Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-25 / 311. szám, péntek

1953. december 25. UIS20 cÁMZô n ^a Ĺnk mul Imhpzďt Hány munkás, és parasztasszony, ról hallottunk már, hogy a múltban csak megaláztatásban volt részük, ma pedig mindenben egyenjogúak a férfiakkal, politikai tisztséget vi selnék, tagjai a nemzeti bizottsá­goknak és alkotó munkaaJkerilkkel megakadályozzák a háborút. Büsz­kék lehetnek dolgozó uszonyaink és leányaink — köztük a csehszlo­vákiai magyar dolgozó asszonyok és leányok le — minden tisztség re, hivatalra, amit jó] végeznek, mert minden megbízatást népünk bizalmából töltenek be. Ezek a köz­ügyekben fáradozó asszonyok veze­tői, tanácsadói, lelkes' szolgálói a nép ügyének. Legjobb biztosítékai annak, hogy a nemzeti bizottságok és egyéb népi szervek, amelynek munkájában részt vesznek, valóban szívükön viseli a dolgozók ügyes­bajos dolgait és igyekeznek azokat gyorsan és a dolgozók érdekében megoldani. A nők aktív és jelentős részvétele a népi közigazgatásban, a gazdaságj életben, a pártban és a tömegszervezetekben, azt bizo­nyttja, hogy május 9-i alkotmá­nyunk rendelkezéseit a nők egyen Jogúsításáról, milyen következetesen valósítottuk meg Nem csalódhatunk asszonyaink­ban. leányainkban: Dolgozni és har' coini fognak ók mind jobban és mind több«n népünk, köztársasá­gunk további felemelkedéséért. Dol­gozni és harcolni fognak követke­zetesen a békéért. Ezt a fő szem­pontot soha sem tévesztik szem elöl. Ki hiszi ma már él azokat a meséket, amelyekkel a régi világ szemforgató zsarnoka j rásütötték a nőkre a »gyenge«, »védtelfm«, »te­hetetlen« jelzőket, hogy eHIssék őket joguktól, hogy egyenrangú tagjai legyenek a társadalomnak. A mi asszonyaink és leányaink nem gyengék, nem is tehetetlenek Ki­váló tetteik bizonyítják, hogy erő­sek és harcosak, hogy esrysorban, vállvetve küzdenek a férfiakkal s nem egyszer olyan tetteket visznek véghez, amelyekre felfigyel az egész ország. Ilyen asszonyoknak és leányok­nak ott a helyük mindenhol, ahol népünk szavát hallatja. Olyan nők ezek, akik túlteljesítik normájukat, ."kik csak minőségi árut termel­nek, önköltségcsökkentést érnek el és jobb munkával, szakszerűbb, észszerűbb és élenjáró módszerek­kel jobb termést érnek el, mtnt akárki más a gyárban, vagy a fa luban. Anna Walterová, a napajed­lej Fátra-üzem dolgozójának újítá­sa meggyorsította a fogkrém tubu­sok gyártását. A forma kisebb mó­dosítása lehetővé teszi az eddigi két tubus helyett egyszerre négy tubus előállítását. Ezek az asszonyok és leányok méltán büszkék munkájukra és köz" életi szereplésükre, de büszke rá­juk minden becsületes dolgozó és egész köztársaságunk hogy Ilyen asszonyaink és leányaink vannak. A nép bizalma és szeretete, vala­mint munkájuk eredménye emeli fel őket a vezetők közé és a nép szeretete és osztatlan bizalma kí­séri őket további munkájukban. Persze, ezek a dolgozó nők nem születtek ilyeneknek. Mi tette har­ciassá. mi nevelte vezetőkké ezeket az asszonyokat, akik a multbáh el­nyomottan éltek és csak a munka névtelenségében húzódtak meg. A szabadság nevelte őket melyet a dicső Szovjet Hadsereg meghozott az ő számukra is. A kultúrát a népi demokrácia eljuttatja a leg eldugottabb falvakba is, — s még fokozottabban nyújtja majd most a kormánynyilatkozat szellemében és az ötéves terv eredményes befejez tével. A harccal és munkával ki­vívott általános felemelkedés. az állandóan növekvö életszínvonal ne­velte őket, amely kinyitotta szemü­ket, megnövelte igényüket és meg­tanította őket máskép, új ember módjára Sni. így változott meg többmii lió munkás ós parasztasz­szony élete. Esztergályosok és egyéb munkások, állami és szövetkezeti funkcionáriusok, államdíjas művé­szek, katonatisztek és miniszter is van a nök kőzött u új Cs«h*elo vákiáfcan. &a külön boldogság min­den asszony, minden anya saímá­ra, hatalmas erőt ad neki a mun­kában és a harcban az a tudat, hogy gyermeke előtt szabad és biz­tos jövő áll. Most, a nagy békekongresszus után, a Népi Korea újjáépítésére nyújtott testvéri segítségünk során, a kormánynyilatkozat és határozat megvalósításával harcolnak dolgozó nőink a maguk és családjuk még örömtelibb jövőjéért. Ebben a harc­ban is derekasan kell, hogy megáll­ják a nők a helyüket. Meg is áll­ják. fiatalja és öregje egyaránt Ilyen lelkes, harcos asszonyok tud ják, mi a kötelességük. Nemrég adtunk számot a cseh­szlovák textilipar dolgozóinak nagy eredményeiről. Jelentős részük van ebben éppen a női dolgozóknak. Tudják ezt jól és méltányolják dol­gozó nöfcnk és azért szaporodnak napról napra a versenyvállalások i koreai műszakra. Az egyik teljesít ményét emeli, a másik a tervet idő előtt befejezi, a harmadik csak mi­nőségi árut termel, a negyedik ön költségcsökkentésre és anyagmegta. karltásra törekszik, jobhan és fele­lősségteljesebben látja el a munká­ját a szocialista kereskedelemben, vagy jobb szolgálatot nyújt a kom munális üzemben. Persze, ne feledkezzenek meg dol gozó ,nőink a politikai munkáról sem. Ez az alapja mindennek. Van­nak még olyan asszonyok, altík nem tudják, hol a helyük és m; a teen­dőjük. Nincsenek vele tisztában azért, mert senki érthetően, magya­rán. szemtől-szembe még nem mond­ta meg nekik, hogy a becsületesen dolgozó nőnek, tekintet nélkül poli­tikai szervezettségére, a béke front­ján van a helye. Márpedig a békéért és a boldogabb jövőért szívesen dol­gozik minden asszony, minden anya csak tüiYilmesen kell megmuitaltni, hogyan szilárdítjuk meg a békét és mi az út boldogabb jövőnk felé. Mindennapos munkánk hatalmas ki­állás a béke ügye mellett. Persze, a dolgozó nők nem ma­radhatnak munkájukban magukra és az sem jó, ha elszigetelten dol­goznak. Éppen ezért szolgálnak kö­zös munkájuk keretéül a helyi nem­zeti bizottságok mellett működő női bizottságok. Ezeknek a bizottságok nak a feladata megszervezni és Irá­nyítani köztársaságunk asszonyai­nak milliós táborát. Hatalmasan kell fejlődnie ennek az erőnek és ha­tékonyan segíteni pártunknak, kor­mányunknak a szocializmusért és a békéért indított harcában. Megmond juk őszintén, hogy a nök cselekvő hozzájárulása nélkül nem építjük fel a szocializmust; dolgozó nőink viszont csodákra képesek, ha bevon­juk őket nagy fel adatatok teljesíté sébe. Ez most a láncnak az a sze­amit erősen meg kell ragad­nunk, mind több és több nőt bekap­csolni az építömunkáiba a nőbizott­ságok útján. Nagy a szerepe ezeknek a bizottságoknak, mert nemcsak az első lépést jelenük a nők kpzéleti szereplése felé. hanem eredményes kezdeményezésük rögtön megnyilvá­nul a nemzeti bizottságoknak és köztársaságunk államapparátusána K jobb munkájában. Tömegpolitikai munka megrendezése, az ötéves terv sikeres befejezése, az 1954. évi terv előkészítése, a párt. és kormány­határozatok pontos végrehajtása és egyes szakaszokon végrehajtásának ellenőrzése, a Népi Koreának nyuj tandó segítség megszervezése, a dolgozó emberről és családjáról való szerető gondoskodás, bő szerepet nyújt a bizottságokban dolgozó nőknek arra, hogy meggyőzzék és megnyerjék eddig közömbös társ­nőiket. Boldog jövőnk kiépítésében minden becallletes dolgozó nőre szá­mítunk, tekintet nélkül arra, hogy tagja-e a Nemzeti Arcvonal vala­melyik potttlkai pártjának vagy nem. Minden egyes növel külön kell beszélni és türelmesnek kell lenni esetleges heäytelen nézetükkel szem­ben Ez ez apró munka a munka legnehezebb része, ami a nőblzott­ségokra vár. De a türelmes munka megtermi a maga rózsáját akkor, ha a n ^bizottsá gok tagjai közé a legöntudabosabb, legtapasztaltabb és legjobb dolgozó nőket választ­juk. A bizottságokban ot* a helye azoknak a nőknek, akiket lakóhe­lyükön szeretnek és becsülnek, mert jó munkások, haladó gondolkodású falusi parasztasszonyok, vagy az élenjáró értelmiség képviselői. Tíz­ezernyi asszony dolgozik már nem­zeti bizottságainkban és százezer­nyinek van helye a nöbizottsápok­ban. Ennek a megvalósítása kü­szöbönálló egyik legfontosabb fel­adatunk. Különösen fontos a nő­bizottsígok létrehozása ott, ahol még egyáltalán nem alakult