Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-09 / 245. szám, péntek

4 UJSZÖ 1953 október 9 Az ENSz-közgyülés csak a nyolcadik szavazás­nál választotta meg Törökországot a biztonsági tanács tagjává Az ENSZ-közgyülés október 5­én délelőtt teljes ülést tartott. Az ülés napirendjén a következő kér. (lések szerepeltek: 1. A biztonsági tanács három nem állandó tagjának megválasztása; 2. a gazdasági és szociális tanács hat tagjának megválasztása: 3. a gyám. sági tanács két tagjának megvá­lasztása; 4. az 5. számú bizottság jelentése a költségvetési pótalapok­ról; 5. az 5. számú bizottság jíénz­ügyi jelentése az elmúlt pénzügyi évről; 6. a nemzetközi rendkívüli gyereksegélyezési alap működésé­nek folytatása állandó jelleggel; 7. az ENSZ szakintézményei főigaz­gatóinak bemutatása a közgyűlés­nek. A teljes ülés a biztonsági tanács három nem állandó tagjának meg­választásával kezdte munkáját. E három tag Chile, Görögország és Pakisztán helyébe lép, amelynek meghatalmazása 1953. december 31­én lejár. A választás előtt A. J. Vi­sinszkij, a Szovjetunió küldöttségé­nek vezetője nyilatkozatot tett. A biztonsági tanács nem állandó tagjainak megválasztása a közgyű­lés eljárási szabályainak megfelelő­en titkos szavazással történik. A szavazás első fordulójában megvá­lasztották Brazíliát és Új-Zélandot. Ami a biztonsági tanács harmadik nemállandó tagjának megválasztá­sát illeti, a jelöltek egyike sem kap­ta meg a szavazatok szükséges két­harmadát: a szavazatok megoszlot­tak az Egyesült Államok és az Egyesült Államokat támogató kül­döttségek által jelölt Törökország és a keleteurópai országokat képvi­selő Lengyelország között. Len­gyelország jelölése megfelel az alap­okmány követelményeinek, az eljá­rási szabályoknak és a londoni egyezmény előírásainak. Bizonyos változtatásokra volt szükség a jelö­lések terén, ezek során Lengyelor­szág eljutott a 23. szavazatig. Az amerikai-angol tömb képviselőinek csak a szavazás nyolcadik forduló­jában sikerült megszerezniük a sza­vazatok kétharmadát, amellyel Tö­rökországot a biztonsági tanács nem állandó tagjává lehet választa­ni. A közgyűlési ezután hozzáfogott a gazdasági és szociális tanács hat tagjának megválasztásához a meg­bízatási határidejének lejárta miatt a tanácsból távozó Szovjetunió, Anglia,. Lengyelország Svédország, Fülöp-szigetek és Uruguay helyett, . E hat állam tagsága 1953. decem­ber 31-én lejár. Titkos szavazással a Szovjetuniót és Angliát ismét megválasztották a tanács tagjává; rajtuk kívül meg­választották Csehszlovákiát, Norvé­giát és Equadort. Ami a hatodik­jelöltséget illeti, egyik állam sem kapta meg a szavazatok szükséges kétharmados többségét. A küldöttek szavazatai megoszlottak Indonézia és Pakisztán között. Megnyílt az ENSz ázsiai és távolkeleti gazda­sági bizottsága villamosenergiaügyi albizottságának ülésszaka Október 5-én Bangkokban meg­nyílt az ENSz ázsiai és távolkeleti gazdasági bizottsága villamosener. giaügyi albizottságának harmadik ülésszaka. Az albizottság elnö­kévé Mohszin Ailit, Pakisztán kép­viselőjét választották meg. A Szovjetunió képviselője kije­lentette, hogy a »kuomintangisták részvétéle az albizottság munkájá­ban törvénytelen, mert nem képvi­selhetik Kinát«. »A szovjet küldött­ség — hangsúlyozta a szovjet kép­viselő — rendellenesnek tartja azt a helyzetet, hogy a Kínai • Népköz­társaságnak nincs saját képviselő je az albizottságban. Vüágos, hogy az ilyenféle helyzet ellentétben áll az albizottság legfőbb céljával, az zal. hogy előmozdítsa az együttmű­ködés megteremtését Ázsia és a Távol Kelet országai között. A szovjet küldöttség annak az óha­jának ad kifejezést, hogy az ENSz ázsiai és távolkeleti gazdasági bi­zottságának adminisztratív titkára hívja meg a Kínai Népköztársaság törvényes