Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-21 / 282. szám, szombat

1953 . november 21. / UJ SZG 3 Francia lapok az „európai védelmi közösség" ellen A Bolgár Népköztársaság népe lelkesen készül a nemzetgyűlési választásokra Servan-Schreiber szemleíröhak a Le Monde-ban megjelent cikke éle­sen bírálja a francia kormány kül­politikáját és ellenzi, hogy Laniel a Bermudákra utazzék . A cikkíró rámutat, hogy Laniel csupán „a Németország újjáéleszté­sével kapcsolatos elkerülhetetlen következmények tudomásulvétele vé­gett" vesz majd részt az értekezle­ten. A cikkíró kijelenti, nehéz volna felbecsülni azt a veszélyt, amelyet Laniel nyomorúságos bermudai útja rejt magában. A cikk írója megállapítja, hogy Franciaország és az Egyesült Álla­mok viszonya egy nagyhatalom és csatlósállama viszonyára emlékeztet, majd ezeket irja: „Az indokínai há­ború olyan katonai feladat jellegét ölti, amelyet fizetség ellenében, számunkra idegen érdekekért, és a nemzet akarata ellenére hajtunk végre." Annak ellenére, hogy többízben hivatalosan megnyugtattak bennün­ket, Németország szuverenitásának és felfegyverzésének problémáját — amellyel kapcsolatban javasolták nekünk, hogy szabadon juttassuk kifejezésre véleményünket — dur­ván és arcátlan formában vetik fel ' Az „Üj Kína" hírügynökség újabb két amerikai repülőtisztnek — Charles M. Kerr hadnagynak és John Ellis jr. főhadnagynak — az Egyesült Államok bakteriológiai hadviseléséről szóló vallomását hoz­ta nyilvánosságra. Az „Üj Kína" ismerteti a két amerikai repülő val­lomását. Charles M. Kerr hadnagy, egy F. 86-os gép pilótája fogságbaesése után tett és november 17-én nyilvá­nosságra hozott vallomásában a töb­bi között ezeket mondta: „Amikor eligazításkor közölték ezredünkkel, hogy Kínában, a Jalu­folyótól északra fekvő területekre baktériumbombákat kell dobnunk, vetődött fel bennem a kérdés, miért kell egyáltalán bombákat használ­nunk? Vadászgépek pilótái voltunk és a Jalu-folyótói északra fekvő te­rületek túlságosan messze feküdtek ahhoz, hogy azokat mindössze egyet­len tartalék-üzemanyagtartállyal kö. zelítsük meg. Miért nem használtak bombázógépeket a bombák ledobá­sára?" A 24 éves Kerr az alábbiakban számol be első baktériumháborús bevetéséről, amelyet 1952. május 9-én hajtott végre a Jalu-folyőtól északra fekvő területek ellen „Minden egyes gépnek egy-egy baktériumbombát és csupán egy ta rtalék-üzemanyagtartályt kellett magával vinnie. Az eligazításon azt a parancsot kaiptuk, hogy Mukdentő] mintegy előttünk. A francia kormány egyre inkább ügyetlen közvetítőjévé válik a nekik parancsoló külső erő és a nemzet közvéleménye között. A nemzet pedig nem hajlandó sem elismerni, sem tiszteletben tartani a kormány által vállalt kötelezettsé­geket. A Le Monde egy másik cikkében jellemezve az erők megoszlását a nemzetgyűlés külügyi vitája során közli, hogy 42 szocialista képviselő kilépett „az Európai Egyesült Álla­mok létrehozása érdekében megindí­tott szocialista mozgalom" elnevezé­sű szervezetből, ezzel juttatta kifeje­zésre tiltakozását az „európai politi­kai közösség" és az „európai hadse­reg" ellen. Egészen különböző megfontolások­ból az „európai hadsereg" ellen szól­nak a kommunisták, „a köztársasági és szociális akció szövetség" tagjai, a volt gaulleisták, a „köztársasági és szociális akció" pártjának tagjai, a radikálisok csoportja, élükön Dala­dier-vel és Herriot-val, az MRP tag­jai, valamint