Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-07 / 270. szám, szombat

4 ül SZÖ 1953. november 7 A koreai politikai értekezletet megelőző tanácskozás A koreai politikai értekezletet megelőző tanácskozáson részvevő koreai-kínai küldöttség november 4-én a következő közleményt adta ki: A politikai értekezlet kérdéseiről folyó tanácskozás kilencedik, no. vember 4-i ülésén Ki Szok Bok, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kormányának megbízottja részletesen foglalkozott az amerikai küldött keddi nyilatkozataival és le­leplezte az abban foglalt ellentmon­dásokat. Ki Szok Bok kifejtette, hogy a másik fél a világ közvéleményének nyomása miatt nem meri nyíltan tagadni, hogy a politikai értekezlet összetétele vitás kérdés. Ennek elle­nére azonban minden eszközzel el­lenzi e kérdés megvitatását és meg. oldását. „A másik fél ismeri, hogy a mindkét részről javasolt különféle napirendi pontokat meg kell vitatni és meg kell oldani, de különféle ürügyekkel ragaszkodik ahhoz, hogy az értekezlet összetételének kérdésé­ről csak eszmecserét lehet folytatni. E kérdés megoldására nem hajlandó. Nem mond-e igy ellent saját magá­nak?" — mondotta Ki Szok Bok. ' Azzal kaposolatban, hogy a poli­tikai értekezleten semleges nemze­tek is részt vegyenek-e, Ki Szok Bok határozott kérdéseket intézett a másik félhez: „Minthogy a fegyverszüneti egyez, inény 60. szakasza nem zárja ki an­nak lehetőségét, hogy a politikai értekezleten semleges nemzetek is részt vegyenek, és minthogy a sem­leges nemzetek részvétele szükséges az értekezlet sikeréhez, milyen in­dokokkal ellenzi a másik fél a sem­leges nemzetek részvételét? Talán azért, mert „kölcsönös védelmi szer­ződést" kötöttek Li Szin Mannal és a végtelenségig Koreában akarják állomásoztatni az amerikai csapato­kat, mert szemet hunynak Li Szin Man mesterkedései fölött, aki észak felé való előnyomulásért lármázik és félnek nyíltan a semleges nemze. tek elé terjeszteni ezeket a ténye­ket?" Befejezésül Ki Szok Bok komo­lyan figyelmeztette a másik felet, hogy ha valóban őszintén kívánja a politikai értekezlet mielőbbi össze­hívását, minden további késlekedés nélkül fogadja el az észszerű napi­rendet, járuljon hozzá az értekezlet összetétele kérdésének megvitatásá­hoz és- rendezéséhez. Az amerikai fél képviselője nem tudott választ adni Ki Szok Bok nyilatkozatára, csupán az értekez­let összetételének megvitatása ellen hangoztatott elcsépelt érveit ismé. telte meg. Az amerikai fél javasla­tára az ülést csütörtökig elnapolták. Botrányos állapotok az amerikai hadifogolytáborokban A semleges nemzetek képviselői­ből álló fegyverszüneti felügyelő bi­zottság augusztus 25-én a katonai fegyverszüneti bizottság kérésére három mozgó felügyelő csoportot küldött Kocsedóra, illetve Jong­dongpóba és az Imzsin folyó hídjá­nak környékére. A koreai-kínai fél ugyanis panaszt tett, hogy az ame­rikaiak az ittlévö hadifogolytábo­rokban akadályozzák a koreai-ki nad Vöröskereszt-képviselőket kö­telezettségűik teljesítésében. A három felügyelöcsoport jelen­tését külön-külön tanulmányozták a semleges felügyelőbizottság cseh­szlovák és lengyel, illetve svéd és svájci tagjai. A cseihszlovák és lengyel tagok a tanulmányozás eredményét október 28-án terjesz­tették Li Szan Csu tábornok, a katonai fegyverszüneti bizottság koreai-kínai küldöttségének rang­idős tagja elé. A