Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-29 / 289. szám, vasárnap

1953 . november 29. Ul 520 5 A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó új kiadványai M. Bubennov: FEHÉR NYÍRFA A fehér nyírfát az egész Szovjet­unióban a béke szimbólumának is­merik, Bubennov jól választotta köny­vének címét. A békeszerető szovjet népnek, a békés munka emberének, hazáját védelmező, ellenségét gyű­lölő harcossá váló átalakulását írja meg benne. Bubennov regényének hőse az egész szovjet nép, Andrej Lopuhov, Mat­vej Jurgin, Ozerov kapitány s a töb­bi személyében képviselve. A Vörös Hadsereg kelet felé való visszavonu­lásában Olhovkát, Andrej szülőfalu­ját érinti. Andrej ekkor búcsút vesz családjától és fiatal feleségétől. Ma­rujkától. Szeme megpihen a fehér nyírfán házuk táján s le'kében meg­fogadja, hogy becsülettel teljesíti ha­zája iránti kötelességét s szovjet em­berhez méltóan tér vissza ottKonába. De a győzelmes visszatérés útja tö­vises, kemény harcot, mérhetetlen áldozatot követel. Ezrede visszavonu­lóban, az ellenségtől bekerítve végül is elkeseredett, ádáz harcok árán Moszkva alatt áttöri a németek gyű­rűjét és keresztülverekszi magát övéi­hez. A regény, melynek minde n lap­járól a békevágy, a hazaszeretet s egyben az egész emberiség iránti szeretet sugárzik, a szocialista rea­lizmus egyik klasszikus példája. Aczél Tamás: A SZABADSÁG ÁRNYÉKÁBAN Aczél Tamás, az 1951 évi irodalmi Sztálin-díjjal kitüntetett író ebben a regényében olyan korszakot ír le, amelyet mindnyájan átélünk. A fa­sizmus dögletes mérgével megfertő­zött kispolgárokkal szemben ott áll­nak a magyarság jövőjében és bol­dogulásában bízók, a dolgozók. A fasizmus utolsó heteit, utolsó óráit éli, Aczél elviszi az olvasót a nép minden rétegébe, Budapestre, a faluba, a katonaság közé és megmu­tatja a nép egészséges ösztönét és utálatát az embertelenség és a háború hiábavalósága ellen. Avzél a hivatott realista író biztos vonásaival rajzolja meg a burzsoá osztály jellegzetes alakjait, Kondói méltóságos urat, a gyártulajdonost, aki a fe'szabadulás után maga köré gyűjti barátait, bíztatja iket, hogy tartsanak össze, mert „a mifajta em­bereknek most össze kell tartanunk." A szerző kíméletlenül és bátran rántja le a leplet mindazokról, akik nem akarnak becsületes munkából élni, akik a „nyugati segítséget" vár­ják. Sándor András: HUSZONNÉGYEN KEZDTÉK A falu szocialista átépítéséért folyó harcról szól Sándor András harmadik kiadásában megjelenő „Huszonnégyen kezdték ..." című céltudatosan fel­épített és érdekes meseszövésű re­génye, melyet több nyelvre is lefor­dítottak már. Az osztályharc kere­tében folyik a harc a falun is. A nincstelen, a kisparaszt, a középpa­raszt és a kulák, a falusi értelmiség és a pap részesei ennek a harcnak. A magyarországi Bánszállás és Bol­dcgasszony-puszta a regény törté­netének színhelye, ahol valaha a ró­mai rabszolgatartóval, azután a ma­gyar királlyal, majd a zirci papok­kal, sok évszázad multán pedig a zirci papok mellett, Sándor András regényében Banner doktorral, az ügy­véddel, Haár Andorra] és Jankovics Bélával, a társai fölött pöffészkedö két gazdag paraszttal állt harcban a természet és a nép. Sándor András regénye a magyar falu mai életének színes és találó keresztmetszete, felvilágosító és irányt­mutató optimista írás, nem azért, mert