Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-11 / 273. szám, szerda

ül SZÖ 1953. november 11. V. M. Molotov eivtárs fogadást adott november 7. alkalmából V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója alkalmából november 7-én fogadást' adott a moszkvai diplomáciai testület tagjai és a külföldi vfendégek tiszteletére. A fogadáson megjelentek a külföldi nagykövetségek és követségek vezetői, valamint G. Trajkov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese, H. Loch, a Német Demokratikus Köztársaság niiniszterelnökhelyettese és pénzügyminisztere, P. Bátor, a Moingol Népköztársaság kormánya kereskedelmi küldöttségének vezetője és Kim Hen Kut, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya kereskedelmi küldöttségének vezetője, M. Constantinescu, a Román Népköztársaság Állami Tervbizottságánák elnöke, T. Bavudorzsi, a Mongol Népköztársaság iparügyi minisztere, A. Barladeanu, a Román Népköztársaság külkereskedelmi minisztere Louis Sailiant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára, G. Monmousseau, a CGT titkára és mások. Szovjet részről részt vettek a fogadáson: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, L. M. Kaganovics. a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, A. I. Mikojan. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió kereskedelmi minisztere, M. P. Taraszov, a OSzSzSzK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, A. M. Puzanov, az OSzSzSzK Minisztertanácsának eL nöke, M. G Pervuhin, P. K. Ponomarenko, I. F. Tyevoszjan, A. N. Koszigin, V. A. Malisev, I. G. Kabanov, A. G. Zverjev, A. F. Zaszjagyko, N. K. Bajbakov, Sz. M. Tyihomirov, Sz A. Akopov, I. A. Benegyiktov, I. X. Noszenko, D. F. Usztyinov, N. A. Digaj, B. P. Bescsev, Z. A. Saskov, V. P. Zojov, A. F. Tretyakov, K. P. Gorsenyin, P. I Antropov, a Szovjetunió miniszterei, N. M. Svernyik, a Szovjetunió , Szakszervezetei Központi Tanácsáí nak elnöke és sokan mások. A szovjet követségek fogadásai A Szovjetuniónak különféle országokban működő nagykövetei, illetve követei a Nagy Októberi-Szocialista Forradalom S6. évfordulója alkalmán ból fogadást rendeztek. Fogadást rendezett a Szovjetunió bukaresti, berlini, tiranai, washingtoni, londoni, buenos-airesi, teheráni, athéni, hágai, brüsszeli nagykövete, beiruti, damaszkuszi, thaiföldi, kairói, és kopenhágai követe, valamint a Szovjetunió ausztriai főbiztos^. A fogadáson részt vettek az illető országok kormányainak, társadalmi szervezeteinek, kulturális és gazdasági életének, valamint a külföldi országok diplomáciai testületeinek képviselői. Fogadást rendezett A. Popov varsói szovjet nagykövet, Bodrov szófiai szovjet nagykövet, Kuznyecov ppkingi szovjet nagykövet, Vinogra. dov párizsi szoVjet nagykövet, Afanaszjev oslói szovjet nagykövet, Rogyionov stockholmi szovjet nagykövet, Lebegyev helsinki követ. November 7-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának Németország Kommunista Pártjának hamburgi bizottsága a városi Sportcsarnokban emlékűn r.epséget rendezett, amelyen részt vettek a kommunista, szociáldemokrata és pártonkívüli dolgozók. A Ruhr-vidék bányavárosaiban, továbbá Észak-Rajna-Westfáiia, Ba. den-Württemberg és Rajna-Pfalz városaiban és munkástelepein szintén megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójáról. 1 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36 évfordulójának tiszteletére november 7-én F. P. Szuszdalov, a Szovjetunió Koreai Népi Demokratikus Köztársaság.beli nagykövete fogadást adott. A fogadáson részt vett Kim Ir Szen marsall, Pak Den Aj és Kim Ir, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnökhelyettesei, a minisztertanács elnökhelyettesei, Nam Ir külügyminiszter* a pártok és közszervezetek vezető tényezői, Chel Lun, a kínai békevédelmi bizottság küldöttségének vezetője, a koreai közélet képviselői, valamint a nagykövetség vezetői. A fogadás, amelyen több mint 500 személy vett részt, szívélyes baráti légkörben folyt le. Boleszlaw Bierut elvtárs beszéde Boleszlaw Bierut elvtárs, a Lengyei Egyesült Munkáspárt központi bizottságának elnöke a párt központi bizottságának 9. plenáris ülésén mondott beszédében