Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-11 / 273. szám, szerda

1953. november 11. ujszq 5 PAK TELET A szenei járási pártbizottság az őszi munkák sikeres « [végzéséért Pártszervezeteink legfontosabb feladata most az őszi munkák gyors és szakszerű elvégzésének biztosítá sa. A szenei járási pártbizottság magáévá tette ezt a feladatot és az üléseken rendszeresen foglalko zik az időszerű gazdasági kérdések kel és aktivizálja az alapszervezeteket ezek politikai biztosítására Most minden erejét az őszi munká latok gyors . elvégzésére összponto sítja. Az őszi munkák megkezdése előtt külön pártbizottság' ülésen foglalkoztunk a kidolgozott gazdasági tervelt ellenőrzésével. Az egyes munkatervek felülvizsgálásánál rá jöttünk, hogy egyes esetekben nincsenek szervezésileg és politikailap alátámasztva. Például a szenei ál lami birtok pontosan kidolgozta a munkatervet, de a szervezési terv nem volt hozzácsátolva. A pártbi zottsági gyűlésen figyelmeztettük erre a hiányosságra az állami bir tok politikai megbízottját Az igaz gatóság azután a pártszervezettel karöltve konkréten kidolgozta az őszi munkálatok gyors elvégzését biztosító szervezési tervet. Az üzemi pártszervezet nagy gondot for ditott a szocialista munkaverseny megszervezésére és kiszélesítésére. Figyelembe vették a dolgozók alul ról jövő kezdeményezését és így 130 egyéni és 13 kollektív kötele zettségvállalás született. Eredményük, hogy az őszi mun kálatokat a tervezett határidő nél hamarább elvégezték. Pél dául a középszántást egy, a gabonanemüek vetését 5, a cukorrépa szedését 12, a kender szedését 5 nappal hamarább elvégezték. Az ál lami birtokon az őszi munkákat már teljesen befejezték és a mély szántás tervét is 50 százalékra tel jesítették. Az állami birtok üzemi pártszervezete egész évben foglal kozott a gazdasági kérdésekkel és mozgósította a dolgozókat a tervfeladatok teljesítésére. A tervezett hektárhozamokat magasan tűlszár nyalták és ezért elnyerték a kerü leti és az állami birtokok mimszté riumának vándorzászlaját. Novem ber 7-én pedig ünnepélyes keretek között átvették a kormány vándor zászlaját is, mivel országos méret ben az első helyen á'lnak. Az állami birtokon dolgozó kom* munisták jól biztosították az őszi munkálatok elvégzését é

s szép si kereket értek el, de a szövetkezeteknél még bizonyos hiányosságok észlelhetők. A járási pártbizottság magáévá tette azt az irányelvet, hogy jő eredményeket csak széles körű pártaktívával és minél több párttag bevonásával érhetünk el. Nagy figyelmet fordítottak arra is, hogy az instruktoroknak lehetőleg ne legyen több funkciójuk, hogy feladatukat jól el tudják végezni. Az instruktorok kivették részüket az őszi munkálatok biztosításáért folyó harcból és mozgósították az alappártszervezeteket ezeknek polit'kai biztosítására. Például Varga Ferenc elvtárs, aki Nagyborsán in struktor. segített a helyi pártszer vezetnek az egyes felmerülő nehéz ségeket megoldani. Részletesen rfnegbeszélte a pártbizottsággal, mit kell tenniök, hogy az őszi munkáj latokat idejében elvégezhessék. A helyi pártszervezet mozgósította a dolgozókat a tervfeladatok teljesí téséré és ezek az őszi munkálatokat az agrotechnikai időben elvégezték, Azonban egye

