Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-11 / 273. szám, szerda

ül SZÖ 1953. november 11. V. M. Molotov eivtárs fogadást adott november 7. alkalmából V. M. Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 36. évfordulója alkalmából november 7-én fogadást' adott a moszkvai diplomáciai testü­let tagjai és a külföldi vfendégek tiszteletére. A fogadáson megjelentek a külföldi nagykövetségek és követségek ve­zetői, valamint G. Trajkov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese, H. Loch, a Német Demokratikus Köztársaság niiniszterelnökhelyettese és pénz­ügyminisztere, P. Bátor, a Moingol Népköztársaság kormánya kereske­delmi küldöttségének vezetője és Kim Hen Kut, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság kormánya kereske­delmi küldöttségének vezetője, M. Constantinescu, a Román Népköz­társaság Állami Tervbizottságánák elnöke, T. Bavudorzsi, a Mongol Népköztársaság iparügyi minisztere, A. Barladeanu, a Román Népköztár­saság külkereskedelmi minisztere Louis Sailiant, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség főtitkára, G. Monmous­seau, a CGT titkára és mások. Szovjet részről részt vettek a fo­gadáson: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhe­lyettese, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, L. M. Kaganovics. a Szovjetunió Minisztertanácsának el­ső elnökhelyettese, A. I. Mikojan. a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nökhelyettese, a Szovjetunió kereske­delmi minisztere, M. P. Taraszov, a OSzSzSzK Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke, A. M. Puzanov, az OSzSzSzK Minisztertanácsának eL nöke, M. G Pervuhin, P. K. Pono­marenko, I. F. Tyevoszjan, A. N. Koszigin, V. A. Malisev, I. G. Ka­banov, A. G. Zverjev, A. F. Zasz­jagyko, N. K. Bajbakov, Sz. M. Tyihomirov, Sz A. Akopov, I. A. Benegyiktov, I. X. Noszenko, D. F. Usztyinov, N. A. Digaj, B. P. Bes­csev, Z. A. Saskov, V. P. Zojov, A. F. Tretyakov, K. P. Gorsenyin, P. I Antropov, a Szovjetunió miniszterei, N. M. Svernyik, a Szovjetunió , Szakszervezetei Központi Tanácsá­í nak elnöke és sokan mások. A szovjet követségek fogadásai A Szovjetuniónak különféle orszá­gokban működő nagykövetei, illetve követei a Nagy Októberi-Szocialista Forradalom S6. évfordulója alkalmán ból fogadást rendeztek. Fogadást rendezett a Szovjetunió bukaresti, berlini, tiranai, washing­toni, londoni, buenos-airesi, teheráni, athéni, hágai, brüsszeli nagykövete, beiruti, damaszkuszi, thaiföldi, kai­rói, és kopenhágai követe, valamint a Szovjetunió ausztriai főbiztos^. A fogadáson részt vettek az illető országok kormányainak, társadalmi szervezeteinek, kulturális és gazda­sági életének, valamint a külföldi országok diplomáciai testületeinek képviselői. Fogadást rendezett A. Popov var­sói szovjet nagykövet, Bodrov szó­fiai szovjet nagykövet, Kuznyecov ppkingi szovjet nagykövet, Vinogra. dov párizsi szoVjet nagykövet, Afa­naszjev oslói szovjet nagykövet, Ro­gyionov stockholmi szovjet nagykö­vet, Lebegyev helsinki követ. November 7-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordu­lójának Németország Kommunista Pártjának hamburgi bizottsága a városi Sportcsarnokban emlékűn r.epséget rendezett, amelyen részt vettek a kommunista, szociáldemo­krata és pártonkívüli dolgozók. A Ruhr-vidék bányavárosaiban, továbbá Észak-Rajna-Westfáiia, Ba. den-Württemberg és Rajna-Pfalz vá­rosaiban és munkástelepein szintén megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordu­lójáról. 