Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-22 / 283. szám, vasárnap

2 ül SZO 1953. november 1 4. IGAZI BARÁTSÁG Köztársaságunkban már hagyo­mánnyá lett a béke és barátság nagy ünnepének, a Csehszlovák­Szovjet Barátság Hónapjának megrendezése. Az eddigi barátsági ihónapok során nálunk járt szovjet küldöttek látogatásának emléke ott él az átvett új módszerekben, a megfogadott jó tanácsokban, a ter­melés magasabb eredményeiben, valamint új, népi kultúránkban. A szovjet segítség nem szorítko­zik csupán a barátság hónapjára, mert állandó jellegű, de akkor vá­lik- megismétlődő ünneppé. Nem rég ünnepeltük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulóját, amiko# dolgozóink millliói visszatekintettek a múltba és a közelmúltba. Egy sem akadt közöttük, aki nem érezné magán és családján azokat a változásokat, amelyek szebbé és boldogabbá tet ték életünket a felszabadulás után. Munkánk és tanulásunk nyomán új ország épül, új nép nevelődik. Az elért sikerek mindegyike a szov jet segítségről, az igazi barátság­ról beszél. Mindnyájunk nevében helyesen mondta Gottwald elvtárs a Szovjet unió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán: »A háború előtti kapitalista uralom idején a szovjet­bolsevikoktól tanultunk, hogyan üssük saját kapitalistáinkat. A Nagy Honvédő Háború alatt, ami kor hazánk a hitleri megszállók rabságában sínylődött, népünk tud ta, hogy a felszabadulás csillagát keletről kell várni. S midőn a hősi Szovjet Hadsereg lángeszű vezére, Sztálin elvtárs vezetésével kitörte Hitler nyakát, számunkra is meg nyilt annak a lehetősége, hogy le­számoljunk kapitalistáinkkal, meg hiúsítsuk és szétzúzzuk ellenforra dalmi államcsínyre irányuló törek véseiket, hogy népi demokratikus Csehszlovákiát álltísunk fel, hogy hozzáfogjunk hazánk szocialista építéséhez. Most pedig azért járunk önök­höz, hogy eltanuljuk a szocializmus építését. És a SzK(b)P XIX. kon­gresszusának 'eredményei, valamint Sztálin elvtárs új, alapvető müve, »A szocializmus közgazdasági pro blémái a Szovjetunióban" szá munkra is a tanulságok kimeríthe tetlen forrása lesz mindennapi munkánkban és mindennapi har cunkban Csehszlovákia felépítéséért és szocialista rendjének megerősí­téséért, a béke megóvásáért.« A Csehszlovák-Szovjet Barátság idei ünnepe jelentőségében, méretei, ben és külsőségeiben is felülmúlja a mulít évek ünnepségeit. Elsősor­ban azért, mert a Szovjetunió az elmúlt évben a XIX. kongresszus óta mérföldes léptekkel közeledik a kommunizmus felé. mi pedig a szocializmus győzelméhez. Éppen ezért ez a segítség, amelyet az idén a barátság hónapjában a szovjet elvtársaktól kapunk, még nagyobb jelentőségű, mint az előző években volt. A szovjet küldöttség tudományos jellegű összeállítása hatalmas fej lődésünket tükrözi vissza. Az esz­tergályos munkában már nem is meretlen a gyorsvágás fogalma. Gyárak, városok nőnek ki a föld­ből a gyorsfalazás és elöregyártás szovjet módszerének alkalmazásá­val. EFSz-eink és főleg állami gaz­daságaink a legtöbb helyen szovjet agrotechnikai módszerekkel érnek el gazdag termést. Nem beszélhe. tünk ipari és mezőgazdasági terme­lésünk eredményeiről, kultúránk sikereiről, a szovjet példa és ta pasztalatok alkalmazása nélkül. A nálunk járó szovjet küldöttek lát­hatják, hogy segítségük nem ve­szett kárba, tanításaikat ezrek és ezrek sajátítják el. Az idei találkozón — mint az el­ső napok tapasztalatai mutatják — még többet tanulhatunk drága szov­jet vendégeinktől, mint az elmúlt években. Ellátogattak hozzánk Szkrjabin akadémikus, a róla elne­vezett helmintológiai intézet igaz­gatója, egy nálunk meg jóformán ismeretlen tudomány, világhírű képviselője, Goncsarov tanár, az idegen nyelvek állami pedagógiai intézete neveléstudományi tanszé kének vezetője, Sirokova, aki a moszkvai állami egyetemen a sz'áv nyelvek tanszékén dolgozik, Udaicov, a csehszlovák nép múltjával és jelenével foglalkozó szovjet törté nész, Gogolévá, érdemes tanítónő, Szokolov, művészettörténész, Belza, a