Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-28 / 312. szám, hétfő

f ui szo r Igy beszél Kónya Károly, a cakói szövetkezet elnöke 1953. december 28. A besztercebányai kerületben javítják a lakosságnak nyújtott szolgálatok minőségét A besztercebányai kerület helyi ipari vállalatai és közvállalatai a szeipt. 15 i kormánynyilatkozat után arra törekszenek, hogy meg. javítsák a különféle javító- és kar­u bantartó-válialatok munkáját és biz­tosítsák a lakosságnak nyújtott ösz­szes szolgálatokat. Az ipolysági járási ipari kombt nátban bevezették a kerékgyártást és készülnek a játékgyártásra. A borbélyok az állami kórházra is ki­terjesztik szolgálatukat. A beszter­cebányai közszolgálati üzemekben bevezették az ablakok és kirakatok tisztítását. A besztercebányai járási ipari kombinát javítóműhelyt létesí­tett hangszerek javítására. ' Karban tartó-csoportok létesítésével meg­javította az épületek karbantartási és tatarozási munkálatait. Az újbá­nyái járási ipari kombinát is három­tagú javító és karbamtartócsoportot állított össze. A rimaszombati járásban jó mun­kát végeznek a lakosságnak nyújtott új szolgaiatok bevezetésében, a helyi nyersanyagforrások és ipari hulla, dékanyag kihasználásával. A nyers­anyaghulladékból asztali lámpákat, karácsonyfaifialpakat, ciipőtiszititókiat és egyéb eszközöket gyártanak. Rimaszombatban bevezették a ruhák és öltönyök azonnali javítását. A rimaszombati járási ipari kombinát a mezőgazdaságra is kiterjeszti szol­gálatát, további kerékgyártó és ko­vácsipari központokat létesít a já­rásban. A hradec-královei kerület legjobb traktorosai Gömör megye egyik legkisebb falu­ja Cakó. Száknyolc háza és három­százötven lakója van. A falut vala­mikor folyó völgyében építették. Az országúiról dűlőúton közelíthető meg, da csak nyáron vagy a kemény fagy beálltával, mert ősszel és tavaszi hó­olvadás idején olyan nagy U sár, hogy megfeneklik benne a szekér. • Dűlőúton haladunk befelé és sze­münk a faluszéli kopár fákon pihen. Ágaikról barna levelek helyett zúz­marát seper tova a szél. A templom közelében kapufélfá,hoz támaszkodó emberrel találjuk magun­kat szemben. Tömör a bajusza, szőr­més a sapkája. A lábán csizma. A korát tekintve olyan ötvenéves lehet. Megkérdezzük tőle, ki itt a szövet­kezet elnöke? — Én vagyok a. Kónya Károly a nevem. Elmondjuk az elnöknek jövetelünk célját, örömmel magyarázni kezd. — Egy éve alakult itt a szövetkezet. Harminckilencen vótunk, akik a kö­zös gazdálkodásra adtuk a fejünket. Jó sok föd került a birtokunkba, háromszáznyolcvan hektár. Hát kez­detben rn en t a munka. Idejében el­vetettünk, még csak egy tenyérnyi főd se maradt megműveletlenül. Jó mezőgazdasági felszerelésünk vót, meg a tagoknak kedvük is vót a mun­kához, mi kellett még egyéb? — Aztán nehezen alakult a szövet­kezet? — Nem <t. Szót értettünk, hogy 'jobban lehet üj rmódon gazdálkodni. Nem m°ndom, segítségünkre vót az is, hogy a környéken már közösen gazdálkodtak. Hallgatott egy keveset, a távolba meresztette szemét. A zsenge vetést és a frissen szántott földet nézte. Aztá n hozzátette: — Ez a gazdasági év jó vót. Szép vót a termés, a kapásnövény sem ad­ta alább. A kukorica is gyönyörű vót No, de meg is munkáltuk alaposan. Nem semmiért adta a föd azt a sok jó kukoricát. — Hogy győztük-e a munkát? Meg­hiszem azt. Aranyat érő asszonyok laknak a mi falunkban. Ügy dolgoz­tak tavasszal, úgy járt a kezükben a kapa, hogy öröm vót nézni• A takarmányt is ők szedegették össze, kilenc kazalra valót. Kifogyhatott a szóból, meri egy­szeriben sarkonfordúlt és vezetett is­tállóról istállóra. No, de bennünket a közös istálló érdekelt volna a leg­jobban. Ezt tudomására is adtuk az elnöknek. — A még nincs! félelte. Korunk egyik legfőbb jellemzője, a Kejet népeinek hatalmas nemžeti felszabadító harca. Kelet népei, ame­lyeket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom függetlenségi és sza­badságharcra, a feudalizmus és a gyarmati önkényuralom elleni harc­ra lelkesített, határozottan talpra álltak. Egymilliárd ember folytat forradalmi harcot. A Kelet néptö­megei megértették, hogy a feuda­lizmus és a gyarmati önkényuralom kölcsönösen támogatják egymást és összefonódnak. Az imperialista gyarmatosítók, lakájaik és a hűbér­urak uralma a keleti népek hősi harca során egyik csapást a másik után kapja. Ez a hősi harc egy új kornak jellemzője, amely az ázsiai nemzetek szocialista jövőjének vir­radata. Ennek a harcnak kétségtelenül legfontosabb szakasza a nagy kí­nai nép győzedelmes küzdelme. Kí­na népe kezébe vette országa sor­sának intézését, véget vetett az imperialista gyarmatosítók és kínai társaik, valamint a hűbérurak év­százados uralmának. 1927-ben, a kínai forradalom vál­sága idején, a kínai nép számára tragikus időben azt mondta a kinai kommunista párt akkor még kevés­sé ismert funkcionáriusa: „Jelentés a Hunan-tartományi parasztmozga­lommal kapcsolatban megtartott vizsgálatról" című müvében, hogy százmilliók fognak felkelni „ellen­állhatatlanok és leküzdhetetlenek lesznek, akár az orkán és semmi­féle erő sem fogja őket feltartóz­tatni. Letépik láncaikat és a felsza­badulás félé fognak törni. Megás­— Hogyan? — Szó vót már róla, de sokan el­lenezték a felépítését. Azt mondták, hogy pénzbe kerül a• Akkoriban Sza­lai Béla vót az elnök, ő meg nem sür­gette. Hej, pedig nagyon 1elkelt vóna. Később aztán rájöttünk, hogy Jcözös istállif nélkül nem fejleszthetjük az állatállományt, nem boldogulhatunk. Széttekintettünk az egyik faluszéli istállóban. Mintegy hat-hét szarvas­marha telelt benne. A jószágok se nem jók, se nem rosszak, olyan kö­zepesek. Tovább mentünk egy istál­lóval és ott már tisztább állatokat találtunk. Ápolója nagyobb gondot fordít rájuk. Közben • hozzánk csatlakozik egy ember. Alacsonytermetű, a kucsmája alól két tüzes szem néz ránk• A szájában hosszúszárú pipa. — Ferencéd Ambrus zootechnikus — nyújtja a jobbját és ö is velünk tart A szövetkezeti tagok 101 szarvas­marhája, 9 lova és 52 maglósertése 1H helyen van elhelyezve. Ez a meg­oldás nem a legszerencsésebb. Már korábban említést tettünk a zootech­nikusnak arról, hogy az istállóban némelyik tehénen reng a hús, a töb­binek meg kiáll a csontja, Mi ennek az oka! — Azok háztáji tehenek — hang­zott a válasz. íme, a közös istálló hiányának egyik káros következménye. Ferences elvtárs mintha csak olvasta volna gondolatain­kat. Így szólt: — Elhibáztuk, hogy nem építettünk közös istállót. Rengeteg takarmányt megspórolhattunk vóna. Igy jobban elcsepeg-kopog. Nem tudom rendesen ellenőrizni az etetést, mert lehetet­lenség tizennyolc Mstállóban alaposan szemügyre venni mindent. — Csak ráfizettünk, hogy nem építkeztünk! — vette át a szót az elnök. — A jelenlegi istállókban hol a jászolt, hol a szénatartót, hol meg az istálló padlását, vagy a hídlást kel­lett javítani. Oszt az adaptálásra any­nyit rákötöttünk, hogy közös istállót építhettünk vóna a pénzen — Igaz a! —• bólintott a zootech­nikus. — Ha építkeztünk vóna,' most tizennégy ember munkáját másutt használhatnánk fel. Mer ugyi, most húszan gondozzák az állatokat és ezt a munkát a közös istállóban hat em­ber elvégezné. — A jövő évben felépítjük! — mondja az elnök. — Felhasználjuk az építkezéshez a hosszúlejáratú köl­csönt. Százféröhelyes istálló elég lesz nekünk. Az új év első hónapjában sák a sírját minden rendű és rangú imperialistának, militaristának, köz­pénzeket sikkasztó és megveszte­gethető hivatalnoknak, tuhaonak és liesennek". 