Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)
1953-12-06 / 295. szám, vasárnap
1953. december 4 . ÜJ 5 7 0 6 A párt ideológiai, tömegpo itikai és szervezési munkájának néhány kérdése i (Folytatás a 2. oldalról.) Az egyenlősdi Irányzat, amelynek alapja ugyancsak a kispolgári szociáldemokrata baloldaliság, szívós életű és Jelentős károkat okoz. Ezért az egyenlősdi Irányzatok elleni harc, az egyenlőség marxista-leninista értelmezésének megvilágítása, a kommunisták nagyon komoly feladata. A szociáldemokratizmus elterjedt és ártalmas jelensége: meggyengítése a párt felépítése és élete alapelvének — a demokratikus centralizmusnak. A demokratikus centralizmus megsértése gyakran megnyil. vánul például a pártfegyelem elvei_ nek kijátszásában, a felsőbb szervek határozatai az alacsonyabb szervekre kötelező voltának el nem ismerésében, „véleményszabadság" követelésében idegen, ellenséges elemek számára, stb. •Az ideológiai munka szakaszán a szooiáldemokratizmus a marxi - lenini elmélet kiforgatásában és vul. garizálásába n nyilvánul meg, főleg a szocialista forradalom és a proletárdiktatúra kérdéseinek helytelen magyarázatában és a történelmi tények eltorzitásában, főleg Csehszlo. vákia keletkezésének és történelmének elferdítésében. A szociáldemokratizmus hordozói elsősorban a volt szociáldemokrata párt jobboldali tagjai. A szociáldemokratizmus azonban nagyon elterjedt jelenség számos párttagunk és pártonkívüli életében is. A " szociáldemokratizmus ellen harcot kell kifejteni. Ebben nagy szerep jut a pártpropagandának. Le kell lepleznie a szociáldemokrata irányzatok összes árnyalatait, harcolnia kell ez irányzatok ellen előadásokban, pártoktatásokon, a sajtóban éppúgy, mint harcolni kell ellene a gyakorlati politikai munkában is. A párt ideológiai ' tevékenysége fokozásának egyik fontos feladata a masaryk izmus ellen, az áldemokrácia és az álhumanizmus Ideológiája ellen folytatott harc. Masaryk mindig a dolgozó nép megrögzött ellensége és a nemzetközi, valamint hazai burzsoázia hűséges lakája volt. A „demokráciáról és humanitásról" szóló álszent frázisai mellett nővekedtek a kapitalisták nyereségei és egyúttal növekedett a dolgozók nyomora és szenvedése is. Az úgynevezett Masaryk-féle köztársaság , „humanitását" és ,,demokráciáját" csendörkarabélyok, rendőrgumibotok kísérték, a parasztokat végrehajtások tették tönkre és a munkások és parasztok vére folyt. ^ Az opportunista Bernstein példája nyomán Masaryk megkísérelte kiforgatni Marxot és Engelst és csu. pán a cseh szociáldemokrácia opportunizmusát bizonyította, hogy Masarykot, a burzsoá politikust és a marxizmus esküdt ellenségét, a munkásmozgalom „barátjának" tüntette fel. Masaryk és a cseh szociáldemokrata opportunisták egy nyelven beszéltek, amikor elutasították nemzeteink' hazafias vágyait Ez Masarykná) kozmopolita gondolkodásából és érzéséből következett és a szociáldemokrata opportunistáknál abból, hogy elárulták a forradalmi marxizmust, amely megköveteli, hogy a proletár szocialista mozgalmat egybekapcsolják a széles tömegeknek az imperialista elnyomás alól való nemzeti felszabadításra irányuló vágyaival. Teljesen szét kell zúzni a Masaryk felszabadító szerepéről szóló hazug legendát, amellyel idealizálni akarják a nyugati imperialisták szolgálatában játszott szerepét és el "akarják palástolni azt a törté, nelmi tényt, hogy a csehszlovák önállóság megvalósulása 1918 ban a gyözermes Nagy Októberi Szocialista Forradalom befolyásának müve voit, amely lángralobbantotta néf pünk nemzeti felszabaditó mozgalmát és hozzájárult az Osztrák-Magyar Monarchia szétzúzásához. A masarykízmus a kozmopil'.tizmus ideológiája' Masaryk kozmopo lita volt, még az első világháború előtt és