Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-21 / 282. szám, szombat

U J szo 1953. november 21. Bedrich Voda-Pexa elvtárs temetése Csehszlovákia Kommunista Pártja csütörtökön, november 19-én búcsú­zott pártunk és népünk hü fiától, az edzett kommunista harcos fénylő példaképétől, Bedrich Voda-Pexa elvtárstól, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága titkárától. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkársága épü­letének gyászbaborult előcsarnoka tele van koszorúkkal. Halkan szól­nak a gyászmelódiák. A katafalkon helyezték el a vörös bársonnyal le­takart koporsót. A koporsóra koszorút helyezett a CsKP küldöttsége, amelynek tagjai voltak: V. Široký, dr. J. Dolanský, dr. A. Čepička hadseregtábornok, A. Novotný, a CsKP KB első titká­ra, B. Köhler, a CsKP KB titkára és ezenkívül a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége. Koszorúkat küldtek ezenkívül Antonin Zápotocký köz­társasági elnök, Viliam Široký mi­niszterelnök, a Szovjetunió nagykö­vetsége, a „Tartós békéért — népi demokráciáért" cimü folyóirat szer­kesztősége, a kormány tagjai, a Központi Szakszervezeti Tanács, a CsISz Központi Bizottsága, a Rudé Právo szerkesztősége, a Német De­mokratikus Köztársaság, Olaszor­szág Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága, Spanyolország Kommunista Pártjának Közpon­ti Bizottsága, a csehszlovákiai olasz dolgozók, Týnište nad Orlici, B. Voda-Pexa szülővárosa és sokan mások. Díszörséget álltak Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­' zottságának tagjai, a Csehszlovák Köztársaság kormányának tagjai, a CsKP KV titkárságának dolgozói, a Rudé Právo szerkesztőségének és az Írószövetségnek tagjai, a zeneszer­zők, újságírók, a rádió, a csehszlo­vák állami film dolgozói és a népi milícia tagjai. Délután három óra körül iár az idő. a zenekar halkan játssza a Munka dalának motívumait. A csarnokba lépnek az elhúnyt családtagjai és rokonai. Jönnek a v CsKP KB politikai titkárságának tagjai, Viliam Široký miniszterelnök, dr Jaromír Dolanský, a miniszter­elnök első helyettese, dr. Alexej Čepička hadseregtábornok, a minisz­terelnök első helyettese és Václav Kopecký közmüvelödésiígyi minisz­ter a miniszterelnök helyettese. A gyászaktuson jelen vannak még: J. Uher földművelésügyi mi­niszter, a miniszterelnök helyettese, Zdenék Nejedlý akadémikus, minisz­ter, CsKP KB tagjai, a kormány tagjai, CsKP KB titkárai, Zdenék Pjerlinger, a nemzetgyűlés elnöke, a Nemzeti Arcvonal pártjainak kép­viselői, CsKP városi és kerületi bi­zottságainak képviselői, a Központi Szakszervezeti Tanács képviselői és más vendégek. A gyászszertartáson továbbá részt vettek a Szovjetunió prágai nagykö­vetségének képviselői P. G. Kreko­tyen, N. P. Firjubin és J. M. Meškov, a népi demokratikus államok követ­ségeinek és nagykövetségeinek tag­jai és a csehszlovákiai szovjet ven­dégek. A gyászszertartást 15 órakor J. B. Förster koráljával kezdték meg. Csehszlovákia Kommunista Pártja nevében Antonin Novotný képviselő, CsKP KB első titkára mondott be­szédet, amelyben többek között eze­ket mondotta: Bedrich Voda-Pexa elvtárs egész élete a forradalmár élete volt. Egész életét teljes mértékben a munkás­osztály jogaiért folytatott harcnak szentelte és megérte e harc dicső győzelmét, amelyet kommunista pártunk segítségével vívott ki Fiatal korától kezdve a munkás­mozgalom funkcionáriusának család­jaban nevelkedve áldozatosan és fá­radhatatlanul dolgozik a kommunis­ta ifjúság szövetségében, a kommu­nista pártban és a munkásosztály egyéb szervezeteiben ís. Mint kommunista szerkesztő és funkclonárus erejét, tehetségét és képességeit a dolgozók életének meg­javításáért, a kapitalista elnyomás és kizsákmányolás alól való felsza­badításukért folytatott hősi küzde­lemnek szentelte. 