Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-25 / 285. szám, szerda

1953. novembe r 21. UJ SZG 3 PÁRTÉLET A tejfalusi pártszervezet fejtsen ki jobb tömegpolitikai munkát A szovjet emberek érdeklődése Csehszlovákia iránt A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából a TASzSz le­velezője beszélgetést folytatott a külfölddel való Kultúrkapcsolatok össz-szövetségi Társasága vezetősé­gének elnökével, Andrej ©eniszov tanárral. Andrej Denisz<jy ezeket mondotta: ,,Á szovjet emberek mély és sok. oldalú érdeklődést mutatnak a cseh. szlovák nép élete és kultúrája iránt. A csehszlovák irodalom országunk, ban nagyon kedvelt. A szovjet em­berek szeretik Július Fučikot, a csehszlovák hőst. Az „Üzenet az élőkhöz" cimü könyvét, amely­ben nagyszerűen ábrázolja a cseb hazafi lelkivilágát, a Szovjetunióban az utolsó öt év alatt 38 kiadásban jelent meg. Eddig összesen csaknem 800.000 példányszámban kelt el. A szovjet színházlátogatók jól is­merik a legjobb csehszlovák zene? müveket. Smetana „Eladott meny­asszony" cimü operája már öt éve a moszkvai Nagy Színház műsorán van. Lvovban Smetana „Dalibor" című operáját adták elö és a Szov­jetunióban a Kujbisev. színházban először mutatták be Smetana ,,Csók'' cimü operáját. A Barátság Hónapja keretében a szovjet színházak a cseh klassziku. sok .müveinek új betanulását vég­űik. így például a szaratovi opera­színház a legközelebbi időszakban Dvofák egyik operáját mutatja be. Nagy sikere volt ez év tavaszán a moszkvai cseh és szlovák könyv, kiállításnak. A nézők százezrei láttak ebben az évben „Szabadságon Angyallal", a „Császár és a pék" és az „Anna" című csehszlovák filmeket. Most több szovjet városban csehszlovák filmfesztivál van. Ezekben a napok­ban kezdődött meg Kijevben az egyik fesztivál. Nagy szerepet játszanak a rádió­közvetítések a szovjet embereknek a csehszlovák művészettel való meg­ismerkedése terén. A rádió gyakran közvetít csehszlovák zenei hangver­senyeket és népdalokat. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a kölcsönös kulturális közele­déshez nagyban hozzájárultak a szovjet küldöttségek csehszlovákiai látogatásai és fordítva a csehszlovák küldöttségek látogatásai a Szovjet. Unióban. Nagy örömmel üdvözöltük hazánkban a csehszlovák film dolgo. zóit, a zeneszerzőket, tanítókat, építészeket, festőket és a Csehszlo­vák -Szovje t Barátság Szövetségének küldöttségét. A szovjet nézők öröm­mel nézték meg a Hadsereg Művész­együttes fellépését, meglátogatták a sporttalálkozókat, amelyeken a csehszlovák futballisták vettek részt." A beszélgetés befejező részében Andrej Deniszov tanár araiak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a mostani Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja hozzájárul a Szovjetunió és Csehszlovákia nem­zetei közötti barátság, együttmű­ködés és kulturális kapcsolatok to­vábbi megszilárdításához. r Epül a kujbisevi vízierőmű Irta: ALEKSZEJ 8ZTYEPANOV A Kujbisev közelében épülő 2 mii liló 100.000 kilowatt teljesítőképes­ségű volgai vízierőmű munkálatait segíti az egész szovjet nép. Az üzembehelyezésig már nem egész két esztendő van hátra. A kujbisevi vízierőmű építkezésé, hez foghatót sem méreteiben, sem ütemében, nem ismer a világ. Ele. gondő két számadat ennek bizonyí tására: az építkezésnél összesen 150 millió köbméter földimunkát kell el­végezni. Ha ezt a töméntelen meny­nyi'ségü földet vagonokba raknák és azokból szerelvényt állítanának ösz sze, akkor ez a szerelvény négyszer érné körül a földet az egyenlítő men tén. Hét és félmillió köbméter betont használnak fel az erőmű főbb épü leteiihez. Ugyanakkor öt esztendő alatt kell felépíteni a hatalmas mé. retu kujbisevi