Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-28 / 312. szám, hétfő

2 UJ szo 1953. december 20. A moszkvai „Pravda

l

f a Berija és társai lelett hozott ítéletről A moszkvai „Pravda" vezércikket közölt „A nép ítélete" címmel. A vezércikk a többek között ezeket monclja: „Hazánk valamennyi dolgozója mély elégtétellel üdvözölte az ítéletet, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának rendkívüli' tanácsa hozott az áruló és kém Berija, valamint áruló csoportjának tagjai, Merkulov, Dekanozov, Kobulov, Goglidze, Mesik és Vlodzimirszkij összeesküvők elleni bünperben. A bírósági ítélet, amely az összeesküvőket a legsúlyosabb büntetésre, golyó általi halálra ítélte, és az ítélet végrehajtása megfelel a szovjet emberek egyhangú óhajának. A Berija és társai elleni bünper a szovjet embereket újból emlékezteti arra, hogy a reakciós imperialista erők országuk határain túl folytatják aknamunkáijikat hazánk ellen, úgynevezett »hidegháborút« folytatnak, a sajtóban és rádióban szüntelenül rágalmazó hadjáratot indítanak a Szovjetunió ellen, megkísérlik hazánk területére kémek és diverzánsok ledobását, a felforgató cselekedetekre több százmillió dol iá r t fordítanak. Államaik kémügy nökségei által a reakciós imperialista körök a Szovjetunióban lázasan keresAek mindenféle becstelen elemeket, akiket felhasználhatnának felforgató céljaik megvalósítására. A Szovjetunióban nem támaszkodhatnak másra: a kizsákmányoló osztályokat nálunk már régen fel. számoltuk, az egész szovjet társadalom .szilárdan tömörült egységes, erkölcsi-politikai egységbe. Ezért a külföldi körök számára a Berija és társai-féle árulók valóságos felfedezést jelentenek. Amint az előzetes és a bírósági vizsgálat megállapította, a külföldi reakciósok jogosan tarthatták Beriját a saját emberüknek'', megbízható ügynöknek és kémnek. Berija mér 1919-ben Bakuban a muszavadistá kormány kémszolgálatának titkos munkatársa lett, amely a brit kémszervezet legszennyesebb és legvéresebb parancsait hajtotta végre. 1920-ban, amikor Grúziában lakott, Berija újból árulást követett el azzal, hogy titkos kapfcsolatokat vett fel a mensevik Ochrankával, amely ugyancsak a brit kémszolgálat fiókja volt. Ettől az időtől kezdve egészen le tartóztatásáig Berija szüntelenül megszilárdította és kibővítette az idegen kémszolgálatokkal való kapcsolatait, áruló csoportot létesített, amelybe olyan emberek léptek, akikkel hosszúéves kölcsönös bűnös tevékenység kötötte őt össze és emellett minden módon igyekezett ellenséges tevékenységét elleplezni. Az összeesküvők aljas és bűnös céljukul tűzték ki, hogy a belügyminisztérium szerveit a Kommunista Párt és a Szovjetunió kormánya fölé helyezzék, hogy ezeket a szerveket a párt és a kormány ellen, a nép ellen, a hatalom megszerzésére, a szovjet • munkás-parasztrendszer felszámolására, a kapitalizmus helyreállítására és a burzsoázia uralmának felújítására használják fel. Hogy bűnös cselekedeteiket elleplezzék, terrorista módon eltávolították azokat az embereket, akiktől féltek, hogy leleplezhetik őket. Megrágalmazták a becsületes pártás szovjetdolgozókat, akik hatalmi törekvéseik útjába állottak, aljas intrikákat szőttek ellenük, a legsúlyosabb gaztetteket követték el, arra törekedtek, hogy megsemmisítsék a -Kommunista Párthoz és a szovjet hatalomhoz hűséges kádereket. J. V. Sztálin halála után az egész nemzetközi reakció fokozta tevékenységét, mert a szovjet állam meggyengülésére számított. Az imperialista erők általános aktivizálódására számítva, fokozta tevékenységét az áruló Berija is. Előkészítette a hatalom megszerzését és lázas gyorsasággal a belügyminisztérium központi gépezetébe és helyi szerveibe összeesküvő csoportjának tagjait helyezte és a belügyminisztérium becsületes dolgozóival, akik elutasították az összeesküvők bűnös parancsainak teljesítését, könyörtelenül elbánt azzal, hogy üldöztetéseknek és megtorló intézkedéseknek tette ki őket. Berija aljas áruló terveihez tartozott a párt és a kormány a mezőgazdaság javítására szolgáló' intézkedéseinek szabotálása, amellett Berija igyekezett aláásni a munkásparaszt-szövetséget, meggyengíteni a kodiozrendszert, nehézséget idézni elő a közellátásban. Berija provokációs célokból a bűnös intézkedések egész sorát hajtotta végre, hogy fel élénkítse és aktivizálja a burzsoá nacionalista elemek maradványait a szövetségi köztársaságokban. Súrlódásokat szított a Szovjetunió nem zetei. között, főleg a Szovjetunió nemzeteinek és a nagy orosz nemzetnek testvéri barátságát ásta alá. Berija e provokációs tettek meg. valósításánál azzal számolt, hogy a külföldi urak, a reakciós imperialista körök „értékelik" régi ügynökük tevékenységét és támogatni fogják szovjetellenes összeesküvését. Ezek a körök valóban"mindenképpen ösztönözték szolgájukat, sürgették, hogy valósítsa meg szovjetellenes terveit. Az imperialistáknak a szovjet állam meggyengítésére irányuló reményeik azonban hiábavalóak maradtak. Az imperialista erők aktivizálása ellen népünk még szorosabban tömörült a Kommunista Párt és a szovjet kormány köré, erőt és fáradságot nem kímélve, megkezdte a párt áltai kidolgozott politika megvalósítását. Berija felforgató összeesküvő tevékeny ségének aktivizálásával hozzájárult ahhoz, hogy tetten érték. A párt Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya leleplezték ezt a hazaárulót. Leleplezték és ártalmatlanná tették összeesküvő csoportját. A jól álcázott hazaáruló és kém aljas ellenforradalmi összeesküvése meghiúsult pártunk és kormányunk magasfokú éberségén, ame lyek éberen örködnek a nép érdekei fölött. A Berija és társai elleni bünper lezárult. Ez aljas csoport tagjait a legsúlyosabb büntetésre, golyó általi halálra ítélték. Az ítéletet végre, hajtották. A nép elátkozta Berijának és társainak neveit,, amelyeket örök időkre szégyen bélyegez meg. A Berija elleni bünper ismét emlékeztet arra, hogy minden téren fokozni kell a politikai éberséget — minden szakaszon és minden helyzetben. Az éber. ség fokozására irányulnak azok a párt- és kormányintézkedések, amelyek megállapítják, hogy a pártszervezeteknek rendszeresen ellenöriz. niök kell a szovjet államgépezet valamennyi láncszemét, beleértve a bel. ügymini-sztérium szerveinek tevékenységét is. Ezek az intézkedések a szovjet törvényhozás betartásának szigorú ellenőrzésére vonatkoznak. A szovjet államgépezet valameny. nyi láncszemének lankadatlan és reraszeres ellenőrzése, a törvényesség pontos és állandó betartásának a pártszervezetek által való ellenőrzése kétségtelenül hozzájárul a szovjet emberek politikai éberségének fokozásához és ezt az éberséget még hatásosabbá teszi. És ez a szovjet állam további megszilárdítását, hatalmának megerősítését jelenti. És épp úgy értékelik Berija összeesküvő bandájának leleplezését az összes szovjet emberek, így értékelik a kapitalista országok összes becsületes emberei is. Teljes joggal írta ezekben a napokban „National Herald" című indiai lap, hogy a Berija és társai leleplezéséről szóló hír „a szovjet hatalom szilárdságáról és arról tanúskodik, hogy a szovjet hatalom tudatában van erejének". A szovjet nép szétzúzta és útjából elsöpörte a mérges csúszó mászókat és elszántan halad előre a kommunizmus építésének dicsőséges útján. A Kommunista Párt és a szovjet kormány a munkások, pr ?7.tok és az értelmiség alkotó munkaerőfeszítéseit arra irányítja, hogy minden téren fejlesszék a békés gazdaságot, hogy gyorsan emelkedjék a szovjet mezőgazdaság színvonala és a közszükségleti cikkek termelése, állandóan növekedjék az összes városi és faiusi dolgozók jóléte. Ezek a nemes építő feladatok meg. felelnek népünk legelsőrendűbb törvényeinek, az egész viiág békéje megőrzésének és megszilárdításának. A szovjet emberek a Kommunista Párt Vezetésével, a Központi Bizottsággal az élen nem kiméinek erőt és fáradságot, hogy a feladatokat sikeresen teljesítsék." -, A párizsi sajtó az elnökválasztásról A legtöbb párizsi újság az elnökválasztással kapcsolatos hírmagyarázataiban a választási eredményt valamilyen módon kapcsolatba hozza az „európai hadsereg" problémájával. Ez mutatja, hogy ez a tényező mennyire döntő volt a francia parlamenti politikai csoportok állásfoglalásának meghatározásánál az egyes jelöltekkei szemben. A politikai megfigyelők megegyeznek abban, hogy a párizsi szerződés ellenzőinek, a német revansiszták e szerződés segítségével való felfegyverzése ellenzőinek ugyan nem sikerült elérnie jelöltjük megválasztását, de az „európai védelmi közösség" hivei is olyan helyzetbe kerültek, amelyben nem lehet győzelemről beszélni. Igaz ugyan, amint a „Francé Soir" cimü lap jelenti, hogy René Coty, az új elnök eléggé szoros kapcsolatban áll a hírhedt európai föderális, ta mozgalommal, hogy Franciaország képviselője a strassburgi európai tanácsadó gyűlésen, hogy a francia föderalisták mozgalmának tagja és a föderalisták egyesített parlamenti csoportjának elnöke, amely az „európai föderáció" megalakítását szorgalmazza, azonban — teszi hozzá a lap — sohasem védelmezte nyíltan a „Kis-Európa" kialakítására irányuló terveket. Három héten belül — írja a „Le Monde" cikkében az újonnan megválasztott elnöknek kormányelnököt kell találnia. El kell érnie azon csoportok megegyezését, amelyeknek véleménye eltér a belpolitikai kérdésékben és méginkább eltérő a fökérdésben, az európai hadsereg kérdésében. Nehru bírálata a gyarmati nagyhatalmak politikájáról Nehru indiai miniszterelnök beszédet mondott a külpolitikai kérdésekről. Foglalkozott a koreai kérdéssel, a pakisztáni-amerikai kapcsolatokkal és a gyarmatosítási kérdéssé] Ázsiában. A koreai kérdést illetőleg Nehru hangsúlyozta, hogy az indiai kormány azt- óhajtja, hogy mindkét parancsnokság egyezzen meg a hadifoglyok körében végzett felvilágosító tevékenység meghosszabításában. Nehru aztán a pakisztáni-amerikai kapcsolatokról beszélt és kijelentette, hogy Pakisztán beleegye. zése az amerikai katonai segítségbe gyakorlatilag azt jelenti, hogy Pakisztánt az USA támaszpontjává alakítják. A harmadik világfontosságú kérdéssel — az ázsiai gyarmati politikával kapcsod atba,

n Nehru megismételte előző nyilatkozatait, amelyekben elítélte a gyarmatosító és faji megkülönböztető politikát, amelyet az USA és az európai országok Ázsiában és Afrikában folytatnak. A pakisztáni-amerikai kapcsolatokról szóló beszédénéi a delhii ame. rikai nagykövet tüntetőleg elhagyta a diplomáciai páholyt a képviselőházban. A fasiszta támadók legyőzése, az imperialista Japán veresége után egész Kina területén az egységes, koalíciós, demokratikus kormányt követelték. A Kuomintang által megszállt területeken is hatalmas méreteket öltött a demokratikus pártok és kormányok erre a célra irányuló ténykedése. A japán imperializmus helyére azonban az Amerikai Egyesült Államok imperializmusa pályázott. Az amerikai imperializmust az a veszély fenyegette, hogy a nagy Kína hatalmas gazdaságával már nem lesz a kizsákmányolás és a kapitalista kereskedelem védtelen martaléka. Ezért támogatni kezdte az árulás, a korrupció, a terror, a fasizmus és a feudalizmus keverékének szertehulló gépezetét, támogatni kezdte a Csang Kaj-sek vezette Kuomintangot. A helyzet azonban most már más volt. Már nem a kínai nép szervezetlen mozgalmáról volt sző, amelyet azelőtt az imperialisták mindig büntetlenül véresen elnyomtak, ha kellett több imperialista ország erejét is felvonultatva. A hatalmas forradalmi mozgalomnak, a hatalmas szabadság és függetlenségi harcnak élén Kína munkásosztálya és kommunista pártja állt. Ez volt a biztosítéka annak, hogy a nép legyőzhetetlen, egységes és tántoríthatatlan lesz. Kína Kommunista Pártja, a kínai nép képviselője, és vezető ereje már 1945. április 24-re egybehívta Jenanba VII. kongresszusát. Ezen mondotta el Mao Ce-tung elvtárs egyhangúlag jóváhagyott beszámolóját: „A koalíciós kormányról." Ez a kongresszus a kínai forradalom óriási fejlődését tükr^te, felkészítette a pártot és a kínai népet az országos győzelemért folytatott harcra. A Kína Kommunista Pártja és munkásosztálya által vezetett kínai nép sikerei, amelyeket igen nehéz körülmények között ért el, bizonyították legyőzhetetlenségét. Ezt csak Csang Kaj-sek és az amerikai imperialisták nem látták és nem tudták megérteni. Lehetetlen . dolgot akartak végbevinni: el akarták pusztítani a nép hatalmát és erejét, a népét, amelyet a munkásosztály és marxista-leninista típusú pártja vezetett. Ezért visszautasították a népnek és pártjának minden békére, demokráciára és egységre irányuló törekvését és 1946-ban nyilt ellenforradalmi támadásba mentek át egész Kína területén. Mao Ce-tung elvtárs abban az időben, amikor Csang Kaj-sek azt hitte, hogy övé a győzelem, a következőket mondotta: „Ellenségeink túlsúlya csak ideiglenes és átmeneti. Az amerikai imperializmus által nekik nyújtott segítség is csak ideiglenes és átmeneti jellegű, míg a Csang Kaj-sek által vezetett népellenes háború jellege és a nép ellenállása tartós jellegű tényező. Ezen a téren a népi felszabadító hadsereg túlsúlyban van az ellenség fölött. Az a háború, amelyet a népi felszabadító hadsereg folytat, feltétlenül számíthat az egész nép támogatására. Ez a politikai alapja Csang Kajafek elkerülhetetlen vereségének." Nehéz pillanatokban, a vereségek időszakában hangzottak el ezek a szavak, amelyek azonban a helyzet marxi-lenini elemzéséből és a nép erejének tudatából születtek meg. Az egységes nemzeti arcvonal állandóan erösödött és kiszélesítette hatáskörét. Az egész kínai nép egyöntetűen elfogadta a népi felszabadító hadsereg felhívását, hogy döntsék meg Csang Kaj-sek hatalmát és építsék fel az új Kínát. 1947 decemberében a Kína Kommunista Pártja központi bizottsága által egybehívott konferencián Mao Ce-tung elvtárs „A jelenlegi helyzet és feladataink" címmel beszámolót tartott. A beszámolóban vázolta azon ic politikájának fö Irányelveit, amelyet egyrészt a nép győzelme felé való fordulat, másrészt pedig az imperialista uralom bukásának tünetei jellemeztek. A helyzet, a gazdasági és politikai kérdések nagyszerű elemzése a párt és a nép felkészítését jelentette a végső győzelemre. A kínai kommunisták hatalmas' politikai munkája, Kina kommunista pártjának agrárpolitikája, amely a feudális nagybirtokosok uralmának likvidálására irányult, a bürokratikus tőke, vagyis a »négy család« nagytőkéjének elkobzására irányuló politika, az Amerikai Egyesült Államok támadó imperialista terveinek leleplezése és a katonai sikerek következtében 1948 vége felé már teljesen világosan látható volt a döntő fordulat az erők viszonyában, a reakció tábora és a népi demokrácia tábora között. 