Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-15 / 250. szám, csütörtök

s 1953 október 15 U J SZ0 Hogyan emelkedik a személyi fogyasztás Szlovákiában Az 1953. szeptember 15-én kelt kormánynyilatkozat konkrét irány­vonal arra vonatkozólag, milyen módszerekkel kell dolgozni nem zetgazdaságunk összea ágazataiban, hogy biztosítva legyen a dolgozók jólétének állandó növekedése. A dol­gozók nagy sikerei Szlovákia iparosi tása terén biztosítékul szolgálnak ar­ra, hogy az életszínvonal emelkedésé­nek mai üteme továbbra is biztosít, va van és hogy állandóan emelked­ni fog. Ennek bizonyítéka a széles * fogyasztásnak örvendö ipari termé­kek és élelmiszerek kiskereskedelmi árainak csökkentése. Pártunk és kormányunk a szovjet tapasztalatok alkalmazásával gazdaságunk felépí­tése és átépítése terén lerakták a közgazdasági alapokat dolgozóink állandóan nökvekvö anyagi és kul­turális szükségletei maximális biz­tosítására. Szlovákiában néhány év alatt több mint 100 új, modem, fej­lett technikájú gyár épült, amelyek­ben több mint 200.000 új dolgozó kapott alkalmazást, akik a volt úgynevezett humanista Masaryk-féle demokrácia idején nyomorúságosan tengődtek, vagy kivándoroltak ten­geren túlra, vagy a belga és fran­cia bányákba. Az úgynevezett szlo­vák állam idején pedig Németor­szágba deportálták őket, ahol a német „magasabbrendű" emberek szá mára kellett dolgozniok. További 100 ezer dolgozó talált tartós munkát az építészetben, közlekedésben és ke­reskedelemben. A nehézipar építése nemcsak az ipari termelésnek az egy lakosra eső terjedelmét bővíti, hanem emeli a személyi szükségletek növekedé­sét is. Például az áramtermelés Szlovákiában négyszer annyi, mint az 1937-es évben volt, de a ház­tartások szükséglete néhányszor ma­gasabb. Az elektromos áram kis­fogyasztási évi szükséglete, vagyis a lakosság közvetlen fogyasztása átlagosan egy lakosnál 1940-ben 6.2 kilowattórát tett ki, 1952-ben pedig 63.6 kilowattórát, ami 926 száza­lékos növekedést jelent. A kisfogyasztási árakon szolgál­tatott áram évi átlagos fogyasztá­sának növekedését Szlovákiában egy lakosra a következő grafikon mu­tatja képletesen: Az egy lakosra eső évi átlagos áramfogyasztás a háztartásokban kw .órákban. < 63.6 Év 1939 1949 1952 Az áramtermelés emelkedésének rohamos üteme és a háztartásokban az áramfogyasztás még rohamosabb növekedése mellett is hiányokkal küzdünk az elektromos energiával való ellátás terén a termelésben és a háztartásokban. De megvan a biz­tosítékunk arra, hogy ezt a hiányos­ságot, amellyel most átmenetileg küzdünk, kiküszöböljük, mivel pár­tunk és kormányunk konkrét uta­sítást adtak, hogyan használjuk ki folyóink, főleg a Vág vízienergiá ját. A közeljövőben a Vágón kilenc villanytelep működik majd. A nová­ky-i szén, amely a kapitalizmus idején a konkurrencia következtében nem érvényesülhetett, már hajtja a modern höfejlesztő villanytelep el­ső agregátját. Az áramot azokba a községekbe vezették be, amelyek­ben Szlovákia összlakosságának 84 százaléka él. 1937-ben azokba a köz­ségekbe vezették be az áramot, amelyekben Szlovákia lakosságának 49 százaléka élt. Természetesen ezek közül sokan nem tudták bevezet­tetni az áramot háztartásaikba és a földművesek sem tudták felhasznál, ni munkájuk megkönnyítésére. A fent említett fogyasztás bizonyít ja ezt. A fokozott szénfejtés nemcsak a gyárak szükségletelt biztosította, hanem a dolgozók háztartásainak fokozott, emelkedő igényeit is. A ka_ pitalizmus alatti fogyasztáshoz vi­szonyítva néhányszorosan emelkedett a háztartásokban a szén és koksz fogyasztása. Szlovákiában 1940-ben a szén és koksz fogyasztása fűtés céljából évente átlagosan egy la­kos esetében 127 kg-ot tett kl, az 1952. évben pedig 312 kg-ra emelke. dett, ami 146% növekedést jelent. A következő rajz mutatja az egy lakosra eső szén- és kokszfogyasztás átlagos évi szükségletének fejlődését fűtés céljaira Szlovákiában. Az egy lakosra eső évi átlagos szén- és kokszfogyasztás a háztar­tásokban kg-ban. 312.2 260.5 Év 1940 1949 1952 Szlovákiában az ipar fejlődése le­hetővé tette a személyei szükségleti cikkek állandó növekedését. Szlová­kiában az egy lakosra esö élelmi­szertermékek átlagos szükséglete jelentősen emelkedett a kapitalizmus alatti szükséglethez viszonyítva. Je­lenleg a hűs és zsír utáni kereslet még nagyobb, mint amennyit élel­miszeriparunk termel, mivel mező­gazdaságunk lemarad az ipar roha­mos fejlődése mögött. Ismertetjük az egyes fontos szükségleti cikkek egy lakosra eső fogyasztásának fejlődését Szlovákiában. A húsfogyasztás fejenként (ba­romfi és halak kivételével) az 1936. évben 15.6 kg volt, az 1952. évben 26.3 kg-ra emelkedett, tehát 68.5 százalékkal növekedett. Az egy lakosra eső évi átlagos húsfogyasztás kg-ban. Év 1936 1949 1952 Szövetkezeti tagjainktól, kis. és középparasztjainktői függ, hogy a gazdag szovjet tapasztalatok átvé­telével növeljék az állatállomány hasznothajtóságát, amely jelentősen növeli jövedelmeiket és egyúttal biztosltja a többi dolgozók állandóan növekvő igényeit a hús és húster­mékek iránt. A sertészsír, vaj és saíjtok fo­gyasztásáról szemléltető képet nyúj­tanak a következő rajzok: Az egy lakosra esö évi átlagos sertészsírfogyasztás kg-ban. 4.5 3.6 Az egy lakosra eső évi átlagos vajfogyasztáe kg-ban. 3.6 Év 1936 1949 1952 Az egy lakosra eső évi átlagos sajtfogyasztás kg-ban. 0.48 0.49 0.30 Év 1936 1949 1952 Jelentősen emelkedett fejenként a búzaliszt fogyasztása, az 1936. év­hez viszonyítva egészen 45 százalék­kal, a cukor fogyasztása pedig 61 százalékkal. A rozsliszt fogyasztása általában ugyanazon a színvonalon van, mint az 1936. évben. A tojásfogyasztás az 1936. évhez viszonyítva 53 százalékkal emelke­dett. Az emiitett szükségleti cikkek fogyasztásának fejlődését szemlél­tető módon mutatják a további raj­zok: Az egy lakosra eső évi átlagos tojásfogyasztás darabokban. 98 Az egy lakosra esö évi átlagos sörfogyasztás literekben. 63.7 7^1 11.6 Év 1936 1949 1952 Az ipari termékek fogyasztása terén Szlovákiában nagyon rohamos növekedés állott be Pl. az 1937 év hez viszonyítva Szlovákiában ma 13.5 szer több lábbelit gyártanak Bár nincsenek statisztikai adataink a szlovákiai lábbeliszükségletröl a München előtti köztársaság korá bői, mégis általánoá&n ismert tény hogy Szlovákiában főleg a falvakon a lakosság túlnyomó része kora ta vasztól késő őszig mezítláb járt és a „humanista" Masaryk ezzel kapcsolatban a Vöröskereszt egyik külföldi küldöttségét felvilágosítot­ta, hogy ez szlovák viselet és nem­zeti szokás. Ezek az idők a soha vissza nem térő múlthoz tartoznak, hiszen az egy lakosra esö cipőszük­séglet évenként csaknem három pár. Ugyanez érvényes az összes szö­vetfajtákra, konfekciókra, fehérne. műre, a legjobb minőségű női ha. risnyákra, stb. A következő rajz ismerteti az egyes ipari termékek eladásának adatait. Jégszekrények eladása darab­számban. 1177 Év 1936 1949 1952 Év 1986 1949 1962 Az egy lakosra os<! évi átlagos cukorfogyasztás ks;-ban. 24.6 24.5 Év 1936 1949 1952 Az egy lakosra eső évi átlagos búznlísztfogyasztás kg-ban. 118.4 Év 1936 1949 1952 A cigarettafogyasztás az 1936. évhez viszonyítva 130 százalékkal emelkedett, a sörfogyasztás pedig öt és félszeresével emelkedett az 1936. évhez viszonyítva. Az egy lakosra esö évi átlagos cigarettafogyasztás (la rabban. 96 42 fCjjj^v Év 1936 1949 1952 Év 1949 1952 Az eladott varrógépek darab­számban. 6570 Év 1949 1952 Az eladott készruhők ezerdarab­siámbaiL 2828 Év 1949 1952 Az eladott lábbeliek száma ezer­páronként. 10428 Év 1949 1952 A személyi szükségletek növeke­désével összefügg a lakáskultúra és higiénia is Dolgozóink 1947 óta több mint 56 ezer modern lakást kaptak. D e nemcsak ezek a lakások vannak berendezve új bútorokkal; a régebbi házakban is javítják dol­gozóink a lakáskultúrát jóminőségű bútorberendezéssel, amelyet Szlová­kia új nagy bútorgyárai termelnek. A rádió előfizetők száma az 1937. évi 104.013 előfizetőről 1952-ben 399.000.re emelkedett. A személyi szükségletek növeke­dése megmutatkozik a kulturális és közművelődési kezdeményezések egyre növekvő ütemében is s szín­házak, mozgóképszínházak, folyóira. tok, könyvek, stb. számának növeke­désében. 1937 ben Szlovákiában csak három állandó színház volt, ma tíz van A szinház és mozgóképs/irihézlá­togatók száma megsokszorozódott. 1949-ben 307 folyóirat jelent meg évi 129 millió példányban ízzel szemben az 1952 évben 620 rolyó­irat jelent meg évi 216 millió pél­dányban 1952-ben 620 könyvet ad­tak ki 26 millió példányszámban. A következő szemléltető rajz vilá­gosan mutatja a kultúra és művelő­dés szakaszán beállott rohamos fej­lődést. A mozgógépszinházak száma. 1941 a s • í i i « Mol « I • I C • I e í I 196 JE tlOYil t sl j) Év 1987 1958 A megjelenő folyóiratok szama. 670 Év 1937 1958 A kiadott könyvek száma. 1623 Év 1987 1958 (Folytatás a 6. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents