Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-25 / 311. szám, péntek

WSZ0 Téglagyártók Szamojotov gyárigazgató é

s Nyemcev téglaégetőmester hazafelé tartott ae értekezletről. — Hallottad, mit mondanak a kőművesek? — kérdezte Szamojotovtól. — Ügy kell nekik a tégla, mint egy falat kenyér. Nálunk meg nincs olyan égetés, hogy ne kerülne bele selejt. — Éppen ezen töröm én is a fejemet, Borisz Tit-ovics — válaszolt elgondolkozva Nyemcev. — Azt hiszem, ezeket a bakokat meg rastélyohat alighanem dísznek rakjuk a kemencébe. Többször megtörtént, hogy a leányok, különösén az újak, tévedésből rostélyok nélkül égették a téglát. És mi történt? Ahol nem volt rostély, ott égett ki legjobban a tégla. Elgondolkoztam: Nem fölöslegesek ezek a bakok és rostélyok? Szamojotov felfigyelt. — Hm... A rostélyos téglaégetési nem most találták ki. Mmdenwtt ezt alkalmazzák. Talán mégis máshol van a hiba. — Nem hinném. Engedd meg, hogy egyszer rostély nélkül égessünk. Próbáljuk ki.., Szamojotov elgondolkozott a téglaégetőmester javaslatán. Mégis ki kellene próbálni ezt a módszert, Talán sikerülne. Hiszen a nyerstéglapréselő győzné a gyorsabb iramot is• Filimon Ivanovics Krizsanovszkij téglapréskezelő ! már régen bebizonyította, hogy gépe préselhet az előírt napi 40.000 téglán felül további tízezer, sőt tálán mé.g több nyerstéglát is Másnap odament Nyemcevkez. — Próbáld hát ki a rostélynélküli módszeredet. Majd meglátjuk, mi lesz belőle... Elérkezett a nap, amikor kirakták a kemencéből az új módszerrel égetett téglákat. Ércesen csengtek és olyan piros színük volt, mint az izzó láng. — Nagyszerű!... — mondta Szamojotov, amikor meglátta a téglákat — Azt hiszem, leszámoltunk a selejttel és mennyi hely szabadul fel a kemencében, ha kidobjuk a bakokat meg a rostélyolcat! Most már csak az van hátra, hogy a- szárítók munkáját is meggyorsítsuk valahogyan. Szamojotov Viera Kiszlicina téglaszárítóhoz és a főmérnökhöz fordult, hogy megbeszélje velük ezt a kérdést Másnap a munkások már hozzá is láttak a szárítókamrák megjavításához. Felszeréltek két új ventilátort is, amelyek forró levegőt fújnak a szárítókamrába• Ezenkívül odavezették a téglaégetés után maradt forró gázokat az égetőkemencékből, hogy /az se vesszen kárba. De megjavították a szárítókamrák ajtajait is. — Na, Viera, gyorsabban megy a munka? — kérdezte néhány nap múlva Szamojotov. — Gyorsabban, Borisz Titovics, sokkal gyorsabban — válaszolta a lány. Új nyerstégla-rakomány érkezett a szárítókamrába. A téglákból csak úgy áradt a hideg, a nedvesség. Viera óvatosan megindította a forró levegőt árasztó ventilátorokat A szárít.ókamra hőmérsékletét nem merte hirtelen magasra emelni, mert a hideg téglák megrepedhettek volna a nagy hőségtől. Olykor egész natpba beletelik. míg felmelegszik a téglarakomány. És csak ezután gondolhat arra, hogy az előírt fokra emelje a hőmérsékletet• Viera elgondolkozott. Mi vobna, ha a nyerstéglát melegen vinnék a szárítókamrába? Igen ám, de hogyan? A leány felment egy

sz

er a legfelső emeletre oda, ahol az agyagkeverőgép dolgozik a prés fölött. Hirtelen átvillant az agyán a gondolat: nem hideg, hanem forró vizet kellene az agyaghoz adni. Az agyag felmelegednék é

