Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-06 / 295. szám, vasárnap

I öl %70 1953. december 6. A párt ideológiai, tömegpolitikai és szervezési munkájának néhány kérdése r" (Folytatáa u i. oidalróL) megvilágítani. mint például a scso elallsta Iparosításnak, a falvak szo­cl a lista építésének, a kultúrf orra­dalomnak kérdései stb. Ebben a CsKP Központi Bizottságának ha­tározataiból kell kiindulni, mert eze­ket a határozatokat a marxi-leni ni elmélet alapján dolgozták ki és ezek a határozatok a marxi-lenini elméletnek alkotó módon való al­kalmazását Jelentik konkrét viszo­nyainkra. Rendkívül nagy figyel­met kell fordítani az elméleti mun­ka fejlesztésére, mert az építés gyors üteme állandóan új meg új megold Arra váró kérdések elé állit bennünket. A párt rendkívül nagy jelentősé­get tulajdonit a marxizmus leniniz­mus alapjai párttagok, és párton­kívüliek által való elsajátítása szer. vezett formájának — a pártoktatás évének. Az Idén a pártszervezetek már ötödször kezdték meg tagjaik rendszeres, irányított oktatását. Hogy milyen nagy jelentőséget tu. lajdontt a párt a pártoktatás évé­nek, ez abból Is kitűnik, hogy a Központi Bizottság választott szer­vei tüzetesen foglalkoztak az idei pártoktatási év előkészülteivel és intézkedések egész sorát tették a hiányosságok kiküszöbölésére. Nem mondhatjuk azonban, hogy már minden hiányosságot kiküszöböltünk, amelyek az elműM években mu­tatkoztak. A pártoktatási év kez­dete azt mutatja, hogy a kerületi, járási pártbizottságok és az alap. szervezetek bizottságainak többsége fokozta gondoskodását a párttagok oktatásáról. Ennek ellenére nem térhetünk napirendre komoly hiá­nyosságok "egész *>ra fölött, ame­lyek a pártoktatásban előfordulnak és amelyek ellen a pártszervezetek még mindig nem küzdenek kellőkép, pen. vagy pedig elsiklanak fölöt. tük Eddig még nem küzdött ék le az olyan jelenségeket, mint egyes pártszervezetek engedékenysége a burzsoá, ellenséges ideológiákkal, a burzsoá-nacionaHzmussal, gzociál­demokratizmussal, masarykizmussal szemben. Eddig még nem minden szervezet küzdötte le az ideológiai munka lebecsülését és nem vitte ke­resztül a proletárnemzetközi ség és a szocialista hazafiság szellemében való nevelést. A pártoktatásban előforduló ko­mo'y hiányosságok mindenekelőtt a pártoktatásnak a pártszervezet né széröl való elégtelen, formális irá­nyításában gyökereznek. Ismeretes, hogy a propagandista munka színvo n alá t és hatékonyságát a propagan disták színvonala és elméleti fejlett sége határozza meg. Le kell küz­deni azt a komoly hiányosságot hogy a pártszervezetek egész figyel­me csupán arra összpontosult, hogy mekkora a pártoktat ásba bevont propagandisták száma és nem törö­dött elméleti fe'késziiltségilkkel. A párt jelenlegi feladatai Cseh­szlovákiában a szocializmus felépi téséért. a béke megszilárdításáért fo'yó küzdelemben megkövetelik, hogy minden párt szervben és szer­vezetben emeljük a párt eszmel-po­litikai munká,jának színvonalát, ki­vétel nélkül minden pártszervezet­től megkövetelik, hogy lankadatlan figyelmet fordítson az ideológiai kérdésekre. A párt választott szer veinek ezért elsőrendű feladata az őt megillető legelső helyre állítani az ideológiai munkát, főleg a propa­gandát és agltációt. Ez megköveteli, hogy véget vessünk a marxizmus­leninizmus propagálása lebecsülésé nek és minden szervben a marxiz mus-leninizmus propagálása konkrét irányításának útjára lépjünk. Főleg a kerületi és járási párt­bizottságoknak kell fokozmok gon­doskodásukat a marxizmus leniniz mus propagálásáról és meg kell szi­lárdítanak a pártoktatás eszmei színvonalának ellenőrzését A propa ganda színvona'át és sikereit mindé nekelött a propagandisták határoz zák meg. Ezért a propagandisták kiválasztása és nevelése a pártpro­paganda irányításának legfontosabb része. A járási pártbizottságok és az a'apszervezetek