Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)
1953-11-24 / 284. szám, kedd
4 1953. november 24. m Használjuk fel gazda-ágosan a munkaegységeket Szövetkezeteinkben a munka, egység értéke mindig attól függ, hogy a tagok mennyire tartják be a közös gazdálkodás irányelveit, mert a munkaegység értékének az alapja, a fedezete, a tervezett hek. tárhozamok és az állattenyésztés hozamának hasznossága. Egyszóval a munkaegység meghatározza, hogy egy bizonyos terület megműveléséhez mennyi munkaerő szükséges, s egy.egy tag munkája után hány . munkaegységet érdemel. Tehát a munkaegység fokmérője a közös nagyüzemi szövetkezeti gazdálko. dásnak és meghatározza az ebből részesedő tagok jutalmazását. Hogyan kell helyesen bánni a munkaegységekkel ? Természetesen a szövetkezeti vagyon gyarapodása attól függ, hogy a tagoknak, s kiváltkép a csoportvezetőknek milyen a viszonyuk a közös gazdálkodáshoz. Nem fejlődhet, s nem haladhat jó úton az a szövetkezet, amelyben a csoportvezetők boldog-boldogta. lannak „hasból", s nem az elvégzett munka szerint irják a munkaegysé. get. Az sem helyes, ha mondjuk a kapálásnál a csoport minden egyes tagja napi munkája után egyenlő jutalmazásban részesül. Nem minden ember egyforma. Az egyik jobban iparkodik, tisztább, jobb munkát végez, míg a másik hanyag ^és csak arra vár, hogy a nap elteljen, attól függetlenül, mennyi a teljesítménye. Az ilyen „egyenlő" jutalmazás azután odavezet, hogy a szövetkezet mint egész, túllépi a tervezett munkaegységet, többet fogyaszt, mint amennyit előre, mondjuk egy hektár megművelésére terveztek. Ez annyit jelent, hogy csökkent a munkaegység értéke, s az éwégi elszámolás után a tagok hiába várnak? jutalékot. Vannak szövetkezetek, ahol túlságosan magasak a termelési költségek. Ennek az oka, hogy a tagak felelőtlenül bánnak a gazdasá. gi felszereléssel, a vetőmaggal, a műtrágyával, stb. Ilyen szövetkezet, ben túlmagas az önköltség, ami legelsősorban a közös vagyon, majd a tagság rováséra megy, mivei csökken a munkaegység értéke. így pl. ha az alsószeli szövetkezetben helyesen gazdálkodnának, 156 K6s-el nagyobb lenne a munkaegység "értéke. Ha mondjuk, egy.egy szövetke. zeti tag átlag 380 munkaegységet dolgozott le, ezek szerint az illető tág jutalma 600 koronával lenne több. A munkaegység értékének az emelkedése attól függ, hogy az egyes munkacsoportok között hogyan osztják el a földterületet állán, dó megművelésre, s ezen belül a kapásnövényeket egyénekre. A nec. pali EFSz-ben öt állandó munkacsoport dolgozik, három mezei, egy állattenyésztő és egy segédmunka, csoport. Az EFSz a csoportok megalakulásakor ellátta őket szükséges berendezésekkel és gépekkel. A csoportvezetők a munkaeszközöket,. az EFSz vezetőségétől jegyzőkönyv , ellenében vették át. A csoportvezetők a gépeket és berendezéseket a tagoknak az egyes munkafajták ; szerint szétosztották A tagokat pe. dig figyelmeztették, hogy felelősek a reájuk bízott berendezésért, s ha kár éri a gépeket, a kárt meg kell tériteniök. így elérték, hogy. az EFSz tagjai nagy gondot fordíta. nak a berendezésekre és jól karbantartják. \z alsószeli EFSz-ben 1952_ben négy mezei munkacsoport, egy ál. lattenyésztő és egy segédmunkacsoport dolgozott. A csoportoknak papíron kiosztották ugyan a földeket, azonban a tagok nem dolgoztak állandóan a munkahelyeken. A fogatokat és a gépeket az egyes munka, csoportoknak