nem látná a nehézségeket, ha­nem azért, mert megmutatja mikép­pen győzhetjük le őket. Veres Péter: SZEGÉNYEK SZERELME A Csehszlovákiai Magyar könyvkia. dó 1952-ben adta ki Veres Pétéi ,,Három nemzedék" című regény­trilógia első kötetét, a „Szolgaság"-ot A regény a szlovákiai magyar olva­sóközönség körében osztatlan nagy sikert aratott. Most a trilógia máso­dik kötete, a? önálló regényt alkotó „Szegények szerelme" kerül az olva­sóközönség kezébe, amely Balog Jani fiatal parasztlegény é'étének to vábbi útját rajzolja meg, 1913 őszé­től 1919 februárjáig. A „Szegények szerelme" feltárja a szegényparaszti élet hátországát, meg­mutatja a munka és a harc frontja mögött rejtőzködő erőket: a szenvedé­'yes szerelem kincseit, a boldogság féltve őrzött fészkeit. S miközben Veres Péter mesteri tollal írja le Balogh Jani és Varga Julcsi kezdődő, kibontako­zó szerelmének minden rezdülését, figyel és számontartja a szülök, a család aggodalmát és gondoskodását, a leány és egénycimborák sorsát, az egész gyepsor belső életét — nemcsak annak bizonyságát adja, hogy keresztül-kasul ismeri a pa­raszti életet, szereti a népet hanem annak bizonyságát is, mi'yen azonos ezzel a dolgozó parasztsággal. Veres Péter könyve nélkül sze gényebb lenne a magyar irodalom. Dr. Rýl-Jánoska Flóra: % FIATAL ANYA BESZÉLGET AZ ORVOSSAL Dr. Rýl-Jánoska Flóra könyvének az a célja, hogy megtanítsa a fiatal anyát gyermeke helyes, a modern higiéniának megfelelő s ezzel a cse­csemő egészségét szolgáló gondozásra, valamint — ami elsősorban fon­tos — a gyermek helyes táplálására A csecsemőgondozásban a fiatal anyák még sok hibát követnek el. Akadnak még sokan olyanok, akik megelégszenek azzal, amit a csecse­mögondozásról itt-ott ellestek, eset­leg barátnők vagy idősebb rokonok Különféle, gyakran ellentétes taná­csai szerint ápolják és nevelik a cse­csemőt. Bár a legjobban szeretnék ellátni és nevelni gyermeküket, még­sem gondolnak arr., hogy a csecse­mőgondozáshoz szakértelem kell, ép­pen úgy. mini minden mái munká­hoz, sőt sokkal fokozottá b t mérték­ben. mert hiszen törékeny és bo­nyolult emberi életről van szó. S mert mi testileg, lelkileg egészségesebb nemzedéket akarunk felnevelni, mint m; vagyunk, helytelen dolog fölött olyasféle megjegyzéssel napirendre térnünk, hogy .,anyám s sv nevelt, mégis itt vagyok." ETA 10NSHRUD Kultúrhírek az épülő kommunizmus országából HUSZONHÉT Ü.l SZÍNHÁZ A moszkvai Állami Szinházterve. zó Intézet huszonhét hatalmas szín. háztervrajzon dolgozik. Az új szín­házak a Szovjetunió különböző vá­rosaiban épülnek. Petrozavodszkban. a Karéi-Finn SzSzK fővárosában, a főtéren — szerves építészet egységben a tér többi épületével — új drámai szín­ház épül. A petrozavodszki új drá­mai színház nyolcszáz férőhelyes nézőterét népi motivumú fafaragá. sok díszítik majd. Nyizsnyij.Tagil. ban, Ashabadban és Kazányban ugyancsak úí színház épül. PEDAGÓGIAI FŐISKOLÁK KIRGIZIÁBAN A Szovjetunió Kommunista Párt­ja «és a szovjet kormány rendkívül nagy gondot fordít a szovjet or­szágban élő különféle népek peda. gógusainak képzésére. Kirgiziában például rövid idő alatt több peda­gógiai főiskola nyílt meg. A szov­jet állam jelentős összeget irányzott elő az új főiskolák korszerű beren­dezésére. FILM AZ URÁLI GÉPGYÁRRÓL A szverdlovszki népszerü.tudo. mányos és dokumentum filmstúdió dolgozói filmet készítettek az Uráli Gépgyárról. A film bemutatja a gépóriások gyárának — a „gyárak gyárának" — dolgozóit, a gépgyár­tók munkáját, mindennapi életét, pihenését és szórakozását. \ HACSATURJÁN ÜJ BALETTJE A. Hacsaturján, a kiváló szovjet zeneszerző most fejezi be új balett­jét, amely Giovagnoli „Spartacus" c. regényét dolgozza fel A balettet a két legnagyobb szovjet operaház mutatja be ebben az évben: a Moszkvai Nagyszínház és a Lenin, grádi Opera és Balettszínház ÜJ SZOVJET FILMEK A Szovjetunió kulturális ügyelnek minisztériumában bemutatták a „Szülőföld dalai" című új szovjet zenésfilmet. A filmszínházakban nemsokára új játékfilmet kezdenek vetíteni. Ezek közül az egyik, „Al­josa Ptyicin kialakítja jellemét" c. film a szovjet iskolások életéről szól, a „Határőrség a hegyekben" clmü kalandos témájú színesfilm pedig a szovjet határőrökről. MUNKAESZKÖZÖK A KŐKORSZAKBAN Tádzsikisztán kiváló archeológu sa: mintegy húsz olyan helyet tár. tak föl, ahol kőkorszakbeli emberek életének nyomaira bukkantak. Hat. nyolc évezred választ el bennünket attól az időtől, mikor még dolgoz tak a Vahsa folyó mentén talált háromszögalakú kőszerszámokkal Ugyanitt egy olyan köböl készült hántolókést találtak, amely a hozzá­értők megítélése szerint nem keve­sebb. mint húszezer éves Sok egyéb lelet az időszámításunk előtti har. madik-második évezred földművelő kultúrájáról tanúskodik. SZÍNES TELEVÍZIÓ A szovjet televizió.szakemberek megszerkesztették az első színes adásra és vételre alkalmas televí. ziós készüléket. Ha a kísérleti ké. szülék beváltja a hozzáfűzött remé. nyéket, akkor a Szovjetunióban rö­videsen megvalósul a színes televí­zió. Az új televíziós berendezés eredményesen működött a kísérletek során. Szovjet kultúrfilm sikere Nyugat-Németországban A müncheni Roxy moziban „Mese az erdőről" című szovjet színes fii. met játsszák, kultúrfilmeknél szo. katlanul nagy sikerrel. A közönség ezt a mestermüvet minden előadáe után hosszantartó tapssal jutal. mazza. Többezer mozilátogató ezen a filmen keresztül ismerkedett meg a szovjet film kulturális munkájá­val. A nagy sikerre való tekintettel a film több más nyugatnémet mo­ziban is előadásra kerül. Paul Eipper. az ismert nyugatné. met állatszakértő és számos állat­ró 1 szóló könyv szerzője előadása, ban a filmet következőképpen mél. tatta: „Filmszínházaink az élő ter. mészét számos kedvelőjének valósá. gos csodát mutatnak be. Merem állítani, hogy ez a szinesfilm re­mekmű. Eddig még soha nem lát­tunk filmen olyan színeket, amelyeik ilyen hűen megfeleltek volna a ter. mészét színeinek. A rendező csodá­latos teljesítménye ez a film, mely. ben nagy művészettel, bámulatos finomsággal és évekig tartó ttirel. mes munkával fűzte össze a való. ságot a képzelettel. Ez a film sok embert fog vonzani és joggal. Mind a fiatalok, mind a felnőttek örömet és élvezetet találnak a filmben és elfelejtik két órár a a mindennapi élet gondjait." „Das Bayerische Volksecho" című lap „Színes film, amilyet még soha senki nem látott" cikkében Eipper tanár felszólalásához a következő megjegyzést fűzi: „Kár. hogy Paul Eipper egy szóval sem tesz említést arról, hogy a szovjet filmgyártás filmjéről van szó. Ezt a film elöadá. sánál is elhallgatták; az olló meg­tette hatását. Ez bizony sajnálatos tény, de érthető, mert hogyan le­hetne