vízierőművet, amely évente több mint 10 milliárd kilo­wattóra oilosó áramot szolgáltat majd az országnak. A gigászi építkezés munkálatainak elvégzését biztosítja a Volga két partján épült számos kisegítő üzem és több nagyszerű betongyár. A Szovjetunió ipara olyan kiváló gépe­ket adott az építők kezébe, mint a „Sztáflingradiszkij 1000-80" típusú SZÍVÓ kotróberendezés, amelyből már 6 működik az építkezésnél. Mind­egyiknek 4.400 kilowatt teljesítmé­nyű motora vam, vagyis egy-egy szivó-kotró aranyi villamoeáramot fogyaszt, amennyit egy 300.000 la­kosú város. Minden gép 30.000 kubi­kos munkáját végzi el. Ezenkívül na­gyon sok ötköbméteres markolóval ellátott „Uraljec" exkavátor is dol­gozik az építkezésnél. Amilyen mértékben haladnak az erőmű munkálatai, olyan arányban fejlődnek az ott dolgozó emberek is. Vaszili Akszenov alig három eszten­deje érkezett ide a munkálatok kez­detén. Rövid tanfolyam után kotró­mesterként került a villamos meg hajtású szívj.kotróra, amely 300 köbméter földet emelt ki óráinként. Akszenov rögtön kivált azzal, hogy kétszeres normát teljesített i lajdnem minden műszakban. A fiatal hidrogépkezelő képessé­geire azonnal felfigyeltek és rövidé, sen főkotró mesterré léptették elő­Beköszöntött a tél és annak ellenére, hogy a Volgát jégpáncél boritotta, a szívó-kotrók tovább folytatták mun­kájukat, Akszenov ebben is kivált. Javaslatára olyan szivattyúkat al. kalmaztak. amelyek felszínre szivaty tyúzták a fagypont feletti hőmérsék letíi alsóbb vízrétegeket. Ennek a körforgásnak a segítségével sikerült meglazítani a szívó-kotrók körüli jégpáncélt. így aztán Akszenov a kemény fagyok ellenére ugyanúgy dolgozott, mint nyáron. A fiatal hid­rogépkezelő most már egy nagytel jesítményű „Sztálingradszkij 1000-80" szívó-kotró parancsnoka. Ugyanilyen tanulságos Borisz Ko. valjenko esete, aki Ukrajnából jött ide. Azelőtt soha nem látott olyan exkavátort, amilyenhez beosztották, mégis egy évi munka után már ön­állóan kezelte a gépet. Észrevette, hogy az exkaváitor egy darabból ön­tött markolója nagyon súlyos. Nem­sokára javaslatot tett a markoló szerkezetének megváltoztatására. El. küldték a hatalmas uráli gépgyár szerkesztői irodájába. Javaslatára csökkentették a markoló súlyát, meg­növelték befogadóképességét, • majd megváltoztatták az első fal dőlés­szögét. Ilymódon kiküszöbölték, hogy a nyirkos, agyagos föld rára. gadjon a markoló falára. Ma már minden exkavátor ilyen markolóval dolgozik. Az az út, amelyet Akszenov és Ko­valjenko megtett, jellemző a vízimü­vek fiatal építőinek százaira. Együtt nőnek az építkezéssel, bontakozik ki tehetségük. Az építkezésnél az az elvtársi segítségnyújtás, valamint is. kólák, tanfolyamok hálózata segíti az emberek fejlődését. Vaszili Ljaminnal, a fiatal exkavá­torbrigádvezetővel már 1950 augusz. tuisában megismerkedtem, amikor még apró kis sátorban lakott a Vol­ga partjláln. Hozzá hasonlóan élt a többi építő is. Nemrégen újból találkoztam Lja­minnal Zsigulevsizkben, az építők üj varosában. ízlésesen, jól berendezett lakása van. A nővére vezeti háztar ­táisát. — Nem olyan bonyolult dolog ez ma már itt — magyarázta Ljamán. — Élelmiszerüzleteinkben minden szükségeset be lehet szerezni... Ajz egyedülállókat < pedig tíz étkezde és négy teázó várja. A kujbisevi vízierőmű építésének hárdm esztendeje alatt Zsigulevszk város hatalmas iramban fejlődött. Csupán a mult évben mintegy 40 ezer négyzetméter lakást építettek a városban. Az ifjúság számára két közép, és két hétoaztályos iskola nyílt 1952-ben. Most már 12 iskola működik a városban, továbbá egy ét kező, egy napközi.otthon, egy bölcső­de és számos más intézmény is. De nemcsak Zsigulevszk fejlődött így. A Volga partján számos új lakó telep nőtt ki a földből. A lakótelepek ről kényelmes autóbuszok szállítják az építőket munkahelyükre. A párt és a kormain minden esz­közzel támogatja az egységes föld­művesszövetkezeteket, fejlődésüket és jövedelmezőségük fokozását, mert a virágzó szövetkezetek felépítése nem­csak a kis- és középparasztok érde­ke, hanem a legfőbb eszköz, amellyel fejlesztjük mezőgazdasági termelé­sünket. biztosítjuk dolgozóink ellátá­sát, valamint a könnyű, és élelmi­szeripar nyersanyagszükségletét. Az élenjáró, jól gazdálkodó EFSz-ek látható gazdasági .. és pénzügyi ered­ményei mellett vannak olyan szö­vetkezetek is, amelyek a rosszul szer­vezett munkájuk és laza munkafe­gyelmük miatt nem értek el jó gaz­dasági és anyag! eredményeket. Ezek közé tartozik a somorjaí járásban lévő tejfalusi szövetkezet is. ahol egyes tagok mind a maj napig nem győződtek meg a közös munka elő­nyeiről. Az átmeneti nehézségek lé­nyegét nem abban látják, hogy min­den kezdet nehéz, nem ismerik be saját fogyatékosságaikat sem hanem más okokat keresnek és nem látják !)ogv a szövetkezetben és csakis a szövetkezetben van családjuk és saját jólétük biztosítéka. Ennek a fő oka az, hogy a helyi pártszervezet nem foglalkozik a f ­vetkezeti parasztok nevelésével és ezért a földművesszövetkezet ellen­ségei végzik a „nevelő" munkát. Ezt teszik a tejfalusi földművesszövet­kezetben Struhár András és Sebe­lényi, akik a burzsoanacionalizmus ideológiájával törekszenek mérgezni munkástársaikat, hogy gyengítsék a dolgozók szolidaritását és egységét, hogy bizalmatlanságot keltsenek más nemzetiségek tagjai iránt és így el­tereľjék a figyelmüket attól, hogy tudatára ébredjenek, hogy most már ők a föld igazi gazdái, már nem a kizsákmányolóknak és a semmittevők­nek. hanem önmaguknak, saját ál­lamuknak dolgoznak Struhár ellen­séges álláspontja nemcsak a nemzeti gyűlölködés szításában nyilvánul meg. hanem megmutatkozik a munkához való viszonyában is. Akkor, amikor a szorgalmas szövetkezeti tagok, hogy a legjobban kihasználják a föld táp­anyagát és nedvét, a nap melegét és fényét, hogy minden egyes növény elegendő levegőhöz jusson, keresztso­ros, vagy szűksoros bevált szovjet vetési módszert alkalmaznak, Stru­hár pedig, akit egy 36 hektáros tábla bcronálásával bíztak meg, ebből csak a felét, vagyis a tábla széleit boro­nálta meg. Ahelyett, hogy elősegítené a hektárhozam növelését, tudatosan az ellenkezőjét csinálja és csak Du­rai elvtárs, az EFSz ellenőrző bizott­ság elnöke éberségének köszönhető, hogy a bűnöst leleplezte és Struhár Andrásnak a bíróság előtt kel! majd felelnie kártevő tevékenységéért. Sebelányi elvtárs sem kapcsolta össze saját érdekét a közösség érde­keivel, nem tanulta még meg, hogy becsülni és gyarapítani kell a föld­művesszövetkezetet. Ha valaki kér­dezi tőle, hogy hány munkaegysége van ebben az évben? — azt feleli, hogy nem érdekli. — Érhető — hiszen szeptember végéig csak 185 munka­egysége volt. Pedig semmi sem al­kalmasabb, mint az embei és ember közötti helyes, egészséges viszony lét­rehozására, mint a közös munka, egymás segítése a munkában, állandó kölcsönös függés és kapcsolat. Gyűjtés Korea újjáépítésére Szlovákiában egyre több dolgozó járul hozzá pénzajándékokkal Ko­rea gazdaságának újjáépítéséhez. A kassai járásban mostanáig 38.153 koronát, a királyhelmecj járásban 18.246 koronát, a rozsnyói járás ban pedig 17.158 koronát gyűjtöt­tek össze. A kassai kerület iize meiben önkéntes műszakokban több, mint 11.000 órát dolgoztak le a dolgozók. A sviti Chemosvit­üzem dolgozói a gyűjtéshez 12.000 koronával járultak hozzá, ami szin tén az önkéntes műszakok eredmé­nye. A Tatrasvit-üzem 5000 koro­nát adományozott. Az iglói Üj Ott­honban is 966 órát dolgoztak le. Tej fal un úgy mint máshol, a párt és a kormány intézkedését az árle­szállítással kapcsolatban, nagy örömmel fogadták. Meggyőződtek arról, hogy pártunk és kormányunk szavalt va­lóra váltotta de nem egy dolgozó felvetette a kérdést, hogy miétt nem szállították le a hús és a zsír árát is. Ennek mindenekelőtt az az oka,' hogy a húsfogyasztás általában emel­kedett Háború előtt húsfogyasztásunk személyenként évente 27 kg volt ma évente 36—37 kg. Tehát több mint egyharmadával emelkedett Húster­melésünket pedig csak az állattenyész­tés céltudatos fejlesztésével növelhet­jük. Az állattenyésztés hasznossága csak akkor fokozódik, ha javul a munka, az állatállomány gondozása és ápo­lása terén. De még előfordul, hogy amig a szövetkezet tagjai, például Botló e'vtárs is. kora hajnaltól késő estig szorgalmaskodnak a rájuk bízott állatok körül, tőrödnek helyes ete­tésükkel, a tisztasággal és almozás­sal, addig a fiatal Godor József és Csizmarik János a rájuk bízott het­venöt üszőt tavasztól a dunamenti legelőn éheztették, nem gondozták. Az állatoknak minden reggel 8—9 óráig kellett várniok a korlátok között, mert gondozóik fontossabbnak és haszno­sabbnak látták a halászást, s délután, mikor még a nap magasan volt, a^ ál'atok már a korlátok közül néz­hették a jó füves legelöt. Akkor te­hát, amikor a kedvező időjárás követ­keztében még a nem nagyon használt utak is kizöldültek, a fiataj üszőknek éh^zniök kellett. Most, mikor so­vünyan viszahozták őket az istál­lókba. azok. amelyeknek a szervezete ettől a kínzástól leromlott, egymás után elhullottak. Közben a munka­egységeket egész nyárra kiírták, ki is fizették, még a gabona jutalékot is megkapták, Kinek a rovására megy ez? Azokéra, akik a szövetkezetben a közös munkából becsületesen kivet­ték a részüket és azoknak az üzemi munkásoknak rovására, akik munka­és minőségversennyel törekszenek biztosítani hazánk dolgozóinak ipari cikkekkel való ellátását, mert ke­vesebb hús és tej jut családjuk asz­talára. Nem mutatkozna annyi nehézség, nem nyilvánulna meg annyi hiányos­ság, elégedetlenség ha a helyi párt­szervezet bizottsága rendszeresen ülé­sezne, közösen megtárgyalnák és meg­oldanák a pártmunka kérdéseit, ho­gyan kell végrehajtani egyik vagy másik intézkedést, ha a taggyűléseket jól előkészítenék, összehívnák és meg­vitatnák a párthatározatokat és dön­tenének helyes megvalósításukról, fej­lesztenék a bírálatot és önbírálatot. A párttagok és funkcionáriusok job­ban fel lennének vértezve a pártha­tározatok megvalósítására és így biz­tosan nagyobb, eredményesebb segít­ségben részesítenék az EFSz-t. Hi­szen mindazon hiányosságokért, hi­bákért, amelyek a faluban az EFSz­ben vannak, a helyi pártszervezet kommunistái, a pártbizottság és min­denekelőtt a pártelnök felelős. De Sáringer Péter elvtárs, a helyi párt­szervezet elnöke nem érez felelősséget a pártmunka vezetéséért. Kijelentette, hegy éjjeliőr a helyi traktorosbrigádon s ezért nem vehet részt este a bizott­sági üléseken. Pedig azt is mondhat­ta volna, hogy nincs sehol sem előírva, hogy a bizottsági gyűlésnek éppen a A námestovoi járásban 1 a népi igazgatás és a Nemzeti Arcvonal összes szerveinek dolgozói a szép tember 15-i kormányhatározat alap elvei szellemében előkészítették a járás- gazdasági ég kulturális fej­lődésének 1954. évi tervét. A terv nek a népi igazgatás és a párt szervezetekben való megtárgyalása után, számos községben határoza tot és kötelezettségvállalásokat fo­gadtak el, amelyek főként a köz­ségeknek kulturális és szociális fellendítésére irányulnak. A járásban új járási egészség ügyi központokat építenek, áruhá zakat és járási ipari kombinátot HNB irodájában Kell lennie, miket; ötven lépéssel odább a traktorosbri­gád szép, tiszta irodájában is meg lehetne azt tartani, ahol ö szolgálati ideje alatt tartózkodik. De «z nem jut eszébe, mert inkább nedvesíti a torkát a korcsmában, minthogy a párt ügyeivel foglalkoznék. Neki kel­lene megteremteni a kellő feltéte­leket ahhoz, 'hogy minden becsületes dolgozó bátran és félelem nélkül bí­rálhasson. Sáringer elvtárs durva módon elnyomja a bírálót. Például, mikor Duraí elvtárs nem ismerte el a különbséget kulák és kulákcsemete között, ezért Sáringer őt képenvágta. Ha a pártbizottság elnök nélkül ül össze, mindig csak arról beszélnek, hogy a járási pártbizottság nem se­gíti őket. Viszont a politikailag fejlet­tebbeket elviszik a faluból, mint pl. Hornák Istvánt vagy Csóka Ferit, akiről azt mondják, hogy fiatal, de politikailag képzett és szava egyenlő a tettel. Megjavítaná a faluban a párt­életet, és a párttagok aktivizálásával megjavulna a szövetkezetben dolgozók munkához való viszonya is. Nem elég, hogy a pártbizottság be­széljen a hiányokról, közben a járási pártbizottságra beküldött negyedéves munkatervekben és jelentésekben a párttagok aktív munkájáról írnak, de nem írják meg a valóságot, konkréten, hogy miben legyen a pártbizottság se­gítségükre. Tehát nem eltitkolni kell a nehézségeket a felsőbb pártszervek előtt, hanem őszintén rá kell mutatni a hiányosságokra, és csak akkor vár-; hatnak segítséget. A Tejfaluval szomszédos csölösztöi EFSz tagjai, akik már mindent beta­karítottak a földekről, nem voltak kárörvendők, mikor megtudták, hogy a tejfalusi EFSz-nek 50 hektár ku­koricája és 9 hektár krumplija még nincs betakarítva, hanem a pártta­gokkal az élen kötelezettséget vállal­tak, hogy két napon át segíteni fog­nak a tejfalusi EFSz-tagoknak a be­takarítás munkálataiban, örömmel se­gítenek szomszédjuknak, mert tudatá­ban vannak, hogy a szeptemberi ár­leszállítás is hazánk dolgozói szor­galmának a gyümölcse. Hogy pártunk és kormányunk megvalósíthassa a további árleszállítást, szükséges, hogy minden dolgozó munkájával járuljon hozzá ahhoz, hogy minél több áru kerüljön az állami raktárakba. A járási pártbizottságnak foglalkoz­nia kell a tejfalusi pártszervezet párt­életének megjavításával, mert a falu dolgozóinak legnagyobb része szor­galmas munkás és végeredményben jelentős eredményeket értek el. Pél­dául az EFSz állatállománya a szö­vetkezet megalakítása óta majdnem megtízszereződött. Üj, hatalmas istál­lók épülnek stb. De mivel a szövetke­zet ereje elsősorban tagságának ön­tudatától függ. kell hogy a helyi párt­szervezet kommunistái példaképül szolgáljanak, hogy mindenki saját­jának érezze a közös gazdaságot, ne tűrje a lazaságot és visszaverje az ellenség támadásait. Minden szövet­kezeti tag harcoljon a magasabb ter­mésért, a nagyobb jövedelemért. Vál­janak a tagok a takarékosság és a közös vagyon védelmezőivé. Ez csakis a kommunisták fáradhatatlan népne­velői munkájával valósulhat meg. Erdösi Ede. alakítanak. Rapčán 16 lakásegysa­get és egészségügyi központot ér­tenek. A járásban 17.95 hektárnyi te­rületen 16 gyümölcsöst létesítenek, 12 sportjátszóteret, 5 strandfürdőt építenek, vagy a régieket megja­vítják. Ezenkívül 15 épületet hoz­nak rendbe művelődési vagy mu­zeális célokra és a tűzvédelem rak­tárhelyiségei részére. A gazdasági és kulturális fejlődés beruházási terve a námestovoi járásban több mint 3 és félmillió korona. A kul­turális és gazdasági központok lé­tesítésével kapcsolatban 120.000 munkaórát dolgoznak le természet­ben. Előkészítik a járás gazdasági és kulturális fejlődésének tervét

Next

/
Thumbnails
Contents