Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-09 / 245. szám, péntek

\ 195 3 október 9 UJSZÖ Az előrehaladott földművelés megteremtője „Meg szeretném mondani minden kolhozparasztnak, min­den mezőgazdasági szakember­nek, hogy nincs nagyobb bol­dogság, mint a mi szovjet szü­lőföldünkön dni és alkotni" V. R. Vüjamsz 1947 szeptember 7-én a 800 éves Moszkva történelmi jubileumának napján a moszkvai K. A. Tyimir­jazevröl elnevezett és a Lenin­renddel kitüntetett Mezőgazdasági Akadémia területén ünnepélyes ke retek között leplezték le a kiváló orosz tudósnak, Vaszilij Roberto­vics Viljamsznak, az Akadémia bol­sevik tagjának emlékmüvét V. R. Viljamsz mérhetetlen tudo­mányos és gyakorlati értékeket ha­gyott örökül maga után. A kiváló müvek egész sorát alkotta meg, amelyek örök értékei maradnak az egyetemes biológiai tudomány kin­csestárának és alkotójukat méltóvá teszik arra, hogy olyan nagy bioló­giai tudósokkal állítsák egy sorba, mint Darwin, Tyimirjazev és Micsu rdn. Vaszilij Robertovics Viljamsz, akit a népnyelv a „Szovjet Haza főagronómusa" melléknévvel tisz­telt meg, igjazi forradalmára volt a tudománynak. Megteremtette egy — a maga nemében egyedülálló — talajjavító folyamat jól felépített és befejezett elméletét és ezen az alapon kidolgozta híres tanát a földmüvelés füves vetésforgó mód­szeréről. Ez a tan a történelem fo­lyamán elsőnek mutatta meg az egyetlen lehetséges és járható utat a határtalanul magas és állandó terméseredményekhez, a szocialista mezőgazdaság _ valamennyi ágának racionális társításához, a munka nagyfokú teljesítőképességéhez. V. R. Vüjamsz tana a haladó szovjet agrártudomány büszkesége. A szocialista mezőgazdaság, a kol­hozrendszer létrehozta az elvileg egészen új, sajátos, a világon a leghaladottabb szovjet biológiai tu­dományt, amely szoros egységben fejlődik a gyakorlati tudomány­ágakkal, mint amilyen az agrár­biológia. T D. Liszenko akadémikus ,,A biológiai tudomány helyzetéről" cí­mű nagyjelentőségű előadásában, amellyel a Bolsevik Párt Központi Bizottsága is teljes mértékben egyetértett, a következőket mon­dotta: — A szovjet mezőgazdasági bioló­gia alapjait Micsurin és Viljamsz rakták le. Ök általánosították és fejlesztették tovább mindazt, ami a mult tudományában és az eddigi gyakorlatban felhalmozódott. Mun­kásságukkal sok, elvileg egészen új dolgot vittek bele a természet, a növények és a talaj ismeretébe és a földmüvelés. tudományába. V R. Viljamsz a természet szá­mos titkát világította meg és olyan törvényeket fedezett fel, amelyek a talaj kialakulását, fejlődését és ' javítását Irányítják. Az emberiség kezébe adta a kulcsot ahhoz a „kincshez", amelyről a föld fárad­hatatlan dolgozói eddig csak ábrán dozhattak. Ez a kincs: a talaj ter­mékenysége. Vaszilij Robertovios Viljamsz minden eddigi tapasztalatot, elődei­nek hatalmas gondolatkincsét egye­sítette saját kutatásainak eredmé­nyeivel és az egészet egyetlen ve­! zérlő eszmének vetette alá: a dia­lektikus fejlődés eszméjének. Ö volt az, aki bebizonyította, hogy az a talaj, amelyen Üzbekisztán' sztaha novistái ma magas gyapottermése­ket érnek el, nem ugyanaz, mint volt valamikor, ő bizonyította be, hogy a sivatag nem mindig lélek­zett ki rekkenő hőséget, és hogy a kubáni termékeny feketeföldek is rétegekben rakódtak le. A talaj termékenységének ez a viljamszi tana szolgált tudományos alapul a mezőgazdaság sztahano­vistáinak nagyszabású kísérleteik számára. De maga is, működése kezdetén, húsz év leforgása alatt (1893—1912) a Petrovszki Mező­gazdasági Akadémia kísérleti terü­letén hektáronkint 68 mázsás évi átlag őszi vetésű rozstermést ért el. Viljamsz közismert munkásságát a talajtanban fejlett biológiaLirány­zat jellemzi. A burzsoá tudomány metafizikai jellege abban mutatko­zik meg, hogy a talajt nem mint történeti testet, nem keletkezésében és fejlődésében tanulmányozta, ha nem csak sztatikusan és térbelileg. Azonkívül teljesen hiányzik belőle a talaj alapvető jellegzetességének, fejlődési folyamatának — termé­kenységének — ismerete. „A kapitalista országokban mondja T. D. Liszenko akadémikus — a földmüvelés elmélete a talaj apadó termékenységének „kiagyalt törvényéből" indul ki. A mi szovjet tudományunk — V R. Viljamsz ta­lajtana és tanítása a földművelésről — felfedi a talaj fejlődési törvényeit és helyesen, meggyőzően mutat rá, hogy a talaj termékenysége nem egyszersmindenkorra szóló ajándé­ka a természetnek. A talajnak alap­vető, örökké fejlődő és váltakozó sajátsága a termékenysége, ami nem más, mint a mikroorganizmusok, növények és állatok élettevékenysé­gének eredménye. A szovjet tudo mány bebizonyította, hogy a szo­cialista gazdálkodás mindjobban elvezeti az embert a talaj fokozott termékenységéhez". V. R. Viljamsz azt erősítette, hogy megfelelő módszerek alkalma­zásával bármilyen talajt át lehet alakítani magaskultúrájú, termé­keny talajjá. A földmüvelés füves vetésforgó rendszeréről szóló tanítás egyike nagy és sokéves, termékeny tudományos munkássága főbb ered­ményeinek. Ez a haladó szovjet és világmezőgaadasági tudománynak értékes kincse. „Én állítottam és állitom, — írja Vaszilij Roberttovics Viljamsz — Angol tudósok a Szovjetunióról A John Bernal professzor vezette angol tudósküldöttség, qmely a Szav­jetunió Tudományos Akadémiájának meghívására a Szovjetunióban tar­tózkodik. két héten át tanulmányozta Moszkva. Leningrád és Tbiliszi tudo­mányos intézményeinek működését. Sajtóértekezleten Gordon professzor felolvasta a küldöttség közös nyilat­kozatát , — Mély benyomást tett ránk a szovjet tudomány elméleti és műsza­ki vívmányainak színvonala és az hogy a tudománynak hatalmas szere­pe van a szovjet társadalom fejlődésé­ben — mondja, egyebek között a nyi­latkozat — Láttuk hogy a tudomá nyos munkának ez a magas színvona la nemcsak Moszkvára és Leningrád­ra vonatkozik hanem ugyanilyen szín­vonalon folyik az oktató-, valamint a tudományos kutatómunka például a Grúz SzSzK-ban is. — Különösen. mély benyomást gya­korolt ránk. hogy a lakosság nagy része részesülhet felsőfokú oktatásban az egyetemeken és a műszaki főisko­lákon. A moszkvai egyetem új épü­letének meglátogatása meggyőzött ben­nünket arról milyen nagy jelentősé­get tulajdonítanak a Szovjetunióban az oktatásügy továbbfejlesztésének — Mi valamennyien részt veszünk a békéért .vívott harcban A világ fér­fiainak és asszonyainak többsége bé­kére törekszik és ez a törekvés sehol / sem fejeződik ki forróbban mint n Szovjetunióban Láttuk a szovjet tu­domány és technika hatalmas vívmá­nyait az alapvető kutatások fejleszté­sében és e vívmányok alkalmazását békés célokra, az emberiség javára. hogy a földmüvelés füves vetésforgó módszere a mezőgazdasági terme­lésben a munka nagyfokú teljesítő­képességét biztosltja és egyedül méltó a mezőgazdaság szociális át. szervezésének korszakához " Jelenleg a földművelés füves ve­tésforgó módszere a szocialista me­zőgazdaság egyetlen és első tudo­mányosan megalapozott módszere. V. R. Viljamsz tana a szocialista mezőgazdasági munkások kezében óriási anyagi erővé vált és a kol­hozok és szovhozok földjein a bolse­vik rend szilárd tudományos bázisá­hoz vezetett el. A Szocialista Munka Hősei, a kol­hozok és szovhozok sztahanovistái mindennapos munkájukkal kézzel foghatóan és szemmel láthatóan iga­zolják Viljamsz e tanításának he­lyességét, amely most már a párt és a kormány valamennyi mezőgaz­dasági kérdésekre vonatkozó fonto­sabb határozatában is visszhangra talált. Szoros összhangban a haladó agrártudomány eredményeivel, a mezőgazdaság újjáépítésére és fej­lesztésére irányuló nagy munkák tervében a Szovjetunió az 1946— 1950. évekre az agrotechnikai mód. szerek egész sorának alkalmazását irányozta elő, amelyek V. R. Vil­jamsz füves vetésforgó módszeré­nek tanán alapulnak Ez a tan szé­les utat nyit a kolhozok és szovho­zok sokoldalú fejlődése és a szocia­lista földművelés tudományának fel­lendülése számára. A füves vetésforgó módszerének bevezetése és helyes alkalmazása biztosítja a földmüvelés teljesítő képességének legmagasabb fokát, a munka termelékenységének növeke­dését és a szovjet mezőgazdaság eddig ismeretlen felvirágzásához ve­zet el. Utolsó müvét, „A földmüvelés alapjai"-t a szocialista mezőgazda­ság ismert kiválóságainak ajánlot­ta, akik sztahanovista munkásságuk eredményeként abban a megtisztel­tetésben részesültek, hogy részt ve­hettek az 1939. évi országos mező. gazdasági kiállításon. „Egész tudományos munkásságo­mat nekik szentelem — írta Va­szilij Robertovics Viljamsz könyvé­nek előszavában, — mert életemnek nem volt és nincs más célja, mint a nép szolgálata. Én mindig olyan agrártudomány megteremtésére töre­kedtem, amely a nagy tömegek bir­tokában hatékony segítőtársa a dol­gozóknak a föld ^termékenységéért folytatott munkájukban." Vaszilij Robertovics Viljamsznak, a nagy szovjet tudósnak, az Akadé­mia tagjának, az igazi kommunistá­nak élete és működése magasztos példája annak, hogy milyennek kell lennie a hazafias tudósnak. Mara­déktalanul Lenin—Sztálin pártja mellé szegődött és sokoldalú, ragyo­gó tehetségét és életét teljes egé­szében népének szentelte. — Szovjetunióbeli tarkózkodásunk arra lelkesített bennünket, hogy még kitartóbban dolgozzunk a háború el­hárítása, a Szovjetunió népei és az or­szágunk közti barátság és rokonszenv megszilárdítása érdekében Az angol vendégek válaszoltak a szovjet sajtó képviselőinek számos kér­désére. — A szovjet tudósokkal való talál­kozásaink során — mondotta James Fife professzor — sok értékes anyagot gyűjtöttünk Ezt az anyagot sikeresen használhatjuk fel otthon, Angliában Bernal professzor, aki húsz eszten­dővel ezelőtt már járt a Szovjetunió­ban kijelentette, hogy az azóta eltelt idő -alatt a szovjet tudomány rendkí­vül felvirágzott és a szó igazi értei mében kilépett a világporondra. A moszkvai Alágy A moszkvai Nagy Színház az új idényben egész sor új színművet ad elő. Első ízben játsszák Szergej Prokof­jev „Kövirág" című balettjét Az új balett témáját és zenei motívumait a híres uráli mesék alapján Pavel Bajov és Prokofjev, a világhírű zeneszerző állította össze. A „Kőmrág"-ot Lav­roszkij, a színház főbalettmestere ren­dezi, a főszerepeket Gálina Ulanova. Olga Lepesinszkaja Rajsza Sztrucs­kova, Vladimír Preobrazsenszklj ma­gántáncosok alakítják. A Nagy Színház operatársulata Bee­thoven .,Fidelio" című operájának felújításán dolgozik Az 1953—1954-es színházi évadban színre kerül Rimszkij-Korszakov „Me­se a láthatatlan Kitér városáról" cí­A. V. Vlaszov, a Szovjetunió Épí­tészeti Akadémiája rendes tagjának vezetésével most készülnek Moszkva délnyugati kerületének építési ter vei A kerület a moszkvai egyetem körül fekszik. A főváros tízéves épí tési terve alapján itt kétmillió négy zetméternyi lakóterületet kell beépí tend, ( mely mintegy egyötöd része •i nnak a lakóterületnek, amely Moszkva 1950—1960 as építési ter vében szerepel A főváros új kerülete — mondja J. O. Sejnyin főmérnök — kitűnő égliajlaiti és földrajzi adottságokkal rendelkezik. Ez Moszkva egyik leg magasabb kerülete. Hetven méterrel van magasabban, mint a Frunze kerület. Az emberek egészsége szem pontjából ez az éghajlat a legkedve­zöbb. Korea földjén elpusztult falvak és városok helyén kell új életet terem­teni, a földbevájt odúkba menekült lakosság számára kell új, békés ott­honokat építeni, a megsemmisült is­kolák, kultúrintézmények helyett újakat, szebbeket, modernebbeket létesíteni. A világ békeszerető emberisége most vállvetve összefog, hogy se­gítse Koreában az új, békés élet megalapozását. A Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsa határoza­tot hozott a hős koreai nép megse­gítésére. Elhatározta, hogy még eb­ben az évben gépeket, ipari felszere­léseket, műszereket, fogyasztási iparcikkeket szállít Koreába és kü­lönféle technikai segítséget nyújt a lerombolt városok és falvak felépí­téséhez, az ipari üzemek helyreállí­tásához. Nagy és lelkes visszhangot kel­tett országszerte a minisztertanács határozata. A magyar dolgozók ar­ról beszélgetnek egymással, ho­gyan vehetnének részt ők maguk, személy szerint is, Korea megsegí­tésében. Erről tárgyaltak egymás között a Budapesti Városépítési Ter­vező Iroda egyik tervező műtermé­nek dolgozói is. Kismárty-Lechner­Gyula műteremvezető mérnök így szólt kar társaihoz: „Képzelhetitek, mennyi mérnöki munkára lesz ott szükség, azon a letarolt földön. Sok helyen csak térkép jelzi, hol voltak a városok, falvak, emberlakta települések . . ." „Emlékeztek? — vette át a szót Mester Árpád mérnök. — Ta­valy itt járt nálunk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság építés­ügyi minisztere és meglátogatta ter­vezőirodánk házi kiállítását. Emlé­keztek, milyen hosszan szemlélte a kiállított képeket: a fasiszta - dúlás, a háború nyomait, a rombadőlt Bu­dapest fotográfiáit és milyen figye­lemmel és felcsillanó szemmel né­zegette az újjáépítés eredményeit... Meg is jegyezte, sohasem felejtem el a szavait, ezt mondta: „Milyen boldogak az elvtársak, hogy már itt tartanak. Nálunk még csak a ro­mok' szapbrodnak. De remélem ha­marosan elérkezik az idő, amikor mi is hozzákezdhetünk kipusztult országunk újjáépítéséhez." A tervezőiroda mérnökei emlékez­tek erre a látogatásra és ezekre a szavakra És ez az emlékezés ér lelte meg bennük az elhatározást, 5 Színház úi műsora mű vperája amely az orosz klasszi­kus zene egyik csodálatos alkotása és Hacsaturján „Spartacus" című balett­je amely Gjovanolli azonos című re­gényéből készült. Hacsaturján új ba­lettjét Igor Mojszejev rendezi Üj feldolgozásban és rendezésben kerü] bemutatásra Csajkovszkij „Piqwe Dame", Verdi „Traviata" című ope­rája é s Aszafjev ,Bahcsiszeráji• szökő­kút" című balettje Háromévi szünet után újra játsszák Szeröv .Ellenséges hatalom" című operáját A Nagy Színház új műsorának szín­reho/zásán Dmitrij Kabalevszkíj Tyi­hon Hrennyikov Kirü Molcsanov Ivan Dzerzsinszkij, Vano Muradéli é s Ljev Knyipper zeneszerzők dolgoznak­Az új kerület építészeti stílusát a moszkvai Állami Egyetem stüusa ha­tározza meg. Ezért itt hatalmas la­kóházak és középületek épülnek A tervezők kollektívája igyekszik a la­kosságnak maximális kényelmet biz tosítani Minden negyedben lesznek üzletek, mosodák, iskolák és gará­zsok a lakók saját gépkocsijai ré­szére. Már készülnek a kerület sport, termeinek, sporttereinek és uszodái­nak tervrajzai is Az új kerületben sok főiskola és tudományos intézet kap helyit. Többek között felépül itt egy bá. nyász és egy építészeti főiskola, a a Tudományos Akadémia több kuta­tóintézéte. Idén 13 nagy épület készül el és újabb 15-nek az alapjait rakják le. hogy miként annakidején részesei voltak Budapest újjáépítésének, most felajánlják munkájukat, tehet­ségüket, mérnöki tudásukat Korea újjászületéséhez. Mindjárt még is alakult egy négytagú brigád-, Kis­marty-Lechner Gyula, Pfannl Egon, Mester Árpád és Kalata Gyula mér. nökök részvételével, amelynek tag­jai elvállalják és minden részleté­ben kidolgozzák egy újjáépülő ko­reai város rendezési tervét. A munkába bevonják a budapesti Műszaki Egyetemen tanuló koreai építészhallgatók egyikét, hogy a helyi ismeretekkel és tárgyi adatok­kal segítségükre legyen a tervezés folyamán. A magyar mérnökök és városrendezők a koreai város be. építési módját, közlekedési hálóza­tát is megtervezik az ottani adott. Ságoknak és szükségleteknek meg­felelően. Talán soha nem készültek olyan lelkesen, annyi szeretettel mérnöki feladat megoldásához, mint erre a vállalkozásra. Szívük minden szeretetét, háláját belerajzolják majd a magyar mérnökök az újjá­épülő koreai város terveibe. A mozgalom magával ragadja a többi tervező vállalat mérnökeit is. A 2. sz. IPARTERV dolgozói röp­gyülésükön lelkesen elhatározták, hogy Korea újjáépítését a maguk munkájával is támogatják. Minde­nekelőtt elküldik Koreába azoknak a típusépítkezéseknek a terveit, amelyek a vállalatnál készültek és a gyakorlati kivitelezésben jól be­váltak. Kétszobás parasztház, isko­la, bölcsőde tervrajzait különféle mezőgazdasági épületek: istálló, fi­aztató, tárházak típusterveit kül­dik el az országát újjáépítő koreai népnek. A tervek mellé koreai nyel­ven megküldik a műszaki leirást, az építési módszerek ismertetését, a helyi anyagok felhasználásának mó­dozatait ismertető adatokat. A meg­lévő típustervek és gyakorlati taná­csok átadásán kívül újabb tsrvezés­sel is hozzá akarnak járulni a 2. sz. IPARTERV mérnökei Korea meg­segítéséhez. Érdeklődnek, - milyen mezőgazdasági, vagy ipari épületek terveire van szükségük és ezeket a terveket együttes munkával, mi­nél gyorsabban elkészítik. Másutt is készülnek építési tervek Korea számára Korea újjáépítését a magyar mérnökök és tervezőinté­zeti dolgozók lelkes közreműködése fogja siettetni. Magyar mérnökök koreai városokat terveznek írta: Gárdonyi Jenő Moszkva új kerülete

Next

/
Thumbnails
Contents