Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-13 / 248. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! "SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJANAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 októbér 13, kedd 30 fillér VI. évfolyam, 248. szám Éljen az egész világ békéje. 1 Harcra a béke nevében az egységes, demokratikus Németországért! A német ké»dés békés megoldására irányuló csehszlovák kongresszus prágai ülése Vasárnap összeült Prágában a német kérdés békés megol­dására irányuló csehszlovák kongresszus. A reggeli óráktól kezdve megteltek az iparpalota helyiségei, ahol a kongresz­szust tartották. Jöttek az üzemek, falvak, egységes földmü­vesszövetkezetek, tudományos intézetek és az összes mun­kahelyek küldöttei. Népünk legjobb dolgozóit küldte erre a kongresszusra, hogy megtárgyalják azokat a kérdéseket, melyeknek ránk, mint Németország legközelebbi szomszé­daira és az egész békeszerető emberiségre határtalan jelen­tőségük van. Az iparpalota homlokzata a Csehszlovák Köztársaság, a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság zászlói val volt díszítve. A palota nagyterme, ahol a kongresszust tartották, szintén ünnepi díszbe öltözött. A fő tribün mö­gött, a terem homlokfalán, amely fehér szövettel volt bevon­va, oldalait pedig zászlók díszítették, ott volt G. M. Malén­kovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Antonín Zápotockýnak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének és Wil­helm Pieoknek, a Német Demokratikus Köztársaság elnöké­nek képei. A képek alatt tündöklött ezüst betűkkel a kon­gresszus fő jelszava: „A Szovjetunióval és az összes béke. szerető erőkkel az egységes, demokratikus Németországért." A virágtengerben úszó tribünön kilenc óra körül elfog­lalták helyüket a békevédök külföldi bizottságainak tagjai, békemozgalmunk élenjáró dolgozóival együtt. Lelkes tapsok közepette lépett a tribünre V. Široký miniszterelnök, V. Ko­pecký közmüvelödésügyi miniszter és miniszterelnökhelyettes, dr. E. Šlechta mérnök, tanár, dr h. c. J. Plojhar, dr. J. Ky­selý, J. Ďuriš, Zd. Nejedlý akadémikus, dr. A. Neumann mi­niszterek, Zd. Fiexlinger, a Nemzetgyűlés elnöke az elnökhe­lyettesekkel együtt, a Megbízottak Testületének képviselői, a Világbéketanács, a Csehszlovák Békevédők Bizottsága el­nökségének képviselői, továbbá J. Tesla, a Szakszervezetek Központi Tanácsának első titkára, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja központi és kerületi bizottságainak képviselői, dr. V. Vacek, Prága város főpolgármestere, a Nemzeti Arc­vonal összes tényezőinek, a köztársasági elnöki irodának és a kormányelnökségi hivatalnak képviseli. A dísztribünön helyet foglaltak a tudomány, kultúra és művészetek kép­viselői, az akadémikusok, nemzeti művészek, államdíjasok, a nemzetközi és csehszlovák békedíjak és érdemrendek vise­lői, az egyházak, a tudományos intézetek képviselői és a békemozgalom további jelentős tényezői. A kongresszus megnyitása előtt a hatalmas termet telje­sen megtöltötte a csaknem 5000 küldött és vendég. A csehszlovák és szovjet himnuszok elhangzása után a kongresszusi tárgyalásokat G. Fučíková, a Csehszlovák Bé­kevédök Bizottságának elnökhelyettese nyitotta meg. Szívé­lyesen üdvözölte a kongresszusra érkezett becses vendégeket, a csehszlovák kormány, a Megbízottak Testülete, a Nemzet gyűlés, a CsKP KB és a Nemzeti Arcvonal képviselőit. A küldöttek „Éljen a. béke!" lelkes felkiáltásai közepette üd­vözölte az összes külföldi vendégeket, akiknek a kongresz­szuson való nagyszámú részvétele bizonyítja, hogy Német­ország jövőjének kérdése Európa minden nemzetét érinti Elsősorban a Szovjet Békevédök Bizottságának küldöttségét üdvözölte, Sz. A. Geraszimov filmrendezőt, a háromszoros Sztálin-díjast, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselő­jét, a Szovjet Békevédők Bizottságának elnökhelyettesét, P. I. Kozsevnyikovot, a moszkvai egyetem jogi fakultása nemzetközi jogi tanszékének tanárát és