s a présből melegen kerülnének téglák a szárítókamrába. Viera az igazgatóhoz futott: — Borisz Titovics, javaslatom van... Forró vizet kell az agyagkeveröbe adni •.. Borisz Titovics meghallgatta a leányt, megkérte várjon kissé. Rövid' idő múlva visszatért a főmérnökkel, aki nyomban számolni kezdett, végül azután kijelentette: — Nem forró víz. hanem gőz keU (ÍZ agyagkeveröbe. v Átalakították az agiyaffkeve^öt és IRTA: V. TYENDRJAKOV • • • a nyerstégla most még úgy került a szárítókamrába, hogy szinte égetett. ... Az egyik lap szerkesztőségéből futótudósító érkezett a gyárba Borisz Titovics néhány nap múlva titokzatosan intett Vierának: — Gyere csak . .. Borisz Titovics eléje teritette az újságot: — Tessék, gyönyörködj benne -.. A lapban ott volt néhány sornyi szöveggel a lány arcképe. A tudósítás arról szólt, hogy Kiszlicina elvtásnő 84 óráról 34-re csökkentette a téglák szárítási idejét, és hogy ezt a gyorsmódszerű szárítást ezúttal alkalmazták először. Egyik napon Borisz Titovics Szamojotovot a tröszt igazgatóságára hivatták. Ae igazgatóságon óvatosan kezdték a beszélgetést-, — Az idén nagyon jól dolgoztatok. A tervben éüővrt 17 millió helyett 20 milMó téglát gyártottatok .. — Százezer híján 24 mü'fiót — javította ki Szamojotov. — Nos, most még jobban fokoznotok kell a termelést. Borisz Titovics elmosolyodott: — Miről van szó. -. Mondjátok meg nyíltan. — Huszonhat millió téglára van szükség, — Meglesz! Az igazgató dolgozószobájában a munkások egymásnak adták a kilincset. Filimon Ivanovics Krizsanovszkij a préselögépről beszélt: „Műszakonként 42.000 nyerstéglát adunk •.." Nyemcev kijelentette, hogy nyugodtak lehetnek a kemencék felől. Viera, aki közben már megszokta, hogy a lapok „a gyorsmódszerű téglaszárítás híres mesterének'' nevezzék, így nyilatkozott: — Harminc óra alatt elvégezzük a szárítást. — Nos, ha így van, akkor december közepére teljesítjük a tervet. — Még előbb, Borisz Titovics. Szamojotov ravasz pillantást vetett Vierára: „Majd meglátjuk". És jött a többi munkás is. Szamojotov elbeszélgetett velük és ezt gondolta magában: jó segítő társaim vannak nekem, igazi gazdája a gyárnak mindegyikSzamojotov este sokáig járt-kelt a városban. Az építkezéseket nézegette, Borisz Titovics az ilyen sétákat úgy nevezte, hogy „megyek, körülnézek a nagy gazdaságban" Két gazdasága volt: az egyik, a kicsi — a Kamenseki sugár úton lévő téglagyár, a másik — a nagy — épülő város, a terület, az ország Megállt az egyik építkezésnél Éppen akkor fordult be egy tehergépkocsi. Húsz év körüli legény ült a kormánynál. Fordulás közben a kocsi oldalával nekiment egy téglarakásnak. A téglák szétgurultak, el is tört jónéhány. Borisz Titovics odalépett. — Felét tönkretetted! — mondta szigorúan. A soffőr zavartan haftgatott. — A téglákat köztudomás szerint nem az úristen küldi, hanem az emberek készítik. — Kicsoda maga, tisztelt elvtárs? — — Cukrász vagyok.. - Ilyen süteményeket sütök. Borisz Titovics ezzel óvatosan felemelt a földről egy tégladarabot, amelyen rajta volt gyárának a védjegye ... — Látod? Mi igyekszünk, örülünk minden terven felüli téglának. Te pedig ilyen szemetet csinálsz belőlük •.. A oofför nagyon rosszul érezte magát. Lassan elpirult és valamit morgott. Tálán bocsánatot kért... k ... .'ku---. Anna