bizottságai eddig kevés gondot fordítanak erre. Az alapszervezetek bizottságai találom­ra választják ki a propagandistá­kat, nem a legfej'ettebb elvtársakat bízzák meg ezzel a funkcióval, ha­nem ellenkezőleg, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a marxi-lenini elmélet • propagálásának feladatát gyakran olyan emberekre bízzák, akik ezt vulgarizálják és kiforgat­ják. A propagandisták nevelésére is kevés gondot fordítanak. Ezt mutat­ja a propagandista szemináriumok alacsony színvonala és a propagan­dista szemináriumokon való rész­vétel csekély volta. A marxizmus-leninizmus propa­gandájába valamennyi munkasza­kaszon dolgozóknak -például cikkek be kell vonni. A mezőgazdasági sza­kaszon doigozók ak például cikkek ben és előadásokban mélyen elemez­niök kell és megokolniok a szövet, kezetek építésének kérdéseit a fal­vakon, az ipari szakaszon dolgozók­nak az iparosítás kérdéseit, stb. A pártpropaganda . konkrét irányí­tásában nagy jelentősége van annak, hogy a választott szervek tagjait és a pártapparátus dolgozóit bevon­ják az Ideológiai munkába. Hy­módon a gyakorlati propagandista munkában gyakorlatot szereznek, a ' dolog mélyére hatolnak és konkré­ten irányíthatják az ideológiai mun. kát Valamennyi pártszerv feladata fentről egészen le, hogy harcoljanak a pártpropaganda hiányosságai el­len, hogy azt harcossá, élénkké és átütő erejűvé tegyék, hogy szoros kapcsolatban álljon a párt életével és feladataival. Ha hatásosan akarunk harcolni a párt Ideológiai munkájában levő ; hiányosságok ellen, elkerülhetetlen, hogy propagandánk ,és agitációnk tisztában legyen a problémák kon. krét megoldásával és hogy főleg ' az égetően fontos kérdéseket vilá. • gitsa meg, akár gazdasági, akár kulturális fölépítésre vonatkoznak. A pártpropagandában előtérbe ke. rU: az a feladat, hogy elmélyítsük és teljes szélességében kifejlesszük a tudományos világnézetnek, a kom. munista párt elméleti alapjának pro­pagandáját A tudományos világné­j zet megvilágításával kapcsolatban szükséges, hogy az összes kommu­nisták és pártonkívüliek előtt mély. rehatóan megvilágítsuk a néptöme. gek szerepét, mert a tömegek és a történelmi személyiségek szerepének megvilágításában pártpropagandánk j a vulgarizáció hibájába esett azzal, hogy nem értékelte kellőképpen a ! tömegek szerepét és túlbecsülte a (személyiségek szerepét Emellett i egyúttal meg kell magyarázni, hogy n kommunista párt nem tagadja a vezető tényezők jelentőségét és sze. repét a forradalmi munkásmozga­lomban. E vezérek szerepe elválaszt­hatatlanul összefügg a kommunista párt tevékenységével, amely a ve. zéreket összeköti az osztállyal és a tömegekkel. A marxizmus-leninizmus azt ta. riitja, hogy a társadalom története j elsősorban az anyagi javak terme, j löinek, a dolgozó nép tömegeinek 1 története. A néptömegek . jelentik azt az erőt, amely óriási változáso­kat valósit meg a társadalomban Pártunk csak a milliós tömegek élén haladhat sikerről sikerre. Sp­i pen azért képes vezetni, mert tevé. j kenységében a marxi.lenini elmélet. 1 hez igazodik és soraiban a mim. ; kásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség legjobb, legfejlettebb és 'egáldozatkészebb tagjait összponto­sítja, mindig tekintetbe veszi a tár. gyí feltételeket, a tömegek érdekelt j és szükségleteit.. Ezért elkerillhetet. I len, hogy pártunk — ha teljesíteni ; akarja vezető szerepét — meg ne szilárdítsa a tömegekkel való kap. csolatát, hogy ne vezesse őket és ne ; nevelje az új szocialista társadalom öntudatos, aktív építőivé. A pártpropagandának segítenie kell a párt egységének és a néppel való kapcsolatának megszilároításá. ban, mélyrehatóan és rendszeresen ! meg kell világítania és megmagya­ráznia a párt vezető szerepét és ennek érvényesítését ňépi demokrati, kus társadalmunkban és rá kell mutatnia a párt szüntelen gondos­; kodására dolgozó népünk javáról. ' A