1 A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 36 évfordulójának tisztele­tére november 7-én F. P. Szuszdalov, a Szovjetunió Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság.beli nagyköve­te fogadást adott. A fogadáson részt vett Kim Ir Szen marsall, Pak Den Aj és Kim Ir, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnökhelyettesei, a minisztertanács elnökhelyettesei, Nam Ir külügyminiszter* a pártok és közszervezetek vezető tényezői, Chel Lun, a kínai békevédelmi bi­zottság küldöttségének vezetője, a koreai közélet képviselői, valamint a nagykövetség vezetői. A fogadás, amelyen több mint 500 személy vett részt, szívélyes ba­ráti légkörben folyt le. Boleszlaw Bierut elvtárs beszéde Boleszlaw Bierut elvtárs, a Len­gyei Egyesült Munkáspárt központi bizottságának elnöke a párt köz­ponti bizottságának 9. plenáris ülé­sén mondott beszédében foglalkozott a párt feladataival a dolgozó töme­gek életszínvonalának leggyorsabb emeléséért vivott harcban. A Lengyel Egyesült Munkáspárt és a lengyel kormány legfontosabb feladataiként Bierut elvtárs a kö­vetkezőket jelölte meg: a mezőgaz. daság termelésének fellendítése; a mezőgazdaságban növekvő mérték­ben szükségesnek mutatkozó beruhá­zások elvégzése; az állami gép- és traktorállomások és a gépkölcsönzö állomások munkájának a gépesítés növelése alapján való 'gyökeres át­szervezése; a mezőgazdaság szükség, leteit ellátó gépgyártási ágaknak a legközelebbi időszakban való jelen­tős fejlesztése; a termelési eszközök termelésének növekedése és a sziik. ségleti cikkek termelésének növeke­dése közötti aránytalanság csökken­tése; az iparcikkek minőségének, az államosított kereskedelmi szektor munkájának határozott megjavítá­sa; a közszükségleti cikkek árainak fokozatos leszállítására irányuló po­litika megvalósítása; az építkezési programm megváltoztatása a leg­közelebbi időben olyan formában, hogy jelentősen bővítsék az új mun­káslakótelepek és új lakóházak épí­tését, a közüzemi gazdálkodás meg­szilárdítása; a városi és városkör­nyéki közlekedés továbbfejlesztése; az iskolaügy, a kulturális, közokta­tási, egészségügyi és sportintézmé­nyek, valamint a széles dolgozó tö­megek mindennapi és kulturális szükségleteinek kielégítését szolgáló intézmények további fejlesztése Bierut elvtárs hangsúlyozta, hogy át kell csoportosítani az . erőket a mezőgazdaság lemaradásának beho­zása érdekében; kiemelte, hogy kü­lönösen a kisárutermelö egyéni pa­rasztgazdaságokban rejlő tartaléko­kat kell felhasználni és ugyanakkor a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok fejlesztésével biztosítani kell a mezőgazdasági termelés — a növénytermelés és az állattenyész­tés — jelentős növekedését az egész mezőgazdaságban, mind a társadal­masított szektorokban, mind a ma­gánszektorokban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a dolgozó parasztokat fokozott mér­tekben érdekeltté kell tenni a me. zógazdaságí termeiéi növelésében, de ugyanakkor le kell küzdeni a ku­lákság kapitalista tendenciáját. A vietnami gyarmatosítók újabb veresége A Szovjetunió tudományos és műszaki segítséget nyújt Albániának Moszkvában ülést tartott a Szov­jetunió és az Albán Népköztársaság közötti tudományos és műszaki együttműködésre alakult szovjet­albán bizottság. A két állam között aláírt jegyző­könyv alapján a Szovjetunió