Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)
1953-11-24 / 284. szám, kedd
24 If i szo 1953. november 1 4. Ellenezzük, hogy az amerikaiak katonai támaszpontokat tartsanak fenn hazánkban mondotta Daladier r Ä francia nemzetgyűlés külpolitikai vitájában felszólalt Daladier radikálispárti politikus, volt miniszterelnök és hevesen támadta a kormányt, amely az „európai védelmi közösség" létrehozásával az amerikai uralkodó körök háborús céljait szolgálja. Nyugat-Németország — mondotta Daladier — azért kívánja az európai védelmi közösséget, mert bizonyos benne, hogy ennek révén gyorsan helyreállítja európai hegemóniáját. A francia kormány nem egy nácitlanított és demokratikus Németország megteremtésére keres kielégítő megoldást, hanem Krupp Németországa, a revansra éhes tábornokok Németországa számára, akik máris arról beszélnek, hogy el fognak menni az Uraiig. Daladier, akinek számos megállapítását helyesléssel és tapssal kísérték az ülésterem úgyszólván miniden oldaláról, így fejezte be beszédét: Az igazi Európa csakis tárgyalásokkal biztosított béke útján teremthető meg, Németországgal kötött megegyezés útján, egy olyan békés politika biztosításával, amely nem rekesztené ki a megegyezésből keleti szövetségeseinket, akikkel szövetségi szerződést kötöttünk. Ez az az Európa, amelyet mi, franciák akarunk, Daladier volt miniszterelnök felszólalása után csütörtökről péntekre virradó éjjel Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt központi bizottságának titkára vette át a szót. Beszéde elején leleplezte a szocialista vezetők magatartását és rámutatott, hogy Adenauer az „európai hadsereggel" valójában revansra készül és kezében tartja az agreszszió kulcsát. Minden pillanatban kirobbanthatja a háborút a „Nagy Reich" érdekében. Franciaországnak pedig — melynek kezeit megkötnék azok a szerződések, amelyeiket kormányunk el akar velünk fogadtatni — nem lenne más lehetősége, mint az, hogy halálba küldje a franciákat, csupán azért, hogy Poznan ismét Posen lehessen, hogy Wroclaw ismét Breslau lehessen. Meg kell tehát mondani: igen vagy nem. Hajlandók-e a franciák arra, hogy megölessék maglikat a nagy hitlerista birodalom visszaáll!. tásáért? Erre a kérdésre igennel vagy nemmel kell felelni. Mi nemmel fogunk válaszolni, mert Franciaország érdeke ezt igy követeli. Meg fogjuk mondani, hogy nekünk érdekünk az, hogy a Szovjetunió követelje: legyen vége az „európai hadsereg" veszélyének. Ellenezzük, hogy az amerikaiak katonai támaszpontokat tartsanak fenn hazánkban. Nem akarjuk, hogy Franciaország cinkosaágba keveredjék Francóval. Az az Európa, amelyet előkészítenek számunkra — hangsúlyozta Jacques Duclos — azzal a céllal készült, hogy a nácik revansháborúját szolgálja,' hogy szétzúzza az európai munkásosztályt és ugyanakkor megsemmisítse a még megmaradt szociális vívmányokat, valamin^ a klerikalizmussal szemben kiharcolt eredményeket. Ez az Európa Eisenhower és az amerikai milliárdosok Európája, Adenauer, Krupp és a hitlerista tábornokok Európája lenne. Hallja meg az e padokon ülő átmeneti jellegű kormány, amely csupán egy kisebbséget képvisel az országban: tudatában vagyunk annak, hogy a francia nép többségének érzelmeit tolmácsoljuk. Tudatában vagyunk annak, hogy mi hallatjuk Franciaország hangját, azét a Franciaországét, amelyben tovább ra is dalolni akarjuk a Marseillaiset és az Internacionálét. Az igazság az, hogy a kommunisták nélkül nem lehet megakadályozni Franciaország kiszolgáltatását Adenauernek. A jelenlegi körülmények között a kommunis íaellenesség^ az új Wehrmacht szállás csinálójának fegyvere. A munkásosztály Franciaország népe élén diadalra juttathatja azt az akaratát, hogy nem engedi feladni hazánk függetlenségét. A nemzetgyűlés külügyi vitájában a gaulleista De Monsabert tábornok beszédében a többj közot). rámutatott, hogy az „európai hadsereg" sem stratégiai, sem technikai szempontból nem állja meg helyét. Ebből a hadseregből — mondotta — ezrével szöknének meg a katonák. Guy Mollett, a szocialista párt főtitkára az „európai hadsereg" mellett kardoskodott. A szocialista párt főtitkára megpróbálta elhitetni, hogy ő is arra