Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-13 / 248. szám, kedd

1953 október 13 IM £20 Megnyílt a III. Szakszervezeti Világkongresszus Október lO-én a bécsi Konzerthaus nagytermében megnyílt a III. Szak szervezeti Világkongresszus. A hatal mas termet hatnyelvű jelmondatok díszítik: „Az egység a dolgozók döntő ereje". „Harcolunk a jólétért, a szabadságért, és a békéért!" A kongresszust Giuppe di Vittorio. a Szakszervezeti Világszövetség elnöke nyitotta meg. — Kongresszusunk — mondotta Di Vittorio . — páratlan a nemzetközi szakszervezeti mozgalom történetében A kongresszus kapui nyitva állanak a világ minden szakszervezete számára, tekintet nélkül irányzatára Egyforma joguk van arra, l^ogy szabadon kifejezzék véleményüket hogy szabadon terjesszék megvitatás céljából a kongresszus, elé javaslataikat ' Feladatunk, hogy megjavítsuk a fizikai és szellemi dolgozók életviszonyait, hogy világszerte előmozdítsuk a szociális haladást, hogy megszilárdítsuk a dolgozók testvéri szolidaritását, a barátságot és a 'lékét minden ország dolgozói közfttt. — Harmadik világkongresszusunk jellemző sajátossága hogy a szakszervezetek által választott küldöttek mellett jelentős számban vannak körünkben olyan küldöttek is akiket a gyárakban. a

v falvakban és a hivatalokban 'közvetlenül maguk a dolgozó tömegek választottak meg Soha eddig még munkások és alkalmazottak nem vehettek részt ilyen nagy számban szakszervezeti kongresszuson. — Kongresszusunk abban különbözik minden előző kongresszustól, hogy egységes kongresszus és tömegkongresszus Kongresszusunk jellege megerősíti azt a nagy bizalmat amit a Szakszervezeti Világszövetség a dolgozó tömegek körében élvez. Megerősíti a dolgozó tömegeknek a Szakszervezeti Világszövetségbe vetett hitét. a nemzetközi munkásosztálv egységének a szakszervezeti mozgalom egységének elvei iránti odaadását. Megerősíti továbbá az összes dolgozóknak életszínvonaluk emeléséért szakszervezeti jogaikért, demokratikus szabadságjogaikért, valamennyi nép nemzeti függetlenségéért, az egyetemes békéért vívott harcát megerősíti az akcióegység gondolatát. Di Vittorio rámutatott arra, hogy a Szakszervezeti Világszövetség jelenleg több mint 80 millió tagot tömörít minden világrész dolgozói ksjzül. Mivel azonban a kongresszuson számos olyan szakszervezeti szövetség küldöttei és megfigyelői is részt vesznék, akik nem tartoznak a Szakszer, vezeti Világszövetség kebelébe a dolgozók nagy nemzetközi összejövetelén 85 millió — különböző foglalkozású és külöpbözo nézeteket valló — dolgozó képviselői vannak jelen Di Vittorio beszéde után megválasztották a kongresszus elnökségét. A Kíiiaí Népköztársaság kormányának nyilatkozata a politikai értekezlet összetételével kapcsolatba^ Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának külügyminisztere október 10-én nyilatkozatban válaszolt az Egyesült Államok kormányának a politikai ér tekezletre vonatkozó három közlésé re. Hasonló nyilatkozatot tett októ ber 10-én Nam Ir, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügy minisztere is, válaszolva az Egye sült Államok kormányának a politi kai értekezletre vonatkozó — a svéd kormányon keresztül érkezett — fentemlíitett három azonos tartalmú közlésére. Csou En-lajnak, a Kínai Népköz társaság köziponti népi kormánya külügyminiszterének nyilatkozata így hangzik: „A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya megkapta és — a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányával együtt — tanulmányozta azt a három köz. lést, amely az Egyesült Államok kormányá/tól a svéd kormányon ke. resztül szeptember 19-én, 24-én, il letve október 9.én érkezett. Felhatalmaztak, hogy a Kínai Népköztársaság központi népi kor mánya nevében kijelentsem: 1. A Kínai Népköztársaság köz. ponti népi kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya 1953 szeptember 13-án, illetve 14-én Dag Hammarskjöld úrhoz, az Egyesült Nemzetek Szerve zetének főtitkáraihoz intézett válasz táviratában négy javaslatot terjesz tett elő. E javaslatok indítványoz zák, hogy az ENSz-közgyűlés 8. ülésszaka a lehető leggyorsabban tegyen lépéseket a politikai értekez let összetételének kibővítésére úgy, hogy ezt az értekezletet mielőbb össze lehessen hívni Az ENSz fő s titkára ezeket a javaslatokat, hiva talosan az ENSz-közgyűlés 8. ülés szakának tudomására hozta. A. J. Visinszkij, a Szovjetunió ENSzkül djjttségének vezetője szeptember 18.