Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-15 / 250. szám, csütörtök

1953 október 15 U! 520 3 PAKTÉLET r A bratislavai kommunisták szilárd elhatározással dolgoznak a kormányhatározat meg valósításáért Pénteken, október 9-én tartották meg a bratislavai kommunisták, funkcionáriusok és mezőgazdasági dolgozók aktíváját. A bratislavai kommunisták szívélyesen fogadták a CsKP KB elnökségének tagját és a Szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, Bacílek elvtársat, aki a bratislavai pártszervezetnek a szeptember 15-iki kormányhatározattal kapcsolatos feladatairól szólott. Bacílek elvtárs beszámolója után vita következett, amelyben az elvtársak az üzemek, üzletek és a disztribúció dolgozói arról beszél tek, hogy hogyan biztosítsák a kormányhatározat teljesítését. Az aktíva egy célt követett: az ember és az ö jólétéről való gondoskodás fo. kozását. A Gumon-üzemben teljesítik a tervet mind mennyiségileg, mind a termékek faja szerint A Gumón üzemi pártszervezetének elnöke, Záležák elvtárs a vita során arról beszélt, hogy a kommunisták hogyan biztosítják politikai munkájukkal a kormányhatározat teljesítését. Továbbá megemlítette az üzemben folyó szocialista versenyt, felolvasta a kötelezettségvállalásokat, amelyeket a dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forrada dalom 36. évfordulója tiszteletére tettek. A szovjet üzemek példájára a terven felül három különfajta terméket fognak gyártani, amelyet eddig a kapitalista államokból hoz-' tunk be. A negyedik negyedévben 180.700.— koronával csökkentik az önköltséget. Az év végéig 1.78-ról 1.58 százalékra csökkentik a selejtek százalékát és így további 19.800 koronát megtakarítanak. A tervezett jövedelmet az év végéig 103.24 százalékra teljesítik. A kollektívszerződés szerinti felaján lásaikat az év végéig 100 százalékra teljesítik és 19 lakásegység felépítését meggyorsítják, úgy. hogy 1954 június végéig átadhatják őket az alkalmazottaknak. Az áruházak és vendéglők jobban kiszolgálják a dolgozókat Ondrušek elvtársnö, a „Dunaj"áriľház igazgatónője a vita során azt mondta, hogy a dolgozók megvitatták a munkájukban előforduló hiányokat a kormányhatározat alapján. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójára kötelezték magukat, hogy az utolsó ne gyedévben 3090.— koronával csökkentik az üzemi költséget. Október 10-töl a szovjet újitónö Bumaševo va példájára fogják árulni az árut, — e módszer abból áll. hogy az árusitónők rendszeresen vizsgálják a fogyasztók keresletét. Bevezetik Vareničovova módszeréi aki a moszkvai Sterpakovsky áruházban dolgozik Az ö módszere az árucikkek ésszerű nagyság, ár és minőség szerinti csoportosításából áll — és így jelentősen meggyorsul a dolgozók kiszolgálása. Október 10-tői minden csütörtökön 16 órakor vitát folytatnak a fogyasztókkal. amelyeken megtárgyalják ajánlataikat, kéréseiket, panaszaikat A helyes ötleteket izonnal megvalósítják. Ondrušková elvtársnö szólott arról is. hogy az üzemi munkaiskola mennyiben segíti az elárusítónőket tudásuk bővítésében, a munka jobb megszervezésében, s a dolgozóknak nyújtandó szolgálat javításában. Lukád elvtárs, a bratislavai éttermek és hotelek üzemi dolgozója a vita során több hiányt sorolt fel. amelyek az éttermekben, falatozókban még most is előfordulnak, to vábbá szólott arról, hogy hogyan javítják az ételek minőségét, a kiszolgálást és hogy tisztábbak lesznek az éttermek. Rámutatott a szakácsok, tálalók és mások nem kielégítő szaktudá sára. Szaktanfolyamokat szerveznek meg az üzemi egység vezetői számára, amelyeken részt vesznek az üzemi egységek élenjáró dolgozói, a felszolgálók és adminisztratív dolgozók. Üzemi munkaiskolákat és iskolaüzemeket létesítenek, amelyekben a szakácsok és tálalók vesznek részt. A Szőllösi-úton egy kávéházat rendeznek be, a Brünni-úton (Patrónka) falatozót nyitnak meg. Ezenkívül november l-ig három kapást nyitnak a Szél-utcán, Magasúton és a Radlinska-utcán. Hasonlóképpen berendezték a Csehszlovák Hadsereg-utcán az Albán éttermet, amelyben naponta 12—24 óráig meleg ételeket szolgálnak fel. Hasonlóképpen 1954. augusztus l-ig berendezik az orosz vendéglőt a Devin hotelben és még ez év végéig egy magyar vendéglőt és borozót a Kotva-vendéglőben. A bratislavai éttermek és hotelek iizemdolgozói az éttermek hálózatának kibővítésével jobbminöségü ételekkel, készségesebb felszolgálással teszik kellemesebbé dolgozóink életét. Bratislavai lakásépítés A bratislavai központi nemzeti bizottság elnöke. Šrámek elvtárs, a népi igazgatás munkájáról és az előforduló hiányokról szólott. Bacílek elvtárs beszédével kapcsolatban hangsúlyozta a kommunistákra váró feladatok fontosságát a dolgozó nép szükségletének biztosításában — kijelentette, hogy Bratislavában még ez év végéig megkezdik 3668 lakásegység felépítését. E lakásegységek nagyrészét olyan családok számára építik, akik a város régi negyedeiben laknak, ahol a házak már nagyon megrongálódtak, s ezeket már nem javítják meg. A kor mányfeladat keretében felépítik a Februári Győzelem-utcán a 2000 férőhelyes diákotthont. A bratislavai lakásépítési vállalat a költségvetés keretében 514 lakásegységet kezdett építeni és még ez évben 217 lakásegység építését megkezdi és 160 családi házat szerel fel Bratislavában és Trnavkán, s mindezt még ez év végéig befejezi. A lakásegységek felépítésén kívül 3S házban 620 lakásegység karbantartását végzi el és 150 lakóházban még ez év végéig végez tatarozást. Šrámek elvtárs továbbá a bratislavai dolgozók közellátásának javulásáról szólott Hat kereskedel mi központot létesítenek élelmiszer, elárusítóhelyekkel és a télikikötő ben három falatozót. A népi igazgatás — mondotta — egyre fokozza a dolgozókrój való gondoskodását, a kormányhatározat következetes teljesítésével. Az építészetben bevezetendő új munkamódszerekről Spevák elvtárs, a mélyépítkezési vállalat dolgozója szólott. Rámutatott arra, hogy a főiskolai intézet építése közben nagy nehézségek fordultak elő. Amikor a munkát megjavították úgy, hogy a kommunistákat helyesen szétosztották, bevezették a vitákat, a munka kiértékelését, szétírták a tervet, új munkamódszereket vezettek be — rövid idő alatt sikerült a 2000 diák számára felépíteniök az intézetet. Az építkezés során a Tencer.keret szerint dolgoztak. Kihasz nálták Török, Mészáros és Komenda elvtársak tapasztalatait. Több elvtárs 70 köbméter falat épített fel. Ezek az elvtársak óránként 11—-12 koronát kerestek, pedig az átlag csak 8.60 korona volt. Azok, akik a régi módszer szerint dolgoztak, s nem értették meg. hogy csak új módszerekkel lehet sikert elérni, csupán 4—4.50 koronát kerestek, természetesen ezzel nem voltak megelégedve. Spevák elvtárs m rámutatott arra, hogy a bratislavai kavicsbánya nem elegendő erre a nagy építkezésre, amely különösen a következő évben fog még nagyobb mértékben kiterjedni. N. M. Svernyik szovjet küldött beszéde a szakszervezetek III. világkongresszusának tanácskozásain Javítsa meg munkáiát a szenei helyi pártszervezet A szenei EFSz-ben a legnagyobb hiányosságok a munka megszerve zésében voltak. A munka szervezet lenségének eredménye lett, hogy több mint 20 hektáír takarmányrépát kiszántottak. Ez a répamenyfiyiség most hiányzik az EFSz takar mányalapjából. A szövetkezet teljesítette a gabonabeadást de adós maradt 300 mázsa sertéshússal. Az állattenyésztés hasznosságának fokozásával nem törődik senki Marha, állományukban tartanak olyan állatokat is, amelyek tenyésztésre alkalmatlanok Az állatorvos nyolc állatot kiselejtezett, mert további nevelésre nem voltak alkalmasak Az állatállomány leromlásának az az oka. hogy a gondozók nem végzik munkájukat lelkiismeretesen. A lovakat csak szalmával etetik A szövetkezeti tagok állandóan a munka egység alacsony értékére panaszkod nak. A szövetkezeti tagok nagy ré sze a saját kertjében dolgozik, amely nagyobb mint ajhogy azt a szövet kezet mintaalapszabályzata előírja. Igv tehát nem a szövetkezeti gazdálkodásból származik a jövedelem, hanem az egyéni háztáji gazdálko dásbó' Hiba az is, hogy a szövet kezet tagok feleségei nem vesznek rész* i munkákban A szövetkezet ben a kommunisták nem járnak elöl személyes ió példával a munkában és nem <udják mozgosítani a szövetke zeti tagokat annak elvégzésére A járási pártbizottság keveset törődik az alapszervezetekkel és főleg kevés gondot fordít a szenei pártszervezet munkájára. Nem volt segítségére ab_ ban, hogy megalakítsák az egyes munkacsoportokban a pártcsoportokat, hogy ezzel megjavítsák a helyzetet az EFSz-ben. A helyi párt. szervezet tagjai nem elég aktívak, nem kapnak pártfeladatokat és a taggyűléseken nem jelennek meg. Így például szeptember 26_án a taggyűlésen a tagoknak csak 30 sziáealéka jelent meg. Ennek egyik oka az is, hogy a pártbizottság tagjai nem fordítanak elég gondot a taggyűlé sek előkészítésére és az egész mun ks a<z elnökre hárul. A gyűlésről Varga elvtárs a helyi nemzeti bi. zottság elnöke is hiányzott, akinek arról kellett volna beszélnie, hogyan javítsák meg a helyi nemzeti bízott, ság munkáját ós milyen konkrét se. gítséget nyújtsanak a szövetkezetnek, hogy munkáját megjavítsa A helyi pártszervezet bizottsága nem fordit elég gondot a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták irányítására sem Például egész évben egyszer sem hívták össze a Csemadokban és CsISz.ben dolgozó kommunistákat. A tömegszervezetek az aratási munkák idején aktívan részt vettek a munkában, de most is irányítani kell az EFSz munkáját. A szenei kom munisták nem így cselekednek Csak nagyon kevés szövetkezeti tag van köztük. A pártoktatási év is nagyon gyengén folyt. Ennek következménye a nagyon alacsony ideológiai szín. vonal. A pártoktatáson a beosztott tagoknak csali igen kis százaléka jelent meg és akik rendszeresen jár tak azok sem kaptak konkrét párt feladatokat A helyi pártszervezet bizottsága nem törekszik a kollek tív vezetés elvének megvalósítására. Így történhetett meg, hogy a helyi pártszervezet felajánlotta, hogy szep_ tember 20-án az egész szervezet brigádra megy. Mivel azonban a párt bizottság nem beszélte meg a tagokkal ezt a határozatot, hogy ők is hozzászóljanak, az eredmény az lett, hogy csali a pártszervezet elnöke, Kopriva Ferenc és Petrus Kornél elvtársaik jelentek meg a brigádon. A helyi pártszervezetnek nagyobb gondot kellene fordítania az osztály harc kérdésére. A szövetkezetben még mindig vannak kulákok, akik 15—20 hektár földjüket beadták, de 5k maguk nem dolgoznak Ilyenek például Konpam és Zsilinec kulákok A szövetkezeti tagok sokszor panasz kodnak, hogy nagy darab földet kell megdolgozniok. a munkaerőket nem osztják szét egyenletesen és hogy miért vannak kulákok a szövetke zetben, mikor aizok nem oda valók Szükséges, hogy a járási pártbi. zottság konkrét segítséget nyújtson a helyi pártszervezetnek és a járási nemzeti bizottság ellenőrizze a helyi nemzeti bizottság tevékenységét •Jedinák Mihály hogy két-három év alatt erősen fokozódjék a lakosságnak élelmiszerrel és iparcikkekkel való ellátása, hogy jelentősen fokozódjék a lakosságnak minden közfogyasztási cikkel való ellátása. Svernyik a továbbiakban azzal foglalkozott, hogyan erősítik a szovjet szakszervezetek a világ vala® mennyi országának munkásaihoz és szakszervezeteihez fűződő nemzetkö. tí kapcsolataikat. A szovjet szakszervezetek szoros kapcsolatot teremtettek a Kínai Népköztársaság szakszervezeteivel, a népi demokratikus országok szakszervezeteivel. Ezek a kapcsolatok a normális viszonyok fejlesztésének, a munkásosztály egysége, a nemzetközi munkásmozgalom egysége megszilárdításának ügyét szolgálják. Erősödnek és szélesednek a szovjet szakszervezetek nemzetközi kapcsolatai a kapitalista országok szak. szervezeteivel. Mig 1949-ben a szovjet szakszervezetek meghívására 43 külföldi munkás, és szakszervezeti küldöttség látogatott el a Szovjetunióba. addig e küldöttségek száma 1951-ben már 79, 1952-ben pedig 115 volt. A szovjet szakszervezetek tovább, ra is szélesíteni és erősíteni fogják nemzetközi kapcsolataikat, javítani és fejleszteni fogják a népek közti baráti kapcsolatokat. Svernyik beszédének befejező réj szében valamennyi ország munkásosztálya egysége megszilárdításának feladatával foglalkozott. Ezt a feladatot a nemzetközi munkásmozgalom alapvetően létfontosságú feladatának nevezte. A szovjet szakszervezetek úgy vélik — mondotta Svernyik - hogy a Szakszervezeti Világszövetségnek e feladat megvalósítása céljából ki kell szélesíteni eszmei és szerve, zeti befolyását az egész világ munkásainak legszélesebb tömegeire. A szovjet szakszervezetek azon a véleményen vannak, hogy a széles tömegek bevonása a nemzetközi munkáskérdések rendezéséért. a dolgozók nemzetközi kapcsolata

inaŕ megerősítéséért és kiszélesítéséért, a háborús gyújtogatok merényleteivel szemben tanúsított éberség fokozásáért indított világhad'iáratba — erőforrása lesz a Szakszervezeti Világszövetségnek, amely a világ valamennyi országának munkásait maga köré tömöríti. Svernyik utalt arra, hogy a bon. ni és párizsi háborús egyezmény és a német militarizmus újjászületése veszélyezteti a békét. A Szakszer, vezeti Világszövetség köteles támogatni a nyugatnémet dolgozókat a fasiszta reakció támadásai elleni harcukban, köteles felhívni NyugatNémetország munkásosztályát és szakszervezeteit arra, hogy létesítsenek egységfrontot és ne engedjék meg Németországban háborús tűzfészek létrejöttét. A munkásosztály nemzeti és nemzetközi egységének kérdése — jelentette ki Svernyik — ma égetőbb mint valaha. ' A proletárintemacionalizmus szel. lemében nevelkedett szovjet szakszervezetek — mondotta — továbbra is tevékenyen támogatni fogják a Szakszervezeti Világszövetség minden intézkedését, amely a nemzetközi szakszervezeti egység megszilárdítását szolgálja. A szovjet szakszervezeteknek — mondotta Svernyik befejezésül — elsőrendű fontosságú érdekük a béke. A szovjet nép és a szovjet kormány abból a lehetőségből indul ki, hogy a két rendszer — a kapitalista és a szocialista rendszer békésen élhet egymás mellett. A Szovjetunió továbbra is rendületlenül folytatja békeszerető politikáját. mind saját népének mind pedig az egész emberiségnek érdekében. Legyen erős és megbonthatatlan valamennyi ország munkásosztályának szövetsége a háborús gyujto. gatók ellen, az egész világ békéjének megőrzéséért és megszilárdításáért, a dolgozó nép boldogságáért megvalósítás alatt áll az a feladat, I vívott harcban! Bécsben a m. Szakszervezeti Világkongresszuson Louis Saillant beszámolójával kapcsolatos vitában beszédet mondott N. M. Svernyik, a szovjet szakszervezeti küldöttség vezetője. A szónoki emelvényen Svernyiket a kongresszus küldöttei hosszantartó tapssal fogadták. Az a körülmény, hogy a Szakszervezeti Világszövetség ilyen gzé les képviseleten felépülő kongreszszust hívott össze — mondotta többek között Svernyik — fontos tör. ténelmi esemény a szakszervezeti világmozgalomban, értékes hozzájá. ruláa a nemzetközi munkásegység megerősítéséért folytatott harchoz. E nemzetközi munkásegység ma szükségesebb, mint valaha, hogy valóra váltsuk a dolgozók törekvéseit, akik békére, gazdasági és szociális haladásra, a nemzetközi kapcsolatok megszilárdítására, a világ valamenynyi országának népeit egységbe fűző baráti kapcsolatok és kölcsönös együttműködés megteremtésére tö rekszenek. A Szakszervezeti Világszövetség a munkásosztály történetében a leghatalmasabb és legtekintélyesebb szervezet, amely egységbe fogja a földkerekség dolgozóinak többségét és több mint 82 millió szakszervezeti tagot számlál soraiban. Befolyása kiterjed azoknak az országoknak munkásosztályára is, amelyeknek szakszervezeti szövetségei nem tartoznak a szakszervezeti világszövetséghez. A különféle országok dolgozóinak milliói, függetlenül politikai és vallási meggyőződésüktől, függetlenül fajuktól és nemzetiségüktől, — a Szakszervezeti Világszövetség vezetésével hatalmas munkásfrontot alkotnak és határozott ellenállást fejtenek ki minden kapitalista országban a kizsákmányolókkal szemben, harcolnak az újabb imperialista háborús uszítók ellen. Ez a Szakszervezeti Világszövetség működésének egyik legfontosabb eredménye és érdem

e a munkásosztály előtt. A szovjet szakszervezetek kivétel nélkül helyeslik a Szak szervezeti Világszövetségnek és vezető szerveinek tevékenységét, mi. vei e tevékenység teljes mértékben a munkásosztály egységének megszilárdítására irányul, a jobb élet és munkafeltételekért, a szakszervezeti jogok és demokratikus szabadságok jobb érvényesítéséért, a népek, nemzeti függetlenségéért, a világ békéiéért folytatott harcban. Svernyik a továbbiakban ismertette a szovjet szakszervezeteknek az elmúlt négy év folyamán kifejtett munkáját. A szovjet szakszervezetek - mutatott rá Svernyik — a népgazdaság további fejlesztésével, a dolgozók anyagi jólétének és kultúrájának szakadatlan emelésével összefüggő feladatok teljesítésére, az ipari és lakásépítkezés széleskörű fejlesztésére összpontosítják erőfeszíté. seiket. N. M. Svernyik ezután ismertette a Szovjetunió nagy eredményeit a dolgozók életszínvonalának emelése terén és rámutatott, hogy a szociális biztosítás ügyeinek intézését a szakszervezetek végzik. 1952-ben az állami szociális biztosítási költségvetés majdnem két és félszeresen túlszárnyalta a háborút megelőző 1940-es költségvetést. A szovjet állam nagy figyelmet fordít az oktatás további fellendítésére, hiszen ez a nép kulturális felemelkedésének alapja. A szovjet nép jólétének fő mutatója a nemzeti jövedelem szakadatlan növekedése. A Szovjetunió dolgozói személyes anyagi és kulturális szükség leteik kielégítésére a nemzeti jövedelemnek körülbelül háromnegyedét kapják meg, a fennmaradó rész pedig a szociális termelés bővítésére, valamint más állami és társa dalmi szükségletekre jut. Svernyik a továbbiakban elmondotta, hogy a Szovjetunióban széles körben kifejlődött a dolgozók töme 1 ges arányú kezdeményezése, majd rámutatott szovjet mezőgazdasáp ; sikereire. Országunkban — mondotta -