Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-19 / 280. szám, csütörtök

s 1953. november 19. III SľO A Szovjetunióban biztosítják ^ a közszükségleti árucikkek termelésének rohamos emelését A A mosíikvai „Pravda" közölte A. N. Kosziginnek, a Szovjetunió köz szükségleti áruipari miniszterének beszámolóját „A közszükségleti árucikkek termelésének kibővítésére és minőségének megjavítására irányuló intézkedésekről, amelyet a könnyű ipari dolgozók összszövetségi tanácskozásán mondott. Most, amikor országunk hatalmas ipari támaszponttal rendelkezik, a gazdasági felépítés valamennyi ágazataiban képzett káderei vannak, és megszilárdultak a kolhozok — mondatta A. N. Koszigin — minden lehetőségünk megvan aihihoz, hogy a nehézipar gyorsütemű növelése mellett gyorsabb ütemben fejlesszük a mezőgazdaságot, a könnyű- és az élelmiszeripart is. A szovjet nép nagy megelégedéssel fogadta G. M. Mallenkov elvtársntik a Szovjetunió Legfelső Tanácsa 5. ülésén mondott nyilatkozatait, amely szerint a párt és a kormány elhatározta, hogy biz tosítja a közszükségleti árucikkek termelésének rohamos fokozódását olymódon, hogy a legközelebbi két. három éven belül lényegesen megjavuljon a lakosság ipari árucikkékkel és élelmiszerekkel való ellátottsága. A beszámoló emlékeztet arra, hogy 1953. október 10-én a Szovjetunió Minisztertanácsa és az SzKP Köz. ponti Bizottsága a szovjet iparra nézve rendkívül fontos programmhatározatot fogadott el a közszükségleti iparcikkek termelésének kibővítéséről és minőségének megjavi. tásáról. E határozatokkal összhangban — hangsúlyozza A. N. Koszigin — az ötéves tervet selyemszövetekben három év alatt, gyapjúszövetekben, Szövött és konfekciós árukban, háztartási üvegben, nemezcipőben és textilrövidárúban négy év alatt kell teljesítenünk. / A következő két-három évb^n — mondotta továbbá A. M. Koszigin — a közszükségleti alapipari árucikkek termelésének ezt a növelését, amely a közszükségleti iparcikkek minisz tériuma alá tartozik, a következőképpen állapítják meg: gyapotszövetekből 1954-ben 5.4 milliárd métert, és 1955 ben 6.1 milliárd métert gyár tanak, vagyis két év alatt a gyapot szövetek termelése egy milliárd méterrel növekedik; a gyapjúszövetek bői 1954-ben 225 millió métert, 1955ben 250 millió métert, ós 1956-ban 290 millió métert gyártanak, vagyis három év alatt e szövetek termelése másfélszeresére emelkedik. Gyors ütemben fog növekedni a börcipök termelése; ha 1953-ban 200 millió párt készítettünk, akkor 1956ban 290 millió párat, vagyis 45 százalékkal többet, mint 1953-ban. Jelen, tősen kibővül a konfekció termelése. 195^-ben 29 milliárd rubel értékű konfekciós árut, 1955-ben 35 milliárd rubel értékű és 1956-ban 40 milliárd rubel értékű konfekciós árut gyártunk, vagyis a termelés három év alatt több mint másfélszeresére emelkedik. E nagy célkitűzés teljesítése — mondotta végezetül A. M. Koszigin — áldozatkész munkát követel az összes ipari dolgozóktól, szükségessé teszi a termelés jelentős kibővítését és az ipar további átépítését. Köte lesek vagyunk teljesen kihasználni az összes üzemek termelési kapacitását, leleplezni az összes meglévő ipari tartalékokat és megvalósítani az eddigi vállalatok nagyvonalú átszervezését és új vállalatok felépítését a modern technika alapján. V. M. Molotov elvtárs sajtónyilatkozatának visszhangba VARSÓ A „Trybuna Ludu" a „Nemzetközi enyhülés kulcsa" című szerkesztőségi cikkében a többi között a következőket írja: Teljesen világos, hogy a nemzet, közi enyhülés kérdése a világ közvéleménye figyelmének középpontjában áll. Kétségtelen az is, hogy e cél elérésének sikerrel kecsegtető útja lehetne a nagyhatalmak képviselői tanácskozásának összehívása. V- M Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere moszkvai sajtóértekezletén részletesen és kimerítően megvilágította ezeket a béke ügye szempontjából igen fontos kérdéseket. Nyilatkozatát az egész világ közvéleménye nagy érdeklődéssel fogadta. E nyilatkozat leleplezi azt a hazugságot, amelynek segítségével az imperialista körök igyekszenek hitelüktől megfosztani a szovjet javaslatokat és eltitkolni a nyugati államok közvéleménye elő] e javaslatok valódi tartalmát és igazi értelmét. Hol a nemzetközi tanácskozás összehívásának kulcsa? A válasz egyszerű: e kulcs a tanácskozás céljainak megértésében és elismerésében rejlik. A Szovjetunió álláspontja teljesen világos. Az új miniszteri tanácskozásnak a nemzetközi feszültség enyhítése céljait kell szolgáltatnia. Ezeknek és a tanácskozás során esetleg felmerülő más problémáknak megtárgyalása és megoldása alapvető jelentőségű volna Európa és az egész világ békéjének megteremtése szempontjából. BERLIN A „Neues Deutschland" „Üt a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása felé" című vezércikkében azt írja, hogy a szovjet kormány november 3-i jegyzéke és V. M. Molotovnak, a Szovjetunió leül ügy miniszterének, a moszkvai sajtóértekezletén elhangzott nyilatkozata után a nyugati hatalmak nem terjeszthetik többé azt a hazugságot, hogy a Szovjetunió nem kíván részt venni a nagyhatalmak képviselőinek tanácskozásán és nem is hallgathatják el többé a Szovjetuniónak a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását szolgáló konkrét javaslatait. A „Neues Deutschland" hangsúlyozza: a Szovjetunió teljes joggal és a béke ügyéért érzett felelősséggel követeli, hogy a nagyhatalmak képviselőinek tanácskozásán vitassák meg a nemzetközi feszültség csökkentésének kérdését és javasolja, hogy tárgyaljanak a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről, az atom- és hidrogénbomba, valamint minden egyéb tömeggyilkoló fegyver elpusztításáról. A német nép — hangsúlyozza a lap — értékelni tudja V. M. Molotovnak az ilyen kérdések megtár. gyalására vonatkozó javaslatát. A „Neues Deutschland" befejezésül ezt írja: a nemzetközi feszültség enyhítésének helyes útja a német kérdés békés megoldásán, a békeszerződés megkötésén, az össznémet kormány megalakításán és a megszálló csapatok kivonásán át vezet. V. M. Molotov teljes erővel hangsúlyozta nyilatkozatában ezt az elvet, amelyet a Szovjetunió már több éve védelmez. LONDON Aneurin Bevan, az angol parlament munkáspárti tagja élesen bírálta az angol sajtót. A többi között azért, ahogyan a november 3-í szovjet jegyzék kérdéséhez állást foglalt. A jegyzék — mint ismeretes — javaslatokat tartalmazott a nemzetközi feszültség enyhítésére és a német kérdés megoldására. Bevan ezt mondotta: „Az angol nép nem tudja, meddig fog még tájékozatlanságban élni. E tájékozatlanság egyik oka az angol újságokban rejlik. Ezek má

r nem újságok a szó teljes értelmében. Befolyásolás eszközévé váltak. Nem arra használják fel őket, hogy az embereket tájékoztassák az eseményekről, hanem arra, hogy . .. eltitkolják a nép elől azt, amit tudnia kell". Bevan kijelentette, hogy egyetlen angol lap sem közölte teljes egészében a szovjet jegyzéket. „A nyugati világ népeinek — folytatta — lehetőséget kellett volna nyújtani, hogy elolvashassák a szovjet jegyzéket. Teljesen világos, hogy/a Szovjetunió nem csapta be az ajtót és kész tárgyalásokat kezdeni." RÓMA A L'Unitá „A feszültség enyhítéséért" című vezércikkében azt írja, hogy a Szovjetunió külügymi. niszterének kijelentései „megcáfolták a hazugságot, amelyet az amerikai irányelveknek engedelmeskedő országok lapjai terjesztettek arról, hogy a Szovjetunió „negatívan" foglal állást a nemzetközi feszültség enyhítésének kérdésében. A Szovjetunió javaslatai utat mutatnak a nemzetközi feszültség enyhítéséhez Az ENSz.közgyűlés politikai bizottsága folytatta a 14 ország határozati javaslatának és a módosító javaslatoknak és a leszerelési bizottság jelentésének »az összes fegyveres erők és fegyverzetek szabályozásáról, korlátozásáról és egyenletes csökkentéséről megtárgyalását. A vita során felszólalt Václav Dávid miniszter csehszlovák küldött, aki beszédében a többi között a következőket mondotta: A 14 állam határozati javaslata újból gondosan kitér az elől, hogy bármilyen említést tegyen az atomfegyverek és a tömegpusztító fegy verek eltiltására vonatkozó kon. krét Intézkedésekről. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a 14 állam eredeti határozati javaslatában egy szóval sem említették az atomfegyverek és a tömegpusztító fegyverek eltiltását. A módosított határozati javaslat ugyan említi a tömegpusztító fegyvereknek ^határozott kizárására vonatkozó komoly szándékot«, de nem az eltiltását; és ezt is csak olyan formában, amely a tömegpusztító fegyverek kizárását számos feltételtől teszi függővé és a valóságban e tilalmat újból bizonytalan időre f elhalasztja. A 14 állam határozati javaslata tehát kitér a fegyverkezés csökken tésének komoly kérdése elől, az atom. és a hidrogénfegyverek és egyéb tömegpusztító fegyverek eltiltásának kérdése elől. A aeeejetucié küldöttségének javaslatai nagy fontosságú irányvonalat tartalmaznak a leszerelési bizottság tevékenységére és a bizottság feladatává teszik, hogy olyan javaslatokat dolgozzon ki, amelyek elsősorban az öt nagyhatalom, az USA, Anglia, Franciaország, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió fegyverzetének lényeges csökkentését irányozzák elő, valamint az atom, a hidrogén és egyéb tömegpusztító fegyverfajták eltiltását szigorú nemzetközi ellenőrzés megteremtésével. A csehszlovák küldöttség ezért a Szovjetunió módosító javaslataira fog szavazni, amelyek megmutat, ják az űtat, hogyan lehet megegyezést elérni ebben a fontos kérdésben. A »Trud« című lap tanácskozással J. Grigorjev a »Trud« keddi szá mában foglalkozik a külföldi sajtó megnyilatkozásaival a küszöbön álló bermudai tanácskozással kapcsolatban. A nyugati hatalmak kormánykörei és egyes lapjai úgy próbálják beállítani a dolgot, mintha ez a találkozás azért vált volna szükségessé, mert a Szovjetunió nem mutatkozik hajlandónak az sössze ülésre«. V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere e napokban sajtóértekezleten tett nyilatkozatában újból bebizonyította az ilyenfajta állítások alaptalanságát., Nyilvánvaló, hogy a dolog lénye ge nem ,a Szovjetunió állásfoglalá sában, hanem az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányának állásfoglalásában ' rejlik. E kormányok' nem hajlandók megtár gyalni a nemzetközi feszültség enyhítésének kérdését. Valahányszor a Nyugat bizonyos körei zajongani kezdenek a nem zetközi feszültség enyhítésének »lehetetlenségéről«, mindannyiszor előtérbe tolják az agresszív bonni revansvágyó erők felhasználásával kapcsolatos terveket. Már ez a kö rülmény is azt bizonyítja, hogy Nyugat-Németország újraf elf egyverzési terveinek az ünperialista propaganda állításai ellenére — semmi közük sincs a béke és a biz tanság fenntartásához. így van ez most is. A külföldi sajtó nem titkolja, hogy Nyugat Németország remilitarizál ásának kérdése fontos vagy éppen a fő he lyet foglalja majd el a bermudai tárgyalásokon. ; Érthető — jegyzi meg a szerző cikke a bermudai kapcsolatban — miért fogadták Bonnban oly kitörő örömmel a bermudai tanácskozás hírét. Adenauer revansvágyó klikkje a fasiszta Wermacht újjáélesztésére törekszik. Nem akar tovább várni. A bonni klikk oceántúli támogatással nem napról napra, hanem óráról órára arcátlanabbá válik. Adenauer már most is a parancsolgatás és fenyegetőzés nyelvén beszél Franciaországgal. Tulajdonképpen Adenauer kezdeményezte azt a Franciaország ellen irányuló új zsarolási kampányt, amelyet a reakciós sajtó ezekben a napokban indított meg az Atlanti-óceán mindkét partján. A mind arcátlanabbá váló bonni klikk magatartása — mutat rá a cikkíró — feltétlenül jogos aggodalmat kelt. A tények bebizonyítják. hogy az északatlanti tömb és a bonni revansiszták paktuma nem szüntette meg azt a veszélyt, hogy a bonni revanš szták a Wehrmacht újjáteremtése után saját agresszív céljaikra törve nem kezdenek e majd mostani védelmezőikkel is a militaristák nyelvén beszélni. A történelem azt tanítja, hogv a militaristák sohasem haboztak megszegni a nemzetközi kötelezettségeket, ha azok nem felel, tek meg agresszív terveiknek. A német militarizmus újjáteremtésének politikája és az a törekvés. hogy Nyugat Németországot bekapcsolják az északatlanti tömb agresszív csoportosulásába, nem felelhet meg a béke érdekeinek. Ez a politika közvetlenül fenyeget minden európai népet, mert Nyugat-Németország remilitarizálá. sának politikája meflett nem lehet európai biztonságra számítani. Megkezdődött a francia parlamentben a külpolitikai /ita Kedden, november 17-én a francia parlamentben megkezdődött a külpolitikai vita. amelynek legfontosabb részét „európai^ politikai közösség" elfogadásáról szóló vita képezi. . A vita titkos célja, hogy elérjék .az európai politikai közösség" gyors jóváhagyását és ezáltal megnyissák az utat „az európai védelmi közösség" („európai hadsereg") elfogadásához vezető utat is. Mig a francia parlamenlben megindult külpolitikai vita megkezdése előtt Jacques Duclos Franciaország Kommunista Pártja parlamenti csoportjának elnöke, a Francia Kommunista Párt .Központi Bizottságának ülésén kijelentette, hogy a párt támogatni fogja a francia népnek Németország új rafel f egy vérzésé ellen irányuló valamennyi akcióját. Duclos meggyőződésének adott kifejezést, hogv a francia nép egységes mozgalmával meg tudja hiúsítani az „európai hadseregről" szóló párizsi szerződés ratifikálását. Már a külpolitikai vitában felszólalt első né,gy szónok: Aumeran tábornok független köztársasági párti, Gaston Palewski, a gaulleista csoport elnöke. Leon Noel a gaulleista csoport volt tagja és Maurice GriegelValrimon kommunista képviselő bírá'ták a kormány külpolitikáját. Palewski," a Szovjetunióval "való megértés mellett foglalt állást és követelte hogy Franciaország minden lehetőséget használjon fel a nemzetközi feszültség enyhítésére. Felhívta [.aniel miniszterelnököt és Bidault külügyminisztert, hogy a bermudai konferencián keressenek lehetőséget a Szovjetunióval való tárgyalások megkezdésére. Palewski, az „európai véde'mi közösségről" kijelentette, hogy Franciaország eltűnne a politikai színtérről, ha ratifikálnák az európai védelmi közösségről szóló szerződést Leon Noel volt gaulleista képviselő az .európai védelmi közösség" megalapítását a „nemzetek elpusztításának" nevezte és azt mondotta, hogy „az európai védelmi közösség" Németország számára eszközül szolgálna régi hatalmának és a régi határoknak fe'újítására. Kriegel-Valrimont kommunista képviselő kijelentette, hogy Franciaország Kommunista Pártja azokkal halad, ,.akik el akarják hárítani az „európai védelmi közösség veszélyét. A dolgozó nők helyzete Nyugat-Németországban Würmeling (kereszténydemokrata unió), a családi kérdések új minisztere Adenauer kormányában kijelentette, hogy a nők egyenjogúsága „az isteni erkölcsi törvénybe" ütközik. Az isteni erkölcsi törvény hiánytalan érvényesítése céljából Nyugat-Németország tőkései még kíméletlenebből kizsákmányolják a dolgozó nőket. Künzel & Melhorn női konfekcióüzemben például az asszonyoknak „szükség esetén" több mint 24 órát kell dolgozniok egyfolytában. Október 16-án és 17-én a nők többsége 30 órát dolgozott egyfoly'aban. Néhány nappal később — október 23-án az asszonyok egy részének ismét 24 órát kellett dolgoznia szünet nélkül. Két munkásnőt, aki 20 órai munka után nem volt hajlandó tovább dolgozni, „a termelés elégtelensége" miatt elbocsátották. A Német Gazdasági Intézet 19. számú jelentésében amelynek címe „A daigozó nők helyzete Nyugat-Kémetországban" megállapította, hogy a nők átlagos bruttó órabére az iparban csak 64 százaléka a férfiak átlagos bruttó órabérének. 1951. novemberében az iparban dolgozó nők 52 százaléka kevesebbet keresett egy márka brutto órabérnél, a férfiaknál ez az arárfy csak 5 százalék volt. A dolgozó nőknek csak 13,9 százaléka szakmunkás, 47,1 százaléka betanított munkás. 39 százaléka pedig segédmunkás. A tisztviselőnők körében sem kedvezőbbek a kereseti viszonyok. A tisztviselőnők átlagos nettó havi kereset 274 márka, a férfitisztviselők átlagos havi keresete 365 _ márka. Nyugat-Németországban * a nőknek nem adnak lehetőséget szakmai képzésükre. Ez az egyik oka annak, hogy a legtöbben alacsony kategóriákban dolgoznak. A lányok közül alig vesznek fel tanoncokat, 1953 április végén 96.000 szakmát tanulni akaró nő n's/ére csak 12.500 állás volt üresen. /