teljesítsük 'ötéves tervünk utolsó év&nek .feladatait. Nagy gondot fordítanak arra, hogy mindenből teljesítsék a beadást. A, galántai járás szövetkezeteinek tagjai elhatározták, hogy még december első felében behozzák a beadásban való lemaradásukat. Ez nagyrészben sikerült is nekik, de nehézségek mutatkoztak d burgonyabeadás terén. Kiváltkép a taksonyi EFSz-ben nagy gondjai voltak a tagságnak. Idén a burgonyatermésük nem volt a legjobb, viszont a többi terményekből jól fizewtt a föld. A beadás elől azonban nem hátráltak meg. Erős elhatározásuk volt, hogy ha a föld alól veszik is, de teljesítik a burgonyabeadást. Azt is tudták, hogy a nádszegiek már példásan teljesítették a beadást és gondolkodni kezdtek azon, hogy tőlük kaphatnának cserébe burgonyát. Küldöttség ment a nádszegi szövetkezetbe. A közös megbeszélésen, melyen a szövetkezetek vezetői is jelén voltak, a nádszegiek szívesen nyújtottak baráti segítséget és megígérték, hogy a taksonyi szövetkezet helyett . hét vagon burgonyát adnak be. A burgonyáért a nádszegiek 27 mázsa sertéshúst kaptak cserébe. A nádszegi szövetkezetnek sok burgonyája termett az idén. A beadási kötelezettségük példás teljesítése• után nemcsak a taksonyiakat segítették, hanem adtak burgonyát cserébe a kismácsédiaknák és a vezekényieknek is Ezekben a napokban azután minden szövetkezeti tag boldogan beszélt a nádszegi szövetkezetről és büszkék voltak arra, hogy testvéri segítségük hozzájárulásával a galántai járás százszázalékban teljesítette a burgonyabeadást. „ Csetö János. Bratislava. Negy ven mázsa rizs hektáronként A kostolný seki szövetkezeti ta gok ez idén már másodszor termel, tek rizst Nagy gondot fordítottak termelésére, s ezért szép eredményeket értek él. Tizenhat hektáron f>76.5 mázsa jóminőségü rizst, azaz több mint negyven mázsát ter meltek hektáronként. Száz mázsát beszolgáltattak és ötszáz mázsát mint vetőmagot adtak el. Tavasz szal tenyésztés céljából halakat szereztek be, amelyek 650 koronába kerültek. A rizsföld helyén tenyésztették a. halakat, s a haszon 5000 ko rona volt. Egy.egy példány elérte az 1 kg-ot. De még máskép i

s kihasználták a rizsföldeket, különösen a 'széles barázdákat, ahová zöldségfélét ültettek, A rizstermelő munkacsoport a zöldségfélék gondozásával ig törődött. A rizsföldek barázdáiról 25 mázsa paprikát, 150 mázsa káposztát, 120 mázsa uborkát takarítottak be. Ez a jó eredmény hatással volt a pénzügyi terv telje, sítésére is. A kostolný-seki szövetkezeti tagok ez idén 24 koronás munkaegységet kapnak a természetbeni juttatáson kivül Háromszázhatvanezer korona jövedelem kenderből En úgy gondólom, hogy Juhász István, amikor arra az elhatározásra jutott, hogy kilép a szövetkezetből, mindezeket nem vette fontolóra. Ez azért történt, mert nem látta tisztán a dolgokat és nem volt, aki felvilágosítsa őt, megmutassa neki a helyes utat, amelyen haladnia kell neki és a szövetkezet többi tagjainak is. Erre szeretnék egy példát felhozni Juhász Istvánnak. A mi szövetkezetünkben is előfordult olyan eset, hogy az egyik tagtársunk ifj. Szabó Lajos egészen az aratás és cséplés befejezéséig elégedetlenkedett. Munkaközben sokszor magyaráztam neki, hogy a szövetkezetben olyan lesz a jövedelem, ahogyan dolgozunk. Ha jól qazdálkodunk, lesz mit a tejbe aprítani, ha rosszul gazdálkodunk, mi böjtöljük meg hanyagságunkat. Szabó elvtárs sokszor megdühödött a felvilágosító beszéd hallatára. Ilyenkor abbahagytam a beszédet. Mikor azonban elcsendesedett, más oldalról próbáltam felvilágosítani az elégedetlenkedőt. Az aratás és cséplés befejezése után, amikor az állam iránti kötelezettség teljesítése után sor került a természetbeni jutalmazás szétosztására, egyszerre megváltozott Szabó elvtárs véleménye. Más szemmel nézte már a szövetkezeti gazdálkodást. amikor az első félévben ledolgozott munkaegyséqei után annyi qabonát kapott, hogy családja számára biztosította az egész évi kenyérgabona szükségletet Takarmánygabonát is kapott bőven úqv ^ogu nincs arra sem qondja. mit adjon a hízónak. Szabó elvtárs öröme akkor volt a legnagyobb amikor i ledolgozott munkaegységek után járó qabonamennyisélen felül pótjutalmazás címén méq 200 kg qabonát ka•ott a szövetkezettől így van- ez a mi szövetkezetünkben. Nemesük