Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-28 / 312. szám, hétfő

1953. december 493. H l <5*1* 5 PÁRTÉLET losonci JNB agitációs tömegmunká fáról Široký elvtárs a CsKP KB 1953. december 3—5. teljes ülésén mondott beszámolójában hangsúlyozta, hogy a pártszerveknek nagy figyelmet kell szentelniük a nemzeti bizottságok és azok egyes tagijai tevékenységének felülvizsgálására. A losonci járási pártbizott­ság figyelemmel kíséri és segíti a járási nemzeti bizottság pártszerve­zetét feladatai megvalósításában. Ez a segítség lehetővé teszi, hogy a JNB dolgozói munkájukban egyre nagyobb eredményeket mutassanak fel. Igy például a IV. ügyosztály a népnevelés terén jó példát mutat. A járási pártbizottság támogatásával s az üzemi pártszervezet irányításá­val Tomášovcen, Panyidaróeon s több helyen néppel való beszélgetéseket ^-tartottak. Ezenkívül több EFSz-ben rendeztek előadásokat az EFSz-ek ^ megszilárdításának fontosságáról. A nyári és őszi munkák idején je­lentős agitációs munkát végeztek, továbbá a cséplés és a begyűjtés idején is. Hargas tanító elvtárs, a néppel való beszélgetések és a be­gyűjtések terén ér el szép eredmé­nyeket. Mint a járási nemzeti bi­zottság plénümának tagja, az abe­lovai körzetben népnevelő munkával meggyorsította a begyűjtést. Az V. ügyosztály — a munkaerők szevezésével és irányításával foglal­kozik — ez évben nagy feladat előtt állt: Ostravára, Véglesre, továbbá Mostra kellett munkaerőket biztosí­tani. Nem volt ez egyszerű feladat, hisz a losonci járásban is vannak üzemek, amelyek sok munkást le­kötnek. Feladatukat szervezési té­ren mégis 100 százalékra teljesítet­ték. Ezt az eredményt ügy érték | el, hogy teljes mértékben felhasz­nálták az agitációs csoportok mun­káját, amely főleg Losoncon járt szép eredménnyel. A mezőgazdasági ügyosztály 19 inštruktora közül különösen Mia­dok elvtárs ér el szép sikereket' az EFSz-ek megszilárdítása terén. Gregorová Vieskán a szövetkezet rosszul dolgozott. Áz elnö^ (közben leváltották) az atyafiság szellemét vitte a szövetkezetbe s a tagsággal mit sem törődött. Miadok elvtárs Ráflik elvárssal, a helyi nemzeti bi­zottság elnökével és a helyi párt­szervezet elnökével alaposan felül­vizsgálták a szövetkezet és az elnök munkáját. Az elnök a lAilákokkal cimborált. Megállapították, hogy a helyzeten változtatni kell. Előzetes megbeszélés után kidolgozták az EFSz új intéző, és ellenőrzöbizott­ságának jelölőlistáját, amelyet a taggyűlés elé terjesztettek. A tag­ság alaposan megbírálta az elnö­köt és a szövetkezet munkáját. Megtárgyalták a szövetkezet új ve­zetőségének jelölőlistáját, majd jó­váhagyták a vezetőség átszervezé­sét. A szövetkezetek megszilárdítása terén Papp elvtárs is nagy munkát végez. Lónyabányán a közös istál­lók adaptálásánál személyesen mu­tatott példát a szövetkezeti tagok­nak. Nagy hatással volt ez a ta­gokra és igen jó módszernek bizo­nyult. Ezenkívül az aratási és csép­lési munkák megszervezésében mu­tatott jó példát. A járásban a szö­vetkezeti iskolázás két helyén, Vi­gyinben és Panyidaróeon működik. Panyidaróeon 18, Vigyinben pedig 24 szövetkezeti tag jár az iskolázás­ra. Az iskolázást újabb 13 EFSz­ben készítik elő A mezőgazdasági ügyosztály dolgozóinak szakkép­zettsége is egyre emelkedik. Me­zőgazdasági főiskolát hatan, felső gazdasági iskolát hárman, szakisko­lát is hárman végeztek. Az ügyosz­tály dolgozói minden héten a kidol­gozott tematikus terv alapján üze­mi iskolázáson vesznek részt. Az iskolázás két irányban folyik: ál­latorvosi és agrotechnikai vonalon. Az ügyosztály instruktorcsoportja jól dolgozik. Ellenőrzik a járás