Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-13 / 248. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! "SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJANAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 októbér 13, kedd 30 fillér VI. évfolyam, 248. szám Éljen az egész világ békéje.

1 Harcra a béke nevében az egységes, demokratikus Németországért! A német ké»dés békés megoldására irányuló csehszlovák kongresszus prágai ülése Vasárnap összeült Prágában a német kérdés békés megoldására irányuló csehszlovák kongresszus. A reggeli óráktól kezdve megteltek az iparpalota helyiségei, ahol a kongreszszust tartották. Jöttek az üzemek, falvak, egységes földmüvesszövetkezetek, tudományos intézetek és az összes munkahelyek küldöttei. Népünk legjobb dolgozóit küldte erre a kongresszusra, hogy megtárgyalják azokat a kérdéseket, melyeknek ránk, mint Németország legközelebbi szomszédaira és az egész békeszerető emberiségre határtalan jelentőségük van. Az iparpalota homlokzata a Csehszlovák Köztársaság, a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság zászlói val volt díszítve. A palota nagyterme, ahol a kongresszust tartották, szintén ünnepi díszbe öltözött. A fő tribün mögött, a terem homlokfalán, amely fehér szövettel volt bevonva, oldalait pedig zászlók díszítették, ott volt G. M. Malénkovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Antonín Zápotockýnak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének és Wilhelm Pieoknek, a Német Demokratikus Köztársaság elnökének képei. A képek alatt tündöklött ezüst betűkkel a kongresszus fő jelszava: „A Szovjetunióval és az összes béke. szerető erőkkel az egységes, demokratikus Németországért." A virágtengerben úszó tribünön kilenc óra körül elfoglalták helyüket a békevédök külföldi bizottságainak tagjai, békemozgalmunk élenjáró dolgozóival együtt. Lelkes tapsok közepette lépett a tribünre V. Široký miniszterelnök, V. Kopecký közmüvelödésügyi miniszter és miniszterelnökhelyettes, dr. E. Šlechta mérnök, tanár, dr h. c. J. Plojhar, dr. J. Kyselý, J. Ďuriš, Zd. Nejedlý akadémikus, dr. A. Neumann miniszterek, Zd. Fiexlinger, a Nemzetgyűlés elnöke az elnökhelyettesekkel együtt, a Megbízottak Testületének képviselői, a Világbéketanács, a Csehszlovák Békevédők Bizottsága elnökségének képviselői, továbbá J. Tesla, a Szakszervezetek Központi Tanácsának első titkára, Csehszlovákia Kommunista Pártja központi és kerületi bizottságainak képviselői, dr. V. Vacek, Prága város főpolgármestere, a Nemzeti Arcvonal összes tényezőinek, a köztársasági elnöki irodának és a kormányelnökségi hivatalnak képviseli. A dísztribünön helyet foglaltak a tudomány, kultúra és művészetek képviselői, az akadémikusok, nemzeti művészek, államdíjasok, a nemzetközi és csehszlovák békedíjak és érdemrendek viselői, az egyházak, a tudományos intézetek képviselői és a békemozgalom további jelentős tényezői. A kongresszus megnyitása előtt a hatalmas termet teljesen megtöltötte a csaknem 5000 küldött és vendég. A csehszlovák és szovjet himnuszok elhangzása után a kongresszusi tárgyalásokat G. Fučíková, a Csehszlovák Békevédök Bizottságának elnökhelyettese nyitotta meg. Szívélyesen üdvözölte a kongresszusra érkezett becses vendégeket, a csehszlovák kormány, a Megbízottak Testülete, a Nemzet gyűlés, a CsKP KB és a Nemzeti Arcvonal képviselőit. A küldöttek „Éljen a. béke!" lelkes felkiáltásai közepette üdvözölte az összes külföldi vendégeket, akiknek a kongreszszuson való nagyszámú részvétele bizonyítja, hogy Németország jövőjének kérdése Európa minden nemzetét érinti Elsősorban a Szovjet Békevédök Bizottságának küldöttségét üdvözölte, Sz. A. Geraszimov filmrendezőt, a háromszoros Sztálin-díjast, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselőjét, a Szovjet Békevédők Bizottságának elnökhelyettesét, P. I. Kozsevnyikovot, a moszkvai egyetem jogi fakultása nemzetközi jogi