szocializmus építésében hazánk­ban nem kis sikereket értünk el Azonban a komoly fogyatékossá. ?ok egész sora mutatkozik amelyek, nek okai. amint ezt már 9 CsKP országos kon f uciája ha " -súlyoz, ta, gazdasági vezetésünk alacsony színvonalában gyökereznek. Gazda­ságunk vezetése színvonalának eme­lése megköveteli, hogy emelkedjék a gazdasági szakaszon dolgozók po. lltikai és szakmabeli színvonala, trngy ismerjék a közgazdasági tör­vények hatását és ezeket a gyakor­latban fel tudják használni. Ezért szükséges, hogy pártpropagandánk megmagyarázza a marxista politi. kai közgazdaság problémáit Elmé. letl dolgozóink kötelesek nemzet gazdaságunk kérdéseit, a népi demo. krácia közgazdaságának kérdéseit megvilágítani és feldolgozni. Vezető funkcionáriusaink kötelesek mély­rehatóan tanulmányozni a szocia­lista iparosítás és a mezőgazdaság szövetkezetesítésének kérdéseit A pártpropagandának konkrétebben és mélyrehatóbban kell megvilágítania a népi demokratikus rendszerünk alapját — a munkások és parasztok szövetségét, meg kell magyaráznia, mi ennek a lényege és miért szük­séges elkerülhetetlenül a szocializ. mus sikeres felépítése érdekében ezt a szövetséget megszilárdítani. A pártpropagandának ugyancsak meg kell világítania a párt viszonyát az értelmiséghez és az éftelroiség fel. adatát a népi demokratikus társa­dalomban. A szocializmus építése biztosi tásá. nak érdekében a párt a gyárakból politikai-szervezési munkatapaszta. latokkal rendelkező tehetséges mun­kások egész sorát küldte a gazda, sági termelési szakasz fontos he. lyelre. A munkáskáderek bebizonyi. tották, hogy a műszaki értelmiség, gel együtt sok nehézséget le tud. tak győzni, amelyek a termelés nö. vekedése következtében keletkeztek és jó Irányítással biztosították gyá­raink menetét Nagyon sok munkás, káder bevált gazdaságunk fontos szakaszain ás fokozatosan megsze. rezte azokat a szakismereteket Is. amelyek a termelés jó írányításá. hoz szükségesek. Vannak azonban olyanok is, akik nem törődnek szak. képzettségűk emelésével,, nem értik meg, hogy jelenleg már nem ele. gendők csupán a politikai ismeretek. Valamennyi szakszón dolgozó ve zető funkcionáriusaink feladata, hogy még sokkal nagyobb mérték­ben sajátítsanak el szakismereteket az ipari ágazatokban, a mezőgazda­ságban és a kultúra szakaszán. Ká. dereink szakismereteit tevékenysé. gük valamennyi szakaszán el" kell mélyíteni, mert ez az egyik alap. vető biztosítéka gazdasági és kul. turális életünk sikeres irányításá­nak. A szakismeretek elsajátítása azonban nem'Jelenti azt, hogy pusz­ta prakticlzmusba kell esni, hanem a szakismeretek elsajátításával egy. ldejüleg állandóan fokozni kell a politikai műveltséget, a technika elsajátításának kérdését össze kell kapcsolni a politikai előrelátással. A pártpropagandát meg kell erő. síteni a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatainak tanulmá­nyozása és felhasználása szakaszán. A párt új alapszabályzata elveinek beható Ideológiai megvilágításával kapcsolatban főleg Lenin zseniális müveinek tanulmányozását kell el. mélyíteni a párt Ideológiai, szerve, zésl, taktikai és elméleti alapjai­ról. Az elméleti következtetések ta­nulmányozása és alkotó érvényest, tése, amelyek az SzKP nagy ta­pasztalatainak és történelmi útjá. nak mesteri általánosításai, hatha­tós fegyvert fognak jelenteni a párt ideológiai, politikai és szervezeti egységének megszilárdításáért foly. tátott harcban. Az eddiginél sokkal nagyobb törekvéssel kell tanulnunk az SzKP tapasztalataiból, hogy he. lyesen érvényesüljön a párt vezető szerepe a szocializmus építésében és harcolnunk a párt sorainak tisztasá­gáért. A párt űj alapszabályzatának ér­vényesítésével kapcsolatban párt. propagandánknak sokkal nagyobb gondot kell fordítania a párt, és az állami fegyelem kérdései megvilá­gítására, a bírálat és az önbírálat kérdéseire, a pártvezetés