csehszlovák és lengyel bizott­sági tagok a három felügyelőcso. port jelentésének értékelésénél megállapították, hogy a hadifogoly­táborok amerikai hatóságai soroza­tosan megsértették nemcsak a fegyverszüneti egyezményt, hanem a hadifoglyokkal való bánásmódot szabályozó genfi egyezményt is. A koreai-kínai vöröskeresztes képviselők nem érintkezhettek sza badon a hadifoglyokkal, hanem csak egy hadifogolymegbízott köz­vetítésével beszélhettek a hadifog­lyokkal, csak ha azok legalább 50 főnyi csoportban voltak. A jong dongpói táborban a hadifoglyok meglátogatásuk idejét addig kor. látozták, amíg az napi egy órára csökkent. A kocsedói táborban különféle ürügyekkel megtiltották az aján­dékcsomagok kiosztását. A kocse­dói tábor hatóságai még arra is vetemedtek, hogy a koreai-kínai vöröskeresztes képviselőket kiuta­sították a táborból. Amikor pedig azok tiltakoztak, fegyveres őrség vette őket körül és valósággal ki­tuszkolták őket a táborból. Hasonló eset történt a Kínai Vö­röskereszt Társaság képviselőjével az Imzsin-folyó hídja közelében lévő táborban. Több tanú vallotta, hogy a vöröskeresztes képviselőket ez alkalommal bántalmazták is. Töbib ízben megtörtént, hogy ame­rikai örök ütlegelték a vöröske­resztes képviselőket. A három mozgó felügyelőcsoport vizsgálata olyan tényeket is .kide rített, hogy embertelenül bántak a hadifoglyokkal Több esetben hasz náltak gázt ellenük, aminek követ keztében sokan megbetegedtek, vagy megvakultak. Megállapítot ták azt is, hogy hadifoglyokat megvertek és megsebesítettek, kü­lönösen a kocsedói táborban. A lengyel és csehszlovák bízott sági tagok végül megállapítják, hogy az együttes vöröskeresztes csoportok tevékenységének akadá­lyozása szoros összefüggésben van a hadifoglyokkal való embertelen bánásmóddal és • az volt a célja, hogy megakadályozza a vöröske­resztes küldöttséget a hadifoglyok jogain eseit sérelmek feltárásában. Tüntetés az Egyesült Államokban a munkanélküliség növekedése miatt A newyorki »Daily Worker« tu­dósítója jelenti, hogy Cantonban (Ohio állam) tüntettek a munka­nélküliség ellen. A tüntetést a kohászati mun­kások és olvasztárok független szakszervezetének tagjai rendezték (ez a szakszervezet a CIO tagja), a tüntetés részvevői a »Timken Roller Bearing Company« vállala tok elbocsátott munkásai voltak. Ezek a vállalatok ugyanis a közel­múltban 1600 munkást tettek az utcára. A »Daiiy Worker« tudósítója szerint az utóbbi időben jelenté­kenyen megnövekedett a munkanél­küliek száma ebben a körzetben, mert a kohászati üzemek sok mun­kást bocsátottak el. A tüntetés részvevői elálltak a »Timken Roller Bearing Companyx üzemének főbejáratát és tiltakozá­suk jeléül tömeggyűlést tartottak, amelyen hangsúlyozták, hogy ennek a körzetnek kohászati vállalatai­ban dolgozó 15.000 munkás közül, csupán Canton környékén 6000 munkanélküli van. Űjabb szovjet élelmiszerküldemény a Német Demokratikus Köztársaságba A Szovjetunió a német népnek nyújtott baráti segítség keretében ismét hatalmas mennyiségű élelmi szert szállított a Német Demokra tikus Köztársaságnak. A Szovjet unióból október második felében a többi között a következő szállítmá nyok érkeztek Odera-Frankfurtba a Német Demokratikus Köztársa­sáig határállomására 119 vagon marha és sertéshús, 33 vagon vaj és étolaj, 30 vagon hal és halkon* zerv, 4 vagon kakaó, 3 vagon bor é s egyéb szeszes ital, 595 