Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-24 / 284. szám, kedd

300 y J s

i

ó 1953. november 1

8. Akik az élet tanulmányozásával érik el n^igy sikereiket SZÍ íázával gyűltünk össze a prágai „U Hybernu" kiájllítási ház előadótermében. hogy megismerkedjiink szovjet vendégeinkkel, I. I. Ma. zepával, az Ukrán SzSzK közmüvelődésügyi miniszterhelyettesével, E. .N. Szaveljevával és I V. Makarová. val, a szovjet filmüvészet élenjáró képviselőivel. A szovjet filmművészetről folyt a beszélgetés. Mazepa elvtára a régi és az új, a most készülő filmekről beszélt, amelyekben rövidesen mi is gyönyörködhetünk. Beszélt az új feladatokról is, melyeket az SzKP XIX. kongresszusa tűzött a szovjet film dolgozói elé. — Mi, a szovjet kultúra dolgozói, minden erőnkkel azon vagyunk, hogy teljesítsük a XIX kongreszszus. határozatát. Nem elégszünk meg filmművészetünk jelenlegi helyzetével. Tudjuk, hogy a szovjet embereit még kifejezőbb filmeket várnak tőlünk. És ezt nieg is adjuk nekik — mondotta Mazepa elvtárs. — A Barátság Hónapjában látogattunk el hozzátok — mondotta eaután — járjuk hazátokat, az üzemeket, a falvakat és mindenütt megindít bennünket a dolgozóitokkal való találkozás. Erezzük, hogy a mi szövetségünket senki sem bonthatja meg. Meggyőződtünk arról, hogy Csehszlovákia dolgozói szeretik a szov j ej. filmeket és ez a tudat még nagyobb felelősséget ró ránk, azt, hogy a jövöben még több és jobb filmet gyártsunk. Alig fejezte be Mazepa elvtárs bevezető beszédét, tucatjával gyül tek össze a kis papírlapok, amelye ken a jelenlevők kérdéseke

t- tettek fel a vendégeknek. Sokan érdeklődtek az új szovjet filmek iránt. Röviden elkészül többek között^ Boh. dan Chmelnickijről, Pavel Korosaginról, a szovjet határőrök életéről. Bulgáriának a török iga alól való felszabadulásáról szóló film. rdekelt bennünket, hogy mi a szovj% vendégek véleménye a ,Hold j a folyó felett" című új oseh film- | ről. Mazepa elvtárs röviden összefoglalta a küldöttség véleményét: A szereplök játéka és a rendező munkája szép és művészi De a film túlságosan ragaszkodik Šrámek 11. rai alkotásához Ideológiailag élesebben rá kellett volna mutatni a kispolgári környezetre és arra. miért is kell ezt a filmet mozgóképszínházainkban vetíteni E' N Szaveljeva elvtársnö, a ná. lünk is nagy sikerrel bemutatott „A bátrak arénája" című szovjet oirkuszfilm felvevője is a szovjet filmművészet új terveiről beszélt. Moszkvában, a Lenin-hegyen ez évben belefogtak egy új filmstúdió építésébe, _ melyet a legmodernebb berendezéssel látnak el. Ebben a ha. talmas, űj stúdióban mely 120 hek. táron terül el, egy év alatt 80 fiimet készítenek A plasztikus filmről szólva megjegyezte, hogy Iva- nov újító szakember most azon dol- gozik, hogy ne kelljen az effajta filmek megtekintésénél a kényelmetlen szemüvege,, használni és ne. csak Moszkvábafa és most külön erre a célra épülő kievi moziban ve. títsenek ilyen filmeket, hanem a Szovjetunió minden városában és falujában is. I. V. Makarova elvtársnönek, a Szovjetunió nagytehetségű művésznőjének is több kérdést tettek fel EZf az élénk, szőkehajú leányt az „Ifjú Gárda", valamint az „Aratás" ctmü filmekből ismerjiík. / M akarova elvtársnö novoszibirszki leány. A tízéves iskola befejezése uitán Moszkvába került a Filmművészeti