csehszlovák kultúrát jól ismerő zenetudós, Gulia, Sztálin-díjas író Mucharkin, Lenin-renddel és Vörös Zászló Munkaérdemrend három ér m ével kitüntetett kohász, olvasz tármester és műszakvezető, Gna tyenko, aki egyszerű koJhoztagkén: kezdte, később egyike lett az »öt­százas mozgalom« kezdeményezői nek, és akit 1935-ben a Lenin.rend de] tüntettek ki és a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselőjévé választották. Nagy szerencsének tekintheti mindenki, aki a szovjet tudomány e kiváló képviselőivel beszélhet, előadásaikon részt vehet, de nagy segítség az is, ha legalább az újságokon keresztül követjük útjukat és tanácsaikat. Ugyanez a helyzet a művész és filmküldöttség tagjaival kapcsolatban is. E kiváló szovjet elvtársak útmutatásai, ta­nácsai nyomán meggyorsul, köny­nýebb a munka és szebb, gazda gabb lesz az életünk is. A küldőt tek minden szavából a ember sze retete, gondosabb megbecsülése csendül ki. A küldöttség minden tagja, akármerre járt, akárhol be­szélt, ezt tartja legfontosabbnak. Mert ha az emberek jól érzik ma gukat. szívesebben fokozzák tudá sukat és utána jobban, vidámabban megy a munka is. A csehszlovák és szovjet nép kapcsolata igazán a népnek, a tö megeknek elszakíthatatlan barátsá ga. Ilyen barátság, amelyet való ban az egész nép magáénak érez, -— most fejlődött ki első ízben né peink történetében. Szinte minden­ki lelkében ott világít a Csehszlo vák-Szovjet Barátság fénye, a tíz éves csehszlovák, szovjet szövetségi szerződés erőt és biztonságot nyuj tő testvéri melege. A Csehszlovák-Szovjet Barátság azért is oly erős, mert nagy ered ményeinkkel, a béke frontján való szilárd helytállásunkkal kivívtuk a Szovjetunió népeinek szeretetét és megbecsülését. A szovjet nép örül annak, hogy a Szovjetunió szocia lista építése segít minket a szocia lizmusért és a világbékéért folyta tott harcunkban. A Barátság Hónapja még köze­lebb hoz bennünket ahhoz a hatal­mas országhoz, amelyben minden ember a béke ügyének szenteli ere jét. A Barátság Hónapja új ta pasztalatokkal gazdagítja iparunk, mezőgazdaságunk, kultúránk és tu­dományunk dolgozóit. Beszélgetés a szovjet zenei életről A csehszlovák-szovjet barátság be­szélgetési programmjának keretében tartották meg pénteken Prágában, a Hybern-Házban Miroslav Barvik ta­nárral a szovjet zenei életről szóló beszélgetést. Barvik tanár — aki a Csehszlovák írószövetség tíztagú kül­döttségével háromheti tanulmányúton volt a Szovjetunióban — beszélt a szovjet ?enei életről, az operától és a hangversenyműsoroktól kezdve egé­szen az operettig és a szórakoztató zenéig Moszkva és Leningrád két fő zenei központjában. Előadása befejező részében Barvik tanár az úi szovjet operákról, zeneművekről és azokról a tanulságokról beszélt, amelyeket zeneszerzőink munkájukban hasznosít­hatnak. Üj internátus az ostravai tanulóifjúság részére Az Ostrava-zábrehi állami munka­erőtartalék 19. számú szaktanintézete kőművestanulóinak .aestereinek, tech­nikusainak és vasmunkásainak szor­galmas és fáradhatlan munkája nyo­mán Ostraván a Reál-utcában gyö­nyörű ötemeletes internátu?, épül. Az építkezés befejezése után tágas és szellős helyiségekben laknak majd a bányászati főiskola hallgatói. Hogy ez minél hamarabb megvalósuljon, az építőipari dolgozók az egyes mun­kálatokat határidő előtt teljesítik Az internátus építésénél a kőművesta­nulók Sirkov falazási módszerét is alkalmazzák. Mi is hozzájárultunk a Vörös Zászló i elnyeréséhez (Levél) A kormány Vörös Zászlaja — ez a nagy kitüntetés — rólunk és mun­kánkról beszól. A Vörös Zászló el­nyerése annak bizonyítéka, hogy üzemünkben a szocialista munkaver­seny minden dolgozó szívügye lett. Lelkesen harcoltunk a Vörös Zászló elnyeréséért, harcolni fogunk annak megtartásiáért is. Az ötéves terv befejezésének kü szöbén feladataink megsokszorozód tak. Az ötéves tervet idő előtt fog juk teljesíteni és így bebizonyítjuk, hogy méltók vagyunk a nagy kitün tetésre, a kormány Vörös Zászlajára. Az ötéves tervet csak úgy tudjuk idő előtt teljesíteni, ha mindnyájan hozzá fogunk a munkához. Minden munkahelyen harcoflniunk kell össz. üzemi vállalásunk teljesítéséért, amelyet az ötéves terv utoisó negye­dében vállaltunk. Időszerű, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordu­lójára tett vállal'áisaink teljesítése után új kötelezettségeket vállaljunk, amelyek teljesítésével hozzá j árulunk össtzüzemi vállalásunk teljesítéséhez és igy idő előtt teljesítjük az első gottwai'di ötéves terv feliadatait. Ez egyúttal harc lesz a Vöröís Zászló megtartásáért is. Hosszú ideig har. coltunk a kormány Vörös Zálszlajá­ért. Még hosszabb ideig tartjuk meg üzemünkben, hogy mindenkinek be-* széljen dolgozóink jó munkaeredmé­ny ed röl. Hamar Lajos miunkásleveiezo (Elektrosvit) hencovcei fakombinát építkezésén az üzem újonnan felépített műhelyeiben teljes ütemben folyik a gépi be­rendezések felszerelése. A kazánterem építése alapjainak deszkázásán Jozet Kohút ácscsoportja dolgozik. A csoport tagjai 150 százalékos eredményt értek el. Élenjáró szovjet művészek jönnek Szlovákiába A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjában a szovjet zeneművé­szek csoportja is ellátogatott köz­társaságunkba. Csehországi sike res fellépésük után eljöttek Szlo vákiába is. A küldöttség tagjai kö zött vannak az örmény Szovjet Szövetségi Köztársaság kvartettjé­nek kiváló művészei: Avent Gab­riéljan hegedűművész, az örmény Szövetségi Köztársaság Sztálin-dí­jas nemzeti művésze, Rafael Dávid jan kiváló hegedűművész, Gernich Talaljan violincsellista és Szergej Aszlamazjan gordonkaművész, az Örmény Szovjet Szövetségi Köz társaság Sztálin-díjas nemzeti mű vésze, a moszkvai állami konzer vatórium tanára. Ellátogatnak még Szlovákiába Jevgenija Szmolenszka a moszkvai Nagy Színház szóló énekesnője. Veronika Petrovszka, a moszkvai állami fjlmharmonia szó ló-zongoraművésznője, Julián Szit­kovickij, a moszkvai állami film­harmónia szóló-hegedűművésze, az össz-szövetségi és a nemzetközi versenyek nyertese, és Viera Vla­dimirova, a moszkvai állami film­harmónia szóló-zongoraművésznője. Szlovákiába Jevgenija Szmolenszka, több hangverseny és esztrádaestet rendeznek. Szlovákiai fellépésüket .november 23-án, pénteken Bratisla­vában a Művelődés Házában kez­dik meg. Ezen az esten az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság kvartettje és szólistái is fellépnek. Kedden, november 24-én önálló hangverseny keretében lép fel az örmény Szovjet Szocialista Köz­társaság állami kvartettje Mozart, Beethoven és Csajkovszkij müveiből adnak elő A szovjet művészek szlovákiai kőrútjuk alkalmával Handlován, Besztercebányán és Kassán is fel­lépnek. František Votruba akadémikus temetése Pénteken, november 20-án bú csúzott el Bratislava lakossága, politikai, kulturális és tudományos dolgozóink az elhunyt František Votruba akadémikustól, A koporsót a délutáni órákban a Szlovák Egyetem csarnokában állították fel. Ide jöttek Bratislava dolgozói, és az ifjúság hogy utol jára kifejezzék František Votruba akadémikus élenjáró újságíró, ki­váló irodalmi kritikus és történész, a társadalmi haladás harcosa irán ti tiszteletüket. Koszorúkat helyeztek el a ko porsón Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szlovák Nemzeti Tanács, a Megbí zottak Testülete, az egyes megbí zotti hivatalok, a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia a főiskolák az író szövetség, az Ujságírószövetség és a többi müvész-szövetségek. Min den egyes koszorú dolgozóink hálá. járnak szimbóluma volt František Votruba akadémikus iránt, akinek egész alkotó élete egybekapcsoló­dott a szlovák nép életével és munk« iával. Tizenhárom órától kezdve a Szlovák - nvo9 Akadémia társadalom­tudományi tagozatának tudományos dolgozói, a szlovák irodalom törté­nelmi tanszékének dolgozói, a szlo­vák írók, költök, újságírók és iro­dalmi dolgozók álltak díszfirséget az elhúnyt koporsójánál. Franti­, šek Votruba akadémikus