Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-07 / 270. szám, szombat

1953. november 7 U J SZO 5 A szovjet kormány jegyzéke Nagy-Britannia, Franciaország és az USA kormányaihoz a külügyminiszterek konferenciájának összehívásáról November 3_án a Szovjetunió külügyminisztériuma Nagy-Britannia, Franciaország és az USA moszkvai nagykövetségeihez eljuttatta a szovjet kormány válaszjegyzékét az említett államok szeptember 28-i jegyzékére. A jegyzék befejező részét az alábbiakban közöljük: Mivel az úgynevezett európai hadseregről szóló párizsi egyez mény, amely hadseregbe be akarják sorolni a nyugatnémet t'egyve res erőket, a nyugatnémet rendes hadsereg felállítását jelenti, a nyugatnémet revansiszták nem retten nek vissza semmitől sem, hogy elérjék e szerződés érvénybeléptetését. Ezzel egyidejűleg Nyugat.Németország revansiszta körei szün telen nyomást gyakorolnak a cél ból, hogy meggyorsítsák a bonni szerződés érvénybelépését is. És ezt a szerződést, amely NyugatNémetországot évtizedekre meg szállott ország állapotában tartja, arra akarják felhasználni, hogy ha majd belépnek az északatlanti ka tanai hatalmi csoportosulásba és ha majd biztosítják a maguk számá ra e tömörülés legagresszívabb erőinek támogatását, akkor szabad kezük legyen. Ha a párizsi és bonni szerződés érvénybe lép, ez azt fogja jelenteni, hogy Nyugat-Németország remilitarizálása teljes egészében meg valósul. És ezután, amint erről az európai nemzetek szomorú tapasztalatai tanúskodnak, a nyugatnémet revansiszták nem törődnek többé e szerződések számos szakaszávai. Akkor azután mindenre készek lesznek, hogy ezen egyezmények részvevőit kalandos akciókba sodorják, amelyek segítségükre lesznek abban, hogy háborút kezdjenek bűnös revansiszta céljaik megváló sitása érdekében. Ezzel számolniok kel! Európa békeszerető nemzeteinek, elsősorban Nyugat-Németország szomszé dalnak. Mindnyájan ismerik azt a történelmi tanulságot, hogy az agresszív német militarizmus első áldozataivá a szomszédos országok lettek, hogy a német militaristák még csak ürügyet sem kerestek arra, hogy megtámadják őket. Ezzel kapcsolatban érthető, hogy az angol kormány október 18-i jegyzékében említést tesz az európai biztonság fontos kérdéséről, amelynek a szovjet kormány mindig rendkívül nagy fontosságot tulajdonított. El kell ismerni, hogy a békeszerető európai nemzetek érdekeinek és magának a német nép érdekeinek is a német problémának csupán olyan megoldása felel meg, ami biztosítja Németország nemzeti egységének mint demokratikus és békeszerető állam felújítását és amely ezzel egy. idejüleg biztosítja az összes európai államok biztonságának érdekeit is. Ez azt jelenti, hogy az európai államok külön katonai csoportosulásának, amely az egyik vagy másik európai állam ellen irányul, amilyen jelenleg az úgynevezett európai hadsereg felállítása, ninos semmi köze az igazi európai biztonsághoz. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy van egy 1942. évi angol-szovjet. szerződés és egy 1944. évi francia.szovjet szerződés, amelyek szerint a Szovjetunió és Anglia, valamint a Szovjetunió és Franciaország is kötelezték magukat, hogy együttesen lépéseket tesznek a német militarizmus agressziójának lehetősége ellen, ami egyben megfelel az összes európai államok biztonsága biztosításának is Sem Anglia, sem Franciaország érdekében nem áll, hogy e fontos kötelezettségekről megfeledkezzenek. Ami a Szovjetuniót illeti, ma is épp ügy, mint azelőtt, teljesen kész arra, hogy e kötelezettségekből nemcsak ne engedjen, hanem figyelembe vegye a meglevő új