Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-24 / 284. szám, kedd

4 1953. november 24. m Használjuk fel gazda-ágosan a munkaegységeket Szövetkezeteinkben a munka, egység értéke mindig attól függ, hogy a tagok mennyire tartják be a közös gazdálkodás irányelveit, mert a munkaegység értékének az alapja, a fedezete, a tervezett hek. tárhozamok és az állattenyésztés hozamának hasznossága. Egyszóval a munkaegység meghatározza, hogy egy bizonyos terület megművelésé­hez mennyi munkaerő szükséges, s egy.egy tag munkája után hány . munkaegységet érdemel. Tehát a munkaegység fokmérője a közös nagyüzemi szövetkezeti gazdálko. dásnak és meghatározza az ebből részesedő tagok jutalmazását. Hogyan kell helyesen bánni a munkaegységekkel ? Természetesen a szövetkezeti vagyon gyarapodása attól függ, hogy a tagoknak, s ki­váltkép a csoportvezetőknek milyen a viszonyuk a közös gazdálkodás­hoz. Nem fejlődhet, s nem haladhat jó úton az a szövetkezet, amelyben a csoportvezetők boldog-boldogta. lannak „hasból", s nem az elvégzett munka szerint irják a munkaegysé. get. Az sem helyes, ha mondjuk a kapálásnál a csoport minden egyes tagja napi munkája után egyenlő jutalmazásban részesül. Nem minden ember egyforma. Az egyik jobban iparkodik, tisztább, jobb munkát végez, míg a másik hanyag ^és csak arra vár, hogy a nap elteljen, attól függetlenül, mennyi a teljesítménye. Az ilyen „egyenlő" jutalmazás az­után odavezet, hogy a szövetkezet mint egész, túllépi a tervezett mun­kaegységet, többet fogyaszt, mint amennyit előre, mondjuk egy hektár megművelésére terveztek. Ez annyit jelent, hogy csökkent a munkaegy­ség értéke, s az éwégi elszámolás után a tagok hiába várnak? jutalé­kot. Vannak szövetkezetek, ahol túlságosan magasak a termelési költségek. Ennek az oka, hogy a ta­gak felelőtlenül bánnak a gazdasá. gi felszereléssel, a vetőmaggal, a műtrágyával, stb. Ilyen szövetkezet, ben túlmagas az önköltség, ami leg­elsősorban a közös vagyon, majd a tagság rováséra megy, mivei csök­ken a munkaegység értéke. így pl. ha az alsószeli szövetkezetben he­lyesen gazdálkodnának, 156 K6s-el nagyobb lenne a munkaegység "érté­ke. Ha mondjuk, egy.egy szövetke. zeti tag átlag 380 munkaegységet dolgozott le, ezek szerint az illető tág jutalma 600 koronával lenne több. A munkaegység értékének az emelkedése attól függ, hogy az egyes munkacsoportok között ho­gyan osztják el a földterületet állán, dó megművelésre, s ezen belül a kapásnövényeket egyénekre. A nec. pali EFSz-ben öt állandó munka­csoport dolgozik, három mezei, egy állattenyésztő és egy segédmunka, csoport. Az EFSz a csoportok meg­alakulásakor ellátta őket szükséges berendezésekkel és gépekkel. A csoportvezetők a munkaeszközöket,. az EFSz vezetőségétől jegyzőkönyv , ellenében vették át. A csoportveze­tők a gépeket és berendezéseket a tagoknak az egyes munkafajták ; szerint szétosztották A tagokat pe. dig figyelmeztették, hogy felelősek a reájuk bízott berendezésért, s ha kár éri a gépeket, a kárt meg kell tériteniök. így elérték, hogy. az EFSz tagjai nagy gondot fordíta. nak a berendezésekre és jól karban­tartják. \z alsószeli EFSz-ben 1952_ben négy mezei munkacsoport, egy ál. lattenyésztő és egy segédmunkacso­port dolgozott. A csoportoknak pa­píron kiosztották ugyan a földeket, azonban a tagok nem dolgoztak ál­landóan a munkahelyeken. A foga­tokat és a gépeket az egyes munka, csoportoknak csak bizonyos