összeegyeztetni az előadás utáni tapsokat a Szovjetunióról ter. jesztett rágalmazásokkal, hogy le­hetne összeegyeztetni a szovjet nép állítólagos „szegénykultúrájáról" szóló hazugságokkal. Ebben is meg. mutatkozik az uszítók ' "alma. zók tehetetlensége". Üésd mamayiyoa . k Szobrász, vésd márványba a munkás arcát, amint derűsen a fényes jövőbe néz! Örökítsd bronzba: hogyan vívja harcát, milyen boldog, milyen erős és merész. Mint áll a gép mellett, ragyogó gyárban! Nálunk most télen is víg nyár van! Festő, fesd meg a munkások mosolyát, mely kohó fényében csillog és kertben, hol a munka után ül; tengernyi csodát alkot a munkás, zeng a munkaverseny! Kalapácsa a jövőbe cseng bele. Hajnal vidámsága a munkás szeme. Költő, írj a munkásról büszke verset, tudom, ha róla írhatsz, boldog leszel. Tollad majd fürgén és vidáman serceg s ha műved végére már pontot teszel, nyugodtan érzed; igen, ez volt terved, be szép a népnek népről énekelned! Zenész, szerezz indulót a jó munkásról, dalolni fogja azt az egész ország. A zene szárnyaljon a hegy ormától ~ a puszta szívéig! Ragyogjon orcád mikor pengeted hangszereid húrját! Es szikrázzék a dal, ha járja útját! Színész, szavalj és énekelj most róla, ki gyárban, tárnában és víg földeken békéért harcol <• öröm-útját rójja: a hőt munkásról szavalj győzelmesen! Mert i munkás új Életet épít; szárnyaljon győztes, szép hangunk az égig! Vere s János. Neved Szivemben csilingel még neved harangja. Szívem ül most le melléd s neved dalolja. Ügyetlen t szerelmemet ha megmosolygod nem bánom, hisz szívemet te gyújtod s oltod. PETRÍK JÓZSEF. Ördögszekér Száraz gyom. nincs semmi haszna az öszi szél (ízi. hajtja tréfás kedvvel :t földeken. Testén ezernyi tüske van, mindig mogorva társtalan: ízes gyümölcsöt nem terejn. Kóborol. Ha megpihenne,, — nem vennéd a '>i véredre; Érte a gyerek sem hajol, •'iyökértelenül fut tova, hazája nincsen, otthona: szélcsendes hely az ugaron. Még van aki így akarna — lusta, hitvány szolgafajta élni, üresen, céltalan. A nép haragja megveti, helyét hazánkban nem leli: itt mindenkinek célja van. Ozsvald Arpád. Olvasóvita Csallóközkürtön Csallóköakürtön a Kultúrotthon vezetője, hogy a község lakosságát megismertesse a szovjet kolhozok életével, november 25-én este • olva. sóvitát rendezett Gabina Nyikolaje. va „Aratás" című regényéről. Bevezetésül a magyar nemzeti is kola tanulói és a kultúrotthon zene. együttese kultúrműsort adott. A napokban megalakult zeneegyüttes nagyon szépen szerepelt, bebízonyl­va, hogy tagjai a szocialista falu lelkes építői. A kultúrműsor után élénk vita felszólalások következtek. Figyelem reméltó volt többek között Bugár Istvánnak, a Csemadok helv titká­rának, ifj. Gaál Lajosnak, a Cse­madok pénztárosának, valamint He. gedüs Kálmánnak, a helyi nemzeti bizottság titkárának felszólalása. Valamennyi felszólaló mondanivaló, ja tanúságot tett arról, hogy a szovjet könyv nagy hatást gyako. rolt rájuk, és az EFSz-ben, a ter. melésl munkában jól alkalmazsák tanulságait. Csallóközkürt lakói is megértet­ték, hogy a szovjet kolhozok a péJ. deképük. s őket követve nagyobb mértékben emelhetik az egységes föi'd mfl vess vő vet keze t h e k tárhoza­mát, hogy ezzel előbbrevigyék a szocializmu.- építésének ügyét ha. zánkba­Kovács Mihály «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents