Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-19 / 280. szám, csütörtök

4 III SZO 1953. november 18. ^ A koreai politikai értekezletei megelőző tanácskozás ülése A koreai politikai értekezletet megelőző tanácskozáson részt vevő koreai-kínai küldöttség november 16-án a következő hivatalos közle ményt adta ki: November 16-án megtartották a politikai értekezlet kérdéseiről a két fél között folyó tanácskozás 13. ülését. A tanácskozás napirendjére és lefolyására vonatkozóan létrejött és a két fél megbízottai által no vember 14-én jóváhagyott meg egyezé s -értelmében a két félnek előbb- a napirend pontjairól tanács kozó albizottságok felállításáról kell döntenie. Az albizottságoknak azután külön-külön keli tanácsko. zásokat folytatniok. A két fél megbízottai közös meg állapodással albizottságot alakítot­tak a napirend első pontjának — a poľ tika; értekezlet összetétele és színhelye i megvitatására. Ezzel egyidejűleg kinevezték a napirend második pontjának — a politikai értekezlet időpontja megvitatá sára hivatott albizottság tagjai: is. 'Mindkét albizottság november 17 én délelőtt 11 órakor ülést tar tott. amelyen egyidejű tanácskozá sokat folytatott. Ki Szok Bok. a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kormánya nak megbízottja nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az albizottsá gok ülésén hivatalosan meg kell kezdeni a két félnek a politikai ér tekezlet összetétele, színhelye és időpontja kérdésében előterjesztett javaslatainak megvitatását is. Ismét sikerült három koreai hadifogolynak megmenekülnie az ügynökök karmai közül Ismét sikerült három koreai ha- a titkos ügynökök egy újabb gyil difogolynak megmenekülnie a li­szinma.uista ügynökök karmaiból. Ezzel a koreai-kínai fél fogságba­esett és nem közvetlenül hazatele­pitett harcosai közül eddig össze sen 184-en szabadultak ki életük kockáztatásával az ügynökök ter roruralma alól és tértek vissza a koreai-kínai félhez. A hazatelepült három koreai hadifogoly egyike. Kim Jong Szik kosságáról rántotta le a leplet. El mondotta, hogy az ügynökök elfog­ták és leszúrták a 34. számú tá borrészlegből menekülni akaró Kim Csang Bokot. A gyilkosságot no vember 10 én hajnali négy óra kö riil követték el. A hazatért koreai-kínai hadi foglyok- eddig a tongjangnj tábor részlegben garázdálkodó ügynökök 13 gyilkosságáról számoltak be. Eisenhower kanadai látogatásának igazi célja Eisenhower elnök kanadai útjá ról visszatért az Egyedit Álla­mokba. Kanadai látogatásának fő célja az volt hogy Kanadát még nagyobb mértékben bevonja az Egyesült Állam&k háborús készülő déseibe. Ezenkívül az amerikai el­nöknek az is feladata, hogy ren dezze a kanadai-amerikai gazdasá gi kapcsolatokat, amelyek az utób­bi időben meglehetősen kiéleződtek. A gazdasági ellentétek megoldá sának kérdésével kapcsolatban Eisenhower közös amerika ; kanadai gazdasági és kereskedelmi bizott ság létrehozását jelentette be. Azt azonban tudtul adta, hogy a kana oaiaknak nem szabad az "arrťerikai kereskedelmi korlátok csökkentésé­re számítaniok. Eisenhower látogatásának végén Ottawában közös amerikai-kanadait közleményt bocsátottak ki. A köz lemény katonai kérdéseknek szen tel; a fő figyelmet: Kanada és az Egyesült Államok »további erőfe szítéseket tesznek közös biztonsá­guk szavatolása érdekében, vagyis folytatják és kibővítik katonai in tézkedéseiket. Ami a Kanada szempontjából oly fontos gazdasági kérdéseket illeti, a közlemény rövi den csak azt állapítja meg, hogy megelégedéssel találkozott az ame rikai kanadai kereskedelmi és gaz­dasági bizottság nemrég történt megalakulása.-/ Az Egyesült Államok elnökéneit kanadai látogatása tehát azt szol gálta, hogy Kanadát fokozottabb ''mértékben alárendeljék az Egye sült Államok terveinek. fold népmeséi Fasiszta merénylet két római filmszínházban Két római filmszínházban fasiszta merénylők könnyfakasztó bombá­kat dobtak le, hogy megakadályoz zák a T ,Könnyű évek« (»Anni fa cili-c) -című antifasiszta film vetíté sét. A film vetítése körülbelül egy órán át szünetelt. Mint ismeretes, ez a film élesen támadja a közigazgatás magasabb szerveiben tapasztalható korrupciót és a fasizmus feléledését. A film különös élességgel gúnyolja ki azt a . fasiszta találkozót, amelyet né­hány hónappal ezelőtt Graziani volt fasiszta marsall rendezett meg Arcinazzóban. A filmcenzúra elő ször megtagadta a film forgalom bahozatalát és csak később, az olasz közvélemény és kulturális élet számottevő képviselőinek eré lyes tiltakozására engedélyezte a film vetítését. A filmet igen nagy sikerrel vetí­tik s az előadásokat naponta ha talmas tömegek tekintik meg. Külföldi hírek Adenauer Essenbe utazott és a Hügel-villában Kruppék családi rezidenciájában hosszas megbeszé lést folytatott Alfréd Krupp von Bohlen und Halbach háborús főbü­nössel és fivérével Berthold Krup pal. A bonni kancellár a »nemzet közi helyzet alakulásáról« tájékoz tatta az úgyúkirályt. Az angol nép nagy érdeklődéssel kísérj az angol .szovjet barátsági hónap alkalmából Angliában tar­tózkodó szovjet művészek szerep lését. A szovjet művészek nagy si­kerrel szerepeltek Coventryben, Birr^inghamban. Huddersfieldben. November 17-én megnyitották a látogatók számára Moszkvában a Lenin-Sztálin mauzóleumot A londoni rádió jelentése szerint Sakari Tuomioja, a Finn Nemzeti Bank elnöke, megbízást kapott, hogy miután koalíciós kormányt nem -íikerült alakítania — párton kívül, személyekkel kísérelje meg hivatalnokkormány &S3EeáiíftŔsá.t. Az elmúlt hetekben újabb tár gyalások kezdődtek Franciaország és Nyugat-Németország között: a Saar-vidék kérdéséről. A londoni rádió jelentése szerint e tárgyaié sok az előző Saar-tárgyalásokhoz hasonlóan zsákutcába jutottak Nyugatnémet körök szerint Ade nauer még az alapelvekben sem tu­dott megegyezni Francois-Poncet, nyugatnémetországi francia főbiz tossal. Dalibor Soldatič rendkívüli kö vet é s meghatalmazott miniszter. Jugoszlávai új magyarországi kö vete november 15-én Budapestre érkezett. A Rosza El Jusszef círiiü egyip tomi lap jelenti, hogy Eric Johp­ston. -aki Eisenhower megbízásából nemrégiben utazást tett Közel-Ke­let országaiban, kénytelen volt nyílta, n beismerni küldetésének ku darcát. Johnston az arab országok ra akarta kényszeríteni az ameri kai -gazdasági segély«-tervezetet, amelynek célja, hogy megszilárdít sa ezeknek az országoknak. az Sg^r Ctwív ÁíiMuviíwl Szép kiállításban, stílusos illusztrá­ciókkal hozta ki a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó Tóth Tibor ízes magyarságú, gördülékeny fordítás­ban az orosz föld népeinek meséit ,,Hős daliák" címen. Mesekönyv? Ki­nek, minek? Aki így kérdez, hason­ló joggal mondhatná: Igazság? Ki­nek, minek? A mese az igazság legősibb, legtisztább műfaja. Minél elnyomottabb egy nép, annál iga­zabb a meséje. Az igazságtalanság kivédhetetlenül kikényszeríti a mu­lasztó vágyálmot: a mindent rend­behozó igazságtevést. Hosszú évszá­zadokon át csak a mesében érte el a gonoszt büntetése, de ez a lehető­ség mindig fokmérője maradt a né­pek erkölcsi egészségének. A mese igazságot akar: az igazság hitét örökségként, bizonyságként adja to­vább nemzedékről nemzedékre. A népmese így lesz népi erő, népsegí­tö jövöhit. A mese épp azért nem ismer borúlátást. Az. igazság vágya, lehetősége, majd kiérlelödö tudata derűlátást, változást sugalmaz. Mi­nél nagyobb a nyomás, annál jobban tudatosodik a szabadság vágya és a változás szükségessége. Az elnyo­matás valósága, a szenvedés reali­tása határozza meg a népmesét. A mese indítékában sohse játékos vé letlen, de mindig kitapintható való­ság. Ez adja hitelét és húzza végül is vissza a csodák földjén tett ba­rangolásai után. A keserű életvaló­ság szüli a népmese csudáját: az igazságtevést, elnyomottak, megalá­zottak diadalát, gonoszok, zsarno­kok bukását és halálát. Az orosz föld mesegazdagsága a tegnapi orosz valóságból adódik. Évszázadokig e föld volt az elnyo­matás klasszikus hazája. Cárok és szultánok, kánok és hejtmanok sze­szélye és zsarnoksága mesebeli sár­kány módján tépte, nyúzta, emész­tette a népet. Oroszok és baskírok, kuránok és csuvasok, grúzok és ja­kutok, zűrjének és vogulok, lettek és tatárok meséi közt nincs különb­ség: az elnyomatás ténye és valósá­ga szülte e mesék szabadító hőseit. A szegény pásztorból, kihez álmá­ban szól az öreg — az évszázados elnyomatás; ,,Védd meg a gyöngé­ket, segíts a szegényeken és bün­tesd meg a gonoszokat és gazdago­kat" - a legyőzhetetlen Dzsemid Csudzin lesz. Barátai nem különböz­nek tőle Szahib Ali „sok országon ment át, sok gyöngét megvédett, sok sértést torolt meg." Muhamed­Kerim „mindenütt segített a gyön­géken és védteleneken". Egy karja­lai mesében Ludas Matyi motí­vumra figyelünk fel. A cár meg­csalja, kisemmizi Ivánuskát, de ami­kor bajba jut. rászorul a szegényre, aki becsalja az erdőbe és így szól hozzá: „Nem ismersz engem cár? Tőlem loptad el a varázsszereket." Fogja az ostort „és kenegetni kezdi vele a cár tomporát" A szegényt a hatalmas csak esz­közként használja fel minden vi­szonylatban. Dolgán mese bizonyítja. A király a Nap lányát akarná,, de ez nehéz vállalkozás. Tanácsosai igy biztatják: „Valami szegény embert válassz ki erre. Munkája veszedel­mes lesz. Ha előkelő ember puste­tulna bele. kár lenne érte." A válasz­tás a szegény Oku-Olájra esijí. „mert engem nyomorult szegényt nom sajnál 1 a király". De a varázslat segít: „legyőzve minden akadályt, elhozza a király vágyálmát — ön­magának A lány nem akarja a ki­rályt, ,,de neked örömmel leszek a feleséged Oku-Oláj". Minden mese végcélja: a gonosz megbüntetése és az igazság valóra­váltása. A gonosz elpusztítható, de az igazság kiírthatatlan. A sár­kány. hogv felfalhassa az embere­ket. elrabolja a napot és a holdat. De elrejtőzve mégis marad irmag­inak három gyerek és három csikó. Kelölük lesz Föld-vitéz. Tölgy-vitéz, Hegy-vitéz, akik vissza akarják sze­rezni a napot és a holdat, „mert világosság nélkül nem lehet élni". A sárkányt megölve, újra felakaszt­ják az égre a napot és a holdat. „A sárkányból rengeteg ember jött ki, mindazok, kiket a Sötétségben el­nyelt." Egy jakut mesében a hös a Gonosz rabságából szabadítja ki a sziklákba zárt embereket: „Gyertek ki szegény emberek, a napfényre, a szabadba." Egy belorusz mesében a gazdagok által elzárt erdők sza-. rav& függését, j b-aduinak fel „Ettől kezdve a tiltott | sürü erdők megnyíltak a vadászok eiőtt." Szegénység baját, búját oszlatni, | mulasztani: mese ennél igazabb fel­• adatot nem ismer. A kirgiz mesében | az örökségében megrövidített legki­sebb fiú indul világgá igazságot ke­resni: „Az egyiknek bőven van mindene, a' másiknak semmije sincs." ö bezzeg mindenkin segít, „hogy boldogan éljenek és nem engedné meg a gazdagoknak, hogy kifosz­szák a szegényeket". És amikor hő­siessége jutalmául királyságot nyer, irányként hirdeti: „Népemet a leg boldogabbá akarom tenni. Ne tud­ják, mi a háború és éhség, békében dolgozzanak és senki se nyomja el a szegényeket." íme a békecél, mely ma megvalósul. Egy altáji mesében a vitéz szomorú csapattal találko­zik „Kezük bilincsben, ruhájuk ron­gyos. Utánuk nagy marhacsordát hajtanak" Tulajdonosuk, rabtartó­ink, a Gonosz vitéz háborúban zsák­mányolta mindezt. Bergen vitéz fel­csattan: „Ki engedte meg neked, hogy védtelen embereket kinozz?" A számonkérés elhangzott: az íté­letben. Bergen győzelmében, rabok felszabadulásában többé nem kétel­kedhetünk. Az igazság valósága igy kívánja és a mese: az igazság győ­zelme ! De van a mesének veszélye is: a mesehős hipp-hopp, egy-kettőre eléri célját. És ez a varázsszeres könnyí­tés megfeledkezik a valóság időleges és emberi korlátairól. A mese csak hőst ismer, népi összegezést a leg­magasabb fokon: legyőzhetetlen cso­dát. Amikor ez a hös lesz hordozója és előidézője minden változásnak és változtatásnak, a mese sokszor passzivitásra ítélj a tömeget. De a népmesék mellékeselekményeiben — ellensúlyozáskép — szinte máig ha­tó értelemmel felbukkannak az intő példák is. Itt van a vogul Mimi­Hili vitéz, aki útközben szomorú, tehetetlen emberre bukkan. Nád és hínár nőtte be a folyóikat, nem ha­lászhatnak és igy éhhalál fenyegeti őket. A természetes, önmagától adó­dó megoldásra, a közös munkára, a r.ekiálló akadályirtásra nem gondol­nak és amikor Mimi-Hilj azt kérde­z - „Hát a folyót megtisztítani nem lehet?" feldereng ugyan bennük va­lami, de nem cselekszenek, hagyják, hogy a vitéz a varázsszerrel előcsa­logatott víziegerek millióival elvé­gezze helyettük a munkát. Ugyan­így jár a vadászokkal, akik a be­nőtt, úttalan erdőben nem tudnak többé vadászni: „És nem lehet az utat megtisztítani?"... Egy grúz mesében a parasztok nem szánthatnak: egy eke elé 9 ök­röt is fognak, de az állatok meg sem bírnak moccanni. A pásztorok­nál a juhok szinte a földbe ragad­nak nehéz gyapjújuk ólomként nyomja őket. És a megoldáa oly egyszerű: „nehéz az ökröknek a sok vas. Ha szerszámjuk bőrből lenne, minden egyéb fából és csak az ekék vasból, nyomban könnyebben men­ne a dolog. . Ha a juhászok ollót fognának és megnyírnák a juhokat, sokkal könnyebb lenne nekik és a gyapjúból sok hasznos dolgot készít­hetnének". A mesében a kéznél lévő megol­dás is csodává színesül, tündér, öreg­anyó, madár árulja el a titkot. De nincs ennél természetesebb dolog'. A mese — mint elöljáróban mon­dottuk — az igazság műfaja és mesében ez az igazság: a végső megoldásra tör. Az igazságtalan, zsarnoki valóságban az igazság még a legtermészetesebb mindennapban is varázslatos formájában élhető meghitté, jövővé: máskép lesz vég­re, másképpen lesz holnap . .. Az igazság mindenképpen varázsszer, mely előbb-utóbb egy csapásra vál­toztat meg mindent. A mese igaz­ságtudata igj' lesz a forradalmi vég­cél erjesztöje és hordozója. A nép­mesében á csodamegoldás végered­ményében a jó ügy diadalát jelenti. És ez a történelmi nyelvre lefordít­va azt jelenti, hogy a változtatás haladó erői addig sűrűsödnek, míg összeállva, kirobbantva csodaszerü'en és máról holnapra, forradalmi mó don hatnak. Az itt összegyűjtött mesék végmegoldása csak a forra­dalom lehetett. 1917. vigszafutóan világítja meg útjukat. Mese? Kinek, minek? Olvassátok és megtudjátok, hogy a mese — igazság és ezért: mindenkié! A me­se a népi valóság, a népi igazság legegyetemesebb, legősibb, máig érő műfaja. Fábrj Zoltán. Befejeződött az első magyar bábjáték-tanfolvam Lelke s fiatalok gyűltek össze Bratislavában Szlovákia magyar lakta falvaiból és városaiból. A fiatalok a népi alkotóművészet egyik eddig elhanyagolt területén vállaltak úttörő munkát: a magyar bábjátszás fellendítését tűzték ki célul. A tanfolyamon részt vett kultúr­munkások megtanulták. hogy a bábszínházak most is, ugyanúgy mint a múltban, nevelik és szóra koztatják hallgatóságukat — ki csínyeket és nagyokat egyaránt. Kulcsár Erzsébet és Kobák Mária, akik a királyhelmeci járás egyik állami birtokán dolgoznak, Musák Viktor, a kassai Mototechna, Fa ragó Aladár, a komáromi hajógyár dolgozója, s a többiek megismerték ezen a tanfolyamon a bábok faja it. anatómiáját, a bábfejek formá­lását, készítési módját. Előadások foglalkoztak a színpadi nyelvvel, az előadás művészetével, a színhá­zi zenével, a bábjáték rendező munkájával. Ugyanúgy foglalkoztak a tanfolyam hallgatói a bábjátszás eszmei hivatásával, a szocialista realizmussal s az új bábjátszó ká derek nevelésével! Amikor meglátogattuk a tanfo­lyam részvevőit, éppen vendégeket találtunk ott: a pedagógiai iskola növendékei vették körül a bábját­szók munkaasztalait. Mi is a nézők közé keveredtünk s figyeltük a se­rény ,munkát. Éppen akkor fejezték be Masenka ruháját, a tarka szok nyácskát a kis köténnyel. -»Masen­ka é s a medve« című bábjátékkal készültek a tanfolyam befejezésé re a hallgatók. A cseh és szlovák bábjátszás ma­gas szinvonalat ért el. Ez a fejlett, magas színvonalú bábjátszás a cse'> és szlovák bábjátékosok hagyomá I nyaiban gyökerezik AZ elnyomatás elleni harcból kivették részüket a bábszínházak is. Síkra szálltak a nép jogaiért, s harcra lelkesítették az elnyomottakat és forradalmi hangulatot teremtettek. Ezt az útat mutatta meg a bábjátszás cseh úttörője, Matej Kopecký és a szlovák Jan Stražán. A mai bábjátszásnak új feladatai vannak. Nevelőmunkát végez és művészi színvonalú játékkal szóra koztat. Üj életünk színgazdag ese­ményeit. sokrétű lelkivilágunkat, vágyainkat, élményeinket viszi a nézők elé. Hogy ezt a munkát si­kerrel végezhesse, ahhoz népi de­mokratikus rendszerünk a szovjet bábjátszás formáinak és eredmé­nyeinek megismertetésével megadja a lehetőséget. A Szlovákiai Nép­művészeti Központ gondoskodik arról, hogy az együttesek eszmei é s szakmai tekintetben fejlődhes­senek. Ezért kurzusokat, tanfolya­mokat szervez. A Népművészeti Központ gondoskodik arról is. hogy a bábjátszók rendelkezésére meg­felelő színdarabok álljanak. Gon­doskodik technikai .felszerelésről és a szükséges anyag beszrezéséről. A magyar báb.játszók most lefo­lyó iskolázása az első lépés 'v szlo. vákiai magyar bábjátszás fellendü­lése felé. A tanfolyamot végzett bábjátékosok. visszatérve munka­helyeikre, maguk köré gyűjtik mindazokat, akik lelkes hívei a kultúrmunkának, a művészetnek s örömüket lelik abban, hogy örömöt szerezhetnek játékukkal barátaik­nak. kicsinyeknek és felnőtteknek egyaránt. Ezen az úton haladva a szlová­kiai magyar bábjátszás is részt vesz az új nemzedék szocialista nevelé­sében. (m. gy.)

Next

/
Thumbnails
Contents