meg, vagy nem működik. Ütünk a teremtő béke, az ellen­ségé a pusztító háború. Építsd ha­zádat, erősíted a békét. Ezzel a gottwaldi jelszóval megyünk most is az új harcba, új eredmények fe­lé, nem riadva soha vissza mert hazánk építésére, megvédésére, a béke megvédésére semminemű mun­ka sem sok. Kii" I jenek asszonyaink és leánya­ink még lelkesebben, még odaadób­ban a kormánypolitika. Csehszlová. kla Kommunista Pártja politikájá­nak győzelméért, hazájuk örök bé­kéjéért. Felvilágosító munkájuk és jól érthető szavuk jusson el minden asszonyhoz, minden leányhoz, akik még nem érfeik a békevédelem fon­tosságát és megvalósításának mód­ját. Legyenek éberek az el" ínség szavával szemben és cáfolják meg, ahol felhangzik, markolják meg a munkaszerszámot és úgy dolgozza­nak, hogy egyre erösebb, egyre gaz­dagabb legyen szép Csehszlovák Köztársaságunk. És ami a jelen pillanatban a legfontosabb: Rázzák fel a közönyösöket és értessék meg velük, hogy minden egyes, szósze­rint minden egyes asszonynak te­vékeny részt kell vennie a béke megőrzésében. Mindnyájunk kötelessége dolgozó nőinknek a legmesszebbmenő támo­gatást megadni. Jó lenne most ez­zel kapcsolatban Gottwald elvtárs bölcs szavaira emlékezni. Mikor 1952. március 7-én a Nemzetközi Nőnap alkalmából Gottwald elvtárs a csehszlovák nők küldöttségét fo­gadta, külön üzenetet intézett a férfiakhoz: » Elvtársak, ha holnap feleségteknek virágcsokrot vagy ajándékot adtok át, fogadjátok meg, hogy a férfiak és nök egyen­jogúsága nem végződik küszöbötö­kön! Fogadjátok meg. hogy nem fogjátok asszonyaitokat megakadá­lyozni abban hogy állásba lépjenek és megkönnyítitek házi munkájukat is Ha ezt megfogadjátok és be ls tartjátok, higgyétek el, Igen nagy segítséget nyújtotok népgazdasá­gunknak, köztársaságunknak. Nem kétséges, hogy e fogadalom és an- i nak igaz betartása megkönnyíti j asszonyaink helyzetét. Mert a nők egyenjogüsáea nemcsak a népi de­mokratikus alkotmánynak, hanem szocialista erkölcsnek is egyik alapvető tétele.« Jó Sándor. Q gy igazi karácsony Karácsony éjszakáján vártuk Az eljövendő nagy Messiást, Ezerkilencszáznegyvennégyben Egy dohos szagú vén pincében S kilnn hó lepte el az éjtszákát. Csikorgott, mart a fagy vad foga. Bombáktól rezgett a levegő, Száz véres test huppant a földre, Hó hullott a kihűlő testre S összecsapott a rossz s jó erő. Kopott imát mormolt sok öreg, Szájuk szélén a kín remegett, Háláimadár suhant az égen, De messzelátszó vörös fényben A szabadító megérkezett. Levette nyakunkról a jármot, Fényre vitte, aki szenvedett, Ételt adott a koplalóknak, Meleg szobát a pincelakóknak — — A győzelmes Förös Hadsereg. F«ctó Pál * • • M ár egyre melegebb, n ... Már egyre hidegebbek az esték, fázósan összebújnak a felhők a decemberi szürke égen. Már fehér hó borítja az erdőt, mint meleg dunyha pihen a réten. Már egyre melegebben szeretnék beszélni bátor szóval, hogy zengő hangom az emberekhez érjen. Szeretném, ha úgy szólna, mint csengő a csendes utcán gyerek kezében. Ozsvald Árpid. • • * Fészke t rakott aht a fdkon i Fészket rakott a hó a fákon, veréb guggol a vattás ágon. Szívem mozdul a föld alatt: a szívem zsenge búzamag. Véres háborúk vetették él, megöntözték fekete vérrel, a télnek átka ráfagyott, de nyomot rajta nem hagyott. S ha lángok gyúlnak a tavaszban megérinti őt is a hajnal, szippant a fényből részegen az én szívem, az én szívem. Kortyol a fényből harmatozva az ősi rögre ráhajolva és így lesz termő búzaszár, ha megcsókolja majd a nyár. Dénes György. /Q pataknál Fodros hullámok zongoráján friss nótát ver a lenge szél. Fejük rázzák a kopár nyárfák, susog a száraz nádlevél. A lakóházak ablakában boldog nyugalom fénye ég. Fölöttük őrködve megcsillan vörös csillag, fogaskerék. Este van. Csillagos subáját az égbolt vállára veszi. S a lágy hullámok sima hátán hintázva gondját kergeti. Fönt vadlibák szállnak suhogva, a tolatómozdony dohog, a gyárak zúgnák, dorombolnak és ifjú szívem feldobog. Petrik József. /

Next

/
Thumbnails
Contents