törekszik, hogyFron. ciaország ne váljék az Egyesült Államok csatlósává és ennek érdekében erősnek kell lennie. De Franciaország egymagában — hangoztatta — nem lehet elég erős, ezért van szüksége az „európai védelmi közösségre", amely majd az Egyesült Államok szövetségese lenne. Amikor Bidault külügyminiszter felszólalására kerülj sor, a külügyminiszter szemmelláthatóan bizonytalan léptekkel ment fel a szónoki emelvényre, akadozva fogott hozzá beszédéhez. Lassan, szaggatottan beszélt. Látható volt, hogy nincs teljesen szellemi képességei birtokában. Bidault a többi között a következőket mondotta : , „Függetlenül attól, hogy valószínü-e, vagy a közeljövőben várható-e egy szovjet támadás, meg kell teremteni egy európai szervezete), és egy „európai hadsereget". A külügyminiszter szavai teljes részvétlenségbe fulladtak. A teremben élénk beszélgetés és jövés-menéš folyt, úgyhogy a nemzetgyűlés elnöke kötelességének tartotta felszólítani a képviselőket, hogy nagyobb figyelemmel hallgassáik a külügyminisztert. Bidault külügyminiszter ezután tovább folytatta az „európai hadsereg" melletti védöbeszédét, majd rosszulléte annyira fokozódott, hogy félbe kellett szakítania beszédét. Ki. tájnogatták a teremből és orvosok vették gondjaikba. A vitát félbe kellett szakítani. Egyórás szüne t után Laniel miniszterelnök Bidault rosszulléte miatt az ülés elnapolását kérte. Bár az ellenzék ellenezte a külügyi vita elnapolását, a nemzetgyűlés elnöke az elnapolás mellett döntött. A külügyminiszter állapota egyébként szemmelláthatólag kényelmetlenül érintette a kormányt. A kínos jelenetet, amely a zsúfolásig megtelt karzatok és diplomáciai páholyok közönségének szemeláttára zajlott le, egyáltalán nem alkalmas arra, hogy emelje Bidault külügyminiszter és az egész kormány tekintélyét. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Lenin-renddel tüntette ki L M. Kaganovicsot A Szovjetunió Legfelső Tanácsa rendelete értelmében L. M. Kagano vicsot, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesét 60. születésnapja' alkalmából a Kommunista Párt éls a szovjet nép szolgálatában szerzett kiváló érdemeiért Lenin-renddel tüntették ki. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának üdvözlete L. M. Kaganovicshoz 60. születésnapja alkalmából Az SzKP KB és a Szovjetunió Mi nisztertanácsa az alábbi üdvözletet intézte L.. M. Kaganovicshoz 60. szü letésnapja alkalmából: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és ä Szovjetunió Minisztertanácsa forró üdvözletét küldi Önnek, Lenin hü tanítványának és Sztálin fegyvertársá. nak 60. születésnapja alkalmából. A szovjet néip nagyra értékeli az Ön érdemeit, amelyeket mint a Kommunista Párt és a szovjet állam egyik kiváló szervezője és építője szerzett. A pártmunka és az állami munka valamennyi őrhelyén az Önre jellemző energiával, minden erejével és tudásával azon fáradozik, hogy megvalósuljon a kommunizmus a Szovjetunióban. Teljes szívünkből kívánunk önnek, barátunk és elvtársunk, drága Lazar Mojszejevics, hosszú életet és további gyümölcsöző munkát szocialista hazánk népeinek javára, a kommunizmus javára. Ünnepi est Moszkvában a tüzérség napja alkalmából Moszkvában a Szovjet Hadsereg M. V Frunzeról elnevezett központi házában november 20-án a tüzérség napja alkalmából estet rendeztek, amelyen a Szovjetunió honvédelmi minisztériumának dolgozói a kiváló tüzérekkel — a Szovjetunió hőseivel, a harci és politikai képzettségben kitűnt tüz'érekkel találkoztak. 1953-ban a harci és politikai képzésben kiváló eredményeket elért tüzértiszteknek díjadat, diplomákat-és díszokleveleket nyújtottak át Japán hadifoglyokat telepítenek haza a Szovjetunióból A japán Vöröskereszt küldöttsége, valamint a Szovjetunió Vöröskereszt és Vörös Féldhold Társaságainak Szövetsége között folyó tárgyalások eredményeként, november 19-én közös közleményt írtak alá. A közlemény szerint, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének területéről hazatelepítik a büntetési idejüket letöltött, valamint a büntetésük kitöltése előtt amnesztiában részesített japán hadifoglyokat és a különböző bűntettekért elítélt polgári személyeket. A hazatelepítésre