1932. őszén mint tehetséges ifjú pártdolgozót Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága a moszkvai Lenin-iskolába küldte. Nagy sikerrel végezte tanulmányait és mert tehetsége volt az ideológiai munkához, a moszkvai Lenin-iskola aspiránsa lett és egyúttal ezen az iskolán közgazdaságtant adott elő. A későbbi években Bedrich Voda­Pexa elvtárs mint bevált propagan­dista a moszkvai rádióban dolgozott, ahol a cseh és szlovák adásokat irá­nyította. A Szovjetunió lett Bedrich Voda­Pexa elvtárs legkedveltebb országai Itt élte át alkotó életének számos évét és aktívan részt vett a szocia­lista építésben. 1945-ben hazánknak a dicső Szovjet Hadsereg által való fölszabadítása után Voda-Pexa elv­társ visszatér hazánkba, hogy itt'ér­vényesítse értékes tapasztalatait és határtalan tudását. A CsKP KB saj­tóosztályát irányítja. 1947-ben a „Tartós békéért, népi demokráciáért" című folyóirat szer­kesztőségi tanácsának tagjává vá­lasztják. Az államellenes összees kuvť£ központtal való leszámolás idő­szakában Bedrich Voda-Pexa elv­társat hazahívják és megbízzák Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkári funk­ciójával. Bedrich VodiaPej.a elvtárs életét a forradalmi munkásmozgalomnak és CsKP-nak szentelte. Példás mun­kabírásával. áldozatkészségével kö­vetkezetességével és a párt helyes marxista-leninista irányvonalának támogatásával, megalkuvás nélküli pártosságával tünt ki. A marxista­leninista tanítás tisztaságának hü őre volt. Ugyanolyan lángoló forra­dalmár — internacionalista — volt, mint amilyen forró hazafi, aki népi demokratikus hazánk nagyobt fel­virágzását kívánta, legyőzhetetlen szövetségesünk és legjobb barátunk, a Szovjetunió oldalán­Bedrich Voda-Pexa mint kiváló elvtárs, mint jószívű és nemes em­beri tulajdonságokkal bíró ember, mint gyermekeit szerető kedves apa és példás férj marad meg emlékeze­tünkben. Távozása nagy veszteséget jelent pártunknak, nagy veszteséget jelent különösen pártunk ideológiai mun­kája terén, kultúrdolgozóink. köl­tőink és íróink körében Tisztelet Bedŕich Voda Pexa elv­társ, Csehszlovákia Kommunista Pártja érdemes-harcosa emlékének! A forradalmárok indulójának hangjai mellett viszik lassan a csar­nokon keresztül a koporsót. Munka­társai és bajtársai kísérik a távozó elvtársat. CsKP KB titkárságának épülete előtt a prágai kommunisták és a lakosság búcsúzik Bedrich Voda­Pexa elvtárstól: A prágai krematórium termében J. Taufer mondott búcsúbeszédet CsKP KB üzemi szervezetének ne­vében Nemes elvtárs búcsúzott Bed­rich Voda-Pexa elvtárstól. Az On­dríček-négyes tagjai Bedrich Smeta­na „Életemből" című müvét játsszák. Felhangzik az Internacionálé. Ez az utolsó üzenetünk elvtárs! A béke és barátság stafétája megérkezett a Szovjetunió halárára . Kassáról és Eperjesről tegnap reg­gel startolt a béke és barátság üze­netét vivő staféta északi és déli ága. Már a korareggeli órákban lelkesen üdvözölte Kelét-Szlovákia népe a sta­féta két ágát, Nagymihálytól Szobráocig s a Szovjetunió határáig vezető úton az összes falvakban nagy volt az élénk­ség. A lakosság, főként pedig a if júság lelkesedése és örömteljes üd­vözletei kísérték a barátság stafétá ját egész útján. A kelet szlovákiai járások szövetkezeti tagjai, kis- és középparasztjai