a szocialisták egy ré­sze, élükön Jules Moch-sal. A Berspectives című hetilap véle­ménye szerint, ezek az eléggé bo­nyolult csoportosulások magyaráz­zák meg a „nemzetgyűlésben és az 35 mérföldre délkeletre bombázzuk a Pejcsingce és Tangcsiacsuangou városoktól nyugatra elterülő ipar­vidéket Kerr ezeket írja vallomásában: „A legtöbb pilóta gyűlölte a Jalu­folyótól északra fekvő területek el­len intézett támadásokat. Nagyon rossz érzés volt baktériumháború­ban részt venni olyan ország ellen, amellyel nem is állunk hadiállapot­ban. Az ilyen támadásokat pilóta­szemszögből nézve is rossz feladat­nak tartottuk." Ellis 1952. május elseje körül végrehajtott — Északkelet-Kína el­len irányuló — első baktériumhábo­rü? bevetéséről szólva ezeket írja vallomásában: ..Ridland főhadnagy elmondotta, hogy gépeinken egy-egy üzemanyag­tartály típusú, bubo-pestissel fertő­zött bolhákat tartalmazó baktérium­bombát viszünk magunkkal. Utasí­tott bennünket, hogy repüljük át a Jalu-folyót és kínai terület fölé érve, Antung és Takungkou között körül­belül feleúton dobjuk le az üzem­anyagtartályt és a baktériumbom­bát. Megparancsolta továbbá, ha MIG-gépekkel találkozunk, dobjuk le az üzemanyagtartályt és a bak­tériumbombát, kapcsoljunk nagy sebességre és amilyen gyorsan csak lehet, térjünk vissza támaszpon­tunkra." Ellis vallomásának különösen ér­dekes része az, amelyben a június 10-e körül végrehajtott baktérium­oi szagban tapasztalható mély nyug­talanságot, amely sokkal mélyebb, mint ahogy arra a párizsi és vidéki lapok kijelentéseiből következtetni lehetne, hiszen a lapok jelentős ré­sze a dollárral bőven rendelkező amerikai propaganda szolgálatában áll." Az Information című lap közölte Lanet nemzetgyűlési képviselő „az európai védelmi közösség és a gaz­dasági problémák" című cikkét. Az export területén nagy nehéz­ségekkel állunk szemben — irja La­net, — mivel Franciaországban az árak rendszerint magasabbak mint ntás országban. Amikor az európai hadsereg megrendeléseit osztják el, mindig alul fogunk maradni más államokkal szemben. Ebből az követ, kezik, hogy a francia gazdasági éle­tet rendkívül komoly veszély fenye­geti abban az esetben, ha ratifikál­ják az európai védelmi közösségről szóló szerződést, Ez halálos veszély lenne a francia gazdaságra. Az európai védelmi közösség — ál lapítja meg — megbénítja Iparunkat és megfoszt bennünket a még egye. lőre nekünk adott megrendelésektől.' A szerződés ratifikálására úgy kell tekinteni, núnt az egész francia gazdasági élet halálos veszedelmére. támadásról számol be, amikor raja baktériumokkal töltött tartályokat dobott le az északkeletkinai Kuan­tien közelében- Ellis ezeket irja er­ről a hadműveletről: „A vízgyűjtő keleti szegélyénél repültük át a Jalu-folyót. Nem találkoztunk ugyan MIG-gépekkel, de azok felszálltak és így jómagam, valamint a többi gép pilótája is kevés figyelmet fordítot­tunk a földre. Erősen figyeltük fö­löttünk és mögöttünk a evegőt. mert támadástól tartottunk. Aggó dalmunkat még fokozta az, hogy ki nai lerület felett repültünk. Nyugat irányban haladtunk, amikor a északkeletkinai Kuantientöl mintegy 7—8 mérföldre délre ledobtuk a bak tériumokkal töltött tartályainkat ( üzemanyagtartályainkat. Ezutár­visszafordultunk és a Jalu-folyó fe lett átrepülve rövid járőrszolgálatot teljesítettünk az erőműtől délre, majd a part mentén haladva vissza­tértünk támaszpontunkra." Ellis és több