képviselőit, hogy elfog­lalhassák helyüket az albizottság legközelebbi ülésszakán. A szovjet képviselő kiemelte, hogy Li Szin Man és Bao Daj kép viselőinek jelentéte szintén törvény­ellenes, mivel gyakorlatilag nem képviselik sem Koreát, sem Vietna­mot. Mohszin Ali. az albizottság elnö­ke közölte, hogy a bizottság admi nisztratív titkárát tájékoztatni fog. ja a szovjet nyilatkozatról. Az albizottság a továbbiakban áttért a napirend megvitatására. ľAz amerikaiak szabotálják a koreai fel­világosító táborok építését A koreai-kínai fél vasárnap befe­jezte a vz amerikai- fél számára ké­szült felvilágosító táborok építését, amelyeket hétfőn reggel átadott a semleges őrizetet ellátó indiai csa­patoknak.^ A felvilágosító részlegek a Szongkokninál, a demilitarizált övezet északi részében levő indiai órizetes táborokban az amerikai fél által javasolt elhelyezésnek és terv­rajznak megfelelően épültek. A koreai-kínai fél mintegy száz árkászt alkalmazott az építési mun­kálatoknál é s két nap alatt befe jezte az építkezést, hogy lehetővé tegye a felvilágosító tevékenység mielőb 1' megkezdését Az amerikai fél mindezideig meg sem kezdte a koreai-ki nai tél számára szolgáló felvilágo sító táborok építését. Az építést azzal az ürüggyel ha lógatja, hogy az aknákat még nem szedték fe' az építkezés helyén, a hely különben is nyirkos, és olyan műszaki munkálatokat igényel, amüyenekre nincs idő. Amikor a koreai-kínai fél képviselője látoga tást tett a helyszínen és bebizo­nyította. hogy az teljesen alkalmas a felvilágosító részlegek megépíté­sére, az amerikai fél árkászok hiá nyára hivatkozott és kijelentette, hogy legalább egy vagy két hétbe Jorge Amado a békéért és a kultúráért folytatott harcról telnék á terület megtisztogatása az aknáktól, húsz napot venne igény­be az építkezés előkészítése és har­minc nap kellene az építés befeje­zéséhez. Az amerikai fél mindezideig egyetlen cölöpöt vagy sátort sem szállított az építkezés színhelyére. Az aknákat egyébként a demilita­rizált övezetben már régen fel kel­lett volna szedni és a felvilágosító részlegek megépítése gyorsan be­fejezhető volna, ha az amerikai fél megfelelő magatartást tanúsítana. Az úgynevezett műszaki nehézségek ürügyének kiküszöbölésére a koreai, kínai fél már közölte, hogy gondos­kodik szállásmesteri támogatásról, beleértve az árkászokat és a sát­rakat. Az amerikai fél azonban eddig még nem adott választ. A semleges nemzetek képviselőiből ál­ló hazatelepítési bizottság hétfőn megsürgette az amerikaiakat, hogy a legsürgősebben felépítsék a fel­világosító tevékenység kifejtéséhez szükséges tartós jellegű berende­zéseket. A felvilág&sitó táborok elkészíté­sével kapcsolatos amerikai huza­vona nyilvánvalóan csak egy lánc szeme azoknak a terveknek, ame Iyekkei a felvilágosító tevékenysé get meg akarják akadályozni és megtakarják hiúsítani. Jorge Amado. a nálunk is 'jól is­mert brazíliai regényíró, a Béke Világtanács prágai titkárságán nemrégen előadást tartott a béke­mozgalomról és a kulturális fejlődés­ről Latin-Amerikában. Kimondta, hogy a Béke Világtanács által meg­indított. békés megegyezésre irá­nyuló kampányt Latin-Amerika minden országában melegen fogad­ták. Az ottani országok népe mind jobban és jobban érzi. hogy a há borúval való fenyegetés aláássa nemzeti függetlenségüket és kultú­rájukat és csak természetes, hogy lelkesen fogadták ezt a kampányt, amely alkalmul szolgál arra, hogy Ír'" .'jezheasék békevágyukat. Szeretett Brazíliájával kezdte előadását, ahonnan nemrégen jött. Azt mondta, hogy eddig még soha sem üdvözöltek a népi tömegek ha­zájában valamilyen kampányt úgy, mint éppen ezt. Megvilágította a kampány nagy méreteit, reprezen­tatív jellegét és figyelmeztetett ar­ra a brazil néphez intézett felhívás­ra, melyet