akadémiára, melynek Geraszimov, a híres rendező a vezetője. A szovjet müvésztehetségeket a legkiválóbbak nevelik Ma karova az Ifjú Gárdában való szereplésével nyerte el a diplomát. A próbák alat maga Fagyejev, a mű szerzője is tanácsokkal látta el a szereplőket, akik valamennyien ellátogattak a Krasznodonba, ahol az Ifjú Gárda hősei éltek és harcoltak. Beszéltek és tanácskoztak a Gárda életben maradt tagjaival és hozzátartozóival. A szovjet filmművészek az életalapos tanulmányozásával érik el nagy sikereiket. Igy volt ez Nyikolajevna „Aratás" című regénye alapján elkészített filmnél is, amelyben Makarova elvtársnö szintén szerepel Alkalma volt együtt dolgozni Pudovkinnal, az idén nyáron elhunyt nagy szovjet rendezővel. r.ste tíz óra volt, amikor véget ért a beszélgetés. Egy fiatalasszony a bejáratnál elhelyezett emlékkönyv, höz ment, lehajolj és írni kezdett. Ezt írta: „A beszélgetés valóban nagyon tetszett. Vendégeinket örömömben a legszívesebben összecsókoltam volna Anna Čermáková'.. Egy idősebb, töpörödött néni — alkalmasint a fiatalasszony édesanyja — figyelmesen elolvasta az írást. Szeme felfénylett és megcsókolta a fiatalasszonyt. Mindnyájan, akik e jelent tanúi voltunk, egymásra néztünk. Anna Čermáková, ez az egy. szerű asszony, nemcsak a maga és az anyja, hanem valamennyiünk sze. retetéf nyilvánította e néhány szóban. I'etrőcl Bálint. / Szlovákiában már több mint 150 üzem teljesítette az ötéves tervet November 21-ig Szlovákia kerü leteiben már 155 üzem teljesítette az ötéves tervet. Kőztük több mint 40 üzem nemzetgazdaságunk kulcságazataiba tartozik. A bratislavai kerületben már 44 üzem teljesítette aiz ötéves tervet. Ezek közé tartoznak: a CSD trnavai műhelye, a tnnavai Kovosmalt, a trencséni V. Sirokyruhaüzemek, a bratislavai Elektromontázs üzem, a CSAD bratislavai üzeme, a Csallóköz csütörtöki, a diunaszerdahelyi gép és traktorállomás, 12 erdő, fa. é

s papíripari üzem, a helyi gazdaság 8 üzeme, 8 élelmiszeripari üzem és mások. A žilinai kerületben 30 üzem teljesi tette az ötéves tervet, köztük a vág besztercei Klement Gottwald-üzem, az Árvái Duzzasztógát, a žilinai Vágmeniti Cellulóze üzemek, a ladcei Vágmeniti Villanyüzemek, a žilinai fómkohó, a rybárpolei V. ^ I. Lenin gyapotüzemek, a žilinai Slo. vena, a púchovi Makita és mások. A besztercebányai kerületben 35 üzem teljesítette az ötéves tervet, főleg a kohóipar és ércbányák szaka szán. A kassai kerületben mostanáig 14 üzem teljesítette az ötéves ter vet, köztük a jolsvai és kassai mag. nezitbányák és kohók, a gömöri vas ércbányák, a svlti Chemosvit és má sok. A nyitrai kerületben 21 üzem teljesítette az ötéves tervet, köztük a partizánskei Augusztus 29 e-üzem, a bosányi bőrfeldolgozó-üzem, a komáromi gép és traktoráülomás és a nyitrai aszbeszt cement üzemek. Az eperjesi kerületben 11 üzem teljesítette az ötéves tervet. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága üdvözlő táviratot küldött L. M. Kaganovicsnak 60 születésnapja alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága a következő üdvözlő táviratot küldte: „L. M. Kaganovicsnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének, Moszkva Tisztelt elvtárs.. kérem, fogiadja hatvanadik születésnapja alkalmából kommunista pár. tunk és a csehszlovák nép szívélyes jókívánatait és forró üdvözleteit. Jó egészséget és erőt kívánunk' önnek az eljövendő években további sikeres munkájához a szovjet nép jóléte érdekében. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága" Boryban leleplezték Klement Gottwald emlékmüvét Ezekben a napokban hazánk ösz szes városaiban és falvain szeretettel ós hálával eŕhlékezik meg dolgozó népünk nemzeteink nagy vezérének, első munkáselnökünknek, Klement Gottwaldnak 57. születésnapjáról. A plzeni kerületben a lakosság a szeretett Klement Gottwald iránt ér zett hálája és tiszelete jeléül emlék mflvet emelt, amelyet születésnapja évfordulójának előestéjén ünnepélyes keretek között lepleztek le. Vasárnap, november 22-én délélőtt a téren összegyűlt a lakosság, az if júság és néphadseregünk tagjai. Az összegyültekhez František Bultas, a Helyi Nemzeti Bizottság el nöke beszélt. Megígértük — momdot ta, hogy Klement Gottwald örökéhez hűek maradunk, hogy munkája, esz^ méi és egész élete, amelyet a min. kálsosztály győzelméért folytatott harcnak szentelt, örökre például szolgálnak nekünk. Ma az emlékmű leleplezése alkalmával felidézzük szavait és tetteit, amelyekhez ma és a jövőben is igazodni fogunk. Dr. Ivo Skála képviselő megemlé. kezett Klement Gottwald halhatatlan művéről és azokról a nagy sikerek, ről, amelyeket vezetésévei népünk elért. Utána Ján Hlina, Csehszlovákia Kommunista Pártja kerületi bizottságának vezető titkára leleplezte a bori polgárok által emelt emlékművet. A békevédök járási konferenciája Vasárnap, november 22-én az egyes járásokban a békevédők konferenciát tartottak. A konferenciákon a béke harcról, békemozgalmunk feladatai rôl, a német kérdés megoldásába irá nyúló igyekezet fokozásáról és az egységes, békeszerető, demokratikus Németország megteremtéséről tartót tak beszámolókat. , Nagyon szép volt a konferencia le folyása Domažlicén. A Népotthon termét megtöltötték a községek, üzemek és a Nemzeti Arcvonal járási szerveinek kéviselöi. Körülbelül 250 küldött gyűlt itt össze. Ludvik Skala képviselő értékelte az elért sikereket és főleg a német kérdés békés meg. oldására irányuló csehszlovák kongresszus tárgyalásainak eredményei vei foglalkozott. A küldöttek az élénk vita során a béke érdekében végzett munkájukról számoltak be. Országos orvos-kongresszus Prágában Vasárnap, november 22 én meg nyitották Prágában a dolgozók egészségével foglalkozó orvostudo mány háromnapos IIL országos kongresszusált. Dr. Jaroslav Teisinger tanár be vezető beszéde után nyitották meg a tulajdonképpeni kongresszusi tár. gyalásokat. A kongresszus feladata, hogy megtárgyalja a következő fő témáit „A por elleni harc és a por hatása a dolgozók egészségére" (tekintettel a légzéisí szervekre). A% ÉfSs-efe megszilárdításának kérdései A kormányhatározat célkitűzései valóraváltásának legfontosabb lánc szemét a mezőgazdasági termelés fellendítése képezi. Annak viszont, hógy a mezőgazdasági termelést fellendítsük, az a legfontosabb ela feltétele, hogy az EFSz ek építése terén eddig elért mennyiségi ered ményeinket minőségi eredményekké változtassuk át, vagyis, az EFSz-ek valóban magastermelékenységü, gépesített nagyüzemi gazdaságok ká váljanak, olyanokká, amelyek egyrészt biztosítani tudják az ország egyre növekvő élelmiszerszükségleteinek kielégítését és a könynyüiparnak nyersanyaggal való ellátását másrészt, képesek legyenek arra, hogy szüntelenül emeljék tag jaik Jövedelmét 6s jólétét. Ennek eléréséhez pedig az szükséges, hogy az EFSz eket gazdaságilag, pénzügyileg és szervezetileg megszilárdítsuk. a szövetkezeteket biztos alapra helyezzük. 