más fogságbaesett amerikai pilóta vallomása sokat­mondóan alátámasztja azt a tényt, hogy Északkelet-Kínának ez a része rendszeres célpontja volt az ameri­kai baktériumtámadásoknak. Ellis és Kerr vallomása további fényt vet az Egyesült Államok bakteriológiai hadviselésére abban az időben, ami­kor a baktériumháborús programm túllépte a kísérleti szakaszt és ki­terjedésében, valamint méreteiben egyaránt fokozódott. A Bolgár Népköztársaságban tel jes erővel folynak az előkészületek a december 20 án sorrakerülő nem­zetgyűlési választásokra. A gyá rak, üzemek, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói lel kes hangulatú gyűléseken jelölik képviselőiket. Jelöltjeikké megvá lasztják a bolgár nép legjobbjait Kuba Népi Szocialista Kuba Népi Szocialista Pártjának illegálisan megjelenő közlönye köz zétette a párt nyilatkozatát, amely leleplezi a kommunisták és más haladó erők tevékenységét tiltó kormányrendelet igazi céljait. A nyilatkozat a többi között ezeket mondja: »Batlsta és kormánya újabb tá madó lépésével kettős célt követ, egyfelől Washington kedvében akar járni, hogy ezzel továbbra is biz­tosítsa magának Washington ke gyeit és támogatását és ugyanak^ kor fenntartsa az' országban a ter­ror uralmát. Másfelöl így akar akadályokat és nehézségeket gör díteni a kormánnyal szemben ellen November 17-én nyolc tisztből álló vezérkara kíséretében Beirut ba érkezett Wright altengernagy, a keletatlantí és földközi tenger) amerikai flotta parancsnoka. A lapok jelentései szerint Wright •Ilenőrző körutat tesz a Földközi enger vidékén és a Közel-Keleten -Vright két napot tölt Beirutban -s azután felkeresi Damaszkuszt, iRgdadot, Basrát, a Bahroin-szige »ket, majd. Ciprust. Ankarát és 'ápolyt Bár oeirutí amerikai körök Vright utazását ^udvariassági lá "igatásnak* minősítik, a jólértesült L'Orient« <Mmü beiruti lap az iltengernagy utazását kommentál va, a következőket irja: y A Kiodo japán hírügynökség je lenti, hogy a japán munkaügyi mi nisztérium adatokat tett közzé ar ról, hogy Japánban az elmúlt egy évben hogyan alakult a munkás­mozgalom helyzete. Még a hivata los kormányközlemény is beismeri, hogy a munkásmozgalom erősödik, a szakszervezetek növe/ik taglét számukat. A munkaügyi miniszté a politikai és kulturális élet kivá­lóságait, a legjobb dolgozókat, sztahanovistákat, élmunkásokat, Dimitrovgrád dolgozói is ünnepi gyűlést tartottak a választási kam­pány során. A választók első jelölt, jükké Valko Cservenkovot választot­ták. akit a jelöltek listáján Geor­gl Tiholov Markov sztahanovista követ. Pártjának nyilatkozata zéki álláspontot elfoglaló nagy párt politikai tevékenysége elé annak érdekében, hogy biztosítsa a jelen. Iegi kormánykörök győzelmét a nemsokára sorrakerülő választáson. A kormány a kommunizmus elleni harc fasiszta jelszavával folytatja ezt a politikát és abban reményke­dik, hogy ilymódon megszerzi a burzsoá földesúri ellenzéki pártok vezetőinek támogatását. A kormány határozata újabb csapást mér a demokráciára és az ellen a törek­vés ellen irányul, hogy becsületes és szabad választások útján demo­kratikus és békés megoldást talál, janak a Kuba előtt álló problémák­ra. sAz utóbbi időben két földközi, tengeri ország — Görögország é3 Spanyolország — kötött katonai szerződést az Amerikai Egyesült Államokkal. Most készítik elő az Amerikai Egyesült Államok és Pa­kisztán katonai szerződését és ezek az események napirendre tűzték az amerikai támaszpontok kérdését. Az Egyesült Államok támaszpon­tokra vonatkozó kétoldalú szerző­dést sze-etne kötni az Arab Ligá­hoz tartozó országokkal, tekintet­tel arra, hogy a közeikeleti orszá gok népei határozottan szembe­szállnak az úgynevezett »középke­lett parancsnokság« megalakításá­ra vonatkozó amerikai tervekkel.