Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)
1953-10-15 / 250. szám, csütörtök
4 t Jf S ZÜ 1953 október 14 Az ENSz-közgyülés különleges politikai bizottságának üléséről A Szovjetunió kormánya 5374 volt elítélt hadifoglyot bocsátott haza A különleges politikai bizottság október 12-i délelőtti ülésén folytatta az új tagok ENSz-be való felvételéről szóló általános vitát. Kosztarika, Brazília, Salvador, a Fülöp-szigetek és a Domingói köztársaság képviselői a szovjet küldöttség által előterjesztett határozati javaslat ellen foglaltak állást és Peru küldöttségének határozati javaslatát támogatták. Bolívia ós Abesszínia képviselői kijelentették, hogy küldöttségeik a $erui javaslatra fognak szavazni és a Szovjetunió határozati javaslatáról szóló szavazásnál tartózkodnak a szavazástól. A francia küldött hangsúlyozta, hogy küldöttségének állásfoglalása az új tagok felvételének kérdésében nem változott és azonos az USA és Anglia küldöttségének állásfoglalásával. A perui javaslat mellett foglalt állást. Az egyiptomi küldött másodszor jelentkezett szólásra a vita folyamán és kijelentette, hogy küldöttsége rá fog szavazni a perui javaslatra is és a Szovjetunió küldöttségének azon javaslatára is, hogy az ENSz-be egyidejűleg vegyék fel a 14 államot. A. J. Malik, a Szovjetunió képviselője az ülésen felolvasta nyilatkozatát az új tagok felvételének kérdésével kapcsolatban és a szovjet; küldöttség nevében előterjesztette a Szovjetunió új határozati javaslatát. Malik megcáfolta azt az elcsépelt állítást, amely szerint a szovjet küldöttség állítólag „visszaél" az egyhangúság szabályával a biztonsági tanácsban az új tagok felvételéről való szavazásnál. A valóságban, amint mindenki előtt jól ismert — mondotta Malik — a Szovjetunió szavazati jogát a biztonsági tanácsban azon országok törvényes védelmére használja fel, amelyekkel szemben az ENSz némelyik tagja diszkriminációs politikát folytat. Nem felel meg a valóságnak az USA és Anglia küldötteinek azon állítása sem, hogy nem szavaznak oly jelöltek ENSz-be felvétele ellen, amelyek számukra nem megfelelőek, hanem csupán csak tartózkodnak a felvételükről szóló szavazástól. Malik tovább rámutatott, hogy több küldöttség az amerikai küldöttekkel élükön arra hivatkozik, hogy a 14 állam egyidejűleg való felvétele ellenkezik az alapokmánnyal. Ez mesterségesen támasztott kifogás és minden alapot nélkülöz. Sem az alapokmány, sem pedig a működési szabályzat nem tiltja meg több államnak egyidejűleg való felvételét. Ebben a kérdésben a Szovjetunió küldöttsége nem egyedül foglal el ilyen álláspontot. Malik meglepetésének adott kifejezést Byrnes amerikai küldött kijelentése felett, aki ellenezte több állam egyidejű felvételét, jóllehet az USA-nak egy másik képviselője, — Johnson, a biztonsági tanácsban azelőtt ismételten nemcsak, hogy megengedte ezt a lehetőséget, hanem ebben az értelemben javaslatot is terjesztett elő 8 állam egyidejű felvételére és ezt a javaslatot valószínűleg Byrnes-nek, az USA akkori államtitkárának tudtával és beleegyezésével terjesztette elő. A szovjet képviselő továbbá azokkal az „érvelésekkel" foglalkozott, amelyekkel Byrnes kifogásait alátámasztja. Az első érv azon alapul, hogy nem engedhető meg, hogy az ENSz tagjai közé olyan államokat vegyenek fel, amelyek nem teljesítették volna azokat a kötelezettségeket, amelyek az ENSz-ben való tagságuk folytán rájuk hárultak volna, ha az ENSz tagjai lettek volna abban az időben, amikor Koreában hadmüveletek folytak. Az amerikai küldöttnek ez az „érve" arra irányul, — jelentette ki Malik, — hogy az ENSz tagjai közé csupán azokat az államokat lehessen felvenni, amelyek engedelmesen teljesítik az USA kormányának politikai irányvonalát. Éppen ilyen indokolatlan Byrnesnek az az állítása, hogy a Szovjetunió határozati javaslatában felsorolt népi demokratikus országoknak mintegy bizonyítékokat kell szolgál tatniok arra, hogy képesek az alapokmány követelményeit teljesíteni. Ezen országok felvételével szemben támasztott kifogások ismét csupán arra irányulnak, amint ez kitűnik az amerikai képviselők nyilatkozataiból, — hogy nem tetszik nekik ezen országok politikai berendezése. Teljesen helytelen és törvénytelen ilyen indokok szerint igazodni, mert ez nyilvánvalóan ellenkezik az alapokmány elveivel, amelyek nem jogosítanak fel arra, hogy az országokkal szemben ilyen követelményeket támasszanak. Amikor az amerikai küldött Japánnak, Dél-Koreának, Kambodzsának, Laosnak és Baodáj Vietnamjának az ENSz-be való felvételét említette — folytatta Malik — hallgatással mellőzte azt a tényt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetébe felvételi kérelem érkezett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságtól és a Vietnami Demokratikus Köztársaságtól is. Ez a körülmény azonban nagyon fontos. Azt mutatja, hogy Koreából két felvételi kérelem és Indo-Kínából négy érkezett. Mindenki előtt ismeretes ezen országok helyzete. Teljesen természetes tehát, hogy e kérelmek megtárgyalása ma nem volna megfelelő és csupán csak komplikálhatná az új tagok felvételével kapcsolatos kérdések megoldását. A Szovjetunió állásfoglalása azon a követelményen alapul, hogy mindazon államokkal, amelyek megfelelnek az ENSz-be való felvétel feltételeinek, az ENSz-be való felvételüknél egyformán és egybevágóan járjanak el. Ez az álláspont megfelel az ENSz alapokmánya elveinek és ugyancsak megfelel a népek és államok szuverén egyenjogúsága tiszteletbentartása elvének. A Szovjetunió ezen álláspont védelmezésével törvényes és becsületes cél elérésének érdekében lép fel. Az országok egész csoportjának politikai érdiekeit és jogait védelmezi, amelyeknek jogait és érdekeit, elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezetében való tagságuk törvényes jogát durván megsértik és diszkriminálják. Az új tagok felvétele kérdésének megtárgyalása azt mutatja, mondotta továbbá Malik — hogy némelyik küldöttség ilyen vagy amolyan körülmény befolyása alatt mindmáig nem adta fel elfogult állásfoglalását a 14 állam egyidejű felvételével szemben. A Szovjetunió védelmezte és továbbra, is védelmezi mindezen államok felvételét az ENSZ-be. A szovjet kormány anélkül, hogy lemondana álláspontjáról, attól a szüntelen törekvéstől vezettetve, hogy megtalálják az utat az új tagok felvétele kérdésének megoldásához, szükségesnek tartja az ENSZ1 és tagjait a következő nagyon komoly körülményre figyelmeztetni: az a tény, hogy az ENSZ-be mindeddig nem vették fel BulgáN. M. Svernyiknek, a szovjet szakszervezeti küldöttség vezetőjének a Szakszervezeti Világkon gresszxis október 11-i esti ülésén elhangzott beszéde után Barcilaj, az Izraeli Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége MA-PAM-f rak diójának képviselője szólalt fél. Barcilaj felszólalásában az izraeli munkásoknak az akcióegységért vívott harcával foglalkozott. Kijelentette, hogy Izrael dolgozói békét és haladást akarnak, meg akarnak szabadulni a gyarmati és kapitalista kizsákmányolástól. Eltökélt szándékuk, hogy a Szakszervezeti Világszövetséggel együtt folytatják harcukat a munkásosztály gyözel méért. — Baráti kezet nyujtunk az araib országok dolgozói fedé — mondotta befejezésül a szónok — hogy egyesült erőfeszítésekkel küzdjünk az igazi béke megteremtéséért Iz rael és az arab államok között, mindennemű belső beavatkozás nélkül. Jean Liaffitte. a Béke Vllágta nács főtitkára, felszólalásában üd vözölte a kongresszus részvevőit. riát, Magyarországot, Romániát, Finnországot és Olaszországot, ellenkezik azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az ENSZ számos tagállama vállalt ezen öt országgal kötött békeszerződések alapján. Mind az öt békeszerződésben, vagy. is a Bulgáriával, Magyarország, gal, Romániával, Finnországgal és Olaszországgal kötött békeszerződésben arról van szó, hogy ezen országok, valamint a szövetséges és csoportosult nagyhatalmak közötti baráti kapcsolatok alapja azok a békeszerződések, amelyek egyben lehetővé teszik „a szövetséges és csoportosult nagyhatalmaknak Bulgária (illetve Magyarország, Románit, Finnország és Olaszország) felvételi kérelmét az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai közé" támogatni, valamint lehetővé teszi, hogy támogassák ezen államok csatlakozását az ENSZ kezdeményezéséből megkötött bármilyen egyezményhez. E kötelezettségek elvállalása óta már több mint hat év telt el, a kötelezettségeket azonban mindmáig nem teljesítették. A Szovjetunió küldöttsége a szovjet kormány megbízásából felhívja mindazon országok küldöttségeit, amelyek aláírták a Bulgáriával, Magyarországgal, Romániával, Finnországgal kötött békeszerződéseket, hogy támogassák ezen országok fel. vételi kérelmét az ENSZ tagjai közé és így teljesítsék vállalt kötelezettségeiket. A szovjet kormány úgy véli, hogy ez a javaslat, amely szerint az ENSZ-be vegyék fel Bulgáriát, Magyarországot, Romániát, Finnországot és Olaszországot, hozzájárul az új tagok ENSZ-be való felvétele egész kérdésének gyors, pozitív megoldásához. E kérdés megoldása az első lényeges lépést jelentené ennek a már régen megérett problémának megoldásához vezető úton és hozzájárulna a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez. Malik a következő határozati javaslatot nyújtotta be: „A közgyűlés tekintettel arra, hogy a Bulgáriával, Magyarországgal, Romániával, Finnországgal és Olaszországgal kötött békeszerződések kifejezetten megállapítják, hogy a szövetséges és csoportosult nagyhatalmak támogatni fogják ezen országok felvételi kérelmét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, tekintettel arra, hogy Bulgária, Magyarország, Románia, Finnország és Olaszország már 1947-ben kérték felvételüket az ENSZ tagjai közé, felhívja a biztons^i tanácsot, hogy az új tagok felvétele kérdésének megoldásához első lépésként újból tárgyalja meg Bulgária, Magyaror szág, Finnország és Olaszország felvételi kérelmét és ajánlja, hogy mindezeket az államokat egyidejűleg vegyék fel az Egyesült Nemzetek szervezetébe." Beszédében hangsúlyozta, hogy a munkásosztály az a legfőbb erő, amely útját állhatja egy újabb háborúnak. Laffitte felhívta az öszszes szakszervezeteket, fokozzák harcukat a vitás nemzetközi kérdések békés megoldásáért, a koreai tragédia f elú julásánjak megakadályozásáért, a második világháború németországi és japáni tűzfészke fejlesztése ellen és a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért, a nem zetközi kereskedelem kiszélesítéséért, az ENSz alapokmányának megváltoztatása ellen, továbbá azért, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalja méltó helyét az ENSz-ben. Chrístiansen, a »Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsé géhez« tartozó norvég építőipari szakszervezetek képviselője arról beszélt, hogy Norvégia belépése az atlanti tömbbe hihetetlen gazdasá gi terheket ró a norvég népre. A jobboldal szakszervezeti funkcionáriusok — mondotta Christian sen — aktív propagandát folytatnak A Német Demokratikus Köztársaság belügyminisztériumának sajtóosztálya közli: 1953. augusztus 22-én a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányai közötti egyezményben vállalt kötelezettsé gek teljesítéseképpen a Szovjetunió kormánya a szeptember 25-től október g-ig terjedő időben 5374 volt elítélt német hadifoglyot — köztük 11 volt tábornokot — engedett haza Németországba, felmentve őket hátralévő büntetésük kitöltése alól. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának állami szervei a hazatérteket a szükséges elbocsátólevéllel ellátva, rövid időn belül továbbirányították lakóhelyük felé. Mindez csupán néhány órát vett igénybe. Ugyanígy egészen rövid ideig tartott a Nyugat-NémetorA Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése elnökségének határo. zatából Chiva Stoicát, a Minisztertanács elnökhelyettesét kinevezték kohóipari és gépipari miniszterré. Az ország szuverenitásának védelmére bizottság alakult Chilében. A bizottság feladatául tűzte ki a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséért, a Chile és az Egyesült Államok közötti katonai egyezmény megsemmisítéséért folyó harcot. • Popovics, a jugoszláv vezérkar főnöke meghívta J. Wright altengernagyoit, a Földközi-tengeren ál lomásozó amerikai haditengerészeti erők parancsnokát, hogy szemlélje meg a jugoszláv hadsereget és haditengerészetét — jelenti a „Reuter". a munka termelékenységének emeléséért, megkerülve azt a kérdést, hová kerülnek ennek a munkának gyümölcsei. A norvég szakszervezeti szövetség vezetősége egyéb ként a Marshall-terv keretében 500.000 koronát kapott, hogy kon atruktorokat képezzen ki a munkatermelékenység növelésének szorgalmazására. Mindezek azt a célt szolgálják, hogy fokozzák a kizsákmányolást és csökkentsék a dolgozók életszínvonalát. A norvég szakszervezeti szövetség vezetősége, — mondotta továbbá Chrr'iansen — miután kilépett & Szakszervezeti Világszövetségből és belépett a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségébe — megtorló intézkedésekkel fenyegette meg mindazon norvég szakszervezeteket, amelyek részt vettek a III. Szakszervezeti Világkongresz •szus előkészítésében. A vállalati és helyi szervezetek tagjai azonban minden fenyegetés ellenére az egység jegyében tevékenyen részt vettek a kongresszusra való élőké szilietekben. szágban lakó hadifoglyok Eisenach felé történő továbbszállítása is. Nyugat-Németországba 4057 egyént továbbítottak.' A kegyelmet kapott volt hadifoglyok általában igen j<S egészségi állapotban vannak. A hazatértek egyhangúlag kijelentették, hogy büntetésük kitöltése alatt humánus bánásmódban részesültek a szovjet hatóságok részéről Munkájukért teljesítményüknek megfelelően díjazták őket. Hazatérésük előtt a legjobb minőségű árukat vásárolhatták meg és vihették haza Németországba. A hazatértek munkához juttatását a Német Demokratikus Köztársaságban a központi állami szervek ellenőrzik. A sajtó már nyilvánosságra hozta az eddig hazatértek hivatalos névsorát. Egy másik határozattal Carol Lonceardot felmentették a kohóipari és gépipari miniszter funkciója alól és más funkcióval bízták meg. A nyugatnémet építőipari munkások erélyes tiltakozásukkal megakadályozták, hogy Storch, bonni munkaügyi miniszter részt vegyen az építőipari munkások szakszervezetének hamburgi értkezletén. Storch egyike azoknak, akiket Adenauer a nyugatnémet szakszervezetek »gledchschaltalásával« bízott meg. Amikor Storch bejelentette, hogy részt vesz az építőipari munkások szakszervezetének hamburgi értekezletén, a szakszervezet tartományi és helyi csoportjai ellemtézkedésekkel válaszoltak. Például az északrajna.vesztfáliai tartomány elnöksége elhatározta, hogy amennyiben Storch megjelenik az értekezleten, küldöttei nem vesznek azon részt. • A Reuter jelentése szerint Hull tábornok, az ENSz haderőinek új főparancsnoka megérkezett Szöülba. Hula tábornok megérkezésé után látogatást tett Ld Szin Man délkoreai bábelnöknél, majd Taylor tábornokkal, a 8. hadsereg parancsnokával a 8. hadsereg főhadiszállására távozott. • Az euremegyei Pont Audener városka (Franciaország) község tanácsa választásán a szavazás második menetében a Francia Kommunista Párt j elöl tjét választották meg. A kommunista jelölt az első menetiben 33.7 százalékot kapott, a vasárnapi második szavazás alkalmával pedig az őszes szavazatok 39.5 százalékát hódította el. Az 1951.es évi választás Idején a kommunista jelöltre a leadott szavazatok 23 százaléka esett. • Spanyolországban súlyos gazdasági válság van és sokmillió spanyol éhezik. Ennek ellenére Francóék katonai célokra egyre új meg új összegeket irányoznak elö. Ugyanakkor a közoktatásra igen csekély összeget fordít a madridi kormány Ma 35.000 rel kevesebb iskola van mint amennyire szüksége volna Spanyolországnak. A szakszervezetek harcoljanak a vitás nemzetközi kérdések megoldásáért Változások a román kormányban A norvégiai parlamenti választások előzetes eredményei Norvégiában október 12-én tartották a rendes parlamenti válasz tásokat. A szavazatok számlálása még folyik. Eddig a 744 község közül 687 községből érkezett jelentés. Ezekben a községekben 1,603.678 szavazatot adtak le, vagyis megközelítőleg annyit, mint az 1949-es választásokon. Az egyes fő pártok között, amelyek jelöltek, a szavazatok a következőképpen oszlanak meg: Munkáspárt (szociáldemokrata) 754.885, Höyre-párt 296.274, Keresztény Néppárt 167.363, Paraszt-párt 150.420, Venstre-párt 154.645, Kommunista Párt 79.063. A norvég sajtóiroda adatai szerint a parlamentben a helyek a következőképpen oszlanak meg: & Munkáspárt 77 mandátumot kap, a volt 85 mandátumával szemben, a Höyre-párt 24 (azelőtt 23), a Keresztény Néppárt 16 (volt 9), a Venstre-párt 14 (volt 21), a Paraszt-párt 14 (volt 12), a Kommunista Párt 4 mandátumot nyert. A Kommunista Párt a műit választásokon az akkori választási törvény miatt egy mandátumot sem kapott, jóllehet megközelítően anynyi szavazata volt, mint most. KÜLFÖLDI HIREK \