elküldték velük üd vözleteiket a szovjet népnek. A fehér békegalambokkal, zászlókkal díszi tett házak, a diszkapuk, mind a Szovjetunió és népe iránti nagy sze retetnek és hálának kifejezője. Hála felszabadításunkért és azért az ön zetlen segítségért, amelyet nekünk nyújtanak. A stafétát útjának utolsó szaka szán, közvetlenül a határ előtt Vyš i né Nemecké községben legjobb spor­tolóink, a köztársasági érdemrenddel kitüntetett Emil Zátopek őrnagy, a sport érdemes mestere és Vlastfc Me cejiková, a bratislavai Slávia spor tolója vették át. Lobogó zászlók sor 1 fala között érkeztek meg a határra, uhol a Szovjetunió dolicoEóiból áll ó küldöttség már várta őket Kovpak tábornokkal, a Szovjetunió hősével, az Ukrán Szovjet Szocialista Köz ] társaság Legfelső Tanácsának elmö kével az élen. A csehszlovák hadsereg katona zenekara eljátszotta a csehszlovák és szovjet himnuszokat, majd Rudolf Strechuj elvtárs, a Megbízottak Tes tületénel elnöke, a csehszlovák kül döttség vezetője emelkedett szólásra A béke és barátság üzenetét vivő staféták dicső útjáról beszélt a szov jet embereknek és arról, hogy a Csehszlovák Köztársaság dolgozó népe mindenütt mily lelkesen üdvö zölte a stafétát­Beszédének befejező részében tol­mácsolta Csehszlovákia dolgozóinak üdvözletét és háláját, a Szovjetunió önzetlen nagy segítségéért. Az üd­vözlő szavakért Kovpak elvtárs, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársa­ság Legfelső Tanácsának elnöke mondott köszönetet. Kovpak tábor­nok, a partizánharcosok legendás hő­se, meleg testvéri szeretettel öleli át Strechaj elvtársat, a csehszlovák küldöttség vezetőjét, kifejezésre jut­tatván mindazok érzéseit, akik átél­ték ezt az örömteli pillanatot a cseh­szlovák-szovjet határon. Az ezután következő csehszlovák és szovjet ha­tárőrök díszalakulatainak szemléje néphadseregünk manifesztációja volt. A két küldöttség tagjai kölcsönö­sen virágokat és ajándékokat adnak át egymásnak. Nina Otkolenko világ. •ajnoknő virágcsokrot nyújt át Zátopek őrnagy, világbajnoknak, Kosztyova elvtársnő, az užgorodi egye­tem hallgatója egy csehszlovák diák jegyzetfüzetébe ezeket a szavakat írta: „Szívélyes üdvözletemet kül­döm a csehszlovák diákoknak és sok sikert kívánok munká jukhoz". Cseh ­j Szlovákia dolgozó népének küldött, sége vlrágözönben távozik, hogy a Szovjetunió dolgozóinál látogatást tegyen. A béke és barátság üzenetét vivő staféták hosszú utat tettek meg. Azon az úton haladtak, amelynek földjét a Szovjetunió legjobb fiainak vér e szentelte meg, akik életüket ál­dozták szabadságunkért. Olyan vidé­ken ment keresztül, ahol új gyárak .épülnek, és útjukb n új emberek kí­sérték, olyan emberek, akiknek min­denekfelett drága hazánknak a nagý és legyőzhetetlen Szovjetunióval való szövetsége. A stafétát azzal a kí­vánsággal udtuk át a Szovjetunió küldöttségének kezébe: Erősöd iék "•s virágozzék a Csehszlovák Köz. társaság és a Szovjetunió nemwtei közötti barátsági Népi orosz nyelvtanfolyamok az eperjesi kerületben Az orosz nyelv tanulásának jelen­tőségéről jól és pontosan előkészített beszélgetések az eperjesi kerületben nagy visszhangra találtak. Azokban a járásokban, ahol a beszélgetések az előre elkészített munkaterv alap­ján folynak, legtöbben jelentkeztek a népi orosz tanfolyamok köreibe is. Például a nagymihályi járásban a CsSzBSz dolgozói a filmelőadások kezdete előtt rendezik a beszélgeté­! seket. Mostanáig ötven ilyen beszél­getés volt. A girálti járásban már 97 beszélgetést, a homonnai járás, ban 43-at, az