« rium adatai szerint 1953. június végéig az ország munkásainak 41 száza'éka (5.850.000) tartozott a különböző szervezetekhez. Az ame­rikai támaszpontépítkezéseken dolgozó .lapán munkások közül az elmúlt évben harmincezren léptek be a szakszervezetbe. Az összes szervezett munkások 56 százaléka a haladó Szakszervezeti Főtanács­hoz tartozik. Ch. M. Kerr amerikai repülőhadnagy és J G. Ellis főhadnagy vallomásai Wright altengernagy közelkeleti látogatásának célja Japánban növekszik a szervezett munkások száma a Kommunisták Magyarországi Pártja és azonnal harcba szállt a forradalom továbbfejlesztéséért, a polgári-demokratikus forradalom­ból a szocialista forradalomba való átmenetért, a proletariátus diktatú­rájának, Tanács Magyarországnak a megteremtéséért. A kommunista párt halhatatlan történelmi érdeme, hogy először vitte harcba a magyar dolgozókat a nép uralmának, a dol­gozók hatalmának tényleges meg­valósításáért, először tűzte lobogó­jára a szocializmus megteremtésé­nek, mint reális, elérhető feladatnak a jelszavát. A munkásosztály nagy többsége és a dolgozó parasztság széles tömegei rövid néhány hónap alatt viharos lelkesedéssel csatlakoz­tak a kommunista párthoz. Ezzel megteremtették a proletariátus ha­talmának előfeltételeit A magyar kommunisták nagysze­rű harcai így vezettek el 1919. már­cius 21-éhez, a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság megteremtéséhez. Azonban, amint Lenin erre előre fi­gyelmeztetett, a rendkívül gyors, viharos növekedés során a magyar kommunista mozgalom nem tudta még levetkőzni azokat a gyengesé­geket és elméleti hiányosságokat, amelyeket a sok évtizedes szociál­demokrata befolyás, a bolsevizmus nem elég alapos ismerete okozta. Ezért a Tanácsköztársaság kikiáltá­sakor és annak fennállása idején egész sor siilyos hibát követtek el. A legfontosabb ezek közül a szociál­demokrata párttal való olyan egye­sülés volt, amely lényegében beolva­dást jelentett ebbe a velejéig rohadt, opportunista pártba. Ilyen módon a Tanácsköztársaság fennállása idején a magyar munkásosztály éppen at­tól a hatalmas eredménytől volt megfosztva, amit 1918. november 20-a adott számára: a proletariá tus diktatúrájának nem volt szerve­zett élcsapata, nem volt kommunista pártja. A Tanácsköztársaság bukása után a szörnyű fasiszta elnyomás és ül­dözés idején, a KMP újra felemelte és magasra tartotta a munkásosz­tály hatalmáért folytatott harc zász­laját és köréje csoportosította a munkásság, a dolgozó parasztság és egész dolgozó népünk legjobb, leg­odaadóbb, önfeláldozó harcosait. A kíméletlen, véres elnyomás ellen ví­vott küzdelemben a párt követett el hibákat is. az ellenség ügynökei nem egyszer beférkőztek soraiba és okoztak ott zavart, meghasonlást — de a hosszú küzdelemben a magyar kommunisták világos, félreérthetet­len bizonyítékát adták annak, hogy a dolgozó nép érdekeinek egyedül következetes, a népért, a munkás­osztályért minden áldozatra kész harcosai. Az ellenforradalom egész negyedszázados uralma idején a KMP az elnyomott és agyongyötört dolgozó nép legjobb szándékainak, szabadságra, jólétre, emberi életre való törekvésének volt a megteste­sítője, bátor hírnöke és lankadatlan szervezője. A felszabadulás után a magyar kommunisták a negyedszázados harc tapasztalataival felvértezve, a dol­gozók legjobbjainak bizalmával kö­rülvéve álltak a népi demokrácia kiépítéséért, a szocializmus előfelté­teleinek megteremtéséért folytatott harc élére. A komunista párt a dol­gozó nép jólétének emeléséért foly­tatott kitartó harca során megnyer­te a munkásosztály többségének, a dolgozó parasztság nagy tömegeinek bizalmát, leleplezte és megsemmisí­tette a burzsoázia érdekeit védő polgári pártokat és ellenforradalmi szervezeteket. Tanulva 1919. tapasz­talataiból és a marxizmus-leninizmus tanításait felhasználva, kiszorította a munkásmozgalomból az áruló jobboldali szociáldemokráciát és megteremtette a marxizmus-leniniz­mus elvi alapján álló egységes mun­káspártot. Három évtizeden át tartó szétszakítottsága és _^testvérharca után végre létrejött tehát újra a munkásosztály egysége, amelyért a munkásság legjobbjai annyit küz­döttek és oly sok áldozatot hoztak. Létrejött és megszilárdult Magyar­országon a proletariátus diktatúrá­ja, a szocializmus építésének és fel­építésének szilárd alapja. A magyar munkásosztály azért győzhetett a régi uralkodó és elnyo­mó osztályok ellen folytatott élet­halál harcában, mert ezt a harcot támogatta, ebben mindvégig segítsé­gére volt az egész világ dolgozói­nak, forradalmi munkásságának ve­zetője, és példaképe — a Szovjetunió Kommunista Pártja. A Szovjetunió és kommunista pártja példáján lel­kesülve folytatták bátor harcukat a fasiszta elnyomás ellen annakidején a magyar kommunisták A hazán­kat felszabadító Szovjetunió példája és támogatása segítette pártunkat és népünket a felszabadulás utáni küzdelemben Pártunk harmincötéves fennállása alatt minden eredményét és sikerét annak köszönhette, hogy a marxiz­mus-leninizmus tanításait követve, mindenkor és mindenütt a dolgozók érdekeiért szállt síkra, harcának és létének egyedüli értelme és tartalma a munkásosztály és a többi dolgo­zók jólétéért, életszínvonalának emeléséért, szabadságának kivívá­sáért és megerősítéséért vívott harc volt. Hibákat is akkor követett el pártunk, amikor ezeket az alapvető szempontokat, amelyek lényéből fa­kadnak, időlegesen szem elöl té­vesztette, vagy nem elég következe­tesen képviselte. Pártunk harmincötéves fennállása alatt a dolgozókért folytatott har­cával megnyerte azok bizalmát, ve­zetőjévé, legfőbb szervező erejévé vált egész dolgozó népünknek Visz­szatekintve harmincötéves múltjára a Magyar Dolgozók Pártja büszkén hirdeti, hogy ez a mult megedzette, a magyar nép jobb jövőjének, biz­tos felemelkedésének, a szocializ­mus, a kommunizmus építésének szí. lárd vezetőjévé, bátor élcsapatává tette. A mult tanulságait, tapaszta­latait felhasználva, a felmerülő hi­bákat kijavítva, pártunk még szo­rosabbra fűzi kapcsolatát a dolgozó néppel, a hős magyar munkásosz­tállyal, szorgalmas és tehetséges dolgozó parasztságunkkal, az új, kiváló erőkkel felfrissülő értelmisé­günkkel — létének alapjával és ér­telmével, a dolgozó magyar néppel. Harmincötéves dicsőséges múltjá­val a Magyar Dolgozók Pártja bi­zalommal néz a még szebb, még fé­nyesebb jövő elébe, vezeti tovább munkásosztályunk, népünk harcát a dolgozók életszínvonalának, jólété­nek állandó emeléséért, a szocializ­mus felépítéséért.

Next

/
Thumbnails
Contents