nemrég írt al* a brazil szövetségi kamara 185 tagja, azaz a brazil parlament többsége A fel­hívásban többek között ez áll: „ . .. a koreai fegyverszünet meg­kötése bizonyítja, hogy nincsen olyan nemzetközi kérdés, amit ne lehetne megoldani az érdekelt kormányok tárgyalása, megegyezése és megér­tése útján. . A vitás kérdések és egyéb problémák békés elintézésé^ ért folytatott beható és kitartó kampány a jelen legfontosabb fel­adata." A parlament összes pártjainak tagjai aláírták ezt a békefelhívást, sőt aláírta Yvette Vai'gas, a brazil elnök unokahuga is. A legjelentő­sebb szakszervezeti szövetségek el­nökei és titkárai közül is aláírták néhányan és aláírták a brazil kul­túra legbefolyásosabb képviselői. A kampányt támogatja Jósé de Cas­tro, ismert brazil biológus, a Fo­gyasztási és mezőgazdasági világ­szervezet (FAO) elnöke, két jelen­tős könyv, az Éhség földrajza és az Éhség geopolitikája szerzője. Je­lenleg éppen folyamatban van a brazíliai városokban az a nemzeti népszavazás, amely a vitás kérdések­nek megegyezés útján való megol­dására .irányul. A béke melletti sza­vazatok átadására szolgáló urnákat ott látni az utcákon, az épületek­ben, a szakszervezeti és kultúrin­tézményekben, sőt a templomokban is. Hasonló a fejlődés Latin-Ameri­ka egyéb országaiban is, ahol a nemzeti békemozgalom szintén nagy sikereket könyvel el. Amado azután a kulturális fejlő­désről beszélt és azt mondta, hogy Latin-Amerika értelmisége erősen érzi a szükségét az összes orszá­gokkal, nevezetesen a Szovjetunió­val és a népi demokrácia országai­val való kulturális kapcsolatoknak. Legjobb bizonyítéka ennek az ame­rikai kontinens kultúrkongresszusa, amelyet ez év április végén és május elején tartottak meg Santiago de Chile-ben. A kongresszuson több mint 200 kiküldött vett részt, az összes ame­rikai államok, többek között az Egyesült Államok részéről is. Meg­állapították, hogy a délamerikai ál­lamokat elnyomás és elnyomorítás fenyegeti, ami" nem más, mint az új háborúra való pszichológiai elő­készület. Ezen államok . értelmisé­gének kötelessége gondoskodni a a nemzeti kultúra megvédéséről és az összes nemzetekkel és államok­kal való kultúrkapcsolatok létesíté­séről. Mi veszélyezteti a délamerikai nép nemzeti kultúráját ? A Masses and Mainstream cimil kultúrfólyó­irat az emiitett kongresszushoz in­tézett üzenetében ezt mondta: „Jól tudjuk, hogy ugyanazok az im­perialisták, akik igyekeznek az it­teni demokratikus kultúrát meg­semmisíteni és akik felelősek a né­ger nép gyalázatos elnyomatásáért az Egyesült Államokban, megkísér­lik megsemmisíteni Latin-Amerika népeinek nemzeti függetlenségét és kulturális eredményeit. Ügyünk ezért oszthatatlan Elismerjük az Egyesült Államok kultúrmunkásai­nak különleges felelősségét, lelki­ismeretesen küzdeni a sovinizmus ellen, amely más államok népe el­leni nagy trösztöket irányítja." Amado összegezte a kongresszus jelentőségét és megjegyezte, hogy ez komoly figyelmeztetés volt a délamerikai országok értelmisége felé. A kongresszus hangsúlyozta, hogy mindez közvetlenül összefügg a békével, a nemzeti függetlenség­gel és a demokratikus szabadságok­kal. A kongresszuson részt vettek a népi Kínából meghívott vendégek és Amado hangsúlyozta ennek a ténynek nagy jelentőségét. Első eset volt ez, amikor a Népi Kína értelmiségének képviselői * eljutottak a délamerikai szárazföldre. Az Egyesült Államok nagykövete a legnagyobb nyomást fejtette ki a chilei kormányra, hogy tagadja meg a Kínából és a népi demokra­tikus országokból meghívott vendé­geknek a vizűm megadását. Azon­ban a közvélemény erősebb volt és a kongresszus a kínai küldöttek mellett üdvözölhette Lengyelország küldöttét is. Amado azután a kultúrkapcsola­tok fejlődéséről tett említést. Rio de Janeiroban nagy