Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-07 / 270. szám, szombat

4 ül SZÖ 1953. november 7 A koreai politikai értekezletet megelőző tanácskozás A koreai politikai értekezletet megelőző tanácskozáson részvevő koreai-kínai küldöttség november 4-én a következő közleményt adta ki: A politikai értekezlet kérdéseiről folyó tanácskozás kilencedik, no. vember 4-i ülésén Ki Szok Bok, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának megbízottja részletesen foglalkozott az amerikai küldött keddi nyilatkozataival és leleplezte az abban foglalt ellentmondásokat. Ki Szok Bok kifejtette, hogy a másik fél a világ közvéleményének nyomása miatt nem meri nyíltan tagadni, hogy a politikai értekezlet összetétele vitás kérdés. Ennek ellenére azonban minden eszközzel ellenzi e kérdés megvitatását és meg. oldását. „A másik fél ismeri, hogy a mindkét részről javasolt különféle napirendi pontokat meg kell vitatni és meg kell oldani, de különféle ürügyekkel ragaszkodik ahhoz, hogy az értekezlet összetételének kérdéséről csak eszmecserét lehet folytatni. E kérdés megoldására nem hajlandó. Nem mond-e igy ellent saját magának?" — mondotta Ki Szok Bok. ' Azzal kaposolatban, hogy a politikai értekezleten semleges nemzetek is részt vegyenek-e, Ki Szok Bok határozott kérdéseket intézett a másik félhez: „Minthogy a fegyverszüneti egyez, inény 60. szakasza nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a politikai értekezleten semleges nemzetek is részt vegyenek, és minthogy a semleges nemzetek részvétele szükséges az értekezlet sikeréhez, milyen indokokkal ellenzi a másik fél a semleges nemzetek részvételét? Talán azért, mert „kölcsönös védelmi szerződést" kötöttek Li Szin Mannal és a végtelenségig Koreában akarják állomásoztatni az amerikai csapatokat, mert szemet hunynak Li Szin Man mesterkedései fölött, aki észak felé való előnyomulásért lármázik és félnek nyíltan a semleges nemze. tek elé terjeszteni ezeket a tényeket?" Befejezésül Ki Szok Bok komolyan figyelmeztette a másik felet, hogy ha valóban őszintén kívánja a politikai értekezlet mielőbbi összehívását, minden további késlekedés nélkül fogadja el az észszerű napirendet, járuljon hozzá az értekezlet összetétele kérdésének megvitatásához és- rendezéséhez. Az amerikai fél képviselője nem tudott választ adni Ki Szok Bok nyilatkozatára, csupán az értekezlet összetételének megvitatása ellen hangoztatott elcsépelt érveit ismé. telte meg. Az amerikai fél javaslatára az ülést csütörtökig elnapolták. Botrányos állapotok az amerikai hadifogolytáborokban A semleges nemzetek képviselőiből álló fegyverszüneti felügyelő bizottság augusztus 25-én a katonai fegyverszüneti bizottság kérésére három mozgó felügyelő csoportot küldött Kocsedóra, illetve Jongdongpóba és az Imzsin folyó hídjának környékére. A koreai-kínai fél ugyanis panaszt tett, hogy az amerikaiak az ittlévö hadifogolytáborokban akadályozzák a koreai-ki nad Vöröskereszt-képviselőket kötelezettségűik teljesítésében. A három felügyelöcsoport jelentését külön-külön tanulmányozták a semleges felügyelőbizottság csehszlovák és lengyel, illetve svéd és svájci tagjai. A cseihszlovák és lengyel tagok a tanulmányozás eredményét október 28-án terjesztették Li Szan Csu tábornok, a katonai fegyverszüneti bizottság koreai-kínai küldöttségének rangidős tagja elé. A csehszlovák és lengyel bizottsági tagok a három felügyelőcso. port jelentésének értékelésénél megállapították, hogy a hadifogolytáborok amerikai hatóságai sorozatosan megsértették nemcsak a fegyverszüneti egyezményt, hanem a hadifoglyokkal való bánásmódot szabályozó genfi egyezményt is. A koreai-kínai vöröskeresztes képviselők nem érintkezhettek sza badon a hadifoglyokkal, hanem csak egy hadifogolymegbízott közvetítésével beszélhettek a hadifoglyokkal, csak ha azok legalább 50 főnyi csoportban voltak. A jong dongpói táborban a hadifoglyok meglátogatásuk idejét addig kor. látozták, amíg az napi egy órára csökkent. A kocsedói táborban különféle ürügyekkel megtiltották az ajándékcsomagok kiosztását. A kocsedói tábor hatóságai még arra is vetemedtek, hogy a koreai-kínai vöröskeresztes képviselőket kiutasították