Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-31 / 315. szám, csütörtök

1953. december 31. H l <5*1* 5 A párkányi járás szövetkezeteiről Irta: Soóky Lajos a párkányi járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának referense Szövetkezeteink életében egy Újabb, eseményekben gazdag esztendő telt el, melynek járási viszonylatban is megvannak a maga eredményei és hibái. Az 1953-as év döntő jelentőségű volt szövetkezeteink fejlődésében már azért is, mert a rendkívül kedvező időjárás következtében és a közös gazdálkodási formák helyes alkalmazásáva! az idén az eddiginél sokkal jobb termést takarítottak be szövetkezeteink. Ezzel szövetkezeti tagjaink bebizonyították, hogy sokkal eredményesebb a nagytábla földeken a gépek segítségével gazdálkodni. Az a tény, hogy járásunkban a; egész járás szántóterületének 72 százalékát szövetkezeteink művelik, nagy felelősséget ró mind a járási funkcionáriusokra, mind a szövetkezet tagjaira. Mivel a járási szántóterület nagyobb részét közös gaz dálkodással müvelik, igazi SZÍVÓS munkával meg kellett mutatniok a szövetkezet tagjainak, hogy az állam iránti kötelességet mindenben hiánytalanul teljesitik. A hazafias kötelezettségüke

t szövetkezeteink nagyobb része példásan teljesíti, azojiban voltak szövetkezeteink, amelyek nem tudtak annyit adni, mint amennyit dolgozó népünk elvárt tőlük El kell ismerni azt is, hogy ebben az évben szövetkezeteink sokat tettek falvaink szocializálása érdekében, annak elle nére, hogy az osztályellenség több ízben megkísérelte, hogy a szövetkezetek építése elé akadályokat gördítsen. A tavaszi munkákat egy-két eset kivételével minden szövetkezetben annak rendje és módja szerint elvégezték; sikerrel végződtek az aratási és cséplési munkák is. Egyes községekben azonban 'észlelhető volt, kiváltképpen a munka megszervezése terén, hogy a szövetkezet tagjai több esetben nem vették figyelembe az EFSz-ek mintaalapszabályzatának irányelveit, kevés gondot fordítottak a közös vagyon védelmére, s voltak olyan esetek is, ahol kisebb-nagyobb mértékben megkárosították a szövetkezetet. Igaz, ennek előzmérf^eit leginkább abban kereshetjük, hogy e községekben, mint pl. Kiskeszin, Bényben, Ledényben és Szőgyénben az EFSzek továbbfejlesztésénél nem tartották szem előtt az önkéntesség elvét, ami később odavezetett, hogy egyes földművesek anélkül, hogy meggyőződtek volna a közös gazdálkodás helyességéről, — beléptek a szövetkezetbe. Több helyen aztán előfordult, hogy ezek a tagok nem jártak állandóan munkába, kevés munkaegységet szereztek, kisebb jutalmat kaptak, így felelőtlenségük kel megkárosították a szövetkezetet. Megmutatkozott ez a k i sk eszi szövetkezetben, ahol a vezetőség gyengesége folytán cséplés alatt elosztották a másodrendű gabonát, ami aztán arra vezetett, hogy egyre több elsőosztályú gabonát kevertek az ocsu közé Arra viszont egyik sem gondolt, hogy amit kicsépelnek, az akkor is az övék, ha nem lopkodják szét. Hisz a jó termésből mindenki munkaegységei szerint részesülhet természetbeni juttatásban. Nem akarok részletesen foglalkozni azzal, hogy milyen hibákat követtünk el a szövetkezetek megszilárdításában. Elég. ha megemlítjük azt, hogy a szövetkezetek fejlesztésére helytelen irányszámokat adtak, melyeket azután az egyes funkcionáriusok versenyszerűen igyekeztek túlteljesíteni. Elfeledkeztek arról a lenini mondásról, hogy kezdetben a földműves még csak számbelileg tagja a szövetkezetnek, mert belépésekor gondolkozásában és lelkületében még egyéni- Hogy ez a nézet helytelen volt, az.megmutatkozott a nyári munkák ideje alatt, vagy még inkább azután, amikor egyes szövetkezetekben a tagok bejelentették a szövetkezetből való kilépésüket. Ez mesítört'nt a kiskeszi. bényi, sár kinyi kisújfalus! szövetkezetekben. A kilépések okát minden esetben kivizsgáltuk. Többféle ok fordult elő. Legtöbbnyire félremagyarázták Zápotocký elvtárs beszédét és sokan azt o-ondolták. hogy most már a szövetkezetek szét fognak esni. Meggyő-ődtiHk ai+ól is, hogy az osztályellenség és a falusi, spekulánsok feosegése volt ez. Természetesen azt nem említették meg, hogy Zápotocký elvtárs a többi között megmondta: azoknak pedig, akik a szövetkezetekből ki akarnak lépni, azt izenjük, hogy pár év múlva újra Jognak jelentkezni és ott kezdik a szövetkezet építését, ahol most abahagyták. Vannak azonban jó szövetkezeteink is, melyek megérdemlik azt, hogy mint úttörőket említsük meg őket a nagyüzemi gazdálkodást szemléltető példákban. Ezek a bűcsi, -átorkeezi karvai, mocsi, muzslaí szövetkezetek, ahol az efféle hibák lem fordultak elő. Itt a szövetkezet agjai ma már tudatában Vannak, logy a szövetkezetben mindenki tisztességesen tud élni, sokkal jobb /iszonyok között, mint a múltba

1!, ha becsületesen és odaadóan dolgozik a közösség ügyéért. Nem is volt baj ezekben a szövetkezetekben sem a munkaszervezéssel, sem a munkafegyelemmel és a bátorkeszi, a búcsi szövetkezetek minden ellenséges propagandára kézzelfogható tényekkel cáfoltak rá. Mi sem bizonyltja jobban a nagyüzemi gazdálkodás előnyét, mint az. hogy ezek a szövetkezetek a beadási kötelezettségek teljesítése mellett a terven felül 42 vagon gabonát adtak az országnak. A hibáür egyik fő oka szövetkezeteinkben az egész évi termelési tervek és a munkatervek hiányos kidolgozása volt. Ugyanis a tervezésnél minden számba vehető bevételt figyelembe vettek és arra nem is gondoltak, hogy ez nem teljesen reális Igaz, qzt többnyire azért tették, hogy a munkaegység értéke minél magasabb legyen. Később azután meggyőződtek arról, hogy a meggondolatlaň tervezés helytelen, mert még ha jó esztendő is Volt, az időjárás is kedvezett, még sem tudták mindemből kitermelni a túlságo san magasan meghatározott hektárhozamokat Ezekután érthető, hogy egyes szövetkezetekben a munkaegység értéke ősökként. Fogyatékosságok mutatkoztak a káderhiányban is. Kevés szövetkezetünk van még a járásban, ahol jól szakképzett és a szövetkezet ügyét magukénak tekintő vezetők vannak, továbbá a szövetkezetek jó vagy rossz munkája megmutatkozik a helyi pártszervezetek és a nemzeti bizottságok munkájában is. A járási nemzeti bizottság IX. ügyosztálya részéről is több hibát követtünk el a szövetkezetek szervezése és irányítása terény aminek fő oka az volt, • hogy szép eredményeket akartunk felmutatni még ott is, ahol arra nem volt megfelelő előfeltétel. Az eddig elkövetett hibák megszüntetése érdekében feladatként tűztük ki, hogy a mi fiatal, új, nagyüzemi gazdaságainkat pártunk és kormányunk támogatásával jobb munkával megszilárdítsuk. Szövetkezeteinket megszilárdítjuk azzal, hogy nagyobb figyelmet szentelünk a közös gazdálkodásra és szemléltető példákkal egyre több középparasztot nyerünk meg a nagyüzemi gazdálkodás gondolatának. Ezért járásunkban állandó tömegpolitikai munkára van szükség. Igy vezethetjük földműveseinket a helyes útra és egyúttal leleplezzük a falu osztályellenségeit a kulákokat. Olyan politikai munkára van nálunk szükség, amely állandóan erősíti és eggyé kovácsolja a földműveseket a munkásosztállyal és ezzel megteremti a munkás-paraszt szövetség szilárd egységét. Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról sem, -hogy földműveseinket meg kell tanítani, hogy helyesen tudják kihasználni a modern gépitechnikát és a nap minden órájában tanítani kell őket a haladó mezőgazdasági tudomány elsajátítására, hogy mindenben kövessék a szovjet kolhozparasztok gazdag tapasztalatait. Földműveseinknek meg kell tanulniok az agrotechnikát az agrobiológiát, a zootechnikát, mert csakis ezekkel a tudományokkal felfegyverkezve tudnak szebb eredményeket elérni és csakis igy tudják emelni a földek hektárhozamát és az állattenyésztés hoza| mának hasznosságát. E sok kérdés I mellett nem szabad megfeledkezi nilnk sohasem a munka helyes meg1 szervezéséről, a munkajutalmazásról, a munkaegység értékének emeléséről, s arról a segítségről, amelyet népi demokráciánk hitelek formájában nyújt szövetkezeteinknek. Tapasztalataink azt mutatják, hogy járásainkban ezekről a fontos, és égető kérdésekről megfeledkeztünk, s az Igazat megvallva ezen a téren hibákat követtünk el. Túlságosan előreszaladtunk, a szövetkezetek tagsága pedig visszamaradt. Elhanyagoltuk a gazdasági kérdéseket aminek következtében egyes szövetkezetekben a kezdeti sikertelenségek miatt meg nem értés mutatkozott a tagság soraiban. Természetesen mi, a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának dolgozói, rájöttünk arra, hogy meg kell javítani munkánkat és elhatároztuk, hogy ott, ahol a szövetkezeti gazdálkodásban fogyatékosságok, hiányok mutatkoznak, beavatkozzunk és mindent megteszünk a hibák megszüntetésére Kormányunk szeptember 15-i nyilatkozata újból ráirányítja a figyelmet a mezőgazdasági kérdésekre, főleg a szövetkezetek megszilárdításának kérdésére. Mint ahogy már előbb említettem, ez a figyelem anyagi segítség formájában is megmutatkozik, amit szövetkezetünk tagsága nagy örömmel fogadott. Hiba lenne azonban, hogyha szövetkezeteink tagjai kormányunk e segítségévei kapcsolatban azt gondolnák, hogy m fist már minden jő lesz és nem kell továbbra is szívósan küzdeni a magas hektárhozamokért. Kormányunk e nagy segítsége nem lenne elegendő, ha ezt szövetkezeti tagjaink jó munkájukkal nem segítenék. Szövetkezeteink megszilárdítása elsősorban is csak úgy lehetséges, ha maguk a tagok jobban fognak gazdálkodni, mint eddig, gondosabban ügyelnek a közös vagyonra. Nagytábla földeken gépekkel gazdálkodni sokkal nagyobb tudást igényel, mint a parcellás földeken. Ezért minden esetben népszerűsíteni kell az élenjáró szövetkezeteinkben szerzett tapasztalatainkat • és a munkamódszereket. Azokat az eredményeket, amelyeket már a bátorkeszii, a búcsi és karvai szövetkezetek felmutattak, átvehetik a gyengébb szövetkeze tak, mert ezek fényesen bizonyítják útunk helyességét. Azokon a helyeken pedig, ahol hibákkal küzdenek a szövetkezetek, | rossz a munkafegyelem, meg kell tanulniok, hogy csakis a munkafegyelem megjavításával érhetnek el olyan eredményeket, hogy minden tag elégedett legyen a szövetkezeti gazdálkodással. Ezért meg kell tanulni a munkát minőségileg is jól végezni és a munka termelékenységét is emelni. A december 16. és 17-i központi bizottsági ülésen Uher és Kŕosnár elvtársak beszámolói, melyeket a Központi Bizottság pártunk alapvető Irányelveiül fogadott el, a mezőgazdasági termelés fokozása terén újból bebizonyították, hogy pártunk és kormányunk részéről minden intézkedés megtörténik mezőgazdaságunk felvirágoztatása érdekében. A beszolgáltatás! normák leszállításával lehetőség nyílik arra, hogy szövetkezeteink termésfeleslegeik nagyrészét a szabad piacon árusíthassák. Általában a hiányosságok és hibák megszüntetése érdekében minden szövetkezetben kidolgoztuk azokat a feladatokat, amelyek a kormány nyilatkozatából kifolyólag előttünk állnak. Az eddigi hiányosságokat az évzáró gyűléseken fel'tárjuk és konkrét intézkedéseket teszünk á szövetkezeti gazdálkodásnak azon a szakaszain, ahol hibák mutatkoznak. Főképpen nagy gondot fordítunk a tagok téli iskolázására. Ezen a téren is sokat kell tennünk, mert a legfőbb harc most az új szocialista embertípus kineveléséért folyik. Ez mindannyiunktól fokozottabb munkát követel, azt, hogy munkánkban legyünk következetesek és határozottak és mindig ügyeljünk arra, hogy a munkákra hozott határozatokat végrehajtsuk és ellenőrizzük. Járásunkban, mint mezőgazdasági járásban minden előfeltétel megvan arra. hogy a munkánkat a szövetkezetekben megvalósítsuk, a szövetkezeti tagokat a nagyüzemi gazdálkodás helyes útjára vezessük. A központi szétíró bizottság jelentése A központi szétíro bizottság szeptember 29-i ülésezésén megvitatta az 1954. évre a mezőgazdasági termelés fellendítéséről szóló terv szétírásának főbb pontjait és ezzel kapcsolatban a következő jelentést tette. A járási nemzeti bizottságok a kerületi nemzeti bizottságoktól megkapták a kitűzött határidőn belül a mezőgazdiasági terméiési tervet csupán a hradeci kerületben jutottak hozzá későn, de a járások már előbb ismerték az általános irányszámokat. Az egyes kerületek jelentéseiből kitűnik, hogy a szétírásban hiányok fordulnak elő, pl. a földterület felmérésében. A földmüvelésügyi minis*, térium ezért figyelmezteti a járási nemzeti bizottságokat, hogy ilyen esetekben részletesem vitassák meg a földterületek rendezését, községek szerint, s ezt biztosítsák úgy, hogy az egész földterület bennfogla.ltassék a sz.éi;író tervben. Ami a kötelező b 'rletben való földművelőket illeti, a pénzügyminisztérium utasítást adott a kötelező bérleti gazdálkodóknak nyújtandó mezőgazdasági ad5engedményre Az eddigi tervszétírás összegezése után a központi szétíró bizottság hangsúlyozta a nemzeti bizottságok és a begyűjtési minisztérium megbízottai, va.iamint az éleim iszeriparüsyi minisztérium dolgozói (cukorgyárak stb.) együttműködésének szükségességét és hogy különösen nagy gondot fordítsanak a tervnek az agro. ás zootechnikaá intézkedésel-iek be. tartására, figyelmeztet a kerületi és járási szétíró bizottságok kötelességeire, hogy létesítsenek mindenütt oktatói karokat. Végül is figyelmezteti a központi szétíró bizottság a kerületi nemzeti bizottságok földművelésügyi osztííyait, hogy kötelesek a mezőgazdasági termelési terv és a begyűjtési terv összeegyeztetése érdekében a begyűjtési minisztérium megbízottainak az EFSz ek mezőgazdasági termelési tervének Irányszámait, a háztáji gazdálkodás termelésének leszámítsa után átadni. A losonci gép- és trakíorállomás gépjavító munkásai fuíószalagos munkamódszerrel dolgoznak Ez év decemberének elején a lo sonc! gép. és traktorállomás javító munkásai futószalagos munkamódszert vezettek be. Mint a szovjet újítók több) munka' módszere a futószalagos módszer is elősegíti a losonci gép és traktorállo" más javítóműhelye dolgozóinak a traktprjavítás meggyorsítását és jobb minőségét. A múltban csak az el romlott alkatrészeket javították, ma azonban a futószalagos munkamódszer segítségéve! a traktor minden egyes részét felülvizsgálják és kiszámítják az egyes alkatrészek használhatóságának időtartamát. Ezzel a jövőben megelőzik a nagyobb üzemzavarokat és biztosítják a mezőgazdasági munkák zavartalan menetét. A losonci gép. és traktorállomás javító munkásai csupán ez év dec. 7tö] 19-ig 19 generaljavítást és 8 kisebb javítást végeztek el. A futószalagos munkamódszer segítségével a generáljavítások időtartamát 70 óráról 20-ra csökkentették. Oláh Pál, az üzemi pártbizottság elnöke, a javítóműhely vezetője, ma méltán mondhatja: »A futószalagos munkamódszer segítségével lényegesen meggyorsítottuk a téli javitások menetét. A tavaszi munkák megkezdésekor minden traktor rendben lesz.« Libuskin Ferenc, példás tehenész Libuskin Ferenc elvtárs, a zselizi állami gazdaság tehéngondozója november 30-án a gondjaira bízott 12 tehén fejési tervét teljesítette. Az 1953. év fejési te:*vét a következeképpen írták előr Tizenkét tehéntől 39.987 liter tejet kellett kifejnie, ami egy tehénnél átlag évente 3.332.2 liter, naponta 9.13 liter tejet jelent. November 30-ig Libuskin elvtárs 39 ezer 991 liter tejet fejt ki és így az évi tervet 4 literrel túlteljesítette. A borjúelválaisztást az előírás szerint s, teljesítette, ugyanis 12 tehéntől 9 borjút választott el, miközben egy tehén életképtelen borjút szült I A gazdaság zootechnikusai. akik I jelentést tesznek a gazdaság igaz| gaztóságának, az üzemi pártblzott. ságnak, az üzem! tanácsnak, ajánlI ják, hogy a nevezett dolgozó szor1 galma

s munkájáért a példás dol' gozó oklevelet kapja s hogy a terj ven felül kifejt minden liter tejért ; 0.40 koronát fizessenek ki. »A lelkiismeretes szorgalmas munkáért — megérdemelt jutalom.* Mivel Libuskin Ferencnek már eddig 9 tehene újra hasas, az ál. i latokra fordított gondosságáért ! pénzjutalomban részesítették. Igy kellene minden állatgondozónak a rábízott tehenekről gondos, kodnia, amelyet a szovjet gazdálkodás példájára adtak át neki szocialista tulajdonba. Jutalmat kaptak a nyitrai kerület traktorállomásainak és szövetkezeteinek kiváló dolgozói Kedden, december 29-én tartották Nyitrán a nyitrai kerület gépés traktorállomásai, EFSz-ei legjobb dolgozóinak aktiváját, amelyen több mint 80 kiváló dolgozót jutalmaztak meg. A nyitrai kerületben ez idén 270 EFSz, 341 munkacsoport és 124 csapat vett rész a szocialista versenyben. A szocialista versenymozgalom fejlődésének alapja a kotlektív és egyéni szociglista felajánlások teljesítése volt Csupán a nyitrai kerület EFSz-eiben ez idén 2224 szocialista felajánlást tettek. A november végéig teljesített felajánlások értéke több mint 6,077.000 Kčs. A gép-és traktorállomás dolgozói az öszi munkák folyamán 2894 felajánlást tettek, összesen \ 101.500 korona értékében. A szocialista verseny, s a felajánlások teljesítése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az EFSz-ek nagyrésze a kerületben eddig nem látott eredmé. nyeket ért él a növénytermelésben és állattenyésztésben. Ebben nagy része volt a gép

T és traktorállomások és EFSz-ek legjobb dolgozóinak, akiket a kerületi aktíván értékes ajándéktárgyakkal jutalmaztak meg. Köztük van Osis István a gútai brigárlkr)zponi traktorosa, aki tervét Skoda 30-a

s népével 246 százalékra teljesítette 411 liter üzemanyag megtakarításával, Hudák Mihály traktoros a deáki brigádközpontból DT 54-es traktorával óragrafikon szerint dolgozott, s az őszi munkák tervét 130 százalékra teljesítette. Az EFSz-ek, valamint a gép. és traktorállomások legjobb dolgozói közé tartoznak Balázs Mihály, a sulekovói gép- és traktorállomás igazgatója, Kondrlik András, az ógyallai gépés traktorállomás kombájnosa, Zelenka jános, a tapolcsányi, gép és traktorállomás traktorosa, Ácsai György. a komáromi gép. és traktorállomás igazgatójának politikai helyettese, Sovícs Valéria, a nagymányai gépés traktorállomás gazdasági vezetője, Bukoven. János, a derzsenyei EFSz elnöke, Bankov János az andódi EFSz sertésgondozója. Molnár Gyula, a tornóci EFSz zöldségtermelője, Varga István a jatói EFSz tehéngondozója, Zinaj Hona, a füssi EFSz könyvelője és még sokan mások A nyitrai kerület EFSz-ei, valamint gép. és trak torállomásai legjobb dolgozóinak nevében a derzsenyei EFSz elnöke, Bukoven János mondott köszönetet, aki ígéretet tett hogy mindnyájan törekedni fognak, hogy hozzájáruljanak az EFSz-ek gazdasági megszilárdulásához és így nemcsak a szövetkezeti tagok, hanem a dolgozók életszínvonalának állandó emeléséhez is.