Lueseva szovjet t»ofan«iég»h otthonában. K öién&s juhillewm Az üzbég fővárosnak, Taak-endnak a közönsége nemrégiben különös jubileumot ünnepelt: az onsaág legidősebb tanítónője, Kamenszkája Mária Vaszdljevna pedagógiai működésének 60. éves jubileumát ünnepelte. A 18 éves Mária Vaszüjevna 1-803-ban adta az első tanitási órát az iskolában. Működésének 60 éve alatt több tízezer gyermeket tanított. Számos tanítványa működik ma mint agronómus, mérnök, tanító, orvos, színész, stb. Az ifjú nemzedék nevelésében végzett eredményes munkásságáért Ka. menszkája Máriának a Szovjetunió az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság érdemes tanítónője megtisztelő cimet adományozta. Számos tanító, munkás, tudományos dolgozó és mindenťéle társadalmi szervezetek képviselője jött össze, hogy a jubiláns nöt megtisztelje. Az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság l^müvelődé«ngj»i minisztere, Kavirov ismertette Kamenszkája életét és munkásságát. Volt tanítványaitól Moszkvából, Leningrádból. Kievböl. Minszkből, Vladivosztokból és so(k más falaiból a városból, az egész ország területéről többszáz üdvözlő távirat futott be a jubiláns nő ünneplésé, nek napján. A fafusi szovjet ktííturáíis-jóléti IH®A: I. BjBRJOZIN Aljoskotvo — nagy, jól /rendezett falu Gorkij-tartomány Bogorod rajonjában. A falu központjában klub, iskola, orvosi rendelő, szövetkezeti bolt van, s itt áll a kolhozvezetőség és a falusi szovjet épülete is. Az aljoskovói falusi szovjet területhez tartoznak még BarMno, Voznyeszenszkája és Uberzsic falvak is. E falvakban több mait ezer választó él, akik az Iszkra mezőgazdasági artyelbe tömörültek. Az utób bi három évben 13 külföldi delegáció látogatta meg a kolhozt. Az aljoskovói falusi szovjet példamutatóan végzi a tömegszervezésd és kulturális felvilágosító munkát. A falusi szovjet mind a H képviselője tevékenyen vesz részt a különféle állandó bizottságok munká jában. Sikerült közelebbről megismernem a kulturális-jóléti bizottság munkáját, amelynek vezetője Tatjána Turkova segédorvos. Egy novemberi napon részt vettünk e bizottság ülésén. A bizottság tagjain kívül jelen volt több aktivista és tanító. Meghallgattuk Korobova iskolaigazgató jelentését az új tanév első eredményeiről. A vitában egymásután felszólaló bizottsági tagok rámutattak az iskola munkájának hiányosságaira. A többi között megállapították, hogy a pedagógus kollektíva nem vonja be kellő mértékben a tanulók szüleit a nevelömunkába. Korobova elvtárs jelentésének megvitatása elegendő anyaggal szolgált az állandó bizottság számára, hogy a falusi szovjet legközelebbi ülésszakára határozatt." vezetet dolgozzon ki az iskola munkájának megjavítására. Azonban nemcsak iskolaügyekkel foglalkozik az aljoskovói falusi szovjet kultu: ď lis-jóléti bizottsága. Figyelemmel kíséri a kulturálisfelvilágosító munka fejlődését ajz egyes falvakban, támogatja*a helyi klubot és a klub dolgozóinak értékes kezdeményezéseit. Komoly munkát fejtett ki a bizottság a falvak rendezésében is. A falusi szovjet megválasztásakor Aljoskovó, Barkino, Voznyeszenszkája és Uberzsic községek lakói kérték képviselőiket, hogy fúrassanak kor. szerű kutakat, fásitsák be az utcákat. A bizottság megalakulása után azonnal foglalkozott ezekkel a kérdésekkel és rövid időn belül számos javaslatot dolgozott ki, amelyeket a falusi szovjet soronlevő ülésszaka elé terjesztett. A többi közt ajánlották, hogy szervezzenek összejöveteleket a rendezési munkákkal kapcsolatos kérdések megbeszélésére. Megkérték az ISZKRA-kolhoz vezetőségét, hogy vitassák meg a .kútfúráshoz szükséges összeg kiutalásának kérdését. A saovjet ülésszaka támogatta a bwoifeteág javaslatát. A falvakban .gyűléseket tartottak, amelyeken a •lökosok elhatározták, hogy tevéteenyen részt vesznek a falurendezési munkában. A koihozwe<&etöség 150 ezer rubelt irtait ki a négy Jcút építésére. Az utcarendezési munkáiartoikiban több mint 500 ember vett nászt. Ezerötszáz fát és cserjét üttettek, rendbehozták az utcáikat. A bizottság nagy gondot fordít a szovjet határozatai végrehajtásának ellenőrzésére. A terménybetákarítás előtt a szovijet ülésszaka határozatot hozott arra nézve, hogy az aratási munkában résztvevő kolhozparasztok és gépészek körében kulturális politikai munkát fejtsenek ki. A kolhozvezetöség javasolta, hogy minden mezőgazdasági brigádban létesítsenek „Vörös sarkot" és azt, hogy a fialusi klub -rendezzen hangversenyeket és műkedvelő előadásokat a mezőkön. A könyvtár dolgozói azt a feladatot kapták, hogy szervezzenek vándorkönyvtárat a mezei „Vörös sarkok" olvasói részére. Az aratási idény eteö napjaiban a bizottság aktívájának bevonásával ellenőrizte a kämtb nyári munkáját, valamint azt, hogy teljesítették-e az ülésszak határozatát a mezei brigádok „Vörös sarkainak" megszervezése, az újságok, folyóiratok és könyvek kézbesítése terén. Az eredmények mellett hiányosságokat is észleltek a mezei munkával elfoglalt parasztok kulturális - j óiéti igényeinek kilégítése terén. Ezeket rövid idő alatt kiküszöbölték. A LENINI ZÁSZLÓ cimü rajoni újság foglalkozott a kulturális-jóléti bizottság sikereivel, hasábjain részletesen beszámolt a bizottság- tapasztalatairól. A bizottság foglalkozik az egészségvédelemmel is. Ajz év elején a falusi szovjet területén csupán egy orvosi rendelő működött Aljoskovő faluban. A két szomszédos falu — Voznyeszenszkája és Barkino — lakóinak Aljoskovóba kellett menniök az orvoshoz. A bizottság tagjai az egyik ülésen arra a következtetésre jutottak, hogy minden lehetőség megvan arra, hogy még egy orvosi rendelőt létesítsenek. A falusi szovjet ülésszaka támogatta a bizottság javaslatát és megbízta a végrehajtó bizottságot, hogy a rajoni szovjetnél járjon el ez ügyben A kérést teljesítették. Most a falusi szovjet területén két orvosi rendelő mtiködik. A bizottság tervszerűen dolgozik. Novemberi tervfeladatai közül megemlítjük a kulturális és egészségügyi intézmények tüzelöanyagkészletének ellenőrzését, a falusi klub téli kultúrtevékenységének megvizsgálását, valamint a könyvtár és az ! olvasótermek működésének ellenőrzését Barkino és Voznyeszenszkája községekben. A kulturális-jóléti állandó bizottság tevékeny munkája lehetővé teszi, hogy a falusi szovjet még sikeresebben oldja meg a kulturális építéssel és a lakosság életkörülményeinek javításával kapcsolatos kér. déseket. Az u ra!

; „Kmiv'.ról elnevezett poUteclmikai int izet hallgatónk önálló kísérleteket végeznek a vegyetemző laboratórium ham.