Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-08 / 271. szám, vasárnap

/ 6 IIIS20 1953. november 8. Emlékezzünk Tóth Árpádra! 1928. november 7-én — 42 éves korában, akárcsak Ady — halt meg- Tóth Árpád, a bánatszerelmesként elkönyvelt halkszavú költő. Ady halála országos ügy volt, de Tóth Árpád halála nem tépett űrt. Azóta meghaltak a Nyugat nemzedék nagy lírikusai is é3 ma. huszonöt év múlva, • mégis a másodrendűként kezelt Tóth Árpád ál! közelebb szívünkhöz. Miért ? Valóságköltő volt. Szenvedései, él ményei elől nem menekült sem hangulati könnyítésbe, sem a vers formajátékába. Szomorúsága reális alapból lendült fel és le a remény és csüggedés hangfokán. Verseiből pontosan kitapintható nemcsak sze mélyi élete, de a magyar világ ké pe és az emberség és embertelenség világharca. Debrecenből indult, a zsírbafúló. poros, lélekölő cívis városból. Cso kon ai emléke és sorsa riogatja. »Itt rejtegetted kínját életednek. S itt éhezett szelid lelked halálra. Mert már nem ízlett rossz i nyű be tegnek A remény hamujában sült pogácsa-- . Budapesten a kispénzű emberek életét éli. »Setét csöb rök s olcsó székek között,;, ballag ebédelni helyére, a kisvendég lőbe, ahol „várnak lehajtott fök. gyűrt kézelők". Itt e környezetben látja meg és ölelj magához sorsos társaiként a dolgozókat. Gondol a M

író asszonyokra s árva proletá kra x, hallja »az inas-száj szurtos füttyét*. trafikoslányhoz ír s •V sakat. A természet diadalmas hajnalszépségét csak ö állithatt". szembe a város szürke, sivár éb redésével: , A sötétség, az éj rút csuha Lebomlik a fák törzsén nesztelen S borzong a jó hűvösben meztelen Az erdő, az örök, buja csuda: Most, mielőtt pompás testét kitárja Mindenkinek, nyújtózik hallgatag S várja, hogy a vén. dús kéjenc, a Nap Arany fésűt tűzzön nagy, zöld hajába. De itt, a szűk utcák közé bezárva A szürke hajnal szennyes és sivár. Nagy, sárga szirmát elhullatta már A lenge gázláng, az éj bús virága Tóth Árpád egyike legnagyobb költőinknek. Képei maradéktalanok, hibátlanok.: fiatal költőink jobb iskolát a versírás csudájára nem is találhatnak. Olvassátok el „Szép tember«-ét, mely e vonatkozásban a világirodalom egyik legszebb műremeke! És ez a nagy költő ide gen volt e földön, bús szem, aki állandóan kérdez: Egyre többször fog el a dermedt hangulat, Hogy tán nem is a földön élünk Mi már, hanem a föld alatt--:. És mit Iát e földön, a magyar ugaron? Szenvedi, mint Csokonay, Ady és József Attila a »Lelkek temetőjét«. a vigasztalan magyar valóságot, aho! a költő »A bús magyar kopár felett... tisztító, zengő koronát lomboz e szittya poron át«. Itt és így lesz Ady megértője, magyarázója. A köztük levő különbséget ô maga határozza meg: »Fáj, hogy csendes dalos vagyok s hogy nemzetem Kemény fiai közt hirdetlek félszegen Félénk apostola az én erős uramnak«. Amikor kitör a háború, Tóth Árpád nem áll a sakálok közé, a dicsőítők hazug kara nélküle vonít és uszít. Az ő helye ott van, ahol bántják a költőt. hogyha szíve túlcsordul a szörnyű kínok közötte. A magyar szó embersége a humánum próbáján Ady mellett Tóth Árpád lantján zengte fájdalmas énekét: »Oh, nem él igazán már, aki él is, Március napja bíbor égbe vész, Fáj már nekünk az édes. ifjú szél is: Kilehelt lelkek terhétől nehéz". így, ennyire megrázón csak nagy költő énekel: emberség, a művészi kifejezés csúcsfokán. Tóth Árpád valóságköltö volt: pontosan tudta a háború hogyan ját és miértjét, az imperializmus kikerülhetetlen kiútját. Az egyetemes bajokozó nála í

s egyre jobban a tőkés társadalmi rend lesz. És amikor szabadon szólhat 1919 áprilisában megírja az Összes versekből érthetően kihagyott »Üj istenbe. A régi isten, a pénz istene, ahol a telt belek már a nehéz aranytól eldugultak. S a rothadó nagy testre már Idültek Félelmes és aranyló hullafoltoké. De most új isten szól néktek emberek: „A véres földnek vére öt, A sok kiomlott, sűrű, keserű Vér összeállt a fájó földeken, Testté tapadt, alakká tornyosult, •Vérszínű, nagy mezítelen álakká. Ki országlépö tágra tárja lábát S Földet rengésre tépő hangja zeng Piros Keletről a sápadt Nyugatnak: „lm eljöttem! Eljött a Vörös Isten!" Magyar ég alatt, a Horth^Jcurzus évadján többé költőnek így nem szólhatott Keserű megállapísok és rezignált kérdések hangján énekelhet csupán: -Ember vagy. Punktum. Annak is szegény. Miért? Ne kérdd! Igazságot ki tesz?« Önmagát, a háború utáni magyar életet ostorozza enhúsba tépő gúnnyal: ,,És hogyha mindez nem elég, Még úri mórest is tanul Csókolja a So/s kezét: Dicsértessék, csendbiztos úr!" A változatalnul vigasztalan magyar valóság elől Petőfihez me nekül: március szent emlékéhez: Petőfi hónapja! közibénk suhanva, Bár lennél szabadság új tündéri anyja. Anyja szabad szónak s más nak, ami kell még. Ne csüggednének a magyar szívek s.elmék!« Egyik utolsó költeményéből idéztük e szavakat: így hunyt el. meg váltatlanu] a szabadság szerelmese, vágyója és éltetője, Tóth Árpád. Egy negyedévszázad előtt, kevés ember szívügye volt 'e halál. Szlo vákia maigyarság-s s rn ta meg különösebben, a dolgozók tán nem is tudtak róla, pedig e földhöz és embereihez sok kapocs fűzte. Tiidőbajára fiatalkora óta nálunk keresett gyógyírt. Tájunk, egünk, népünk szervesen belenőtt költészetébe. Mondhatjuk így is: természetlátása itt kapta meg döntő indítékát és anyagát. Húszegynéhány éven át minden nyáron a szepességi Svedléren élt: Volt úgy hogy egy álló évig sem hagyta el a aölnicparti bányavároskát. Amikor baja már elhatalmasodott, a Tátra lett a Mekkája. Innen. a tátrafüredi erkélyről magá hoz öleli az egész poprádi síkot: kisházak dolgos kisembereit vigasznak, életnek, tudatnak és álomnak: „Kis falvak, pöttömnyi békék, Adjatok jóéjtszakát . .. Álmodjam rólatok ma! Míg csöndetek takar ... Tán zsongul az árva zavar. Rámsimítja az álom Sugárzó, szép tenyerét S kiformálja szivemből s A béke rozskenyerét." Áldott élet volt a Tóth Árpád kenyérajándékozó élete: tele szenvedéssel, rejtőző, fojtott sikolyok kai, életismerettel: »Ti nem tudjátok azt, mily mondhatlan nyomor Aknáit rejti egy ily árva szörny, egy — ember!«. Ö tudta, élte, éne kelte, próbálgatta, hogy megfejtse értelmét, hogy kenyérsizelö ha szon és színes öröm lehessen má soknak: »kell szomorú embernek is lenni, Kell lenni szívnek, amelybe kihajt S dússá éijik az élet szen vedése«. Ma előttünk a dús szüret: egy költő életmunkája, szép sége és jövőhite. Tóth Árpád, a valóságköltő pontosan tudja mi jön és e jövőben mi az ő szerepe: Vemhes az idő új honfoglalással... én is honszerzést dalolok«. Tóth Árpádot a jövő éltette: a változás hite. Vigasztalan valóság ból csiholt kd űj, el nem múló szépséget: megmentve, megáldva az elpusztíthatatlan emberségmagot, hogy az új talajon, űj költők lantján, új emberi munka talaján életté virulhasson. Ennek az újnak testálja el életét, müvét — kiteljesedésre: „Ezen merengtem én él akkor este S felszegte fejét szívemben a bánat S látott új eget s új földet a messze Jövőben látta dús, boldog hazámat És szóltam: Néki zengem énekem Néki áldozom kóldús kincsem, híven E gyűszű könnyet: ifjú életem, Bs e marék vért: eldobogó szívem.'' Szebb örökséget ritkán hagyott ránk magyar költő. Olvassuk, él jük, éltessük feldobogó örök szivét. Fábry Zoltán. Szovjet filmfesztivál a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjában A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának ünnepségeibe és a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjába, amely gépünknek a haladás és a béke bástyája, a Szovjetunió iránt érzett szeretete és barátsága hatalmas manifesztációja, értékes kulturális akciók egész sorával méltón bekapcsolódik a Csehszlovák Állami Film is. A Csehszlovák Állami Film no. vember 8-tól 19-ig az összes kerületi városokban szovjet filmfesztivált rendez, amelyen részt vesznek a szovjet film dolgozói is. A fesztivál keretében három új szovjet szinesfilmet mutatnak be. mégpedig az „Aratás" címűt, amelyet Galina Nyikolajevnya regénye alapján készítettek, az ,, Usakov tengernagy" címűt, amelv a feketetengeri flótta tengerészéletébői meríti témáját és a szovjet pionírok örömteli életéről -készített „Elválaszthatatlan barátok" című filmet. Minden • fesztiváli mozgóképszínházban megrendezik ,.A győzedelmes film 30. éve nálunk" kiállítást, amely szemléltető és kifejező fényképekben világos képet nyújt a szovjet film jelentőségéről és bemutatja azt is, milyen hatalmas, forradalmi hatással volt a szovjet film épitö mozgalmunkban. A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjában az összes állami mozgóképszínhá zakban gyermekfilm délutánokat rendeznek, amelyeken szovjet rajzfilmek a szovjet gyer. mekek és pionírok örömteli életéről számolnak be lenyűgöző formában. Minden fesztiváli előadás előtt népművészeti együttesek lépnek fel legjobb műsorszámaikkal. Azokban a városokban, amelyekben nem szerveznek szovjet filmfesztivált, a Barátság Hónapjában bemutatják azokat a jelentős szovjet filmeket, amelyek kapcsolatban vannak a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal és a szovjet, nép lángeszű vezetőinek, Leninnek.- Sztá. linnak, Szverdlovnak. Kirovnak életét és müvét örökítik meg. Dolgozó népünk olyan szovjet filmeket is megismer, amelyek tárgykörüket, a békemozgalomból és a szocializmus építéséből merítik. Továbbá olyan filmeket, amelyek leleplezik az imperialista és kapitalista államok háborús terveit. A vidéki és vándor mozgóképszínházak a Barátság Hónapja keretében rövid tudományos, népszerűsítő szovjet filmeket mutatnak be, amelyek legjobban szemléltetik a szovjet agrotechnika, agrobiológia sikereit és földműveseinkkel megismertetik a Szovjetunió kolhozgazdálkodásának nagyszerű vívmányait. A hivatásos színházakkal rendelkező városainkban filmesített szovjet színdarabokat is bemutatnak. LEVÉLSZEMLE Az épülő Korea segítségére MILAN LA.TČIAÍT: A román rónán Ereztük lehellefeed, róna. Feléd vitt szép útunk. Termésed mintha arany volna, olyan vagy, napraforgós róna. Feledni nem tudunk. Egy tanya felett kánya szárnyalt, távolabb néhány gólya. És ott, hol a Uútgém vet. árnyat, mint, egymáshoz simuló szárnyak, ketten állottak szótlan. Ki tudhatta, hogy honnan jöttek? Átfogták egymást némán Símmi sem zavarhatta őket, messze tájakról összejöttek: a sors játéka?... Talán. A nő halvány. Mint a rögök, Sötét a férfi arca. Szerelmük amint kezdődött anúi voltak e rögök. Képes lesz minden harcra. Kreztuk lelielleted, róna, feléd vitt szép útiink. Termésed mintha arany volna, olyan vagy, napraforgós róna. Feledni nem tudunk. Fordította: Fiigedi Elek, Dolgozóink nagy lelkesedéssel fogadták a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottságának és a Csehszlovák Békevédők Bizottságának felhívását a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság újjáépítésére vonatkozó gyűjtés megszervezésére. Szerkesztőségünkbe nap nap után érkeznek levelek, amelyek az eddig elért szép eredményekről számolnak be. „A királyhelmer. járásban már eddig is szép eredményeket értünk el — írja Debnár Júlia, a járási békebizottság tagja Októbei végéig 10.122.— korona gyűjtéséről érkezett jelentés. Kírálvhelmecen 9.230.— koronát. Bodrogszerdahelyen 1.700.— koronát ajánlottak fel a do'gozók Korea újjáépítésére Ezek a számok világosan mutatják hogy járásunk dolgozói maglikénak tekintik Korea újjáépítésének agyét és forró szeretetet éreznek a hős koreai nép iránt, amely hazája szabadságáért bátran szembeszállt az imperialista betolakodókkal". Hasonlóan számolnak be a többi levelek írói is az eddig elért eredményekről „A járás egész lakossága — mondja levelében Tóth Tibor, a7 ipolysági nyolcéves magyar nyelvű középiskola igazgatóhelyettese — az üzemek munkássága. a dolgozó parasztok és mindenki örömmel járul hozzá a gyűjtéshez, mert együtt éreznek a koreai árvákkal és özvegyekkel, mert szeretik Korea népét. Csupán október 25-ig nyolc és félezer koronát gyűjtöttek járásunkban". De nemcsak készpénzzel .járulnak hozzá dolgozóink Korea újjáépítéséhez Tudják valamennyien, ha meg akarjuk védeni a számunkra legértékesebbet: a békét, akkor hazánkat is erősítenünk és gazdagítanunk kell. Ezért sok helyen terven felüli és brigádmunkát végeznek s annak értékét ajánlják fel Korea újjáépítésére. Erről számol be levelének további részében Tóth Tibor elvtárs, amikor ezeket írja: ,,Az. ipolysági Járási Nemzeti Bizottság dolgozói a családiházak építésénél 672 brigádórát dolgoznak le. A tejüzemek dolgozói 1.000 óra ledolgozását vállalták. E munkák értékét felajánlották az épülő Korea megsegítésére." Majd ezekkel a lelkes szavakkal fejezi be levelét- ..Ezek a szép eredmények azt mutatják, hogy az ipolysági járás dolgozói ís méltóan kiveszik részüket Korea népének megsegítéséből, mely hazáját újjáépítve, még erősebbé teszi a világ békeszerető népeinek hatalmas táborát.'' Tanulóifjúságunk is aktívan bekapcsolódott a Korea újjáépítésére szervezett akcióba. Szal-d idejükben brigádmunkát végeznek és az azéí-t járó összeget felajánlják 3 koreai népnek. Fecsó Béla. a leleszi mezőgazdasági iskola tanulója erről számol be levelében- ..Mi. a leleszi mezőgazdasági iskola tanulói — írja — megértve Korea újjáépítésének fontosságát, elhatároztuk, hogy 300 brigádórát dolgozunk le és az azért járó összeget ajánljuk fel Majd igy folytatja: „Korea népe megmutatta, hogy mennyire szereti hazáját és szabadságát és bebizonyította, hogy mindenre kész annak megvédéséért. Most, amikor íozzálátott hazája újjáépítéséhez, nekünk, akik békésen tanulhatunk szent kötelességünk. hogy segítsük őket." S mintha csak válaszolni akarna ezekre a szavakra Pathó Gyula, a Ciseklészi szakiskolából ezeket írja: „A mi iskolánk tanulói sem akarnak lemaradni. Vasárnapi szabadidejük alatt brigádmunkára mentek és az ott végzett munkáért járó összeget felajánlották Korea újjáépítésére. Az ott végzett brigádmunka értéke 1.000.— koronát tett ki. Természetesen ezzel nem elégedtünk meg, hanem még több ilyen brigádmunkán fogunk részt venni". Menyi lelkesedés szeretet és erő rejlik ezek mögött az egyszerű szavak mögött. Dolgozóink azon elszánt akarata árad belőlük, hogy minden erejükkel megvédik a békét és erősítik T népi demokratikus országok közötti barátságot. Teljesítettük kötelezettségvállalásunkat Mi a kövecsesi mezőgazdasági egyéves mesterképzö iskola tanulói kötelezettséget vállaltunk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának tiszteletére két darab 80 köbméteres silógödröt megteltünk silótakarmánynyal, hogy ezzel is csökkentsük iskolánk tangazdasági dolgozóinak munkáját és gazdaságunk kiadásait. E kötelezettségvállalásunkat a tanári kar segítségével már október második felében teljesítették. Munkánkban az a cél vezetett bennünket, hogy a gazdaságunkban lévő állatok részére a téli hónapokra biztosítjuk a silótakarmányt. amitől a tejelő állatok nagyobb mennyiségű és jobb minősé gü tejet képesek adni. A környékbeli EFSz-eknek meg akarjuk mutatni. hogy a téli hónapokban is •tudunk magas tejhozamot elérni, ha silótakarmánnyal etetünk Kötelezettségvállalásunk teljesítése után azt a célt tűztük magunk elé, hogy a kollektív tanulás jó megszervezésével iskolánk minden tanulója képzett szakemberként térjen vissza a termelőmunkába és az itt szerzett tanulmányainkat átadjuk a többi dolgozóknak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának tiszteletére iskolánk valamennyi tanulója belépett a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultűregyesületébe, hogy tanulásunkon kívül jó társadalmi munkát is végezhessünk Tóth Géza, CSISz elnök. Kövecses. Új családi házak épülnek Csiesón Dolgozóink nagy örömmel és megelégedéssel fogadták pártunk és kormányunk határozatát, amely szerint még ez évben több családi házat bocsátanak a lakosság rendelkezésére. Ha az ember végig utazik Szlovákián, azt tapasztalja, hogy mindenfelé gyors ütemben folyik a osaládi házak építése. A közelmúltban Csicsó községbe utaztam és amint megérkeztem, meglepett a nagy sürgés-forgás. Szorgalmas kezek új lakóházakat építettek. A volt grófi birtokon 40 új családi ház épül, azok számára, akik hosszú, éveken keresztül ezen a birtokon görnyedeztek, hogy családjaik részére biztosítsák valahogy a megélhetést. S most, amikor láttam, hogy mily gyorsan nőnek a falak arra gondoltam, hogy ezek a dolgozók ma a régi álmukat válthatják valóra azzal, hogy tiszta és egészséges osaládi házakat építhetnek. Fél Miklós, Bratislava. Befejeződött a Szovjet írók Szövetségének 14. plénuma A Szovjet írók Szövetségének 14. plénuma záróülésén Konsztantyin Szimonov beszámolója és Borísz Lavrenyov felszólalása alapján határozatot hoztak »a jelenkori szovjet dramaturgia helyzetéről és feladatairól«. A plénum határozatot hozott, hogy a Szovjet írók II. össz-szövetségi Kongresszusát 1954 őszén rendezik meg. Ezzel kapcsolatban 1954. elejére összehívják a Szovjet trók Szövetségének 15. plénumát, V amelynek feladata a kongresszus előkészítése lesz. A plénum megválasztotta a Szovjet Írók Szövetségének vezetőségét. A szövetség elnökévé Alekszandr Fagyejevet választottált. Az elnökségbe 36 írót választottak be. A Szovjet írók Szövetségének titkárságába beválasztották Alekszej Szurkovot (első titkárrá), Konszantyin Szimonovot. Nyikolaj Tyihonovot. Leonid Leonovot. Nyikolaj Gribacsevet és Borisz Polevojt. t