lehetőségeket is az európai biztonság biztosítására. Az angol kormánynak a német problémával kapcsolatos állásfoglalása, amely kifejezésre jut az említett jegyzékben és a megelőző jegyzékekben is, egyáltalán nem fe. lel meg az európai biztonság érdekeinek, mivel ezekben a jegyzékekben nemcsak az említett kötelezettségeket hagyja figyelmen kívül, hanem nem törődik az 1945. potsdami konferencia határozataival sem, amelyek alapján Anglia, az USA, a Szovjetunió és Franciaország, amely hozzájuk csatlakozott, megegyeztek abban, hogy együttes erővel járuljanak hozzá a német állam egységének felújításához, az össznémet demokratikus kormány megalakításához és a Németországgal való békeszerződés megkötéséhez. A Szovjetunió kormánya szükségesnek tartja az angol kormányt újból figyelmeztetni, hogy mily messzire menő fontossága van az európai biztonság biztosítása szempontjából a Németországról szóló potsdami egyezmény elvei és céljai betartása, nak. A szovjet kormány most azon a nézeten van, hogy csupán a négy nagyhatalom közös erejével lehet biztosítani az európai biztonságot és nem engedni az agresszív német militarizmus felújitását, amire a nyugatnémet revansiszták annyira igyekeznek. Ezért, szükséges, hogy Anglia, Franciaország, az USA és a Szovjetunió a nyugatnémetországi és keletnémetországi képviselőkkel együttesen egyezzenek meg abban, hogy a béke megszilárdítása és az európai biztonság érdekében ne halasszák tovább a Németországot érintő főbb kérdések megoldását, valamint a Németországgal kötendő békeszerződés kérdését és a német állam egységének demokratikus és békés alapokon való felújításának kérdését. Éppen az említett okból javasolta a szovjet kormány, hogy a külügy, miniszterek konferenciáján a következő kérdéseket tárgyalják meg: békekonferencia összehívása a Németországgal kötendő békeszerződés kérdésének megtárgyalására; ideiglenes össznémet kormány megalakítása és össznémet választások megrendezése. Ezenkívül a szovjet kormány fon. tosnak tartotta és tartja, hogy tárgyalják meg a háború következtében Németországra háruló pénzügyi és gazdasági kötelezettségek könnyítésének kérdését. Az angol kormány épp úgy, mint azelőtt, október 18-i jegyzékében sem foglalt állást e kérdésekkel kapcsolatban, amelyek a német probléma megoldása szempontjából elsőrendű jelentőségűek. Ehelyett arra a kijelentésre korlátozódott, hogy az említett konferencián „felhasznál, ja az alkalmat, hogy előadja nézeteit azokról a kérdésekről, amelyekkel megelőző jegyzékei foglalkoztak". Az angol kormánynak ez a kijelentése azt jelenti, hogy mint azelőtt is, arra törekszik, hogy a német probléma megtárgyalását az össznémet választások kérdésére korlátozza, amelyeket a megszálló hatalmak és nem a német nép maga szervezne, mert az angol kormány ezúttal is kitér az össznémet demokratikus kormány haladéktalan megalakítása kérdésének megtárgyalása elől. Azonban míg ezt az össznémet kormányt nem alakítják meg, nem lehet biztosítani a valóban szabad össznémet választások megvalósítását és nem lehet biztosítani a négy nagyhatalom potsdami egyezménye által kitűzött fő feladatok megoldását, — hozzájárulni Németországnak mint demokratikus és békeszerető államnak felújításához. Ezenkívül a német kérdést nem le. lehet megoldani egy másik fontos kérdéstől függetlenül, amely közvetlen kapcsolatban áll Európa biztonságával annak a helyzetnek kérdésével, amely némelyik európai állam területén létesített amerikai haditámaszponthálózat állandó kibővítésével kapcsolatban jött létre. Amint a szovjet kormány már nem egyszer felhívta