Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-17 / 278. szám, kedd

f UJSZ0 1953. november 17. Mao Ce-tung elvtárs fogadta a koreai kormányküldöttség tagjait Mao Ce tung, a Kínai Népköztár­saság központi népi kormányának elnöke fogadta a Koreai Népi De­mokratikus köztársaság kormány külQöttségét. A megbeszélésen Kim Ir Szen marsailon, a koreai küldöttség ve­zetőjén és a küldöttség többi tag jain kívül megjelentek a kínai rész ről Csu Te, Liu Sao-csi és Kao Kang, a Kínai Népköztársaság köz ponti népi kormányának alelnöke. Csou En-laj, a Kínai Népköztársa­ság népi közigazgatási tanácsának elnöke, külügyminiszter, Csen Jun és Teng elnökei. Ji Csi-csuan kül­kereskedelmi miniszter, Li Ke-nu,ng külügyminiszterhelyettes és má­sok. Részt vett a megbeszélésen V. V. Vaszkov, a Szovjetunió pekingi nagykövetségének ideiglenes ügyvi­vője is. Megegyezés jött létre Panmindzsonban a koreai politikai értekezletet megelőző tanácskozás kérdésében A koreai politikai értekezlet kér déseiről folyó tanácskozáson részt vevő két küldöttség november 14-én a következő közös hivatalos köz leményt adta ki: A koreai politikai értekezletet megelőző tanácskozáson részt vevő két fél megbízottai 1953. november 14 én jóváhagyták a két fél ta.nács­aaóinak ülésein a politikai értekez letet megelőző - tanácskozás napi­rendjére és lefolyására vonatkozóan \ létrejött megegyezést A megegye zés szövege a következő: ^Eszmecserét kell folytatn és megoldásra kell törekedni a követ kezö kérdésekkel kapcsolatban: 1. a po'itikai értekezlet összetétele és színhelye; 2. a politika; értekezlet időpontja; 3. a politikai értekezlet­tel kapcsolatos eljárási kérdések: 4. a politikai értekezlettel kapcso latos adminisztratív intézkedések: 5. a politikai értekezlettel kapcso latban felmerülő kiadások. Megjegyzések: 1. A napirend bár­mely pontjáról egyidejűleg is lehet tanácskozni. Az összetétel és a szín hely kérdését, valamint az időpont kéroését — a beosztottak és a tol­mácsok számából adódó korlátok közötf - egyidejűleg lehet megvi­tatni két albizottságban. 2. A napirend bármely pontjának végleges rendezését az összes napi rendi pontok rendezésétől kell függővé tenni • Ez tehát azt jelenti hogy ér­vényre jutott a koreai.kínai tárgya lófélnek az az eredeti és alapvető követelése hogy a politikai értekez let összetételének kérdését a napi rend első helyén kell megtárgyalni Külföldi hírek A »DAP« jelentése szerint a trieszti városi tanács felszólította az ENSZ-t küldjön bizottságot Tr esztbe. hogy az ^haladéktalanul •megvizsgálja a két övezetben ural­kodó elviselhetetlen helyzetet«. A bizottság állapítsa meg a nehézsé gek okait, amelyek Trieszt és Iszt ria lakossága előtt állnak, és • erő­sítse meg a két trieszti övezet egységét, oszthatatlanságát Bizto sítsa továbbá Trieszt számára az alapvető emberi jogokat és gon doskodjék arról, hogy mindkét öve­zet közvéleményét kérdezzék meg azokkal a területi problémákkal kapcsolatban, amelyekben közvetle nül érdekelve van. A városi tanács az angol-ameri kai katonai kormányra hárítja a fő felelősséget azokért a véres in cidensekért, amelyek Triesztben a mult héten előfordultak Betar Shtylla. az Albán Népköz társaság külügyminisztere 1953 no­vember 12-én táviratot intézett Dag Hammarskjödhöz, az ENSz főtit kárához. A i táviratban az albán kormány vegyesbizottság alakítását javasolja a görög kormánynak az albán-görög határon lerombolt, meg sérült, vagy eltűnt határjelző kő rakások, vagy más határjelző be rendezések helyreállítása céljából. Az albán külügyminiszter felkérte az ENSz főtitkárát, hogy ezt a javaslatot juttassa el a görög kor­mányhoz A véleménynyilvánítás szabadsá­gáért és az alkotmányos jogok tisz teletbentartásáért küzdő országos bizottság közleményt adott ki. Köz leményében üdvözli a francia nem­zetgyűlésnek azt a határozatát, amely megtagadja a kommunista képviselők mentelmi jogának fel függesztését. A közlemény felszó lítja továbbá Miche] és Duval vizs­gálóbírókat, hogy a nemzetgyűlés határozatának tanulságát levonva.. haladéktalanul vonják vissza a Be­nőit Frachon és társai ellen kia­dott elfogatóparancsot. Hasonló közleményt adott ki az Emberi Jogok Ligája is. rámutatva arra, hogy a nemzetgyűlés határo­zata értelmében haladéktalanul vissza kell vonni azokat az elfoga­tási parancsokat is, amelyeket a mentelmi joggal nem rendelkező ha zafiak ellen bocsátottak ki. Nem a ruha teszi az embert A nyugati országokban az utóbbi időben az amerikai katonák iránti ellenszenv már annyira elhatalma­sodott hogy az amerikai vezérkar kénytelen volt eddigi struccpolitiká­lának véget vetni s valami elfogad­ható megoldással kísérletezni. Mint a New York Herald Tribúne jelen­ti most korszakalkotó újítást vezet­tek be az amerikai hadsereg európai csapategységeinél, amelyet a nyoma­ték kedvéért a spanyol-amerikai ka­tonai szerződés egyik pontjába is beiktattak hogy az egész világ előtt most már világos legyen hogy még­is csak egy civilizált imperialista hatalomról van szó amely még arra is tekintettel van hogy hadseregének uniformisa ne bosszantsa a megszállott országok népeit. Ezért hát úgy ren­delkeztek hogy minden egyes az európai kontinensen szolgáló ameri­kai katona, ha a kaszárnyát elhagyja, köteles civilruhát ölteni hogy ezzel is csökkentse a lakosság közundorát. Nem tudni Eisenhower. Didles, vagy Mc C.'arthy jött azzal a javaslattal hogy elevenitték fel Nyugat-Európában o pínívlpo Farkas című gyermek­meset egy azonban bizonyos, hogy a farkas akármilyen gúnyát is szed fel magára, Franciaország. Olaszor­szág, Anglia, Norvégia. Dánia népe már nagyon is jól megismerte és na­gyon is megelégelte ennek a duhaj ordasnak atrocitásait. Mert nem a' ruha. teszi az embert és nem az amerikai egyenruha vál­tottfl ki magában a nyugati orszá­gok népeinek ellenszenvét, hanem az amerikai hadsereg katonáinak felhá­borító magatartása, önteltsége, a la­kosság szeles tömegeivel váló soro­zatos visszaélése ez volt az, ami olyannyira ellenszenvessé tette Olasz­országban, Franciaországban vagy Nyugat-Európa más országaiban a be­tolakodó amerikaiakat Bármely ruhá­ba is öltözködjenek fel az amerikai hadsereg tagjai Nyugat-Európa bár­mely városában ha kaszárnyáikat el­hagyják, a dolgozó nép széles töme­geinek határtalan ellenszenvével fognak találkozni és fülükben továbbra is százszorosan és ezerszeresen fog csen­geni a béke. szabadság és független­ség után vágyó népek közös jelsza­va: Ami go home! V- ]•) A magyarbélieké a győzelem zászlaja A magyarbéli szövetkezetben megtartott vitán értékelték a szenei járás szövetkezetei közt folyó szo­cialista versenyt. A vitán Múčka Mária többek közt megkérdezte a magyarbéliektöl, mit gondolnak, mi. ért nyerték meg a versenyt? Azért, mert amit nappal nem tudtak elvégezni, azt éjtsza ka végezték el. Ilyen lelkes lég­körben folyt le a kiértékelés. A je­lenlevők nagy érdeklődéssel kísér­ték a versenyeredmények kihirde­tését. A jelenlevő szövetkezeti el­nökök és küldöttek lélekzetvissza­fojtva figyeltek minden szóra. Az első helyre a magyarbéli, a máso dikra a jókai szövetkezet került. Az utolsó helyeken az igrami, szenei, nagyborsai és pavlicei EFSz vannak. A győztesek nagyon bol­dogak voltak. A magyarbéli EFSz nyerte el a járási vándorzászlót. A viskovicei EFSz-től pedig átvették a földmüvelésügyi hivatal vándor zászlaját. A magyarbéli EFSz szlovákiai méretben az első helyre került. A magyarbéli kis- és középparasztok — jelenleg szövetkezeti tagok — megértették, hogy régi módszerek kel nem dolgozhatnak tovább, új életet kell kezdeniök s hogy a föld közös megművelése az egyedüli út ja a kultúra és a szociális színvo­nal emelésének Szorgalmas mun kájukkal a munka jó megszelve zésével, a szovjet munkamódszerek alkalmazásával, mint p 1 Malinyi­nová módszerének 41 tehénnél. Su riková módszerének 51 sertésnél. Ljuszkovova módszerének 24 ser tésnél " boriaknál való beveze­tésével kiváló eredményeket értek el. Baoinszky István állatgondozó a következőket mondotta: »1952 ben léptem be az EFSz.be s ezt nem bántam meg. Mikor még egyé­nileg gazdálkodtam, soha sem volt elegendő pénzem, se takarmányom az állatok részére. Beadási kötele zettségemnek sem tudtam eleget tenni. Ma már mindezt el is felej tettem. Megvan mindenem, amire szükségem van, A magyarbéliek szövetkezeti győzelmüket a . volt Eszterházy­kastély udvarán ünnepelték, ahol valaha hangos szót sem ejthettek, nehogy az »urakat« zavarják. A helyiségben élénk volt a hangulat, mindenki érdeklődéssel nézte a ^Szlovákiai vándorzászlót« és elha tározták, hogy követik a magyar­béliek példáját. Amikor a magyar­béli EFSz elnöke, Kiss elvtárs fel ajánlást tett, hogy az őszi munká kat a határidő előtt öt nappal el­végzik, a dohányt tíz nappal előbb betakarítják, a sertéshúsbeadást az év végéig 250 százalékra teljesítik, a dedinkaí" EFSz küldötte így vá laszo't: »Hatezer liter tejet adunk terven felül és még ez évben 20 mázsa sertéshústöbbletet«. Suntai elvtárt a pusztaföldémesi EFSz tagja i R ígéretet tett, hogy ők is követik a magyarbéliek példáját, s hogy kölcsönösen segítik egymást a munkában. A szocialista verseny fejleszti a bírálatot, rámutat arra. ki az első, ki az utolsó a mun­kában. feltárja a hibákat és segít­séget nyújt a lemaradottaknak. Üj embereket teremt, akik megértik a szociai' :sta rendszert. Le kell azonban számolnunk a szocialista verseny eddigi formaias­ságával, mert az ilyen verseny gá­tolja a szövetkezeti tagok alkotó kezdeményezését. A szövetkezetben dolgozó -kommunistáknak olyan helyzetet kell teremteni, hogy a versenyt sikeres lefolyása érdeké­ben rendszeresen értékeljék. A versenyzők szívesen látják, ha va­laki ( érdeklődik munkájuk irá.nt és még becsületesebben teljesítik fel­adataikat. Ezt látjuk a magyarbé­li EFSz példájából is, ahol a szo­cialista verseny segítette őket a győzelemhez. A szocialista verseny segítette a szovjet haladó technika tapasztalatainak terjesztésében is. Ennek köszönheti az EFSz, hogy beadási kötelezettségeit magasan túlteljesítette. Évi beadásuknak már augusztusban százszázalékra ?leget tettek. Ebben nagy érdeme van Hybszki Istvánnak és János­nak, akiket a szövetkezeti gyűlésen meg is jutalmaztak. Pipa István példás sertésgondozó 24' sertéstől átlag 8 malacot választ el. Hason­lóképpen szép eredményeket ért el a malacok nevelésében Papp Lász­ló é3 felesége. Ezek a dolgozók a szocialista verseny úttörői, munka­eredmé- 'ikkel hozzá járultak a magyarbeli EFSz gazdasági és po­litikai megszilárdításához, amely ma példaként áll. a többi EFSz előtt. Megértették a párt és a kormány határozatát, hogy csak jó munkával lehet országunk szebb és gazdagabb. Majerech, a kerületi nemzeti bizottság l/l. osztályának dolgozója. A dunaújfalusi CsISz ta^'a* becsületesen kiveszik részüket a szövetkezet építéséből A dunaújfalusi szövetkezet tagjai megértették, hogy a takarmánnyal csak úgy lehet takarékosan bánni és a termelést csak úgy lehet fokozni, ha az állatállományt a követeimé, nyeknek megfelelően helyezik el. Ezért nemrégen egy új anyakoca is tállót építettek és most egy tehén istálló mielőbbi felépítését tűzték napirendre. A száz férőhelyes tehén istálló építését már 1953. november 11-én meg is kezdték. Akadtak olya nok is Dunaújfalun, akik az állatál lomány részére nélkülözhetetlen épü letek felépítését csak azért késlel tették volna, mert nem a szövetke zet közös állatállományát, hanem a magukét helyezték előtérbe. Azon ban a szövetkezet tagjai tudják, hogy csak a gondosan ápolt tehenek gyarapítják a közös vagyont, csak így biztosíthatják az állati termé kékből a nagyobb jövedelmet. A nagy munkából a helyi CsISz szervezet is kiveszi a részélt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának N tiszteletére kötele zettséget vállaltak, hogy az építke zésnél 200 brigádmunkaórát ledől goznak. A CsISz szervezetnél gya koriak az ehhez hasonló felajánlások. Már az év folyamán is többször be kapcsolódtak a szövetkezet munká jába és példásan segítették a szövet kezet tagjait. Például tavasszal, amikor már úgy látszott, hogy a szövetkezet munkaerő híján nem tud ja teljesíteni a tervet, a CsISz-fia­talok brigádmunkát szerveztek és segítették a szövetkezetet lemaradá­sa behozásában. Más esetben meg önként vállalkoztak az esti órákban kirakni a vagonokból az épületfát. Helyesen gondolták a CsISz tagjai, hogy ezzel nemcsak a szövetkezeti tagokat segítik, hianem a vasúti ko- . esik gyorsabb forgalmát is. Tehát a dunaújfalusi ifjúság szorosan együtt­működve a Csemadokkal, dicséretre, méltóan kivette részét a szocialista falu építéséből. Hogy a Csl^z-tagok a közeljövőben politikailag is fejlőd, hessenek, tizen jelentkeztek a helyi pártszervezet alapfokú iskolázására. Dolán Gyula, Dumaűjfalu Földes Jánosnak teljesüli a vagya A dúsan termő csallóközi rónasá' "gon Dunaszerdahelytől rrfínt.egy há rom küométerre délkeleten fekszik Pódatejed község. Lakói főleg kis és középparasztok, akik már kivétel nélkül valamennyien a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek. Ügy gon­dolták, hogy itt sokkal könnyebben fognak boldogulni, mert hát a gépek segítségével mégis csak könnyebben dolgoznak és többet hoznak ki a földből, mint mikor még egyénileg küszködtek. Elhatározásukban nem csalódtak. Már a mult évben is jóval magasabb hozamokat értek el, mint mikor egyénileg gazdálkodtak. Búzából pél­dául a mult évben 26 mázsát takart, 'tottak be egy hektárról. Ez persze a sikeres gazdálkodásnak csak kezde tét jelentette, mert az idén már en. nél is jóval nagyobb eredményeket értek el. ö szi árpából például elér. ték a 35 mázsás hektárhozamot, bú zából a 27-et, tavaszi árpából pedig a 28 mázsás hektáronkénti átlagter­mést. A jó termés lehetővé tette, hogy terven felül is adjanak gabo­nát dolgozó néjjünk államának. Öt vagon sörárpát be is adtak, amiért szép pénzösszeghez jutottak és még korpát is kaptak. A jó gabonatermés, amit a szov­jet kolhozparasztok munkamódsze. reinfik alkalihazáisáwal értek el, na­gyon megerősítette a szövetkezetet. Ehhez persze szükséges volt a tagok jó munkája is. De nem volt hiba ezen a téren sem. A pódatejediek kora tavasztól szorgalmasan dolgoz tak a földeken és az állatok körül. Jó munkájuk különösen most az őszi munkák során mutatkozott 'meg. A cukorrépa betakarítását már | október 5 én befejezték. A helyét ' mindjárt fölszántották és búzával vetették be. Ma már haragos zöld búzavetést láthatunk ott, ahol pár héttel ezelőtt még cukorrépa zöldéit'. A kukorica' betakarítását pedig még szeptemberben befejezték. Pedig nagy kukoricaföldjük volt. Összesen 60 hektáron termelték ezt a fontos ta karmánynövényt. Október 6-ig a bur gonya betakarítását is elvégezték. A burgonya után ugyancsak búzát ve­tettek. Az őiszi gabonanemüek veté sét október 20-ig teljes egészében be. fejezték é s 80 százalékban kereszt sorosan vetették el. A vetési munkák végeztével hozzáláttak a süózáshoz és tovább folytatták a kukorica és a burgonya alá a trágyázást, A póda­tejediek jól tudják, hogy csakis úgy tudjálk fokozni állataik hasznossá, gát, ha elegendő takarmánnyal ren. delkeznek. Éppen ezért megkezdték a silózást és eddig mintegy 700 köb­méter silótakarmányt készítettek. A silózást most is folytatják és az a céljuk, hogy minden állatra legalább 25 mázsa silótakarmány jusson. A jó szálas eleség és silótakarmány mel. lett bőven van takarmányrépájuk is. Az idén háromszor annyit teymeltek, mint a mult évben. Az őszi munkák egyik Iegfonto sabb része, mint tudjuk, az őszi mélyszántás. Ezen a téren is jó pél dával járnak elől a pódatejediek. A szövetkezet tagjainak becsüle­tére válik az, hogy a tojáson kívül a mai napig mindenből eleget tettek beadási kötelezettségüknek. Most már a szövetkezeti piacra viszik ára feleslegeiket. Az elmúlt napokban például 1000 kg sertéshúst vittek a | szövetkezeti, piacra. Az év végéig pedig újabb párezer kilogrammot adnak még a szövetkezeti szabad piacra. A pjdatejedi szövetkezet hét­ről hétre, hónapról hónapra erősödik, gyarapszik. A gazdaság gyarapodá­sával együtt pedig emelkedik tagjai­nak jóléte is. Csak egy példát emlí­tünk a sok közül, hogy láissuk, mit nyújtott a szövetkezeti gazdálkodás Pódatejeden az egyszerű embereknek, akik a múltban csak sóvárogtak a boldog élet után, de sohasem tudták elérni. Földes János szövetkezeti tag, a múltban részesarató, nincstelen ember volt. Nagy nyomorúságban tengette,életét. Tehene nem volt, de még szüleinek sem: Most szép tehe­net tart. Sertései, baromfiai vannak. A szövetkezetben jól dolgozik és szép jutalmat kapott. Csupán búzából az első félévben 16 mázsát kapott. Eny­nyi búzára persze nem volt szüksé­ge, tehát felajánlott belőle őt má­zsát az államnak, amiért 1500.— koronát és még két mázsa korpát is kapott. Ugyanakkor' jó termést ta­karított be a fél hektár földjéről is, amit háztáji gazdálkodásra adtak neki. Jól élünk, toltak az egyszerű, szívből jövő szavai Földes Jánosnak, amikor vele beszéltünk és elmondot­ta, hogy ebben az évben szoha.kony. hás új házat épített. Egész életemen keresztül erre vágytam, tette hozzá boldogan és most beteljesült a régi vágyam. Az elért sikerekkel azonban nem elégszenek meg a pódatejediek, ha­nem úgy, mint ahogy azt Nagy Kál. mán, a szövetkezet'elnöke mondotta, a jövőben is még nagyobb akarattal dolgoznak majd. Farkas Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents