Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-11 / 273. szám, szerda

í £68. november 11. III %7il 3 Az Olasz Kommunista Part vezetőségének határozata a trieszti kérdésről Az Olasz Kommunista Párt veze­tősége november 5-i ülésén határo­zatot hozott. A trieszti helyzettel kapcsolatban az Olasz Kommunista Párt határo­zata bevezetőjében együttérzéséről és szolidaritásáról biztosítja Trieszt lakosságát, majd így folytatja: „A trieszti események megint csak megvilágították a város tart­hatatlan helyzetét. Trieszt az an­gol-amerikai diplomácia mésterkedé­sei következtében, az olasz kormány beleegyezésével külföldi imperialis­mányra van szüksége, amely tiszte­letben tartja és megvalósítja az al­kotmány rendelkezéseit, élére áll a nyomor ellen, a szociális haladás érdekében folyó nagyszabású harc­nak. E cél érdekében a kommunis­ták minden cselekedetükkel azon lesznek, hogy az olasz parlamentben olyan helyzet alakuljon ki, amelyből ilyen békekormány születhet. Ennek a célnak elérése érdekében a kom­munisták javasolják, hogy a jelen­legi kormány ne minden reális tar. talom nélküli beszédekkel és a mon­ták haditámaszpontjává lett és a jelek szerint az is marad. Másfelöl viszont világos, hogy a Triesztét megszállva tartó imperialisták leg­utóbbi lépésekkel felszították az olasz és a jugoszláv nacionalizmus egymással szemben álló érzelmeit azért, hogy így nyomást tudjanak gyakorolni mindkét országra, s Ju­goszláviát és Olaszországot háborús politikájuk engedelmes csatlósaivá tegyék. Mind az olasz népre, mind pedig Jugoszlávia népeire az a fel­adat vár, hogy kivonják magukat ebből a tiünös játékból, amelynek tétje a két nép függetlensége és egész sorsa. Az olasz népnek és Ju­goszlávia népeinek érdeke és felada­ta az. hogy megtalálják a kölcsönös megértés alapját, a két fél és az ér­dekelt népek nemzeti és demokra­tikus jogainak tiszteletbentartásával. A kommunistáknak le kell leplez­niök mind az olasz kormánykörök által elkövetett hibákat, mind pedig a jugoszláv kormány fennhéjázó kö­veteléseit. Ugyanakkor a kommu­nisták hűek maradnak a nemzeti ér. dekek megvédéséhez és a nemzetkö­ziségnek ahhoz a szelleméhez, amely­nek át kell hatnia a szocializmus eszményeiért küzdő minden mozgal­mat." A politikai és parlamenti helyzet­tel kapcsolatban az Olasz Kommu­nista Párt vezetőségének határozata rámutat: „A kommunisták ma is — mint eddig — azt a meggyőződést vallják, hogy Olaszországnak olyan békekor. archista iizeletemberekkel való ösz­szejátszás útján igyekezzék politikai álláspontját meghatározni, hanem konkrét cselekedetekkel, törvényho­zási javaslatokkal és általában olyan lépésekkel, amelyek megfelelnek a nép érdekeinek és törekvéseinek, és mind a parlamentben, mind az or­szágban meg tudják szerezni a de­mokratikus erők támogatását" Külpolitikai vonatkozásban a hatá­rozat a következő követeléseket han. goztatja: ,.Az olasz kormány csatlakozzék nyíltan a nemzetközi feszültség csökkentését és a béke ügyét szol­gáló minden kezdeményezéshez; mé­lyítse el kapcsolatait a világ összes országaival kereskedelmi és kultu­rális vonatkozásban is; ismerje el a Kínai Népköztársaságot; utasítsa el az európai védelmi közösségről szó­ló szerződést, mert ennek elfogadása az olasz nép és a béke érdekeinek elárulását jelentené." Belpolitikai és gazdasági téren a határozat a következő követeléseket tartalmazza: „A dolgozók elleni hidegháború teljes megszüntetése, az alkotmány rendelkezéseinek alkalmazása, és a még mindig érvényben lévő fasiszta törvények, valamint a csaló válasz­tójogi törvény hatályon kívül he­lyezése, az ország területének meg­védése az áradások pusztításai el­len, a nemzeti ipar megvédése, mind­ezekkel kapcsolatban a katonai ki­adások, valamint