án az ENSz közgyűlés 8. ülés szakának elnökéhez intézett levelé ben kérte, hogy tűzzék napirendre a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának ferutemlített javaslatait. Az ENSz-közgyűlés 8. ülés szaka azonban elutasította e javas latok napirendretűzését A Kínai Népköztársaság központi népi kor mánya. úgy véli, ez arra mutat hogy az ENSzközgyíjlés szentbe fordul a nemzetközi vitás kérdések békés megtárgyalásának elvével. Ea észszerű tlen magatartás és a központi népi kormány mélységes sajnálkozását fejezi ki efölött. 2. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya továbbra is azon a véleményen van hogy a politikai értekezletnek nem szabad a panmindzsoni tárgyalások megismétlődésének lennie, hanem a? értekezleten a Koreában hadviselt két félen kivül az érdekelt semleges or szágolyiak is részt kell venniök hogy ez előmozdítsa az értekezlet zökkenőmentes lefolyását és ezzel az össz^f külföldi csapatok kivonása a korea* probléma békés rendezése *f más kérdések megoldását Az Égve sült Nemzetek Szervezetének köz gyűlése azonban elvetett? az ENS? alapokmányában foglalt célkitűzéseket és elveket, amikor a Koreában hadviselt felek egyikének álláspontját magáévá tette .' — engédve a kisebbségének amely ellenzi IndTa részvételét a politikai értekezleten — az ENSz-tagállatnok nagy többségét megfosztotta attól a joguktól, hogy alapokmánynak megfelelően békés eszközökkel rendezzék a nemzetközi vitás kérdéseket. A Kina

1 Népköztársaság központi népi kormánya úgy véli, hogy az ENSz közgyűlésének ilyen eljárása egyrészt. tovább csorbítja az ENSz tekintélyét, amely máris csaknem teljesen elveszett, másrészt lehetővé teszi a népek számára, hogy még világosabban lássák: az ENSz továbbra is az agresszorok érdekeit szolgálja a nemzetközi feszültség előidézésével. 3. A Kínai Népköztársaság' központi népi kormánya azonban, miután tanácskozásokat folytatott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányával — mivel ragaszkodik a .koreai kérdés békčs rendezésének politikájához hogy megkönynyítse Ázsia és az egés2 világ békéjének megszilárdítását és előmozdítsa a politikai értekezlet mielőbbi összehívását — kijelenti: A, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársasác kormánya kész képviselőket kinevezn hogy azok a politikai értekezlettel kapcsolatos kér désekről az Egyesült Államok képvi selőjével tanácskozzanak 4. E tanácskozásnak nemcsak az a feladata, hogy rendezze a politikai értekezlet színhelyének és időpontjának kérdését, hanem az is — és ez lényegesebb — hogy megoldja a politikai értekezlet összetételének problémáját. , 5. Mivel a tanácskozás a Koreában hadviselt két félre korlátozódik, ezért helyénvaló, hogy a tanácskozás színhelye Panmindzson í Korea) legyen Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának külügyminisztere Trieszt Szabad Terület Kommunista Pártja elutasítja az angol-amerikai döntést Trieszt Szabad Terület Kommunista Pártja Trieszt lakosságához intézett felhívásában rámutat arra. hogy mind az olasz, mind a ju^Ezláv kormánv már jóideje értesült arról az angolamerikai döntésről hogy.Trieszt ,.A" övezetét átadják az olasz kormánynak, és tudatosan félrevezette saját országa közvéleményét. A felhívás ezután így folytatódik: „Trieszt Szabad' Terület Kommunista Pártja már hosszú idő óta han goztatja. hogy a7 atlanti imperialisták politikája az egész trieszti kérdést csak a szocializmus országai ellen folyó harc szemszögéből nézi, és végeredményben Trieszt Szabad Terület felosztását akarja elémi Az angolamerikai közlemény durván sérti az olasz békeszerződést, tudomást sem vesz az ENSz létezéséről és az olasz békeszerződést aláíró 12 országról". Az angol-amerikai közlemény aláírói egyáltalán nem veszik tekintetbe, a két övezet lakosságának törekvéseit, s Trieszt lakosságát feláldozzák a hidegháború érdekeiért „Mi nem fogadjuk el ezt a diktátumot — hangzik befejezésül a felhívás — és azt a trieszti nép ellen irányuló háborús cselekedetnek tekintjük. Követeljük hogy az ENáz ellenőrzése alatt mindkét övezetben tartsanak népszavazást s ezzel adják meg a trieszti népnek a lehetőséget, hogy sorsáról sajátmaga döntsön" Trieszt Szabad Terület Kommunista Pártja és