1949. október 1-én a Kinai Népi Köztársaság kikiáltásának napján lelkes tömegek, amelyek a néfcj fel­szabadító hadsereg díszszemléje után hatalmas manifesztációt ren­deztek, egyhangúan kiáltották a díszemelvény felé: „Tízezer évig él­jen Mao Ce-tung". A győzedelmes kínai nép, a Kínai Népi Köztársaság központi kormányának elnökét üd­vözölte, azt, aki a nehéz és tragi­kus időkben is látta Kína népének legyőzhetetlen erejét, aki elvezette a győzelemhez. * A munkásosztály és Kína Kom­munista Pártja által vezetett kínai nép útja az új népi államhatalom fennhatósága alatt álló területek kialakításának, a Kuomintang had­seregei elleni hősi harcnak, a nép állandó mozgósításának útja volt. Ez az út az 1935—36. évi „Hosszú menetelésen" és a japán imperialis­ták elleni súlyos harcokon keresz­tül vezetett. Ez az út hatalmas, ön­tudatosító politikai folyamatot, földreformot jelentett a felszabadí­tott területeken, jelentette a viszo­nyok rendezését, az ipar felújítását. Egyben a népi képviseleti szervek hálózatának kiépítését, a demokra­tikus kormányok kialakítását jelen­tette az egyes tartományokban és ugyanakkor a kultúra és művelt­ség fejlődését hozta magával. Ez j volt az új demokrácia, a népura- ; lom felé vezető út. Ma ez az út az 1 megkezdjük a sertésistálló és a ba­romfitelep felépítését A jövő évben napraforgóból és zöldségfélékből is többet termelnek majd, nem beszélve arról, hogy a kapásnövények területét is kiszélesí­tik. És erre felkészülnek, hogy mi­korra eljön a munka dandárja, hát a gép ne hiányozzék. A házak között járunk, takaros udvarokon, miközben az elnök még ezeket mondja: Én öt hektár főddel léptem a közösbe, gazdaember vótam. És én azt mondom, hogy ha a szövetkezet tagjai annyit dógoznak, mint annak­előtte a magukéban, hát a bevételünk a háromszorosára rúg. Megállt és pöccintett qgyet a kucs­máján. — Mi még kezdeti hibákkai küz­dünk Hiszen csak egy éve, hogy közösen gazdálkodunk. Én a negyedik elnök vagyok már és ez a hiba. Mi­kor elődeim megismerték vóna már az Irányítás csinját-binját, hát ha­nyagságükért leváltották őket. Jöttek sorban, egymásután és egy se sze­rezhetett tapasztalatot a vezetésben­Abbahagyja a mondókáját, mert Ferenc Ambrus készülődik a szérűbe. Siet a birodalmába, segíteni és taná­csokkal ellátni az állatgondozókat Miko r a kezét nyújtja, még mond egyet és mást. — A közösbe két ökröt adtam be Tizennyolc mázsát nyomott a kettő. Gondját viseltem a jószágaimnak. Tudták ezt a faluban is, azért bízták az én öreg fejemre az állatállományt. A télen Kövecsesre• megyek mező­gazdasági szakiskolára. Lehet — tette hozzá huncutul — hogy az öreg fejem még lepipálja a fiatalokat. Az elnök is, a zootechnikus is még csak három hete irányítják a szövet­kezetet. Tudják, hogy Cakón sok fe­ladat vár megoldásra. A többi között a közös istálló felépítése, a rendsze­res silózás bevezetése és a föld gaz­daságosabb kihasználása. A problé­mák azonban megoldhatók. A szö­vetkezet tagjai elsőnek végezték el az őszi munkákat a környéken. Be­bizonyították, hogy a közös gazdál­kodásban látják boldogulásuk útját. Csak a , vezetők észszerű irányításán múlik, hogy szebbnél-szebb eredmé­nyeket érjenek el. Tudja ezt Kónya elnök is, nagyon jól tudja. A szövetkezeti tagok is azért helyezték bele bizalmukat, mert ha szükség van rá, erélyes tud lenni és pillanatok alatt tud határozni. MÁCS JÓZSEF. első ötéves terv teljesítését, a béke, a demokrácia és a szocializmus út­ját jelenti, amely előrevezet a nagy kínai nép boldog jövőjébe. Csak azért lehet olyan sikeres, mi­vel a kínai nép harca élén a mun­kásosztály és Kina dicső kommu­nista pártja áll. És ott, ahol a leg­nehezebb volt a helyzet, ahol a leg. nagyobb volt a veszély, ahol hig­gadtságra, észre, szeretetre, határo­zottságra, harciasságra és céltuda­tosságra volt szükség, ott volt min­dig az első sorokban Mao Ce-tung elvtárs, aki az irányt mutatta, akit a nép erejébe és legyőzhetetlenségé. be vetett hit vezérelt. Mao Ce-tung elvtárs nagy - forradalmi géniusza már Kina Kommunista Pártjának III. kongresszusán és különösen 1927-ben a kínai forradalom válsá­ga során mutatkozott meg. Ez a kongresszus, amelyet 1923-ban tar­tottak meg, bírálta a helyes párt­vonaltól való két elhajlást. Az egyik „a két forradalom" elmélete volt, amelyet a kapitulánsok egyik csoportja hirdetett. Ennek az elmé­letnek az az állítás volt'' az' alapja, hogy a burzsoá demokratikus for­radalmat a burzsoáziának kell ve­zetnie ós a proletariátusra csak pasz­szív feladat hárul. A burzsoáziának először ki kell harcolnia a burzsoá köztársaságot és a proletariátusnak csak azután, a „második forrada­lomban" kell ezt helyettesítenie a proletariátus diktatúrájával. A má­sodik elhajlás az úgynevezett „zárt ajtók politikájá"-nak teóriája volt. ' Ennek lényege az a nézet volt, hogy i a munkásosztály egymagában is I megvalósíthatja a forradalmat és Hernyótalpas traktoron 600 átlag­hektárt elérni az ősz; mezőgazdasági munkák idején, bizony sok munkát jelent. B. BrendJ és J. Pozler, ' a hoficei gép-és trakíUrállomás tfeb­nouševeckei brigádközpontjának traktorosai ezt a teljesítményt majdnem megduplázták. Mindketten szovjet gyártmányú DT 54-es trak­toron dolgoznak. Tízenkét-óránként váltják egymást. Míg az egyik dol­1953. december 24-én vasúti sze­rencsétlenség történt a Brno— Bŕec. lav útvonalon. Az éjjeli órákban 1 órakor a Prágából Brnón és Bŕec­lavon keresztül Bratislavába haladó gyors Šakviice állomás mellett ösz­szeütközött egy személyvonattal. A szerencsétlenség következtében so­kan meghaltak és megsebesültek. Richard Urx és Andrej Gerec, a közlekedésügyi miniszter helyettesei. Jindfich Kotal belügyminiszterhe­hogy Kina Kommunista Pártjának nem szabad a Kuomintanggal együttműködnie. Ennek az elhajlás­nak következménye az egységes arcvonal taktikájának és politikájá­nak lebecsülése volt. Mao Ce- tung elvtárs már akkor szilárdan védte a helyes nézetet, le­leplezte az elhajlások lényegét és kö­vetkezményüket, és marxi-lenini for­radalmi álláspontot foglalt el. A kínai kommunisták 1924-ben egységes imperialistaellenes arcvo. nalba tömörültek a Kuomintanggal, miután annakelőtte dr. Szun Jat­szen imperialista- és feudalista­ellenes következetes szellemben ki­fejtette „három nemzeti alapelvé­nek" tartalmát. A kínai kommunis­ták a forradalmi Kuomintangot a munkások, parasztok, a városi kis­burzsoázia és a nemzeti burzsoázia tömbjeként építették. Az egységes arcvonal politikai vonala meggyor­sította a forradalmat és a Kuomin­tang első országos kongresszusa 1924-ben már a hatalmas forradal­mi hullám előhírnöke volt. A nem­zeti felszabadító forradalmi harcnak ez a hatalmas kibontakozása bizo­nyába a feudális elnyomás és a gyarmati függőség felszámolására vezetett volna. Azonban Csen-Tu­sziu, aki akkoriban Kína Kommu­nista Pártjának élén állt, mint ka­pituláns elem nem tudott pozitív for­radalmi álláspontot elfoglalni, sem a proletariátus hegemóniájának, sem a paraszti tömegmozgalom fej­lesztésének, sem a népi tömegek fegyveres ereje kialakításának kér­désében. 