ólublói járásban 41-et és a sztropkói járásban 38 beszél­getést rendeztek. Az eperjesi kerület említett járá­saiban végzett jó agitációs munka visszatükröződik a népi orosz tan­folyamok hallgatóinak toborzásában. A homonnai járásban már 39 kör van 520 hallgatóval, a svidniki já­rásban 32 kör 525 hallgatóval, a nagymihályi járásban pedig 22 kör 330 hallgatóval. Az eperjesi kerü­letben a CsSzBSz dolgozói összesen több mint 4500 hallgatót nyertek meg a népi orosz tanfolyamokra. Szovjet vendégeinket szívélyesen üdvözölték Ostraván Csütörtökön eillátogattak Ostra vá'ba a szovjet film dolgozói J. N. Ozerov, a »Bátrak arénája« cimü film renaezoje, S. D. Sztoljarov filmszínész, a »Szadko« című film szereplője és I. K. Paramonova, a Szovjetunió kultúrminisztériuma kinematografiai főigazgatóságának vezető szerkesztője. Az ostravai városházán tett lá togatásuk után a szovjet vendégek megtekintették az ostravai Hlu­bina-bányát. Megérkezésük a bá nyászok körében olyan nagy örö met keltett, hogy elhatározták, tisz teletükre november 22-én teljes va sárnapi műszakot dolgoznak le. A baráti beszélgetésen a vendégek tudomást szereztek arról, hogy a b hlubinai bányászok elsők a körzet­ben: már októberben teljesítették a gottwaldi ötéves tervet és köte­lezettséget vállaltak, hogy az év végéig köztársaságunknak további többezer tonna szenet adnak. A szovjet vendégek érdeklődtek a bányászok munkája iránt, de főleg az iránt, hogy a szovjet Donbasz. kombájnok mennyire segítik őket feladataik teljesítésében. A beszél­getés befejezése után a szovjet filmszínészek lementek a bánya belsejébe - és megtekintették a »Makra<. munkahelyet. S. D. Sztol­jarov színész örömét fejezte ki afölött, hogy találkozhatott az ostravai bányászokkal és a küldött­ség nevében sok sikert kívánt mun­kájukhoz. A Kommunisták Magyarországi Párüa alapításának harmincötödik évfordulója Irta: Réti László, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet igazgatója A Magyar Dolgozók Pártja és a magyar dolgozó nép ez év november 20-án ünnepelte a kommunista párt alapításának harmincötödik évfor­dulóját. Harmincöt évvel ezelőtt, egy évvel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme és három hét­tel a magyar polgári-demokratikus forradalom győzelme után, jött lét­re Magyarországon is a kommu­nista párt, amely kezébe vette és vezette a dolgozó nép, a munkás­osztály harcát a hatalomért, az el­nyomó osztályok uralmának meg­döntéséért. A kommunista párt megalakulása 1918-ban nem valami véletlen müve, hanem történelmi szükségszerűség, az objektív történelmi helyzet kö­vetkezménye volt Magyarországon a Kommunisták Magyarországi Párt­ja fellépéséig a munkásosztálynak hosszú évtizedeken át egyedüli poli­tikai képviselete a szociáldemokrata párt volt. Ez a párt már régóta nem forradalmi marxista, hanem oppor­tunista párt volt, amely a munkás- | osztály elárulását, a burzsoázia ér­dekeinek védelmét forradalmi frázi­sokkal leplezte. A szociáldemokrata párt árulása különösen világossá vált az első világháborúban, amikor nyíltan, „saját burzsoáziája" védel­mének álláspontjára helyezkedett. A szociáldemokrata vezérek áru­lásával szemben a magyar munkás­mozgalomban újra és újra felléptek ellenzéki irányzatok, amelyek több­kevesebb következetességgel bírál­ták, leleplezték ezt az árulást és igyekeztek a magyar munkásmoz­galmat a marxizmus útjára vinni. Az elméleti felkészültség gyengesé­ge, a tömegekkel való szoros kap­csolat hiányossága, valamint Lenin és a bolsevikok oroszországi ta­pasztalatainak, elméleti harcaínak, gyakorlati tevékenységének nem is­merése, megakadályozta ezeket az ellenzéki irányzatokat és mozgalma­kat abban, hogy eredményesen fel­I vethessék egy új, valóban forradal­mi munkáspárt megteremtésének a kérdését Ezen a téren döntő változást ho­zott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világraszóló győzelme, amely a nemzetközi munkásmozga­lom — és ezen belül a magyar for­radalmi munkásmozgalom — köz­kincsévé tették a bolsevikok tapasz­talatait. A marxizmus, annak kö­vetkezetes hívei számára, marxiz­mus-leninizmussá, az orosz forrada­lom tapasztalataival kibővített; a huszadik század viszonyaira, az im­perializmus korszakára alkalmazott marxizmussá változott. Elkerülhe­tetlenné vált a nyílt szakítás a marxizmus árulóival és megtagadói­val, a jobboldali, reformista szociál­demokráciával. Ugyanakkor az első világháborúnak az egész dolgozó népet megmozgató, felrázó tapaszta­latai a munkásosztály és a paraszt­ság széles tömegeit tették fogékony­nyá a szocializmus tanításai számá­ra, kapcsolták be ezeket a tömege­ket az uralkodó osztályok minden száíjdéka és minden eröfeszitése el­lenére a politikai életbe. Ezen a té­ren is döntö jelentősége volt a Nagy Októbernek, ugyanis, mint az oroszországi magyar hadifoglyok százezrei részére nyújtott közvetlen forradalmi tapasztalatnak és úgyis, mint világító példaképnek, amely az egész világ dolgozói számára mu" tatta a követendő utat. A magyar dolgozó nép gyorsan és lelkesen reagált Október példájára. Itthon, Magyarországon a forradal­mi szocialisták harcos csoportja és a szociáldemokrata párt baloldali tagjai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példájának követésére hívták fel és vitték harcba a mun­kásosztály és a parasztság széles tömegeit, Oroszországban pedig a magyar hadifoglyok tízezrei vettek közvetlenül, fegyveresen részt a for­radalom kivívásáért és megvédéséért folytatott harcokban. A magyar kommunista párt lét­rejöttének ezt az előkészítő folya­matát betetőzte, a párt megalapítá­sát és harcos fellépését elkerülhe­tetlenül szükségessé tette a magyar polgári demokratikus forradalom győzelme 1919 október végén En­nek a forradalomnak alapvető sajá­tossága volt, hogy a háborús össze­omlás által eltemetett régi rendszer romjain a széles munkás- és paraszt­tömegek és ezek mundérba bujtatott része, a háború borzalmaiba belefá­radt katonák vitték győzelemre. Számtalan adat és tény mutatja, hogy ezek a tömegek az oroszorszá­gi forradalom példáján lelkesültek: Magyarországon is a Nagy Október példáját akarták követni, szocia­lista, vagy legalábbis a szocializmus megvalósításának irányába haladó, valóban forradalmi kormányt akar­tak. A valóságban azonban a töme­gek által győzelemre vitt forrada­lom eredményeként olyan polgári­szociáldemokrata koalíciós kormány alakult, amelynek legfőbb gondja a forradalom megállítása, lefegyver­zése, a burzsoázia uralmának bizto­sítása volt. A tömegek gyorsan és mind világosabban felismerték, hďgy ez a kormány nem azokat a célokat követi, nem azt a törekvést szolgál­ja, amelyért októberben harcba mentek, amelynek megvalósítása ér­dekében kivívták az ország függet­lenségét és elkergették a nagytőké­sek és nagybirtokosok régi kormá­nyát. Jönnie kellett egy olyan mun­káspártnak, amely a forradalmi tö­megek mind világosabbá váli* felis­merését tudatosan megfogalmazza és megvalósításáért harcba viszi ezeket a tömegeket. 1918. november 20-án megalakult /

Next

/
Thumbnails
Contents