vagon ga­bona. Ugyanezen idő alatt a Lengyel Népköztársaság 63 vagon szár­nyast, 79 vagon főzelékfélét és 40 vagon tojást, húst és hűskonzer­vet szállított a Német Demokra­tikus Köztársaságba. Franciaországban növekszik a bonni és párizsi háborús szerződések elleni népi tiltakozó mozgalom A Francia Kommunista Párt kez­deményezésére az északfranciaor­szági szénmedence sok bányavárosá­ban aláírási mozgalom indult meg. Az aláírók a körzet nemzetgyűlési képviselőihez intézett petíciókban tiltakoznak a bonni és párizsi hábo. rűs szerződések ratifikálása ellen. Egyúttal felszólítják a képviselőket, hogy a nemzetgyűlésben szavazza­nak a ratifikálás ellen. Sokhelyütt, így Loire-et-Cher megyében társa­dalmi akcióbizottságok alakultak, amelyek a háborús szerződések elleni népi tiltakozást kifejező szöveggel ellátott levelezőlapokat terjesztenek tízezerszámra a lakosság között, felszólítva őket, küldjék tovább' eze­ket a békeiizeneteket nemzetgyűlési képviselőiknek és követeljék, hogy azok szavazzanak a ratifikálás el­len. Az utóbbi 24 óra során Seine, Charente, Nord és Loire.et-Garonne megyékben újabb községi képviselő­testületek hoztak egyhangúlag vagy nagy szótöbbséggel határozatokat, amelyekben elítélték a háborús szer­ződéseket. Neves közéleti személyiségek is egyre nagyobb számban csatlakoz­nak a népi tiltakozó mozgalomhoz. Közöttük van Moro Giafferi neves büntetőjogász és radikálispárti nem­zetgyűlési képviselő, valamint Mon­sabert tábornok, Edourd Daladier, radikálispárti képviselő, aki mint ismeretes, üzenetet intézett a Pá­rizsban október 25_én megtartott békegyüléshez, felhívta pártjának vezetőségét, hívjon össze rendkívüli küldöttgyűlést a katonai szerződé­sek ügyében. A náci párt volt tagjai Adenauer parlamentjében A svájci „Der Bund" cimü lap arról ír, hogy Nyugat-Németország­ban hogyan szivárognak vissza a politikai életbe Hitler nemzeti szocia­lista pártjának volt vezető funkcio­náriusai. Mint a lap írja, „a nemzeti szocialista párt volt tagjai Ismét gyakorolhatják politikai jogaikat, tehát az új államszervezetben vá­lasztók és választhatók." A lap azt állítja, hogy most már csak a nácit­lanítási eljárás során az első és má­sodik kategóriába soroltak (a hábo­rús főbünösök) nem rendelkeznek politikai jogokkal, „Egy ideje — írja a „Der Bund" — az a hír tedjedt el, hogy az új szövetségi gyűlés képviselőinek 50 százaléka volt NSDAP-tag. Német­országban egyébként ez a kérdés nem is olyan fontos, ha tudjuk, hogy a szövetségi és tartományi minisztériumok, a politikai rendőr­ség, a bíróság és más hatóságok tele vannak volt nácikkal." Az Egyesült Államok és a tekintély Az egyiptomi sajtó arról ír, hogy Eric Johnston küldetésé kudarcba fulladt. Eric Johnston az Egyesült Ál lamok elnökének személyes képvi­selőjeként ez idő szerint Közép-Kelet országait járja, hogy ezeknek az országoknak a nyakába varrjon egy újabb amerikai „segély-tervet" a támadó „középkeleti parancsnokság, ban" való részvételük ellenében. Amint a lapok közlik, az arab or­szágok kormányai elut^Sítják a Johnston által előterjesztett „gaz­dasági terveket." Az Al-Ahrarn cí­mű kairói lap közli, hogy John­ston „szigorúan titkos jelentést" küldött Eisenhowernak, amelyben közli, hogy „az Egyesült Államok tekintélye nagyot esett az arab világ szemében." Rendszeresen tanulmányozni kell a szovjet agronómia alapelveit, tanul­ni belőlük, átvizsgálni őket, hogy valóban képesek legyünk ennek alapvető irányvonalai alapján dol­gozni. Gondos vizsgálat és tanul­mány tárgyává kell tennünk, hogyan lehet ezeket a tapasztalatokat és módszereket a mi feltételeink és körülményeink között alkalmazni, hogyan lehet a mi viszonyaink közt felhasználni." Az Októberi Forradalom nem volt csak politikai és gazdasági forrada­lom, hanem azonkívül kultúrforrada. lom is. Mit jelent ez? Azt, hogy az Októberi Forrada­lomban a marxi-lenini elmélet a munkásságot győzelemre vezette, s a marxi-lenini világnézetet és ideo­lógiát uralkodó ideológiává tette. S valamint a politikában és a nem. zetgazdaságban a szocializmus győ­zelmét a burzsoá osztály és béren. cei, a szociáldemokraták elleni osz­tályharcban kellett a pártnak kihar. colni, úgy az ideológia terén is az Októberi Forradalom a marxizmus­leninizmus ideológiájának, világné­zetének és kultúrájának a győzel­me a burzsoá és szociáldemokrata ideológia és kultúra felett. J. V. Sztálin már a 10. évforduló alkal­mával megállapította, hogy az „Ok­tóberi Forradalom a marxizmus győzelmét jelenti a reformizmus fe­lett, a leninizmus győzelmét a szo. ciáldemokratizmus felett". Mi a szociáldemokratizmus lénye­ge? Az, hogy a szociáldemokraták a munkásság pártjának adják ki ma­gukat, a valóságban azonban a bur­zsoázia ügynökei a munkásmozga­lomban, a kapitalisták osztályának munkásmegbizottai. Lenin és Sztá­lin már évtizedekkel ezelőtt lelep­lezték, hogy a szociáldemokrácia a kapitalizmust nyíltan védelmezi a világ első proletárállamával szem­ben, levonták a következtetést, hogy nem lehet a kapitalizmussal végezni, ha nem végzünk a szociál­demokratizmussal a munkásmozga­lomban. A szociáldemokratizmus a saját burzsoáziával való politikai, gazdasági és kulturális együttmű­ködést jelentette kezdetben. Az osz­tályharc kiélesedésével a saját bur­zsoáziával való együttműködést ki­terjesztették a mai szociáldemokra­ták a világuralomra törő amerikai monopolkapitalistákkal való együtt­működésre. A szociáldemokraták áruló gya­korlatának természetesen megvan, nak a maga okai. A fő okok egyi­ke az, hogy a szociáldemokraták életmódjukban és gondolkozásukban meg érzéseikben elkispolgáriasod. tak. Ennek, no meg annak a követ­keztében, hogy soha meg nem ér­tették a marxizmust, a felismerhe­tetlenségig kiforgatták és megha­misították. Ha a marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy a gyakorlat és az el. mélet egysége a munkáspárt politi­kájának a legfőbb tétele, a szociál­demokraták kezében és fejében ez a tétel az elmélet és gyakorlati kibé. irfthetetlen ellentétjévé torzul. ígér­getés, hazudozás, félrevezetés, frá­zisos hivatkozás Marxra és Engels­re és egyes kijelentéseik idézgetése — ez volt az ő „marxizmusuk". Ha a marxizmus-leninizmus azt tanltja, hogy „forradalmi elmélet nélkül nem lehet forradalmi gya­korlat", vagyis, hogy a munkásság­megszabadulása a kapitalizmus rab­ságából nem az ösztönös harc ered­ménye, hanem a tudományos elmé­lettel megvilágított forradalmi gya­korlaté, akkor a marxizmus-leni­nizmus ezen tétel e az elmélet jelen­tőségének lebecsülésévé és az „osz­tályösztön" felmagasztalásává ha­misul a szociáldemokratizmusban. Ha a marxizmus-leninizmus a munkásosztály döntő jelentőségét tanítja a forradalmi osztályharcban, akkor ezt a tanítást a szociáldemo­kratizmus oda