mun­kákra osztották ki. A gépekről és berendezésekről nem vezettek pon. tos nyilvántartást. Többízben meg­történt, hogy a gazdiasági szerszá. mokat kinthagyták a földeken és másnap újakért mentek a raktárba. Igen nagy volt a törések és rongá. lások száma. Ezért ennek az EFSz­nek sok kiadása volt az ilyen apró. cseprő dolgokra és ezzel csökkent a munkaegységek értéke. Az EFSz vezetőségén múlik, hogy a munkát helyesen megszervezze és pontos nyilvántartást vezessen mun­kájáról. A csoportoknak feltétlenül hosszabb időre kell a földet kiosz­tani , a szükséges berendezéssel együtt és meg kell magyarázni, hogy mindenért a csoport tagjai felelősek. Fel kell világosítani a ta. gokat arról, hogy a gépekkel és berendezéssel való jó bánás, azok rendes karbantartása csökkenti az önköltséget és növeli a szövetkezeti tagok jövedelmét, szilárdul az EFSz­ben a munkafegyelem, iparunk to­vábbi nyersanyagokhoz jut, ame­lyek a mezőgazdasági gépek előál­lításához szükségesek Pekár József Szűnjék meg az egyenlő jutalmazás elve az ipolynyitrai szövetkezetben Az ipolynyitrai EFSz-nek ebben az évben nagyon jó termése volt Örömmel várják a tagok az évvégi elszámolást, hogy megkapják mun. kájuk eredményének jutalmát Van­nak azonban a szövetkezetnek olyan tagjai is, mint Lőrinc Ferenc aki a szövetkezetben psak nyáron dolgo­zott két.három napot és most azon siránkozik, hogy nem tud megélni keresetéből. Az EFSz vezetősége magáé, vá tette Široký elvtársnak a X. kon­gresszuson elhangzott beszédének azt a részét, amelyben a kulákokról be. szélt. A szövetkezet tagjai jó mun­kát végeztek, mert kizárták soraik. ból a még ott megbúvó pár kulá­kot. így megerősödve, újabb lelke­sedéssel végezték az öszi munkákat. A szövetkezet vezetősége azon. ban elkövette azt a hibát, hogy nem ellenőrizte minden nap a mun­kát. a csoportvezetők nem írták ftelyesen a munkaegységeket. Meg­történt, hogy az, aki becsületesen dolgozott ugyanolyan jutalmat ka­pott, mint az, aki egész nap „ló­gott". Emiatt sok viszálykodás tá_ madt a tagok között. Az EFSz ve­zetősége a jövőben ezeket a 'hibákat ! küszöbölje ki, hogy a tagok közttt­i ti jó viszony kifejlődhessék és a I munkafegyelem ls megszilárduljon. A szövetkezet tervbe vette, hogy a jövő évben egy tyúkfarmot épít és az állatokat közös istállóban összpontosítja. A régi istállók is ja. vitásra szorulnak, tervbe vették ezeknek az újjáépítését is. Szép ál. latállománya van a szövetkezetnek. Százötven szarvasmarhája, 190 ser­tése, 460 tyúkja van, amelyeknek gondozását százszázalékosan végzik. A szövetkezet 355 hektár földön gazdálkodik. Az öszi munkákat már két héttel ezelőtt elvégezték. Je­lenleg a mélyszántást végzik. Albert Béla, Ipolynyitra A járási kiállításon a rimaszombati EFSz nyerte el az első díjat A rimaszombati e_ a tornaijai já­rás egységes földművesszövetkezetei és állami birtokai kiállítást rendez­tek Rimaszombatban. A kiállítás anya gának megtekintésével tapasztalhat­tuk, hogy szövetkezeti és állami gazdaságaink a helyes úton haladnak. Kiállított terményeik bizonyítják, hogy becsületesen dolgoztak az év folyamán és bebizonyosodott a nagy­üzemi gazdálkodás előnye az egyéni gazdálkodással szemben. A kiállításon láttunk egy felépített szövetkezeti házat, amely megmutatja azt, hogy pártunk és kormányunk mennyire törődik a szövetkezet tag­jaival és iövőjükkel. A kiállítás értékelése folytán az első helyet a rimaszombati