foglalkozott a párt feladataival a dolgozó tömegek életszínvonalának leggyorsabb emeléséért vivott harcban. A Lengyel Egyesült Munkáspárt és a lengyel kormány legfontosabb feladataiként Bierut elvtárs a következőket jelölte meg: a mezőgaz. daság termelésének fellendítése; a mezőgazdaságban növekvő mértékben szükségesnek mutatkozó beruházások elvégzése; az állami gép- és traktorállomások és a gépkölcsönzö állomások munkájának a gépesítés növelése alapján való 'gyökeres átszervezése; a mezőgazdaság szükség, leteit ellátó gépgyártási ágaknak a legközelebbi időszakban való jelentős fejlesztése; a termelési eszközök termelésének növekedése és a sziik. ségleti cikkek termelésének növekedése közötti aránytalanság csökkentése; az iparcikkek minőségének, az államosított kereskedelmi szektor munkájának határozott megjavítása; a közszükségleti cikkek árainak fokozatos leszállítására irányuló politika megvalósítása; az építkezési programm megváltoztatása a legközelebbi időben olyan formában, hogy jelentősen bővítsék az új munkáslakótelepek és új lakóházak építését, a közüzemi gazdálkodás megszilárdítása; a városi és városkörnyéki közlekedés továbbfejlesztése; az iskolaügy, a kulturális, közoktatási, egészségügyi és sportintézmények, valamint a széles dolgozó tömegek mindennapi és kulturális szükségleteinek kielégítését szolgáló intézmények további fejlesztése Bierut elvtárs hangsúlyozta, hogy át kell csoportosítani az . erőket a mezőgazdaság lemaradásának behozása érdekében; kiemelte, hogy különösen a kisárutermelö egyéni parasztgazdaságokban rejlő tartalékokat kell felhasználni és ugyanakkor a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok fejlesztésével biztosítani kell a mezőgazdasági termelés — a növénytermelés és az állattenyésztés — jelentős növekedését az egész mezőgazdaságban, mind a társadalmasított szektorokban, mind a magánszektorokban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a dolgozó parasztokat fokozott mértekben érdekeltté kell tenni a me. zógazdaságí termeiéi növelésében, de ugyanakkor le kell küzdeni a kulákság kapitalista tendenciáját. A vietnami gyarmatosítók újabb veresége A Szovjetunió tudományos és műszaki segítséget nyújt Albániának Moszkvában ülést tartott a Szovjetunió és az Albán Népköztársaság közötti tudományos és műszaki együttműködésre alakult szovjetalbán bizottság. A két állam között aláírt jegyzőkönyv alapján a Szovjetunió Albá. niának tudományos műszaki segítséget nyújt azzal, hogy egy orvosi intézet felépítéséhez szükséges terveket, valamint könnyű- és élelmiszeripari termelési fajták technológiai folyamatainak leírásait, felvilágosításokat ad a Bitum-termeléssel, valamint villanyerőmüvek felépítésével, a vasútközlekedéssel kapcsolatban- Ezenkívül különféle tanterveket, programmokat és tansegédeszközöket kap Albánia és faipar, fafeldolgozó ipar, a könnyű- és élelmiszeripar kádereinek kiképzésére. Ezenkívül a szovjet szakembereket küldenek Albániába, akik közvetlenül a helyszínen nyújtanak műszaki segítséget az építkezési anyag termelésének megszervezésében, az automobilközlekedésben és átadják a ciprus-ültetvények termelésében szerzett szovjet tapasztalatokat. A Szovjetunió az albán szakembereknek lehetővé teszi, hogy megls. merkedjenek a Szovjetunió mezőgazdasága egyes ágazatainak munkatapasztalataival és a szovjet naftaipar tudományos kutató munkájával. A francia gyarmatosítók nagy támadása Ninh-Binh térségében (a Vörös-folyó deltájától délre) húsz nap után teljed vereséggel végződött. Amint a vietnami népi erők főparancsnoksága jelenti, a gyarmatosítók tüzérségi támogatással, gépesített egységekkel és légierőkkel támadtak, azonban az általuk megszállt területet nem sikerült kiterlesziteniük. Ellenkezőleg, súlyos veszteséget szenvedtek, összesen 3800 katonát vesztettek. A Nonh-Binh-től délnyugatra fekvő területet kénytelenek voltak ki. üríteni. Franciaországban tovább terjed a háborús szerződések ratifikálása elleni mozgalom Franciaországban szélesedik a tiltakozó mozgalom Nyugat Németor. szág felfegyverzése és a párizsi és bonni szerződések ratifikálása ellen. Eddig 27 megye tanácsa hozott tiltakozó