Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-18 / 279. szám, szerda

III SZO 1953. november 18. ^ A fegyverzet csökkentéséért és a tömegpusztító fegyverek betiltásáért Ä szovjet küldöttség az ENSz politikai bizottságában leleplezte az imperialista tömb mesterkedéseit Az ' Ensz politikai bizottsága befej ezte a vitát a » Valamennyi fegyveres erők é

s valamennyi fegyverzet szabályozása, korlátozása és arányos csökkentése. A leszerelé si bizottság, jelentése" című napirendi pontról. Az általános vita eredményét az ülésen A. J. Visinszkij. a Szovjetunió küldöttségének vezetője össze, gezte beszédében. Visinsžkij kijelentette, az Egye sült Államok vezette angol.amerikai csoport egyes küldöttségeinek tagjai felszólalásaikban kísérletet tettek arra, hogy a leszerelési bi zottság munkájának megvitatása során úgy tüntessék fel álláspont jukat, mintha az olyan törekvéseket tükrözne, hogy elö akarják segíteni a fegyverzet csökkentését, az atom_, baktérium, ós más tömegpusztító fegyverek eltiltását. E csoport igazi törekvéseit és mindenekelőtt az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország hivatalos köreinek igazi törekvését jellemző tények azonban szöge

s ellentétben állanak ezekkel a kísérletekkel és meggyőzően bizonyítják, hogy az angol-amerikai tömb nem hajlandíT lényegében megvizsgálni a leszere lés kérdését. Az Egyesült Államok éls Anglia annak érdekében, hogy ezt a közvélemény előtt eltitkolják és clal tassák a közvéleményt, hallgatnak a leszerelési bizottság tényleges jellegéről. Ahelyett, hogy a bizottság munkáját — mondotta Visin-, szki.j — olyan intézkedések kidolgozására irányítanák, amelyek a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésére, az atom., a hidrogén és más tömegpusztító fegy verek eltiltására vonatkoznak, az Egyesült Államok és Anglia képviselői első pillanattól kezdve ar ra törekedtek, hogy a különböző áHlamok fegyverzetének méreteivel kapcsolatos kémértesülések gyűjtésére irányítsák a bizottság munkáját és a ködös jövőbe odázzák el a fegyverzet csökkentésének és a tömegpusztító fegyverek eltiltásának kérdését. A 14 ország határozati javaslata — folytatta A. J. Visinszkij — nem biztosítja a szükséges feltételeket a leszerelési bizottság mun kájának sikeréhez. A 14 ország határozati javaslata — ha nem veszik figyelembe a Szovjetunió által javasolt módosításokat — nem arra irányul, hogy elősegítse a fegyverzet csökkentését az atom, a hidrogén és más tömegpusztító fegyverek eltiltását. A Szovjetunió küldöttsége — jelentette ki Visinszkij — javaslato kat terjesztett a közgyűlés elé, amelyek a fegyverzet és a fegyveres erők haladéktalan csökkentésére, valamint az atom. és- hid rogénbomba eltiltására vonatkozó konkrét intézkedéseket tartalmaznak. Amennyiben a közgyűlés elfogadja ezeket a javaslatokat, akkor biztosítja a fegyverzet tényleges csökkentését, az atom- és hidrogén fegyver tényleges eltiltását, ami nagyjelentőségű volna a béke fenn tartása és a nemzetközi biztonság szempontjából. A Szovjetunió küldöttsége — jelentette ki Visinszkij — egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy Da.gyjelentöségüek azok a módosítások, amelyeket a bevezetés né hány pontjához és a határozati javaslat határozati részéhez terjesz tett elő amikor azt javasolta, hogy a leszerelési bizottság legkésőbb 1954. március l én terjesszen javaslatokat a bizottsági tanács elé, elsősorban azt öt nagyhatalom —- az Egyesült Államok, NagyBritannia, Franciaország. a Kínai Népköztársaság és a Szov jetunió — fegyverzetének lényeges csökkentéséről, valamint az atoma hidrogén és egyéb tömegpusztitó fegyverek eltiltásáról, e tilalom végrehajtása fölött örködri szigo rú nemzetközi ellenőrzés egyidejű bevezetésével. A. J. Visinszkij, a Szovjetunió küldöttségének vezetője az ameri kai, angol, francia és holland kül/ döttek megjegyzéseire válaszolva kimutatta, hogy a szovjet módosító javaslatok ellenzőinek érvelése teljesen tarthatatlan. A Szovjetunió képviselője kije lentette, hogy az az »együttmüködés«, amelyet az Egyesült Államok képviselője ajánl itt, ebben a for mában: csatlakozzatok hozzánk, fogadjátok el minden javaslatunkat és akkor együtt fogunk veletek dolgozni — nem együttműködés, hanem diktátum. Ahelyett, hogy megfelelő tárgyalások útján a meg egyezést keresnék — mondotta Visinszkij — egyszerűen ránk akar ják kényszeríteni akaratukat. Diktátumokat azonban nem fogadunk el. Azt javasolják nekünk, hogy foglalkozzunk »müszaki szótárak« összeállításával, a fegyverzetről szóló értesülések »szerzésével és vizsgálatávakc. Mi viszont azt javasoljuk, hogy a leszerelési bizottság foglalkozzék fő feladatával: a fegyverzet csökkentésével és a tömegpusztító fegyverek eltiltásával, ne pedig erre vonatkozó eredménytelen esz mecserékkel és üres fecsegéssel, miközben csupán olyan határozatokra törekszik, amelyek kémértesülések megszervezését segítenék elö. Javasoljuk, h,ogy vezessenek be szigorú nemzetközi ellenőrzést a tömegpusztító fegyverek eltiltásával kapcsolatos határozat betartása fölött. Visinszkij ezután kimutatta, hogy a 14 ország határozati javaslatához előterjesztett szovjet módosítások jószándékon alapulnak, azt a törekvést juttatják kifejezésre, hogy a leszerelési bizottság munkáját reális, komoly, termékeny útra vigyék, olyan útra, amely konkrét határozatokhoz vezet a fegyverzet csökkentésével és a tömegpusztító fegyverek eltiltásával kapcsolatban. Ezek a szovjet küldöttség elgondolásai — jelentette ki Visinszkij — amelyeket a szovjet küldöttség abban a mély meggyőződésben terjesztett e bizottság elé, hogy támogatásra találnak azoknál, . akik osztoznak törekvésünkben, hogy intézkedéseket kell tenni a nemzetközi feszültség megszüntetésére. Az ülésen a Szovjetunió küldöttsége előző módosításait újabb módo. sító javaslattal egészítette 'ki. Ez a módosítás javasolja, hogy hagyják ki a 14 ország határozati javaslatának határozati részéből az első pontot és helyébe a következő szöveget iktassák: „A közgyűlés „kimondja", hogy az atom- és a hidrogénfegyvereknek, mint az agresszió és a tömegpusztítás fegyverének alkalmazása ellenkezik a népek becsületével és lelkiismeretével és összeegyeztethetetlen az Egyesült Nemzetek Szervezete tagságával. Kijelenti, hogy az a kormány, amely először alkalmaz bármely országgal szemben atonl-hidrogénfegyvert vagy más tömegpusztító eszközt, bűncselekményt követ el az emberiség ellen és háborús bűnösnek tekintendő." A moszkvai »Pravda« a nagyhatalmak közti tárgyalásokról Éles bírálat az „európai hadsereg" ellen a Belga Szocialista Párt kongresszusán A moszkvai „Pravda" közli Jurij Zsukov, ismert szovjet újságíró „Nem lehet kitérni napjaink fő kérdésének megvitatása elől" című cikkét. A cikkíró felhívja a figyelmet arra, hogy egész sor nyugati államférfi, valamint a nemzetközi feszültség fenntartásálban érdekelt körök zsoldjában álló sajtó mind a mai napig hallgat azokról a szovjet javaslatokról, amelyeket az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányához november 3áin intézett szovjet jegyzék tartalmazott a külügyminiszterek tanácskozásának céljáról. Sőt, ezek arra törekednek, hogy úgy állítsák be a dolgot, mintha a Szovjetunió egyáltalán nem óhajtana tárgyalni a nyugati hatalmakkal. • V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere november 13-i sajtóértekezletén leleplezte a nemzetközi együttműködés nyílt és titkos ellenségeinek e mesterkedéseit. Most még a reakciós sajtó is kénytelen elismerni, hogy a Szovjetunió kitart napjaink fő kérdésének, annak a kérdésnek megvitatása mellett, hogyan lehetne csökkenteni a nemzetközi feszültséget, hogyan lehetne megszilárdítani a békét és a népek biztonságát. A tények tények maradnak és a tények elől nem lehet elbújni. Egyfelől — írja Zsiukov — a Szovjetunió javasolja, hogy tartsák meg a külügyminiszterek értekezletét azzal a céllal, hogy egy lépést tegyenek előre a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása terén. Ezt szolgálná azoknak az intézkedéseknek megvitatása, amelyeknek célja a nemzetközi feszültség enyhítése, valamint a német kérdés megvitatása, beleértve Németország nemzeti egységének helyreál' lítását, a német békeszerződés megkötését, miután a német kérdés i megoldása szorosan összefügg az I európai biztonság biztosításával. Másfelöl az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország szintén a külügyminiszterek tanácskozásának i összehívása mellett foglalnak állást, de ugyanakkor kitérnek az elöl, hogy megvitassák a nemzetközi feszültség enyhítésének kérdését, a német kérdést pedig nem azoknak a feladatoknak megfelelően akarják megvitatni, amelyek Németország egységének békeszerető és demokra. tikus alapokon való helyreállításával függnek össze, hanem e kérdés megvitatását azoknak a feladatoknak akarják alárendelni, amelyeknek célja Németország újrafelfegyverzésének meggyorsítása. A burzsoá sajtó most hatalmas hűhót csap az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország december Ä" belga sajtó rámutat azokra a komoly nézeteltérésekre, amelyek a belga szocialisták körében az „európai hadsereg"-ről szóló szerződés ratifikálásának kérdésében keletkeztek és különösen kiéleződtek a pártnak a napokban véget ért brüsszeli kongresszusán. A sajtó képviselőit nem engedték be a kongresszus üléseire, de a „Le Peuple" című lapban közölt beszámoló szerint az „európai hadsereg" létrehozásának kérdéséről a kongreszszuson beszámolót tartó Larock nem titkolhatta el. hogy a szerződés ratifikálása komoly akadályokba . ütközik. Rámutatott, hogy a szerződés ratifikálásának ellenzése mindenekelőtt Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének fenyegetésével .magyarázható. Rolin szenátor éles bírálatot mondott az „európai védelmi közösség" tervéről. Követelte az .„európai hadsereg" kérdésével kapcsolatos parlamenti vita elhalasztását. Rámutatott, hogy az „európai hadsereg"-ről szóló szerződés katonai é.i politikai jellegű veszélyt rejt magában. Rolin emlékeztetett a német militarizmus Belgium elleni agressziójára és kijelentette, hogy az „európai hadseregéről szóló szerződés ratifikálása a nemzetközi feszültség fokozott kiéleződéséhez vezet. „Véleményem szerint — mondotta Rolin — megbocsáthatatlan dolog lesz, ha a szóbanforgó szerződés ratifikálása mellett foglalunk állást.'' Az „európai hadsereg" megteremtéséről szóló szerződés ratifikálása ellen foglaltak állást más kongresszusi küldöttek is. A kongresszus szavazattöbbséggel olyan határozatot hozott, amely ajánlja a parlament szocialista képviselőcsoportjának. hogy vesse fel az „euró pai védelmi közösség'' megteremtésével kapcsolatos vita elhalasztásának kérdését. A továbbiakban azonban több fenntartás után a határozat ajánlja a szerződés ratifikálásának megszavazását abban az esetben, ha a parlament nem egyezik bele a kérdés megvitatásának elhalasztásába. A Német Szociáldemokrata Párt fürthi szervezete szembefordult a párt vezetőségével A Német Szociáldemokrata Párt kibővített vezetőségi értekezletet tartett Bonnban. \ Az értekezlet Olienhauer pártelnök, Wilhelm Mellies elnökhelyettes és Carlo Schmied pártvezetőségi tag beszámolója után bizottságot jelölt ki „a Német Szociáldemokrata Párt szervezeti átalakításának és a pártprogramm korszerűsítésének" előkészítésére. Az értekezleten alakított másik bizottság, amelynek elnevezése alapján .az európai együttműködés kérdésével" kellene foglalkoznia, a valóságban az úgynevezett európai védelmi közösségről szóló békeellenes egyezmény megvalósításának előmozdítását tekinti fő feladatának. A Német Szociáldemokrata Párt fürthi szervezete legutóbbi ülésen hozott határozatában kiemeli: Egyes vezető pá'rtfunkcionáriusok el akarják velünk hitetni, hogy a Német Szociáldemokrata Párt azért szenvedett vereségei a választásokon, mert mereven ragaszkodott a marxizmus — alapelveihez. Az igazság ennek éppen az ellenkezője pártunk azért nem tudta legyőzni ellenfeleit, mert mindinkább eltávolodott a marxizmustól. A német szociáldemokráciának viszsza kell találnia Marx tanaihoz és újra Bebel harcos pártjává kell válnia. Követeljük a munkásság marxi szellemtől áthatott, bevált módszereinek alkalmazását és a munkásnyúzó Adenauer-kormány politikai támogatásának azonnali megszüntetését: elejére kitűzött bermudai értekezlete körül. Ennek az értekezletnek különleges célkitűzése és elkülönített jellege természetesen nem segítheti elő a nemzetközi feszültség enyhítését. Vájjon milyen kérdéseket akar megvitatni szűk körben Eisenhower, Churchill és Daniel? A New York Herald Tribúne mértékadó forrásokra hivatkova azt írta, hogy a Bermudákon a többi között a német kérdést, a koreai kérdést, Indokína kérdését, a trieszti kérdést, a Saar-vidékkel kapcsolatos francia-német vitát, a „Nyugat" viszonyát a Kínai Népköztársasághoz, a zsákutcába jútott angolegyiptomi tárgyalások kérdését, az angol iráni olajkérdés rendezésének feltételeit fogják megvitatni. Amikor viszont egy olyan értekezletre tesznek javaslatot, amelyen a Szovjetunió részt venne, az Egyesült Államok és partnerei azt ajánlják, hogy szorítkozzanak a német kérdésre és emellett a kérdés megvitatását is Nyugat-Németország felfegyverzésének meggyorsításával összefüggő feladatoknak akarják alárendelni. Csak egy dologgal lehet megmagyarázni, miért korlátozzák ily mesterségesen az értekezlet célkitűzéseit: azzal a törekvéssel,, hogy szavakban eszmecseréket folytassanak a külügyminiszterek összehívásáról, mert ennek gondolata nagyon népszerű a néptömegek körében, a valóságban viszont úgy intézzék a dolgot, hogy ezek az eszmecserék kudarocal végződjenek. Naiv dolog volna azonban feltételezni, hogy ez a taktika megtévesztheti a népeket. Amikor az amerikai diplomácia makacsul kitart e mellett az út mellett, mint a tapasztalatok bizonyítják — csak azt mozdítja elő, hogy egyre széle- v sebb rétegek ismerik fel mesterkedéseiknek titkos rúgóit. A külügyminiszterek értekezlete Összehívásának gondolata továbbra is-időszerű marad — írja befejezésül Zsukov. A Szovjetunió érdeklődését a megérett nemzetközi kérdések rendezését célzó értekezlet iránt — mint V. M. Molotov sajtóértekezletén rámutatott — az a törekvés diktálja, hogy csökkentsék a nemzetközi' feszültséget, megszilárdítsák a békét és a nemzetközi biztonságot. Éppen ezért javasolja a Szovjetunió és javasolta most is, hogy az Egyesült Államok, Anglia Franciaország, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság részvételével vitassák meg a nemzetközi feszültség enyhítésének kérdését. Ez napjaink fő kérdése és e kérdés elöl nem lehet kitérni. Adenauer nyilatkozata amerikai laptudósítók szamara Az utóbbi napokban már negyedszer igyekezett Adenauer bonni kancellár külföldi 1 aptudósítókkat folytatott beszélgetései folyamán arra, hogy minden kétséget eloszlasson az „európai védelmi közösség" megvalósításáról és hogy ezzel egyidejűleg tompítsa azt a visszhangot, amelyet a Szovjetuniónak a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló konkrét jiavaislatai keltenek. Vasárnap, november 15-én Adenauer interjút adott a „Neue ZeL tung" című amerikai újság bonni tudósítójának. Nyilatkozatában kijelentette, hogy „az európai védelmi közösség megállja helyét minden parlamenti próbánál és valósággá válik." Az ö szilárd meggyőződése szerint Franciaország is belátható időn belül egyetért majd „az európai védelmi közösséggel." „Szilárd meggyőződését" azzal indokolta, hogy „a legsúlyosabb történelmi hiba volna, ha Franciaország az európai védelmi közösséget elutasítaná". Arra az egyenes kérdésre, vájjon a szövetséges köztársaság kezdeményezöleg hozzájárul-e Németország egyesítéséhez, Adenauer taktikusan megkerülte a választ azzal a kijelentéssel, hogy az adott pillanatban nem mondhatja meg, hogy a szövetséges köztársaságnak mikor lesz alkalma "libben az irányban nyílt lépéseket tenni. Az olasz nép »az európai hadsereg« megalakítása ellen Az olasz békehívek bizottsága számos tiltakozó tüntetésről adott hírt, amelyeket az utóbbi napokban Olaszország szerte rendeztek Nyugat-Németország felfegyverzése és az úgynevezett „európai védelmi közösség" ellen. Milánóban nagy népgyűlést tartottak, amelyen felszólalt, Emilio Sereny, a Béke Világtanács tagja. A milánói békehívek mozgalmának járási bizottságai a volt frontiharcosok szövetségével együtt több mint 15 gyűlést rendeztek, amelyeknek részvevői tiltakoztak az ,,európai védelmi közösség" ellen, valamint Németország felfegyverzése ellen. A békehívek aktiv tevékenységet fejtenek ki Rómában és Turinban. Németország felfegyverzése ellen tiltakoznak számos más olasz városban megtartott gyűlések rész. vevői is. \