IV. típusú szö­vetkezet nyerte el, a másodikat a tornaijai járásban lévő lénártfalvai III. típusú szövetkezet. Az értékelés során sok értékes felszólalás, kritika és önkritika hangzott el. amelyből-na­gyon sok^t tanultak az EFSz-ek ve­zetői és tagjai. Áron Miklós, Rimaszombat. Befejezték a mélyszántást A csilízradványi szövetkezet ez évben hatásosan alkalmlazta a szov­jet munkamódszereket. ' Ezek segít, segével sokkal szebb eredményeket értek el a mult évhez viszonyítva. Bebizonyult, hogy a keresztsoros ve­téssel csaknem dupla\ termést értek el. Az állattenyésztés és a tejhozam emelése terén is jelentős eredmé­nyeket tudnak felmutatni. Ezek a sikerek további jő munkára serken, tik a szövetkezeti tagokat. Az öszi munkálatokat három nap. pal a határidő előtt végezték el, s a mélyszántást százszázalékosan be­fejezték. A csilízradványi szövetkezetnek nagy segítséget nyújtott a helyi pártszervezet is. Mindenben segí. tette őket, a munka megszervezésé­ben és a munkák kellő időben való elvégzésében. Németh Béla, Nagymegyer Az ógyallai traktorosok átvették a Vörös Zászlót Az ógyallai gép- és traktorállo­máson szombaton, november 21.én délután igen élénk és vidám volt a hangulat. A traktorosokat, a gép­javítókat és a mechanikusokat, va. lamint a gép- és traktorállomás többi dolgozóit kitüntették az idei aratás és cséplés során elért sike­rekért. A földmüvelésügyi megbízott, Ga. zgik István elvtárs az ünnepélyes üzemi gyűlésen a. földművelésügyi miniszter nevében átadta' a föld. müvelésügyi minisztérium és a szakszervezet szövetsége központi bizottságának Vörös Zászlaját. Ezt a magas kitüntetést az ógyallai traktorosak ňem érték el véletlenül. A harmadik negyedév­ben nagy akadályokkal, nehézségek, kel kellett megbírkózniok, hogy fo­kozott szorgalmukkal biztosíthassák a tervfeladatok idejében való jó el. végzését. Az ógyallai gép- és traktorállo­más traktorosai az idei nyári mun. kák tervét, amely a mult évivel szemben egyharmaddal több mim­kát követelt meg, — 132 százalékra teljesítették, ebből önkötözőgépekkel a kaszálást 138 százalékra, a kom­bájnnal való kaszálást 76 százalék, ra, a tarlóhántást 128.9 százalékra, a cséplést 127.9 százalékra végez­ték el. Ebben igen nagy segítséget nyújtott nekik a szocialista verseny és a Szlovákia Kommunista Párt. ja X. kongresszusának tiszteletére tett felajánlások. Az igazgató, Ró­zsival István a dolgozók nevében megköszönte a magas kitüntetést, s ígéretet tett, hogy minden tö­rekvésüket az öszi munkák elvégzé. šére fordítják. Ennek legjobb bizo. nyítéka, hogy az ógyallai gép. és traktorállomás a nyitrai kerületben mint a harmadik, november 19-én 100.2 százalékra teljesítette az évi mukatervet. kezetek alakításánál. Azt is tudjuk, hggy ezek helytelen, meg nem en­gedett módszerek voltak, azonban ezek nem jelenthetik és nem is je­lentik a szövetkezeti, gondolat, a szövetkezeti gazdálkodás életképte lenségét. Éppen azok a pártszerve­zetek és helyi nemzeti bizottságok amelyek az önkéntesség elvének megszegésévél, akár az adminisz­tratív eljárással, akár a valóságnak meg nem felelő ígérgetésekkel és csábítgatásokkal alakították a szö­vetkezeteket. hibájukat csak úgy és" csak akkor tehetik jóvá, ha a munka megszervezésében nyújtott segítséggel megteremtik előfelté teleit a szövetkezet eredményes gazdálkodásának annak, hogy a tagok számításaikban, a szövetke zethez fűzött reményeikben ne csa­latkozzanak. El kell érni, hogy minden szövetkezetben megalakít sák az önálló munkacsoportokat . úgy. hogy azok legalább egy évig a számukra kijelölt földterületen dolgozzanak, s ezért felelősséggel tartozzansrtc Fokozni kéli egyrészt a szövetkezeti tagok kezdeménye zését, másrészt ' a személy; felelős séget. Éppen ezért nagyon helye sen járnak el azok az EFSz-ek, amelyekben különösen a kapásfélé ket egész évi megművelésre a be­takarítás munkájáig parcellákba felosztják az egyes tagok között. Ezzel az eljárással sok szövetke zetben nehéz és megoldhatatlannak látszó kérdést oldottak meg. A gyakorlat bebizonyította, hogy azokban a szövetkezetekben, ame­lyekben munkaerőhiány miatt, a valóságban pedig a szervezetlen munka miatt, a kapásokat a gyom ette meg, azzal, hogy a kapások művelését felosztották a tagok kö­zött, lényegesen javult a helyzet és a gazdálkodás jövedelmezőbb lett Mind az önálló munkacsopor tok megalakítása, mind a kapásnö vényeknek személyekre való szét írása azt eredményezte, hogy meg növekedett a tagok kezdeményezé­se, sok új termelést. növelő és a munkát észszerüsítő javaslatot va lósítottak meg, ha tudták, milyen és mennyi munkát kell elvégez­niök. Nőtt a tagok felelősségérzete és megjavult a munkafegyelem. A munka helyes megszervezésének különösen ott mutatkoztak meg a kedvező eredményei, ahol a mun kacsoportok megalakításával egy időben bevezették a pótjutalmazást, a prémiumrendszert is. Az önálló munkacsoportok megalakítása és az egész évi megművelésre kiadott parcellák lehetővé tették a pontos ellenőrzést. Elérték-e a tervezett hozamot, túlszárnyalták, e őket? Tehát ugyanakkor, amikor lehető­ség adódott a pontos ellenőrzésre, lehetőség adódott arra ls, hogy a terméstöbbletből megfelelő pótju­talmazást kapjon az, aki túlszár­nyalta a tervezett hozamot. A pótjutalmazás rendszerének bevezetése döntő jelentőséggel bír a a szövetkezetek megszilárdításában, s a tagok jövedelmének fokozásá­ban. Az EFSz ek megszilárdításá­nak alapvető feltétele, hogy azok minél jobb gazdasági eredménye­ket érjenek el. Ezt pedig elérni csak úgy lehet, ha a tagokat mi­nél nagyobb mértékben érdekeltek­ké tesszük a termelés növelésében. A szövetkezetekben következetesen érvényesíteni kell a szocialista ju talmazás alapelvét: mindenkit a munkája szerint. Azt kell elérni, hogy a szövetkezeti tagok felis­merjék a nagyüzemi gazdálkodás­ban rejlő óriási lehetőségeket és ezeket a lehetőségeket a termelés fokozásával saját javukra haszno sítják Más szóval: azt kell elérni hogy a szövetkezeti tagok megért­sék a jelszót: ttermelj többet,, ma­gad látod hasznát. * III. A mezőgazdasági termelés fellen­dítésének, különösképpen pedig az EFSz-ek gazdálkodása megszilárdi tásának további elengedhetetlen feltétele, hogy a mezőgazdaságot a legkorszerűbb gépekkel lássuk el, amelyek egyrészt sok munkát pótolnak és megszabadítják a föld­műveseket a nehéz testi munkától, másrészt fokozni tudják a terme lékenységet. E cél elérése érdeké ben lényegesen meg kell javítani az állami gép és traktorállomások munkáját, új és korszerű gépekkel kell bővíteni gépparkjukat és biz tosítani kell a munkájuk helyes megszervezését. Noha a gép. és traktorállomások munkája állán dóan jávuló irányzatot mutat, en nek ellenére még mindig elmarad­nak a velük szemben támasztott követelményektől, még mindig nem váltak falun a szocializmus építésé, nek hathatós eszközeivé. Az