tanszékének tanárát és V. G. Blazsenov Sztálin-díjas mozdonyvezetőt, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselőjét. Továbbá üdvözölte a Világbéketanács képviselőit, I. Blum asszonyt, a Világbéketanács elnökségének tagját, és a német kérdés békés megoldására irányuló nemzetközi kezdeményező bizottság állandó titkárságának tagját, Li I Mangot, R. Goret, a Világbéketanáós titkárait és A. Varel, kiváló argentínai írót, a Világbéketanács tagját, a lengyel békevédök küldöttségét, amelynek tagjai között J. Ozga Michalskí, a Lengyel Népköztársaság szejmjének marsallhelyettese, az Egyesült Néppárt titkára, K. Brandys iró, W. Goralski, S. Huet, a krakkói hercegérsekség fövikáriusa és D. Klimorowska élmunkásnö, akit érdemeiért ezüstkereszttel tüntettek ki. Továbbá üdvözölte a német békevédök küldöttségét, amelyet E Goldenbaum, a NDRr népi parlamentjének elnökhelyettese, a német földmüvespárt elnöke és E. Hoereth-Menge asszony, a nyugatnémetországi békevédök bizottságának elnöknője vezet. A küldöttség tagjai soraiban vannak többek között H. Homann, a NDK népi parlamentjének elnökhelyettese, dr. H. Schlemmer tanár, G. Becker, a Német Béketanács főtitkárának helyettese és H Schmidt asszony, a népi parlament tagja, továbbá a nyugatnémetorstógi békeharcosok képviselői. Utána Gusta Fučíková üdvözölte a francia békevédök küldöttségét, G. Farge asszonyt, a nagy békeharcos Y. Fargenak özvegyét, P. Villont, Franciaország Kommunista Pártjának képviselőjét, F. Bosco református lelkészt és feleségét — a franciaországi református diákok szövetségének elnökhelyettesét — V. Bosco asszonyt, és J. Madaul tanár katolikus írót. Az angol békemozgalom küldöttei között üdvözölte J. B. Figginst, a brit békebizottság elnökhelyettesét, és J M. Thomson asszonyt. Utána az osztrák küldöttséget üdvözölte, amelynek tagjai között vannak K. Maresch-Dichtl katolikus író, P. Aschner, a felsöausztriai békebizottság titkára; a holland békevédök bizottságának küldötteit, M." Bakkert, a „De Waafheid" című lap főszerkesztőjét és A. Hommet kémiai üzemi dolgozót; a dán küldöttség tagjait, O. Forchhammer mérnököt, O. Buhl építészt; az indiai küldöttet sir Saihib Singh Sokhey vezérezredest, a Világbéketanács tagját, az indiai békevédök bizottságának elnökhelyettesét és J. Micheľs-t, a luxemburgi küldöttet. A küldötteket üdvözlésük után a kongresszus részvevői lelkes ovációban részesítették, majd jóváhagyták azt a javaslatot, hogy a kongresszus munkaelnöksége a Csehszlovák Békevédök Bizottságának elnöksége legyen. Majd lelkes üdvözlések közepette szólásra emelkedett Viliam Široký miniszterelnök. Beszédét többször megszakította a lelkes taps és „Éljen a béke!" felkiáltás. A kongresszus délelőtti részében I. Blum asszony, a Világbéketanács elnökségének tagja, Cermák elvtárs, a plzeni V. I. Lenin-üzem dolgozója, Mandlová szövetkezeti tag, a bratislavai járásban lévő püspöki EFSz dolgozója, K. Maresch-Dichtl osztrák író, a Cséhszlovák írószövetség nevében V. Nezval, dr. Stehlík, a prágai érseki káptalan vikáriusa és Sz A. Geraszünov, a szovjet békeküldöttség vezetője beszélt. A délutáni vita keretében további külföldi vendégek és köztársaságunk küldöttei szólaltak fel. A hatalmas békeülés befejező részében a csehszlovák nép kiküldöttei jóváhagyták a német népnek, a Világbéketanácsnak, Nagy Britannia, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Norvégia, Ausztria békeszerető népének küldendő üdvözleteket. A német kérdés békés megoldására irányuló csehszlovák kongresszus határozatát hosszantartó tapssal fogadták. A kongresszus tanácskozását és a vitahozzászólások kiértékelését A. Hodinová-Spurná, a Csehszlovák Békevédök Bizottságának elnöke végezte. v Viliam Široký miniszterelnök beszéde: Drága barátaim, testvérek, elvtársnők és elvtársak! A csehszlovák békehívek kongresszusa ma a Szovjetunió, Nyugat. és Kelet-Németország, Lengyelország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia, Luxemburg és Ausztria békehíveinek kiváló küldöttségeinek jelenlétében ült öszsze, hogy szilárdan állást foglaljon a %fiémet kérdés békés megoldása mellett, amely Európa és az egész világ békéjének egyik leglényegesebb kérdése. Hála a világ békeszerető népei törhetetlen akaratának, hála. a békehívek nemzetközi demokratikus mozgalma nagy aktivitásának, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokrati kus Köztársaság kitartó törekvéseinek: az elmúlt hónapokban a nemzefközi helyzet fejlődésében kialakultak a nemzetközi feszültség enyhítésének, a nemzetközi kapcsolatokban levő összes vitás kérdések békés úton tárgyalások által való megoldásának komoly előfeltételei. . ' Ebben az irányban az első komoly lépést a koreai fegyverszünet megkötése jelentette, jóllehet a békeszerető emberiségnek tovább ra is komoly erőfeszítést kell ten nie, hogy biztosítsa a tartós béke megteremtését a Távolkeleten. Mivel az agresszív erőknek nem sikerült megakadályozniok a fegyverszünet megkötését, legalább a politikai konferenciát igyekeznek meghiúsí tani és így Koreában a veszélyes háborús tűzfészket fenntartani és ismét elzárni a nemzetközi feszültség enyhítéséhez vezető utat. A nemzetközi vitás kérdések tárgyalások útján való megordása szempontiábó' nagy jelentősége volna s Kínai Népköztársaság tör vényes képviselete elismerésének az Egyesült Nemzetek Szervezeté ben. Semmivel sem indokolható az a csökönyösség, amellyel elutasítják a nagy kínai nép azon magától értetődő jogának elismerését, hogy képviselve legyen a nemzetközi szervezetekben. Az agresszív erők nem akarnak belenyugodni abba a ténybe, hogy az összes vitás kérdések békés megoldására és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló komoly erőfeszítések oly meleg visszhangot keltettek az egész világon és ezért tovább szítják a háborús propagandát, kártévő és szabotázs cselekedeteket szerveznek a demokratikus tábor országaiban, kitartóan folytatják hadi támaszpontok építését idegen országokban. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében elutasítanak minden olyan javaslatot, amely a töifiegpusztító fegyverek eltiltására és a fegyver kezés korlátozására irányulnak. A fontos nemzetközi kérdések egész sora már annyira megérett, hogy elkerülhetetlenül megköveteli az öt nagyhatalom részvételével történő közö

s megtárgyalást azon nagyhatalmak részvételével, amelyek a fö felelősséget viselik a világbéke fenntartásáért — Nagy Britannia, a Szovjetunió, az* Ame rikai Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság és Franciaország részvételével, atnint ezt a szovjet kormány ez ev szeptember 29-i jegyzékében javasolta. •A csehszlovák békehívek kongresszusának napirendjén köztár saságunk szempontjából létfontos ságú kérdés szerepel, a német kérdés békés megoldása. Ez a kérdés a nemzetközi politika előterében áll, e kérdés körül nagy küzdelem fejlődött ki, egyfelől a békés erők között, amelyek a német kérdést is éppúgy, 'mint az összes többi problémákat békés úton. tárgyalá sok útján akarják megoldani és másfelől az agresszív erők között, amelyek a német kérdésben alkalmas eszközt látnak agresszív szándékaik fokozására, a nemzetközi feszültség növelésére. A nyugatnémetországi választások után a fej lődés olyan időszakba ért, amely hazánk minden becsületes polgárát arra kényszeríti, hogy ezzel kap csolatban kimondja a maga világos állásfoglalását. Köztársaságunk nemzeteinek, amelyek évszázadokon át szívósan harcoltak létükért és szabadságukért a német feudális urak és her cegek, a porosz junkerek és végül a német imperialisták hódító tö rekvései ellen, köztársaságunk nemzeteinek, amelyek végigszenvedték a német náci megszállást, elsőrendű érdeke, hogy nyugati szomszédságunkban békeszerető, szabad* állam létezzék, amelyben virágzik a gazdálkodás és amelyben elégedettek az emberek. Né pünk ezért kezdettől fogva minden erejéből támogatta a Szovjetuniónak a német kérdés békés megoldására, a nemzetközi egyezmények szellemében. való megoldására irányuló áldozatkész és türelmes törekvéseit, azon egyezmények szel lemében, amelyeket a háború alatt és közvetlenül a háború után mind a Szovjetunió, mind pedig Amerika, Nagy-Britannia és Franciaor szág i

s elfogadott. A potsdami egyezmény történelmi jelentősége abban rejlik, hogy feltételezi a német müitarizmus és nácizmus felújításával szemben megbízható ke zesség megteremtését és gondoskodni akar az egységes, demokra tikus Németország teljes és szabad békés fejlődéséről. Azért fogadták ezt az egyezményt a világ valamennyi' országaiban és elsösor ban a Németországgal szomszédos országokban óriási elégtétellel és reményekke' Valamennyi polgárunk megértette, hogy köztársaságunk biztonsága szempontjából mily fontos kérdésről van szó: nem szabad megengedni a nácizmus és a müi tarizmus újjáélesztését, ha meg akarjuk akadályozni a német háborús agresszió megismétlődését. Egységes, demokratikus Németor szágot kell kialakítani, hogý a német nép szabadon élhessen és békés munkának szentelhesse magát. Az Egyesült Államok agresszív köreinek azonban eszük ágában sem volt a tőlük aláírt egyezmény rendelkezéseinek teljesítése és végül is a nácizmus maradványainak védelmére, a militarizmus újjáélesztésére és Nyugat-Németországnak a nyugtalanság és a háború tűzfészkévé alakítására adták magukat. Ezek az okai annak, hogy Németország nyolc évvel a második világháború után még fel van oszt va, ez az oka annak, hogy nincs aláirva a német békeszerződés, hogy a revansizmus kitenyésztésére a harcias német militarizmus felújítására került sor. A Szovjetunió kormányának a német kérdéssel kapcsolatos javasla tai abból indulnak ki, hogy eljött a legfőbb ideje a békekonferencia összehívásának, amely véglegesen megoldaná a német problémát. Az ügy kárára azonban a potsdami egyezmény nyugati aláírói rendszeresen ignorálják a konferenciának hat hónapon belül való összehívására tett javaslatot, figyelmen k! vül hagyják a békeszerződésre vonatkozó pontos és közérthető tervezetet. A szovjet javaslatok továbbá ab ból indulnak ki, hogy a békekonferencián részt kell venniök az egy séges Németország jogos képvise lőinek Ismeretes, hogy Németországban a háború után a helyzet úgy alakult, hogy a szovjet megszállás területén létrejött a Német Demokratikus Köztársaság és a nyugati hatalmak három megszállási zónájának területén megalakult az úgynevezett Német Szövetségi Köztársaság. Természe-' tes, hogy csupán ebből a tényből lehet kiindulni, ha egységes német kormányt kell alakítani és ha valóban demokratikus választásokat kell tartani. ' A szovjet javaslatok abból az őszinte szándékból indulnak ki, hogy segítsenek a német népnek, nemcsak gazdasági téren, hanem Németország nemzeti egysége fel. újításának és a békeszerető demo-* kratikus német államnak, vaíamint a Németországgal kötendő békeszerződés gyors megkötésének előfeltételei megteremtésére irányuló törekvésében is. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányai között nemrégen lefolyt tárgyalások eredménye meggyőzően bizonyítja, hogy a Szovjetunió kormánya teljesen komolyan veszi szavait és hogy minden szavát tett követi. A Szovjetunió javaslatai az egész német nép előtt és Európa összes nemzetei előtt újból a békés fejlődés konkrét és világos képét tárják fel. E javaslatok történelmi jelentősége abban rejlik, hogy a német nép legsajátabb érdekeit összekötik az egész világ összes bé keszeretö nemzeteinek, főleg Németország szomszédainak érdekeivel. A csehszlovák nép, amely a legnagyobb mértékben érdekelt a német kérdés békés megoldásában, őszintén üdvözölte a Szovjetunió javaslatait és kész minden téren támogatást nyújtani a javaslatok megvalósítására. E javaslatok megvalósítása a mi nyugati határunk ellen irányuló veszély végle (Folytatás a 2 oldalon.)