V. G. Blazsenov Sztálin-díjas mozdonyvezetőt, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának képviselőjét. Továbbá üdvözölte a Világbéketa­nács képviselőit, I. Blum asszonyt, a Világbéketanács elnök­ségének tagját, és a német kérdés békés megoldására irá­nyuló nemzetközi kezdeményező bizottság állandó titkársá­gának tagját, Li I Mangot, R. Goret, a Világbéketanáós tit­kárait és A. Varel, kiváló argentínai írót, a Világbéketanács tagját, a lengyel békevédök küldöttségét, amelynek tagjai között J. Ozga Michalskí, a Lengyel Népköztársaság szejm­jének marsallhelyettese, az Egyesült Néppárt titkára, K. Brandys iró, W. Goralski, S. Huet, a krakkói hercegérsek­ség fövikáriusa és D. Klimorowska élmunkásnö, akit érde­meiért ezüstkereszttel tüntettek ki. Továbbá üdvözölte a német békevédök küldöttségét, ame­lyet E Goldenbaum, a NDRr népi parlamentjének elnökhe­lyettese, a német földmüvespárt elnöke és E. Hoereth-Menge asszony, a nyugatnémetországi békevédök bizottságának elnöknője vezet. A küldöttség tagjai soraiban vannak töb­bek között H. Homann, a NDK népi parlamentjének elnök­helyettese, dr. H. Schlemmer tanár, G. Becker, a Német Béketanács főtitkárának helyettese és H Schmidt asszony, a népi parlament tagja, továbbá a nyugatnémetorstógi bé­keharcosok képviselői. Utána Gusta Fučíková üdvözölte a francia békevédök küldöttségét, G. Farge asszonyt, a nagy békeharcos Y. Fargenak özvegyét, P. Villont, Franciaország Kommunista Pártjának képviselőjét, F. Bosco református lelkészt és feleségét — a franciaországi református diákok szövetségének elnökhelyettesét — V. Bosco asszonyt, és J. Madaul tanár katolikus írót. Az angol békemozgalom küldöt­tei között üdvözölte J. B. Figginst, a brit békebizottság el­nökhelyettesét, és J M. Thomson asszonyt. Utána az osztrák küldöttséget üdvözölte, amelynek tagjai között vannak K. Maresch-Dichtl katolikus író, P. Aschner, a felsöausztriai békebizottság titkára; a holland békevédök bizottságának küldötteit, M." Bakkert, a „De Waafheid" cí­mű lap főszerkesztőjét és A. Hommet kémiai üzemi dolgo­zót; a dán küldöttség tagjait, O. Forchhammer mérnököt, O. Buhl építészt; az indiai küldöttet sir Saihib Singh Sokhey vezérezredest, a Világbéketanács tagját, az indiai békevédök bizottságának elnökhelyettesét és J. Micheľs-t, a luxemburgi küldöttet. A küldötteket üdvözlésük után a kongresszus részvevői lelkes ovációban részesítették, majd jóváhagyták azt a javaslatot, hogy a kongresszus munkaelnöksége a Csehszlo­vák Békevédök Bizottságának elnöksége legyen. Majd lelkes üdvözlések közepette szólásra emelkedett Vi­liam Široký miniszterelnök. Beszédét többször megszakítot­ta a lelkes taps és „Éljen a béke!" felkiáltás. A kongresszus délelőtti részében I. Blum asszony, a Vi­lágbéketanács elnökségének tagja, Cermák elvtárs, a plzeni V. I. Lenin-üzem dolgozója, Mandlová szövetkezeti tag, a bratislavai járásban lévő püspöki EFSz dolgozója, K. Ma­resch-Dichtl osztrák író, a Cséhszlovák írószövetség nevében V. Nezval, dr. Stehlík, a prágai érseki káptalan vikáriusa és Sz A. Geraszünov, a szovjet békeküldöttség vezetője beszélt. A délutáni vita keretében további külföldi vendégek és köz­társaságunk küldöttei szólaltak fel. A hatalmas békeülés befejező részében a csehszlovák nép kiküldöttei jóváhagyták a német népnek, a Világbéketanács­nak, Nagy Britannia, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Norvégia, Ausztria békesze­rető népének küldendő üdvözleteket. A német kérdés békés megoldására irányuló csehszlovák kongresszus határozatát hosszantartó tapssal fogadták. A kongresszus tanácskozását és a vitahozzászólások kiértékelését A. Hodinová-Spurná, a Csehszlovák Békevédök Bizottságának elnöke végezte. v Viliam Široký miniszterelnök beszéde: Drága barátaim, testvérek, elv­társnők és elvtársak! A csehszlovák békehívek kon­gresszusa ma a Szovjetunió, Nyu­gat. és Kelet-Németország, Len­gyelország, Franciaország, Olasz­ország, Belgium, Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia, Luxemburg és Ausztria békehíveinek kiváló kül­döttségeinek jelenlétében ült ösz­sze, hogy szilárdan állást foglal­jon a %fiémet kérdés békés megol­dása mellett, amely Európa és az egész világ békéjének egyik leg­lényegesebb kérdése. Hála a világ békeszerető népei törhetetlen akaratának, hála. a bé­kehívek nemzetközi demokratikus mozgalma nagy aktivitásának, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársa­ság és a Koreai Népi Demokrati kus Köztársaság kitartó törekvé­seinek: az elmúlt hónapokban a nemzefközi helyzet fejlődésében kialakultak a nemzetközi feszült­ség enyhítésének, a nemzetközi kapcsolatokban levő összes vitás kérdések békés úton tárgyalások által való megoldásának komoly előfeltételei. . ' Ebben az irányban az első ko­moly lépést a koreai fegyverszü­net megkötése jelentette, jóllehet a békeszerető emberiségnek tovább ra is komoly erőfeszítést kell ten nie, hogy biztosítsa a tartós béke megteremtését a Távolkeleten. Mi­vel az agresszív erőknek nem sikerült megakadályozniok a fegyverszünet megkötését, legalább a politikai konferenciát igyekeznek meghiúsí tani és így Koreában a veszélyes háborús tűzfészket fenntartani és ismét elzárni a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez vezető utat. A nemzetközi vitás kérdések tár­gyalások útján való megordása szempontiábó' nagy jelentősége volna s Kínai Népköztársaság tör vényes képviselete elismerésének az Egyesült Nemzetek Szervezeté ben. Semmivel sem indokolható az a csökönyösség, amellyel elutasít­ják a nagy kínai nép azon magától értetődő jogának elismerését, hogy képviselve legyen a nemzetközi szervezetekben. Az agresszív erők nem akarnak belenyugodni abba a ténybe, hogy az összes vitás kérdések békés megoldására és a nemzetközi fe­szültség enyhítésére irányuló ko­moly erőfeszítések oly meleg vissz­hangot keltettek az egész világon és ezért tovább szítják a háborús propagandát, kártévő és szabotázs cselekedeteket szerveznek a demo­kratikus tábor országaiban, kitar­tóan folytatják hadi támaszpontok építését idegen országokban. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében elutasítanak minden olyan javaslatot, amely a töifiegpusztító fegyverek eltiltására és a fegyver kezés korlátozására irányulnak. A fontos nemzetközi kérdések egész sora már annyira megérett, hogy elkerülhetetlenül megköveteli az öt nagyhatalom részvételével történő közö s megtárgyalást azon nagyhatalmak részvételével, ame­lyek a fö felelősséget viselik a vi­lágbéke fenntartásáért — Nagy Britannia, a Szovjetunió, az* Ame rikai Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság és Franciaország részvételével, atnint ezt a szovjet kormány ez ev szeptember 29-i jegyzékében javasolta. •A csehszlovák békehívek kon­gresszusának napirendjén köztár saságunk szempontjából létfontos ságú kérdés szerepel, a német kér­dés békés megoldása. Ez a kérdés a nemzetközi politika előterében áll, e kérdés körül nagy küzdelem fejlődött ki, egyfelől a békés erők között, amelyek a német kérdést is éppúgy, 'mint az összes többi problémákat békés úton. tárgyalá sok útján akarják megoldani és másfelől az agresszív erők között, amelyek a német kérdésben alkal­mas eszközt látnak agresszív szán­dékaik fokozására, a nemzetközi feszültség növelésére. A nyugatné­metországi választások után a fej lődés olyan időszakba ért, amely hazánk minden becsületes polgárát arra kényszeríti, hogy ezzel kap csolatban kimondja a maga vilá­gos állásfoglalását. Köztársaságunk nemzeteinek, amelyek évszázadokon át szívósan harcoltak létükért és szabadságu­kért a német feudális urak és her cegek, a porosz junkerek és végül a német imperialisták hódító tö rekvései ellen, köztársaságunk nemzeteinek, amelyek végigszen­vedték a német náci megszállást, elsőrendű érdeke, hogy nyugati szomszédságunkban békeszerető, szabad* állam létezzék, amelyben virágzik a gazdálkodás és amely­ben elégedettek az emberek. Né pünk ezért kezdettől fogva minden erejéből támogatta a Szovjetunió­nak a német kérdés békés megol­dására, a nemzetközi egyezmények szellemében. való megoldására irá­nyuló áldozatkész és türelmes tö­rekvéseit, azon egyezmények szel lemében, amelyeket a háború alatt és közvetlenül a háború után mind a Szovjetunió, mind pedig Ameri­ka, Nagy-Britannia és Franciaor szág i s elfogadott. A potsdami egyezmény történelmi jelentősége abban rejlik, hogy feltételezi a né­met müitarizmus és nácizmus fel­újításával szemben megbízható ke zesség megteremtését és gondos­kodni akar az egységes, demokra tikus Németország teljes és sza­bad békés fejlődéséről. Azért fo­gadták ezt az egyezményt a világ valamennyi' országaiban és elsösor ban a Németországgal szomszédos országokban óriási elégtétellel és reményekke' Valamennyi polgárunk megértette, hogy köztársaságunk biztonsága szempontjából mily fon­tos kérdésről van szó: nem szabad megengedni a nácizmus és a müi tarizmus újjáélesztését, ha meg akarjuk akadályozni a német há­borús agresszió megismétlődését. Egységes, demokratikus Németor szágot kell kialakítani, hogý a né­met nép szabadon élhessen és bé­kés munkának szentelhesse magát. Az Egyesült Államok agresszív köreinek azonban eszük ágában sem volt a tőlük aláírt egyezmény rendelkezéseinek teljesítése és vé­gül is a nácizmus maradványainak védelmére, a militarizmus újjá­élesztésére és Nyugat-Németország­nak a nyugtalanság és a háború tűzfészkévé alakítására adták ma­gukat. Ezek az okai annak, hogy Né­metország nyolc évvel a második világháború után még fel van oszt va, ez az oka annak, hogy nincs aláirva a német békeszerződés, hogy a revansizmus kitenyésztésé­re a harcias német militarizmus felújítására került sor. A Szovjetunió kormányának a né­met kérdéssel kapcsolatos javasla tai abból indulnak ki, hogy eljött a legfőbb ideje a békekonferencia összehívásának, amely véglegesen megoldaná a német problémát. Az ügy kárára azonban a potsdami egyezmény nyugati aláírói rendsze­resen ignorálják a konferenciának hat hónapon belül való összehívá­sára tett javaslatot, figyelmen k! vül hagyják a békeszerződésre vo­natkozó pontos és közérthető ter­vezetet. A szovjet javaslatok továbbá ab ból indulnak ki, hogy a békekonfe­rencián részt kell venniök az egy séges Németország jogos képvise lőinek Ismeretes, hogy Németor­szágban a háború után a helyzet úgy alakult, hogy a szovjet meg­szállás területén létrejött a Né­met Demokratikus Köztársaság és a nyugati hatalmak három meg­szállási zónájának területén meg­alakult az úgynevezett Német Szövetségi Köztársaság. Természe-' tes, hogy csupán ebből a tényből lehet kiindulni, ha egységes német kormányt kell alakítani és ha va­lóban demokratikus választásokat kell tartani. ' A szovjet javaslatok abból az őszinte szándékból indulnak ki, hogy segítsenek a német népnek, nemcsak gazdasági téren, hanem Németország nemzeti egysége fel. újításának és a békeszerető demo-* kratikus német államnak, vaíamint a Németországgal kötendő béke­szerződés gyors megkötésének elő­feltételei megteremtésére irányuló törekvésében is. A Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság kormányai között nemrégen lefolyt tárgyalá­sok eredménye meggyőzően bizo­nyítja, hogy a Szovjetunió kormá­nya teljesen komolyan veszi sza­vait és hogy minden szavát tett követi. A Szovjetunió javaslatai az egész német nép előtt és Európa összes nemzetei előtt újból a békés fejlődés konkrét és világos képét tárják fel. E javaslatok történelmi jelentősége abban rejlik, hogy a német nép legsajátabb érdekeit összekötik az egész világ összes bé keszeretö nemzeteinek, főleg Né­metország szomszédainak érdekei­vel. A csehszlovák nép, amely a leg­nagyobb mértékben érdekelt a né­met kérdés békés megoldásában, őszintén üdvözölte a Szovjetunió javaslatait és kész minden téren támogatást nyújtani a javaslatok megvalósítására. E javaslatok megvalósítása a mi nyugati hatá­runk ellen irányuló veszély végle (Folytatás a 2 oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents