Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-28 / 312. szám, hétfő

1953. december 493. H l <5*1* 5 PÁRTÉLET losonci JNB agitációs tömegmunká fáról Široký elvtárs a CsKP KB 1953. december 3—5. teljes ülésén mondott beszámolójában hangsúlyozta, hogy a pártszerveknek nagy figyelmet kell szentelniük a nemzeti bizottságok és azok egyes tagijai tevékenységének felülvizsgálására. A losonci járási pártbizottság figyelemmel kíséri és segíti a járási nemzeti bizottság pártszervezetét feladatai megvalósításában. Ez a segítség lehetővé teszi, hogy a JNB dolgozói munkájukban egyre nagyobb eredményeket mutassanak fel. Igy például a IV. ügyosztály a népnevelés terén jó példát mutat. A járási pártbizottság támogatásával s az üzemi pártszervezet irányításával Tomášovcen, Panyidaróeon s több helyen néppel való beszélgetéseket ^-tartottak. Ezenkívül több EFSz-ben rendeztek előadásokat az EFSz-ek ^ megszilárdításának fontosságáról. A nyári és őszi munkák idején jelentős agitációs munkát végeztek, továbbá a cséplés és a begyűjtés idején is. Hargas tanító elvtárs, a néppel való beszélgetések és a begyűjtések terén ér el szép eredményeket. Mint a járási nemzeti bizottság plénümának tagja, az abelovai körzetben népnevelő munkával meggyorsította a begyűjtést. Az V. ügyosztály — a munkaerők szevezésével és irányításával foglalkozik — ez évben nagy feladat előtt állt: Ostravára, Véglesre, továbbá Mostra kellett munkaerőket biztosítani. Nem volt ez egyszerű feladat, hisz a losonci járásban is vannak üzemek, amelyek sok munkást lekötnek. Feladatukat szervezési téren mégis 100 százalékra teljesítették. Ezt az eredményt ügy érték | el, hogy teljes mértékben felhasználták az agitációs csoportok munkáját, amely főleg Losoncon járt szép eredménnyel. A mezőgazdasági ügyosztály 19 inštruktora közül különösen Miadok elvtárs ér el szép sikereket' az EFSz-ek megszilárdítása terén. Gregorová Vieskán a szövetkezet rosszul dolgozott. Áz elnö^ (közben leváltották) az atyafiság szellemét vitte a szövetkezetbe s a tagsággal mit sem törődött. Miadok elvtárs Ráflik elvárssal, a helyi nemzeti bizottság elnökével és a helyi pártszervezet elnökével alaposan felülvizsgálták a szövetkezet és az elnök munkáját. Az elnök a lAilákokkal cimborált. Megállapították, hogy a helyzeten változtatni kell. Előzetes megbeszélés után kidolgozták az EFSz új intéző, és ellenőrzöbizottságának jelölőlistáját, amelyet a taggyűlés elé terjesztettek. A tagság alaposan megbírálta az elnököt és a szövetkezet munkáját. Megtárgyalták a szövetkezet új vezetőségének jelölőlistáját, majd jóváhagyták a vezetőség átszervezését. A szövetkezetek megszilárdítása terén Papp elvtárs is nagy munkát végez. Lónyabányán a közös istállók adaptálásánál személyesen mutatott példát a szövetkezeti tagoknak. Nagy hatással volt ez a tagokra és igen jó módszernek bizonyult. Ezenkívül az aratási és cséplési munkák megszervezésében mutatott jó példát. A járásban a szövetkezeti iskolázás két helyén, Vigyinben és Panyidaróeon működik. Panyidaróeon 18, Vigyinben pedig 24 szövetkezeti tag jár az iskolázásra. Az iskolázást újabb 13 EFSzben készítik elő A mezőgazdasági ügyosztály dolgozóinak szakképzettsége is egyre emelkedik. Mezőgazdasági főiskolát hatan, felső gazdasági iskolát hárman, szakiskolát is hárman végeztek. Az ügyosztály dolgozói minden héten a kidolgozott tematikus terv alapján üzemi iskolázáson vesznek részt. Az iskolázás két irányban folyik: állatorvosi és agrotechnikai vonalon. Az ügyosztály instruktorcsoportja jól dolgozik. Ellenőrzik a