sikere volt. a lengyel kép. és szönyegki&Uítás­nak. Chile-Szovjet intézetet létesí­tettek kulturális kapcsolatok szá­mára és az intézet jól dolgozik; jól beváltak Chilében a népi demokra­tikus országokkal való barátságot szolgáló intézetek is. Brazil-kínai barátsági társaságot is létesítettek. A tánc- és balettfilmek fesztiválján bemutatott szovjet filmeknek nagy sikerük volt. Nemrég brazil orvosok küldöttsége látogatta meg a Szov­jetuniót és ez idö szerint a brazil városokban előadásokat tartanak a szovjet orvostudomány eredményei­ről Latin-Amerikában jelenleg sok könyvet adnak ki a Szovjetunióról és a népi demokratikus államokról spanyol és portugál nyelven. Az utóbbi időben Brazíliában nyolc ilyen könyvet adtak ki, többek kö­zött Koreáról, melyet egy brazil jo gász írt, aki nemrég maga is Ko­reában volt Az utóbbi időben meg­jelent óriási visszhangot keltett könyvek közül megemlítette Zápo­tocký „Űj harcosok sorakozója" című könyvét. Amado végül figyelmeztetett há­rom nagyfontosságú konferenciára, amelyekre a legrövidebb időn belül sor kerül Latin-Amerikában. Október 14.én lesz Guatemala városban a jogászok második amerikai kon­gresszusa, amely előkészítésül szol­gál a jogászok brüsszeli világkon­gresszusára. Decemberben lesz az írók első amerikai kongresszusa, va­lószínűleg Bolívia fővárosában, La Pazban. 1954 elején ül össze Sao­Paolóban az amerikai filmdolgozók első konferenciája, hogy kifejezésre juttassa óhaját nemzeti és népi filmművészetre. Több országban, nemzeti kultúrkongresszus előkészí­tésén dolgoznak. A békéért és a nemzeti kultúráért folyó harc a legszélesebb néptömegek ügyévé vá­lik. Cs. A. V etés Mint aranyeső, hullanak a szemek a vetőgépböl le, a víg rögökre. A bokrokon fehér ökörnyál lebeg; egy varjúnak repkedni szottyant kedve s az úton szellő hány cigánykerekeket. A traktorok dohognak nagy serényen az almaborszmű őszi sugá/rban. Gyors szekér górét visz a jegenyéében, és messze, a falu egy udvarában a gémeskút nyikordul egyet éppen. A Sajó lassan oson, sárga füzek hajolnak rá; alkony lesi a falut. A parton azt lobogják a kis tüzek: virágos jövőbe fut már minden út, s az emberek felemelik fejüket! Veres János. Ül KÖNYVEK •I. VESELÍ 7: V CsKP keletkezéséről és megala pításáról. Kommunista pártunk keletkezé­sének és történetének ismerete nél­kül nem tájékozódhatunk a mai társadalom életében. E könyv meg­írására az a törekvés vezetett, hogy összegezzük, felsorakoztassuk és röviden vázoljuk a legfontosabb okokat, jelenségeket és körülmé­nyeket. amelyek a forradalmi marx­izmus és a korhadt opportunizmus erőinek az új társadalmi osztály, a munkásosztály keretén belül lezaj ló kölcsönös harca következménye­képpen a CsKP megalakulásához vezettek. Küldetése és célja, hogy legalább részben hozzájáruljon az alapvető ismeretek kibővítéséhez pártunk történetének e szakaszáról. 232 oldal, ára fűzve 10 korona. Kiadta a Szlovákiai Politikai Könyvkiadó. JILEMNICKÝ: Dübörög a föld. Öt kis szovjet falu simul a Fe­kete-tenger partján a napsütötte hegyoldalak lábához. Körülöttük új világ van keletkezőben, munkától zengő, nagy eszméktől, harcos sze lektől duzzadó világ, mely végig­zűg a falvakon. A tiszta, átha/.ó új légkör megérinti a fásult, kö­zönybefúlt emberek lelkét s az ápo­rodott levegő megmozdul köiülöt­tük. Az események központjában Repka Matus. a haladás bátor har­cosa, az új szocialista ember re­mekbe foglalt figurája áll Vívódá­sainak és átalakulásának mester! ábrázolása a könyv nagy értéke. Az események filmszerűen peregnek a drámai kifejlődés felé, hogy vé­gül a napfényes jövő távlataiban feloldódjanak. 166 oldal, ára fűzve 19.30 koro­na, kötve 22.80 korona. Kiadta a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó.

Next

/
Thumbnails
Contents