a táborból. Amikor pedig azok tiltakoztak, fegyveres őrség vette őket körül és valósággal kituszkolták őket a táborból. Hasonló eset történt a Kínai Vöröskereszt Társaság képviselőjével az Imzsin-folyó hídja közelében lévő táborban. Több tanú vallotta, hogy a vöröskeresztes képviselőket ez alkalommal bántalmazták is. Töbib ízben megtörtént, hogy amerikai örök ütlegelték a vöröskeresztes képviselőket. A három mozgó felügyelőcsoport vizsgálata olyan tényeket is .kide rített, hogy embertelenül bántak a hadifoglyokkal Több esetben hasz náltak gázt ellenük, aminek követ keztében sokan megbetegedtek, vagy megvakultak. Megállapítot ták azt is, hogy hadifoglyokat megvertek és megsebesítettek, különösen a kocsedói táborban. A lengyel és csehszlovák bízott sági tagok végül megállapítják, hogy az együttes vöröskeresztes csoportok tevékenységének akadályozása szoros összefüggésben van a hadifoglyokkal való embertelen bánásmóddal és • az volt a célja, hogy megakadályozza a vöröskeresztes küldöttséget a hadifoglyok jogain eseit sérelmek feltárásában. Tüntetés az Egyesült Államokban a munkanélküliség növekedése miatt A newyorki »Daily Worker« tudósítója jelenti, hogy Cantonban (Ohio állam) tüntettek a munkanélküliség ellen. A tüntetést a kohászati munkások és olvasztárok független szakszervezetének tagjai rendezték (ez a szakszervezet a CIO tagja), a tüntetés részvevői a »Timken Roller Bearing Company« vállala tok elbocsátott munkásai voltak. Ezek a vállalatok ugyanis a közelmúltban 1600 munkást tettek az utcára. A »Daiiy Worker« tudósítója szerint az utóbbi időben jelentékenyen megnövekedett a munkanélküliek száma ebben a körzetben, mert a kohászati üzemek sok munkást bocsátottak el. A tüntetés részvevői elálltak a »Timken Roller Bearing Companyx üzemének főbejáratát és tiltakozásuk jeléül tömeggyűlést tartottak, amelyen hangsúlyozták, hogy ennek a körzetnek kohászati vállalataiban dolgozó 15.000 munkás közül, csupán Canton környékén 6000 munkanélküli van. Űjabb szovjet élelmiszerküldemény a Német Demokratikus Köztársaságba A Szovjetunió a német népnek nyújtott baráti segítség keretében ismét hatalmas mennyiségű élelmi szert szállított a Német Demokra tikus Köztársaságnak. A Szovjet unióból október második felében a többi között a következő szállítmá nyok érkeztek Odera-Frankfurtba a Német Demokratikus Köztársasáig határállomására 119 vagon marha és sertéshús, 33 vagon vaj és étolaj, 30 vagon hal és halkon* zerv, 4 vagon kakaó, 3 vagon bor é

s egyéb szeszes ital, 595 vagon gabona. Ugyanezen idő alatt a Lengyel Népköztársaság 63 vagon szárnyast, 79 vagon főzelékfélét és 40 vagon tojást, húst és hűskonzervet szállított a Német Demokratikus Köztársaságba. Franciaországban növekszik a bonni és párizsi háborús szerződések elleni népi tiltakozó mozgalom A Francia Kommunista Párt kezdeményezésére az északfranciaországi szénmedence sok bányavárosában aláírási mozgalom indult meg. Az aláírók a körzet nemzetgyűlési képviselőihez intézett petíciókban tiltakoznak a bonni és párizsi hábo. rűs szerződések ratifikálása ellen. Egyúttal felszólítják a képviselőket, hogy a nemzetgyűlésben szavazzanak a ratifikálás ellen. Sokhelyütt, így Loire-et-Cher megyében társadalmi akcióbizottságok alakultak, amelyek a háborús szerződések elleni népi tiltakozást kifejező szöveggel ellátott levelezőlapokat terjesztenek tízezerszámra a lakosság között, felszólítva őket, küldjék tovább' ezeket a békeiizeneteket nemzetgyűlési képviselőiknek és követeljék, hogy azok szavazzanak a ratifikálás ellen. Az utóbbi 24 óra során Seine, Charente, Nord és Loire.et-Garonne megyékben újabb községi képviselőtestületek hoztak egyhangúlag vagy nagy szótöbbséggel határozatokat, amelyekben elítélték a háborús szerződéseket. Neves közéleti személyiségek is egyre nagyobb számban csatlakoznak a népi tiltakozó mozgalomhoz. Közöttük van Moro Giafferi neves büntetőjogász és radikálispárti nemzetgyűlési képviselő, valamint Monsabert tábornok, Edourd Daladier, radikálispárti képviselő, aki mint ismeretes, üzenetet intézett a Párizsban október 25_én megtartott békegyüléshez, felhívta pártjának vezetőségét, hívjon össze rendkívüli küldöttgyűlést a katonai szerződések ügyében. A náci párt volt tagjai Adenauer parlamentjében A svájci „Der Bund" cimü lap arról ír, hogy Nyugat-Németországban hogyan szivárognak vissza a politikai életbe Hitler nemzeti szocialista pártjának volt vezető funkcionáriusai. Mint a lap írja, „a nemzeti szocialista párt volt tagjai Ismét gyakorolhatják politikai jogaikat, tehát az új államszervezetben választók és választhatók." A lap azt állítja, hogy most már csak a nácitlanítási eljárás során az első és második kategóriába soroltak (a háborús főbünösök) nem rendelkeznek politikai jogokkal, „Egy ideje — írja a „Der Bund" — az a hír tedjedt el, hogy az új szövetségi gyűlés képviselőinek 50 százaléka volt NSDAP-tag. Németországban egyébként ez a kérdés nem is olyan fontos, ha tudjuk, hogy a szövetségi és tartományi minisztériumok, a politikai rendőrség, a bíróság és más hatóságok tele vannak volt nácikkal." Az Egyesült Államok és a tekintély Az egyiptomi sajtó arról ír, hogy Eric Johnston küldetésé kudarcba fulladt. Eric Johnston az Egyesült Ál lamok elnökének személyes képviselőjeként ez idő szerint Közép-Kelet országait járja, hogy ezeknek az országoknak a nyakába varrjon egy újabb amerikai „segély-tervet" a támadó „középkeleti parancsnokság, ban" való részvételük ellenében. Amint a lapok közlik, az arab országok kormányai elut^Sítják a Johnston által előterjesztett „gazdasági terveket." Az Al-Ahrarn című kairói lap közli, hogy Johnston „szigorúan titkos jelentést" küldött Eisenhowernak, amelyben közli, hogy „az Egyesült Államok tekintélye nagyot esett az arab világ szemében." Rendszeresen tanulmányozni kell a szovjet agronómia alapelveit, tanulni belőlük, átvizsgálni őket, hogy valóban képesek legyünk ennek alapvető irányvonalai alapján dolgozni. Gondos vizsgálat és tanulmány tárgyává kell tennünk, hogyan lehet ezeket a tapasztalatokat és módszereket a mi feltételeink és körülményeink között alkalmazni, hogyan lehet a mi viszonyaink közt felhasználni." Az Októberi Forradalom nem volt csak politikai és gazdasági forradalom, hanem azonkívül kultúrforrada. lom is. Mit jelent ez? Azt, hogy az Októberi Forradalomban a marxi-lenini elmélet a munkásságot győzelemre vezette, s a marxi-lenini világnézetet és ideológiát uralkodó ideológiává tette. S valamint a politikában és a nem. zetgazdaságban a szocializmus győzelmét a burzsoá osztály és béren. cei, a szociáldemokraták elleni osztályharcban kellett a pártnak kihar. colni, úgy az ideológia terén is az Októberi Forradalom a marxizmusleninizmus ideológiájának, világnézetének és kultúrájának a győzelme a burzsoá és szociáldemokrata ideológia és kultúra felett. J. V. Sztálin már a 10. évforduló alkalmával megállapította, hogy az „Októberi Forradalom a marxizmus győzelmét jelenti a reformizmus felett, a leninizmus győzelmét a szo. ciáldemokratizmus felett". Mi a szociáldemokratizmus lényege? Az, hogy a szociáldemokraták a munkásság pártjának adják ki magukat, a valóságban azonban a burzsoázia ügynökei a munkásmozgalomban, a kapitalisták osztályának munkásmegbizottai. Lenin és Sztálin már évtizedekkel ezelőtt leleplezték, hogy a szociáldemokrácia a kapitalizmust nyíltan védelmezi a világ első proletárállamával szemben, levonták a következtetést, hogy nem lehet a kapitalizmussal végezni, ha nem végzünk a szociáldemokratizmussal a munkásmozgalomban. A szociáldemokratizmus a saját burzsoáziával való politikai, gazdasági és kulturális együttműködést jelentette kezdetben. Az osztályharc kiélesedésével a saját burzsoáziával való együttműködést kiterjesztették a mai szociáldemokraták a világuralomra törő amerikai monopolkapitalistákkal való együttműködésre. A szociáldemokraták áruló gyakorlatának természetesen megvan, nak a maga okai. A fő okok egyike az, hogy a szociáldemokraták életmódjukban és gondolkozásukban meg érzéseikben elkispolgáriasod. tak. Ennek, no meg annak a következtében, hogy soha meg nem értették a marxizmust, a felismerhetetlenségig kiforgatták és meghamisították. Ha a marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy a gyakorlat és az el. mélet egysége a munkáspárt politikájának a legfőbb tétele, a szociáldemokraták kezében és fejében ez a tétel az elmélet és gyakorlati kibé. irfthetetlen ellentétjévé torzul. ígérgetés, hazudozás, félrevezetés, frázisos hivatkozás Marxra és Engelsre és egyes kijelentéseik idézgetése — ez volt az ő „marxizmusuk". Ha a marxizmus-leninizmus azt tanltja, hogy „forradalmi elmélet nélkül nem lehet forradalmi gyakorlat", vagyis, hogy a munkásságmegszabadulása a kapitalizmus rabságából nem az ösztönös harc eredménye, hanem a tudományos elmélettel megvilágított forradalmi gyakorlaté, akkor a marxizmus-leninizmus ezen tétel

e az elmélet jelentőségének lebecsülésévé és az „osztályösztön" felmagasztalásává hamisul a szociáldemokratizmusban. Ha a marxizmus-leninizmus a munkásosztály döntő jelentőségét tanítja a forradalmi osztályharcban, akkor ezt a tanítást a szociáldemokratizmus oda ficamította ki, hogy a munkásosztály érdekét azonosította egy határozott gyár munkásai, nak, vagy pláne egyes befolyásos „elvtársnak" magánérdekeivel. Röviden: a szociáldemokratizmus a marxizmus vulgarizálását, leegyszerűsítését, dogmatizálását és a munkásosztály érdekeivel való szakítást jelenti. Ezt a munkásáruló gyakorlatot és munkást becsapó elméletet, amelynek még sok más jellemvonása is van, törte pozdorjává az Októberi Forradalom. Ilyen értelemben a szociáldemokratizmus ott is létezhet, ahol nincs szociáldemokrata párt, t. i. létezhet, mint a kommunista párt egyes egyéneinek, vagy kis csoportjainak elfajulása. Zápotocký és Široký elvtársak ismételten figyelmeztették a pártot a szociáldemokratizmus veszedelmére a párt életében, meg az állami apparátus működésében. Široký elvtárs a X. pártkongresszuson ezt mondottat: »A szociáldemokratizmus burZsoademokratikus nézeteket és opportunista álláspontot képvisel a |)árt szervezeti felépítésében, terjeszti az anardhista fegyelmezetlenséget. A szociáldemokratizmus nem fogadja el a demokratikus centralizmust, nem veti magát alá a felsőbb szervek döntésének és a munkásság soraiba szűkebb szakmai, partikuláris és helyi érdekeket visz be, szembe állítja őket a munkásosztály közös érdekeivel, reformista ideológia terjesztésével, a kevésbbé fejlett munkások érdeklődését csak saját üzemük szűkebb gazdasági és szociális érdekei re irányítja és eltereli figyelmüket* a szocializmus felépítésének általános politikai és közgazdasági kérdéseiről, arról, hogy az egész munkásosztály közös érdekeit és sziikséglleteit védjék, harcoljanak értük. Párttagságunk politikai nevelésének ezért arra kell irányulnia, hogy könyörtelenül szembeszálljon a szociáldemokratizmussal, mint a burzsoá.ideológia együk legveszedelmesebb jelenségével, s ezzel fokozza pártunk forradalmi ütőerejét is.« A szociáldemokratizmus elméletének és gyakorlatának rendszeres leleplezése a mi népi demokratikus életünkben épp olyan elengedhetetlen követelménye az előrehaladásnak, mint volt a Szovjetunió életében. S ebben a tekintetben is mérhetetlen sokat tanulhatunk az SzKP.től. Az Októberi Forradalom gyermeke, a Szovjetunió, ma már a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet feltételeinek megteremtésén dolgozik. S ezzel a teremtő munkájával a világ békéjének legfőbb őre és ereje is. A kapitalista világ urai u. i. nem nyugszanak bele a saját társadalmi rendjük objektív törvényeivel meghatározott végzetükbe, hanem kétségbeesetten és minden gazság elkövetésére elszántan kísérlik meg a történelem kerekét visszafordítani. Harmadik világiháború előkészítésén mesterkednek, 'Az emberiség ellen elkövetendő ezen kapitalista merénylet kudarcát, a Szovjetunió és hősi népe garantálja. A Szovjetunió szocialista népe és kormánya szervezi az egész világ békeszerető embereit, s olyan hatalmas erővé tette őket, melyhez fogható nincs a földtekén, s amely elég erős, öntudatos és szervezett ahhoz, hogy megakadályozza a világ, háború kirobbanását és megvédje a világ békéjét. Vegyünk példát a szovjet néptől és építsük szocialista hazánkat ólyan szeretettel és lelkesedéssel mint ők, faogy ezzel méltó tagjai le. gyünk a szocializmus és a Szovjetunió vezette nagy és legyőzhetetlen béketábornak. (A »FákIya« október—novemberi számából.)