ficamította ki, hogy a munkásosztály érdekét azonosí­totta egy határozott gyár munkásai, nak, vagy pláne egyes befolyásos „elvtársnak" magánérdekeivel. Röviden: a szociáldemokratizmus a marxizmus vulgarizálását, leegyszerűsítését, dogmatizálását és a munkásosztály érdekeivel való szakítást jelenti. Ezt a munkásáru­ló gyakorlatot és munkást becsapó elméletet, amelynek még sok más jellemvonása is van, törte pozdor­jává az Októberi Forradalom. Ilyen értelemben a szociáldemo­kratizmus ott is létezhet, ahol nincs szociáldemokrata párt, t. i. létezhet, mint a kommunista párt egyes egyéneinek, vagy kis csoport­jainak elfajulása. Zápotocký és Ši­roký elvtársak ismételten figyel­meztették a pártot a szociáldemo­kratizmus veszedelmére a párt éle­tében, meg az állami apparátus működésében. Široký elvtárs a X. pártkongresszuson ezt mondottat: »A szociáldemokratizmus bur­Zsoademokratikus nézeteket és op­portunista álláspontot képvisel a |)árt szervezeti felépítésében, ter­jeszti az anardhista fegyelmezet­lenséget. A szociáldemokratizmus nem fogadja el a demokratikus centralizmust, nem veti magát alá a felsőbb szervek döntésének és a munkásság soraiba szűkebb szak­mai, partikuláris és helyi érdeke­ket visz be, szembe állítja őket a munkásosztály közös érdekeivel, reformista ideológia terjesztésével, a kevésbbé fejlett munkások ér­deklődését csak saját üzemük szű­kebb gazdasági és szociális érdekei re irányítja és eltereli figyelmüket* a szocializmus felépítésének általá­nos politikai és közgazdasági kér­déseiről, arról, hogy az egész mun­kásosztály közös érdekeit és sziik­séglleteit védjék, harcoljanak ér­tük. Párttagságunk politikai nevelésé­nek ezért arra kell irányulnia, hogy könyörtelenül szembeszálljon a szociáldemokratizmussal, mint a burzsoá.ideológia együk legvesze­delmesebb jelenségével, s ezzel fo­kozza pártunk forradalmi ütőere­jét is.« A szociáldemokratizmus elméleté­nek és gyakorlatának rendszeres leleplezése a mi népi demokratikus életünkben épp olyan elengedhetet­len követelménye az előrehaladás­nak, mint volt a Szovjetunió éle­tében. S ebben a tekintetben is mérhetetlen sokat tanulhatunk az SzKP.től. Az Októberi Forradalom gyerme­ke, a Szovjetunió, ma már a szo­cializmusból a kommunizmusba va­ló átmenet feltételeinek megterem­tésén dolgozik. S ezzel a teremtő munkájával a világ békéjének leg­főbb őre és ereje is. A kapitalista világ urai u. i. nem nyugszanak bele a saját társadalmi rendjük objektív törvényeivel meghatáro­zott végzetükbe, hanem kétségbe­esetten és minden gazság elköveté­sére elszántan kísérlik meg a tör­ténelem kerekét visszafordítani. Harmadik világiháború előkészíté­sén mesterkednek, 'Az emberiség ellen elkövetendő ezen kapitalista merénylet kudarcát, a Szovjetunió és hősi népe garantálja. A Szov­jetunió szocialista népe és kormánya szervezi az egész világ békeszere­tő embereit, s olyan hatalmas erő­vé tette őket, melyhez fogható nincs a földtekén, s amely elég erős, öntudatos és szervezett ah­hoz, hogy megakadályozza a világ, háború kirobbanását és megvéd­je a világ békéjét. Vegyünk példát a szovjet néptől és építsük szocialista hazánkat ólyan szeretettel és lelkesedéssel mint ők, faogy ezzel méltó tagjai le. gyünk a szocializmus és a Szov­jetunió vezette nagy és legyőzhe­tetlen béketábornak. (A »FákIya« október—novem­beri számából.)

Next

/
Thumbnails
Contents