végig az maradt. A reakciós áruló burzsoázia számára sohasem jelentettek semmit sem saját népének és nemzetének érdekei Ellenkezőleg a cseh burzsoázia és ideológusai, Masaryk és Benes, politikailag, gazdaságilag és kulturálisan is eladjták hazánkat a nyugati imperialistáknak Elnyomták a népet, elnyomták a nép érdekelt, elnyomták a nemzeti kultúrát és népünket alávetették az úgynevezett „nyugati kultúra" bomlasztó és hanyatló jelenségeinek. A masarykizmus álcája alatt lép fel ma népünk árulóinak ellenforradalmi söpredéke a Nyugaton és a reakciós elemek országunkban. Ezek a külföldön élő és hazai áruló kozmopoliták eladták és eladják magukat az amerikai imperialistáknak és arra törekednek, hogy a rendszer megváltoztatását érjék el még háború' árán ls, vagyis a nyugatnémet fasiszták, szuronyai Segítségével népünket új rabszolgaságba döntsék. A masarykízmus a mi viszonyaink között egyben burzsoa-nacionalizmus is, amely nagyon veszélyes fegyver a háborús uszítók ideológiai fegyvertárában, olyan ideológia, amely ellentéteket akar szítani a cseh és a szlovák nemzet között. A masarykízmus a leghűbb szövetségesünk, a Szovjetunió ellem gyűlöl ködés ideológiája, arra törekszik, hogy meggyengítse nemzeteink és a Szovjetunió nemzetei között fennálló szilárd baráti kapcsolatokat. Népünk elvetette azokat a politikai pártokat, amelyek a masary. kizmus Ideológiájából indultak ki, éppúgy mint a Szovjetunió n epe el. utasította a mensevik és az eszer pártot, amelyek valaha Masaryk kai együtt összeesküvéseket szőttek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győztes hatalma ellen. Népünk hosszú éves politikai tapasztalatai alapján Csehszlovákia Kommunista Pártjában bízott. Fennmaradtak azonban a Masaryk-féle burzsoá ideológia erős maradványai, ame. lyek nem halnak el önmaguktól, amelyek ellen határozott harcot kell folytatni. A párt megteremti annak kedvezi. előfeltételeit, hogy a párttagok és a többi dolgozók széles tömegei elsajátíthassák Marx, Engels. Lenin és Sztálin halhatatlan eszméit Sike. resen kiküszöböltük azokat a káro. kat, amelyeket a kártevő banda okozott a • marxizmus-leninizmus klasszikus irodalma kiadásának te. rén. Megjelentettük a marxista-leninista irodalom csaknem valameny. nyi alapvető müvét, közülük számos munkát több kiadásban, összesen közel 12 millió példányban csehül és 3 mijlló 200 ezer példányban szlovákul. Nagy példányszámban jelennek meg nálunk V. 1. Lenin és J. V. Sztálin összegyűjtött müvei Csehül eddig V. X. Lenin müveinek hat kötete jelent meg, összesen 480 ezer i példányban és J. V. Sztá lln müveinek 13 kötete összesen 1 millió 700 ezer példanyban, szlovákul ugyancsak J. V; Sztálin müveinek 13 kötete összesen 600 ezer példányban. A pártvezetőség határozata alapján most még Job. ban meggyorsítjuk V. I. Lenin müveinek kiadását, különösen az 1917— 1923. évekből származó kötetek és más Időszerű jelentőségű müvek kiadását Mostanában jelent meg Már* „Tőké" jének első része. A kö vetkező két év folyamán Kiadjuk a mű két további kötetét ls. Jövőre kezdjük meg Marx és Engels összegyűjtött müveinek kiadását. Milliós példányszámban jelennek meg nálunk a politikai, gazdaságtudományi és egyéb irodalom müvei is, köztük elsősorban feledhetetlen Klement Gottwald elvtársunk könyvei. A pártiskolák a pártkáderek ideológiai nevelésének fontos tényezői. Fő feladatuk úgy nevelni káderein, ket, hogy a marxizmus, leninizmus ismereteivel felvértezetten a gyakorlatban képesek legyenék megva. lósítani pártunk politikáját és áldozatosan vezessék a dolgozókat a szocialista társadalom építésében. A pártiskoláknak a kádereket a proletárnemzetköziség és a szocialista hazafiság szellemében, a különböző ellenséges ideológiák ellen vi. votrt engesztelhetetlen harc szeile. mében kell nevelniök. A káderek nevelésében nagy lé. pést jelent előrefelé az, hogy az idén megalakítottuk a CsKP KB mellett müködö Pártföiskolát. An. nak érdekében, hogy a Párttóiskola teljesítse feladatát, lényegesen emelnünk kell az oktatás színvonalát, szorosabban egybe kel) kapcsolnunk az elméleti kérdéseket az országépltés gyakorlatával, következetesen ki kell irtanunk azokat a jelenségeket, amelyek elválasztják az iskolát az egész párt életétől. "~í A kerületi iskolák eszmei színvonalának emelése érdekében közös kerületi iskolákat alakítottunk. Ezek az iskolák csak akkor végez, hetnek jó munkát, ha elsos-orban megjavítjuk az oktatók eszmei.po. litikai és nevelő tevékenységét. A kerületi pártbizottságoknak az eddi. ginéi sokkal alaposabban kel! ellenörízniök a kerületi iskolákban az oktatás eszmei tartalmát ós hathatós segítséget kell nyujtaniok az iskola életében felmerülő problémák megoldásában. A párt érdekében és a pártiskolák színvonalának emelésére végleg szakítanunk kell a hallgatók eddig szokásos esetleges kiválasztasának gyakorlatával, és ehelyett rendszeresen ' kell kijelölnünk azokat a funkcionáriusokat, ^kiket a közpon. ti, kerületi és járási káderek előkészítésének és szakképzésének terve alapján küldünk az iskolákba A hallgatók kiválasztásánál és előkészítésénél munkánknak arra kel) irányulnia, hogy fokozatosan minden vezető pártfunkciót olyan elvtársakkal töltsünk be, akik elvé. gezték a Pártfőiskola és egyéb fő. iskolák tanfolyamait A tömegek között végzett politikai agitációról Rátérek a párt politikai agitáció. Jának kérdéseire. A tömegek között végzett politi. kai agitáció a legfontosabb eszköz, amelynek segítségével megszilárdítjuk a párt kapcsolatait a dolgozó néppel. A politikai agitáció elvi jelentősége abban áll, hogy a tömegek vezetésének a párt által aiualma. zott legfőbb módszere a meggyőzés, a személyes kapcsolat, amelyet a pártfunkcionáriusok és párttagok tartanak fenn a dolgozókkal Pár. tunk egyik legfőbb jellemző tulaj, donsága az a megbonthatatlan kap. csolat, amely öt a munkások, parasztok és dolgozó értelmiség széles tömegeihez füzi. A politikai agitáció terén partunk bizonyos sikereket ért el. Hála a Központi Bizottság szilárd határozott magatartásának, sikerült pártunk szerveit és szervezeten Kiszabadítani abból a bénultságból, amelybe a Slánský-vezette Kártevő banda döntötte őket A pártmunka fejlődésnek indult és a pártszerve, zetek, különösen pártunk új alap. szabályzatának jóváhagyása óta. aktívabban mozgósítják a dolgozó, kat a párt és a kormány <!tüzte feladatok teljesítésére, megrnagva. rázzák a tömegeknek politikánk értelmét és jelentőségét. A kormány, nyilatkozat visszhangja tgazolia, hogy kibontakozik a dolgozón kez. deményezése és megjavul a pártszervezetek politikai tömegagitáció. ja is. Szüntelenül gyarapodik népünk állampolgári öntudata, az emberek egyre határozottabban érzik köte. lességeiket és felelősségüket a ha. zánk új életének felépítésévé, kapcsolatos kérdések megoldftsáhan. Ez ugyanakkor azonban azt ls lelenti. hogy növekszik a politikai agitáció jelentősége és a polgároknak az agitációvai szemben támasztott igénye^ is. Az emberek konkréten tud. ni akarják, milyen problémák vár. nak megoldásra, hogyan segíthetnek megoldásukban. Mindezek ellenére azonban a po. litikai agitációs munka számos ko. moly hiánnyal küzd, amelyeket szí. vósan, céltudatosan ki kell küszöbölnünk, hogy a politikai agitáció pártunk még hathatósabb eszközévé váljék a CsKP Központi Bizottságán nak szeptemberi ülésén hozott határozatokból és a kormánynyilatkozatból következő feladatok blztoaításá. ban. A politikai agitáció fogyatékossá, gainak kiküszöbölésénél