1927. évi nyíltan opportu­nista fellépése hozzájárult a kínai forradalom vereségéhez. Ekkor kez­dődött a kínai forradalom válsága, ez tette lehetővé az imperialisták és gozik, a másik — miután kipihente magát — szétnéz a földieken és be­osztja a szántással összefüggő mun­kákat úgy, hogy aznapi feladatát túlteljesíthesse. Az ősszel egyik traktorosnak sem volt jóformán munkaidővesztesége. Ilyen módszer, rel ez ideig 1100 átlaghektárt mü­veitek meg. A hoficei gép. és trak­torállomás mindkét traktorosa a hradeckrálovei kerület legjobb trak­torosa hernyótalpas traktoron. lyettes, dr. Ladislav Ďobeš, az egészségügyi minisztérium osztály­főnöke és más tényezők azonnal a szerencsétlenség szinhelyére siettek. Az összeütközés után nyomban vas­úti és egészségügyi segédosztago­kat küldtek kí a szerencsétlenség helyére. A vasúti szerencsétlenség­ről azonnal értesítették a kormányt, amely a sebesültek megmentése és a hozzátartozókról való gondosko­dás érdekében elrendelt minden szük­séges intézkedést. Csang Kai­sek titkos megegyezését és azt, hogy a feudálok és a nagy komprádor burzsoázia is Csang Kaj. seket választotta meg érdekeik vé­delmezőjévé. Ez a kapituláns, op­portunistal álláspont tette lehetővé a kispolgári értelmiség árulását is, végül pedig a forradalom véres el­nyomását. Mao Ce-tung- elvtárs a marxi-le­nini módszer helyes érvényesítésével, Lenin, Sztálin müveiből és a Komin, tern álláspontjából kiindulva ele­mezni tudta Kina osztályhelyzetét, felismerte és megoldotta azt a kér­dést, amelyet Kínában akkoriban igen kevés ember ismert fel, hogy a kínai nép győzelme a parasztsá­got vezető munkásosztálytól függ. 1926-ban .megjelent müvében: „A kínai társadalom osztályairól" éle­sen szembefordult a jobboldali és „baloldali" opportunizmussal. Ez a munka az osztályhelyzet marxi-le­nini értékelését jelentette és kitűz­te a további harc irányát. 1927-ben Mao Ce-títfng elvtárs meg­írta a kínai forradalom első idősza­kának legfontosabb müvét „Jelentés a Hunan-tartományi parasztmozga­lommal kapcsolatban megtartott vizsgálatról". Ennek a műnek a kí­nai nép harca szempontjából óriási jelentősége van. Mao-Ce-tung elv­társ felismerte és értékelte benne a parasztság szerepét a kínai forra­dalomban, elemezte a parasztság egy • rétegeit és a szegényparaszt­ságot a parasztság legforradalmibb részének nyilvánította, követelte az új politikai hatalom és a népi fegy­veres erő megalakítását a felszaba. dított területeken. Egyben követelte a legszélesebb tömegek mozgósítá­sára vonatkozó forradalmi elv ér­vényesítését. Louis Aragon Prágában December 26-án, szombaton Moszkvából hazatérőben repülőgé­pen Prágába érkezett Louis Aragon, francia író, a „Nemzetek közötti bé­ke megszilárdításáért" nemzetközi Sztálin-békedíjak adományozó bi­zottságának alelnöke. Louis Aragon. nal együtt Prágába érkezett felesé­ge, Elsa Triolet, haladószellemü ki­váló írónő is, A ruzini repülőtéren mindkét vendéget a közmüvelödés­: ügyi minisztérium képviselői fogad­i ták. Mao Ce-tung a kínai nép szabadságharcának élén A közlekedésügyi minisztérium hivatalos jelentése

Next

/
Thumbnails
Contents