járás állatállományát, törődnek annak kiegészítésével. Az instruktorok a munkájukban elért eredményeket az agitációs munkában is felhasználják, továbbá a járási földműves újság útján. A járási nemzeti bizottság instruktorcsoportja a besztercebányai kerületben az első helyre került. Munkájukban szerzett tapasztalataikat gondosan feljegyzik. Nagyon tanulságosak például a kulákok elleni harc során szerzett tapasztalataik. íme egy példa, amelyet Miadok elvtárs jegyeztetett fel: A szövetkezetbe befurakodott kulákok a munkában nem maradnak el, sőt igyekeznek „jól dolgozni", hogy egyesek bizalmát megnyerjék. Eleinte nem kritizálnak. Mihelyt azonban meg tudnak nyerni maguknak egy-két gyengébb ideológiai fejlettségű szövetkezeti tagot -s érzik, hogy a talaj „szilárdul" talpuk alatt, ravaszul ellentámadásba men. nek át. Egyik „munkamódszerük": élesen rámutatnak a legkirívóbb hiányosságokra, de egyúttal bejelentik, hogy ők azt a bizonyos munkát jobban el tudnák végezni. A cél: bejutni a szövetkezet vezetőségébe s belülről bomlasztani. Igazi kulákmódszer. Az ilyen és ehhez hasonló tapasztalatok megvitatása az instruktorok számára lehetővé teszi, hogy eligazodjanak az osztályharc sokszor bonyolult és burkolt formában való megmutatkozásában. A X. ügyosztály munkájában hiányosságok mutatkoznak. Az osztály dolgozóinak több figyelmet kell szentelniök az áruk elosztására s a dolgozók ez irányban elhangzott jogos követeléseire. Az osztály referense aktívan dolgozik, de arra .kell törekednie, hogy a munkát jól oszsza be és főleg ellenőrizze, hogy munkatársai hogyan teljesítik feladataikat. A járási nemzeti bizottság üzemi pártszervezete, amellett, hogy a JNB munkájában sikereket ér el, kell, hogy szervezeti téren még jobb munkát végezzen, főleg a pártcsoportok munkájának aktivizálásával és értékelésével. Alaposabb áttekintést kell nyerni az egyes ügyosztályok pártcsoportjainak munkájáról, hiányosságairól. Igy például a IV. ügyosztály pártcsoportjának többet kellene törődnie azzal, hogy hegyes vidéken szétszórtan épült szlovák falvakba és egyes magyar községekbe gyakrabban kerüljön el a film. Tartsanak gyakrabban beszélgetéseket a néppel e helyeken. Több figyelmet kell fordítani főleg a IX. ügyosztály munkájára. Ez elsősorban az üzemi pártbizottság feladata. Lehetőleg kerülni kell a káderhullámzást és azt, hogy a kádereket „elszipkázzák". Az üzemi pártbizottság követelje meg a pártcsoportok vezetőitől, hogy legalább havonként rendszeresen értékeljék csoportjuk munkáját s arról a párt. bizottságot értesítsék. Ez az értékelés gyakorlati példákkal támasztja alá a tagság ideológiai fejlődését s még jobban megjavítja a mimkát. A nemzeti bizottságokba való választás előtti időszak minden kommunistától megköveteli, hogy a dolgozók széles tömegeit ihég jobban tanitsák és neveljék. Gérecz Arpád. Az SzKP KB és a Szovjetunió Miniszter' tanácsának távirata Mao Ce-tunghoz 60. születésnapja alkalmából Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökének és a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnökének Mao Ce-tung elvtársnak Kedves Mao Ce-tung elvtárs! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa, Önnek, a Kínai Kommunista Párt kiváló vezérének és a kínai néip vezetőjének 60. születésnapja alkalmából testvéri kommunista üdvözleteit küldi. Az Ön egész élete elválaszthatatlanul összefügg Kína Kommunista Pártjának a kínai nép szabadságáért és függetlenségéért folytatott hősies harcával, amelyet nagy történelmi győzelem — a Kínai Népköztársaság megalakítása tetőzött be. A Kommunista Párt ve. zetésével a kínai népi demokratikus állam a történelem porondjára lépett és a béke, valamint a demokrácia táborának hatalmas erejévé vált. A belső reakció é

s az imperialista leigázás ellen folytatott szívós harc súlyos éveiben, valamint most a központi népi kormány elnökének funkciójában ön mindig minden erejét a nép szolgálatába, a dolgozók ügyének győzelméért, a szocializmusért vívott harcba állította es állítja. Bölcsen összekapcsolja a marxi-lenini elméletet a kínai imperialista-ellenes forradalom gyakorlatával az új népi demokratikus Kína felépítésével, alkotó módon fejleszti a marxi-lenini tanítást, a kínai és a szovjet nemzetek örök barátságának zászlóvivője. Drága barátunk, Mao Ce-tung elvtárs, teljes szívünkből hosszú életet, erőt és egészséget kívánunk Önnek a nagy kínai nép boldogságára, a Kínai Népköztársaság Jólétére és felvirágzására, az egész világ békéjének javára. A Szovjetunió Kommunista Pártiának Központi Bizottsága a Szovjetunió Minisztertanácsa. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottságának határozata a mezőgazdaságról A magyar lapok közilik a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak a mezőgazdasági termelésről szóló határozatát. E határozat célja a mezőgazdasági termelés további még nagyobb fejlesztésének, biztosítása Magyarországon. A mezőgazdaság fejlesztésében kitűzött- intézkedések megvalósítása — mondja a határozat — biztosítja a falvak jólétét, biztosítja a városi és falusi lakosság élelmiszerellátását és hozzájárulását a munkások és parasztok szövetségének további megszilárdításához. E programm megvalósítására a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottsága és a- Minisztertanács elhatározta, hogy a jövő évben 12—13 milliárd forintot fordit a mezőgazdaság fejlesztésére. A határozait emlékeztet arra, hogy tekintettel a mezőgazdasági termelésre, elkerülhetetlenül szükséges felszámolni azt az aránytalanságot, amely eddig a mezőgazdaság egyes ágazatainak fejlődésében megnyilvánult és akadályozza az egész mezőgazdaság fejlődését. Véget kell vetni az olyan tervezésnek, amely nem vette tekintetbe a helyi feltételeket. A mezőgazdasági termelés általános fejlesztésének érdekében a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Bizottsága és a kormány nélkülözhetetlennek tartja még nagyobb mértékben fokozni a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak, valamint az egyénileg gazdálkodó parasztokn^c a mezőgazdasági termelés emelésében való érdekeltséget. A határozat konkrét intézkedéseket tartalmaz ebben az irányban. A határozat utolsó része a pártmunka feladatairól szól a falvakon. A határozat rámutat, hogy az 1954. es év első felében mintegy 5000 párttagot, akik jártasak a mezőgazdasági termelésben, a mezőgazdasági körzetekbe küldenek pártmunka végzésére. Mao Ce-tung elvtárs e nézeteit a párt tagjainak egy része támogatta és megértette. Csen Tu.sziu opportunista vezetése azonban lehetetlenné tette érvényesítésüket éppúgy, ahogy lehetetlenné tette Sztálin elvtárs 1926-ban mondott zseniális tételeinek érvényesítését, amelyek a kínai feudalista- és imperialistaellenes forradalom jellegéről, sajátosságairól és győzelmének feltételeiről szóltak. A kínai forradalom nehéz napjaiban, amikor az ellenforradalom ideiglenes sikert ért el és véres, kegyetlen terrort alkalmazott a kommunisták és a többi forradalmár ellen, felbecsülhetetlen értékű volt a nép és Kína Kommunista Pártja harca irányának szempontjából a íelyzctnek az az értékelése, amelyet Mao Ce-tung Sztálin elvtárs tételeinek alapján dolgozott ki. Ekkor, a véres ellenforradalmi terror idejében csak a forradalmasított kínai nép és a kínai kommunisták maradtak hűek a szabadság ügyéhez. Csak ök, amint azt Mao Ce-tung elvtárs írta, „nem voltak megfélemlítve, nem voltak legyőzöttek, nehŕi voltak megsemmisítve. Újra felkeltek, letörölték a vérnyomokat, eltemették elesett elvtársaikat és folytatták a harcot". Azokat a kérdéseket, amelyeket nem tudott helyesen megoldani Kí. na Kommunista Pártjának rendkívüli konferenciája és VI. kpngreszszusa, Mao Ce-tung elvtárs oldotta meg marx-lenini módon, elméletileg és gyakorlatilag is. Két fontos cikkében: „Miért állhat fenn Kínában vörös hatalom" (1928) és „A szikrából tüz gerjedhet" (1930) Mao Ce-tung elvtárs nemcsak megmagyarázta a népi hadsereg és a for. radalmi támpontok keletkezésének okait, hanem utat mutatott a többi | félgyarmati országnak is. A Mao Ce-tung által megállapított tételeket teljes mértékben igázolta a kínai nép forradalmi harcának gyakorlata és nagy győzelme. • A felszabadított területek és a népi hadsereg fejlődése Mao Cetung elvtárs vezetésével, halálos veszedelmet jelentett Csang Kaj-sekre és korrumpált bandájára. Ebben nagyobb veszélyt látott; mint a japán támadásban, amely 1931-ben induit meg Északkelet-Kína ellen. Csang Kaj-sek a japánok elleni harc helyett fokozta a fasiszta terrort és a kínai nép elleni harcot. Ez gyors sikereket biztosított a japánoknak. Csang Kaj-sek 1933-ban, ötödik bekerítő hadművelete során több mint egymillió katonát vetett be a felszabadított területek ellen. Kína Kommunista Pártjának akkori vezetöségéhen lévő baloldali elhajlók nem tudták összpontosítani a népi hadsereg katonai akcióit, nem tudták a felmerülő hibákat helyrehozni. Helytelen, csak védekező jellegű harqi taktikát alkalmaztak és így hozzájárultak ahhoz, hogy a népi hadsereg nem tudta széttörni az ellenség körülkerítő gyűrűjét. Ezért vissza kellett vonulnia. A történelemben még soha nem ismert hosszúságú 14.000 kilométeres Hosszú Menetelésre került sor. És újra Mao Ce-tung elvtárs volt az, aki óriási nehézségek és akadályok ellenére, a Kuomintang állandó támadásai közepette, a szegény lakosságú vidékeken folytatott menetelés a^rán helyes politikai irányt adott ennek a küzdelemnek, a baloldali elhajlók minden hibás és veszélyes intézkedései ellenére. Hogy megmentse a kínai nép és hősi hadseregének veszélyeztetett ügyét, Mao Ce-tung és más elvtrásak elI érték Kína Kommunista Pártja Köz! ponti Bizottsága politikai irodája j rendkívüli kiszélesített konferenciájának egybehívását, amelynek a helyzetről kellett tárgyalnia és helyre kellett hoznia a hibákat. A konferencián részvevő elvtársak többsége megértette Mao Ce-tung elvtárs vonalának helyességét és szükségességét. Azóta áll Mao Ce-tung elvtárs Kína Kommunista Pártjának élén. A konferencia igazolta azt, amit a kínai nép forradalmi harcának története igazol. A szabadságáért, a nagy kínai földért, a népi kormányért harcoló kínai nép Mao Ce-tung elvtárs személyében marx-lenini típusú vezetőt kapott, győzelmének biztosítékát. A Hosszú Menetelés győzedelmes befejezése fordulatot jelentett a kínai forradalomban. Nemcsak reményt, hanem a nép győzelmébe vetett meggyőződést jelentett. Egyben a népet a japán imperializmus elleni harcra mozgósította és felhívta arra, hogy támaszkodjék a kommunista pártra, és számoljon le a polgárháborúval. 1935. december 27. én, a Párt funkcionáriusainak konferenciáján Mao Ce-tung beszámolót mondott: „A japán imperializmus elleni harc taktikájáról." Ebben a beszédében részletezte a japán imperializmus elleni egységes nemzeti arcvonal kialakításának kérdését. Ez a beszámoló különösen nagyjelentőségű volt a kínai nép számára. Mao Ce-tung elvtárs megállapította benne a párt irányvonalát a demokratikus forradalom időszakában, pontosan meghatározta a párt álláspontját a nemzeti burzsoáziával szemben és kitűzte a népi köztársaság jelszavát. A Hosszú Menetelés győzedelmes befejezése után Mao Ce-tung zseniálisan felismerte, hogy új forradalmi hullám jön. Ekkor 2 kiváló elméleti munkát írt: éspedig: „A kínai forradalmi há. ború stratégiai kérdései" (1936) és „A gyakorlatról" (1937). Az első mű a katonai tudományról szóló egyik legjelentősebb marxista-le ninista munka. A másik pedig meg világítja és megmagyarázza a kínai forradalom sikertelenségeinek és győzelmeinek okait. Ezekből a müvekből tanultak a kínai kommunis,ták, ezekből a müvekből acélozódott és öntudatosodott a kínai nép. 1937-ben, miután a japánok újra megtámadták Kínát, Csang Kaj-sek politikája és a további események folytán — különösképpen pedig azáltal, hogy a Szovjetuniót megtámadta a fasiszta Németország és Japán háborúba keveredett az Amerikai Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával — Kínában igen bonyolult politikai helyzet alakult ki. Helyesen kiértékelni azt a helyzetet, levonni a megfelelő következtetéseket, kitűzni a világos irányvonalat, ez volt a legfontosabb fel. adat. Mao Ce-tung elvtárs 1937-ben, a locsuani konferencián beszámolót mondott: „A nemzeti védelem és a Japán elleni ellenállás programmjának tíz pontja" címmel, amely Kína népét a legszélesebb alapokon nyugvó partizánharc szervezésére, Csang Kaj-sek politikája elleni harcra és a nép mozgósítására irányította. Az ellenállási mozgalommal és az általános helyzettel kapcsolatban sok helytelen nézet merült fel, amely veszélyeztette a nép harcát. Mao Ce-tung elvtárs 1938-ban írt munkájában „A háborúról" elemezte a helyzetet, megvilágította a hosszantartó háború gazdasági és politikai okait, a népi háború szükségességét és győzelmének elkerülhetetlenségét. Amikor a forradalmi harc céljainak, okainak és lényegének tisztázásáról, a reakciós Kuomintang elleni harc politikai fegyvereiről volt szó, hatalmas segítséget jelentett a kínai forradalom erősítése szempontjából Mao Ce-tung müve: „Az új demokráciáról". Ez a munka irányelveket tűzött ki a politikai kérdések konkrét megoldására az egyes felszabadított területeken; az egységes nemzeti arcvonal megszilárdítását jelentette a Kuomintang áruló és bomlasztó politikája ellen. Kína Kommunista Pártja Mao Ce-tung vezetésévei megszervezte a felszabadított területek megerősítését, a hadsereg minőségének javítását. A nép figyelmét a termelés fokozására irányította, fejlesztette a népi milíciát és minden alkalmat felhasznált arra, hogy a szabadságharcosok soraiban marxi-lenini iskolázás folyjon, hogy így azok emeljék politikai színvonalukat, megacélozódottakká váljanak. A kínai nép nagy jövőjébe vetett hitét és kulturális növekedéséről való gondoskodását jellemzően kifejezi az a tény, hogy 1942-ben, a Japán elleni legsúlyosabb háború idejében, amikor Csang Kaj-sek áruló politikát folytatott és blokád alatt tartotta a felszabadított területeket, Mao Ce-tung elvtárs három hetet fordított arra, hogy a kínai nép művészeti kérdéseivel foglalkozzék, különös tekintettel az új nemzedékre. Mao Ce-tung elvtárs ekkor mondta nagyjelentőségű beszédét: „A művészetről és az irodalomról", amely a haladó kínai művészek és írók munkájának irányelvévé vált.