elsősorban arról van szó, hogy megjavítsuk a politikai agitáció tartalmát, fokoz, zuk eszmei színvonalát és harcosságát. Az agitációs munka csak akkor lehet hatásos, ha szorosan össze, függ a szocializmus építésének kon. krét feladataival, a nép anyagi és kulturális színvonalának emeléséért folytatott harccal. A politikai agi. táció elsősorban arra hivatott, hogy a dolgozókat alkotómunkára ös?. tönözze, harcra mozgósítsa a gaz. dasági tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért, a mezőgazdasági termelés fokozásáért az EFSz.ekben, az állami gazdaságokon és az egyéni parasztok gazdaságaiban egyaránt. Ezért az agitációnak szorosan össze kel) függnie a munka, hely problémáival. Dolgozóinkat szüntelenül meg kell győznünk arról, hogy népünk életszínvonala további emelkedésének egyetlen biztosítéka az, ha fokozzuk a termelést, a mun. ka termelékenységét és csökkentjük az önköltségeket az Iparban és me. zőgazdaságban egyaránt. A politikai agitációnak ugyanakkor a termelés problémáit nem az általános politikai kérdésektől elvá. lasztva. hanem a bel. és külpolitl. káva) szoros összefüggésben kell megmagyaráznia, meg kell szilárdl. tania a dolgozók bizalmát a párt és az állam vezetése iránt. A pírt szerveinek és szerveze teinek , elsőrendű feladata, hogy harcosabban és hathatósabban fej lesszék kl a politikai agitációt a munká3ok, a dolgozó parasztok és értelmiségek, asszonyok és • fiata lok között hogy széleskörűen alka'mazzák a személyes meggyő zés módszerét, és /határozottan le számoljanak az adminisztrálás és az emberekhez való bürokratikus viszony minden csökevényévei. Az eddiginél sokkal hathatósabban kell harcolnunk az ellenséges propa síanda és rágalmak ellen. A politikai agitáció megjavításé nak sarkalatos kérdése a személye agitáció. Éppen ezen a téren ta •'asztaihatók eddig a legnagyobb hiányok A kommunis'ák Jelentő!" része nem magyarázza meg kielé gítő módon a dolgozóknak a párt és a kormány politikájának, he ivénségét és nem küzd hathatósan az ellenség hazugságai és rágal mai ellen. E komoly fogyatékosságok ffi oka abban rejlik hogy a párt egye? szervei és szervezetei közöm bősen v'szonyulnak a párttagok és a többi dolgozók politiku! neveié séhez a maguk hatáskörében A nolitikai agitáció különösen a sze mélyes agitáció kérdését számos alapszervezetben lebecsülik és a feladatokat megkerülik Sok pártszervezet. különösen a falvakon ennek következtében elszakad a tömegektől és a kommunisták el vesztik befolyásukat polgártársad ra Határozottan le kell számol nunk ezekkel a szektáns. pártunkból idegen és káros jelenségekkel Az alapszervezetek taggyűlései ielentsék azt a fórumot, ahol a kommunistákat gyakorlatilag fel szerelik a dolgozók között végzett politikai agitáciőra, ahol a kom munistáKra konkrét feladatokat bíz nak a politikai agitáció végrehajtásában. Az üzemi és falusi párt szervezetek a gazdasági feladatok megvitatása során tárgyaljanak el sösorban arról, hogyan biztosítják e feladatokat politikai agitáció és szervező munka révén. A dolgozók szükségletel megkövetelik, hogy • az alapszervezetek rendszeresen vitákat szervezzenek a munkahelyeken, munkaszünetben és munka után és a házakban la kógyüléseket rendezzenek E mun ka sorár az eddiginél nagyobb mértékben kell alkalmazni az új ságfelolvasás bevált módszerét. Természetesen nemcsak arról van szó. hosrv unalmasan, szín és zamat nélkül felolvassuk a cikkeket hanem hogy a felolvasó képes le rven kiválasztani az újság tartal mának velejét és alaposan rávilá ^itson. az esrves kérdésekre rámutasson .jelentőségükre az üzem munkáidnak szempont iából, stb. A tömörek között végzett poli Mkal rr»--'rn céljaira a pártaktíva soraiból tapasztalt népnevelöket