a figyelmet erre, ezeket a haditámaszpontokat főleg a Szovjetunió és a népi demokratikus országok határai mentén levő körzetekben építik, ami már magában "is arról tanúskodik, hogy e támaszpontoknak semmi közük sincs az északatlanti tömbben részt vevő országok védelméhez és hogy agresszív célokat vannak hivatva szolgálni. Amint ismeretes, ilyen amerikai támaszpontokat építettek Anglia, Franciaország, Olaszország, Törökország, Norvégia és számos más ország területén. Nemrégen megegyeztek új haditámaszpontok építésében görög területen, aminek semmi köze sincs a görög nép nemzeti érdekeihez. Hogy mily messzire mentek az európai haditámaszpontok építésével, erről az a tény tanúskodik, hogy az utóbbi időben az USA és a hitleri Németország volt szövetségese — Franco Spanyolországa között egyezményt írtak alá. Spanyolország az északatlanti hatalmi tömörülés katonai szövetségesévé válik és területét amerikai haditengerészeti és légitámaszpontok építésére rendelkezésre bocsátja. Tekintettel ezekre az új tényekre, senki sem állíthatja azt, hogy az északatlanti tömb védelmi célokat követ. Ezenkívül rendszere sen nyílt nyomást gyakorol néhány más európai valamint közel- és középkeleti államra, főleg Iránra, hogy ezeket az államokat arra kényszerítse, hogy területüket idegen hadi támaszpontok létesítésére átengedjék, annak ellenére, hogy ezen államok széleskörű közvéleménye jogosan tiltakozik ez ellen. Ezen államok közvéleménye tudatában van hogy ezek a támaszpontok agresszív célból létesülnek és összeegyeztethe tetlenek ezen országok nemzeti szuverenitásával és függetlenségével. Az említett haditámaszpontok építése közvetlen összefüggésben áll a Nyugat-Németország remilitarizálására irányuló jelenlegi intézkedésekkel, amelyeknek célja Nyugat-Né. metország területét a nyugatnémet militaristái-: revansiszta céljainak, valamint az északatlanti tömb agresszív terveinek előkészítésére és megvalósítására szolgáló ugródeszkává alakítani. Nem nehéz megérte ni, hogy ebben a helyzetben, amikór számos európai, északafrikai, közelés távolkeleti állam területein állandóan újabb és újabb idegen haditámaszpontokat építenek és amikor megvalósulnak a Nyugat-Németország remilitarizálására irányuló tervek, akkor Szovjetunió és számos más állam biztonságát fenyegető veszély merül fel, ami a nemzetközi feszültség további kiéleződését okozza és fokozza az új világháború veszélyét. Mindez arról tanúskodik, hogy a német problémának az európai biztonság érdekeivel összhangzó megoldása elválaszthatatlanul összefügg az említett haditámaszpontok felszámolása kérdésének megoldásával. E kérdéssel kapcsolatos más ál. lásfoglalás azt jelentené, hogy nem veszik figyelembe az európai biztonság valódi biztosításának érdekeit. Ezért a szovjet kormány magyarázatot szeretne az angol kormánytól, valamint az USA és Franciaország kormányaitól is, vájjon az a kijelentésük, hogy a német kérdést készek megtárgyalni a négy nagyhatalom minisztereinek konferenciáján és hogy elismerik az európai biztonság biztosításának fontosságát azt jelenti-e, hogy nem hoznak létre olyan helyzetet, hogy egyfelől javasolják a német kérdésnek a konferencián való megtárgyalását és másfelől ezzel egyidejüleg lépéseket tesznek arra, hogy a párizsi és bonni szerződést ratifikálják azok az államok, amelyek ezt eddig nem tették meg. Erre a magyarázatra szükség van, mivel az említett egyezmények ratifikálása és érvénybelépése lehetetlenné teszi Németországnak, mint egységes államnak felújítását és ezzel a német kérdésnek megtárgyalását, a négy hatalom külügyminisztereinek konferenciáját tárgytalanná teszi, mivel az ilyen konferenciát előre lekötnék a há. rom hatalom és Adenauer, bonni kormányának előre megállapított külön kötelezettségei oly irányban, hogy Nyugat-Németországot bevonják az északatlanti tömbbe és nyugatnémet revansiszta hadsereget állítsanak fel. Mindaz, amire már rámutattunk azt mutatja, hogy ha valóban meg van a szándék az időszerű nemzetközi problémák megoldására, meg kell egyezni a nemzetközi feSzovjet Uzbekisztán lakossága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójára készül Taskent, a Szovjet-Üzbekisztán fővárosa ünnepi díszbe öltözik. Az üzemek és hivatalok épületeit transz, parensek díszítik, amelyek felhívást tartalmaznak a nemzetek közötti barátság megszilárdítására és a békeharcra. Az üzemekben és gyá rakban, a hivatalokban és iskolák ban ünnepi gyűléseket tartanak a Nagy Októberi Szocialista Forrada. lom 36. évfordulójának tiszteletére. Uzbekisztán dolgozói ezt a nagy ünnepet a termelési tervek túlteljesítésével üdvözlik. A Sztálin nevét viselő textil-kombinát dolgozói 280 ezer méter különböző szövetet készítettek terven felül. A taskenti textil-gépipari üzem kollektívája új típusú gépeket gyárt a gyapot és gyapjúfonal szövésére. A Vorosilov üzem munkásai kibővítik a gyapot termelés gépesítésére szolgáló gépek termelését és külön gépeket gyár. tottak a gyapotrostok tisztítására. Az elektrotechnikai ipari munkások a cipészek és konfekciós üzemek munkásai pompás termelési eredményeket érnek el. Ezekben a napokban pezsgő kulturális élet folyik a városban. Az üzbég állami közkönyvtárban a Nagy Október évfordulója alkalmából kiállítást nyitottak meg. A taskenti mozikban ünnepi filmhét-kezdődött. A fesztivál keretében a legjobb szovjet filmalkotásokat mutatják be. Hét drámai és zenés színház szovjet drámaírók és zeneszerzők új műveit mutatja be. A hangversenytermekben és munkásklubokban ünnepi hangversenyeket rendeznek. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tézisei a hatéves terv két utolsó évének fő gazdasági feladatairól A lengyel lapok közölték a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága 9. teljes ülésének »A hatéves terv teljesítésében elért sikerek és a hatéi' ? terv két utol só évének (195' 55) fö gazda sági faladatai" cimü téziseit. A té. zisek a küszöbönálló pártkongreszszussal kapcsolatban kerülnek megvitatásra. A hatéves terv első négy esztendejében — állapitják meg a tézisek — jelentékeny sikerek születtek az ipar, különösen a nehézipar fejlesztésében. A hatéves terv végrehajtása során azonban jelentős aránytalanságok mutatkoztak, ilyenek például a mezőgazdasági termelés gyenge növekedése. 1950 és 1953 között az ipari termelés 115 százalékkal emelkedett az 1949-es színvonalhoz viszonyítva, a mezőgazdasági termelés viszont csupán kilenc százalékkal. A tézisek az ipari termelés 1954 —1955. évi általános növelését 1953hoz viszonyítva 23—24 százalékban szabják meg. Gyors fejlődési ütemet írnak elő a közszükségleti cikkeket gyártó ipar számára. A tézisek megszabják az élelmiszerek és közszükségleti iparcikkek termelése növelésének mutatószámait az 1953-as színvonalhoz viszonyítva. Igy a kenyér és a sütőipari áruk termelése kb. 12 százalékkal, a húsé kb. 11 százalékkal, a vajé kb. 23 százalékkal, a növényi olajé kb. 22 százalékkal, halé kb. 100 száza- ' lékkai, a halkonzerveké kb. 30 százalékkal, a cuko^ kb, 7 százalékai, a gyapjúszöveteké kb. 11 százalékkal, a gyapot3Zöveteké kb. 12 százalékkal, a selyemszöveteké kb. 20 százalékkal, a bőrlábbeliké kb. 21 százalékkal, a szappan termelése kb. 15 százalékkal emelkedik, stb. A tézisek a mezőgazdaság össztermelésének növekedését a következő két esztendőre (1954—1955) az 1953-as színvonalhoz viszonyítva 10 százalékban szabják meg. Ez időszak alatt a burgonyatermelésnek 5—7 százalékkal, a szarvasmarhaállománynak 7—9 százalékkal, a sertésállománynak 10—15 százalékkal kell növekednie. 1954— 1955-re a mezőgazdasági gépek és felszerelésének gyártásának kétszeres, a műtrágyagyártásnak 35 százalékos növekedését írják elő 1953hoz viszonyítva. A munkások bére és a dolgozó parasztok jövedelme 1954—55-ben 1953-hoz viszonyítva 15 százalékkal emelkedik. 1955-re 162.000 — az 1953.nál 20 százalékkal több lakószoba használatbavételét tűzték ki. Az állam szociális és kultúrális építkezéseket szolgáló kiadásai 1953-hoz viszonyítva 34 százalékkal növekednek. A dolgozók életszínvonalának további emelkedéséről számol be a Német Demokratikus Köztársaság harmadik negyedévi tervjelentése Az ADN hírügynökség közli a Né-j met Demokratikus Köztársaság Állami Tervbizottsága mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelenesét az 1953. évi népgazdasági terv harmadik negyedévi teljesítéséről. Ez év harmadik negyedében a Német Demokratikus Köztársaság ipari termelése 114%-ra emelkedett a mult év megfelelő időszakához viszonyítva. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya új irányvonalának megvalósítása során különösen a közszükségleti iparcikkek és élelmiszerek gyártása fokozódott. A harmadik negyedévben 9.7 -százalékkal emelkedett a munka termelékenysége a népi tulajdonban lévő ipari vállalatoknál a mult év megfelelő időszakához viszonyítva. A köztársaság ipari munkásainak átlagos munkabére 9.4 százalékkal emelkedett ez alatt az időszak alatt Jelentős sikereket értek el a mezőgazdaság területén is A Német Demokratikus Köztársaság kormánya új irányvonalának megvalósítása során csökkentek az adók, emelkedett a munkabér és jelentősen csökkentették az élelmiszerek és iparcikkek árát, ami a köztársaság dolgozói életszínvonalának további emelkedését eredményzte. szültség csökkentésére irányuló intézkedések haladéktalan megtárgyalásában, és ez megköveteli, hogy hívják össze az öt nagyhatalom konferenciáját. Remélhető, hogy az említett intézkedések megtárgyalása megkönnyíti a német kérdés megoldását is, amely mint nyilvánvaló, elválaszthatatlanul összefügg az európai biztonság biztosításának problémájával. Az itt felsoroltak alapján a szov. jet kormány, megerősíti szeptember 28-i jegyzéké'- -n foglalt javaslatát, amely szerint n külügyminiszterek konferenciáját a következő feladatok megoldására kell összehívni: 1. Anglia, Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió külügyminisztereiből álló konferencián meg kell tárgyalni a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló intézkedéseket. 2. Az Anglia, Franciaország, Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminisztereiből álló konferencián meg kell tárgyalni a német kérdést a konferencia előkészítése folyamán előterjesztett összes javaslatokkal együtt. Az osztrák szerződés kérdésével kapcsolatban, amelyről említést tesz az angol kormány, a szovjet kormány szükségesnek tartja megjegyezni, hogy az angol kormánytól. valamint Franciaország és az USA kormányaitól is választ vár e kérdéssel kapcsolatos augusztus 28-i jegyzékére és hozzáteszi, hogy e kérdésnek szokásos diplomáciai úton való megtárgyalására, ahogy ezt a szovjet kormány javasolta, eddig nem került sor. A szovjet kormány hasonló jegyzékeket küldött Franciaország és az USA kormányainak is.