ál­latállományát, törődnek annak ki­egészítésével. Az instruktorok a munkájukban elért eredményeket az agitációs munkában is felhasznál­ják, továbbá a járási földműves új­ság útján. A járási nemzeti bizott­ság instruktorcsoportja a beszterce­bányai kerületben az első helyre ke­rült. Munkájukban szerzett tapasz­talataikat gondosan feljegyzik. Na­gyon tanulságosak például a kulá­kok elleni harc során szerzett ta­pasztalataik. íme egy példa, ame­lyet Miadok elvtárs jegyeztetett fel: A szövetkezetbe befurakodott kulá­kok a munkában nem maradnak el, sőt igyekeznek „jól dolgozni", hogy egyesek bizalmát megnyerjék. Ele­inte nem kritizálnak. Mihelyt azon­ban meg tudnak nyerni maguknak egy-két gyengébb ideológiai fejlett­ségű szövetkezeti tagot -s érzik, hogy a talaj „szilárdul" talpuk alatt, ravaszul ellentámadásba men. nek át. Egyik „munkamódszerük": élesen rámutatnak a legkirívóbb hiányosságokra, de egyúttal beje­lentik, hogy ők azt a bizonyos mun­kát jobban el tudnák végezni. A cél: bejutni a szövetkezet vezetősé­gébe s belülről bomlasztani. Igazi kulákmódszer. Az ilyen és ehhez hasonló tapasztalatok megvitatása az instruktorok számára lehetővé teszi, hogy eligazodjanak az osz­tályharc sokszor bonyolult és bur­kolt formában való megmutatkozá­sában. A X. ügyosztály munkájában hiá­nyosságok mutatkoznak. Az osztály dolgozóinak több figyelmet kell szentelniök az áruk elosztására s a dolgozók ez irányban elhangzott jo­gos követeléseire. Az osztály refe­rense aktívan dolgozik, de arra .kell törekednie, hogy a munkát jól osz­sza be és főleg ellenőrizze, hogy munkatársai hogyan teljesítik fel­adataikat. A járási nemzeti bizottság üze­mi pártszervezete, amellett, hogy a JNB munkájában sikereket ér el, kell, hogy szervezeti téren még jobb munkát végezzen, főleg a pártcso­portok munkájának aktivizálásával és értékelésével. Alaposabb áttekin­tést kell nyerni az egyes ügyosztá­lyok pártcsoportjainak munkájáról, hiányosságairól. Igy például a IV. ügyosztály pártcsoportjának töb­bet kellene törődnie azzal, hogy he­gyes vidéken szétszórtan épült szlo­vák falvakba és egyes magyar köz­ségekbe gyakrabban kerüljön el a film. Tartsanak gyakrabban beszél­getéseket a néppel e helyeken. Több figyelmet kell fordítani főleg a IX. ügyosztály munkájára. Ez elsősor­ban az üzemi pártbizottság feladata. Lehetőleg kerülni kell a káderhul­lámzást és azt, hogy a kádereket „elszipkázzák". Az üzemi pártbi­zottság követelje meg a pártcso­portok vezetőitől, hogy legalább ha­vonként rendszeresen értékeljék csoportjuk munkáját s arról a párt. bizottságot értesítsék. Ez az érté­kelés gyakorlati példákkal támaszt­ja alá a tagság ideológiai fejlődé­sét s még jobban megjavítja a mim­kát. A nemzeti bizottságokba való választás előtti időszak minden kommunistától megköveteli, hogy a dolgozók széles tömegeit ihég jobban tanitsák és neveljék. Gérecz Arpád. Az SzKP KB és a Szovjetunió Miniszter­' tanácsának távirata Mao Ce-tunghoz 60. születésnapja alkalmából Kína Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága elnökének és a Kínai Népköztársaság központi népi kor­mánya elnökének Mao Ce-tung elvtársnak Kedves Mao Ce-tung elvtárs! A Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa, Ön­nek, a Kínai Kommunista Párt ki­váló vezérének és a kínai néip ve­zetőjének 60. születésnapja alkal­mából testvéri kommunista üdvöz­leteit küldi. Az Ön egész élete elválasztha­tatlanul összefügg Kína Kommunis­ta Pártjának a kínai nép szabad­ságáért és függetlenségéért folyta­tott hősies harcával, amelyet nagy történelmi győzelem — a Kínai Népköztársaság megalakítása tető­zött be. A Kommunista Párt ve. zetésével a kínai népi demokratikus állam a történelem porondjára lé­pett és a béke, valamint a demokrá­cia táborának hatalmas erejévé vált. A belső reakció é s az imperia­lista leigázás ellen folytatott szí­vós harc súlyos éveiben, valamint most a központi népi kormány el­nökének funkciójában ön mindig minden erejét a nép szolgálatába, a dolgozók ügyének győzelméért, a szocializmusért vívott harcba ál­lította es állítja. Bölcsen összekap­csolja a marxi-lenini elméletet a kínai imperialista-ellenes forrada­lom gyakorlatával az új népi demo­kratikus Kína felépítésével, alkotó módon fejleszti a marxi-lenini ta­nítást, a kínai és a szovjet nemze­tek örök barátságának zászlóvivője. Drága barátunk, Mao Ce-tung elvtárs, teljes szívünkből hosszú életet, erőt és egészséget kívánunk Önnek a nagy kínai nép boldogsá­gára, a Kínai Népköztársaság Jó­létére és felvirágzására, az egész világ békéjének javára. A Szovjetunió Kommunista Pártiának Központi Bizottsága a Szovjetunió Minisztertanácsa. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottságá­nak határozata a mezőgazdaságról A magyar lapok közilik a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Bi­zottságának és a Minisztertanács­nak a mezőgazdasági termelésről szóló határozatát. E határozat célja a mezőgazda­sági termelés további még nagyobb fejlesztésének, biztosítása Magyar­országon. A mezőgazdaság fejlesz­tésében kitűzött- intézkedések meg­valósítása — mondja a határozat — biztosítja a falvak jólétét, biz­tosítja a városi és falusi lakosság élelmiszerellátását és hozzájárulását a munkások és parasztok szövetsé­gének további megszilárdításához. E programm megvalósítására a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottsága és a- Minisztertanács el­határozta, hogy a jövő évben 12—13 milliárd forintot fordit a mezőgaz­daság fejlesztésére. A határozait emlékeztet arra, hogy tekintettel a mezőgazdasági termelésre, elkerülhetetlenül szüksé­ges felszámolni azt az aránytalan­ságot, amely eddig a mezőgazda­ság egyes ágazatainak fejlődésében megnyilvánult és akadályozza az egész mezőgazdaság fejlődését. Vé­get kell vetni az olyan tervezés­nek, amely nem vette tekintetbe a helyi feltételeket. A mezőgazda­sági termelés általános fejlesztésé­nek érdekében a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Bizottsága és a kormány nélkülözhetetlennek tartja még nagyobb mértékben fokozni a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak, valamint az egyénileg gazdálkodó parasztokn^c a mező­gazdasági termelés emelésében va­ló érdekeltséget. A határozat kon­krét intézkedéseket tartalmaz eb­ben az irányban. A határozat utolsó része a párt­munka feladatairól szól a falvakon. A határozat rámutat, hogy az 1954. es év első felében mintegy 5000 párttagot, akik jártasak a mező­gazdasági termelésben, a mezőgaz­dasági körzetekbe küldenek párt­munka végzésére. Mao Ce-tung elvtárs e nézeteit a párt tagjainak egy része támogatta és megértette. Csen Tu.sziu oppor­tunista vezetése azonban lehetetlen­né tette érvényesítésüket éppúgy, ahogy lehetetlenné tette Sztálin elvtárs 1926-ban mondott zseniális tételeinek érvényesítését, amelyek a kínai feudalista- és imperialistaelle­nes forradalom jellegéről, sajátossá­gairól és győzelmének feltételeiről szóltak. A kínai forradalom nehéz napjaiban, amikor az ellenforrada­lom ideiglenes sikert ért el és véres, kegyetlen terrort alkalmazott a kommunisták és a többi forradalmár ellen, felbecsülhetetlen értékű volt a nép és Kína Kommunista Pártja harca irányának szempontjából a íelyzctnek az az értékelése, amelyet Mao Ce-tung Sztálin elvtárs tételei­nek alapján dolgozott ki. Ekkor, a véres ellenforradalmi terror idejé­ben csak a forradalmasított kínai nép és a kínai kommunisták ma­radtak hűek a szabadság ügyéhez. Csak ök, amint azt Mao Ce-tung elvtárs írta, „nem voltak megfé­lemlítve, nem voltak legyőzöttek, nehŕi voltak megsemmisítve. Újra felkeltek, letörölték a vérnyomokat, eltemették elesett elvtársaikat és folytatták a harcot". Azokat a kérdéseket, amelyeket nem tudott helyesen megoldani Kí. na Kommunista Pártjának rendkí­vüli konferenciája és VI. kpngresz­szusa, Mao Ce-tung elvtárs oldotta meg marx-lenini módon, elméleti­leg és gyakorlatilag is. Két fontos cikkében: „Miért állhat fenn Kíná­ban vörös hatalom" (1928) és „A szikrából tüz gerjedhet" (1930) Mao Ce-tung elvtárs nemcsak megma­gyarázta a népi hadsereg és a for. radalmi támpontok keletkezésének okait, hanem utat mutatott a többi | félgyarmati országnak is. A Mao Ce-tung által megállapított tétele­ket teljes mértékben igázolta a kí­nai nép forradalmi harcának gya­korlata és nagy győzelme. • A felszabadított területek és a népi hadsereg fejlődése Mao Ce­tung elvtárs vezetésével, halálos ve­szedelmet jelentett Csang Kaj-sek­re és korrumpált bandájára. Ebben nagyobb veszélyt látott; mint a ja­pán támadásban, amely 1931-ben induit meg Északkelet-Kína ellen. Csang Kaj-sek a japánok elleni harc helyett fokozta a fasiszta terrort és a kínai nép elleni harcot. Ez gyors sikereket biztosított a japánoknak. Csang Kaj-sek 1933-ban, ötödik be­kerítő hadművelete során több mint egymillió katonát vetett be a fel­szabadított területek ellen. Kína Kommunista Pártjának ak­kori vezetöségéhen lévő baloldali el­hajlók nem tudták összpontosítani a népi hadsereg katonai akcióit, nem tudták a felmerülő hibákat helyrehozni. Helytelen, csak védeke­ző jellegű harqi taktikát alkalmaz­tak és így hozzájárultak ahhoz, hogy a népi hadsereg nem tudta széttörni az ellenség körülkerítő gyűrűjét. Ezért vissza kellett vo­nulnia. A történelemben még soha nem ismert hosszúságú 14.000 kilo­méteres Hosszú Menetelésre került sor. És újra Mao Ce-tung elvtárs volt az, aki óriási nehézségek és akadályok ellenére, a Kuomintang állandó támadásai közepette, a sze­gény lakosságú vidékeken folytatott menetelés a^rán helyes politikai irányt adott ennek a küzdelemnek, a baloldali elhajlók minden hibás és veszélyes intézkedései ellenére. Hogy megmentse a kínai nép és hősi hadseregének veszélyeztetett ügyét, Mao Ce-tung és más elvtrásak el­I érték Kína Kommunista Pártja Köz­! ponti Bizottsága politikai irodája j rendkívüli kiszélesített konferenciá­jának egybehívását, amelynek a helyzetről kellett tárgyalnia és hely­re kellett hoznia a hibákat. A kon­ferencián részvevő elvtársak több­sége megértette Mao Ce-tung elv­társ vonalának helyességét és szük­ségességét. Azóta áll Mao Ce-tung elvtárs Kína Kommunista Pártjá­nak élén. A konferencia igazolta azt, amit a kínai nép forradalmi harcának története igazol. A sza­badságáért, a nagy kínai földért, a népi kormányért harcoló kínai nép Mao Ce-tung elvtárs személyében marx-lenini típusú vezetőt kapott, győzelmének biztosítékát. A Hosszú Menetelés győzedelmes befejezése fordulatot jelentett a kí­nai forradalomban. Nemcsak re­ményt, hanem a nép győzelmébe ve­tett meggyőződést jelentett. Egyben a népet a japán imperializmus elle­ni harcra mozgósította és felhívta arra, hogy támaszkodjék a kom­munista pártra, és számoljon le a polgárháborúval. 