kell kiválasztani és nevelni, akiknek politikai áttekintésük van és akik környezetükben a dolgozók bizalmát élvezik. A népnevelőket az élenjáró munkások, művezetők, műszakiak és mérnökök közül, a legjobb mezőgazdasági dolgozók soraiból, az EFSz-ekben a munkacsoportvezetők. agronómusok közül, a falusj értelmiség és egyéb bevált dolgozók soraiból kell kiválasztani. Határozottan harcolni kell az olyan kísérletek ellen amelyek célja a népnevelők gépies »kinevezése«: tekintet nélkül arra, Ä>gy az Illető valóban példát mutat e munkahelyén. rendelkezik-e a népnevelő munkához szükséges előfeltételekkel. A népnevelő funkciója fontos és felelősségteljes pártfunkció. A népnevelők munkáiénak sikere érdekében a szervezet bizottságának az a feladata hoey rendszeresen biztosítsa az agitátorok nevelését. A népnevelők töké'ete ? felkészül t sédének biztosítása érdekében el*nd«so. kat és szemináriumokat kell szervezni a kQl és belpolitika fontos kérdéseiről, az agitációs munka módszereivel kapcsolatos problémákról, fel keli vértezni az agitátorokat a munkálukhoz szfik. séges hathatós érvekkel. aria. t okkal és számokkal Az agitátorok -levelését nem bízhatjuk csak az alapszervezetekre. A lárási és ke rületi bizottságoknak hathatós segltsésret kell nyujtaniok az agitátorok nevelésében. Különösen ió eredményeket hoz a politikai acritációban az agitket tősfik munkája, különösen falvakon és az egyes városnegyedekben. Ilyenkor az alapszervezetek támo. hatására felhasználhatjuk a vánsi vagy kerületi pártaktivát is és az alapszervezet kommunistáit gyakorlati példák alapián taníthatiuk meg a politikai agitációs munkára. A kettős agitáció formáját to. vább kel) terjesztenünk és megkell szabadulnunk a hibáktól amelyek abban rejlenek, hogy az agitkettősök gyakran csak formálisan hivmeg s polgárokat a gyűlésekre manlfesrtációkra. vitaestekre, «tb Ezeket a hibákat csak gondos iktatással é» rendszeres neveléssel küszöbölhetjük ki. A poütika' agitációs munkában nagy jelentőségük van a nvllvános nSrtayülésoknek Az utóbbi időben meTlavult a pártszervezetek által rendezett nyilvános gyfilések szín. vonala, amelyeken tizezerszámra vesznek 'észt az üzemek viirn*ok és falvnk lolsrozóí A tapasztalatok azt mn'atlák, hogy a nyilvános gyűlés akkor 1ár eredménnvel ha az előadó 1ől felké-wHlt rá. Ismeri a helyj oroblémáknt. az alan=z"r. vezet medi g po'ltlkflilaa' és szervezésileg .eeya-ánt <rnndnsan előkészíti a gvfilést KIVönösen 1ó !e folvám'iak azok a nyilvános srvűlé=ek amplveken az előadó nem tér kl a do'gozók mlndennan' ap. r6 cseprfi gfondla'val és a h°lvi nrobléro^kkal öss^pfüg-g-ő kérdek mpo-vSlj)<tzol' <ofl elől. A gottwaldovi ''prill ptben rvé'dáu) az elvtárssv a "vl'vánofl evülés elft't mp^H'a.olt. • ,-ák milven prrrt'émík tlgrtírai^ók a községben, miről beszélned az ->mbprpk és az előad* már- lő»l,öre felkészül ez°kre a ké^désefcre. A nyilvános gvflléspken a nolltikai agitáció színvonala sokban az előadótól függ. Ezért szűk=é?es. hogy a nyilvános párt erűiéseken előadóként rendszeresen lép1enek fel a Központi Wzottsftg tag. 1ai a vezető kerületi és járási funkcionáriusok. Ezen a téren alapjában meg kell változnia képviselőink eddigi munkájának is. Nem tűrhetjük tovább a jelenlegi állapotot, amikor a képviselők többsége nem teljesíti reii. desen kötelességeit a választókkal szemben, nincs velük kapcsolata. Különösen a kerületi pártbizottságok hibásak abban, hogy a képviselőket nem vonják be kielégítően a politikai tömegmunkába és nem ellenőrzik rendszeres képviselői munkáikat A képviselők tevékeny, -régében tapasztalható hiányosság fő oka azonban magukban a képvi. selőkben keresendő, abban hogy a > ápviselők nagyon kevéssé törekedl Folytatás a *. iidaioa), \