1949 január 14-én Mao Ce-tung elvtárs leszögezte a béke nyolc feltételét, amelyek kifejezték a kínai nép vágyait és amelyek tulajdonképpen az új demokrácia akcióprogrammját jelentették. 1949 márciusában a kinai kommunisták, Kína Kommunista Pártja Központi bizottsága második ülésén fontos határozatot hoztak a P^-t politikájáról. Ennek az ülésnek, amelyet Mao Ce-tung elvtárs vízetett, óriási jelentősége volt, mártsak azért is, mivel előkészítette az új kínai demokratikus hatalom politikai és gazdasági programmját és alapját képezte azoknak a történelmi jelentőségű' okmányoknak, amelyeket azután Kína Népi Politikai Tanács adó Testülete 1949 szeptemberében fogadott el. Kína Kommunista Pártja megalapításának. évfordulóján, 1949. július 1-én Mao Ce-tung elvtárs nagyjelentőségű müvet írt, amely megmagyarázta a helyzetből és a kínai nép győzelméből eredő kérdéseket. »A népi demokrácia dikta túrájáról« cimü mü hasonlóan, mint Mao Ce-tung elvtárs több; munkája, alkotó módon alkalmazza a marxizmus-leninizmus tételeit a kínai viszonyokra. Helyes feleletet ad Kína politikai és gazdasági életének döntő kérdéseire, fejlődésének jelenlegi szakaszán. 1949. október 1-én a kinai nép óriási győzelmét a Kínai Népi Köztársaság kikiáltása tetőzte be. A világ első államaként a Szovjetunió ismerte el a Kínai Népi Köztársaságot. -Ettől az időtől kezdve Kína népe hatalmas léptekkel halad előre az élet minden szakaszán. Annak a neve, aki a kínai népet vezette és vezeti nagy útján, drága és kedves az egész kínai nép előtt. Megváltozott Kína arculata. A béke,, a demokrácia és a szocializmus Szovjetunió vezette táborában, annak segítségével a Kínai Népi Köztársaság fennállása alatt olyan utat tett meg, amilyent azelőtt az ország egész korszak alatt nem tett meg. Kína népe hősi harcával és győzelmével megszüntette a feudalizmus és imperializmus uralmát. A Kelet népei számára ez az óriási győzelem, lelkesedés és erő forrását jelenti, irányt mutat a harcban. A világimperializmus rendszerére új, erős csapást mértek. Az imperializmus, amely még rúg, kapál, mindjobban úgy tűnik fel a Kelet népei előtt, ahogy Mao Cetung elvtárs nevezte: »papírtigrisnek«. A kínai nép szabadságharcának élén és ma a boldog holnap építése élén nagy fia, Mao Ce-tung elvtárs áll. Ö megértette a marxizmus., leninizmus tanítását, helyes elveket, feladatokat és politikai irányvonalat állítojtt a kínai nép forradalmi harca elé, ö látta, hogy mit jelent a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a hatalmas Szovjetunió és a nemzetközi proletariátus segítsége Kelet valamennyi nemzete számára. Ö volt az, aki megszervezte a népi felszabadító hadsereget, aki látta a kínai nép győzelmének előfeltételeit és ugyanakkor szerény, kitartó, következetes, hü fia maradt földjének. Nevét megörökíti a nagy Kína története, mivel ezt az országot ö vezette és ő vezeti a győzelemre. Kína népe szívélyesen üdvözli azt, aki elvezette őt az új világ építéséhez az országban. Az egész kínai nép lelkes óhajához: sTízezer évig éljen Ma Ce-tung« mi is csatlakozunk, Mao Ce-tung elvtárs 60. születésnapja alkalmából, nem kisebb lelkesedéssel, nem kisebb szeretettel. Dr. K. Laco.