Szabó :nem n lobbi szövetkezeti tago* is elégedett-cn Hlíek tálával és szeretettel qondohmk' vártunkra é> korma 'i/unk'a azért, hogy kivezetett minket, fÖtdmüi\ >»ket az irökös ni/nmorból és u közös lazdá'k'idás kereten belül \ megadta u lehetőségét unnak, hogy évről évre jobban | éljünk, évről évre gazdagabbak legyünk. i A štefánovičovoi szövetkezeti ta gok az idén meggyőződtek a ken der. a textilipar ez igen fontos nyersanyaga termelésének előnyeiről. Hatvan hektáron termeltek kendert A növény fejlődési ideje alatt igen nagy figyelmet fordítottak rá, hogy így érjék el a lehető legmagasabb hektárhozamot. Tő rekvésük nem volt hiábavaló. Hek táronként 78 mázsa száraz, jóminő ségü szárat termeltek és a tervezett 27 vagon helyett 47 vagon száraz szárat adhatnak a tilolóba. Ezért a kenderért a štefánovičovoi szövetkezeti tagok 360.000 koronát kaptak készpénzben, ami nagy jövedelmet jelentett és a munkaegységek értékét növelte. Ezenkívül 55.000 korona értékű textilbevásárlási utalványt is kaptak. Ebből minden egyes szövetkezeti tag a karácsonyi vásáron átlag 800—1000 korona értékű textilárut vásárolhat: A jö Vő évben a szövetkezeti tagok még nagyob gondot fordítanak a kender termelésére, hogy még több értékes, jóminőségü nyersanyagot szolgáltathassanak a textiliparnak s hogy megszilárdíthassák szövetke. zetük anyagi helyzetét. • Nagy a siker, mert bátran alkalmazzák a szovjet munkamódszereket (f. k.) 1951, októberében, amikor megalakult Kisfaludon a szövetkezet, mindössze 15 darab anyasertéssel és 26 diarab malaccal rendelkeztek. Nagy földterületükhöz viszonyítva ez a csekély létszám arra engedhetett volna következtetni, hogy nem fog nak tudni megbirkózni a seortéshúsbeadássai. A tagok közül sokan komolyan fontolóra vették a dolgot, meghányták-vetették a helyzetet, de kivezető utat még sem tudtak ajánlani. Azonban akadt közöttük a zootechnikus Kocó István személyében olyan ember, aki látva a fennálló nehézségeket, szilárdan eltökélte magában, hogy megalapozza a szövetkezet sertéstenyésztését. „Az alapunk kicsi, d (•nagy lehet, ha jól fogunk dolgozni, ha félredobjuk ma radi nézeteinket, ha alkalmazzuk az új munkamódszereket," mondta a többieknek. Sokan persze nem hittek szavának, amikor magyarázgatni kezdte, hogy Ljuszkovova a „Bu gyon?lec"-kolhoz sertésgondozónöje hogyan dolgozik, milyen eredményeket ért el. Könnyű ezt csak így el mondani, de nehéz megvalósítani, vágták többen a fejéhez az alacsony termetű zootechnikusnak. KOCÓ István azonban cseppet sem tágított elhatározásából. Munkához látott és szoros kapcsolatot teremtett Puha Tiborral, az anyasertések gondoZójá val. Elmagyarázta neki is jó né hányszor Ljuszkovova módszerét és azt is, hogy milyen nagyot lendíthet nének a szövetkezet sorsán, ha ezt a módszert sikeresen alkalmaznák. Puha Tibor hajlott a jó szóra. Az amyasertéseke.t ugyanúgy, ' ahogy Ljuszkovova csinálta, eilésük után negyedik-ötödik napon újra pároztatták. Igy elérték, hogy rövid idő alatt nagyot emelkedett a sertések létszáma. Mindez azonban nem lett volna elégséges, ha a hízósertéseknél nem alkalmazták volna ugyanúgy a szovjet módszereket. t>e mert itt sem féltek bevezetni az újat, a hasznosat, igy itt is olyan eredményeket értek el, amire büszke most az egész tagság. A hízósertéseknél naponta átlagosan 1 kg-os súlygyarapodást értek el az elmúlt hónapban. A beadás teljesítésén kívül jutott a szövetkezeti szabadpiacra is. Már idáig nem kevesebb, mint 4.000 kg-ot adtak el és az év végéig újabb 1000 kg-ot adnak el szabadárért, ami lényegesen fokozza jövedelmüket. A munkaegység értékét felemelték. A sikerek elérését azonban a heiyes munkaszervezés is elősegítette. Kocó István javaslatára az új munkamódszerek bevezetésével egyidőben bevezették a pótjutalmazást is. Ha a sertésgondozó egy anyától pl. elválaszt 10 malacot, akkor egyet jutalmul kap. Ennek alapján csak ebben az évben 8 malacot kaptak a sertésgondozók, De meg is érdemlik, hiszen csupán az év e.flő felében átlagosan 10.5 malacot választottak el egy anyától. KOCÓ István most örül az elért sikereknek. A tamáskodók pedig meg. győződtek arról, milyen nagy hasznára válik a szövetkezetnek, ha nem hallgatnak a maradiakra és bátran alkalmazzák az új munkamódszereket.