az Olasz Szocialista Párt trieszti bizottsága aláírásgyűjtési akciót indított tiltakozásul Trieszt Sza bad Terület felosztása ellen. A trieszti egységes szakszervezeti szövetséghez tartozó üzemi és szakma szervezetek úgy döntöttek, hogy 24 órás általános tiltakozó sztrájkot jelentenek be Trieszt Szabad Terület felosztása ellen. KÜLFÖLDI HÍREK Moszkvában október 6-án 65 éves korában elhúnyt Vera Muhina, a kiváló szovjet szobrászmüvésznö, a Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiájának rendes tagja, a Szovjetunió népművésze, ötszörös Sztálin-díjas. Muhinát 1937.ben a párizsi nemzetközi kiállításra készített „A munkás- és kolhozparasztasszony" című hatalmas szoborcsoportja emelte világhírre. Legnagyobb alkotása a moszkvai és gorkiji A. M. Gorkij emlékmű. Vera Muhina, a nagy hazafi és művész mindig arra törekedett, Hogy alkotásaiban a jelenkor minden Kiemelkedő eseményét tükrözze A népek békeharcát ábrázoló hatalmas kompozíció Muhina vezetésével ké sziiJt A kiváló szovjet szobrásznő •ok szép munkát készített a raonu mentális iiszitöszobrászai épületé' is. A moszkvai egyetem új épületében is megtalálhatók szobrai. Vlagyimir Obrucsev akadémikus, a legnagyobb szovjet geológus október 10-én töltötte be 90. életévét. A tudomány terén végzett kiemelkedő szolgálataiért a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Leninrenddel tüntette ki. Október 10 én, a nagy tudós születésnapja tiszteletére a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Elnök "ége ünnepi ülést tartott. A „Le Drapeau Rouge' közli: Brüsszelben október 3-án ét- 4-én tartotta ülését Belgium Kommunista ''ártjának központi bizottsága Az első napon Edgár Laimand, Belgium Kommunista Pártjának fő •ítkára mondott beszámolót A be jzámolót vita követte A második napor, s központi bl lottság meghallgatta S megvitatta Paul LÍbois professzor beszámolóját a kommunisták kultúrmunkájáról. A berlini csehszlovák diplomáciai misszió és a NDK prágai diplomáciai missziója nagykövetségekké alakultak át Kölcsönös megegyezés alapján a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti jő szomszédi és baráti kapcso. latok minden téren való elmélyítése, kifejlesztése és további megszilárdítása érdekében, • amelyek politikai, gazdasági, tudomány, műszaki és kulturális területen termékeny együttműködéshez vezettek mind két állam javára, a Csehszlovák Köztár. saiság és a Német Demokrsitiku.' Köztársaság kormányai elhatároz, ták a csehszlovák kormány javaslatára, hogy diplomáciai úton a Csehszlovák Köztársaság a berlini diplo. máciai kirendeltségét és a NDK prágai diplomáciai követségét nagykövetségekké alakítják át. Csou En-laj elvtárs beszélgetéselkuo Ojamával Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság népi közigazgatási tanácsá nak elnöke 1953. szeptember 28-án fogadta Ikuo Ojama professzort, a Japán Békebizottság elnökét. A fogadás során a következő beszélgetésre került sor: Ikuo Ojama: A japán militaristák a múltban hosszú időn át agressziót folytattak Kína ellen. A japán nép képtelen volt ezt idejében megakadályozni és a japán militaristák agressziója hatalmas károkat okozott a kínai népnek. A japán nép nevében bocsánatot szeretnék kérni a kinai néptől. Ugvanaftkor tolmácsolni kívánom a japán nép háláját azért a következetes baráti magatartásért, ame Vet a Kínai Népköztársaság koi mánya és a kínai nép a japán nép irányában tanúsít. Csou Ep-laj: A japán militaristáknak mfis országok ellen elkövetett agressziója — attól eltekint ve. hogy hatalmas károkat okozott a kínai népnek és más távolkele^ országok népeinek — példátlanul álló csapást jelentett a japán népre. Biztos vagyok benne, hogy Japán békeszerető népe nem felejti el ezt a történelmi leckét és nem engedi meg Japán remilitarizálását, nem engedi meg a más országok elleni újabb agressziót. így Japán nem fog olyan csapásokat elszenvedni, amelyek még katasztrófálisabbak lennének a mult és a jelen csapásainál is. A japán nép most bátor harcot vív a nemzeti függetlenségért és a remilitarizálás ellen. A kínai nép tisztelettel tekint a japán népnek erre a harcára. Ikuo Ojana: Történelmi és földrajzi okokból szoros kapcsolatokat kell fenntartani a különféle távolkelet; országokkal, különösen Kína és Japán között. Csou En-laj: Amellett vagyunk, hogy a világ minden országával helyre kell állítani a rendes kap csolatokat, különösen Japánnal. Ha azonban a japán kormány továbbra is az Egyesült Államok eszközeként jár el a Kina és más távolkeleti országok elleni agreszszióban, ha folytatja ellenséges po litikáját a Kínai Népköztársaság ?a] és a kínai néppel szemben és ha továbbra is diplomáciai kapcsolatokat tart fenn a Csang Kaisek-banda maradványaival, akkor Japán egyre inkább a nyugtalan ság tényezőjévé válik a Csendesóceán térségében és ezzel akadá lyokat gördít annak lehetősége elé, hogy békeszerződést kössön és rendes diplomáciai kapcsolatokat létesítsen az új Kínával. Ikuo Ojama: Az a tény, . hogy még pem létesültek díplomáqíai kapcsolatok Kína és Japán kőzött, véleményem szerint, nem kell, hogy lehetetlenné tegye a két nép kulturális és gazdasági érintkezé sét. Csou En-laj: Ugy van. Örömmel üdvözöljük a Kínába látogató japán népi küldöttségeket és népünk ugyancsak küldöttségeket akar útnak inditani Tapánba. Az amerikai imperialisták és a inpán reakciósok, azonban akadá'vozzák 3 kínai és * japán nép ba ráti kapcsolatainak feilödését A. japán kormány — amely nyil tan- alkalmazza az Egyesült Államok kormányának >embargo-politi 'iáját. minden tőle telhetőt negtesz hogy útiál állja a Kína »f> íapár között kereskedelem és kul túrira pesolatok kifejlődésének Ennek az akadálynak leküzdése a l / két nép közös erőfeszítéseit követeli meg, Kína és Japán között az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján kereskedelmi kapcsolatokat kell létesíteni. Japánban egyesek úgy vélekednek, hogy »Kína iparosítása miatt nincsenek kilátásai a kínaijapán kereskedelemnek®. Rá kell mutatnunk, hogy ez a felfogás teljesen helytelen. A múltbeli állapo tok — az úgynevezett ^iparosított Japán és a nyersanyagtermelő Kína® gazdasági kapcsolatai — ugyanis csak Kína iparosításával változnak meg teljesen. Csak így létesülhetnek a két ország között kereskedelmi kapcsolatok a tényleges egyenlőség és kölcsönös előnyök alapján és csak így szállíthat mindegyik ország a másiknak azt, ajaire annak szüksége van. Amint Kína fokról fokra iparosodik, termelése és szükségletei mind jobban és jobban kiterjednek és egyre inkább szüksége lesz a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok kifejlesztésére. Japán közeli szomszédja Kínának. A békés egymásmellettélés alapján jó kilátásai vannak a kínai-japán kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésének. Ikuo Ojama: A japán nép mindjobban megérti és támogatja az 1952, októberében Pekingben megtartott ázsiai és csendesóceáni békeértekezletnek a japán kérdésről hozott határozatát. Csou En-laj: E határozat lényege a következő: A csendesóceáni térség békéjének és biztonságának védelmében meg kell akadályozni, hogy növekedjék az újabb háborúk veszélye azáltal, hogy Japánt amerikai katonai támaszponttá alakítsák és remilitarizálják. Véleményünk szerint egy függet len, demokratikus, békeszerető és szabad Japánnak saját védelmi erőivel kell rendelkeznie. Igen sajnálatos azonban, hogy Japánt most amerikai katonai erők tartják megszállva, az Egyesült Államok uralkodik Japán fölött és az amerikai agresszorok célkitűzéseinek megfelelően hozzálát Japán újra-% felfegyverzéséhez és a japán militarizmus életrekeltéséhez. Ez a Csendes-óceán térségének békéjét és biztonságát fenyegeti és komoly figyelmet követel. Elmondhatjuk, hogy a hatalmas új Kína meg tudja védeni magát és fontos bástyája a Kelet békéje védelmének. Két különböző lohetöség áll most a japán nép előtt: az egyik a militarista Japán, mint az Egyesült Államok csatlósa, amire a japán reakciósok törekednek; a másik a független, békeszerető, demokratikus és szabad Japán, amiért a japán nép harcol. A jelenlegi helyzet kedvező a japán nép számára. A jövőben hosszú harcot fognak vivni a szembenálló erők, és hiszszük, hogy a japán nép végül is győzelmesen kerül ki- ebből a harcból. A kinai nép teljesen megérti, hogy a japán nép — Japán történelmében példátlanul — g^trődik 9 külföldi erők elnyomása alatt. A kínai nép reméli, hogy a japán nép új életet és függetlenséget tud teremteni hazája számára és hogy Kína és Japán valóban békében ^é] majd egymás melletfcr Ikuo Ojama: Nagyon koszönöm önnek és a kinai népnek a japán nép iránti gondoskodását 4s baťät•"ágot. A beszélgetés baráti légkörben tolyt le. / -