s instruktoraink még nem találták meg a helyes módszert arra. hogyan nyújtsanak se gítséget az alappártszervezetek bi zottságainak. Sok esetben pedig el hanyagolják munkájukat. Például Csajkovics elvtárs — a sápi helyi j pártszervezet instruktora — két hónapig nem látogatta meg a pártszervezetet. S ha ki is megy a pártszervezethez. csak formálisan végzi munkáját. Csak megkérde zi, lesz-e vezetőségi gyűlés, de nerr segít a. taggyűlések előkészítésében Szabó Sándor elvtárs is felelőtlenül végzi munkáját mert az egyházfai helyi pártszervezetet nem látneatip Instruktorainknak felelősségteljesebben kell végfeanj munkájukat. Kon kréten segíteniök kell aktív

:zálni a pártszervezet tagjait Hogy menynyire fontos az instruktor lelkiis meretes munkája, erre példa Pori 'karpon József, a pusztafödémesi helyi pártszervezet instruktora. Pusztafödémesen is nehezen fogtak hozzá az őszi munkálatokhoz. Min denféle érveket hoztak fel a pártszervezet tagjai. Nem- lehet vetni mert száraz a föld, stb. Polikar pon elvtár

s azonban a .bizottsági és taggyűlésen megbírálta a kommunistákat. Felhívta a figyelmű ket, ^Jiogy a pusztafödémesi állami birtokon tudnak vetni. Akkor va. lóezínü, hogy a szövetkezet földjeit is be lehet vetni. Az instruktor se gítségével összehívták a helyi és az állami birtok üzemi pártszervezetének kommunistáit és a taggyü lésen elhatározták, hogy megkezdik a vetést. Ebből a példából is láthatjuk, hogy az instruktornak nemcsak az a feladata, hogy a já rási pártbizottságnak formális jelentést tegyen az egyes szövetkeze tek és ál'ami birtokok őszi munkálatairól, hanem segítenie kell a felmerülő nehézségeket kiküszöböl ni. Az instruktoroknak nagy súlyt kell fektetniök arra is. hogy a helyi pártszervezetek nagy gondot fordítsanak az egyénileg gazdá'ko dók munkájára is Ezen a téren is vannak hiányosságok. mert több egyénileg gazdálkodó nem kezdte meg a vetést. Instruktorainknak még nagyobb figyelmet kell szentelniök a begyüj tés

: munkálatokra is. A gabonabes?yüjtést ugyan 108.5 százalékra teljesítettük, de nagy hiányosságok vannak még a kukorica begyüj tésében, amit idáig csak 24 százalékra teljesítettünk. Sok szövetke zetben még el sem kezdték a ku korica törését. A krumpli begyűjtését is csak 60 százalékra teljesítet tük. A begyűjtési munkálatoknál nagy figyelmet kell szentelni a raktárnokok lelkiismeretes munkájára. Sok helyen megtörtént, hogy a rak tárnokok sematikusan állapították meg: egy métermázsa csöves kuko ricábó! 60 kg szemes kukorica lesz Az utolsó pártbizottsági ülésen foglalkoztunk az instruktorok munkájával. Rájöttünk arra nem helyes hogy az instruktorok aktíváján ne kik előadást tartunk, de arra nincs idő, hogy ők is beszámoljanak a Válasz az .olvasók kérdéseire A CSALÁDI PÖTLÉKOK KIFIZETÉSE Lapunk f. hó 5-i, csütörtöki számában a „Válasz az olvasók kérdései, re" feleltünk Pavko János levelére, amelyben a következőket írta ,,A füleki Béke-üzemben dolgozom, fele ségem pedig a sávolyi III. típusú EFSz-ben, saját földünk nincs. Az a kérdésem, vájjon ebben az esetben is érvényes-e az a rendelet, amely szerint azoknak az alkalmazottaknak, akik közös háztartásban élnek olyan családtaggal, aki tagja a III. vagy IV. típusú EFSz-nek, ne

m jár a felerceit összegű családi pótlék? „Tekintettel arra, hogy válaszunkba értelemzavaró hiba csúszott be, az alábbiakban teljes egészében közöljük a helyes szöveget: „Az Sb 1953/52. sz. törvény 13. § a alapján az új, felemelt összegű családi pótlékokra 1953. június 1-töl csupán azok az alk«lmazottak jogo. sultak, akiknek használatában nincs fél hektáron felüli föld (a legeltetési körzetekben 2 hektáron fölüli), vagy pedig nem élnek családtagonként közös háztartásban ilyen földhaszná. lókkal.* A föld használójának az mi nősítendő, aki a földön gazdálkodik, vagy köteles azon gazdálkodni; nem földlhiasználj az a földtulajdonos, aki földjét bérbeadta. Azok az alkalmazottak, akik, fél hektáron felüli föld használói (a le geltetési körzetekben 2 hektáron fe lüü), vagy azok az alkalmazottak, akik családtagonként közös háztar tásban élnek ilyen földhasználókkal, az alább felsorolt nem felemelt ösz szegű családi pótlékokra jogoisultak: Egy gyermekre 38.— Kčs, két gyermekre 86.— Kčs, három gyer mekre 144.— Kčs, négy gyermekre 213.— Kčs, öt gyermekre 290.— Kčs, hat gyermekre 378.— Kčs, hét gyer mekre 476.— Kčs és minden további el nem látott gyermeknél 108 koro nával emelkedik. Amennyibein olyan alkalmazottakról van szó, akik EFSz-tagok, vagy közős háztartásban élnek EFSz-tagokkal, a következő elv érvényes: a fentebb feltüntetett, nem felemelt összegű családi pótlékokra van igényük: a) azoknak az alkalmazottaknak, akik vagy maguk tagjai az első viagy második típusú EFSz-nek és akik az EFSz-be fél hektáron felüü földdel léptek be (a legeltetési körzetekben 2 hektáron felüli) vagy azoknak az alkalmazottaknak, akik családtagokként közös háztartásban élnek ilyen EFSz-tagokkal." Pavko Jánosra tehát a b) pont alatt felsorolt elvek érvényesek, vagyis a nem felemelt összegű családi pótlékra jogosult, mivel közös háztartásban él feleségével, aki tagja a harmadik típusú EFSz.nek. Hogy még világosabbá tegyük olvasóink számára a fenti kérdést, az alábbiakban, még két levélre adunk választ. Tóth Vendel vásárúti lakos a következőket írja levelében: . „Az állami birtokon dolgozom, mint állandó munkás, de ugyanakkor több mint fél hektár földön is gazdálkodom. Négy gyermekeim van, akikre 213 koronát, tehát nem felemelt családi pótlékot kapok. Az a kérdésem, hogy helyesen bíráltak-e el?" Tóth Vendelt nem érte semmi sérelem. A nem felemelt összegy csa. ládi pótlékra jogosult, mivel olyan alkalmazott, aki több mint fél hektár, földön gazdálkodik. Bugyik Károly, tardoskeddi lakos viszont ezeket írja levelében: „A III. típusú EFSz tagja vagyok. Három 16 éven aluli gyermekem van. Mindezideig egyáltalán nem kaptam rájuk családi pótlékot. Kérdem, hogy miért?" helyzetről. Most úgy akarjuk az instruktorok munkáját megjavitiani, hogy az aktivákon minden instruktor beszámol a rábízott helyi párt szervezet munkájáról és a vita ki értékelésénél kapnak útmutatást arra vonatkozólag, hogy az egyes helyi pártszervezetek milyen módon javítsák meg munkájukat. Ezzel a módszerrel elérjük azt, hogy jobb áttekintésünk lesz a pártszervezetek munkájáról és aktivizálni tudjuk őket a tervfeladatok teljesítésére. Kugler Gyula, a szenei járási pártbizottság titkára. hoz ragadták a hatalmat és a forradalmat kiterjesztették Észak-Németországra A kiell példa alapján 1918. november 8.ig egész Németországban megalakultak a munkás- és katonatanácsok. Csak Berlin maradt a burzsoá államhatalom felügyelete alatt. * Ebben a helyzetben adta ki a Spartakus-szövetség . 1918. novembei 19-én az általános sztrájkra és a fegyveres felkelésre vonatkozó felhívását. A miniszterelnök, Miksa bádeni herceg felismerte a veszélyt és a kormányügyek vezetését azonnal átadta a szociáldemokrata Friedrich Ebertnek, aki ebben a helyzetben is felesküdött a császári Németország alkotmányára és vállalkozott a mim. kástömegek leszerelésére. A burzsoázia most sem csalatkozott hűsé gep szolgáiban. Ebért Németországban elvben ugyanazt a szerepet vállalta, mint Tusar Csehszlovákiában. A Spartakus-szövetség ebben a helyzetben tovább harcolt a szocialista forradalom győzelméért A szö. vétség sajtója e napokban ezt irta: ,.E forradalomnak el kell söpörnie nemcsak a feudalizmus maradványait és a junkerek rablólovag várait. de fel is kell építenie a szocialista köztársaságot!" E célból a Spartakus arra törekedett, hogy a katonatanácsokba a többséget megszerezze J.Z államgépezetből és a hadseregből az ellenforradalmárokat eltávolítsa, fel. fegyverzett vörös gárdát szervezzen, a nagykapitalista háborús bűnösöket kisajátítsa és a hercegeket és tábornokokat bíróság elé állítsa stb. A szociáldemokrácia viszont félve a tömegektől. Hindenburggal lépett szövetségbe és a reakciós tisztekre támaszkodva a baloldal megsemmisítésére törekedett. Áruló ténykedését megkönnyítette a körülmény, hogy a katona- és munkástanácsok egyrésze csak formailag hasonlított az orosz szovjetekhez, tartalmukat illetően inkább rendfenntartó alakulatok voltak, melyek csak a háborúból a békébe való átmenetet akarták biztosítani és nem értették meg a reakciós államhatalom elleni közvetlen hajre szükségességét. A munkás- és katonatanácsok másik része viszont a baloldal vezetése mellett helyes forradalmi programmal lfcpett fel. Braunschweigban kisajátították a hercegi birtokokat, Brémában eltávolították a reakciós tanerőket és a rendőrséget a munkások kezébe adták stb. A • szociáldemokrata kormány ezért 1918. november 16-án megtiltotta a tanácsoknak, hogy a bíróságok hatáskörébe beavatkozzanak és néhány nappal későbben elrendelte a fegyverek beszolgáltatását. Míg ilymódon lefegyverezték a munkás ságot — egyidejűleg különböző reakciós ellenforradalmi fegyveres alakulatok szervezkedését engedélyezték. A csehszlovák burzsoázia ugyanígy cselekedett 1918. év végén, illetve 1919. elején: megszüntette a nemzeti tanácsokat Csehországban és Szlovákiában. Volt kitől tanulniok. A tanácsok birodalmi kongresszusa Míg az ellenforradalom nyílta

n és föidalatt szervezkedett, a szociáldemokraták, a munkás, és katonatanácsok kongresszusát saját hatalmi pozícióik megerősítésére akarták felhasználni. Jelszavuk a következő volt: „Nyugalom és rend; béke és munka; a Spartakus zavarja a békekötést; a szociali álást a termelés megbolygatása nélkül kell végrehajtani" stb. A Spartakus viszont a forradalmi harc folytatásáért és a munkás- és katonatanácsok kizárólagos hatalmá-1 ért "szállott síkra, de szervezési hibái és ideológiai gyengesége folytán nagyobb eredményeket nem ért el. Kari Liebknecht és Roza Luxemburg a tanácsok kongresszusában mandátumhoz sem jutottak, ezért ki. vülről szerveaték a mozgalmat és a kongresszus idején például hatalmas munkásdemonstrációt szerveztek Berlinben, melyen negyedmillió munkás követelte az egységes, szocialista köztársaság kikiáltását. A kongresszus teljesen a jobboldali szociáldemokrata vezetés kezé'be került, feladta a tanácsok hatalmi helyzetét és a törvényhozó és végrehajtó hatalmat teljesen áten. gedte az Ebert-kormánynak és a nemzetgyülésnelc. A német novemberi forradalom ezáltal polgári forradalom maradt, mely ugyan eltávolította a monarchiát és a dolgozók számára bizonyos átmeneti jogokat *és előnyöket biztosított, de a monarchia helyébe a polgári demokratikus köztársaságot helyezte, melyben a hatalom változatlanul a nagytöke és a nagybirtokosok kezében maradt A német novemberi forradalom a legfontosabb feladatokat, az impéria, lizmus eltávolítását, az államgépezet szétzúzását, a szocialista építés előfeltételének megteremtését nem oldotta meg. Ellenkezőleg, azzal, hogy a tanácsok a hatalmat kezükből kiengedték, utat nyitottak az ellenforradalomnak. Az ellenforradalom támadása Az ellenforradalmi fegyveres alakulatok 1918 december végén támadásba lendültek. Első rohamuk ku. darcba fulladt. Ezután terrorcsoportjaik még nagyobb dühvel garázdálkodtak a munkásnegyedekben és nyíltan követelték Kari Liebknecht és Roza Luxemburg halálát. Ebben a komoly helyzetben alakult meg 1919. január 1-én Németország Kommunista Pártja. Az N KP megalakításának jelentősége abban állott, hogy e naptól kezdve a német munkásosztály élére lenini forradalmi párt került, mely működésének első percétől kezdve a Szovjetunió barátságának megszilárdítására törekedett. A fiatal német kommunista párt már működésének első napjaiban ne. héz feladatok előtt állott. Az ellenforradalom döntő csapásra készült a munkásság fegyveres ^Uakulatai ellen. 1919. január 5-én hatalmas tüntetések keletkeztek Berlinben. Az osztályellenség ügynököket csempészett a tüntetők közé, akik stratégiailag helytelen pontokon fegyveres összetűzéseket provokáltak. A szociáldemokrata kormány csak erre várt. Sorkatonaságot mozgósított a mim. kásság ellen, akik elkeseredésükben újabb fegyveres felkelésre szólították fel Németország dolgozóit. Az NKP, habár a felkelést elhamarkodottnak és helytelen lépésnek találta, természetesen a véres küzdelemben álló munkások mellé állott és Kari Liebknechttel, Roza Luxemburggal és Leo Jogichesszel és Wilhelm Pieck-kel az élen hősiesen harcolt. 1919. január 15-én a .szociáldemokrata Noske terrorcsapatai meggyilkolták a német munkásosztály hőseit, Kari Liebknechtet, Roza Luxemburgot és Leo Jogichest. Wilhelm Pieck elvtárs, akit ugyancsak letartóztattak, az ellene tervezett gyilkosság elöl elmenekült. A berlini véres csata nem maradt visszhang nélkül. A Rajna-mentén, a Ruhr-vidéken és Brémában fegyveres összetűzésekre került sor De e csatározások nem voltak egységesen irányítva és ezért a Noske-csapa. tok a forradalmi fészkeket egymásután' legyőzhették. A felkelés leverése és a vezetők meggyilkolása után a csehszlovák és magyar burzsoázia is erélyesebb intézkedésekre határozta el magát a forradalmi mozgalom letörése cél. jából. Az 1919 februárjában kitört szlovákiai általános sztrájkot a pozsonyi vérengzéssel fejezték be, melyet a berlini példa szerint burzsoá ügynökök provokáltak ki. Hasonlóképpen Budapesten is a német események hatása alatt történt az 1919. február 20-i provokáció, melynek következményeként a magyar kommu. nisták vezetőit letartóztatták. A németországi események tehát közvetlen hatást fejtettek ki a magyarországi és csehszlovákiai burzsoázia harci módszereire és a forradalmi megmozdulások további fejlődésére. A németországi novemberi forradalom kudarcának fő oka a kommunista párt hiányában keresendő. Az új. lenini-típusú forradalmi párt csak a munkás, és katonatanácsok kapitulációja után alakult meg és ezért a megalakulása utáni időkben az eseményeket még fel nem tartóztathatta. A német szociáldemokrácia árulása folytán a novemberi vívmányok sorjában elvesztek, a versaillesi béke terhei a dolgozók vállára nehezedtek; Németország a súlyos gazdasági válságon keresztül és a fasiszta diktatúra után véglil is a második világháború katasztrófájába került. Az 1918-as forradalom tehát nem változtatott a társadalom kizsákmányoló rendjén. Csak a Szovjetuniónak a fasizmus feledt aratott győ. zelme után került sor Németország egyharmad részében a nagytőkések, bankárok és nagybirtokosok eltávolítására és'egy demokratikus államhatalom megszervezésére, mely a 18-as véres hónapokban megalakított NKP vezetése alatt szoros barátságban a Szovjetunióval és a béketábor többi államaival folytatja küzdelmét Németország egyesítésé, ért és a világbéke biztosításáért. Vietor Márton