kollektlvi. tására és a politikai éberségre. A szocialista ideológia kibővül és megszilárdul o burzsoá Ideológia el. len folytatott i arcban A szocializ. ! mus épitésénr szükségszerűen ta. lálkozunk az ••"k tudatában a j burzsoá ideológia hatásaival, ami j munkánk számos hiányosságának okozója. A legelterjedtebb és legve­szélyesebb közülük nálunk a burzsoá nacionalizmus, a szociáldemokratlz­mus, a masarykizmus és a vallásos sötétség. A burzsoá ideológia ellen harcol, va a pártpropagandának és agitá­ciónak a dolgozók tudatában ki kell fejlesztenie a proletár-internaciona­lizmus és a szocialista hazafiság érzéseit, mint ezt feladatul tűzi ki a párt alapszabályzata. A kommu. nista világnézetben egybeolvadnak a tömegek hazafias érzései a szo. cializmus eszméivel, a nemzetek ba­rátságának és a dolgozók nemzet­közi szolidaritásának gondolatával. A növekedő szocialista hazafiság és a proletár-internacionalizmus fenn­költ gondolata hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók még nagyobb lel. kesedésre gyúljanak' a szocializmus épitése iránt és másrészt osztály­gyűlöletre a háborús gyújtogatók, az imperialisták, hazánk összes áru. lói ellen, mindenki ellen, aki kezet akarna emelni népünk vívmányaira ég egységeire A szocialista hazafiság, amelyre pártunk az összes dolgozókat neveli, magába foglalja a többi nemzetek iránti legmélységesebb tiszteletet és a határozott ellenállást a nemzetiségi súrlódásokkal, egyik nemzetnek a másik nemzet által való elnyomásá­val, a faji egyenlőtlenség és a faji megkülönböztetés bármilyen megnyll vánulásával szemben. Népi demo kratikus köztársaságunk val'ameny nyi dolgozóját a szocialista hazaíi ság testvéri családdá egyesíti, amely részit vesz a szocializmus építésének nagy müvében éis a csehszlovák ál lam védelmi képességének, erejének és szilárdságának fokozására tőre kfdik. Csehszlovákia Kommunista Pártja helyes nemzetiségi politikájának kö vetkeztében megvalósult a cseh és szlovák nemzet megbonthatatlan egysége. A szlovák nép épp úgy, mint országunk valamennyi nemzeti sógéhez tartozók hálával viseltetnek Csehszlovákia Kommunista Pártja és a cseh munkásosztály iránt gaz dasági és kulturális felvirágzásukért A lehető legélesebben el kell' nyomni a burzsoá-nacionalizmus bármilyen megnyilvánulását ame lyek a kapitalista mult marad vá nyal, aminő a szlovák szeparatlz mus, a ludákság, és másrészt a cseh nemzet tagjainak soraiban a szlovák nemzettel szemben a fel­sőbbrendűség megnyilvánulásai ^zek a jelenségek a dolgozók er kölcsi politikai egységének meg syengítésére vezetnek, elterelik a figyelmet a burzsoáziával vívott osztályharc tói és a szocializmus építéséről és Így kárára vannak országunk valamennyi nemzetiségű dolgozói valódi érdekeinek. Kö­nyörtelen harcot kell hirdetni a nacionalizmus maradványai ellen bármely részről Is nyilvánuljanak meg. Államunk összes polgárainak egyforma jogai ős kötelességei vannak. Minden ország munkásosztálya nok és dolgozóinak a jelenleg 1 helyzetben közös feladata a béke harc amelynek élén a Szovjetunió munkásosztálynak a kapitalizmu* megdöntéséért folytatott harca Ide­jén. Ma a szociAldemokratisamus a* Imperialista háborús gyújtogatók nyílt ügynökségének szerepét Játsz­sza. a burzsoá Ideológia hordozója a munkásosztály soraiban. Hazánkban az osztályharc üj fel. tételei között, a szocializmus épí­tésének feltételei között, miután kiharcoltuk a munkásosztály egy­ségrét a szociáldemokratizmus arra törekszik, hogy a munkásosztályt elszigetelje a dolgozó nép többi ré­tegeitfil, főleg a parasztságtól és az értelmiséertől. Ügy, ahogy a ka. P-'talizmus alatt a munkásérdekek elárulása és a burzsoáziával kö­tött kompromisszumok, a munkás­osztály egységének megbontása éa az osztályharc tompítása voltak a aüoclAldemokratizmus fő módszerel, ma i® arra törekszik hogy a mun­kásosztályt saját érdekeivel szembe állítsa. A szoc'iáldemoikratizmus megnyilvánul a dolg-ozó parasztság. STal és az értelmiséggel szemben való baloldali szektárlussácrban és arra törekszik, hogy gyengítse a munkáísok szövetségét a dolgozó parara ts-ággial. Másrészt jobboldali megalkuvás mutatkozik a kulák­lággal és a kapitalisták maradvá­nyaival szemben. - E megalkuvásnak konkrét megnyilvánulásai például a ktildkok felvétele a szövetkezetek­be. a csekély politikai éberség stb. Emellett látnunk kell. hogy a szo. eiáldeimokratfl Jobboldftliság és bal­"ldaliság gyakran kéz. a kézben halad kölcsönösen kiegészítik egy. mást és epymássba fonódnak Egy. forma határozottsággal kel] mind a két ártalmas Jelensé? ellen har­rolni. mert a szociáldemokrata jobboidiHsáénak és' balolďalisásmak is egy lAnvege van, ugyanazon írem két oldala ez. A szociáldemokratizmus egyik elterjedt megnyilvánulása nálunk az egyenlösdi Irányzat. Ismeretes, hogy az egyenlösdl kispolgári FS. akciós értelmetlenség, amely azt köivetell. hogy minden embernek egyforma szükségletei é s kedvtelé­sed leegyenek. A mi viszonyaink kö­zött az egyenlösdíj abban a szo­cializmus elveivel ellenkező törek. vésben nyilvánul meg, hogy min­denkl, tekintet nélkül végzett mun­kájának minőségére, mennyiségére, fontosságára és fáradságos voltára, egyforma jutalmazást kapjon egy forma lakása legyen stb. A marx­izmus leninlzmusnak nincs semmi köze e kispolgári szociáldemokrata egyenlösdihez. A marxizmus leniniz­mus a z egyenlőség alatt elsősor­ban az egész dolgozó népnek a ki­zsákmányolás alóli egyenlő felsza­badítását érti, a termelőeszközök magántulajdonának egyenlő meg­szüntetését, azt az egyenlő köte­lességet hogy "mindenki képessé, éjei szerint dolgozzék és hogy min denklnek egyforma joga legyen munkájáért jutalmazást kapni. Igy kell értelmezni az egyenlőséget népi demokratikus társadalmunk, ban. A társadalomtól nem kaphat egyenlő mértékben az olyan, aki csak keveset ad. aki selejtet ter. mel a műhelyekben, vagy trodák­álir Ezért "a "párt ideológiai "mun b á' rho1 mťLn,t t » Bal a W kájának feladata, hogy megvilágít- fonto s szakaszon dolgozik és pél­sa a Szovjetuniónak e szerepét a békeharc terén, hogy rámutasson arra, hogy a Szovjetunióval való szilárd szövetsége népi demokrá clártk fennállásának és országunk virágzásának etsó éa alapvető fel tétele. A tömegek öntudatába mé yen és folytonosan be kell oltani ogy csupán a Szovjetunióval #aló szilárd szövetségben, a demokrati kus és szocialista tábor országai val való kölcsönös együttműködés ben, a világ béketábor háborús úszítók elleni küzdelmében - való te vékeny részvételben rejlik a for­radalmi internacionalizmus súly pontja. Min alapul a szocláldemokratiz mus. hogyan nyilvánul meg és ho gyan kell ellene harcolni? Kompromisszumok, meghódolás burzsoázia előtt, a munká sosz' * y Míységének megbontása, érdekeinek á; árulása a kapitalisták előnyé, 9: ez volt a szociáldemokratizmus a J dásan végzi munkáját. Erélyesen el kell utasítani mindazokat, akik a munkásság körében a bérek fi­zetések és a különféle szociális kedvezmények emelésére Irányuló Irányzatokat terfesztenek, tekintet nélkül a termelés helyzetére és a "é<rzett munkára. Ez az Idegen javakbői való jutta­tás politikája, amely lényegében a munkásosztály és az összes dolgo­zók érdeked ellen irányul. A párt és a kormány világosan kije'entet. ték, hogy a dolgozók életszínvonala emelésének útját az ipari és mező. gazdasági termelés állandó fokozá­sával kell biztosítani, az áruk árai­nak egyidejű csökkentésével és ele­gendő árukészletek megteremtésé­vel a nép szükségleteinek fedezé­sére. Ez az egyetlen helyes út és az összes többi nézetek lényegükben helytelenek és gazdaságunk felfor­gatás ára irányulnak és ezért erélye­ion el kell utasítani őket és terjesz. iket le kell leplezni a dolgozók előtt. (Folytatás a 3. oldalon.) \ x

Next

/
Thumbnails
Contents