csak bizonyos munkákra osztották ki. A gépekről és berendezésekről nem vezettek pon. tos nyilvántartást. Többízben megtörtént, hogy a gazdiasági szerszá. mokat kinthagyták a földeken és másnap újakért mentek a raktárba. Igen nagy volt a törések és rongá. lások száma. Ezért ennek az EFSznek sok kiadása volt az ilyen apró. cseprő dolgokra és ezzel csökkent a munkaegységek értéke. Az EFSz vezetőségén múlik, hogy a munkát helyesen megszervezze és pontos nyilvántartást vezessen munkájáról. A csoportoknak feltétlenül hosszabb időre kell a földet kiosztani , a szükséges berendezéssel együtt és meg kell magyarázni, hogy mindenért a csoport tagjai felelősek. Fel kell világosítani a ta. gokat arról, hogy a gépekkel és berendezéssel való jó bánás, azok rendes karbantartása csökkenti az önköltséget és növeli a szövetkezeti tagok jövedelmét, szilárdul az EFSzben a munkafegyelem, iparunk további nyersanyagokhoz jut, amelyek a mezőgazdasági gépek előállításához szükségesek Pekár József Szűnjék meg az egyenlő jutalmazás elve az ipolynyitrai szövetkezetben Az ipolynyitrai EFSz-nek ebben az évben nagyon jó termése volt Örömmel várják a tagok az évvégi elszámolást, hogy megkapják mun. kájuk eredményének jutalmát Vannak azonban a szövetkezetnek olyan tagjai is, mint Lőrinc Ferenc aki a szövetkezetben psak nyáron dolgozott két.három napot és most azon siránkozik, hogy nem tud megélni keresetéből. Az EFSz vezetősége magáé, vá tette Široký elvtársnak a X. kongresszuson elhangzott beszédének azt a részét, amelyben a kulákokról be. szélt. A szövetkezet tagjai jó munkát végeztek, mert kizárták soraik. ból a még ott megbúvó pár kulákot. így megerősödve, újabb lelkesedéssel végezték az öszi munkákat. A szövetkezet vezetősége azon. ban elkövette azt a hibát, hogy nem ellenőrizte minden nap a munkát. a csoportvezetők nem írták ftelyesen a munkaegységeket. Megtörtént, hogy az, aki becsületesen dolgozott ugyanolyan jutalmat kapott, mint az, aki egész nap „lógott". Emiatt sok viszálykodás tá_ madt a tagok között. Az EFSz vezetősége a jövőben ezeket a 'hibákat ! küszöbölje ki, hogy a tagok közttti ti jó viszony kifejlődhessék és a I munkafegyelem ls megszilárduljon. A szövetkezet tervbe vette, hogy a jövő évben egy tyúkfarmot épít és az állatokat közös istállóban összpontosítja. A régi istállók is ja. vitásra szorulnak, tervbe vették ezeknek az újjáépítését is. Szép ál. latállománya van a szövetkezetnek. Százötven szarvasmarhája, 190 sertése, 460 tyúkja van, amelyeknek gondozását százszázalékosan végzik. A szövetkezet 355 hektár földön gazdálkodik. Az öszi munkákat már két héttel ezelőtt elvégezték. Jelenleg a mélyszántást végzik. Albert Béla, Ipolynyitra A járási kiállításon a rimaszombati EFSz nyerte el az első díjat A rimaszombati e_ a tornaijai járás egységes földművesszövetkezetei és állami birtokai kiállítást rendeztek Rimaszombatban. A kiállítás anya gának megtekintésével tapasztalhattuk, hogy szövetkezeti és állami gazdaságaink a helyes úton haladnak. Kiállított terményeik bizonyítják, hogy becsületesen dolgoztak az év folyamán és bebizonyosodott a nagyüzemi gazdálkodás előnye az egyéni gazdálkodással szemben. A kiállításon láttunk egy felépített szövetkezeti házat, amely megmutatja azt, hogy pártunk és kormányunk mennyire törődik a szövetkezet tagjaival és iövőjükkel. A kiállítás értékelése folytán az első helyet a rimaszombati IV. típusú szövetkezet nyerte el, a másodikat a tornaijai járásban lévő lénártfalvai III. típusú szövetkezet. Az értékelés során sok értékes felszólalás, kritika és önkritika hangzott el. amelyből-nagyon sok^t tanultak az EFSz-ek vezetői és tagjai. Áron Miklós, Rimaszombat. Befejezték a mélyszántást A csilízradványi szövetkezet ez évben hatásosan alkalmlazta a szovjet munkamódszereket. ' Ezek segít, segével sokkal szebb eredményeket értek el a mult évhez viszonyítva. Bebizonyult, hogy a keresztsoros vetéssel csaknem dupla\ termést értek el. Az állattenyésztés és a tejhozam emelése terén is jelentős eredményeket tudnak felmutatni. Ezek a sikerek további jő munkára serken, tik a szövetkezeti tagokat. Az öszi munkálatokat három nap. pal a határidő előtt végezték el, s a mélyszántást százszázalékosan befejezték. A csilízradványi szövetkezetnek nagy segítséget nyújtott a helyi pártszervezet is. Mindenben segí. tette őket, a munka megszervezésében és a munkák kellő időben való elvégzésében. Németh Béla, Nagymegyer Az ógyallai traktorosok átvették a Vörös Zászlót Az ógyallai gép- és traktorállomáson szombaton, november 21.én délután igen élénk és vidám volt a hangulat. A traktorosokat, a gépjavítókat és a mechanikusokat, va. lamint a gép- és traktorállomás többi dolgozóit kitüntették az idei aratás és cséplés során elért sikerekért. A földmüvelésügyi megbízott, Ga. zgik István elvtárs az ünnepélyes üzemi gyűlésen a. földművelésügyi miniszter nevében átadta' a föld. müvelésügyi minisztérium és a szakszervezet szövetsége központi bizottságának Vörös Zászlaját. Ezt a magas kitüntetést az ógyallai traktorosak ňem érték el véletlenül. A harmadik negyedévben nagy akadályokkal, nehézségek, kel kellett megbírkózniok, hogy fokozott szorgalmukkal biztosíthassák a tervfeladatok idejében való jó el. végzését. Az ógyallai gép- és traktorállomás traktorosai az idei nyári mun. kák tervét, amely a mult évivel szemben egyharmaddal több mimkát követelt meg, — 132 százalékra teljesítették, ebből önkötözőgépekkel a kaszálást 138 százalékra, a kombájnnal való kaszálást 76 százalék, ra, a tarlóhántást 128.9 százalékra, a cséplést 127.9 százalékra végezték el. Ebben igen nagy segítséget nyújtott nekik a szocialista verseny és a Szlovákia Kommunista Párt. ja X. kongresszusának tiszteletére tett felajánlások. Az igazgató, Rózsival István a dolgozók nevében megköszönte a magas kitüntetést, s ígéretet tett, hogy minden törekvésüket az öszi munkák elvégzé. šére fordítják. Ennek legjobb bizo. nyítéka, hogy az ógyallai gép. és traktorállomás a nyitrai kerületben mint a harmadik, november 19-én 100.2 százalékra teljesítette az évi mukatervet. kezetek alakításánál. Azt is tudjuk, hggy ezek helytelen, meg nem engedett módszerek voltak, azonban ezek nem jelenthetik és nem is jelentik a szövetkezeti, gondolat, a szövetkezeti gazdálkodás életképte lenségét. Éppen azok a pártszervezetek és helyi nemzeti bizottságok amelyek az önkéntesség elvének megszegésévél, akár az adminisztratív eljárással, akár a valóságnak meg nem felelő ígérgetésekkel és csábítgatásokkal alakították a szövetkezeteket. hibájukat csak úgy és" csak akkor tehetik jóvá, ha a munka megszervezésében nyújtott segítséggel megteremtik előfelté teleit a szövetkezet eredményes gazdálkodásának annak, hogy a tagok számításaikban, a szövetke zethez fűzött reményeikben ne csalatkozzanak. El kell érni, hogy minden szövetkezetben megalakít sák az önálló munkacsoportokat . úgy. hogy azok legalább egy évig a számukra kijelölt földterületen dolgozzanak, s ezért felelősséggel tartozzansrtc Fokozni kéli egyrészt a szövetkezeti tagok kezdeménye zését, másrészt ' a személy; felelős séget. Éppen ezért nagyon helye sen járnak el azok az EFSz-ek, amelyekben különösen a kapásfélé ket egész évi megművelésre a betakarítás munkájáig parcellákba felosztják az egyes tagok között. Ezzel az eljárással sok szövetke zetben nehéz és megoldhatatlannak látszó kérdést oldottak meg. A gyakorlat bebizonyította, hogy azokban a szövetkezetekben, amelyekben munkaerőhiány miatt, a valóságban pedig a szervezetlen munka miatt, a kapásokat a gyom ette meg, azzal, hogy a kapások művelését felosztották a tagok között, lényegesen javult a helyzet és a gazdálkodás jövedelmezőbb lett Mind az önálló munkacsopor tok megalakítása, mind a kapásnö vényeknek személyekre való szét írása azt eredményezte, hogy meg növekedett a tagok kezdeményezése, sok új termelést. növelő és a munkát észszerüsítő javaslatot va lósítottak meg, ha tudták, milyen és mennyi munkát kell elvégezniök. Nőtt a tagok felelősségérzete és megjavult a munkafegyelem. A munka helyes megszervezésének különösen ott mutatkoztak meg a kedvező eredményei, ahol a mun kacsoportok megalakításával egy időben bevezették a pótjutalmazást, a prémiumrendszert is. Az önálló munkacsoportok megalakítása és az egész évi megművelésre kiadott parcellák lehetővé tették a pontos ellenőrzést. Elérték-e a tervezett hozamot, túlszárnyalták, e őket? Tehát ugyanakkor, amikor lehetőség adódott a pontos ellenőrzésre, lehetőség adódott arra ls, hogy a terméstöbbletből megfelelő pótjutalmazást kapjon az, aki túlszárnyalta a tervezett hozamot. A pótjutalmazás rendszerének bevezetése döntő jelentőséggel bír a a szövetkezetek megszilárdításában, s a tagok jövedelmének fokozásában. Az EFSz ek megszilárdításának alapvető feltétele, hogy azok minél jobb gazdasági eredményeket érjenek el. Ezt pedig elérni csak úgy lehet, ha a tagokat minél nagyobb mértékben érdekeltekké tesszük a termelés növelésében. A szövetkezetekben következetesen érvényesíteni kell a szocialista ju talmazás alapelvét: mindenkit a munkája szerint. Azt kell elérni, hogy a szövetkezeti tagok felismerjék a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő óriási lehetőségeket és ezeket a lehetőségeket a termelés fokozásával saját javukra haszno sítják Más szóval: azt kell elérni hogy a szövetkezeti tagok megértsék a jelszót: ttermelj többet,, magad látod hasznát. * III. A mezőgazdasági termelés fellendítésének, különösképpen pedig az EFSz-ek gazdálkodása megszilárdi tásának további elengedhetetlen feltétele, hogy a mezőgazdaságot a legkorszerűbb gépekkel lássuk el, amelyek egyrészt sok munkát pótolnak és megszabadítják a földműveseket a nehéz testi munkától, másrészt fokozni tudják a terme lékenységet. E cél elérése érdeké ben lényegesen meg kell javítani az állami gép és traktorállomások munkáját, új és korszerű gépekkel kell bővíteni gépparkjukat és biz tosítani kell a munkájuk helyes megszervezését. Noha a gép. és traktorállomások munkája állán dóan jávuló irányzatot mutat, en nek ellenére még mindig elmaradnak a velük szemben támasztott követelményektől, még mindig nem váltak falun a szocializmus építésé, nek hathatós eszközeivé. Az EFSz-ek részéről még mindig sok indokolt kifogás hangzik el a gép és traktorállomásokra. Kifogások hangzanak el a munka minőségére és az ellen is, hogy ' hiába kötnek az EFSz.ek a traktorállomássa] szerződést az egyes mun kák elvégzésének idejéről, úgyszól ván ki vannak szolgáltatva a trak torállomások kénye-kedvének mert azok különböző nehézségekre hivat kozva nem a szerződésben megál lapított kellő időben végzik el az egyes munkákat, hanem akkor amikor nekik legjobban megfelel, amikor arra idejük van. A traktorállomások , minőség munkája terén nagy javulást ho zott, hogy a traktorosok fizetésű ket, munkájuk bérét nemcsak a traktorállomástól kapták az elvégzett munka mennyisége, hanem a szövetkezettől is az elért termés eredmény szerint. A traktorosok tehát közvetlenül érdekelve vannak abban, hogy a szövetkezet földjein munkájuk révén minél jobb termést érjenek el. Nem elég azonban, hogy a szövetkezetek a traktoro sok munkáját c3ak a tervezett ho zam erejéig jutalmazzák, érdekéi tekké kell őket tenni a tervezett hozam túlszárnyalásában is, tehát abban, hogy az általuk müveit földeken a szövetkezet a tervezettnél nagyobb terméshozamot érjen el. Éppen ezért az EFSzékben épp úgy, mint a szövetkezet többi mun. kacsoportjainá] és tagjainál be kell vezetni a traktorosok pótjutalmazását is. A szövetkezeteknek arra kell törekedniük, hogy a földjeiken dol gozó traktorosokat érdekeltekké tegyék a termelés növelésében, hogy azok egyre nagyobb felelősséget érezzenek a szövetkezet sorsa Iránt: Nehezebb dolog a traktorállomások pontatlanságát kiküszöbölni az egyes munkák elvégzésének betar tásánál Nehéz dolog, de ez nem jelenti azt, mintha teljesíthetetlen volna. Megvalósítható elsősorban is azzal ha újabb gépeket bocsá tanak a traktorállomások rendelkezésére, hogy gépállományukat könnyebben eloszthassák, Továbbá meg kell Javítani a traktorállomások tervezését. Nem lehet pontosan határidőre dolgozni, ha a tervezés a ^valahogy csak lesz« elv alapján történik. Éppen ezért szükséges, hogy egyrészt az EFSz-ek egész évi munkatervüket a traktorállomások tevékeny részvételével dolgozzák ki, másrészt a traktorállomások egész évi munkatervét az EFSz-ek vezetőségeinek bevonásával kell elkészíteni, tehát az EFSz-ek igényeit a traktorállomások lehetőségeivel össze lehet és össze is kell egyeztet, ni. S végül el kell érni, hogy a traktorállomások az EFSz ekkel szemben elkövetett mulasztásaikért felelősséggel tartozzanak. Ipari vállalatainknál törvény, hogy ha nem tartják be a vállalt határidőket, akkor kártérítéssel tartoznak a kárt szenvedett vállalatokkal szemben. Ezzel szemben még véletlenül sem hallani olyan esetekről, hogy valamelyik EFSz kártérítési igénnyel lépett volna fel a traktorállomással szemben azért, mert későn kezdte meg az aratást s ezért a szövetkezeteseknek nagy volt a szemvesztesége. Nem ritkaság azonban az sem, hogy a szövetkezetek nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a traktorállomás idejében eleget tehessen kötelezettségeinek. Gyakori különösen ősszel, hogy a szövetkezetek késnek a termésbe, takarítással, megkésve teszik szabaddá a földeket, hogy a traktorállomások dolgozhassanak rajtuk, s ennek következtében a határidőre küldött traktorok napokig tétlenül vesztegelnek. Az ilyen mulasztások aztán a munka minőségén, a termés rovására mennek, mert a szö-