EFSz-ek részéről még mindig sok indokolt kifogás hangzik el a gép és traktorállomásokra. Kifo­gások hangzanak el a munka mi­nőségére és az ellen is, hogy ' hiába kötnek az EFSz.ek a traktorállo­mássa] szerződést az egyes mun kák elvégzésének idejéről, úgyszól ván ki vannak szolgáltatva a trak torállomások kénye-kedvének mert azok különböző nehézségekre hivat kozva nem a szerződésben megál lapított kellő időben végzik el az egyes munkákat, hanem akkor amikor nekik legjobban megfelel, amikor arra idejük van. A traktorállomások , minőség munkája terén nagy javulást ho zott, hogy a traktorosok fizetésű ket, munkájuk bérét nemcsak a traktorállomástól kapták az elvég­zett munka mennyisége, hanem a szövetkezettől is az elért termés eredmény szerint. A traktorosok tehát közvetlenül érdekelve vannak abban, hogy a szövetkezet földjein munkájuk révén minél jobb termést érjenek el. Nem elég azonban, hogy a szövetkezetek a traktoro sok munkáját c3ak a tervezett ho zam erejéig jutalmazzák, érdekéi tekké kell őket tenni a tervezett hozam túlszárnyalásában is, tehát abban, hogy az általuk müveit föl­deken a szövetkezet a tervezettnél nagyobb terméshozamot érjen el. Éppen ezért az EFSzékben épp úgy, mint a szövetkezet többi mun. kacsoportjainá] és tagjainál be kell vezetni a traktorosok pótjutalmazá­sát is. A szövetkezeteknek arra kell törekedniük, hogy a földjeiken dol gozó traktorosokat érdekeltekké tegyék a termelés növelésében, hogy azok egyre nagyobb felelős­séget érezzenek a szövetkezet sor­sa Iránt: Nehezebb dolog a traktorállomá­sok pontatlanságát kiküszöbölni az egyes munkák elvégzésének betar tásánál Nehéz dolog, de ez nem jelenti azt, mintha teljesíthetetlen volna. Megvalósítható elsősorban is azzal ha újabb gépeket bocsá tanak a traktorállomások rendelke­zésére, hogy gépállományukat könnyebben eloszthassák, Továbbá meg kell Javítani a traktorállomá­sok tervezését. Nem lehet pontosan határidőre dolgozni, ha a tervezés a ^valahogy csak lesz« elv alapján történik. Éppen ezért szükséges, hogy egyrészt az EFSz-ek egész évi munkatervüket a traktorállomások tevékeny részvételével dolgozzák ki, másrészt a traktorállomások egész évi munkatervét az EFSz-ek veze­tőségeinek bevonásával kell elké­szíteni, tehát az EFSz-ek igényeit a traktorállomások lehetőségeivel össze lehet és össze is kell egyeztet, ni. S végül el kell érni, hogy a traktorállomások az EFSz ekkel szemben elkövetett mulasztásaikért felelősséggel tartozzanak. Ipari vállalatainknál törvény, hogy ha nem tartják be a vállalt határidő­ket, akkor kártérítéssel tartoznak a kárt szenvedett vállalatokkal szemben. Ezzel szemben még vélet­lenül sem hallani olyan esetekről, hogy valamelyik EFSz kártérítési igénnyel lépett volna fel a traktor­állomással szemben azért, mert ké­sőn kezdte meg az aratást s ezért a szövetkezeteseknek nagy volt a szemvesztesége. Nem ritkaság azonban az sem, hogy a szövetkezetek nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a traktorállomás idejében ele­get tehessen kötelezettségeinek. Gyakori különösen ősszel, hogy a szövetkezetek késnek a termésbe, takarítással, megkésve teszik sza­baddá a földeket, hogy a traktorál­lomások dolgozhassanak rajtuk, s ­ennek következtében a határidőre küldött traktorok napokig tétlenül vesztegelnek. Az ilyen mulasztások aztán a munka minőségén, a ter­més rovására mennek, mert a szö-

Next

/
Thumbnails
Contents