1. A szövetkezet megszilárdításának első és legfontosabb kérdése az, hogy a tagokban bizalmat ébreszszünk a szövetkezeti gazdálkodás iránt. Arról van sžó, hogy a szö vetkezeti tagok meg legyenek gyö ződve arról, hogy helyesen jártak el, amikor a szövetkezeti gazdálko dás útjára léptek, higgyenek abban, hogy a társas nagyüzemi gazdálko dás az egyedüli biztos út jövedelmük és életszínvonaluk állandó emeléséhez és hogy az egyéni tu Iajdon feladása a közös tulajdonért, az egyéni érdekek a közösség érdekeiért nemhogy ellentétben állana az egyén érdekeivel, hanem ellen kezőleg, az egyén érdekei a közös ség érdekein keresztül nyernek legteljesebb kielégítést. Persze mindezeket a feltétele ket, amelyek elengedhetetlenek az EFSz-ek megszilárdításához, köny nyű és egyszerű elmondani, s úgy hangzanak, mintha a világ legtermészetesebb dolga vol na, holott a valóságban ez nem is olyan könnyű, sőt igen nehéz. Pártszervezeteink és népnevelőink a szövetkezetek szervezésében ép pen abban követtek el hibát, hogy ügy vélték: azzal, hogy a tegnap még egyénileg gazdálkodó paraszt ma belépett a szövetkezetbe, nyom ban, egyik napról a másikra megszabadul régi szokásaitól, minden eddigi kötöttségétől, egyszeriben kollektív ember lesz, akinek legfőbb gondja hogy a közös gazdálkodás minél jobban virágozzék. Viszont a gyakorlatból tudjuk, hogy ez egyál talán nincs így. Maga az élet bi zonyitja be nap mint nap, hogy a szövetkezeti tagok egy részében kételyek vannak, vájjon helyesen cselekedtek-e, amikor elhagyták a megszokott egyéni gazdálkodást és nekivágtak az újnak, az ismeret lennek. Kételyekkel terhelten közös még hozzá eredményes nagyüzemi gazdálkodást folytatni azonban nem igen lehet, mert hiszen az az ember, akinek kételyei vannak az iránt, hogy hasznára van e, amit csinál, figyelmét, erejét és munká ját nem tudja az ügynek szentelni fis mer.t természetes dolog az is. hogy a szövetkezetek sem válhat nak egyik napról a másikra olyan gazdaságokká, amelyeknek eredmé nyeik a tagok kételyét, a szövetkezeti gazdálkodás iránti bizalmat lanságát eloszlatnák, továbbá, mert a tagok kételye és bizalmatlansága a, szövetkezeti gazdálkodásban fel tétlenül káros következményekkel jár, amiből az következik, hogy a bizalmatlanság és a kételyek el oszlatása a legelemibb feltétele an nak, hogy a szövetkezetek a fejlődés útjára lépjenek. A kérdés tehát az: hogyan lehet bizalmat kelteni a tagokban a szö vetkezeti gazdálkodás iránt? A dolgozó paraszt még akkor is, ha számos szemléltető példa bizonyít ja előtte a szövetkezeti gazdálko dás előnyeit, belépése előtt * sok, előtte homályos é

s tisztázatlan kérdésre akar kimerítő felvilágosítást kapni. Ez érthető követelmény, mert hiszen annak, aki belép a szö vetkezetbe. tudnia kell, minek vág neki és miként lesz ezután A párt szervezetek és népnevelök rendsze rint ott hibáztak és nem jártak el kellő gonddal amikor nem adnak pontos és részletes felvilágosítást a dolgozó parasztok aprólékos kérdéseire és csak általánosságban be izélnek a szövetkezeti gazdálkodás ról, annak előnyeiről, az egyéni gazdálkodással szembeni fölényéröl Nem egy helyen azzal tetőzték ezt a helytelen eljárást — gondolván hogy ezzel a belépők minden kéte lyét eloszlatják — hogy s szövetke zeti gazdálkodást úgy festik le mint egy mesebeli terülj asztalká mat vagyis, hogy csak be kell lép n1 a szövetkezetbe és máris hátunk mögött minden gond és előttünk a gondtalan jólét, a szemet szájat elkápráztató bőség. Ezzel szemben nagyon jól tudjuk, hogy ez egyál talán nincs így; nagyon jól tudjuk egyrészt azt, hogy a magas jöve delmet a szövetkezetben sem adják ingyen, hogy azért a szövetkezetben is meg kell dolgozni, másrészt nagyon jól tudjuk azt is hogy rendszerint minden szövetkezetnek át kell esnie a kezdeti nehézsége ken és ha az új szövetkezeti ta gok elé terülj meg asztalkámat festenek, akkor bizony megesik, hogy a kezdeti nehézségek túlságo san kiábrándítóan hatnak. Ezt a mentalitást, a valóságnak meg nem felelő ígérgetéseket mindenütt fel kell számolni, ezzel szemben annál nagyobb súlyt he lyezní arra, hogy mind a belépni akarók, mind a tagok minden kér déstlkre aprólékos, a valóságnak megfelelő választ kapjanak. A kér dezősködőket nem szabad »elége detlenkedőknek«, » reakciósoknak bélyegezni, mert a kérdések, ame lyekre kielégítő választ várnak, a legtöbb esetben nem a szövetkeze tek iránti bizalmatlanság, hanem ellenkezőleg, a szövetkezet irán ti bizalom jelei. Az, hogy valaki a kérdések egész sorát veti fel, ép pen azt bizonyítja, hogy az illetői érdekli a szövetkezeti gazdálkodás Gottwald elvtárs arra tanított bennünket hogy a földműveseket türelmes, felvilágosító és meggyőző munkával kel] megnyernünk a nagyüzemi szövetkezeti gazdálko dás számára Viszont az ilyen türelmes -felvilágosító és meggyőző munka el sem képzelhető anélkül hogy kimerítő. aprólékos választ ne adnánk a szövetkezetbe belépni akaróknak, vagy a szövetkezeti tagoknak Nem a sült galamb várására kell nevelni az embereket, hanem a munka Jó megszervezésére, a lelkiismeretes és becsületes munkára, a közös vagyon és a közösség érdekei iránti odaadásra és óvására annak felismerésére, hogy a szövetkezetben végzett |ó is odaadó munkájuk által sokszorosára növelhetik a termelést, s ezáltal saját jövedelmüket. II. Hogy egy szövetkezet mennyiben váltja be a hozzá fűzött reményeket és mennyiben szolgálja mind az állam — a termelés fokozása — mind a tagok — a jövedelem emelkedése — érdekeit, mindez attól függ, milyen a tagok vlszo. nya a szövetkezethez és hogyan szervezik meg a szövetkezetben a munkát. A szövetkezeti gazdálkodáshoz fűzött reményeket beváltani nem tudó gyenge gazdaság) eredményeket elérő szövetkezetek tagjainak alapvető tévedése abban van. hogy az eredménytelenség okát a szövetkezeti gazdálkodásban, nem pedig saját munkájukban keresik. Tagadhatatlan, hogy nem egy szövetkezet — különösen a mult év őszén alakultak közül — nem tudott tagjainak megfelelő jövedelmet biztosítani Itt a tagok szívesen hivatkoznak arra, — s ezzel leleplezik rossz munkájukat / — hogy adminisztratív nyomásnak engedve nem saját meggyőződésükből, vagy pedig különféle ígérgetéseknek, csábítgatásoknak enged, ve léptek a szövetkezetbe Tudjuk jól, hogy az ilyen esetek nem la egy helyen előfordultak a szövet-