határozatot, újabban pe dig a következő városi, illetve községi tanácsok csatlakoztak a moz. galomhoz: Mallemort, (Bouches-du Rhone megye), Laudun (Gard megye), Ácheles (Seine.et.Oise megye), Barsac (Gironde megye) és Terrasson (Dordogne megye). Rouenben november 11-én az 1918. évi fegyverszüneti szerződés aláírásának évfordulóján tiltakozó nagygyűlést tartanak, amelyen képviselteti magát a Francia Kommunista Párt, a CGT, az Emberi Jogok Ligája, a Francia Békeharcosok Orszá. gos Bizottsága, a volt Deportáltak, Internáltak és Ellenállók Országos Szövetsége, a Francia Népi Segély és sok más szervezet. Az 1918-as németországi novemberi forradalom 35 éves évfordulója November 9-én volt 35 éve annak, hogy Németországban a Spartakusszövetség Kari Liebknecht és Roza Luxemburg vezetésével a német munkásosztályt általános sztrájkra és fegyveres felkelésre hívta fel és annak keretében kikiáltotta a német szocialista köztársaságot. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása Németországban is megmutatkozott. Az orosz proletariátus győzedelmes harca újabb erőt kölcsönzött a német munkásosztály forradalmi rétegeinek és utat mutatott a német imperializmus elleni küzdelmeikben. Ma, amikor a né• met kérdés békés megoldása a világ, béke biztosításának egyik alapvető feltétele lett, dolgozóink tisztelettel emlékeznek a német munkásosztály 1918 évi hősies forradalmi harcára, mert ebben a harcban keletkezett Néme

tország Kommunista Pártja, az a part, amely a fasiszta elnyomás alatt megacélosodva és a Szovjetuniónak a második világháborúban kivívott győzelme után a német munkásosztály egy részének egyesítésével megalakította a Németország Szocialista Egységpártját és amelynek legjobbjai ma a Német Demokratikus* Köztársaságban vezetik a munkásosztály és-a dolgozó parasztság hősies harcát a nyugati imperialista háborús úszítók ellen, a német nép egyesítéséért, a szocializmus győzelméért és a világbéke biz. tcsítíisáért. A német szociáldemokrácia az első világháború idején 1914-ben, amikor a német imperializmus a világháborút elindította, a kapitalista államok munkáspártjainak politikai lényege nyilvánvaló lett. E pártok vezetői — Lenin és a bolsevikokat kivéve — elárulták a munkásosztályt és a szociálsovinizmus alapjára helyezkedve az imperialista burzsoázia védelmére keltek. E pártok vezetői nem követték az 1907-ea stuttgarti és 1912-es bázeli kongresszusok határozatait, nem követték a bolsevikok jelszavát, mely szerint az imperialista háborút polgárháborúvá, tehát az igazságtalan háborút igazságos háborúvá kell változtatni a kapitalista osztályuralom megdöntése céljából. A német szociáldemokrácia — ugyanúgy mint az Osztrák-Magyar Monarchia-beli testvérpártjai is — 1914. augusztus 4-én átpártolt a német imperialistákhoz, a parlamentben megszavazta a háborús kiadásokat és a háború támogatását ígérte a végső győzelemig. A német szociáldemokrácia áruló vezetése ellen csak egy kis csoport állott ki Kari Liebknechttel az élen, de ez a csoport sem volt eléggé következetes, mert nem szakadt el az áruló szociáldemokrata párttól és nem alaki, tott önálló forradalmi munkáspártot. A német szociáldemokrácia balszárnya csak a , szociáldemokrata párton belül alakított külön frakciót, amely Kari Liebknecht és Roza Luxemburg vezetésével „Spartakusszövetség'' elnevezése alatt, az 1917ben megalakult Németországi Független Szociáldemokrata Párthoz csatlakozott A Spartakus-szövetség be forradalmi harcosokon kívül Ingadozó, opportunista egyén is bekerült 1917-bei) a Spartakus megalaku. lása idején a német uralkodó osz. tályok is tisztán látták, hogy a háI ború számukra elveszett, mert az antant-hatalmak katonai túlereje már-már elnyomással fenyegette a császári Németország hadseregét Ebben a helyzetben tört ki Oroszországban a februári, majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása Németországban A Spartakus-szövetség röplapjai, ban buzdította a német dolgozókat a forradalmi erőfeszítések elmélyítésére. Egyik felhívásában így írt az orosz forradalomról: „A munkásosztály sohasem lesz hatalmasabb, mint most a háborúban, ha szolidárisán cselekszik és harcol. Az uralkodó osztály viszont sohasem volt halandóbb... A hőn áhított békét és szabadságot csak a német forradalom biztosíthatja a nemzeteknek. A győzedelmes orosz forradalom szövetségben a győzedelmes német forradalommal tegyőzhetetlenné válik. ." A Spartakus-szövetség erőfeszítéseit hatékonyan támogatta Lenin, 1917. november 8-án szikratávírón közzétett azonnali anéxio és kontrjbució nélküli békeajánlatával. A szovjet hatalom különbékére Irányuló indítványa mély hatást gyakorolt a német népre, mert ez az Indítvány a kilátástalan helyzetbe ke rillt német nép érdekeinek is teljes mértékben megfelelt. Nagyméretű sztrájkmozgalmak keletkeztek. A német munkásosztály követelte az azonnali békekötést Követelte a közellátás megjavítását, a cenzúra megszüntetését, a szólásszabadságot, a politikai foglyok szabadonbocsátását és az általános, egyenlő és közvetlen választójogot. Míg az orosz forradalmi munkásosztály a proletárinternacionalizmus alapján állva támogatta a német munkásosztályt forradalmi harcában — a német nagytőkések azt hitték, hogy ha a szovjet hatalom elleni agresszív politikájukban kitartanak, akkor az antant-hatalmak engedékenyebbek lesznek. Az antant-hatalmak és Amerika „engedékenysége" megmutatkozott a Versailles! békeszerződésben; a keleti fronton viszont a szovjet hatalom békepoliti. kája folytán a német hadseregben megmutatkozott a forradalmi mozgalom hatása. A német katonák eltávolították tisztjeiket, munkás, és katonatanácsokat választottak és az azonnali békekötést követelték. A szovjet hatalom békepolitikájának hatása a hátországban ts meg. mutatkozott. Nagyszabású sztrájkmozgalmak keletkeztek ismét, főleg a hadianyagipari központokban. A német szociáldemokrácia jobboldali vezetői, Eberttel az élen, még ebben a helyzetben is kitartottak a burzsoázia mellett és mindent megtettek a sztrájkhullám letörésére, a német tőkésosztály hatalmi .pozícióinak megmentése érdekében. A német nagyiparosok a szociáldemokrácia áruló vezetőivel, Gusztáv Bauerrel és Kari Hautskyval szövetkeztek a munkások megtévesztését célzó intézkedések életbeléptetésére. 1918. szeptember 14-én a német császár kormányalakítást hajtott végre, melybe a szociáldemokrata vezetőket, Gusztáv Bauert és a szakszervezetek elnökét, Philipp Scheidemannt is bevették, akik nyíltan vallották, hogy a szakszervezeteknek az új viszonvok között Is segiteniök kell a háború folytatásában. A német burzsoázia és a szociáldemokrata szolgái tehát ugyanazt a szemfényvesztő politikát folytatták, melyet a magyar burzsoázia is felhasznált az „őszirózsás forradalom" idején és a csehszlovák burzsoázia Kramáŕ és Tusar kormánya útján is érvényesített. A német burzsoázia nem tagadta, hogy egyetlen érdeke a termelőeszközök magántulajdonának megmentése. „Hogyan le. het a kapitalista vállalkozást a fenyegető, minden iparágat elseprő szocializálás, államosítás és a közelgő forradalom elöl megmenteni?" — ez volt a német vas- és acélipari mágnások problémája Ugyanezt a kérdést vetették fel 1918-ban a magyar és csehszlovák nagyiparosok és földbirtokosok is. Az 1918.. évi novemberi forradalom Míg a német burzsoázia mentőakciókat tervezett, a dolgozó tömegek egyre erélyesebben követelték az azonnali békekötést. 1918. október 1-én a Spartakus. szövetség értekezletet tartott, melynek során a munkásosztályt a kormány megbuktatásán^ hívta fel. A felhívás a következő követeléseket tartalmazta: az ostromállapot megszüntetését, a hadikölcsönök eltörlését, a bankok, bányák és kohók kisajátítását, a munkaidő csökkentését, minimális bérek megállapítását, a nagybirtokok kisajátítását stb. A Spartakus.szövetség tehát forradalomra hívta fel a dolgozókat, "mert nyilvánvaló volt, hogy a német nép szabadsága és jobb jövője csak az ipari és banktőkések előjogainak és államhatalmának megszüntetése útján biztosítható. A népi felkelést közvetlenül a haditengerészek parancsnokságának a hadiflotta megsemmisítésére irányuló 1918 október 29-én kiadott intéz, kedése váltotta ki. A matrózok meg. tagadták az engedelmességet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása alatt a Kielben horgonyzó hadihajók legénysége katonata_ nácsokat választott, melyek maguk-