a monopóliumok profitjának csökkentése, a munka­szerződések kötelezővé tétele és a lakbérek felemelésének megtiltása." A határozat |így fejeződik be: „A kommunisták azon az állás­ponton vannak, hogy ma mindezeken a területeken lehetséges olyan intéz­kedések kidolgozása, amelyek meg tudnák szerezni a haladásért és a szociális igazságosságért őszintén küzdő demokratikus erők támogatá­sát. Üdvözölni kell azt a tényt, hogy a költségvetési vita során a szavazásoknál nagy többség alakult ki egyes napirendi javaslatok mel­lett, amelyek új irányvonal megva­lósítását követelik a kormánytól, tevékenységének különféle terüle­tein. Hogy komoly lépéseket lehes­sen tenni a széleskörű egység meg­valósítása felé, szükséges, hogy a kommunisták és az összes demokra­tikus erők erőfeszítéssel — viták, megbeszélések és együttműködés útián — megteremtsék a kölcsönös megértést és megteremtsék egy új politikai helyzet alapjait." A határozat végül rámutat a szakszervezeti téren elért egység fontosságára és a kommunisták lé. nyeges feladatává teszi a folyamat­ban lévő szakszervezeti megmozdu­lások támogatását. A trieszti összetűzések híre nagy izgalmat keltett Olaszországban A trieszti összetűzések híre nagy izgalmat keltett Olaszországban, a diákság majdnem minden olasz vá­rosban tüntet. Rómában pénteken délelőtt a tüntető diákok felvonultak a Via Veneton, az amerikai követ­ség épülete felé. Az amerikai követ­ség közelében rendőrség támadt a tüntető diákokra és könnyfakasztó bombákat használt ellenük. Néhány könnyebb sebesülés történt, sok tiln. tetőt őrizetbe vettek. Az amerikai követség épületének ablakait betör­ték. A kereszténydempkrata és fa­siszta vezetők minden igyekezete ellenére a tüntetéseknek kifejezett atlanti*szövetségellenes jellegük volt. A tüntető ifjúság az idegen csapa­tok kivonulását követelte Trieszt Szabad Területről. A rendőrség több rohamot inté­zett a tüntetők ellen. A tüntetők és a rendőrség Összecsapásának külö­nösen Rómában é» Bariban mind két részről sok sebesültje volt. Az olasz kormány tiltakozó diplo­máciai lépést tett az angol és az fmerikai kormánynál. Félhivatalos értesülések szerint az olasz kor. mány Winterton tábornok eltávolí­tását és az „A"-övezet közigazgatá­sának megváltoztatását követeli Jól­lehet a trieszti eseményekkel igen sok interpellációt terjesztettek be, a miniszterelnök közölte a képvise­lőház és a szenátus elnökségével, hogy nem tartja célszerűnek a par­lament soronkívüli összehívását. A három olasz szakszervezeti szö. vétség a- gyász és a trieszti lakos­sággal vállalt szolidaritás jeléül tíz­perces munkabeszüntetést határozott el egész Olaszország területén. A tömegpusztító fegyverek eltiltásáért Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének politikai bizottsága megkezdte további napirendi pontiá. nak tárgyalását: „Az összes fegyve­res erők és fegyverzetek szabáfyozá ­sa, korlátozása és egyenletes csök­kentése; a leszerelési bizottság je­lentése." A leszerelési bizottság említett beszámolója összesen 12 sorból áll. Csupán arról van szó benne, hogy ez a bizottság egyszer öszejön és annak a reményének ad kifejezést, hogy a „legutóbbi nemzetközi események kedvezőbb légkört teremtenek a le­szerelési kérdés megoldására" A beszámoló továbbá azt mondja, hogy a bizottság folytatni akarja munká­ját és javasolja, nogy munkájérőí a közgyűlés 9. ülésszakán a biztonsá­gi tanács előtt számol be. A brit képviselő néhány küldött­ség nevében határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben a leszere­lési bizottság feladatává teszi, hogy folytassa azon problémákban a meg. egyezésre való törekvését, amelyek­kel foglalkozik „és hogy munkájá ról 1954. szeptember l-ig számoljon be a közgyűlésnek és a biztonsági tanácsnak. A határozati javaslat ezenkívül felhívást tartalmaz az ENSZ összes tagállamaihoz, főleg a nagyhatalmakhoz, hogy nagyobb •segítségetc nyújtsanak a leszerelé sí bizottságnak feladatai teljesítésé ben és hogy e bizottság elé javasla­tokat terjesének & leszerelésről". A. J. Visinszkij, a Szovjetunió képviselője beszédében meggyőző bi­zonyítékokat hozott fel, amelyek le­leplezik a leszerelési bizottság mun­kája sikertelenségének valódi okait és részletesen beszélt azokról az in­tézkedésekről, amelyeket az összes fegyveres erők és fegyverzetek sza­bályozásáról, korlátozására és egyen­letes csökkentésére kell megtenni. A szovjet képviselő rámutatott ar. ra, hogy a leszerelési bizottság azért nem teljesítette a rábízott fel­adatot, mert a közgyűlés 1952, ja. nuár 11.1 határozata, amely ellen a Szovjetunió küldöttsége és számos más küldöttség kifogásokat emelt, az atomfegyverek és más tömegírtó fegyverfajták eltiltásának és a fegy­verzetek csökkentésének kérdését csupán a fegyverzetekről szerzett tájékoztatások úgynevezett „közzé tételére és kivizsgálására'' korlátoz ta. Emeljett az atomfegyverek eltil tásáról tulajdonképpen nincs is szó e határozaban. A Szovjetunió — mondotta A. J. Visinszkij — azt javasolja, hogy a közgyűlés foglaljon állást az atom és egyéb tömegírtó fegyverek termelé­sének és alkalmazásának eltiltása mellett, mert ez elkerülhetetlen ter­mészetes előfeltétele annak, hogy hathatósan ellenőrizhessék e hatá­rozat teljesítését. Az atomfegyverek eltiltásának el­lenőrzése olyan feltételek mellett, hogy a fegyverek gyártását nem tilt­ják el, nem reális és értelmetlen. A Szovjetunió képviselője "rámu­tatva arra a tényre, hogy némely nyugati ország, főleg az USA, An­glia és Franciaország folytatja lá­zas fegyverkezését, kibővíti az ide­gen területeken, főleg a Szovjetunió és a népi demkoratikus országok ha­tárai közelében létesített haditá­maszpontjainak hálózatát, hangsú­lyozza, hogy mindez elkerülhetetle­nül elégedetlenséget és nyugtalansá­got vált ki és elmélyíti az államok közötti bizalmatlanságot. Nem két­séges folytatta — hogy az atom­j fegyverek eltiltásának a fegyveres i erők és fegyverzetek csökkentésének ténye jótékony hatással volna a nem­zetközi bizalom megszilárdítására és hozzájárulna a nemzetközi feszült­ség enyhítéséhez. A leszerelési bizottság — jelen­tette ki végezetül a Szovjetunió kép­viselője — kell, hogy további mun­kája folyamán azonnal kidolgozzon olyan gyakorlati javaslatokat, ame­lyek megfelelnének a nemzetközi biztonság megszilárdítása fö felada­tának. Ez megköveteli a lázas fegyverke­zés feltétlen megszüntetését, a fegy­verzetek feltétlen csökkentését, az idegen területeken levő haditámasz­pontok felszámolását, az atomfegy­verek és egyéb tömegírtó fegyverek feltétlen eltiltását. Az USA kuomintang-ügynökökkel terrorizálja a koreai hadifoglyokat A semleges nemzetek képviselői­ből álló hazatelepítési bizottság hi­vatalosan közölte, hogy a bizottság elutasította a kuomintiangklikknek ázt az arcátlan kérelmét, hogy en­gedje meg „különféle cikkek" szét­osztását az őrizetes térség déli tá­borában levő hadifoglyok között. A semleges hazatelepítési bizott­ság Hamplen dandárparancsnoknak,, az ENSz-parancsnokság hazatelepí­tési bizottsága vezetőjének adott vá­laszában kijelentette: „Nem térhet napirendre afelett, hogy a javasolt ajándéktárgyak minden politikai vo. natkozástól mentesek." A semleges hiazatelepítési bizott­ság kijelenti: nem könnyű elfogadni Ku Csen-tangnak, a kuomintang szo­ciális ügyek miniszterének — ez a minisztérium a valóságban a titkos rendőrség fedőszerve — azt az állí. tását, hogy a húskonzerveknek és más cikkeknek „semmiféle politikai vagy ideológiai vonatkozásuk sincs". A közelmúltban hazatelepített kí­nai hadifoglyok elmondották, hogy az őrizetes térségben tevékenykedő kuomintang ügynökök minden hadi­fogolynak négy húskonzervet ígértek jutalmul, ha a felvilágosító-sátrak ban meggyilkolják a kínai felvilágo sitó megbízottakat, vagy a felvilágo­sításon jelenlevő lengyel, illetve cseh­szlovák képviselőket. Az amerikai katonai hatóságok — a katonai fegyverszüneti bizottság koreai-kínai küldöttségének tiltako­zásai ellenére — megszegték a fegy­verszüneti egyezrnéríyt és megenged, ték a kuomintang-klikk képviselői­nek, hogy különféle tárgyakat, bro. súrákiat és röplapokat osszanak szét a kínai hadifoglyok között. A kuo­mintang-ügynökök vezetője a csessu­szigeti hadifogolytáborban kuomin. tang-jelvénnyel ellátott trikókat osz. tott szét a hadifoglyok között, ame­lyeket azoknak viselniök kellett, amikor átadták őket a semleges ha­zatelepítési bizottságinak. Most, Hamplen kérte, hogy a Tai­vanról érkezett kuomintang-ügynö­kök úgynevezett „ajándékokat"' oszt. hassanak szét a hadifoglyok között. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok az őrizetes tábo­rokban elhelyezett kuomintang. ügy­nökökkel szorosan együttműködve terrorizálja a hadifoglyokat, hogy azok lemondjanak a hazatelepítésről. Az Egyesült Államok és Csang Kai-sek együttműködését bizonyít, ják azok a jelentések is, amelyek a felvüágosító sátrakban lejátszódnak. A kuomintang-ügynököket a felvilá­gosító munka megindulása előtt Dél-Koreában arra képezték ki, hogy miként hiúsítsák meg a felvilágosító munkát. E kiképzés végeztével el­küldték őket mint „fogvatartó fél" képviselőit, vagy mint tolmácsokat a felvilágosítás színhelyére, hogy hát­ráltassák a felvilágosító munkát es megfélemlítsék a hadifoglyokat. De Gasperi híveinek veresége a keresztény­demokrata pártban A kereszténydemokrata párt irá­nyító szerveinek választásain a milá­nói tartományban vereséget szen­vedtek De Gasperi hívei. De Gasperi nagyhangú beszéde ellenére nem si­került a tartományi tanács 16 tagja közé még bátyját, August De Gas­perif sem beválasztatnia. Az Unita című lap rámutat, hogy ez a nép június 7-i győzelmének visszhangja. Bűnpert indítottak dr. Moszadik ellen A Reuter-ügynökség jelentése sze­rint november 8-án megindították a bünpert dr. Moszadik volt iráni mi­niszterelnök ellen. A szulatanabadi erődítményt, ahol a bünper folyik katonaság, tankok és páncélos autók őrzik. A panmindzsoni konferencia zárt üléseken tárgyal Az Üj Kína sajtóiroda jelentése szerint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztár. saság küldöttségei a koreai politikai konferenciát előkészítő tárgyalások­ról november 7-én a következő köz­leményt adták ki: A november 6-i megegyezés alap. ján a politikai konferenciáról szóló előzetes tárgyalásokat november 7. én a két fél tanácsadóinak ülésén folytatták, amikor is a felek napi rend kidolgozása céljából ültek ösz­sze. A tanácsadó}- ülésén az ameri­kai fél azt javasolta, hogy az ülé­sek a nyilvánosság kizárásával tör. ténjenek és a tárgyalásokról ne ad­janak ki közleményt, A koreai-kínai fé] kijelentette, hogy a politikai konferencia kérdé­sének sikeres megtárgyalásában az egész világ nemzetei érdekeltek és a tanácsadók ülését nem szabad zárt ajtók mögött lefolytatni Küldöttsé. günk azonban — hozzátette — nem emel kifogást a tárgyalások ilyen folyamata ellen, ha a másik fél úgy véli, hogy ez hozzájárul ahhoz, hogy a két fél tanácsadói kidolgoz, zák a tárgyalási programmot. Mind­két félnek joga van azonban a zárt tárgyalásokat félbeszakítani és nyílt tárgyalásokra áttérni, ha ezt szük­ségesnek tartja. A másik fél e ja­vaslatot elfogadta és a. tanácsadók ülései zárt ülésekként már megkez­dődtek. f

Next

/
Thumbnails
Contents