kerülők között 420 hadifogoly és 854 polgári személy van. Az említett személyek hazatelepítése után a Szovjetunióban vissza-" maradt, összesen 1047 japán hadifoglyot büntetése letöltése után szintén haza lehet telepíteni Japánba. Moszadik bejelentette, hogy éhségsztrájkot kezd A Moszadiknak és Kiahi tábornoknak, az iráni hadsereg volt vezérkari főnökének november 19-i tár. gyalásán Moszadik szót kért, hogy válaszoljon az ügyész vádjaira és kijelentette, hogy élete veszélyben fo rog. Az ügyész kijelentette, hogy Moszadik é s védője csak a tárgyalási termen kivül terjesztheti elő az ügyész elleni panaszait. Ellenkező esetben utasítást ad arra, hogy M'oszadikot „közönséges cellába" vigyék. Moszadik az ügyész megjegyzésé, re közölte, hogy sehova se megy és éhségsztrájkot kezd. vetkezet a saját késését a traktorállomással akarja elsietett munkával behozni. Mindezek a hiányosságok és hibák ellen mind a traktorállomásokon, mind a szövetkezetekben következetes harcot kell folytatni. A traktorállomásoknak arra kell törekedniök, hogy szerződéses kötelezettségeiknek pontosan és minőségileg is kifogástalanul eleget tegyenek, az EFSz-eknek pedig biztosítaniok kell, hogy a traktorállomás munkájához minden előfeltételt megteremtsenek. Ne feledjük: elsősorban is és főleg a traktorállomások és az EFSz-ek együttműködésén, jó munkáján múlik, hogy kormányunk milyen mértékben tud eleget tenni a szeptember 15-i határozatában vállalt célkitűzésének: a dolgozó nép életszínvonala emelésének. IV. Pártunk Központi Bizottságának szeptember 4-i ülése és a kormány szeptember 15-i nyilatkozata fel. fedte földműves politikánk eddigi hiányosságait és a mezőgazdasági termelés fellendülését akadályozó okokat. A hibák és mulasztások ki. küszöbölésére a Központi Bizottság és a kormány megfelelő határozatokat hozott és intézkedéseket lép. tetett életbe. A párt Központi Bizottsága és a kormány hangsúlyozza: összeegyeztethetetlen földmű vespolitikánkkal- a szövetkezetek alakításánál az önkéntesség elvének megszegése, akár adminisztratív eljárással, akár a valóságnak meg nem felelő csábítgatásokkal Kiküszöbölni az e téren elkövetett hibákat azonban nem azt jelenti, hogy engedjük az ily módon alakított szövetkezeteket szétesni. Nem, ilyesmi ról szó sincs! A Központi Bizottság és a kormány azt tűzte ki feladatul: meg kell győzni ezeknek a szövetkezeteknek tagjait arról, hogy a szövetkezetben végzett odaadó és jó munkájukkal megsokszorozhatják jövedelmüket, hogy egyedül csak rajtuk és munkájukon múlik, hegy a szövetkezeti gazdálkodáshoz fűzött reményeik mennyiben vôl. nak kézzelfogható valósággá. Az EFSz-ek megszilárdítása ér. dekében a kormány messzemenő anyagi támogatásban részesíti a szövetkezeteket, azok tagjait és ezen túlmenően az egész mezögaz. daságot, az egész parasztságot. A korjnány több mint húsz százalék, kai emelte a mezőgazdasági termények felvásárlási árait; csökkentette a minőségi, nemesített vetőmag árait; a kormány rendezte az EFSzeknek és. az egyénileg gazdálkodók, nak nyújtható hosszú- és rövidlejáratú hitelek folyósítását és e rendelet intézkedéseket tartalmaz az RFSz.ek adósságai egy részének elengedésére, a kamat csökkentésére, a hitel visszafizetése határidejének meghosszabbítására. Az állami kiskereskedelmi árak csökkentéséről szóló párt- és kormányhatározat, amely főleg az ipari cikkek árait csökkentette, elsősorban is a parasztság érdekeit szolgálja és neki nyújt nagy kedvezményt. Amikor pártunk és kormányunk az ország dolgozó népe életszínvonalának az eddigieknél sokkal gyor. sabb ütemű müvelését tűzte ki célul, világosan állt előtte, hogy azt elér. ni és valóra váltani csak úgy lehet és csak akkor lehet, ha ezt megelőzően lényegesen megjavítja a pa. rasztság anyagi helyzetét. Ezt a törekvést fejezi ki. pártunk és kor. mányunk minden eddigi, az utóbbi hónapokban foganatosított intézke dése. Miért éppen a parasztság anyagi helyzetén javítunk elsősorban? Azért, mert a munkásosztály jólétének növeléséhez az út á parasztságon keresztül vezet; azért, mert ahhoz, hogy a nép életszinvo. nala emelésének döntő láncszemét megragadhassuk, a mezőgazdasági termelést