Albá. niának tudományos műszaki segít­séget nyújt azzal, hogy egy orvosi intézet felépítéséhez szükséges ter­veket, valamint könnyű- és élelmi­szeripari termelési fajták technoló­giai folyamatainak leírásait, felvilá­gosításokat ad a Bitum-termeléssel, valamint villanyerőmüvek felépítésé­vel, a vasútközlekedéssel kapcsolat­ban- Ezenkívül különféle tanterve­ket, programmokat és tansegédesz­közöket kap Albánia és faipar, fa­feldolgozó ipar, a könnyű- és élel­miszeripar kádereinek kiképzésére. Ezenkívül a szovjet szakembere­ket küldenek Albániába, akik köz­vetlenül a helyszínen nyújtanak mű­szaki segítséget az építkezési anyag termelésének megszervezésében, az automobilközlekedésben és átadják a ciprus-ültetvények termelésében szerzett szovjet tapasztalatokat. A Szovjetunió az albán szakembe­reknek lehetővé teszi, hogy megls. merkedjenek a Szovjetunió mező­gazdasága egyes ágazatainak mun­katapasztalataival és a szovjet naf­taipar tudományos kutató munkájá­val. A francia gyarmatosítók nagy tá­madása Ninh-Binh térségében (a Vörös-folyó deltájától délre) húsz nap után teljed vereséggel végződött. Amint a vietnami népi erők fő­parancsnoksága jelenti, a gyarmato­sítók tüzérségi támogatással, gépe­sített egységekkel és légierőkkel tá­madtak, azonban az általuk meg­szállt területet nem sikerült kiter­lesziteniük. Ellenkezőleg, súlyos vesz­teséget szenvedtek, összesen 3800 katonát vesztettek. A Nonh-Binh-től délnyugatra fek­vő területet kénytelenek voltak ki. üríteni. Franciaországban tovább terjed a háborús szerződések ratifikálása elleni mozgalom Franciaországban szélesedik a til­takozó mozgalom Nyugat Németor. szág felfegyverzése és a párizsi és bonni szerződések ratifikálása ellen. Eddig 27 megye tanácsa hozott tiltakozó határozatot, újabban pe dig a következő városi, illetve köz­ségi tanácsok csatlakoztak a moz. galomhoz: Mallemort, (Bouches-du Rhone megye), Laudun (Gard me­gye), Ácheles (Seine.et.Oise megye), Barsac (Gironde megye) és Terras­son (Dordogne megye). Rouenben november 11-én az 1918. évi fegyverszüneti szerződés aláírá­sának évfordulóján tiltakozó nagy­gyűlést tartanak, amelyen képvisel­teti magát a Francia Kommunista Párt, a CGT, az Emberi Jogok Ligá­ja, a Francia Békeharcosok Orszá. gos Bizottsága, a volt Deportáltak, Internáltak és Ellenállók Országos Szövetsége, a Francia Népi Segély és sok más szervezet. Az 1918-as németországi novemberi forradalom 35 éves évfordulója November 9-én volt 35 éve annak, hogy Németországban a Spartakus­szövetség Kari Liebknecht és Roza Luxemburg vezetésével a német munkásosztályt általános sztrájkra és fegyveres felkelésre hívta fel és annak keretében kikiáltotta a német szocialista köztársaságot. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom hatása Németországban is megmutatkozott. Az orosz proleta­riátus győzedelmes harca újabb erőt kölcsönzött a német munkásosztály forradalmi rétegeinek és utat muta­tott a német imperializmus elleni küzdelmeikben. Ma, amikor a né­• met kérdés békés megoldása a világ, béke biztosításának egyik alapvető feltétele lett, dolgozóink tisztelettel emlékeznek a német munkásosztály 1918 évi hősies forradalmi harcára, mert ebben a harcban keletkezett Néme tország Kommunista Pártja, az a part, amely a fasiszta elnyo­más alatt megacélosodva és a Szov­jetuniónak a második világháború­ban kivívott győzelme után a német munkásosztály egy részének egyesí­tésével megalakította a Németország Szocialista Egységpártját és amely­nek legjobbjai ma a Német Demo­kratikus* Köztársaságban vezetik a munkásosztály és-a dolgozó paraszt­ság hősies harcát a nyugati impe­rialista háborús úszítók ellen, a né­met nép egyesítéséért, a szocializ­mus győzelméért és a világbéke biz. tcsítíisáért. A német szociáldemokrácia az első világháború idején 1914-ben, amikor a német impe­rializmus a világháborút elindította, a kapitalista államok munkáspárt­jainak politikai lényege nyilvánva­ló lett. E pártok vezetői — Lenin és a bolsevikokat kivéve — elárul­ták a munkásosztályt és a szociál­sovinizmus alapjára helyezkedve az imperialista burzsoázia védelmére keltek. E pártok vezetői nem követ­ték az 1907-ea stuttgarti és 1912-es bázeli kongresszusok határozatait, nem követték a bolsevikok jelszavát, mely szerint az imperialista háborút polgárháborúvá, tehát az igazságta­lan háborút igazságos háborúvá kell változtatni a kapitalista osztályura­lom megdöntése céljából. A német szociáldemokrácia — ugyanúgy mint az Osztrák-Magyar Monarchia-beli testvérpártjai is — 1914. augusztus 4-én átpártolt a né­met imperialistákhoz, a parlament­ben megszavazta a háborús kiadáso­kat és a háború támogatását ígér­te a végső győzelemig. A német szo­ciáldemokrácia áruló vezetése ellen csak egy kis csoport állott ki Kari Liebknechttel az élen, de ez a cso­port sem volt eléggé következetes, mert nem szakadt el az áruló szo­ciáldemokrata párttól és nem alaki, tott önálló forradalmi munkáspártot. A német szociáldemokrácia bal­szárnya csak a , szociáldemokrata párton belül alakított külön frakciót, amely Kari Liebknecht és Roza Lu­xemburg vezetésével „Spartakus­szövetség'' elnevezése alatt, az 1917­ben megalakult Németországi Füg­getlen Szociáldemokrata Párthoz csatlakozott A Spartakus-szövetség be forradalmi harcosokon kívül In­gadozó, opportunista egyén is beke­rült 1917-bei) a Spartakus megalaku. lása idején a német uralkodó osz. tályok is tisztán látták, hogy a há­I ború számukra elveszett, mert az antant-hatalmak katonai túlereje már-már elnyomással fenyegette a császári Németország hadseregét Ebben a helyzetben tört ki Orosz­országban a februári, majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása Németországban A Spartakus-szövetség röplapjai, ban buzdította a német dolgozókat a forradalmi erőfeszítések elmélyí­tésére. Egyik felhívásában így írt az orosz forradalomról: „A munkás­osztály sohasem lesz hatalmasabb, mint most a háborúban, ha szolidá­risán cselekszik és harcol. Az ural­kodó osztály viszont sohasem volt halandóbb... A hőn áhított békét és szabadságot csak a német forra­dalom biztosíthatja a nemzeteknek. A győzedelmes orosz forradalom szövetségben a győzedelmes német forradalommal tegyőzhetetlenné vá­lik. ." A Spartakus-szövetség erőfeszíté­seit hatékonyan támogatta Lenin, 1917. november 8-án szikratávírón közzétett azonnali anéxio és kon­trjbució nélküli békeajánlatával. A szovjet hatalom különbékére Irányu­ló indítványa mély hatást gyakorolt a német népre, mert ez az Indít­vány a kilátástalan helyzetbe ke rillt német nép érdekeinek is teljes mértékben megfelelt. Nagyméretű sztrájkmozgalmak keletkeztek. A német munkásosztály követelte az azonnali békekötést Követelte a közellátás megjavítását, a cenzúra megszüntetését, a szólás­szabadságot, a politikai foglyok sza­badonbocsátását és az általános, egyenlő és közvetlen választójogot. Míg az orosz forradalmi munkás­osztály a proletárinternacionalizmus alapján állva támogatta a német munkásosztályt forradalmi harcában — a német nagytőkések azt hitték, hogy ha a szovjet hatalom elleni agresszív politikájukban kitartanak, akkor az antant-hatalmak engedé­kenyebbek lesznek. Az antant-hatal­mak és Amerika „engedékenysége" megmutatkozott a Versailles! béke­szerződésben; a keleti fronton vi­szont a szovjet hatalom békepoliti. kája folytán a német hadseregben megmutatkozott a forradalmi moz­galom hatása. A német katonák el­távolították tisztjeiket, munkás, és katonatanácsokat választottak és az azonnali békekötést követelték. A szovjet hatalom békepolitikájá­nak hatása a hátországban ts meg. mutatkozott. Nagyszabású sztrájk­mozgalmak keletkeztek ismét, főleg a hadianyagipari központokban. A német szociáldemokrácia jobboldali vezetői, Eberttel az élen, még eb­ben a helyzetben is kitartottak a burzsoázia mellett és mindent meg­tettek a sztrájkhullám letörésére, a német tőkésosztály hatalmi .pozí­cióinak megmentése érdekében. A német nagyiparosok a szociáldemo­krácia áruló vezetőivel, Gusztáv Bauerrel és Kari Hautskyval szövet­keztek a munkások megtévesztését célzó intézkedések életbeléptetésére. 1918. szeptember 14-én a német csá­szár kormányalakítást hajtott vég­re, melybe a szociáldemokrata veze­tőket, Gusztáv Bauert és a szak­szervezetek elnökét, Philipp Schei­demannt is bevették, akik nyíltan vallották, hogy a szakszervezetek­nek az új viszonvok között Is segi­teniök kell a háború folytatásában. A német burzsoázia és a szociál­demokrata szolgái tehát ugyanazt a szemfényvesztő politikát folytatták, melyet a magyar burzsoázia is fel­használt az „őszirózsás forradalom" idején és a csehszlovák burzsoázia Kramáŕ és Tusar kormánya útján is érvényesített. A német burzsoá­zia nem tagadta, hogy egyetlen ér­deke a termelőeszközök magántulaj­donának megmentése. „Hogyan le. het a kapitalista vállalkozást a fe­nyegető, minden iparágat elseprő szocializálás, államosítás és a közel­gő forradalom elöl megmenteni?" — ez volt a német vas- és acélipari mágnások problémája Ugyanezt a kérdést vetették fel 1918-ban a ma­gyar és csehszlovák nagyiparosok és földbirtokosok is. Az 1918.. évi novemberi forradalom Míg a német burzsoázia mentő­akciókat tervezett, a dolgozó töme­gek egyre erélyesebben követelték az azonnali békekötést. 1918. október 1-én a Spartakus. szövetség értekezletet tartott, melynek során a munkásosztályt a kormány megbuktatásán^ hívta fel. A felhívás a következő követelé­seket tartalmazta: az ostromállapot megszüntetését, a hadikölcsönök el­törlését, a bankok, bányák és kohók kisajátítását, a munkaidő csökkenté­sét, minimális bérek megállapítását, a nagybirtokok kisajátítását stb. A Spartakus.szövetség tehát forrada­lomra hívta fel a dolgozókat, "mert nyilvánvaló volt, hogy a német nép szabadsága és jobb jövője csak az ipari és banktőkések előjogainak és államhatalmának megszüntetése út­ján biztosítható. A népi felkelést közvetlenül a ha­ditengerészek parancsnokságának a hadiflotta megsemmisítésére irányu­ló 1918 október 29-én kiadott intéz, kedése váltotta ki. A matrózok meg. tagadták az engedelmességet. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom hatása alatt a Kielben horgony­zó hadihajók legénysége katonata_ nácsokat választott, melyek maguk-

Next

/
Thumbnails
Contents