1935. december 27. én, a Párt funkcionáriusainak konfe­renciáján Mao Ce-tung beszámolót mondott: „A japán imperializmus elleni harc taktikájáról." Ebben a beszédében részletezte a japán im­perializmus elleni egységes nem­zeti arcvonal kialakításának kérdé­sét. Ez a beszámoló különösen nagyjelentőségű volt a kínai nép számára. Mao Ce-tung elvtárs meg­állapította benne a párt irányvona­lát a demokratikus forradalom idő­szakában, pontosan meghatározta a párt álláspontját a nemzeti bur­zsoáziával szemben és kitűzte a né­pi köztársaság jelszavát. A Hosszú Menetelés győzedelmes befejezése után Mao Ce-tung zseniálisan felis­merte, hogy új forradalmi hullám jön. Ekkor 2 kiváló elméleti munkát írt: éspedig: „A kínai forradalmi há. ború stratégiai kérdései" (1936) és „A gyakorlatról" (1937). Az első mű a katonai tudományról szóló egyik legjelentősebb marxista-le ninista munka. A másik pedig meg világítja és megmagyarázza a kínai forradalom sikertelenségeinek és győzelmeinek okait. Ezekből a mü­vekből tanultak a kínai kommunis­,ták, ezekből a müvekből acélozódott és öntudatosodott a kínai nép. 1937-ben, miután a japánok újra megtámadták Kínát, Csang Kaj-sek politikája és a további események folytán — különösképpen pedig az­által, hogy a Szovjetuniót megtá­madta a fasiszta Németország és Japán háborúba keveredett az Amerikai Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával — Kínában igen bonyolult politikai helyzet alakult ki. Helyesen kiértékelni azt a hely­zetet, levonni a megfelelő következ­tetéseket, kitűzni a világos irány­vonalat, ez volt a legfontosabb fel. adat. Mao Ce-tung elvtárs 1937-ben, a lo­csuani konferencián beszámolót mondott: „A nemzeti védelem és a Japán elleni ellenállás programmjá­nak tíz pontja" címmel, amely Kína népét a legszélesebb alapokon nyug­vó partizánharc szervezésére, Csang Kaj-sek politikája elleni harcra és a nép mozgósítására irányította. Az ellenállási mozgalommal és az álta­lános helyzettel kapcsolatban sok helytelen nézet merült fel, amely veszélyeztette a nép harcát. Mao Ce-tung elvtárs 1938-ban írt munká­jában „A háborúról" elemezte a helyzetet, megvilágította a hosszan­tartó háború gazdasági és politikai okait, a népi háború szükségességét és győzelmének elkerülhetetlenségét. Amikor a forradalmi harc céljai­nak, okainak és lényegének tisztá­zásáról, a reakciós Kuomintang el­leni harc politikai fegyvereiről volt szó, hatalmas segítséget jelentett a kínai forradalom erősítése szempont­jából Mao Ce-tung müve: „Az új demokráciáról". Ez a munka irány­elveket tűzött ki a politikai kérdések konkrét megoldására az egyes fel­szabadított területeken; az egységes nemzeti arcvonal megszilárdítását jelentette a Kuomintang áruló és bomlasztó politikája ellen. Kína Kommunista Pártja Mao Ce-tung ve­zetésévei megszervezte a felszabadí­tott területek megerősítését, a had­sereg minőségének javítását. A nép figyelmét a termelés fokozására irányította, fejlesztette a népi milí­ciát és minden alkalmat felhasznált arra, hogy a szabadságharcosok so­raiban marxi-lenini iskolázás foly­jon, hogy így azok emeljék politikai színvonalukat, megacélozódottakká váljanak. A kínai nép nagy jövőjébe vetett hitét és kulturális növekedéséről va­ló gondoskodását jellemzően kifejezi az a tény, hogy 1942-ben, a Japán elleni legsúlyosabb háború idejében, amikor Csang Kaj-sek áruló politi­kát folytatott és blokád alatt tartot­ta a felszabadított területeket, Mao Ce-tung elvtárs három hetet fordí­tott arra, hogy a kínai nép művé­szeti kérdéseivel foglalkozzék, kü­lönös tekintettel az új nemzedékre. Mao Ce-tung elvtárs ekkor mondta nagyjelentőségű beszédét: „A művé­szetről és az irodalomról", amely a haladó kínai művészek és írók mun­kájának irányelvévé vált.

Next

/
Thumbnails
Contents