fellendítsük, ehhez az szükséges, hogy ebben a parasztsá. got a legnagyobb mértékben érdékeltté tegyük és növeljük a parasztság termelőerőit. Az adott helyzetben tehát, amikor arról van szó, hogy, növelni akarjuk az egész dolgozó nép életszínvonalát, azok a? intézkedések váltak a legszükségesebbé, amelyekkel azonnal növelhetjük a parasztság termelőerőit és érdekeltté tesszük a mezőgazdasági termelés fellendítésében. Ez a politika nem a munkásosztály elleni és valami különleges paraszti előnyöket jelentő politika, hanem a proletariátus, a munkásosztály ér. dekeinek a politikája, a munkás, paraszt szövetség megszilárdításának a politikája, a munkásosztály hatalma megszilárdításának politi. kája. Lenin „A terményadőról" cí. mű müvében arra figyelmeztet és azt bizonyítja be, hogy ha a munkásosztály életszínvonalának emelését nem ezen az úton, nem a parasztság termelőerőinek növelésén és anyagi helyzetének javításán ke. resztül akarnánk megvalósítani, ak. kor ez azt jelentené, hogy a munkások osztályérdekeit pillanatnyi előnyökért feláldoznánk, hogy a munkások szakmai érdekeit osztály, érdekeik fölé helyeznénk. Éppen ebből a lenini tanításból kiindulva hozta pártunk és kormányunk minden eddigi, a parasztság anyagi helyzetén javító, a parasztság termelőerőit • és termelési érdekeltségét növelő intézkedéseit és helyezte új alapokra a beadási rendszert. amelynek lényege az, hogy a parasztság, mind a szövetkezeti tagok, mind az egyénileg gazdálkodók, beadási kötelezettségük teljesítése után terményeiket szabad piacon árúsíthassák, s ezzel egyrészt növeljék a városba irányú, ló élelmiszerek mennyiségét, másrészt növeljék saját jövedelmüket. Pártunk és kormányunk minden előfeltételét megteremti annak, hogy célkitűzése, az egész dolgozó nép életszínvonalának emelése mind. inkább valósággá váljék. .Súlyos és helyrehozhatatlan hiba volna azon. ban azt várni, hogy a párt és a kormány erre irányuló intézkedései, a párt vagy a kormány határozatai önmaguktól megoldják az életszínvonal emelésének kérdését. Ezt csak az egész ország dolgozó népének a nmnkája hozhatja meg. Éppen így a mezőgazdasági termelés fellendítését és ennek révén az élelmiszerbőséget, az élelmiszerek árának a csökkentését, a parasztság anyagi helyzetének szüntelen javulását is elsősorban és főleg a dolgozó pa. rasztság munkája oldja meg. ' A közellátás megjavítása nem az egyes minisztériumokban, hanem kint a földeken döl el. Az életszín. vonal emelése csak meddő óhaj marad, ha a parasztság, a szövetkeze, tek tagjai, az állami gazdaságok dolgozói és az egyénileg gazdálko. dók nem növelik a mezőgazdasági termelést. A munkás-paraszt szövetség lényege abban van, hogy a munkásosztály ellátja a parasztságot egyrészt termelőerejének növeléséhez szükséges eszközökkel, más. részt személyi szükségleteit elégíti ki iparcikkekkel, a parasztság viszont felhasználja ezeket a munkásosztálytól kapott segítséget és eszközöket, fokozza a mezőgazdasági termelést, s így a város számára az élelmiszerek egyre nagyobb mennyiségét biztosítja Munkásosztályunk a kormány szeptember 15-i határozatával, annak valóraváltásával, az előbb felsorolt intézkedések, kel megadja a parasztságnak a le. hetöséget ahhoz, hogy növelje a mezőgazdasági termelést, növelje a városba irányuló élelmiszerek menynyiségét. Most már, a parasztságon múlik, hogy szövetségese, a mun. káisosztály igényeit hogyan és mikor elégíti ki. Viszont az elmondottakból látjuk, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítése s ezen bélül a szövetkezetek megszilárdítása, a parasztság érdekeinek növelése a termelés fokozásában nemcsak paraszti ügy, hanem országos ügy, az egész or. szág dolgozó népének az ügye. És éppen az eddig elmondottakból Iát. juk, hogy amikor pártunk és kormányunk a mezőgazdaságot állítja előtérbe, ez nem jelenti a munkásosztály érdekeiről való lemondást, hanem ellenkezőleg, a munkásosztály érdekei megvédésének a zálogát jelenti és zálogát adja annak, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvényét, a társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését erőinkhez mérten fokozatosan valóra váltsuk. Bátky László