búcsúzta­tásán részt vett Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá. nak küldöttsége, az elhúnyt legkö­zelebbi hozzátartozói, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testületének küldöttsége, az állam­díjasok, akadémikusok a főiskolák, központ : hivatalok képviselői, az írók költök, úiságírók és Bratisla­va dolgozóinak számos képviselője. Gyűjtés Korea újjáépítésére Egy hét alatt a prágaj kerület és Prága városánák polgárai to vábbi 450 ezer koronát adományoz tak a háború által tönkretett Ko­rea újjáépítésére Ezzel a gyűjtés 1,238.877 koronát tesz ki a kerü letben. Az üzemek dolgozói »ko reai müszakokat« dolgoztak le, melyeknek jövedelmét Korea újjá építésére ajánlják fel. A slapy-i vízierőmü építői is hasonló iM' 1-za­kókat dolgoztak le a szombat dél­utánokon és vasárnaponként. A slany-i Sverma-üzem dolgozói 40 ezer koronát ajándékoztak a hős koreai nép megsegítésére. A nim­burki CSAD-üzem dolgozói 10.000 korona értékű ajándékokról szá­mólnak be. Fiatalok a Sleiner Gábor-utcán Levél Budapestről. Sok a dolgom, de nem tudok el­lentállni a vágynak, hogy megírjam, mit éreztem, amikor az Uj Szóban rregjelent cikket elolvastam a Skoda­gyár ipari tanulóiról, akik a kora­délutáni órákban boldog, derűs ka­cagással járnak szülővárosom leg­méltóbb nevű utcáján, — a Steiner Gábor-utcán. Elképzeltem őket ma­gamnak: olyanok, mint a mieink itt Budapesten, Ózdon, Tatabányán, vagy Sztálinvárosban. Vidámak, gondtala­nok, merészek és magabiztosak. Hogy is ne! A dolgozók hatalma mind szebbé teszi életüket. Közös útjuk a ragyogó, szocialista jövő felé vezet. Fiatalok a Steiner Gábor-utcán •.. Milyen felemelő, milyen megható és milyen sokra kötelező dolog ez. Ott megy munkába az ekeli Német Sán­dor, a kis csintalan gutái Cigle Kál­mán, ott tér haz a gyárból Duna Hona, a 16 éves Rajos István hajó­szerelő. Pirstic, Csiba és a többi elv­társ tanítja őket, az ifjú hajóépítő­ket, akiknek büszke alkotásaik a Volga—Don-csatornán úsznak im­már ... Megtanítjátok-e vájjon, komáromi elvtársak ezeket a fiatalokat arra is, hogy a kezük nyomán Steiner Gá­bor álmai öltenek testet? Beszéljetek sokat, nagyon sokat nekik erről. Emlékezzetek csak... ott mentetek rendőrsorfalak között harcos május elsején, éhségtüntetéseken, a Vörös l \apon, legjobbjaink, a legelszántab­bak és a legbátrabbak, a kikötő sze­relői, a Bene-dűlő proletárjai, a Partosújtelep, a Singelö munkanél­külijei ott, azok előtt a házak előtt, azokon a kövezeteken, ahol most a szabad, kacagó fiatalok járnak. Az élen: Steiner Gábor, a mi városunk történetének kiemelkedő alakja. A testben törékeny, alacsony termetű, lélekben erős, törhetetlen munkás­vezér, Gábor, akit bárhol volt is, bárhol munkálkodott, a szlovákiai proletariátus dobogó, forró szívvel pajzsként vett körül. „Munkát, kenyeret!" hangzott a kiáltás a dölyfös, úri városháza előtt, és a messzire látó egy egész nép élet­érdekét megszólaltató követelés: ,.Egységfrontot a fasizmus és a há­ború ellen!" A burzsoáziát vakon szolgáló rendőrök gumibotja, az aljas árulók, Schvlz Náci és jobboldali szocdem. társainak fenekedése. nem tudták megbontani a kommunisták összeforrott szavait, mert harcukat életével és később hősi halálával pél­damutató vezető a tiszta életű és megközelíthetetlen Steiner Gábor ve­zette. Mi adott neki erőt? A legnehezebb napokban is rendületlenül bízott benne, tudta, hogy a Duna a Volga é.s a Don egy napon összeölelkezik, hogy a mi dolgozó népünk egyszer szabad lesz, a diadalmas úttörő, a Szovjetunió oldalán. Ö maga ezt nem érhette meg. De élete, műve, tanítá­sa, igaz emberi szíve benne lüktet a hajógyár hatalmas csarnokaiban, szi­rénáinak hangjában, az újjászületett Komárom életében, harcos múltú munkásainak jelenében,, jövőjében, a fiatalok derűs kacagásában. Drága elvtársak, mondjátok ezt el a Skoda hajógyár ipari tanulóinak, akik napról napra végigmennek' a Steiner Gábor-utcán. Vadász Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents